Budapesti Hírlap, 1856. augusztus (178-202. szám)

1856-08-15 / 190. szám

egyén bajt­ végre, ki ezen szakban nagy egyen­­l­séget szerzett. Azon egyének száma, kik a yorki fősheriffnél a bakui hivatal teljesítésére ajánlkoztak, több mint 100-ra ment föl. A „M. Post“ ma egy czikkében ama­ közöny iránt emel panaszt, melylyel Angolországban általában a külpolitikát tekintik. Szerinte épen a jelen körül­mények közt igen kívánatos lenne, hogy az angol közönség kissé többet gondoljon Angolországnak az idegen államokhozi viszonyaival, s ez iránt fel­világosítást szerezni igyekezzék-A nápolyi udvarnál volt angol követ S­­­r W. Temple pénteken érkezett ide Párisból, s másnap értekezletet tartott Clarendon lorddal. A „Post“ szerint, egéssége nagyon meg van rongálva. Francziaország,. Páris, aug. 11. Egy a „Moniteur“ben közlött hivatalos kimutatás szerint a franczia vasutak összes jövedelme a­z. év első felében 123,961,416 frankra , e szerint 12,637,366 fr.-al többre megy föl, mint a múlt év első felében. L­e­c­o­m­t­e Gyula az „Indép. beige“ tárczaírójá­­nak Souheranne elleni­­rágalmi perében a tör­vényszék, mindkettőt 100 fr.-nyi pénzbírságra s a szerkesztőség megosztására, ezenkívül ez utóbbit 25 fr.-nyi kárpótlásra (a követelt 40,000 fr.-nyi kárpótlás helyett) ítélte. Hírszerint V 1 11 e m­e­s­­sant a „Figaro” szerkesztője ellen legközelebb hasonló per fog indíttatni. Arról beszélnek, hogy Lecomte­s Louberanne párbajt fognak egy­mással víni. A Bressuire-ben befogatott személyek közöl sokan szabadon bocsáttattak. Hír szerint csak 20— 30-an fognak törvényszék elé állíttatni a leginkább terhelt egyének közöl. A rendőrség némi nyugtalanságot tanúsít Thi­­e r­s-nek frankfurti utazása fölött. T­h i­o r­s-tól megjelent a „consulság ” császárság történetének IV. kötete. Az orleanisticus propagandát nem te­kin­tik közönyösen, s attól méltán inkább félnek, mint az egészen jelentéktelen legitimisticus propa­gandától. Ma ment végbe a díj-kiosztás a Sorbon né­há­ni általános verseny alkalmából. A díj-kiosztást V­a­i­lr­a­n­t tábornagy hadügyminister eszközlé, s a díj - koszorúzottak dicsőítése alkalmával hízelgő c­élzást tett az oldalán volt P­é­l­i­s­s­i­e­r tábor­nagyra, ki saját érdeme által emelkedett föl a leg­alsóbb fokozatról a legmagasabb katonai rangra Pélissier megölelő tiszttársait s a fiatalság tetszés­­kiáltásokra fakadt. Hirszerint Laguerroniére fog közoktatás ügyi ministerré kineveztetni. A franczia kormány meg van róla győződve hogy az orosz kabinet M­o­r­n y gróf s az orosz mi­nister közti egyszerű értekezlet következtében le­mondand a kigyó-szigetkezi igényeiről, s ezért nem is vesz részt Angolország fenyegető magatartá­sában. Németország, Berlin, aug. 11. Király­fige özvegy orosz császárné Otigéla 3.vér­tes ezred tulajdonosává nevezte ki, ugyanazon ez­rednek, melynek, felséges férje Miklós császár 40 éven keresztül volt tulajdonosa. Hamburg, aug. II. Thiers ide érkezett Utána az o­r­l­e­a­n­s­i ligne fiaival, a páris gróffal s a chartresi herczeggel is megérkezett; kíséretükben Francziaországból e czélra érkezett több személyek vannak. Az orleansi ligné több na­pig fog Hamburgban mulatni. Spanyolország, Madrid. F. hó 6-ról kelt tudósítások szerint legközelebb egy oly zselye­­széket vettek észre, mely beteg helyett nagyszámú puskákat rejtett. A korona , a ministerium közt folyvást jó egyetértés létezik. Echague­s Mario de Juniza tábornokok Saragossából ide érkeztek. A belügyministériumnál szorgalmasan dolgoznak. Rios-Rosas