Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)

1856-07-19 / 167. szám

tek be a helytartó uraknak, melyek a közöröm szavait a trón zsámolyához viendik. A legfelsőbb kegyelem lényét, mint a fenforgó tudósítások jelen­tik, hasonló lelkesedett hálaérzetet keltettek min­denfelé a felséges Honatya iránt, ki annyi családot a megható viszontlátás örömében részek­et,és sokak­nak az anyagi javak visszahelyezésével az élet re­ményeit legkegyelmesebben visszaadó , császári Háza uj sarjadékának születése alkalmából, ki a sz. keresztségben az austriai történet évkönyvei­ben már az ősidőkben dicsőített azon neves nyerő, melynek kir. viselőjét a kath. sz.egyház az örök nyu­galom ama távol honában mutatja fel, hol a földi élet erényeit nem múló dicsőség koronája ékíti. Bécs, jul. 17. Ferencz Károly főherczeg és Zsófia főherczegasszony , cs. fenségeik aug­­lió végén Ischlbe utaznak , néhány hétig ott fog­­nak tartózkodni. — Ferdinand Salvator toskanai főher­­czeg és örökös nagyherczeg ma estre a déli állam­vaspályán érkezik ide s a schönbrunni nyári vár­iakba száll. Ő fensége mint hallatszik, családi ügyekben München és Possenhofenbe utazik. — Gr. Stackelberg orosz csa­tlik, ki a tu­­rini követségi állomásra van kijelölve, tegnap estre Marienbadból ide visszaérkezett. — Gr. Bille-Brahe Henrik dán k.­követ az itteni udvarnál ma estve az éjszaki vaspályán eluta­zik Kopenhágába. Minthogy a jelen viszonyok közt ez utazásnak bizonyos politikai fontosságot lehetne tulajdonítani, ezért megjegyzendő, mikép a gróf rendesen minden évben ily időben szokott ily sza­badsági utat Kopenhágába tenni. '. — A német-austriai vasút-igazgatósá­gok egyletének főgyülésén, mely hétfőn Frank­furtban nyittatik meg, Austria részéről N­e­g­r­e­­­li lovag miniszertanácsos fog jelen, lenni. — A mai éjszaki, vaspályavonattal ismét tetemes mennyiségű rud-e­z­ü­s­t szállítmány érkezett Hamburgból a nemzeti bank számára. —­ Holnap jár le a nemzeti­,kö­lcsön 19. részlete lefizetés végett., V . tust« — A ministerium elé egy terv jön terjesztve, mely kimutatja hasznosságát a pénzforgalomra nézve annak, hahogy a koronaországokban az ösz­­szes állampénztárak felhatalmaztatnának állampapí­rokra és földtehermentesítési kötelezvényekre bi­zonyos összegig, de minden időben előlegeket adni Ka­rlsb­a­d bei jul,'13-ról írják, mikép Otto görög király ott a társaság központját képezi és nyájas leereszkedésével minden szivet meghódított. Minden reggel lehet a görög fejdelmet az írási sétákon vidám körben látni. Megérkeztekor alkalmi zenével fogadtatott és estve kivilágítás és tűzjáték volt, a Vilmos király nevű halmon a király névjegye ragyogott s fölötte a korona; az Ottó király hal­mon tüzjáték égettetett el. A király teljes biza­­lommal vegyül a többi fürdővendégek közé; teg­napelőtt a postaudvarban adott hangversenyen je­lent meg, s a faasztal mellett úgy mint bárki ,más nagy részvéttel hallgatta a zenedarabokat. KÜLFÖLD, jul. f­e­l-Anglia, London, jul. 15. A­z e­l­t h­á­z tegnapi ülésében Lyndhurs lord a ház figyelmét Olaszország ügyeire hívá fel, s szokott modorban igen hevesen kikelt az austriai megszállás, s az olasz kormányok eljá­rása ellen. Clarendon gróf arra figyelmez­teti a házat , mikép