Budapesti Hírlap, 1856. május (102-125. szám)
1856-05-01 / 102. szám
czikket közlött, melyben kijelentetik, mikop a munkások szállásainak olcsóbbakká tétele végett tett előbbi kísérletek nem eredményezvén oly sikert, mint azoktól vártak, a császár egy oly új kísérletet akar tenni, melytől jobb eredményt vár. T. i. az ő parancsára a Mazas-boulevardon, magánpénztára költségén 18,000 métrenyi tér vásároltatott meg, melyen házak fognak építtetni oly czélból, hogy azokban a munkások egésséges és olcsó lakásokat bérelhessenek. A császár reméli, hogy ezen általa tett kísérlet utánzókra találand, s a munkásosztályok nyomorának tetemes megkönnyítését idézendi elő. A törvényhozó-testüret tegnapelőtt ama törvényjavaslatot, melynélfogva az 1848. júniusi események alkalmával megsérült egyének számára élethosszig tartó nyugdíjak ajánltatnák meg, miután Lebreton tábornoka Belmontét a mellett nyilatkoztak, öszhangúlag elfogadá. Morny gróf előbb induland el Oroszországba, mint gondolták. Azon tényből, mikép a sz. péter- vári Woronzoi- palotát kibérelteté, úgy látszik, hogy hosszasabban szándékozik Sz. Pétervárott tartózkodni, mielőtt Moszkvába menne a koronázási ünnepélyre. Mint mondják, a franczia kormány a belgák királyát arra sürgeti, hogy új törvényjavaslatot terjeszszen a kamrák elé a sajtó megszorítása iránt. A „Moniteur de l’armée“ szerint a császár elhatározó, mikép jövőre a cs. herczeg, ha valamely hadcsapat vagy őrállomás mellett haladna el, ugyanazon tiszteletnyilvánításokban részesíttessék, mint maga a császár s a császárné. A hadügyminiszer már kiadá a szükséges parancsokat. Németország, Berlin, ápril 26. Az özvegy orosz császárné ő felsége május 8-án érkezik ide, 14 napig Potsdamban tartózkodik s aztán Stuttgartba megy, hol huzamosb ideig mulatand. A berlini főhadbiróság véleményt dolgoz ki az oderai frankfurti haditörvényszék által a Hinckeldey-Rochow-ügyben hozott ítéletről. A haditörvényszék ítéletei, ha azok megerősítés végett királyislge elé terjesztetnek, mindig a hadbíróság véleményével szoktak ellátva lenni. Belgium, Brüssel, april 25. Több párisi lapok, név szerint a „Pays“-nek a fölötti elégületlenségére, mikép a békeszerződés több belgiumi s angol lapokban közzétételeit, a „Nord“ megjegyzi, miszerint nem hiszi, hogy az angol kormány vizsgálatot rendeljen el, miután maga közlé több személyekkel ezen okiratot.“ Ma nagyon elterjedt itt azon hír, mikép a franczia kormánynak egy oly jegyzéke érkezett ide, mely a belgiumi szabad sajtó megszorítását kívánja. Spanyolország, Madrid, ápril 21. Valenciában az anyagi rend ugyan már helyre állott, de az erkölcsi rend még épen nem tért vissza a kerdélyekbe, s a Zabaa tábornok által követett eljárás, úgy látszik, még inkább súlyosítá a helyzetet. Ez utóbbi ugyanis megemlékezvén arról, mikép 1843-ban erélytelenségét veték szemére, most erélyesen akart föllépni, s az által elégületlenséget idézett elő a lakosság nagy részénél, mely a zavarok alkalmával nyíltan a rend pártjára kelt. Főleg a nemzetőrség általános lefegyvereztetése, melynek csak egy része tartott a zavargókkal, izgatá fel a kedélyeket. Madridban parliamenti vitát várnak, Zabaa tábornok eljárása tárgyában, sőt még talán progressisticusabb szellembeni kabineti módosítást is, a jelen combinatio alapjainak megtartása mellett. Ez utóbbi azonban csak Esparterónak a tartományokban tett utazásábóli visszatérése után fogna megtörténhetni. Olaszország. Rómában utolsó időben több hírek keringtek, melyek megtehetők figyelmet gerjeszteni képesek. Az „Ind. belge“-nek a Romagna határszéléről írják, mikép a szabadelvű párt Rómában,feliratot szerkesztett gr. Cavourhoz, melyben az olasz kérdés körüli