fontos terveket készít elő a nem­zetőrség, választások stb. tárgyában. Mint az „Indep. belge“-nek aug. 6-ról írják, legközelebb tetemes módosítások fognak történni a főkapitányok s a polgári kormányzók személyzeté­ben. Ez utóbbiak nagy része csupán más helyre fog áttétetni s csak azok fognak elmozdíttatni, kik részt vettek a lázadásban. A főkapitányokat illetőleg, a kormány szándéka naponkint változik. Most már szintén bizonyosnak látszik, hogy Al­is­on tábor­nok sevillai főkapitány ugyanezen minőségben a P­h­­­i­p­p­i­n­s­zigetekbe fog küldetni. A madridi főkapitánynyá kinevezendő E­c­h­a­g­u­­e tábornok helyébe Rios tábornok va­l­enciai­ főkapitány­­nyá, s Prim tábornok a hadmérnökség főigazga­tójává lenne. Igen magas befolyások működtek arra, hogy Serrano tábornok Parisba küldessék követi minőségben. A burgosi nemzetőrség lefegyve­­reztetett, noha ezen város nem­ vett részt a felke­­lésben, azért a helyhatóság tiltakozott a katonai hatóság ezen rendszabálya ellen, mely hihetőleg lassan kint minden tartományra általánosan akal­­maztatni fog, s a nemzetőrség csak akkor fog szer­­veztetni, miután a november felé összeülendő ren­des cortes-gyűlés az illető törvényt át fogja vizs­gálni. Az „Esparlerista“ s a r a g­o s s a­­ lap czímét „el Avisador“-ra változtatván át, ezt ekkép ind­­­okolja: „Két év óta vettetvén a hírlap-irodalom küzdterére, soha sem tértünk el azon útról, mely­nek követését magunk elé tűzték. Ezen idő alatt sokszor emeltünk szót azon ember mellett, ki a for­radalom élére lévén helyeztetve, lapunknak jelsze­rül szolgált. Minden ezen ember ellen intézett meg­támadásra azzal válaszoltunk, hogy védelmeztük zást tesz az Orosz- és Spanyolország közti viszo­nyoknak legközelebbi helyreállására. Olaszország: Nápolyból a genfi hírlap levelezője, jelenti, mikép nem­rég egy titkostársu­­latnak 17 tagja egy félreeső házban volt egybe­­gyürve, hol magukat biztosságban lenni hitték. Alig voltak együtt, milyőn a házat körülvette a rendőr­ség s ennek főnöke az ajtón kopogott, s belépvén következő szavakkal fordult a magukat elveszettek­nek hitt tagokhoz: „Mi önöket, urai­m­k egy perezre sem vesztők szeritt elöl s igen jól tudjuk, mikép önök czélja Nápolyi forradalomba dönteni. Mi azonban nem­ vagyunk annyira gyűlölködők,mint önök talán hiszik; parancsom van a királytól, hogy önöket szabadon bo­­csássa rá. Elmehetnek uraim! de ne feledjék a­mit most mondok: az első fölkelési kísérletnél a legszigo­rúbb rendszabályok fognak életbe léptetni s elekor nem remélhetnek többé kegyelmet. Önök most meg vannak intve, s készüljenek reá,a a­ogy nem börtönbe, hanem a nyaksilóra fognak hurczoltatni.­ Az összeesküdtek álmélkodva oszoltak szét. A „Le Nord“ nápolyi jul. 28-ki levelezése szerint, a helyzet ott igen feszült volt, a köz véle­az embert, mint a nagy prog-­­­mény a nyugati hatalmak részérőli demonstratio nem annyira ressista párt jelképét. Esparlero néhány évig a szabadelvű párt mellett küzdött, s mindig nagy-, szabadelvű­ s párthiveihez hűnek mutatá ma­gát. Jelenleg , midőn az ő ministeri megvere­­tése alkalmából a nép a győzelem herczeg ne­vére hivatkozva rohant harczba Madrid, Barcelona, Saragossa utczáin s számos más helyeken, ezen ember, legalább látszólag, télien maradt, s tőle egyetlen oly szó sem érkezett hozzánk, mely alkal­mas lett volna a harcz felfüggesztésért vagy a diadal eldöntésére. A tömegek kiáltásai­, az ágyuk zaja­­az áldozatok nyögésére ezen ember, ily válságos perczekben, minden válasz helyett nem talált mást, mint fájdalom­­ nagyon is jelentékeny hallgatást. Ezért mindaddig, míg a körülmények s az idő min­den részleteiben fel nem világosítandják ezen ember eljárását, megszűnünk őt pártunk képviselőjének tekinteni, s kitörtünk lapunkból egy oly nevet, mit ezentúl semmikép sem fogadhatunk el.