Budapesti Hírlap, 1856. július (151-177. szám)

1856-07-23 / 170. szám

Szolnok« jul. 21. Tegnap reggeli négy órakor 21 mozsárdurrogás hirdeté Szolnok város lakosainak ( Felsége E­r­­z­s­é­b­e­t Császárné szerencsés szülésének bekö­vetkeztét) és ezen örvendetes esemény alkalmából Szolnok város községe alattvalói bőségérzelmét kiváló ünnepélylyel sietett kifejezni. Ugyanis reg­geli kilencz órakor a helybeli — ez alkalomra meg­lepő fénynyel kidiszített plébániatemplomban hála­adó istefói—tisztelet tartatott, melyen a cs. k. hivatal­noki s katonai osztályok minden testületei díszöl­tönyben megjelentek. A hívek oly nagy számmal gyülekeztek össze, hogy őket a különben tágas egyház ívei nem fogadhatták be, s nagy tömeg az ég alatt áhítatos buzgalommal várta vérnélküli ál­dozatának befejeztét, mely alatt ismét mozsarak hir­dették a sz. mise különböző részeit. Majd megyei főnök úr gazdag terítékű asztalánál vendégel­te meg a megye­i város főbb hivatalnokait, mely alatt üdvlövések között áldomás-poharak emeltettek a dicsően uralkodó Felséges Párra, az újszülött fenséges herczegnőre, s az egész cs. kir. Házra. Estve pedig a polgári casino tere­mében a helybeli szegények fölsegélésére tánczvi­­galom rendeztetett, mely a mint népes, úgy jöve­delmező is lehetett, minek eredményével azonban csak később szolgálhatunk. *)­­ Logoncz, jul. 18. Folyó jul. 14-n takarékpénztári közgyűlés tarta­tott, melyben kiderült, hogy egy részvény ára je­lenleg fölül áll 50 pengőforint­on. Az volt a fő kér­dés, hogy miután betételek nincsenek, álljon-e tovább is vagy szűnjék meg az intézet. Szavazatok többségével a maradjon lön kimondva, de oly fel­tétellel , hogy egy küldöttség az alapszabályokat nézze keresztül, és felsőbb helyre az új egyleti törvény értelmében terjeszsze föl. És ez eddig mind jól van, csak hogy ember kellene a dolog élére, a­ki az eltűnt közbizalmat egy varázs­üléssel vissza­idézné, és ez embernek jó fizetés kellene, ki eszét és idejét nem ok nélkü­l hozná áldozatul egy meg­bukott ügynek fölélermztésére. Most pang minden, mert nincs pénz, nincs ösztön, és nincs ember. Másik nevezetes esemény julius 16-a az ágostai hitv. ev. nógrádi esperesség közgyűlése , mely­nek egyik fő tárgya valt a losonczi két prot. iskola pénzalapjának az esperesség részérőli kieszközlése. Az eddigelé bejött aláírási íveken alig van 2—3000 pftnál több felírva. Most tehát a buzdítás került szőnyegre. Minő szerencsével, majd a vég választja meg. Mivel pedig augustus 15-re az iskola életé­nek határideje — tehát folyamodás történik az idő­szak meghosszabbításáért. A világiak, a tehetőseb­bek, kik áldozni tudnának talán akarnának is, a gyéren valónak képviselve, mivel mint monda­tott , nem voltak meghiva a gyűlésre. Napihírek és események. Budapest, julius 23.­ ­ A pesti evang. reform, theologiai tanintézetben julius 28, 29 és 30-n fognak a nyilvános vizsgálatok tartatni, még pedig jul. 28-n 8—12 órakor a héber, újtestamentomi görög s német nyelvekből, bibliai geographia s ethnographiából dr. Ballagi Mór s Török Pál tanárok vezérlete mellett. Jul. 29-n 8—12 órakor: bölcsészeti tanulmányok, paedagogika, methodika, didaktika, szépírás s éneklésből, dr. Bal­lagi Mór, dr. Székács József, G­ö­n­c­z­y Pál, L­ö­v­é­n­y­i József, Bognár István tanárok vezérlete mellett. Jul. 30-n d. e. 8—12 órakor , physico­­theologiából, jelesen állati physiologia, botanika, geológiából, dr. Pólya József, Csengery Antal, G­ö­n­c­z­y Pál tanárok vezérlete mellett. E vizsgála­tokra a dunamelléki egyházkerület s egyházmegyék