az Olasz kérdés igen óvatos bánásmódot szükséges. Szerinte, az e tárgy­báni ok­iratok előterjesztése nem lenne tanácsos, mivel a levelezés még hiányos, s azok közzététele, a jelen körülmények közt, az olaszoknak inkább ártana,mint használna.Olaszországban erőszakos reform nem lé­tesíthető. Inkább igyekezni kell ama kormányokkal egyetértésre jutni,miktől kellene eredniük az eszköz­­­­lendő reformoknak.Kétségkívül a legkiáltóbb vissza­élések léteznek,melyek az olasz társadalmat bizonyos fokig megvonták s lealázták. De ezeken csak az olasz kormányok, nem pedig külföldi nyomás által lehet segítni. Az angol kormány reméli, mikép az olasz nép sokkal élesebb látású, és sokkal több ta­pasztalást szerzett a forradalmak tárgyában, sem­hogy a forradalmat válaszsza saját felszabadulásá­nak eszközéül. Az angol kormány részéről igazta­lan s kegyetlen eljárás lenne az olaszoknál oly re­ményeket gerjeszteni, miket létesítni nem lenne ké­pes. Ő barátságos szellemben intézett előterjeszté­seket a nápolyi kormányhoz. Kifejté azon okokat, mikből azt hiszi, hogy a dolgok jelen helyzete veszélyes a trón közbátorságára s a nép nyu­galmára nézve, s többek közt azon tanácsot adta, hogy minden bármily politikai nézetű személyek számára, személyes szabadságuk iránt biztosíték nyújtassék. Ezen előterjesztésekre a múlt héten válasz érkezett, azonban mivel még eddig nem volt alkalma, az iránt a francziák császárjával értekez­ni, nem tartja kívánatosnak azt a ház elé terjesz­teni. Azonban mégis kevésbbé kielégítő választ már várni sem lehete. A­mi az egyházi­­ államban eszközlendő reformokat, s a megszálló­ csapatok­nak a pápai területrőli visszahúzását illeti, ezen tárgy az abban leginkább érdeklett hatalmasságok­nak sürgetőleg szívre köttetett. Fájdalom! ed­dig soha legcsekélyebb bizalom sem tanúsíttatott az olasz nép irányában, s az eddig el­­követett politika mindig a fáradalmaktóli félelemre támaszkodott, a­nélkül, hogy bizonyosságot igyekeztek volna sze­rezni a felől, ha vájjon ily aggodalom valóban ala­pos-e. Végül még meg akarja jegyezni , mikép az angol kormánynak az olasz viszonyok javítása szint­úgy szivén fekszik, mint az angol népnek, s mikép­pz mindent elkövetend arra nézve, hogy Olasz­országban jótékony reformokat idézhessen elő. — Clauricarde marquis megjegyzé, mikép Cla­rendon lord nyilatkozataiból kitűnik, hogy Nápoly saját föltétlen függetlenségét érvényesítő s megve­téssel utasítá vissza az angol kormánynak az ő ügyeibe avatkozás iránti kísérletét. Ezért ő nem foghatja meg, hogy miért vonakodik a külügyi ál­lam­titkár a folytatott levelezést a ház elé ter­jeszteni. Lansdowne marquis azt állítá, mi­kép ha valaha erőszakhoz akarnak folyamodni, O­­laszország bajainak orvoslása végett, ennek csak végszükség esetében lehet történnie, s csak akkor, ha teljesen meg vannak győződve arról, hogy egé­szen igazuk van. Különösen óvakodni kell a beavat­kozástól akkor, midőn a felsőház s az angol nép oly keményen megróják más államoknak az olasz ügyekbe avatkozását. Az a­l­s­ó­h­áz tegnapi ülésé­nek folyamát holnap közlendjük. Francziaország, P­á­r­i­s, jul. 15. Bizonyos­sággal állítják, mikép a franczia s orosz ud­varok közt az ápril 15-ki szerződés következtében még