Budapesti Hírlap, 1856. április (76-101. szám)

1856-04-08 / 82. szám

kében, s Erdély főnemessége, kereskedői s tehető­sebb iparosai elhatározák magukat egy erdélyi vasút építésére, mely a többi Európát egy Nagy- Váradtól Kolozsváron, Nagyszebenen és Brassón át vezetendő vonal által kösse össze a dunai fejede­lemségekkel. Az előleges költségekre szánt 50,000 port 1000 frtos részvényeit pár nap alatt elkapkod­ták, s pedig Kolozsvár határain túlról egy részvé­nyes sem jött. Nem átütöm, hogy a kibocsátandó összes részvények is Erdélyben mind elkelnének, de e lelkesedésből ítélve, na­gy része az országban fogna maradni. Az ügy képviselői, a­mig a társulat megalakul, gr. Mikó Imre ur , excla­s Dietrich Samu helybeli kereskedő és az iparkamara elnöke, holnap indulnak Nagy-Szebenbe­rg-kormányzó ur­nak hivatalos jelentést tenni s pártolását kikérni. Előleges terv szerint a Váradtól Kolozsváron, K. Fehérváron és I.Szebenen át Brassóig vonuló vasút mintegy 40 millióba kerülne s 6 év alatt lenne ké­szen. E vonal által nem csak Erdély jöne közvetlen kapcsolatba Európa szívével, de e vonal Európa szi­vének egyik föntere lenne, a­mennyiben a keleti ke­reskedésnek nagyszerű csatornáját képezné. Gazdasági egyletünk közelebbről másod­titkárul F­i­n­á­­­y N. Lajos urat választván meg, ez által egy tevékeny s értelmes fővel gazdagul­. Színházunkat husvét óta Gyulai Ferencz igaz­gatja. A pártolást lelkesnek nem mondhatni , sőt a husvét előtti vékony részvét is csökkenni látszik. Szomorú jelenség, midőn egy közönségből a ne­mesebb elvek utáni vágy kialudni indul ! !. 1. AUSTRIA! BIRODALOM. Bécs, ápril 6. Ma délelőtti 9 órakor Bécs ép oly ritka mint nagyszerű­ látványnak Volt tanúja. A 64 egyházfő, kik Austria minden részeiből a con­­c­o­r­d­a­tu­m iránti legnagyobb fontosságú ér­t­e­kezletekre összegyűltek, a sz. István székes­egyházi lelkészség és székes káptalan elöllépte mellett, az érseki palotából, melyben összejöttek, ünnepélyes menetben a sz. István téren­­keresztül a csak ünnepi alkalmakkor nyitva levő óriási tem­plom-kapun át a székesegyházba mentek. Ez, mind­azon pompával földiszítve, mely csak a legnagyobb templomi ünnepélyek alkalmával szokott kifejtetni, megszámithatlan néptömeggel, mely a templom min­den helyiségeiben tolongott, a gazdag kelmék tarka pompájával, melylyel a falak, oszlopok és oltárok díszítve voltak, a napvilág kettős fényével, mely a magas ablakokon és tarka színes üve­geken keresztül behatott, és az összes világok és gyertyatartókon égő számtalan gyertyák lobogó lángjaival ép oly megható mint elragadó látványt nyújtott. Az egész Sz.­ István tér telisded teli volt emberekkel s az elhaladó menet a legmélyebb tisz­telet­­minden jeleivel fogadtatott. Mindenekfölött ő eminensiáik V­­­a­le Pre­da, Rau­scher, Schwa­r­­z­e­n­b­erg és a m­agy­a­ro­r­sz­á­g­i prim­á­s, va­lamint a milánói érsek conte Ro­mi 11 i vevők a közfigyelmet igénybe. A pápai pronuntius által a székesegyházban tartott nagymise után az egyházfők ismét ugyanazon rendben haladtak vissza az érseki palotába, hol a nagy szertartási teremben az érte­kezletek a legidősb bibornok V­­­a­­­e Pret­a pro­­nuntius által megnyitottak. KÜLFÖLD. Anglia, London, ápril 