fáradozásáért neki köszönetet mondanak; másrészt tudni akarják, hogy újólag egy franczia püspök érkezett Rómába, titkos küldetéssel a pápához. Azt hiszik, mikép megbízatása pápa őszentségét rávenni, hogy Párisba utazzék, mi ez utazás elleneit annál inkább nyugtalanítja, mert úgy hiszik, hogy annak következménye az ország igazgatásában történendő lényeges változtatások lesznek- E hírek ellenében azonban emlékeztetünk a milánói hírlap ama tudósítására, mikép már határozottan el van döntve, hogy a pápa Párisba nem megy. Rómából írják, mikép szándék az egykor oly híres máltai rendet ismét régi állásába visszahelyezni, azonban új rendeltetésénél fogva nem a kereszténység hanem a trónok ellenségei ellen katholikus államokban fogna alkalmaztatni. Ez által újólag fölvétetnék I Pál orosz császár eszméje, ki mint tudva van, abban mint a nemesség lovagi egyletében a trónok támaszát látta s magát a pápa s négy hatalom ellenzése daczára annak nagymesterévé nyilatkoztatta 1798. dec. 16-n. A máltai vitézek missiója az izlám ellenében az uj világhelyzetnél fogva már elavult, s az uj programm valószínűleg Rómában fog eléje szabatni. Genuából, ápril 23-ról írják, mikop már 1000 beteg katona érkezett meg a Krímből s a varignani koronában helyeztettek el; a jövő hó első hetében 6000 embert várnak. A szárd concordatumra nézve írják Párisból, mikép a franczia császár valóban kifejezte Cavour előtt amaz óhajtását,hogy Róma és Piemont közt concordatum köttessék. Cavour válasza volt volna, hogy a franczia minta szerinti concordatumot Piemont szívesen látná ugyan, de aligha Róma. Az „Armonia“ párisi levelezőjének merész álmai valószínűleg e lényre viendők vissza. Nápolyból, ápril 18-ról írják a „Constitutionnel“-nek . A római udvar már rég ügyeteszik a a nápolyi király őslgét azon jogról i, lemondásra rábírni, mely a nápolyi fejedelmet a siciliai clerus felett illeti. E jog neve „giudice della monarchia,“ s abból áll, hogy tagjainak magaviselete felett felségileg ítéletet hoz. A római curia többször e jogróli lemondásért Benevent hűségnek átengedését hozá javaslatba, melyre a király, mert az államai tíltai körül van foglalva s 20,000 lakossal bir, nagy becset helyez. Most itt általánosan azon hír kering, hogy a király minden föltétel nélkül lemondott e jogról s ez ügyet minden diplomatiai közrehatás nélkül egy férfi intézte el, ki már rendkívül sokszor fontos diplomatiai küldetéssel volt megbízva.“ Mazza Orazio, a volt nápolyi rendőrfőnök, kiről az angol követség egyik tagjával összekocczanása folytán korábban a lapokban annyiszor szó volt, Rómából, hol teljes incognitoban élt, visszaérkezvén, a consulta tagjává neveztetett ki. Dánia, Kopenhága, april 26. A dán országtanács mai ülésében Monrad egy indítványt nyújtott be, mely szerint az országtanács a királységétól a közalkotmány revisióját kérte. A berlini „Börzén Zig“ szerint a dán kormány Anglia ama javaslatát, a Sundvámot akként tőkésíteni , hogy annak részletenkénti törlesztése következhessék be,mint azt egy nem rég Dánia ügynökeihez az illető udvaroknál intézett körrendelet nyilvánítja, vissza fogja utasítni. A keleti tengeri államok részéről e javaslatokra nézve még nem érkeztek nyilatkozatok. A március közepén félbeszakadt tárgyalások valószínűleg értekezletek alakjában legközelebb ismét meg fognak kezdetni. Oroszország. Az „Economist** szerint nem kevesebb mint 5 különböző társulatfolyamodott: engedélyért, Sz.Pétervárott crédit mobilier-bankot a franczia ilynemű intézet mintája szerint állíthatni, ezek közt van ez utóbbi társulat, az austriai bank s két angol társulat. Sándor császár a mozgó néphadhoz egy hirdetményt bocsátott ki, melyben ennek hűséges