mindig feszültség létezik, s ennek lehet tulaj­­donítni azt is, mikép mindeddig sem hozatott hatá­rozat a Párisba küldendő orosz követ kinevezteté­­sére vonatkozólag. Egyébiránt arra számítnak, mi­kép M­o­r­n­y gróf békülékeny ügyessége véget vetend ezen kissé kérelmetlen helyzetnek. Sokat beszélnek az itteni politikai körökben egy oly emlékirat-alakú munkáról, mit Miklós csá­szár­ élte végnapjaiban szerkesztett volna, s mely közigazgatási, politikai s katonai tartalmú lenne. Azonban ezen munka csak a császári szerző halála után 5 év múlva fogna megjelenni, s hivatalosan a sz.­pétervári senatus levéltárába tétetett le. Porta­­­is grófnak a régensségre vonat­kozó senatus consultum tárgyábani jelentéséből a következő helyet emeljük ki, mint a mely válaszul szolgál ama hires „Moniteur“-czikkre, melyben a senatus megrovatott: „Mi a javaslat vizsgálata folytában mindinkább át­hatva érzettük magunkat a senatus hivatásának nagy­szerűsége által. Ez utóbbi a trón jobbjára helyeztet­vén, azzal van megbizatva, hogy a nemzet s a cs. méltóság jogainak fenntartása fölött őrködjék, hogy sértetlenül megőrizze az 1789-ben elismert elvek letéteményét, melyek törvényhozásunk szellemévé s az újkori polgárisodás alapjaivá lettek, végre fenn­tartani a tekintély elvét s a törvények végrehajtására emlékeztetni, a hanyatlás és zavarok korában. Mi érezzük, hogy a senatus méltólag megfelelend a csá­szár által benne helyzeti méltó bizalomnak; könnyí­­tendi a trónhoz juthatást ama polgárok számára, kik támogatását kivánandják,a midőn panaszaik alaposak lesznek; a kormánynak tudomására juttatandja a hozzá intézendő hasznos értesítéseket, kétségkívül ritkán de mégis akkor, midőn ennek szüksége­s hasznossága ki fogott mulattatni, a császár elé terjesztendi ama nagy érdekekreli nézeteit, melyek megérdemlik a fe­jedelem figyelmét s a törvények általi szabályoztatást. De ama tanácskozások alatt, miknek eredményei oly nagy befolyást gyakorolhatnak honunk sorsára, főleg honunk szeretete, a közjó iránti buzgalmunk,­­ ama fejedelem iránti hálánk s hűségünk sugallott bennün­ket, ki miután­ azt az anarchia csapásaitól megmenté, a nemzetek közti első rangra helyező vissza, s egy oly háborúból, mely a világ évkönyveiben szintoly dicső a győzelem fénye, mint a türelmes munkák által elő tudá állítni harczosaink hősies vitézségét, az azt jelölő jótékonyság csodáit s egy oly béke áldásait, mely örökre emlékezetes, mivel a háborút humani­zálta, s a nemzetek kötéseibe beírta az igazság s jog oltalmazó elveit.“ Dánia. A holstein-lauenburgi lovagi­ rend leg­több tagjai a Scheele holsteini minister és dán ministerelnök ellen intézett alkotmányszegési vád feletti tanácskoztatra Kielben másodszor is ősz­szejöttek, s ennek folytán Scheele aug.4-ére a kieli főtörvényszék elé van idézve. Németország, Frankfurt, jul. 12. A né­met szövetséggyűlés f. é. jul. 10-ki ülésé­ben kijelentő csatlakozását a párisi béke­értekez­leti meghatalmazottak nyilatkozatához a tengeri jogot illetőleg, valamint azon kifejezett óhajtáshoz, hogy azon államok, melyek közt komoly viszályok támadnak, mielőtt fegyverhez nyúlnának, mennyi­ben a körülmények megengedik, egy baráti hata­lom közbenjárásához folyamodjanak. Spanyolország.