hivatalnokai, az intézetre felügyelő bizottmány tagjai, az intézet pártfogói, atyák, gondnokok s a tudomány *) Becses közlését szívesen veendi a S­z­e­r­k. TÁRGYA. Julius 21-ike 1456-ban. A nevezett nap és annak éje nem csak saját év­könyveinkben, hanem egész Európa történetében nevezetes fog maradni. A népvándorlás utolsó rajának, a törököknek egy nagy sergét ezen és a rákövetkező napon verték vissza a keresztény fegyverek! Ázsiának újabb Dariusa II. Mohammed szultán nem talált Görögor­szágban Milliadest, erre most nem Marathonnál, hanem a Duna jobbpartján Nándorfehérvárnál talált. Most ez Hunyadi János nevet viselt,s nem a hellének, de a magyarok örök dicsőségére vívta ki a győze­delmes Mohammed és több százezerre menő harczban edzett serege fenyegetőbb volt az európai civilisatióra nézve,mint Darius és Xerxes, s mint népvándorlások özönei, nem azért, mintha a törökök száma nagyobb lett volna, hanem azért, mivel a harczosokat val­lásos eszme, vagy ha úgy tetszik, vakhit buzdította. A hódítás Allah és prófétája Mohammed nevében történt, s mert a harczosok szivében élt a hit, mi­szerint annak, mi a koránban megh­atott, teljesülni kell; s hogy minden „igaz hivő“, ki a próféta ügyé­ben harczolva vész el, a legmerészebb képzelettel rajzolt paradicsomban egy egész öröklétig tartó boldogságban részesül. Csak e hitet ontó, bátor és okos vezérre volt szükség, hogy e nép a világura­lom czélját megközelítse. Ily vezérek voltak a meg­előző szultánok, s ilyen volt nevezetesen II. Mo­hammed . Ez utolsó népvándorlás törölte el az ó­kor leg­utolsó maradványát, a keleti birodalmat. Második Mohammed volt, ki ez ingadozó emlékre Byzanczra a döntő csapást téve, s ki tényleg és elvileg sem­misíté meg a görög birodalmat. Az ó­kori civili­­satio, mint tényleg mutatja a történelem, magában hordozta a hanyatlás magvát. Minél műveltebbekké levének a régi népek, annál jobban elhanyatlottak; a művelődés és elpuhultság náluk csaknem egy je­lentésű volt. Mohammed az éjszakibb és nyugatibb népeknél talált komolyabb gátra. Ha őt és népét a próféta, ezeket a Megváltó emléke és szentírása buzdította; ennyiben egyenlő erőre talált. Továbbá a keresz­­tyénségnek azon előnye volt, mikép az ennek be­folyása alatt keletkezett és erőre kapott népeknél nem a hanyatlás, de a haladás elve szerint történt a civilisatio. Minél műveltebb a keresztény nép, annál hatalmasabb, erőteljesebb és tevékenyebb. Belgrád falain bizonyult be tán először és fénye­sen, miszerint a civilizáltabb nyűget határozott előnynyel bír a keleti barbárság fölött, és pedig nem azért, mintha a nyugatinak jobb fegyverei vol­nának , mert ezeket a műveletlenebb is megszerez­heti ; nem azért, mintha a nyugati több harcziasság­­gal bírna ; mert a régi jancsár és spahi sok dühhel vagdalta meg az elfoglalt ágyút is. Hanem a kü­lönbség a bátorság és harcziasság minőségében, az erkölcsi önérzetben van. Azon nyugodtabb, hig­gadtabb bátorság, mely a műveltebb nép katonájá­ban van, azon előrelátás, számító tehetség, mely vezéreinek tulajdona, a vak dühét ügyes és hideg véres „toreador“ ként játsza ki. Ne menjünk azonban messze az általánosságok­ban. A műveltebb nép is lehet oly viszonyok között, melyek ez általános észrevételeket tényekkel lát­szanak megc­áfolni A műveletlenebb népnek is lehet oly vezére, ki lángesze által túlszárnyalja a művel­tebb vezér terveit mind számításban, mind a kivitel merészségében.Mohammed nagy hadvezér volt, s ha ellenfele nem egy Hunyadi, 1456-nak jut. 21-ike nem győzelem napja, hanem gyásznappá