Budapesti Hírlap, 1856. november (254-278. szám)
1856-11-01 / 254. szám
Pest. Szombat. Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel.Előfizetési díj: Vidékre : fél évre : 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben: fél évre:8 frt, évnegyedre : 4 frt. — A hirdetések ötször halábozott sorának egyszeri kiiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig aki számittatik.— Egyes szám 20 pfer. Szerkesztői iroda : Egyetemuteza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint, ififázs. Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivataliban, Egyetem-utoza, 2-dik szám, földszint; vidd hen minden esktr! postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a pzlm, lakhely s utolsó posta feljegyzése mellette pénzzel együtt bémentesítve egyenesen a kiadóhivatalhoz utasítandók. Ipasint itt lehet keresni. A fő czél , melyet az orosz politika maga elé tűzött , jelenleg nem más látszik lenni, mint az eddigi szóró- angol- franczia szövetségi kötelék megtágítása, s már új szövetségi csoportoid sókról beszélnek , egyfelől Austria s Anglia, ma felől Franczia s Oroszország közt. Mind a gyantásokat táplálják némely kilátásban levő magas találkozások, mint a franczia és orosz császároknak a szárd királylyal összejövétele Nizzában, valamint az orosz, franczia s piemonti követek látogatása lord Palmerston falusi jószágán. Mi rejlik mindezek mögött, mi részünkről nem feszegetjük , hanem elvárjuk a dolgok egymásutáni fejlődését, nehogy , mint a franczia lapok ezúttal tevék, a jövő talánját a múlt bizonyosságául csempészszük be a cenbe. A „Le Nord“ Sz. Pétervárról oct. 23-ról kelt levélben azon fontos tudósítást közli, miszerint az I. Sándor Császár alatt ezelőtt mintegy 40 évvel a cs. koronajószágokban felállított katonai gyarmatok — miknek indítványozója Arakcsejej tábornok vola — a mostani császárnak egy rendelete által végkép meg vannak szüntetve, miután a tapasztalás bebizonyította, hogy azok a czélnak meg nem felelnek, s jelesen a földmívelő katonák a fenyíték és rend megtartása ellen, kivált a novgorodi és sztaraja-russzai megyékben gyakran vétettek. E volt katonai gyarmatok most újra a korona vagy államjószágok ministériuma alá adattak. Egy rajnai lap levelezőse szerint, érezhető feszültség uralkodik Spanyol- és Francziaország közt Narvaez s párthívei azt vélik, mikép egy oly közel lévő külhatalmasság oltalma nem messze esik az elnyomatástól, vagy legalább a függéstől, s azért föl akarják bontani ama nagyon szoros kötelékeket melyek a legutóbbi időben a franczia és spanyol udvarokat egyesíték. Tény, mikép O’Donnellnek Francziaországhozi viszonya nem keveset lett kondorf, azzal van megbízva, hogy a két ország közt szorosabb összeköttetést állítson helyre, s a királynő kész erre ráállani. A montenegrói ügy, mint az alább közlött részletekből látszik, mindkét félt kielégítőleg jön megoldva. Danilo fejedelem elismerte volna a szultán szerainitását, de ezenkívül a portától teljesen független marad. Az egyesség létrejöttének föézsiói, kaposi, vági szemesi folyamszabályozások gátépítések , máris tömérdek használható földdé szapnrtolták az országot; már eddig is nem csekély arányban mécseltlék azon számtan árvéz kártékonyságát, mely miatt évről évre annyi csapásoknak vannak kitéve a bontokos-. Ezken tvnt meg két nevezetes vís utat mutathat mit föl a fennebb kijelölt szempontból, melynek szintén száadunk hajnala adott vala