4. Az alsó­ház tegnapelőtti ülésében újabb választások rendeltettek meg az izlandi bírák egyikévé kineveztetett Fitz­gerald helyébe. Hosszasabb vita után Head­­lam orvos - g­y­a­k­o­r­l­a­t­i b­­­r1-jének bizott­­mányi tárgyalása jövő szerdára tűzetett ki. Az ülés többi része a kereskedelmi ügynökségekre vonat­kozó bili tárgyalásával telt el. Az a­l­s­ó­h­á­z tegnapi ülésében Ewart a m­inister­elnökhöz kérdést intézett az iránt, hogy vájjon léteztek-e már lépések, a görög kormánynak ama kiviteli vámok s tizedek eltörlésére bírása vé­gett, mik által Angolországnak Görögországgal­ kereskedése nagyon szenved. Palmerston lord kijelente, mikép az említett tárgy iránt huzamos­ idő óta alkudozások folytak a görög s angol kormányok közt,azonban addig kielégítő eredmény nélkül, s félő,­ hogy jövőben nem lehetene nagyobb sikert nyerni,­ mivel a jelen görög­ kormánynak nem képessége miatt a görög területnek szinte semmi ré­szeiben sincsen személye­s vagyonbátorság. — Mi lehet a kérdé, ha várjon a korm­ány az orosz párt zárlatát a békeszerződés megerősítéséig fen­­tartani szándékozik-e, s ha vájjon ama zárlatnak füsténk­ megszüntetése esetében intézkedések té­­tettek-e annak lehetővé tétele végett, hogy az an­gol hajók letartóztatás veszélye nélkül bemehesse­nek orosz kikötőkbe. Palmerston lord kijelözte,­­­ mikép a congressus tegnap a fegyverszünetet a ten­gerre is kiterjeszté. Addig az, könnyen átlátható okok­ból, csupán a szárazra terjedt ki. Az alkudozások ki­­menetele kétséges volt, s ha a vizem­ szabad közleke­,­dés megengedtetik,ebből Oroszországra nézve bizo­nyosan oly előny eredhetett volna, mely a hadfolytató felek kölcsönös állását, a háború megújulása esetére, lényegesen megváltoztatta volna. Már mivel a bé­keszerződés aláíratása az ellen­ségeskedések újra­­megkezdésének minden lehetőségét megszüntető, a congressus tegnap a fegyverszünetet a tengerre is kiterjesztő, s ennek természetes következménye a zárlat megszüntetése. A kérdés másik részére a nemes lord egyelőre nem adhatott választ. A K­r­­­m-v­izsgálatra vonatkozóla­g a „ Times “azt állítja, mikép ama formaságok elinté­zése után, mik­oir A. Woodford-nak a bizott­­mány elnökévé kineveztetésével összefüggnek, tegnap 11 órára­­első ülés tűzetett ki, melyben azt kelte elhatározni, hogy kiket kellene elő­tról is ta­nukul előidézni. Továbbá a bizottmány meghatáro­­zandja, hogy minől okiratokat s egyéb bizonyítvá­nyokat i­ellend előterjesztenis elre kitűzendi a vizsgálat megkezdésének napját.­­Ugyanezen lap nagy örömmel közli, mikép R­a­w­­­i­n is ö­n­­é­hétten neveztetett ki P­ol M­a­k­tnok helyébe, a keletindiai társulat egyik igazgatójává. A brit t-n ézvet légióra vonatkozólag az „Advertiser“ azt állítja, mikép W­o­o­tbr­id­ge ték dandára S­k­u­t­a­r­i­ból visszatérvén a dóremé­n­y­­fokra elindulásáig, az a­l­d­er­sch­o­t­t­i­­ tábortiak egy részét képezendi.Az egész regio mintegy 9000 főre mehet föl. A tisztek nagy része lemondott előbbi állomásairól az austriai, porosz, bahnoverai é­s bajor seregeknél, hogy angol szolgálatba lépjen, s a­mi a legénységet illeti, ebből több ezeren, ha elbocsáttatnának is, nem térhetnének vissza bün­tetlenül. Hir szerint a helgolandi toborzási