levő reánk és a szomszédokra nézve is ! Mohammed és Hunyadi! Az első merész,hajthatlan akaratú hódító volt, roppant sereg élén, mely győ­zelemhez, dicsőséghez, zsákmányhoz volt szokva; az utóbbi egy pártokra szakadt, nemes indulatu, de gyermekkirály alatt lévő nemzet hadve­zére , kit csak a legtisztább jellem , hadveze­tési lángész, józanokosság, és a kivitelben a legna­gyobb bátorság és tevékenység tartott fenn. Ka­­pisztrán rendetlen csapatain, néhány az ő iskolájában felnőtt alvezéren s saját maroknyi rendes csapatain és egyéniségén kivül nem volt segéde. A harcz, melyet vívott, olyan volt, mint midőn Homér Pallas Athenaet és M­a­r­s­o­t állítja szemközt; a bös­­cseség istene mindig legyőzte a nyersebb erőre tá­maszkodó Hadúrt! Az első Hunyadi, a második Mo­hammed volt. Nem akarjuk nem tartjuk szükségesnek a nemzet keblében úgyis élő s érdemeiben halhatatlan Hunya­­dyt, Nándor védőjét jellemezni, — itt csak azt akarjuk föltüntetni, hogy e nagy jellem utolsó fegy­verténye miként tartotta meg hazáját. *) Az ellenségnek már Szerbia is kezében volt, — a Balkán megszűnt még az előbbi tizedben véd­­bástya lenni a török ellen.Mohammed egész Magyar­­országot s innen nyugati Európát fenyegette. E czélra mindenek előtt Nándort kellett elfoglalnia, hogy ily fontos erőd, mely két nagy folyam öszve­­szakadásánál áll, ne maradjon háta megött. — Ma­:) A nándori győzelem itt következő leírása rövid kivonatát képezi azon fölolvasásnak, melyet Kiss K. ur az akadémia julius 21—ki ülésében, mint azon dicső fegyvertény 400 — ados évnapján tartott e tárgyban. gyarország királya a fenyegető veszélyben nem volt az országban, a nemesség nem szállt táborba. Hu­nyadinak saját 10 ezernyi, és az országból öszve­­szedett 20 ezernyi országos serege volt. Külföld­ről Kapisztrán jött segítségére a pápa által kihir­detett keresztes háború rendezetlen népével. Az olasz fejedelmek által ígért segítség nem jött meg, vagy hasztalan volt, mint pl.azon hajóhadak,melyek a Hellespont és az Aegeum tenger felől hiában akar­ták Mahammed figyelmét magukra vonni. Ápril elején érkezett Budára a hír,mikép Moham­med roppant hadseregével Rumeliából kiindulván, Szerbiának tart. Mohammed Szófiát választotta kiin­dulási és támaszpontul hadjáratában, mely Driná­­polylyal egyenes összeköttetést ígért s mivel a Bal­kán vízválasztó hegylánczának itt egyik, Szerbia fölött uralkodó bogja van, legalkalmasabb pont volt a támadásra. Hunyadi, mint tudva van, Szegednél egyesítő táborát, s jeles alvezérét Szilágyi Mihályt hagyó Belgrádban várparancsnokul. Július elején Mohammed már bekeríti a várat dél­keleti oldalról, s így a szárazi oldalon el volt zárva minden közlekedéstől. A szultán a hadi­tanácsban nyilvánítá, mikép 14 nap alatt okvetlenül be fogja e várat venni, s mire a hold kétszer megújulna, Ma­gyarország az ő hatalma alatt fog állani. Azért ár­­kászaival rögtön föld-erődítvényekhez fogatott, me­lyeket ágyukkal rakatolt meg. Ez alatt a töröknek mintegy 200 fölszerelt hajóból álló vízi ereje is megérkezett. E hajóraj egy része a Száván, másika a Dunán, jobb és bal felől, harmadik része a vár alatt foglalt állomást. A vár lövetése 22 nagy fab­­ontó és 2 roppant öblü­letágyúból megkezdetett, s az ellenség részére sikerrel folytattaték. A vár egészen be volt kerítve, s ha a helyőrség nem is, a lakosság szükséget kezdett látni élelmiszerek dol­gában, barátai figyelmeztetnek s felkéretnek, hogy e szép­­reményű intézet iránti részvétüket mentői nagyobb számbani megjelenéssel tanúsítsák. Mc­s­tül­­­er Ferencz magán-finöveldéjében(Főút Ürményi ház) tegnapelőtt a szokásos éri vizsgák több szülők, számos tudomány- és nevelésbarátok jelen­létében bevégeztettek. Míg egyfelől a növendékek szabatos, tiszta feleleteikkel tanúsítók, mily szellemi erőkkel van ez intézet ellátva, másfelől, a gazdag ásvány-, természet- és vegytani gyűjtemények mutat­ják, mily áldozattal törekszik a tulajdonos intézete emelésére, mennyi eszközről gondoskodik, hogy az oktatást sikeresebbé tegye.