“ A „Discussion“ cz. demokrata lap tagadja, hogy Ar­b­a­­­d­a marquis szabadságba helyeztetett volna. Egy V­alenciából kelt■ levél e tárgyban­ követ­kező felvilágosítást ad . Úgy látszik, Rios­­nak, mihelyt megkapta a kormánynak azon sürgönyeit, melyek a szabadonbocsátást megrendelők, a hadi­törvényszéki előadót értesítő ezen sürgönyök tar­talmáról, ez azonban komoly ellenvetéseket tett ezen rendszabály létesítése ellen, oly — már akár alapos, akár alaptalan — feladásokra támaszkodva, melyek a marquist úgy tünteték föl, mint a­ki na­gyon terhelve van. Ekkor Rios­­nak saját fele­lősségére elhalasztá a szabadonbocsátást.“ Mint franczia lapoknak aug. 7-ről írják, nem minden alap nélkül beszélnek arról, hogy legkö­zelebb Narvaez tábornagy Oroszország követté fog kineveztetni, s a császár koronáztatásán Spanyolországot képviselendi. Az orosz császár elismerendi Izabella királynőt. A hivatalos lap több belügyministeriumi főbb hivatalnokok kineveztetését közli. Ezek többnyire oly m­oderációk, kik régi ál­lomásaikba helyeztetnek vissza. Escosura, haj­dani belügyminister, kiről némely lapok azt állíták, hogy Portugálba ment, folyvást Madridban van. — Több oly egyének fogattak be, kik a hien de la enev­ai bányákba indultak, oly czélból, hogy egy ottlevő ezüstraktárt elvigyenek. 3-n Valen­ciában szabadon bocsáttattak mindazon politikai foglyok, kik a legutóbbi események következtében fogságban tartottak, Al­b­a­i­d­a marquis kivételével, kinek egy Barcelonából jött gőzösön Castro- U­r­d­i­a­­­e­s-be kelle mennie, Ő ezen helyre szóló útlevelet kért. Castiliában a tűzvészek időn­­kint megújulnak. Valdemovillában az Es­­curial közelében a cholera kiütött. Madridban is fordult elő néhány choleraeset, da sohasem több 20-nál naponként. Mint egy rajnai lapnak aug. 7-ről írják, az ostromállapot nem sokáig fog tartani, a polgári kormányzók kinevezése iránti rendeletek rövid időn meg fognak jelenni. Sokat beszélnek a francziák császárjának egy a királynőhöz intézett levelb­ől, melyben az előbbi állítólag szerencsét kiván az ese­mények kedvező fordulatához, s ezenkívül czél-és forradalom kitörésétöli félelem közt ingadozott. A kormány ellenben ébren van s 25—30,000 szu­rony birtokában elég erősnek érzi magát, minden lázadási kísérletet elfojtani. Temp­le :angol követ jul. 26-a elutazott, amit a helyzet könnyítésének tekintenek. Brenner franczia követ elutazásáról is beszéltek. B. H­ü­b­n­e­r austriai titkos tanácsos megérkezését várták. F. hó 6-án a párisi pápai nuntiaturánál egy szer­ződés íratott alá, melynélfogva M­­­r é­s egy t­ör­­kéletes vasúthálózatnak az egyházi államokban építését saját számadására el­vállalja. Ezen vasútrendszer a következő fővo­nalakat foglalja magában : Romától Anconába; Ancon­ától Bolognába; Romától Florenczbe és Ro­mától Civitavecchiába. Oroszország: Krím kiürítése folytán Mura-­ wieff tikazerzerumi török csapatok főpa­rancsnokát jul. 18-ról értesíti, mikép a csász­ csa­patok Karszt s az egész ottomán területet elhagyni készülnek, s fajkép a török hatóságoknak az oda­­hagyott területrészeknek birtokba vétele nyitva áll Murawheff tbk egyszersmind az orosz hadtest kü­lönböző­ parancsnokainak parancsot osztott, hogy Karszt és a török