Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)
1856-07-01 / 151. szám
külföld. Anglia, London, jun. 27. Az alsó ház egnapelettiHősében Spooner másodszor felolvastatni kivonta azon,bilit, melynélfogva a kormány által a maynooth-i kath. papnövelde számára felajánlott segélyt is megszüntetnék. Sir W. Werner támogató az indítványt, azt állítván, mikép ezen papnövelde felállítása Izlandnak egyik legnagyobb a szerencsétlensége volt. Hor stman kijelentés miképja- kormistig ragaszkodik a legutóbbi ülésszakban kifejezett adont véleményhez, miszerint a segélyzes megszüntetése igazságtalan s egyszersmind politikátlan eljárás lenne. El van tökélve az ez iránti indítványt egész erejéből ellenezni, s fáj- i látja, hogy ezen vita évenkint megújíttatik elött, mivel az megörökít egy sajnos eiderültséget. Ha a javaslott rendszabály elh'tajtatnék, semmi biztosíték sem léteznék I Zland jövőbeli nyugalma iránt. Erre szópök megcáfolniigyekezett a bili mellett felhozatott különböző védveket. Szavazásra kerülvén ?, dolog, 174 tag a bili mellett, s 168 tag annak ellene szavazott. Erre azon indítvány terjesztelvén elő, mikép a bili tüstént másodszor olvastassák fel, Bowyer a vitát elhalasztani kívánja. Spooner azt állítá, mikép az érdemes tag nagy tévedésben van, ha azt hiszi, hogy ily eljárás által meggátolja a bili másodszori felolvastatását. Herbert remélte, mikép még több tagok akarván nyilatkozni ezen fontos kérdés iránt, a habérfogatdaadja az elhalasztás iránti inapítványt. Az érdemes tag beszéde szinte 6 óráig tartott, mely időben a szabályok értelmében a vitának el kell halasztatnia. Következőleg a bili másodszori felolvasása nem történt meg. A felső ház tegnapi ülésében Lyndhurst lord szót emelvén ama bizottmány nevében, mely a házassági elválás s a házastársak közti per iránti bilit tárgyaié, azt állítá, mikép a bizottmány azt tüze ki maga elé főczélul, hogy külön törvényszék állíttassák fel a házastársak közti per elitélése végett. Erre kifejté, hogy a bizottmány nézetei szerint miként kellene ezen törvényszéket megalakítni, s számos részletekbe bocsátkozott. Hosszas vita után, melynek folytában számos világi peerek s az Oxfordi püspök is szót emeltek, a kincstár-kanczellár indítványára bizottmánynyá alakult ház ideiglenesen elfogadd a bilit; erre ugyanez az oxfordi püspök indítványára elhatározd, mikép a bizottmányi határozatróli jelentés csütörtökön fog tárgyaltatni.’I . '.í v i'-'j I Az alsóház tegnapi ülésében Sir G. Grey kijelenté, mikép nem lévén hihető, hogy a londoni községtanácsra vonatkozó bili , mely másodszori felolvastatásra vár, a jelen ülésszakban keresztülmehessen, annak visszavételét indítványozó, azon feltétel alatt, hogy a legközelebbi ülésszakban egy oly bilit terjeszthessen elő, mely a jelen bilitől lényegesen nem fog különbözni. Erre az államügyész indítványára, másodszor felolvastatok az úgynevezett WifIs. and _administrations bill, mely egyrészről a végrendeleti s végrendelet hiányábani öröklési perekben, az eljárás javítására s másrészről a javaknak a tulajdonos halála utáni kezelésére vonatkozik. Eddigelé ezen ügyek szinte kizárólag az egyházi törvényszékek elé tartoztak, melyek eljárása nagyon bonyolult.. Az államügyész azt javasolja, hogy ezen egyházi törvényszékek teljesen eltöröltessenek, s ezek helyébe egy oly törvényszék állíttassák, mely a közjogi elveket, törvényhatóságot s eljárást követendi. Erre a maynoolbi papnöveldére vonatkozó bili a napirendből kitöröltetett Spooner kívánatéra, ki kijelenté, mikép teljesen meg van elégedve az ezen kérdés által tett haladással s az azáltal előidézett