törzshely ápril 4-n be fog záratni. Hir szerint Palmerston lord a térdszalagrend jeleivel fog feldiszíttetni, s Clarendon lord marquis-i méltóságra emeltetni, ama fontos szolgá­latok elismeréséül, miket mindketten a béke meg­kötésére vonatkozólag tettek. A „Times" szerint egy hadseregi s hajóhadi tisz­tek, lelkészek­ s polgári személyekből álló nagy bizottmány alakult oly czélból, hogy pénzeszközök szereztessenek elő. Konstantinápolyban egy temp­lom fölállítása végett a legutóbbi háborúban eles­tek emlékéül s ezek iránti hála jeléül a béke helyre­­állításáért. Legközelebb Cambridge herczegel­nöklete alatt e czélból meeting fog tartatni. A „Morning­ Post“ egy czikket közöl a­­ nápolyi kormányzatra vonatkozólag, melyben megtörténhetőnek állítja, hogy a franczia s angol kormányok diplomatiai lépéseket fognának tenni a Nápolyban jelenleg fennálló rendszer némely hiá­nyainak megszüntetése s czélszerű reformok esz­közlése végett. P­e­r­s­i­g­n­y gróf nejével együtt Parisba utazott. Francziaország, Pár­is, april 4. A „Journal des Débats“ legközelebb némely érdekes adatokat közlött a congressus működéséről. Eszerint a dunai fejedelemsége­k szervezetére vonatkozólag több különböző rendszerek terjesz­tettek a congressus elé, mik közöl az véglegesen még eddig egyik iránt sem nyilatkozott. Ellenben az már elhatároztatott, mikép mihelyt a mart. 30-ki szerződés meg fogott erősittetni, a szövetségesek összes csapatjai tüstént odahagyandják az egész török területet. A netalán ott maradandó katona­ságnak csupán az lenne rendeltetése, hogy a szö­vetségesek raktárait, miknek eltakarítása könnyen egy évig is eltarthatna, őrizze. A Törökországban eszközlölt új reformokra vonatkozólag, miket na­gyobb biztosíték végett maga a szerződésbe akar­tak fölvétetni, mit azonban a porta méltósága s felségjoga megsértésének tekintett, az értekezlet egy oly középutat fogadott el, miszerint a szultán rendeletei nem fognak ugyan a békeszerződéshez csatoltatni, azonban a szerződésnek egyik czikke a szultán új engedményeire oly kifejezésekkel tesz e­élzást, mikből a szultánra nézve az azok vissza nem vonása iránti kötelezettség, s a keleti keresz­tényekre­­nézve az összes szerződő hatalmasságok garantiája ered. A dunai haj­óz­ást illetőleg a congressus elhatárza, mikép az­ a világ öszves ke­reskedői tengerészetei számára szabad leend; a Duna be­­s kijárásai mindennemű gátak alól föl fog­nak mentetni, s a parti államok semmi oly kivált­ságot sem élvezendnek, mi a kereskedő­ nem­zetek közös jogát megsérthetné. Ezenkívül még oly kérdések is pendítettek volna meg, melyek a keleti kérdéssel nincsenek ugyan összekötte­tésben, miknek tárgyalásában azonban a congressus mégis megegyezett. Általában az egész szerződés igen béküléken­y modorban van szerkesztve. Az okirat egy előszóból s 34 czikkből áll. Az elő­szóba, Cl­a­r­en­d­on lord különös ajánlatára, egy oly nyilatkozat vétetett föl, mely teljesen méltá­nyolja Francziaország önzetlenségét, lojalitását s békülékenységét. Európa elismeri,­­hogy a béke lé­­tesülését mindenek előtt Napóleon­ 'csiszár szemé­lyes törek­véseinek'köszönheti. A „Mortitel­r“ németi félfalos beszéb­én megint egy csomó szerencsekivánati feliratot hoz, m­elyek szá­ma már több ezerre megy. A császár Morny grófnak a koronahű keresz­telésénél tanuképen jelenléte alkalmából két nagy­becsű szőnyeget ajándékozott. — Tudni akarják, hogy a keresztséggel együtt a császár koronázta­­tása is megtörténnék.