­­ Tegnapelőtt a Rochus kórházban két öngyilkos hullája volt kitéve, az egyik egy 37 éves kőműves legényé, a másik egy 20 éves kocsisé, ki szerencsét­len szerelem miatt vetett véget életének.­­ A fővárosban tervben levő Anna-bálok közöl kétségen kívül a leglátogatottabbak közé fog tar­tozni az, melyet a Pávaszigeten a terézvárosi kisded­­óvoda javára rendeznek. A báli örömeket itt a jó tett nemes érzete kétszerezi, s a fővárosi nép fel szokta az ily helyeket keresni. ** A nemzeti színház részéről tudósítta­­tunk , mikép a gróf Ráday Gedeon ur által ki­tűzött 40 arany pályadíjért versenyző 24 pálya­­vígjáték közöl a bírálók által négy 1 felvonásos és négy 2 felvonásos s igy összesen nyolcz mű találtatott előadásra méltónak, melyek egy heti időközökkel­­­égy estve fogván előadatni, és pedig estenkint egy egyfelvonásos és egy kétfelvonásos vígjáték, adatá­suk rendje sorshúzás útján döntetett el, s azok kö­vetkező sorozattal fogják egymást követni : Első estve adatnak: „Becsületszó“ 1 felv. „Még nem késő“ 2 felv. Második estve : „V­eszedelmes jó barát** 1 felv. „Egy nő, kinek elvei vannak“ 2 felv. Harmadik elve: „Rendkívüli előadás“ felv. „F­é­r­j­e­m színész“ .Negyedik estve2 .Nevelő felv. felv. kerestetik“ 1 pró félreértés­­“ 2 felv. ) Veszprémből írják, hogy a Császárné ő Felsége szerencsés szülése alkalmából tartott há­­laünnep­ély után, a cs. k. megyehatóság a közörömtől áthatott nép érzelmeinek, maradandó kifejezést szer­­zendő, az ottani kórház számára önkéntes adományo­zást rendezett. Hogy mily valódi s őszinte volt a la­kosságnak a szerencsés esemény fölötti öröme, mu­tatja az első napon begyűlt s azóta folytonosan szapo­rodó jelentékeny összeg. Ezen gondolat a cs. k. me­gyehatóság részéről annál szerencsésebb, mert általa a kórháznak nem csak jelenben érzett szüksége fe­dezve lesz, hanem a szenvedő emberiség jövendő időkben is meg fog emlékezni e szerencsés napról s az ég áldását fogja esdekelni Gizella főherczeg­­nőre, s az egész felséges császári Házra. ( Selmecz, jul. 14. Szász-koburg-gothai Augusztha ő fensége egész udvarával tegnap sz.­antali kastélyába megérkezett, s ezen kedves szomszédság városunk lakosainak is örömet okozott, mert ily fényes , nagy udvar érkezése nem csak a kíváncsiságnak táplálékot, hanem a kenyérkeresetnek is sok módot nyújt, s a vidéknek mind élénkségét, mind pénzforgalmát nem kissé emeli. Vidékünkön gazdák a legjobb aratással kecsegtetik magukat, a széna s gyümölcs termés megsiütette az áprilisi nagy szárazságot. A gyapjú , minthogy az alföldről sok himlős­ juhot hajtottak hozzánk, az idén egy harmad­dal olesóbb mint tavaly. * Simontornyáról jul. 12-ről írják, miszerint ott f. hó 5-kén éjjeli 11 órakor Pálfa helységben Kovács János házánál ismeretlen módon tűz támadt, mely a nevezett lakos házát és istállóját elhamvasz­totta. A kár 1600 pítra megy. Ottani lakos B­o­r­o­s­s János 13 éves tébolyodott fia az istállóban odaégett, mert ott létét senki sem gyanította. jének lakossága, uj császári kegyben részesült. Ö cs. k. Apostoli Felsége Császárné Ő Felsége