kedvező szavazásokkal. Végül hozzátéve, fajkép el van tökélve a jövő ülésszakban megnyitni indítványát. A királynő legutóbbi leverjét egy amerikai polgár, kinek a királynőnél be kelle vala mutattatnia, s ki hír szerint a követségnél van alkalmazva, az egyik salonba nem bocsáttatott be, mivel felsőkabátban (reding ote) jelent meg, mire a „Times“ szerint Dallas, az Egyesült államok követe igen nagy ingerültséget tanúsítva,odahagyá a lever-t. Azonban ezzel nem hangzik össze azon újabb tudósítás, mikép Dallas bocsánatot kért honfitársának különös magaviseletéért, mind annál kevésbyé menthető, mivel Maroy, az amerikai külügyminiszer épen legújabban határozá meg azon öltözetet, melyben az amerikaiaknak a külföldöni hivatalos elfogadásoknál meg kellene jelenniük; t. i. franczia medioru fekete öltöny, fekete pantalon, fehér síjellény stb. Francziaország Páris, jan. 27. Tegnap itt nagyon elterjedt azon hír, mikép a törvényhozótestület ülésszaka harmadszor is meg fogna hoszszabbíttatni, mégpedig főleg azon okból, mivel a kormány azt akarja, hogy a vámtarifa módosítására vonatkozó törvényjavaslat még a jelen ülésszak folytában, megszavaztassák , mely javaslat azonban a kormány által adatott engedmények daczára még mindig élénk ellenzésre talál. Márpedig nem igen hihető, hogy a kamra ezen kérdés iránt jul. 2-ig nyilatkozhassék, s ezért lehetséges lenne, hogy az ülésszak jul. 15—20-ig meg fogna hosszabbitatni. Továbbá azt is állítja, mikép az illető bizottmány folyvást nd.ánzi a főhivatalnokok nyugdíjaira vonatkozó javaslatot, a kormány által megajánlott módosítások daczára, azonban mégis bizonyosnak lehet tartani, hogy a kamra megadandja a császár által e tárgyban kívánt előjogot. Morny gróf számára egy 150,000 ír. értékű asztali készület rendeltetett meg. Kocsijának ajtaira a gróf egy hortensiát, egy sast s egy csillagot festetett, (ez ezélzás a császár anyjára, a császárra s a Beauharnais-családra) ezen fölirattal: „Tace, sed memento.“ A „Pays“ ma egy hosszas csikkben ismét a mellett emel szót, hogy a fejedelemségek egy külföldi fejedelem alatt egyesíttessenek. Ama szervezetre is tesz némi ezélzásokat, mit ezen tartományok egy külföldi fejedelem alatt nyernének. A fejedelem oldala mellett egy oly kamra leend, mely az általános érdekű tárgyakat elintézendi, a budgetet megszavazandja, s a számadásokat átvizsgálandja. A badeni régens-herczeg tegnap reggel Fontainebleau-ba utazott, hol két napig zaulatand. Arc „Union“ Chambord grófnak egy Lévis herczeghez intézett levelét közli, melynek kíséretében az előbbi a vizkárosultak számára 20,000 fr.-ot küldött. „A jelen körülmények közt“ — ezek a levél szavai— „különösen nehezen esik nekem, mikép honorrttól távol kell lennem, mikép nem siethetek személyesen ezen tömérdek szerencsétlenek segélyére, s mikép a rendelkezésemre helyzett segélyforrások sokkal korlátoltabbak, semhogy lehetséges lenne oly hatályosan, mint szükséges lenne , mint óhajtanám, előmozdítni annyi romok újrafölépítését s oly sok nyomor enyhítését.“ Legközelebb Véron tudor politikai röpiratot adand ki ily czím alatt: „Hova megyünk? Mik lesznek a béke következményei?