­ Madrid. A Spanyolország­ból rendes úton érkezett tudósítások részint az or­szág különböző pontjain történt sajnos zavarokról, részleteket, részint igen határozatlan elősejtéseket közölnek, a már távirdailag közlött krízisről. Az előbbiekre vonatkozólag, az Indep. beig e-nek 10-ről írják: Escosura visszatért, mivel a mi­nister­tanács szükségesnek tartó jelenlétét. A lég­­szesz-gyárt számos katonaság őrzi, a madridi ez­red ma ide bevonult, s több más egyelőre a legkö­zelebb környékben táborozó csapatok is minden pere­ben készen állanak a bevonulásra. A tarto­mányokból csak kellemetlen tudósítások érkeznek. Több helyeken lázongó csoportok felgyúrták a ter­mést ; Catalonia több pontjain a fonógyárak le­­égettettek. Albacete-, Calatoyud-, s 3 más városban, a katonaságnak fegyvert kelle használnia. Igualadában maga a polgármester láz­ta fel a népet; ő, s még 7—8 személy, kik előbb C­a­b­r­e­­­r­a csapatjaihoz tartoztak, fogságba vettettek. S­a­n­­tanderben a valladolidi zavarokba bebo­­nyolult Cuevas atya, a to­l­e­dói érsek meghitt barátja befogatott. A rendőrség, a hozzá érkezett közlések következtében, gondosan őrködik a fő­papságnak több tagjai fölött. Maragena s Al­­meriában a legszükségesebb élelemszerek drá­gasága komoly tettlegességeket idézett elő; számos személyek megölettek vagy megsebesültek. Az it­teni Saladeróban 3 fogoly, kik több társaikat ismételve megcsalták, ez utóbbiak egyike által meg­­mérgeztetett. Maga a ministeri krisis tár­gyában egy rajnai lapnak Madridból 10-ről többek közt így imák . O’ D­o­n­n­e­l­­ t arra sürgetik, hogy a trón javára államcsínyt kísértsen meg Esparterót pedig arra ösztönzik, hogy e­zen csínyt hárítsa el. Általánosan összeütkö­zést várnak. A tartományokból ide érkezett hiva­talos tudósítások szerint a vicalvaristicus főnökök a sereget többé alig rejtett czélokra izgatják. Több ellenkező érzületű tisztek némely itteni progressis­tákhoz ez iránt jelentést intéztek s oly tényeket hoztak fel, melyek semmi kétséget sem hagynak közléseik alapossága iránt; s a progressisták sietve főnökük Esparteróhoz mentek s vele a tudomásra jutottakat közölték. A minister­elnök ezen tudósítá­sok által épen nem látszott meglepetve lenni. Egész lelki nyugalommal monda! „Mindent tudok, csak hadd tegyék." Azonban azóta ismét makacsabbnak mutatkozott az udvar­i O’ Donnell irányában. Ha­tározottan vonakodott a kamrák szétoszlatásába beleegyezni, vagy csak egy hajszálnyira is eltérni azok határozataitól, idő előtti összehívásról nem akart hallani, midőn erről a miniszeri tanácsban szó volt. Azt remélték, hogy Espartéro, miután az al­kotmány kihirdetését megengedte, annak legköze­lebbi következményébe, a kamrák szétoszlatásába beleegyezend, s hogy a mozgalom Espartéro ál­tal inkább támogattatva mint gátoltatva, törvényes uton fog történni s a kihágásoktól meg fog őriz­tethetni. Ott vannak a hol voltak, s Espartero foly­vást a „reactionariusi“ törekvések föakadálya ma­rad. Hirszerint egy oly udvari ember, kinek sza­vára nagyon hallgatnak, igy nyilatkozott volna: „Az létezése torlasz.