területet elhagyják, az Arpatsain átkeljenek • Alexandropol várhoz vonuljanak vissza. Amerika, New-York, jul. 26. A senatus egy oly bilit fogadott­ el,­melynélfogva az Egyesült­államok tulajdonának nyilváníttatik minden oly lak­­táján, s g­u­a­n­ó­­-termő sziget, mely jövőben"ame­rikai polgárok által fedöztetnék föl. A bili­ hozzá teszi, mikép ez esetben a guano kizárólag azok sajátja lesz, kik azt felfedezendették. A többi poli­tikai tudósítások csekélyebb érdekűek. Herbert ama californiai senator, ki egy izlandi pinczért megöli, fölmentetett. A seregalkalmazás iránti bili tárgyában tartatott bizottmányi ülésben ismét heves vita támadt Kan­sas ügyében. Egy oly elnöki üzenet olvastatott fel, mely 300,000 dollár megajánlását javasolja, a philadelphiai postahivatal felépítése végett. A kivándorlási biztosok meglátogaták a veszteg­zárt, hogy intézkedéseket tegyenek a ragályos károk elterjedése ellen. Hir szerint Lane ezredes 600 fegyveres ember élén 21-n átment a Missouri-n s bevonult Kansasba, azonban kinyilatkoztatá, mikép nem akar Kansasban tovább nyomulni, hanem visszafordulni s a Missouri mentében fölfelé menni. Mint Havannából 19-ről írják, a főkapitány már javulás útján van. Nicaraguából jul. 5-ről kelt tudósítások szerint, a „Nicaraguense” jun. 21 -ki számában említi ama forradalmat, mely jun. 11-én Leo­n­­b­a­n, Nicaragua hajdani fővárosában történt, hova az ideiglenes elnök Rivas, összeg miniszerei kí­séretében visszavonult ama csata után, melyben Móra elnök, s a cost­a-r­i­c­a­i sereg Walk­er csapatját ápr. 11-én megverték. Juh.­linén az ideiglenes elnök Rivas, s ministerei közlekedésbe helyezvén magukat, a guatemalai, san­ sal­­vadori s hondurasi csapatokból álló szaba­dító sereggel, Leonból kiűzték Walkert, s a vtele volt amerikai katonákat. A szabadító sereg előhada jun. 15-én bement Leonba. W­a­l­k­e­r,­­ az őt kí­sérő fribusterok törvényen kívül állóknak nyilvá­níttattak. Azonban ő még nem fogatott el,mint ezt histelték. T W­­a­l­k­e­r az őt kísérő csekély számú amerikaiakku­l visszatérvén Granadába,az önhatalmi­­lag F­i­r­m­­i­n F­e­r­r­e­r­t nevezé ki nicaraguai ideigr­­lenes elnökké, kit Rivas kormány­biztosul küldött Granadába. Walker rendelete igen sajátszerű: az ügyességre támaszkodik, mely közte­s s Corral tábornok közt köttelett,kit később áru­­lólag agyonlövetett. Ezen rendeletet egy tény-elő­­adás előzi meg, s két, a nicaraguai nép, és sereg­hez intézett proclamatio követi. .„Én azért jöttem Granadába“,­­*• úgymond — „hogy a békét s jó­létet biztosítsam“ A képhez igy ír: „Nem fizet­hetem katonáimat, ha szenvedtek azok zsarolásaitól; türelemmijtési i­edj­etek mindezen bajokat, mivel a honért­­eszitek ezen áldozatokat.“ Katonáinak ezt mortolja : „Harczoljatok , legyetek hívek a becsület zászlójához, nem kapván pénzt, azon dicső­­ségtek lesz, mikép győzni fogtatok, a nélkül hogy Zsoldosoknak lehetne benneteket tekinteni.“ A Cos­ta­ Ri­cá­b­an nem volt forradalom, mint az amerikai lapok állíták, s a legközelebbi gőzösnek igen fontos tudósításokat kellene hoznia a 3 szö­vetséges, állam expeditiójáról. A szövetséges sere­gek könnyen kiüzhetendik a fribusterókat a terü­letről, de nehéz előrelátni, hogy ezután miként ala­kulnod meg ezen tartomány. csont, vény junius noktól Saragossa legyőzője­­ volt, ki junius 28-ka reg­gelén maga csapatját összegyűjtvén Madrid mellett az úgy nevezett testőri téren, a lázadásra felhívta és O’Donnell rendelkezése alá adta. Épen ez na­pon volt, melyen O’Donnell és társai Alcain