szerencsés szülése alkalmából az ottani szegények intézetének 3000 ftnyi kamatozólag befektetendő tőkét legkegyelmesebben oly rendeltetéssel ajándé­kozni méltóztatott, hogy annak kamataiból két sze­gény férfi vagy nő a községből vagy várkapitány­sági munkásszemélyzetből napi javadalmakban ré­szesíttessék. — Császárné Ő Felsége legkegyelmesebben indíttatva érzé magát, a Mödlingben alapítandó kis dedovodának 100 pfrtot legkegyelmesebben aján­dékozni. — Karolina Augusta császárné ő fels. a steyri irgalmas szüzeknek a kórház-alapítvány sza­porítására 300 pfrt öszveget ajándékozni méltóz­­tatott. — Gr. Budl-Schauenstein külügyminister ur ő exc. a bölcsődék központi egyletének 50 pstot egy igen kitüntető irattal átküldeni kegyeskedett. — Hg Eszterházy Pál cs. k. koronázási nagykövet tegnap est­e szerencsés volt Csá­szár Ő Felsége által külön audientián fogad­tatni, s holnapután a csász. koronázásra Moszkvába elinduland. — Montenegro fejdelem hadsegéde Krco­­vich­­ki főnökének külön küldetésében Párisban járt, ma Cetlinjébe visszautaztában ide érkezett. — Hohenlohe­rg tervéről, Magyarország garinaforgalmát Németországgal részvények ki­adása által szervezni , hallani , mikép a her­­czeg az uj ingatlanok társulata „Austria“ alapí­tóival magát összeköttetésbe tette, hogy tervét életbe léptethesse. A tárgyalások azonban kedvező eredményt nem ígérnek.­­ A bécsi börzének a spanyol ügyekkel szemközti érzékenységét, mely az árfolyamok leszállásában nyilatkozott, a bécsi „Presse“ következőleg ma­gyarázza : A franczia pénzügyl út mélyen bele van bonyolítva a spanyol iparvállalatokba. Ez ország két hitelintézetének franczia pénz képezi alapját; vas­pályák és csatornák vannak ott épülőben, melyek részvényeit franczia társulatok adták ki. A spanyol zavarok visszahatása a párisi börzére tehát termé­szetesen következett jelenség. Hogy pedig a párisi árcsökkenés a szárazföldi börzeüzelmek kapcso­latban léténél fogva nem maradhatott befolyás nél­kül a német és hollandi piac­okra, kivált miután Frankfurt és Amsterdam a spanyol papírokkal erő­sen üzérkednek, ez természetes. Ezen körülmény magyarázza meg azon érdekeltséget, melylyel az Üzérvilág a pyrenaei félsziget eseményei iránt vi­seltetik. — C. C. F. é. aug. 1-jétől kezdve a lovasposta díj egy lóért s egy egyszerű postajáratért az alább nevezett koronaországokban és kerületekben kö­vetkezőleg állapíttatott meg : Alsó-Austriában — — 1 f1 — 1—10 — — 1 — 8 — — 1 — 24 — — 1 — 20 — 1 — 12 — 10 8 12 12 12 10 8 24 20 12 kr ke­— — — 1 — 6­­Felső-Austriában Salzburgban — Stiriában — Karanténban Csehországban — Morvaország és Sziléziában Tirol és Vorarlbergben A tengerpartvidéken — Krajnában — — A pesti, pozsonyi és nyáradi rülelben A sopronyi kér. A kassai kér. — A Szerbvajdaság és Temesi bán­­ságban — — — — Az ottocsáni ezred- és zengi kato­nai község kerületében Az ogulini ezredi kér. — A likani — — A többi horvát-tótországi postake­­rületekben — — — 1 — 6 — Egy fedett állomási kocsi díjául az egy ló és egy postáért eső fuvardíj fele, s egy fedetlen kocsiért — 1 — 8 — _ — 1 — 4 — — 1 — — 1 — 6 — 28 — 18 — 10 — AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, júl. 21. Laxenburg községe, az uj császári sarjadék G­­­z­e­­­a főherczegnő szülőföld­negyedrésze van megállapítva. A posta-legény borravalója és a kenőcspénz változatlan marad. — Ö. C. Miután újabb időben a gyógyszerek, kü­lönösen a titkos- és általános gyógyszerek hirdet­ményei feltűnő módon megszaporodtak és azok a közönségnek megvásárlásra nagyon is nyegle mó­don