önfeláldozó szolgálataiért köszönetet mondván , azt haza bocsátja, emlékül megengedvén, hogy tábornoktól az utolsó harczásig mindnyájan folyvást viselhessék a keresztet, mely a háború folyama alatt nekik megkülönböztető jelül szolgált. Egy varsói ápril 25-ki távirati sürgöny szerint Gorcsakoff hg rendeletet bocsátott ki, mely által a rozs, árpa, zab, dara és vágómarhának kiviteli tilalmát Lengyelországban a legújabb rendszabályok kivételei gyanánt fenntartja. Ezen rendszabályt a drágaság és e tárgyak hiánya indokolja. Törökország: A nap 1u 7ai legújabb eseményekről alexandriai ápril 20-ai levél következőleg értesít: „Midőn f. hó 4-én, pénteken, a törökök épen imára készültek, Francziaország, Anglia és Poroszország consulsági ügynökei (az első török, a többi arabs, a protestantismusra áttért törökök) a franczia császári herczeg születését ünneplék s lobogóikat lengetteték, egy szerencsétlen esemény fordult elő, mely valódi lázadásra szolgáltatott alkalmat. Egy angol missionarius, ki épen Napluzát lóháton elhagyta, találkozott egy török koldussal, ki őt ki nem kerülheté. Merő véletlenségből elsült a missionarius fegyvere, s a koldust találá, ki néhány perczre reá kiadta lelkét. A népesség reá rohant a missionáriusra, s bántalmazások közt a kormányzóhoz vezeté. A török papság még jobban felizgatá a népet s ez megrohaná a consulsági épületeket, leszakitá a lobogókat, megölé a porosz ügynök titkárát s kérése az angolt, de nem találhatta meg. A franczia consul háremébe menekedett. A görög patriarchs a háztetőn át menekült meg. A fellázadt nép ezután kifosztás keresztény templomokat, felégető a görög patriarchs ügyvédének könyvtárát, megölt vagy megsebesített mintegy 60 keresztényt, kirablá a házakat s megfertőzteté az asszonyokat. A lázadást a legközelebbi környékre is kiterjedtnek állítják s még borzasztóbb jelenetektől tartottak. A bairuti consulok elhatározók, egy hadihajót kiszálló csapatokkal Jaffába küldeni.“ A várnai meggyilkolt görög leány temetési ünnepélyéről írják a „Spectateur de POrient“nak Konstantinápolyból márt. 30-áról. „A gyászhirre, hogy a görög szűz meggyilkoltatott, de teste megtaláltatott és Várnába hozatott, az egész város mozgásba jött s az idegenek felindultsága tetőpontját érte el. A templom azonnal befogada a martyrné tetemeit, s másnap ünnepélyesen eltemettetett. Nagy számú franczia tisztek követék a gyászmenetet; ezek közt Courreau ezredes, Pelegrin térparancsnok, Boucer d’ Argis, a telegráfhivatal igazgatója egész személyzetével, a keleti hadsereg fizető mestere Várnában Laffage stb. Szintúgy Anglia, Francziaország, Austria, Görögés Svédország consulai is jelen voltak az ünnepélyen, s egy Miltiades nevű görög beszédet tartott, mely franczia fordításban Courreau ezredesnek s az idegen consuloknak átadatott. Távirati tudósítások. London, april 28. délután. A Palmerstonnál tartott meeting, mely azért jön rendezve, hogy politikai barátjainak egyetértését eszközölje, kívánt eredményhez vezetett. — April 28. éjszaka. Whitsides a Karsz eleste feletti vita közben négy órai beszédet tart J. Stratford, Panmure és gr. Clarendon magatartása ellen, a főállamügyész válaszol neki. Ma alig fog már szavazás történni. Az alsóházban I. Palmerston, a felsőházban gr. Clarendon tevék le tetszés jelei közt a békeszerződést függelékeivel együtt a ház asztalára. Az erre vonatkozó vita legközelebbi hétfőre állapíttatott meg. Páris, april 29. A „Moniteur“ közli ma a békeszerződvényt annak függelékeivel együtt. Az első függelék a tengerszorosok bezárására vonatkozik, azonban a szultánnak joga van, könnyű járműveknek, melyek a dunai torkolatoknál állomásoznak, a bemenetet megengedni. A