lépést. Egyik s nevezete sélíb a Ferencz csatorna Bács megyében , mely 1802 ban nyittatott meg. Hogy mi a hasznára vált belhoni kereskedésünknek ezen csatorna , csak onnét is kitűnik, hogy Csaplovics számítása szerint Tisza és Maros vidékéről Petre, husz év lefolyása alatt, majd húsz millió mázsa áruczikket szállítványoztathatott. Azon csatornavonal, mely Bécsitől Sopronon s Győrön keresztül a Dunáig terveztetett, de az ez időben föltornyosult államgordok s háborús viszonyok miatt a határszéleknél tovább nem vizethetett , valamint a Mura folyamnak 1817-ben bevégzett szabályozása, hasonlag szem -belfine lendületet adtak forgalmi mozgalmunknak. Azt pedig, hogy most már szinte Ruszsukig szállonghatnak termékeink, szintén a Száva szabályozásának köszönhetjük. Mindezeknél sokkal nagyobb fontosságú ügy most ránk nézve a Tisza szabályozása, mely, minthogy Mármarostól egész Tistalig , s igy az egész országra kiterjed, és a már létező és keletkező vasúti kapcsolatok által is mindinkább nyer jelentőségében , méltán tekintethetik országos érdekű vállalatnak. Ezen nagyszerű vállalatnak eddigi ügyviteles kezelése azonban nem felelhetett meg ama magasabb reményeknek, melyek ahhoz csatolva valának. A magán egyesületi erő, mely annak egyedüli támasza volt , gyöngének, elégtelennek bizonyult be arra nézve , hogy a közszükségnek minél előbb s minél hatályosabb kiterjedésben meghozhassa a várt szolgálatot. Derék, nagyszerű térném hiányzott a közvetlen érdeklettek támogató részvéte sem, de hiányzott kettő, mi azt czéljá-»hoz vezesse : a pénz és munkálati egység. A mai időben végtelenül meglazult közszellem, mely az elsőt előteremtheté ,— s egy vezérhatalom, mely a másodikat előidézhesse, nem vala várható oly társulatoktól,melyek itt egy gátvonal építtetésénél, — amott egy szükséges átvágásnál, vagy demét a skutarii franczia consulnak tulajdonítják, ki meghasonlottak egymás közt, vagy ha tettre kerve nehéz kérdést igen ügyesen s a montenegroiak I lendett a dolog , minthogy elégséges pénzerővel hálájára méltó módon oldotta meg. Danilo fejedelem I nem rendelkezhettek — a jó irányzatú terveknél bizonyosan nem alkudozott legalább néhány nagy- s maradtak legtöbbnyire, hatalom tudta nélkül s tanácsait Austria s Orosz- I A magas kormány, ismerve egy részről az ügy országtól, a porta Francziaországtól nyerte volna. I országos fontosságát, tudva más részről, hogy eb- Ha ez egyesség létrejötte csakugyan valósul; a térben munkálati egység, összesített erő a kívánt s vezeti párisi értekezlet teendője ismét egygyel ke- közreható czél nélkül el nem érhető, azért s érveskedett, s legfölebb jegyzőkönyvkészítésre szó- s oct. 9-én kelt s legfelsőbb szentesítést nyert javaslatkozzék. Itatánál fogva következő rendszabályokat állapított Belgrádban az egyetlen — 23 év óta fennálló meg, melyek főbb pontjai im ezek : — politikai lap, a „Srbske Novine“ megszűnt. Az 1850-dik év julius 16-án kelt ide vonatkozó határozványok módosításával s kiegészítésével , a tiszaszabályozási munkálatok vezetése s felügyelete a politikai országhatóság — a legfelsőbb vezetés pedig a belügyi,kereskedelmi és közmunkaügyi ministerium alatt áll. Központi igazgatóság állíttatik föl, melynek székhelye Budareend (2. §.). A Tiszafő-Addig is, mig hivatalos utón alkalmunk leend a t. ez. olvasó közönséggel ezen — hazánkat min- Ilyam osztályokra alakíttatik. Valamint a központi den tekintetben közelről érdeklőd