“ Németország, Berlin, jun. 26. A porosz kormány által a dán kabinethez intézett jegyzékről halljuk, mikép az rövidebb mint a mellékelt emlékirat. Az utóbbi a lauenburgi javak ügyén kívül főleg az alkotmány kérdését tárgyalja, s a Poroszország és Austriának adott ígéretekre emlékeztet. Általában kifejti az, mikop a porosz kormány figyelemmel kísérte a herczegségek irányában követett politikát, s azon reményt fejezi ki, hogy Dánia a sérelmeket orvosolni fogja. Mint már tudjuk, Poroszország azon nézetben van, mikép nem lenne Dánia érdekében, ha ez ügy a szövetséggyülésen tárgyaltatnék. Boldogult galanthai Eszterházy György gr. austriai cs. k. követ hullája ma estve fog innen nyiktól) , „Békessy Gáspár“ (történeti dráma Gajzágó Salamontól). Először is kiveszszük a „Biró uram leányát“,mely egy gyönge eredetinek nem sikerült átdolgozása. Ki kell vennünk mint csupa kísérleteket „Celestiná“-t, az „Okos bolond“-ot, „Enyingi Török Mgnos“-t és „Békessy Gáspár“-t, s még a „Bíbor és gyász“-t is, melyeket az előbbi bíráló választmányok nem fogadtak volna el. Marad hát 6 színmű azaz a közép szám, melyet egy fél év alatt legkedvezőbb esetben várhatunk s igy maga a szám nem mutat föl többet a múlt évi termékeknél. A „Bíbor és gyász“ „Békessy “-vel együtt ugyanazon hibában sínylik. A sok összehalmozott dagályos szó azt mutatja, mikép a szerzők nagy gondot fordítottak — arra a mire nem kellett volna. A motiválások merő hiányzása azt mutatja, hogy mi gondot sejk fordítottak arra, mire minden erőt rá kell fordítni, hogy ne csak érthető legyen a mű, hanem érdekes s valóban drámai jelenetek legyenek a műben. E tárgyat közelebbről bővebben fogjuk fejtegetni. Midőn a drámabíráló-választmány eljárása ellen több ízben szót emeltünk, s azon tapasztaláson épült igazságot emlegettük,mikép az olynnak,mely meg nem felel a művészet néhány fő igényeinek, az előadás által nem enyésznek el hibái, s midőn drámákkal emelni akarjuk, ne ott kezdjük a dolgot, hogy az ízlést irói kísérletekkel rontsuk, s hasonlókép drámai irodalmunk jövendője iránt aggódtunk. Az elbizottságnak épen ellenkezője késztetett szólani, s magában az, hogy a bíráló választmányhoz intéztük szavainkat, mutatja, hogy elismertük , mikép nagyobb befolyást gyakorolhat drámairodalmunkra, mint egy lapban megjelenő kritika. A túlságos engedékenység a bíváló választmány részéről rendkívül leszállítja a drámák árát és olcsóvá teszi azon dicsőséget, hogy a nemzeti színpadon valakinek darabja adassák, s minél tovább fog ez így tartani, annál kevésbbé hat jótékonyan az intézet mind a közízlés fejlesztésére, mind általán irodalmunkra. Irodalmunkra csak akkor fog jó hatással lenni a nemzeti színház , ha buzdítást, serkentést, ösztönt adna mindenkinek , mikép mindenki, aki a drámaíráshoz fog, teljes erejéből igyekezzék a legjobbat írni. Miután a közönségben is azon, különben igen szép érzet uralkodik, hogy az eredeti műveket pártolni kell, természetesen igen ritka eset, hogy a gyenge és elhibázott művet is elnézőleg s némi méltánytattal ne fogadja egykét előadáson. Másfelől a mű keveset jövedelmezvén, miért kelljen jól és szépen kidolgozni a színműveket? Hisz az anyagi haszon mindössze is csekély, a dicsőségben, kitüntetésben pedig mindenki csaknem egyaránt osztozik. Az ily rendszer természetesen még a szebb tehetségeket is könnyelműkké teheti, míg a kivált a nők mintegy föl vannak híva a munkára. * ’ Arra, hogy a birálóválasztmány és az igazgatóság drámairodalmunkra üdvösebben folyhasson be, két fontos teendő áll előtte: először a drámabírálóválasztmánynak, csupán a mailészi szempontokból indulván ki, jól meg kellene előre vizsgálni az előadandó műveket, az igazgatóságnak pedig, hogy a szigor által követelt műgond kárpótolva, vagy inkább jutalmazva legyen, a díjazást az írókra nézve kedvezőbbé kell tenni. Mindig sikamlós térre lépünk, valahányszor nagyobb ügyekben a személyes és anyagi érdekekre megyünk. De ezzel kénytelenek vagyunk — s én ez ügyben annyival inkább szót emelhetek, mivel soha sem nyújtottam be se elfogadott se el nem fogadott színművet, s így a