második függelék az Oroszország és porta közt kötött külön egyezményből áll, mely szerint e két hatalom közöl egyiknek sem szabad a jövőben semlegesített feketetengeren többet négy 200 tonnás és hat 800 tonnás hadigőzösnél tartania. A harmadik függelék által megállapíttatik, hogy Oroszország az Alandszigeteken soha katonai telepet vagy tengeri arzenált nem állíthat. Nápoly, april 25. A máltai érkezmények 10 napi veszteglésnél vettetnek alá, az áruk megtisztítandók és a pogyászok kellőleg szellőztetendők lesznek. A marseillei érkezmények az illető consulságoktól egésségi bizonyítványokat kötelesek előmutatni, különben hét napi őrködésnek fognak alávehetni. Genua, april 27. Egy angol gőzös a piemonti sereg néhány századával Krímből ide érkezett. Róma, april 25. A kormány a civita-vecchiai vaspálya építését a Casavaldes marquese által képviselt társulatnak adta át. Az illető munkálatok három hó alatt kezdendők meg s három év alatt befejezendők. Konstantinápoly, april 21. A Krímből hazatérő csapatok átvonulása folyvást tart. Magnesiában a muzulmán népesség közt a keresztények ellen ellenséges hangulat mutatkozott, de a hatóságok őrködése meggátolt a kihágásokat. Napihírek és események. Budapest, május 1. * Levassorur és vaudeville társasága folyó hó 27-én Főherczeg Főkormányzó Urunk császári fensége termeiben szerencsés volt egy színi előadást rendezhetni, nagyobbrészt új jelenetekkel és dalokkal ; köztük csak kettő volt a színpadunkon már előadottak közölt. m.: „Pandore, vagy a két csendőr“, és a „Náthás vagyok“ czímű tréfás szavalmányok. * Az „István bácsi naptára“ részére annak szerkesztője főtiszt. Mayer István ur által egy derék honleány életrajzára kitűzött 6 aranyas pályadíjt egy névtelen nyerte el „Garay-Walther Susanna“ (Garay János költőnk édesanyja) czímü életírásával. Mayer István úr e pályadíj iránt a V. U.-ban közlött jelentésében egyszersmind azon érdekes körülményről is emlékezik, miként az említett tisztelt hölgy még él, s épen az idén üli meg arany menyegzőjét. És miután a pályanyertes névtelen író a szerkesztőhöz intézett soraiban kéri, miszerint azon esetre, ha műve pályadíjt nyer, az arany jutalmat Walther Susannának, férjesült Garay Jánosnénak Szegszárdon kézbesítse aranymenyegzői koszorúra — a pályadijadó szerkesztő elhatározta, hogy az érdemdús anyának, ki jeles költőnket szülte és nevelte, a díj becsét meghaladó nemes éremből egy babérkoszorút készíttet, melynek mindegyik levelén költő fia egy egy művének czimét olvashatja. — A gazdasági jutalmat Pataki Pál, a népies elbeszélésre kitüzöttet Csókai B. nyerték. * A városi uj szegényápoló intézet, melynek építése szorgalmasan halad előre, már fedél alatt áll. E nagyszerű épület második felének fedelére 1. hó 26-n tűzték föl az úgynevezett „ünneplőjét.“ Városi polgármester s főtörvényszéki tanácsos ur dr. Conrad lovag ez alkalomra a munkások közt pénzjutalmat és bort osztatott ki, kik ekkér a kőmivesi munkák bevégzését a legszivélyesebb módon ülték meg. A kőműves pallér az állványról le ősi szokás szerint egy alkalmi versezetet szavalt el. Azután ünnepélyes pohárköszöntések következtek a császári királyi Apostoli Felsége, és Császárné Ő Felsége jólétére, kinek nevét ezen jótékony intézet viselhetni reméli, továbbá Föherczeg Albrecht Főkormányzó urnak s fenséges hitvese Hildegard Föherczegasszony egésségére. Ezután , dr. Conrad lovag polgármester ur, a városi tanács és községtanács , a pestvárosi polgárság, P f ah- 1 er Ferencz községtanácsos intézeti gondnok, Wagner Jánosépítőmester, a kőmivesiezéd, és Pestvárosa összes lakossága egésségére önttettek poharak. Midőn Pestvárosa azon intézetnek, mely tizennégy év óta a