­ A „Patrie“ azt állítja, mikép D­r­­­o­ff gróf a fran­czia udvarnál levő rendkívüli orosz követ czímét vette föl, s mikép azzal van megbizatva, hogy a császárt ünnepélyesen értesítse II. Sándor trónra­­lépéséről. A gróf hihetőleg az orosz császár meg­­koronáztatásáig fog Párisban mulatni. Ez utóbbi azon szándékát fejezte volna ki, mikép ezen szer­tartás után csakhamar Francziaországba­ utazandik. Ezzel öszhangzólag a „Moniteur de la­ Flotte”-nak egy levelezője azt állítja, mikép K­r­on és­ta­d­t­b­a­n­­ egy oly hajóvaj szereltetik fel, mely egy a császár s testvére, által májusban teendő utazásra fog szol­gálni. Midőn a császár a meghatalmazottakat elfogadá, kik a békeszerződés aláíratását jelenték neki, rövid beszédet intézett hozzájok , melyben nagyon meg­dicsérte Angolország mérséklettségét, s különösen Clarendon lord jellemét.. Az angol-franczia szö­vetségre vonatkozólag kijelenté, m­ikép az jó s rész időkre örökre meg van szilárdítva. Erre a congres­sus egyes tagjaihoz nyájas szavakat intézett. A törvényhoz­ó-t­es tib­e­t tegnap öszhang­zólag elfogadott egy az elesett katonák s tengeré­szek özvegyeinek nyugdíjaira vonatkozó törvény­­javaslatot­. Ali pasa állítólagos elutazását egy párisi lap sem említi; úgy látszik tehát, hogy a „Courr. de Marseille“, mely a hírt hozta, roszul volt értesülve. Az „Ind. beige“ Y-jegyű levelezője szerint a franczia kormány az angol kabinetet legközelebb még inkább sürgetendi, mint eddig tévé, Strat­ford lordnak, kinek eljárása által már régóta mé­lyen sértve érzé magát, Konstantinápolybéli visz­­szahivatása iránt. Ápr. 5. (Távird. sürg.) A „Mónit.“ ma jelenti, mikép még­ ihindiig érkeznek be szerencse-kivonali feliratok, a cs. hg születése alkalmából. A párisi nemzetőrségé 28,105 aláírással van ellátva. Németország, Hannovera, ápril 2-dikán. Ma a közrendi g­y­ülést, egy királyi biztos nyitotta meg, megnyitó­ beszédében ki­emelve ama köztudomást, mikép király ő fel­sége az 1851- es 55-ki szövetségi gyűlési ha­tározatok által kényszerítve látá magát az 1848-ki alkotmány-törvényeken több változtatásokat rendel­vény útján tenni, miután az e részbeni tárgyalások a közrendi gyűléssel három ízben sikertelenek ma­radtak, s most még azon változtatások lesznek pótlandók,­ melyeket a f. é. aug. 1-ji rendelvény fentartott.­Ezek folytán a rendeknek a kamra ösz­­szealkotásának és a vál­asztási­ törvényeknek módosí­tása, továbbá az 1840-ki országalkotmány 171-dik §-a második fejezete és a pénzügyi fejezet vál­toztatása iránt javaslatok fognak előterjesztetni, mely utóbbit ő felsége­ különös figyelembe ajánlja, egyszersmind azon szilárd elhatározását jelenteti, azon módnak, a­mint az 1848-ki alkotmánytörvény a pénztárak egyesítését helyreállító, miután az ő­nige jogainak aggasztó és szövetségellenes sérel­mét foglalja magában, gyökeres változtatását elő­idézni ; végül jelenté a k. biztos beszédében, mi­kép a kát. és polgári hivatalnokok nagy részének fizetései