személyes érdekeltség gyanújától tiszta vagyok. A dráma nemhogy a külföldi díjazáshoz, hanem saját irodalmunk többi ágaihoz mérve is igen roszul díjaztatik. Az író eddig elő nem kapott semmit az első, “rendesen leglátogatottabb előadásból — a haszon egyedül a nemzeti színház pénztárába folyt. S mire jön fordítva e jövedelem ? Tán a drámára ? A világért sem! A drámai előadás oly kevésbe kerül a nemzeti színházban, mikép a leggyérebb közönség mellett is mindig haszon van belőle. Tehát fordíttatik a balett és opera emelésére ! — Igen, a drámaíró, kinek buzdítására áll fönn leginkább a színpad, fedezi azt, minek az irodalomra legkisebb befolyása sincs. Pedig megfordítva, a másnemű előadásokat, melyek az irodalom körén kívül esnek, kellene eszközök gyanánt tekinteni drámairodalmunk emelésére. Épen most értesültünk azonban, miszerint az eredeti drámai művekre nézve az igazgatóság azon helyes intézkedést tétte,amikép a szerzők az első előadásból is fognak jutalékot kapni. De még ez sem hozza helyre az arányt a dráma és pl. a regény díjazása közt. Eddig pl. a szerző (az első adatásból mit sem kapván), a második előadásnak felét, a harmadiknak harmadát kapta. Ezután a három első előadás mindenikének egyaránt harmadát fogja húzni. Azaz, ha ezelőtt pl. 160 ftot kapott összesen (a legkedvezőbb esetekben!), ezután 200 at fog kapni. Ez nagy aránytalanság. A jó dráma, ha nagyobb, belekerül annyi gondolkodásba, fáradságba, mint egy két három kötetes regény. Ha pl. egy versekben dolgozott elbeszélésnek csaknem tíz akkora becse van, mint egy prózában írottnak — a dráma, ha nincs is versben írva, de csaknem épen oly kötött fonna a regényhez képest mint a verses elbeszélés. Az írásbani rövidség csaknem általánosan, minden irodalmi nemben több fáradságba kerül, mint azon hosszadalmasság,melyre a regényben hasonlíthatlanul több szabadságot vehet az író magának, mint a drámában. S mégis el lehet mondani,mikép a regény háromszor-négyszerre többet jövedelmez jelenlegi viszonyok közt, mint egy hasonló fáradsággal, gonddal és ugyanannyi idő alatt készített dráma, nem is említve azt, mikép ez nemcsak hogy nagyobb költői erőt, de több szerzett ismeretet is kiván. A drámaírónak a színpadot is jól kell ismernie, míg a regényíró ennek tanulmányozása alól fel van mentve. S mindezek daczára a színművek roszul fizetik ki magukat! Fenebb azt mondottuk, mikép a drámaíró a jövedelem harmadrészét kapja. De ime hogy kellezt érteni : Először is a helyekért egész hóra, vagy évre befizetett jövedelem nem számíttatik bele a megosztandó öszvegbe. A napi jövedelemből is először levonatnak a napi költségek, s csak az ebből fönmaradó rész az, melyből a szerző tantieme-et hoz. A költség levonása ellen nem lehet kifogás ; de igen a másik nagyobb levonás ellen, oly intézetnél, mely nem üzérkedés végett áll fön, hanem azért neveztetett országos intézetnek, hogy az irodalom egyik legfontosabb ágát fölvirágoztassa. Az irodalmat pedig, ha nem csalódunk, írók teremtik! — A színház nem fog írókat teremteni, de előszólíthatja, buzdíthatja a tehetségeket, hivatottakat,kitüntetésben,utalomban részesítheti —s ez lényegesen hivatásához tartozik. Természetes, az intézet vezetője tudja legjobban annak vagyoni állását, s nem az ő, de senki másnak jóakaratában nem szabad kétkednünk. Akit meg nem győzne az igazgatóságnak drámairodalmunk iránti jóindulatjáról az, hogy maga tűzött ki jutalmat egy eredeti vígjátékra, meggyőzheti azon eljárás, mikép a fordított műveknek e félévben alig jutott hely. Az eredeti művekre nézve épen a túlságos jóindulat ellen volt kifogásunk. Remélhetjük-e, hogy