de Henarésból a királynéhoz irt levélben, mint h­ű alattvalói kérték, hogy ministeriumát bo­csássa el­­ szüntesse meg a kényszeritett kör­­hivja össze a cortesi gyűlést, és a tör­­utjára térjen vissza. A két nap múlva 30. a hadminister Blaser tábor­­vezérlett kir sergek és a lázadók közt Vicalvaro mellett történt csata ugyan döntő nem volt, de fel volt adva a polgári háborúra , s míg Blase a fővárosba visszatérve, O’Donnell sergével An­dalusia felé húzódott. A július 7-n kiadott és a progressistákhoz intézett mantanarési Prog­ramm, mely alkotmányos reformokat ígért , a zendülés tüzét nevelte, s midőn a pártosok ellen küldött lovascsapat az engedelm­­ességet megtagadva szétoszlott, majd Valladolid és Barcellona fellázad­tak, gr. San­ Luis julius 17-n délben a fővárosból elszökni kényszerülvén , vele együtt ministeriuma és egész kormánya a szó teljes értelmében eltűnt. 4) E nap volt kezdete azon nagy változásnak és felfordulásnak, melyen azóta Spanyolország átment. Tábornok Cordova, kinek a gr. San­ Luis helyé­be kellett volna lépni, ministériumot nem tudott alakitni, s ily helyzetben a fővárosban kitört nép­felkelést sem gátolhatá meg, midőn a volt minisze­­rek és Krisztina királyné palotái felgyújtanak és kiraboltattak. Más­nap júl. 18-n reggel a kormány nélküli fővárosban azt létre­hozni akaró nehéz fel— és így három adatot herczeg Rivas vállalt e moderado-ból (ezek közt volt Rios-Rosas a jelenlegi belügyminister) s három progressis­­tából egyesült ministeriumot akart alakitni, de min­den siker nélkül, s e ministerium csak negyven órát élt. Ily körülmények közt született azon csudálatos gondolat július 19-kén, hogy a kormány élére Espartóro állíttassék, ki Logrorioból, hol tartózkodott, júl. 17-én a fellendült Sa,ragós­-­­sába ment, az ottani prom­unciamiento gyámolítására. Azon tíz nap alatt, míg az új főminister megérke­zett, a fölzendült és torlaszokat emelt fővárosban a királynénak nem lehetett egyebet tenni, mint maga védelmét a lázadásra bírni, a­miért egy forradalmi junta elnökségét elvállaló s az 1820-as forradalom­ban már szerepelt San­­Miguel tábornok kezébe tétetett az összes hatalom, ki egyszersmind madridi főkapitánynyá is neveztetett. Valóban meglepő csu­dálatos változás, két nap alatt a San­ Luis ministe­­riumából egy forradalmi népjunta vezetése elájulni. Esparteronak, ki valóban csak Spanyolországban lehető szeszély folytán , most épen oly kedveltjévé sőt bálványává lett a népnek, mint ezelőtt tizenegy évvel annak átka és­ szidalmai között szetett ki az országból, a kormányra lépése azon nevezetes­­fenőbb már érintett változást idézé elő, mi a két utolsó év eseményeinek czímer- vagy jellemvonása; a progressists és a moderado párt egyesülése, vagy fusioja, az úgynevezett liberális unió. Hogy e politikai kísérlet nem sikerült, s hogy a két önre nem férő, ellenkező elemnek szövetsége Spanyol­­országban a zavart még nagyobbá tette­-í a fejetlen-­­séget abban elárasztotta, hi tudva van. Ily helyzet­­ben közelebbről Esparteronak elbúcsúzásával és O’Donnellnek kormányra jutásával végződött az említett fusio, s ném­ e magában nem nehéz győze­lem, de ennek mi módon használása fogja O’Don­nell államférfi-képességét megpróbálni. A fennebbi előadás mutatja, hogy helyzete mily nehéz...Az 1854-be­n szabadság és alkotmányosság nevében felzendült tábornoknak teljesen a reactio ösvé­nyére lépni épen oly bajos, mint azon munka mel­lett maradni, minek végrehajtásán két évig siker nélkül izzadt. Spanyolországnak nem