állandóan fölemelendők lesznek. — E be­széd után a ház megválasztá az elnöki jelölteket. Az ország újon választott rendjei tegnapelőtt király ő ilge által a kir. palotába ebédre meghivat­ván , király ö ilge ez egybegyült rendeket b­aszt­­tal üdvözlő, melyben szive azon reményét fejezé ki, hogy a rendek, országa alkotmány­épületét be fogják fejezni valódi monarchiai és conservativ szellemben, mely nélkül alkotmányt tartóssá tenni nem lehet; hogy a rendek őt a gazdászati és ipari viszonyok előmozdításában, s végre hogy őt a hadügy tökéletesítésében támogatni fogják , va­lamint hogy a hivatalnoki kar pénzügyi vi­szonyainak emelésében is segédkezet nyujtand­­nak. Mindezt szivükre kötve a rendeknek e szavakkal végző beszédét: „Valamint hőn ké­rem az isteni kegyelmet népemre, úgy fogadom, hogy mig az Úr megtartja életemet, egy perczig sem fogok megszűnni azt népem jólétére és a hon javára szentelni. És hogy ezt előmozdíthassam, remélem, hogy rendjeim nem csak e gyűlés alatt, ha­nem jövőben is készségesen támogatandnak. Ezért uraim! üdvözlet önöknek, üdv a hazának.­“ Spanyolország, Madrid. Egy apr. 1-től kelt sürgöny szerint, a 116 tiszta progressista követek bizottmánya közzétevő programmját. Esp­a­r­t­e­r­ó-t ismeri el főnökéül,­­s a királynő s dynastia fentartá­­sát, a papi javak eladását, s a nemzetőrség fölsze­relését akarja. A királynő a franczia cs. herczegét az aranygyapjas renddel"ajándékozá meg. Egy fő­hivatalnok viendi Parisba annak díszjeleit. Egy april 3-tól kelt sürgöny szerint egy kir. hadsegéd viendi meg Párisba az arany-gyapjúnak a cs. herczeg számára szánt díszjeleit. Álba­ng van kiszemelve a végeit, hogy azt a herczegnek átadja.-----E­s­p­a­r-t-e-mirszk V­a­l­l­a­d­o­lidba utazása elhalasztatott. — A cortes­­gyűlés "S’a'n-t'á--C­r­u­z pénzügyi ter­vének két első fejezetét h­e­l­y­b­e­n­h­a­g­y­a. A nép­­had-törvény alapjai kiszabottak; a proletariátus a néphadból kizáratva maradand. A hivatalos lap je­lenti, hogy a spanyol cr­ed­í­t-m­o­b­i­l­i­e­r társu­lata megalakíttatott. A c­o­r­t­e­s-g­y­ű­l­é­s m­art. 27-ki ülésében a tit­károk egyike egy oly­an pénzügyi tervet olvasott fel, mely a progressisticus módosítványokból, s azoknak a pénzügyminiszer által javaslott változta­tásaiból eredt. A kormány s a progressisták közt most a pénzügyi kérdés iránt teljes egyetértés uralkodik, s mivel az új terv számára a parliamenti közép támogatása is biztosítva van, az nagy több­séggel helyben fog hagyatni. Újólag nagyon elterjedt azon hir, mikép a római s madridi udvarok közti viszonyok legközelebb helyre fognak állani. Némely lapok Bizarr­­, phi-­l­i­p­p­e-i érseket jelülik ki’Wancinsul, ki már előbb a római s nápolyi udvarok közti viszályokat egyen­lítő ki. Portugália. A kormány által a cortes-gyűlés elé terjesztett pénzügyi rendszabályok hihetőleg kevés ellenzésre találandnak; kivált a pak­kamrában, miv­el a behozandó új adók egyike főleg ezen tes­tület tagjait terhelné. A követkamra illető bizott­mánya ellenben pártolja e javaslatot, s a bizottmá­ny jelentés ann­ak, némely módosításokkal elfoga­dását ajánlja. Oroszország, Sz. Pétervár, april 4. Táv­írdái tudósítások szerint e napon a sz. pétervári börzén a pénzügyministerium­ hirdetménye volt ki­ragasztva,mely szerint mindennemű gabnának kivi­tele az orosz birodalomból egy ugyane napi (april 4-iki) csász. határozathoz képest meg van engedve. (E távírdai sürgöny lapunk vasárnapi számában ma­gán sürgöny alakjában már közölve volt.) A császár távirdailag már jelentett m­­a­ni­fest­u­m­­á­n­a­k szövege még nem érkezett meg; a „Nord“ szerint az a már közlött föltételeken kívül még azon nyilatkozatot is tartalmazza, mikép nem Oroszország kezdte azon háborút, melyet az orosz nemzet annyi bátorság és elszár­tsággal viselt. Le­gyen bárhogy, azon kérdés, hogy ki volt tehát an­nak kezdője, nem fogja többé a világ békéjét megzavarni. Nem csak Párisban, haneih Sz. Pétervárot TARGZA. Egy midéi király. Az Audé, vagy az angol írásmód szerint Oude királyság Kelelindiának északi részében fekszik Pendzsáb, Nepál és Delhi között. Olvasóink már olvashatták e lapban is, mikép közelebbről e körül-­ belül oly terjedelmű államot, mint Németalföld és Helvétia összefoglalva, a hatalmas angol keletin­diai társulat birtokaihoz csatolta. Eddig is függés­ben volt e kis ország a keletindiai társulattól, s közelebbi időkben épen azt vetették szemére a ci­­vilizált angoloknak, hogy egy védelmük alá helye­zett államban mindazon hallatlan kegyetlenségeket, s embertelen zsarolásokat eltűrik, melyekből az audéi nábób­ok (nawaub) egész uralkodása ál­­ lott. A keletindiai társulat az alattvalók mozgalmai ellen mindig kész volt a fegyveres beavatkozásra; de a király ellen, kiben az állam­ volt képviselve, természetesen mit sem tehetett a nélkül, hogy a keleti királyság függetl­enség­ének még c­sak árnyéka is el ne enyészszék. Alább látni­­fogják, minő gőz-, dálkodást vitt az utolsóelőtti a­n­d é­l király,,s elfitü­j nik egyszersmind, mikép a királyság bekebelezése az angol keletindiai birodalomba az em­berszeretet legszebb műve volt, ha leszámítjuk azt,amikop a bekeblezés indoka a keletindiai társulat orthaszon-­ leséséből folyt. Az audéi királyság hajdan a nagy mongol biro­dalomhoz tartozott; a múlt században az által lett­­nevezetessé, hogy Warren Hastings kipusztította. Később Wellington felét elfoglalta. Ha­sti­n­gs marquis 1849-ben állítá azt oly alapokra, mineken az a közelebbi bekeblezésig létezett. Hastings mar­quis e hajdan virágzó tartomány el nem foglalt ré­széhez kárpótlásul Nepálból terjedelmes pusztasá­gokat csatolt s királyává Gizi u­d­i­n nabóbot tette. Ennek fia Nu­ssi­r-u-d­i­n követte őt az ural­kodásban az angolok segítségével. Az apa oly ke­véssé akarta Nuss­i­r-u-d­in­ ra szállítni a trónt, hogy azt meg akarta ölelni. Csak az anya, a ke­gyelt szultána erélyes föllépése fia mellett, mentette meg a haláltól. Háreme hölgyeit fölfegyverezvén, a lucknowi királyi palotában véres öszvecsapás tör­tént, melynek következtében a szultána megmen­tette gyermekét. Megjegyzendő, hogy a küzdelem­ben az angol hatalmazott is segítette a királynőt. Mihelyt Nussir a trónra lépett...—így ir egy Luckfiowban számos évig mulatott angol — azonnal atyja nyomdokain, járt, azaz minden fogalmainkat meghaladó kegyetlenség és ön­kénynyel kezdett uralkodni. A király teljes szabadsággal engedhetett minden szeszélyeinek, melyek inkább vadállat, mint emberi szeszélyei. Audéban nem volt sem beligazgatás , sem szer­vezett körírtárig.