es. k. legma- i igazgatóság, úgy a vízépítészeti hivatalok az ősz gasb rendeletet egész terjedelmében közölni: kor-l tályokban, cs. k. hivatalokkászerveztetnek s államszerűnek tartjuk annak főbb határozmányait előle- költségen állíttatnak föl (5. §.). Az állam födöztesen megismertetni. A Tisza szabályozásának Ügye kezdet óta igen nagy érdekű kérdés volt Magyarországra nézve. Mert ha a népviszonyok tekintetében nem hasonlíthatjuk is ezen jelentékeny folyamot a Rajnához vagy Elbéhez, közlekedési, földmivelési s keresvemindazon munkálatok költségeit, melyek a folyammenet, különösen az átmetszések javítását a hajózás könnyítésére nézve czélozzák (6. §.). Az áradás elleni védgátépítések költségeit, az azzal járó földkisajátítás mellett az érdekeltek viselendik. Az államkormány ily építésekre előlegezéseket is ajánl. delmi szempontból nem kisebb fontosságú ez a ma- ! Minden új vízépítési vagy kijavítási terv a kereskezőknél. A közlekedés olcsó s könnyű volta, — azon idelmi, ipar- és közmunkaügyi ministerium jóválatöbb százezer holdra terjedő szántóföld, melyet a gyása alá terjesztendő (10.§) Minden folyamosztály Tisza s az ebbe omló mellékfolyamokszabályozása vízépítési kerületekre osztandó (11. §.). A vízépí okvetlenül használhatóvá tesz, s némileg már az 1 tési kerületek alkotásánál a jeleimen már fönn rá is telt, annyira tényleges s kiszámitatlan hasznú álló kerületek s külön egyletek tekintetbe veendőit eredményeiül tűnnek föl a vízépítészet ezen nemé 1 (13 § ). nek , hogy azokban kétségkívül méltó okunk van anyagi továbbfejlődésünk leghathatósabb emeltyűit szemlélni. Különösen közlekedési szempontból, már régibb időkben is gondos volt az államkormány az iránt, hogy valamint ezen, úgy a többi jelentékeny folyamok minél alkalmasbakká tétessenek e czélra. így olvassuk az 1699-diki nevezetes békeszerződvény egyik czikkeiről, hogy rendeltetett, miszerint a Tisza, Maros, Száva folyóin szabad közlekedés eszközöltessék. E század elején pedig már oda is kiterjedve látjuk a közfigyelmet , hogy a használható szántóföldek s rétségek, vízlecsapolások s a mocsárok kiszárítása által , valamint minőségük, ugy mennyiségükben mindinkább nyerjenek. A Velencze, Balaton ,a Fertő tavi, a Fehér, Tolna, Veszprém, Somogy, Baranya, Győr, Arad, Torontál stb. megyei lecsapolások és szárítások, — a sárvíz!. A mai szent ünnep miatt a következő szám kedden 4-diként fog megjelenni. Minden egy vízépítési kerületben fekvő földek birtokosai egy társulatot képeznek (20. §.) A társulat választmány által képviseltetik, és a választmányi tagokat a társulat érdekeltjei választják (23. §). A választmányi tagok hivatala két évig tart (22. §.). A választmány hatásköre tárgyaiban, szavazattöbbséggel hathoz (30. §). Új tárgyakban, melyek az utasítás rendelei szerint a ható ág jóváhagyásától függeztek föl : a rendes, mint a megerősített valasmány határozatai is, esik jóváhagyás kieszközlése utála foganasíttathatók (33. §). A vízépítési társulat számára tendő munkálatok javaslatai, a társulat elöljárói ami a megyehatóság elé terjeszt -t j*k (36.. § ) A vízépítési társulat által végzendő munkáltotv közé tartozik a vizlecsapolásra .isan,de árkos, és a töltéseknél készítendő zsilipek pontos szem nttartási NEMHIVATALOS RÉSZ. I*est, oct. 31. N. (Politikai szemle.) A frmc/.ia félhivatalos lapok,mint a mai távirati sürgöny jelenti, harmadszor is ragaszkodnak azon állításukhoz, miszerint porta a