“ Tegnap ministeri tanács tarta­tott, mely késő éjig tartott. A politikai világban még tegnap is azt beszélték, mikép O’ D­o­n­n­e­ll azt in­dítványozza, hogy egész Spanyolország ostromál­lapotba helyeztessék s a sajtó felfüggesztessék. Ez iránt egyelőre még nem hozatott határozat. A kül­­ügyminister ma visszatérvén, először is Esparterót látogatta meg, kivel két óráig szintén titkos beszél­getést folytatott. Ezen értekezletről természetesen egyelőre semmit sem lehet tudni. De annyi bizo­nyos, mikép ezen látogatás bizonyos körökben elé­­gületlenséget idézett elő. A ministertanácsban E­s­­cosur a hír szerint kijelenté, mikép nem sikerül neki fölfedezni ama láb­atlan kezet, mely az or­­szágbani vészteljes mozgalmakat intézi. Ezen nyilat­kozatnak, mint mondják, még a kabinetben sem adtak hitelt. Még kevésbbé adand hitelt annak a közönség, s ezt kérdendi: várjon a kivégeztetett 16, s a fogságba vettetett 130 személy közöl csak egyetlen oly személy sem találkozott-e, ki leleple­zések által akarta volna megvásárolni a büntetés enyhítését ?“ Azért alig hihető, hogy Escosura va­lóban a fennebbi nyilatkozatot tette volna. Egy rajnai lap párisi levelezője szerint Espár­ter­ónak folyó hó 11-dikén történt lemondása Madridban roppant sensatiót gerjesztett. Madridban akkor még nyugalom volt, azonban zavarok kiüté­sétől féltek. O’Donnell bízatott meg az új mi­nisterium alakításával. Az először alakult ministe­rium következő volt: O’ D­o­n­n­e 11 hadügyminister­i ministerelnök, C­a­n­t­e­r­o pénzügy-, R­i­o­s-R­o­s­a­s belügy-, Col­le­do közmunkaügy-, Pastor- Diaz külü­gy-, Ros de Olano tengerészeti mi­niszerek, az igazságügyi tárcza nem töltetett be. Azonban úgy látszik átlátták, hogy ezen névsor nagyon kihívó lenne, s azért az tüstént módo­síttatott. Louzuriaga Espartéro benső barátja s köztiszteletü egyén , s f B­a­y­a­r­r­i , parliamenti progressista, a ministeriumba hivattak, Amaz előbb Espartéro alatt külügyminister volt. Mindketten el­fogadták az ajánlatot s most a ministérium végle­gesen ekkér van megalakítva: O’Donnell mi­nisterelnök s hadügyminister, R­i­o­s-Ro­sas del­ Luzuriaga igazság-, C­a­n­t­e­r­o pénzügy- B­a­y­a­r­r­i tengerészeti- , Collado közmunka­­ügyi- s P­a­s­t­o­r-D­i­a­z külügyministerek. O’D­o­n­n­e­l Madridban nagy elővigyázati intézkedé­seket tett. Mint mondják, O’Donnell Narvaez tábornagyot Madridba visszahivatta A M o r n i­g-P­ost 16-án jelenti, mikép Madrid­ban rettentő forradalom ütött ki. A pórnép hétfőn éjjel fegyverben állott s élénk harcz támadt a láza­dók s a katonaság közt. 15-én 10 órakor még tar­tott a harcz. Addig a katonaság a város birtokában volt. A lázadók a köztársaságot kiálták ki. Es­partero hollétét nem tudják. Oroszország, Sz. Pétervár, jul. 13. Gör­cs­a­k­o­ff hg orosz cs. külügyminister f. hó 8-án külföldre tett útjából ismét visszaérkezett. Dolgorukoff hg, volt hadügyminiszer, a csendőrök s a császár saját irodája harmadik osz­tályának főnökévé kineveztetett. A moszkvai gazdasági egylet a lengyel ipar előmozdítására egy külön bizottmányt nevezett ki, melynek czélja azt oly fokra emelni, hogy a kül­földdel versenyezhessen. Törökország. Anti­variból írják az „Agr. Ztg“-nak, mikép a törökök m. hó 18 és 19-e közti éjjel az összes anyagszereket, melyek az épülőben levő uj katholikus templom díszítésére rendelve voltak, szétrombolták. — A montenegrói ha­tárról