­­Mivel azonban a kormánynak csak ki ketlle valamiben 'kiütetnia'hht'álm­át, azt alattvalói kirablásában gyakoroltta.­­A szórjövedel­met puskalövésekkel, szuronyokkal szedette be. Ily helyzetben az alattvalók természetesen maguk gon­doskodtak a személyes bátorságról, senki sem szo­kott teljes fegyverzet nélkül az utczán járni. — Lucknow a királyság fővárosa, a világ legcso­dálatosabb városa. A lakosok bivalbőr pánczéllal, pisztolyokkal, kardokkal fegyverezve mennek ki vásárolni, vagy napi munkájokra. A lakosok egy része tökéletes koldus. Nápolyt kivéve sehol sincs annyi koldus mint itt , s azok teljesen hasonlók a lazzaronikhoz. A király,palotája ellen­,­ben a legpompásabbak közé tartozik, s az uralkodói oly fénynyel vette körül magát, mely csodás ellen­tétben állt a lakosok szegénységéveLA királyi lakj egy hosszú­ SOVbhn tabu rendbeli palotából áll, me-­ lyek a Gumtt folyam­ egyik partján állanak. A túlsói parton roppant terjedelmű vadaskert van, tele.ele­: rántok, bhirtocsebosok,­ tigrisfek, párducok, ősiek,­­hiazok, persiai macskák egész seregével, melyek úgy héberésznek és legelnek a napfényén, mint lílégánnyi slíhityájék. ‘N­us sír­hőiint erhittettük, mindenben atyja nyomdokait­ követte : a Vér tem v­álik vizzé. Mint atyja, ügyírtága is ki akarta szorítni fiát az Örök-­­ségböl. "Most is altyja vélt az, ki az unokát védelrte alá vette. Ismét fölfegyverezte a harem hölgyeit, s a királyi paloták ismét véres összeütközés szín-­ helyébe lettek,'bnetybén'jobb hő'esett el. Azartgöl ‘rtí Sraetts ‘‘ismét közbelépett. ,­A király megígérte L­otve ezredesnek (fen' Vórfér r8ái­f$h‘S h­föVe)se mi­kép se az anyát, se a fiút nem fogja bántani, ha azok egy számukra kijelölt palotában csendesen megvonják magukat.'Az angol ezredes jót állt a fóglyányának unokája'életéről. A szultána, ki a ki­rály legnagyobb esküinek sem adott hitelt, az angol gentleman egyszerűlen adott szavában meg­nyugodott. Ebből látszik, idily jó hitelük van az an­goloknak távoli világrészekben. Azonban a király anyja nem biztosíthatta unokáját azon hálátlan fiú­­ellen, ki nem Csak annyja volt, hanem kinek egyszer életét is m­egmentette. Az anya eltávozása u­tán a kirá­ly'rögtön törvénytelennek hirdette ki fiát. Mi­után a‘fiú így'meg lön bélyegezve, többé nem le- 11'etsett Osák term­énye is a trónhoz. Mindemellett Nussir halála után a Szultánnő még egy kétség­­beesett­ kisérletet tőn Unokájának trónraerítelésére. Ez­ alkalommal az angol­­katonák feljen is védnie kellett l'Wragát. Kísérlete szerencsétlen volt, mert lN' u s s i­r n­a­k egy unokaöcseré lőn az arig'olok ál­tal'trónra e kiélve. ‘Miután’NuSSir'így bánt édes attyjával és gyer­­mekével, nem csoda, ha családja többi tagjain min­den elképzelhető méltatlanságot ■ ölköVét'élt. Az Irtsd d­ 'királyék tótö'istaörtök Családot. A király Völf n­inden, a többi egyéblően ütegvetett alatt— Vélő. ‘A kiráily legközelebbi fökörtéi Sem nyertek ■Söttrtitit a'királyi fényből/s távolból sem volt any­­­igi­ befolyásuk,­mint egy kedvenc fe eunuch-nak,­­ vagy egy két hétig kegyelt tánczosnőnek. Ha a­­ király haragját, akármelyik rokon magára vonta

Next