papiros-alkotmányra s úgynevezett parlamenti institutiókra, de erős, igaz­ságos és a törvényt és törvényes rendet fentartó, s a nép javát nem liberális theóriákban kereső, de azt tényleg boldogító kormányra van szüksége — s ha ezt O’ D­o­n­n­e il eszközölni tudja, ha különösen a kormány tekintélyét megszilárdítja s a számos évek óta belháboruságoktól szaggatott országban a csen­dességet, békét, rendet helyre állítja — úgy állam­férfi-képességét bebizonyítja, s maradandó munkát­­ csinálván, érdemessé leend, hogy nevét a jelen mint ’ Utókor áldja. Szilágyi F­er­en ez. Távirati tudósítások.­ ­ Párisi au­g. 13.1 A „Patrie“ jelenti, mikép P a­­­hecoJoaquim Francesco, volt követ Romában, spanyol követté Londonban kineveztetett­ A „Con­­stitutionnes“ jelenti, mikép császár és császárné e felségeik f. hó 18-án fognak Orleanson át Biarritz­­ba menni. London, aug. 12. New­ Yorkból jelentik, hogy Guatemala,­­Salvador, Honduras és Costarica Wal­ker ellen összeszövetkeztek. Turin, aug.­H. L­amarm­ora tbk C a n r­o­­­bert trikot, ki jelenleg az aix-i fürdőkben tartóz­kodik , írásban hívta meg Turinban teendő láto­gatásra. Színházi előadások. A nemzeti színpadon: „Nagy apó.“ Eredeti, vígjáték 3 szakasz.,­dalokkal. Irta Szigligeti. A német színpadon: „Der Fabrikant.“­­Schauspiel in 13 Akt. Gazdászat, ipar és kereskedés. Győr. aug. 11. Időjárásunk tikkasztó meleg, ha az Isten meg nem áld bennünket legalább egy hetes esővel, se kukoric­ánk, se burgonyánk nem lesz. Egyébiránt aratásunk jobban ütött ki mint re­méltük, minek következtében a gabona ára tetemesen b­ebb szállott,­­ múlt szombati heti vásárunkon a leg­szebb búzát lehetett kapni pozs.­m. 5 pfrton, de így sem­­igen kell, rozs 3 pírt, zab 1 frt 48 — 2 pfrt. r. I. Bécsi börze, august. (Távirati közlés.) 14. Duna vízállás, august 14. 6“ 6“ 3'' 0 fölött. Bankrészvény . . 1100 Államkötelezvény 5% . . . V T- ---­dto 4% . . . • • I ~ 1835-diki sorsjegy . . . TM■t . — 1839-diki .ga» 5- t • • • • . . 127 l$54-diki 5% .­­ • . • • . . 10­7/. Nemzeti kölcsön 59/$ • - 85»Vw Államvasutrészvény . . . . . . 330 Földtehermentesítési köt­­­fs ' 77*/*­Éj­szaki vaspálya S. ^ . T . , . Dunagőzhajózás M. -*■ ,m.'. . 5921/, Hamburg . ..s»­ . . 75V, Augsburg ....­­ • 1­103 London . . . . .. . . . 102»/, Ca. kir. arany ’ v « ' Egyvele — (Irodalmi congressué). Egy angol lap egyik levelezője azt indítványozza, hogy Paris­ban, a tudomány, művészetek és irodalom e nagy középpontján irodalmi congressus tartassék, mely­nek egyik czélja fogna lenni, hogy mindazon inge­rültséget, szenvedélyeskedést , mely az egymás ellen ross hangulatban levő nemzetek közt van, enyhítse. A laplevelező, úgymond, azért teszi közzé ez indítványt, hogy az angol irodalmi neve­zetességek, mint Dickens, Thackeray, A br­io­n és mások ez ügyre figyelmesekké legye­nek téve.­­­(A­m­er­ik­a­i k­ö­n­y­v) Jared Sparks amerikai történész, kitől Washington élete irodalmunk­,­ban jó fordításban már ismeretes,most a híres éter­­philosoph, épen oly tudós, mint bölcs, ép annyira nagy és szilárd jellemű magánember, mint kitűnő államférfi. Franklin életrajzát adta ki jegyze­tekkel. („Life of Benj. Franklin with notes etc. by Jared Sparks, 8-vo. 10 sh. — Továbbá Works of B. F. with Life and notes by J. Sparks 10-vol. 8 vo. 3 ft. ster­. 3 shilling.) — Hamburgban Hoffmann és Campenál jelent meg „Hafis“ vagy „persa kőltemények gyűjte­ménye.“ Németre fordította D­a­u­m­e­r. Ára 1 tal­lér 15 g. Felelős szerkesztő SZILÁGYI FERENC­,. Szerkesztő-Ián NÁDASSAY LAJOS.

Next