írják ugyanezen lapnak, mikép m. hó 10-n Niksits város egy küldöttsége érkezett Danilo fej­delemhez, hogy a Montenegróvali egyesülést meg­állapítsa. A „Kr. Ztg” egy bukaresti közlése szerint S­­­i­r­b­e­y fejdelem nejével együtt az országot egy időre elhagyja. Levelező előtt azonban nem volt tudva, várjon a fejedelmi pár száraz után fog-e Brassón át vagy vízi utón Dzsundzsevón át Bécsbe menni. A bolgárországi forrongásnak elő­idézéséhez a „Tr. Ztg" egy t­r n a v a i jul. 4-iki közlése szerint nagy mértékben járult a fanarióta főpapság, mely már századok óta tudja a legkövé­rebb javadalmakat magának pénzzel megszerezni Az Törökország összes keresztényeit görögösíteni akarta, s csak azon körülmény, hogy egy szláv tör­zset nemzetiségéből kivetkőztetni majdnem lehetet­lenség, menthető meg e tekintetben a bolgár népet E czélból igyekeztek a görög főpapok mindent el­távoztatni, mi a bolgár nemzetiségre vonatkozott így m. évben N e­o­f­i­t metropolita az itteni metro­polita-épületben századok óta őrzött kéziratokat, me­lyek a 7. századtól egész a 16-ig sok történeti ér­dekességet tartalmaztak, elégeltetette. Ő semmi bol­gár könyvet nem tűrt s ilyennek tulajdonosa pénz és fogságbüntetést kapott. A tűrt bolgár könyvek­nek is Konstantinápolyban kelle nyomattatniok és ujgörög nyelvre átfordittatniok. A bolgár alsó pap­ságnak , miután néki a fölszentelésért 16,000 piasztert fizetett, mindenféle úrbéri szolgálatokat kelle teljesítenie s házi gazdaságát mindennel el­látnia. Nem rég e metropolita, miután a forrongás jelei már mutatkoztak, egy szép reggel eltűnt s most valószínűleg Konstantinápolyban székel; he­lyét a közbecsü­lésben álló Hilarion epitrop fog­lalta el. Távirati tudósítások. Páris, jul. 17. Madridi tudósítások szerint ott tegnapelőtt utczai harcz fejlődött ki; estve az el­lenségeskedések ismét megszűntek s a királynő az utczán megjelenvén, mindkét fél által üdvözöltetek. Másnap 0 d­o­n­n­e 11 lett győztes. Az ostromállapot egész Spanyolországban kihirdettetett, az infáns nővér a kormány és fölkelők közt közbenjárt, a madridi hatóságok újakkal pótoltattak. Esparteroról mit sem­ hallani. Megvalósul, hogy Saragossában is kitört a lázadás. (E távirati sürgönyt legnagyobb részt már tegnap magánsürgöny alakjában közöltük). Madrid, júl. 17. A fölkelés el van nyomva, 30 óráig tartott az elkeseredett harcz, mindkét oldalon sok halottat számítnak, a nemzetőrség le van fegyverezve. Madridban létező 40 követ, kik a cor­­tesgyűlés egybehivása végett gyűltek össze, a csa­patok által szétoszlattatott. Espartero holtar­­tózkodása nincs tudva, úgy hiszik, mikép Loganába ment, talán Saragossába is, hol a fölkelés még foly­vást nincs leküzdve. Barcellonáról semmi bizo­nyost sem lehet hallani; állítólag Catalonia is láza­dásban van. Verona, jul. 16. Amodenai herczegnő in­nen Tirolba elutazott. Konstantinápoly, júl. 11. A francziák kö­zöl mintegy 50000, az angolok közöl alig 4000 em­ber van még a Levantéban. A mazlaki tábor rész­ben már fel van szedve. Nagy angol szénaraktárak három napig tartó tűz által semmisültek meg.rA Za­­moyski alatt álló lengyel légió feloszlattatik. Angol tisztek szolgálati ajánlatait a porta visszautasította. A marseillei hetenkint