szegények nyomorának enyhítésére oly nemesen teljesíti a legszentebb hivatások egyikét, egy új nagyobb menhelyet épít, oly emléket emel magának, mely polgári szép közszellemét, jótékonyságát és felebaráti szeretetét méltóképen örökíteni fogja. Az épület még nincs egészen befejezve, és még sok hiányzik, hogy az majdan keresztény szeretettel ajtót tárhasson nyomort és ínséget szenvedő polgártársainknak, de bizton reméljük, hogy Pest városa nemeskeblű lakói részvétüket és segélyüket nem fogják megvonni a felebaráti szeretet ezen szép művétől, s kiki tehetsége szerint mielőbb hozzá fog járulni, hogy az egészen fölépülhessen és valósíthassa azon emberiségi czélt, melyre ezen hajlék emeltetett. Kegyes adományok a városi letét hivatalban nyugtatvány mellett köszönettel elfogadtatnak. * Minap említettük, hogy Rózsavölgyi márus Bihari, Csermák és Lavota régi magyar nótáiból többeket egy gyűjteményben közrebocsátani szándékozik; hogy e gyűjtemény hitelesség tekintetében is becsesel biland, s nem pusztán hamisan lesz szégérezve említett régi jeles zeneszerzőink nevével, arra elég azon egyszerű körülményt fölemlítenünk, miként a nevezett mitárus ar örököse egykori kitűnő zenészünknek Rózsavölgyinek, ki személyes baráti viszonyainál fogva azon szerzőktől több eredeti kézirat, vagy hiteles másolat birtokában lehetett, melyek később utódára mentek át, vagy pedig az öreg Rózsavölgyi nyomán ez mindenesetre ismerheti azon forrásokat, melyekből ama szerzeményeket hiteles alakban merítheti. Ezt a régi zenénk iránt érdekkel viseltető műbarátok megnyugtatására kötelességnek tartottuk elmondani. Hogy azonban a kiadni szándékozott füzet mint összes gyűjteménye Bihari, Csermék és Lavota műveinek, ha csak a kitűnőbbeket veszszük is, hiányos marad, az mind a tér, mind e szerzemények elszórtsága tekintetéből igen természetes, azért örvendetesen értesülünk azon másik hírről, hogy gr. Fáy István, a magyar zene ismert mentora „Régi magyar zenegyöngyök“ czim alatt saját gyűjteményéből hasonlóképen szándékozik egy kiadást létesíteni. Úgy hiszszük e két kiadás legkevésbbé sem áll egymással szemközt, sőt érdekes fogja egyik a másikat kiegészíteni, érdekes leszni azon esetre is,ha ugyanegy nóta mindkét kiadása megjelennék, mert mint a régi zenénk ismeretébe tökéletesen illetékes gróf úr állítja, van rá és, hogy például Csermák ugyanegy compositióját nés ötfélekép is leírta. A zenebuvárnak e körülmény mé érdekesbbé teendi a czélbavett vállalatokat. * Budán a capucinusok zárdája már annyira elkészült, hogy a rend tagjai benn lakhatnak. Az épület mely kitűnőleg szép idomban emelt homlokzata állt jeleskedik, a budai partnak díszét képezi, kár hogy ezen parton a tisztaságra még eddig oly kevés figyelmet fordítanak, ámbár erre budai atyánkfiai méltás viszonozhatnának,a magyar példabeszéddel hogy„elöbl saját házunk előtt seperjünk.“ *A Pest, Uj Pest, és Szent Endre köz naponként közlekedő helyi gőzösökön egy szemnély viteldija Uj Pestig az első helyen 15,a m másodikon 10 Sz. Endréig az első helyen 30, a másodikon 20 pkrc gőzösök állomáshelye Pesten a felső Dunasoron főút szomszédságában van. * Az itteni német színpadon f. hó 28-án Keschner úr mint „Garrik“ a „Robin orvos“ és min „Ferdinand“ a „Falura kell mennie“ czímű vígjátékokban először lépett föl, s mint hírlik vendégjátéka után állandó szerződtetésre is hajlandó lesz. * A Csallóköz lecsapolására Kis-Keszi és Megyeresnél megnyitott zsilipekre vonatkozó múltkori tudósításunk kiegészítéséül meg kell említenünk,miszerint minden egyes zsilip csaptató nem 6, hanem 10, négyszögláb nyílással bír, miből kitűnik, hogy Kis Keszinél a zsilip-kapu nyitásának egész területe 96,a Megyeresnél