a tantiéme-rendszeren is legalább lassanként még tovább is lendítni fog valamit ugyanazon jó indulat? A múlt még a tévedésekben is némi kezességet nyújt itt is a jövőre nézve. (Folytattatik.) Salamon Ferencz. Magyarországba elvitetni, ott a cs. sírboltba fogván letétetni. Münchenből tikt, miképp a tölzs jun. 26-ról távirati utón orsz. törvényszéktől ép érkezett sürgöny szerint az Isar kiöntéssel jelenakkor fenyezérulget. Az illeni vízmérete már 8 fokon áll a felett. A hegyek közt hós tartós eső esett. Németalföld, Hága , jan. 25. Az Indep. beige levelezője szerint, az új kabinet irányában, melynek főnöke, úgy látszik, Van der Brugghen , általános ellenszenv mutatkozik. Ismétlett kísérletek daczára még sem sikerült annak, magát kiegészítni, s a kath. cultus- és tengerészeti ministériumok még mindig üresen állanak, úgy látszik, maguk a miniszerek sem igen bíznak hivataluk tartósságában , mivel egyikük Simons belügyminister, delfi tanár , az ottani főiskola összes tanárai s növendékei által egy oly kérvényt íratott alá, melyben a király arra kéretik, hogy Simóns tanári székét egyelőre ne töltesse, be. Spanyolország, Madrid. A távirdailag már jelentett v a 11 a d o r i d i zavarok, úgy látszik, nagyon komolyak voltak. Több gyújtogatások s más kihágások is történtek. A jan. 25-n Madridba érkezett legutóbbi tudósítások keltekor 3 gyújtogató lövetett agyon; az anyagi rend helyreállítottnak látszott, s a belügyminister Valladolid haza szomszéd helységekbe utazni szándékozott, hogy ezen botrányos merények okait kinyomozza, s a szükséges intézkedéseket megtegye. Egy jun. 26-tól kelt sürgöny szerint, E s c os ur a belügyminister 25-én este , a 11 a doidba indult, a kormány által azzal bízatván meg, hogy őt képviselje, a rendet szilárdítsa meg, s a rendetlenségek okait nyomozza ki. Valladolidban újabb befogatások történtek. Portugália, Lissabon, jun. 19. A politikai helyzetben semmi változás sem történt. A ministerium még sincs kiegészítve, s a vélemények megoszolvák az iránt, hogy váljon Lavrado gróf visszatérhetend e Londonból. Azonban a közönség nagy része azt hiszi, hogy ő nem hajlandó a kabinetbe belépni. Pombal marquis holttetemei, ki hajdan I. József király ministere volt s Lissabont az 1755—ki nagy földrengés után újra fölépítteté, a pombali földről nagy pompával Lissabonba hozattak vissza, a halála előtt általa kifejezett óhajtás értelmében. Különösen dédunokája, Saldanha herczeg közbenjárására történt Pombal marquis végakaratának ezen elkésett végrehajtása. Törökország: Konstantinápolyból jun. 16-ról írják a „Const.“-nek, mikép a török kabinet folyvást azon ellenvetések félrehárításával foglalkozik, melyeket több tartományi kormányzók a hathumayun határozmányai ellen emelnek. Mennél több korlátoltság és részakarat áll a reformok útjába, annál nagyobb buzgóságot fejtenek ki a miniszerek, hogy a nehéz czélt elérjék. A legújabb tudósítások a birodalom helyéből megnyugtatóbban hangzanak. Mindamellett folyvást új csapatosztályokat küldenek ki,hogy mindenütt, bárhol rendetlenségek mutatkoznak, tüstént kéznél legyenek. Az orosz követ csak július végével váratik ide,miután Oroszország kinyilatkoztatá, hogy diplomatiai viszonyait a portával csak Krím teljes kiürítése után kötheti meg újra. • A „Journal de Const.