kétszeri összeköttetés meg­szüntetik, a helyett hetenkint egyszerű gyorsjára­tot rendeznek.Az odesszai franczia főconsul,Des­­voisins, állomására elindult. A török csapatok a dunai fejedelemségekből teljesen kivonultak. A­t­h­e­n­e, jul. 12- A pénzügyminister hallomás szerinti utódául Theokarit vagy Kaupenát jelölik. A senatus is elfogadta a volt ministerelnök Mauro­­kordatos nyugdíjaztatása iránti indítványt. Da­ma­skus, jun. 19. A letett mekkai sherif híveinek ellenséges hangulatáról a kormány ellen folyvást nyugtalanító hírek folynak be. Június 16-n indult el az idei karaván Mekkába, áll 3350 főből. Bakrut, jun. 29. Mind a görögök mind a drú­­zok és maroniták vonakodnak a katonai szolgálattól. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Troubadour.“ Opera 4 felv. B­e 11 i­n i utolsó föllépte.­­ A pesti német színpadon: »Die Einfalt vom Lande.“ Lustpiel in 4 Aufz. Értesítvény. Kimutatása, a budapesti lánczhid jövedelmének 1856. január 1-től junius 30-áig. Áttett összeg az előbbi kimutatásból 1856. január 1-től május 31-éig 116,169 ft 14 kr; 1856. junius 1-től 30-áig: 681,000 a hídon átkelt gyalog­­személytől 1 pkrival 11,350 ft; Járművektől, mint talicska, taliga, különféle kocsi, szekér, stb., to­vábbá teherhordó gyalogoktól kik szinte a kocsiúton árnak, szabadon hajtott vonó­marhától stb. 11,241­6 kr; 2438 darab szarvas marhától 5 pkrjval 203­­0 kr; 3873 darab apró baromtól 2 pkrjval 129 kr; 32197% akó bor, pálinka, sör, s egyéb ilyes kereskedésben előforduló folyadéktól akója 4 pkrjval 2146 ft 29 kr. Különféle vámilletéki megtérítések­ből 9121 ft 6 kr. összesen 150,360 ft. 11 kr. kimutatásba különféle a cs. k. kincstár részéről még pótlólag megtérítendő vámilletékek nincsenek befoglalva. Budapesti lánczhid-társaság igazgatósága. Gazdászat, ipar és kereskedés. Pest,jul. 17. A gabonaüzlet pang, csak né­melyik féléből s igy is csekély mennyiségű eladások történnek. Az első minőségű búzából, mely bőségesen van a piaczon, kivitelre vásároltak egy keveset; a kukoriczát csak helybeli sertéskereskedők veszik, idegen vevők hiányzanak. A rozsnyói viaszból 50 mázsa kelt el, mázsája 89 fttal. Nagy-Becsker­ek , jul. 12. Míg a múlt hóban mintegy 80.000 mérő gabona szállíttatott el innen, a legközelebbi hét alatt a gabonaüzlet teljesen meg­szűntnek látszik, miután a tavalyinál sokkal gazda­gabb aratásra van kinézés. A tavalyi búzát minősége szerint 14—22 ftra tartják, a kukoriczát 10 ftra. Az elegy búza 14—16 ft, s a zab 7 ft. 1100 Bécsi börze, július 18. (Távirati közlés.) Bankrészvény ......... Államkötelezvény 5°/0 ...... — dto 4% • • • ... • — Nemzeti kölcsön 5% . . .... 85% 1839-diki — .......................................... 1261/4 1854-diki 5% .......................... . 1051/,, Augsburg. . . . . . . . . . .. 102% Földtehermentesítési köt. . . . . . 77%“ Államvasútrészvény . . .. . . . . . 322% Éjszaki vaspálya . . . . .... 2848% Dunagőzhajózás..................................................601 London . . . .........................10—3% Hamburg :1 . . . . . . . ... 75% Cs. kir. arany ... . . . . Duna vízállás, július 18. 9' 1" 3"' 0 fölött. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENCIG. Szerkesztő­társ NÁDASKAY LAJOS.

Next