levőé 180 négyszögláb. Továbbá Bubics Károly cs. k. bányász tiszt és Forgács urai a Csallóközt körülvevő gátakban nem három,hanem még négy zsilip építését indítványozták, 48.000 frt költségvetéssel. Az ép oly szép mint szilárd építményei Pia 11 és Violini vállalkozó urak művei. Annak bebizonyítására, mily erélylyel folytatják e fontos ügyet, még hozzáadjuk, miként Pozsonban jövő hé 8-án gr. Waldstein János elnöklete alatt Csallóköz birtokosságának képviselői egy újabb tanácskozmányt tartanak, mely alkalommal a nevezett műtani hivatalnok urak az összes szabályozási költségeket be fogják mutatni jóváhagyás és határozmány végett, valamint az általuk tervezett csatornaépítés munkálatát is. * Brassóból ápril 25-ről Írják: Herczeg Schwarzenberg Károly tszn. s főkormányzó ur Erdélyben szemleutjában tegnap késő estre oda megérkezett s az „arany sas“ czimü vendéglőben szállt le. Másnap e herczegsége az ottani helyőrség cs. k. tisztikarát, a hatóságokat, a városi tanácsot, a kereskedelmi kamra tagjait,a különböz vallás felekezetek papságát és tanítóit fogadta el magánál. A postaügyre nézve új intézkedés történt, melynek folytán Brassóba a bécsi és erdélyi posták 12 órával előbb érkeznek, mint eddig. A bécsi posta hetenkint hétszer érkezik meg. * A „Lieb, Bote.“ ismét új tűzveszélyekről értesít, melyeknek ápril 15-n Radoson és 19-dikén Sárdon számos lak- és gazdasági épület esett martalékul. Színházi előadások: A nemzeti színpadon: Levassor ur és Teisseire k. a. ötödik föllépte. A pesti német színpadon: Draxler Ferencz ur és Gundyné assz. cs. k. udv. dalszínháztól mint vendégek föllépteül: ,,Die Jüdin.“ Oper in 5 Aufz. Gazdászat, ipar és kereskedés. *Székesi-Fehérvár, april 24. Szent-György napi országos vásárunk nem jól ütött ki általában azért, mivel a zsidóknak mostani néhány napig tartó ünnepjök ez időre esett, ezért a vásár most nem volt oly élénk mint eddigi sz. györgynapi országos vásáraink, melyek többnyire a dömötörivel együtt legjobbak szoktak lenni. Leginkább keltek a női- és férfikalapok s a nyári ruhák, az asztalosok sem panaszkodhatnak. Barom elég volt, de nem kelt. A búza 30 krral bebb szállott. Az élelmiszerek közös köleskása elég volt a vásárban, de nem igen kell. Egy pozsonyi mérő köleskása 5 ft. 15 kr. — 5 ft. váltó pénzben. Búza lft. 30 kr. f— II ft. Kétszeres 9—8 ft. 30 kr. Rozs 7 ft 30 kr. — 7 ft. 15 kr. árpa 4 ft 15 kr. f— 4 ft. 6 kr. zab 3 ft. 18 kr. — 3 ft. 12 kr. kukoricza 4 ft. 15 kr. — 4 ft. 6 kr. mák 32 ft. bab 10 — 11 ft. lencse 15 ft. borsó 20 ft. muhar 7 ft. A mi az ezüstpénzt illeti, már itt agio nélkül kapható. Ruszwurm úr nagykereskedésében a vásárlók odaadott bankópénzeikből vissza papírpénzt ezüstpénzzel együtt kapnak. Az élelmiszerek ára még sem száll alább. Mint a Pesten levőktől halljuk , ott olcsóbban lehet a vendéglőkben étkezni, mint nálunk. 1. 1. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztőtárs NÁDASKAY LAJOS. Bécsi börze, ápril 30. (Távirati közlés.) Bankrészvény . . . . . . . . H25 Államkötelezvény 5°/#..................................... dto 4Vj .....................— Nemzeti kölcsön 5% ...... 85/4 1835—diki sorsjegy . . . .. . . * —1 1839—diki —......................................133 1854-diki — . . ... . . .08 Vj Földtehermentesítési köt.......................771 Államvasútrészvény .................................351 Éjszaki vaspálya ....................................... 3075 Dunagőzhajózás . . . . . . . . 628 1 Augsburg . . . . .........................102 V. Hamburg . . . . ............................... 747^ London !... .. . . .......................iq__3 Cs. kir. arany ‘ . . . 53/ Dunavizállás, april. 30. 3‘ 11" 3‘" 0 fölött.