“ hivatalos közleményt hoz, figyelmeztetvén, mikop a fővárosban keringő alaptalan és túlzott hírek kényszerítik a kormányt, parancsot adni a rendőrségnek, hogy e hírek koholói és terjesztői ellen a törvény egész szigorával járjon el. Kötelessége a hatóságoknak, úgymond, a közönséget mindazon hamis hírek ellen óva inteni,melyeket csak némely cselszövők és csendzavarók terjesztenek, valamint a lapokat, hogy azokat czáfolatlanul fölvenni tartózkodjanak. Hasonló szellemű czáfolat jelent meg a „Moniteur”iben egy jún. 12-diki levelezésben, mondván, mikép némely európai lapok oly állapotát festik a török birodalomnak, mintha az a legaggasztóbb lenne, nem véve tekintetbe a szultánnak több év ótai szakadatlan előhaladását a közigazgatás javításában, minek üdvös hatása kitűnik abból, hogy a két háborús év alatt, midőn a tartományok majdnem őrség nélkül voltak,mégis oly kevés rendetlenségek fordultak elő; most pedig, midőn a csapatok ismét elfoglalják állomásaikat és a szultán a rend fenntartása végett mindenüt csendőrcsapatokat állít fel franczia tisztek alatt, a kormány még inkább ura lesz a helyzetnek, és semmi kétség, mikép minden erejéből igyekezni fog, hogy az új törvénynek érvényt szerezzen. Resid pasa Alexandriába érkezett. Három angol ezred Athénébe megy, az ottani megszálló csapatokat erősíteni. Oroszország állítólag azt kívánja, hogy Persia határainak Törökországot érintő részét szabályozza. Távirati tudósítások, Kassel, jún. 28. A kormány a kamrákat mától fogva három hóra elnapolta. Milano, jun. 26. A „Gazella officiale“ egy levelezője Pármából megczáfolja a herczegségbeni fölkelések, csapatösszevonások s több efféléről keringő híreket, a nyugalom ott tökéletes; a közszellem sohasem idegenkedett annyira minden mozgalomtól, mint jelenleg; továbbá megerősíttetik, mikép a kát. főparancsnok meg van bízva a kát. bizottmány feloszlatásával, s hogy az elfogottakat a hűségi kormány rendelkezése alá bocsássa, s remélni lehet, hogy az ostromállapot is nem sokára meg fog szünteltetni. Páris, jun. 28. A császár jul. 2-án Plombiéresbe fog utazni. Patrizi kiboríték ugyanaznap hagyja el Párist. A badeni ág régens már elutazott. Gr. Wasewski jul. 4-kén szabadsággal útra kel. Verona, jun. 28. Az itteni „Gazella officiale“ egy genusi levelezése szerint Nerviben a két Bourbon-ház megállapított fusiója az Orleans ligne közbelépése folytán meghiúsult. Tu r in , jun. 27. Két gőzösnek a Lago maggioren rendezendő állami hajózásra leendő megvétele iránti szerződés jóváhagyatott. Vercelliben egy névtelen részvénytársulat alapíttatott a levegő mint hajtóerő használatára vízi és szárazi szállításnál, malmoknál, fonodáknál stb. Liguriában az aratás igen kielégítőleg ütött ki. Vereneze, jun. 28. A búzaaratás megkezdetett, az arról szóló jelentések kedvezőn hangzanak. Színházi előadások színpadon: Alessandro Friedrich. Zenéjét ■ A n e in z e t Stradella.“ Opera 3 felv., irta Flotow. A p e s ti n émet sz i n p a d o n : Rotter k. a. mint vendég föllépteül: „Martha oder der Markt zu Richmond.“ Romantisch, komische Oper in 4 Aufz. Musik von F. v. Flotow. Duna vízállás, junius 30. 11' 5'3'" 0 fölött. Bécsi börze, junius 30. (Távirati közlés.) Bankrészvény ........................ .. . 1120 Államkötelezvény 5% .... . ’ ' dto 4°/0 . ... • , • --Nemzeti kölcsön 5°/o .... . . 85 1835—diki sorsjegy . ... . 1839-diki — ............................. . . 1 IO*/* 1854—diki —............................. • • 107V16 Földtehermentesítési kör. . . . . . 76% Államvasútrészvény . . . . . . .. 1 — Éjszaki vaspálya ............................. . . 3170 Dunagőzhajózás............................. . . 584 London ................................... . . 101% Hamburg......................................... . . 75 Augsburg................................... . . . 102% .Cs. kir. arany . . . . . • -• -- Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCZ. Szerkesztő-társ NÁDASKAY LAJOS. «