kináltatnak, ennélfogva a bécsi orvosi tanszak tudori collegiuma 1855. nov. 26- ki ülésében, hogy e visszaélésnek az 1853. oct. 5-ki helytartósági ren­delet értelmében hatályosabban ellene működhes­sék, a tudori collegium ügyleti tanácsnokának indít­ványára elhatározta , miszerint a nyeglészség és gyógyászati kontárkodás elnyomása végett koráb­ban a collegium négy tagjából állott választmánya újjászerveztessék s jövőben hét tagból álljon, vala­mint hogy az erre nézve szükséges pótválasztás az ügyleti tanácsnokra bízatott. Az ekként újon alakított választmány folyó évi febr. 15-étől május 16-okáig a gyógy- ügy mint titkos szerek nyegle hirdetményeiről Bécs cs. k. székváros magistratu­­sának és a gyógyászati kontárkodás miatt a cs. k. rendőrigazgatóságnak jelentést tett, mely utóbbi valamint a fölőbb említett jelentések közöl is egy ekkorig gyors és végleges elintézést nyert.­­ De minthogy az itteni lapokban hirdetett gyógy­szerek számára áruló­helyek (gyógyszerészek és kereskedők) az austriai csász­­birodalom összes koronaországaiban állnak fen, hol ezen úgyneve­zett gyógyszereket a gyógyszerészek és kereske­dők a közönségnek árulják, ennélfogva a tudori collegium választmányának ajánlatára egy alázatos jelentés tétetett a cs. k. belügyministériumnak azon kéréssel, hogy ily visszaélések megszüntetésére, miután a nyeglészek és kontárok, ha czikkeik vá­sárát Bécsben elvesztik is , mégis keletük a koronaországokban megmarad, hasonló eljárást a cs. k. helytartóság utján kegyesen elrendelni, ak­­korig pedig intézkedni kegyeskedjék, hogy a nyegle hirdetések és oly gyógyszerek árulása ellen oly ko­­ronaországokban, hol a tudori collegium illetékes­­séggel nem bir, a fenálló egésségügyi közsegek szintúgy eljárjanak , mint ez az elöl említett m. helytartósági rendelet által Bécsben történt. KÜLFÖLD. Anglia, L o­n­d­o n, jul. 19. A békekötés alkal­mával megkegyelmezett chartista, Frost, múlt szombaton hosszas száműzetéséből Liverpoolba visszaérkezett. Mint állítja, balsors-részesei, W­i­l­­liams és Jones nem igen hajlandók a hazaté­résre­ kb­. engedélyt felhasználni, mivel Vandie­nt­e­n­s­l­a­n­d-ban igen jó állapotjuk van. W­e­b­­­e­r a 11 főhadsegédnek egy 16-ról kelt had­seregi parancsa jelenti, mikép Cambridge her­­czeg átvette a britt sereg főparancsnokságát. A „Press“ azt állítja, mikép Angolország 3 en­gedményt kívánt a nápolyi királytól: általános, föltétlen és kivétel nélküli politikai amnestiát, mi­­niszerváltozást, s a királyság több törvényeinek módosítását. A király a karhatalmasságok minden beavatkozását visszautasítá. Francziaország közlése mérséklettebb s békülékenyebb szellemben volt szerkesztve. Belgium, Brüssel, jul. 18. Az „Indép.beige“ következő jegyzéket közöl: „Némely német lapok brüsseli levelezői e napokban Lipót királynak tu­lajdonított állítólagos lemondási tervről beszéltek. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy semminemű, bármely csekély körülmény sem adhatott alkalmat ilynemű hírre. A szóban levő lapok levelezői nyil­ván mystificáltatni hagyták magukat.“ Spanyolország, Madrid. Az „Indep. beige“ madridi levelezője jul. 13 s 14-ről érdekes részle­teket közöl, az Espartéro s O’D­o­n­n­e­ll közti meghasonlás kitöréséről. E szerint 13-a a ministeri tanács Espartéronál összegyűlt, ki az O’D­o­n­­nell s Escosura közti viszályt elintézhetni remélte, a nélkül hogy ezért bármelyiküknek le kellene mondania. Azonban minden törekvés sike­retlen volt, s Escosura egy oly iratot vett elő, mely — mint mondá — lemondását tartalmazó.

Next