feketetenger és dunai fejedelemségek odahagyatását az illető hatalmaktól kívánja. Az ez ügyben támadt ellenmondás megoldása most a nap kérdése. A dunai fejedelemségek kérdése igy ir e tárgyban egy párisi levelzé — a párisi béke aláírása óta diplomátiai vitály oka volt Franczia-, Angolország és Austria közt. A S pasa nagyvezír, Törökország első teljhatalmazottja igen erélyesen a két fejedelemség egyesítése ellen nyilatkozott, s Austria Törökországot e politikában támogatta. Anglia is, mely eleinte az egyesítés ellen nyilatkozott, később Francziaország sürgetésének engedett s a kérdés eldöntését maguk a fejedelemségek óhajtásaitól függesztette fel. Azonban Anglia, az alkudozások alatt Konstantinápolyban, visszatért első nézetéhez s e kérdésben újra az austriai kabinethez csatlakozott; a fejedelemségek austriai csapatok általi megszállását is védelmezte. E körülmények közt érkezik Parisba a konstantinápolyi ministerváltozás hire. A Walewski által sugallt lapok már ezen új ministeriumot tartották szem előtt, midőn Törökországnak a két fejedelemség megszállása ellenszegüléséről beszéltek, mig a bécsiek, kikhez ily miniszerváltozás hire nem érkezett, Ali pasa ministeriumára gondoltak, midőn az ellenkezőt állíták. Párisban már bizonyosnaktartották, hogy az új török ministérium szerepét azzal fogja kezdeni, hogy Rustrát tüstént határozottan felszólítandja, a fejedelemségek azonnali odahagyására. És mivel ez csak a párisi szerződésre hivatkozással történhetik, Anglia is felszólíttatandó volt, hogy hajóit a feketetengerről vonja vissza. Azonban amire a franczia lapok mint tényre támaszkodtak, eddig üres reménynek tűnik fel. A török miniszerváltozás hírét egy azt követő másik távirati sürgöny alaptalannak mutatja, jelentvén, hogy a szultán a miniszerek lemondását nem fogadta el. A »Times“ erősíti, miszerint azon hír, mintha a porta a fejedelemségekben austriai occupatio ellen tiltakozott volna, s mintha az angol flotta October végén a feketetengert elhagyná, teljességgel nem valósul, bármennyire állítják franczia lapok az ellenkezőt. Az egészből az látszik, hogy Francziaország szeretett volna miniszerváltozást előidézni, míg Anglia s Austria a mostani kabinet fennmaradását kívánták. Míg ugyanis a két utóbbi hatalom a fejedelemségek és feketetenger megszállásának továbbtartásához ragaszkodnak, s ebben a fennálló ministerium által támogattatnak. Francziaország ez utóbbinak oly uj -fite-t-lesz vala Austriától s Angliától az occupatio megszüntetését kivinni. Azon távirati sürgöny tehát, mely az eddigi ministerium kormányon maradását jelenti, ezzel azt constatkrozza,hogy a franczia törekvések Konstantinápolyban meghiúsultak,hogy e szerint a franczia félhivatalos lapok, melyek a remélt jövőt múlt gyanánt anticipálták, csalatkoztak s hogy következésképen csakugyan az „Oester Correspondent“nak van igaza. Mivel azonban a franczia lapok már azon sürgönyt is hozzák, mely a török ministérium lemondásának a szultán általi el nem fogadtatását jelenti, s épen ebből következtetik állításuk helyes voltát a török terület odahagyásának a porta általi kívánására nézve, e két adat összevetése után a fennebbi combinatio ellenében azon másik látszik állítandónak, miszerint a jelen Al -ministerium Francziaországhoz hajlik , mig a R e s h i d ministerium, melyet angol befolyás akart beigtatni, az occupatio fentartását fogná kívánni mindaddig, mig a békeszerződés egészen teljesítve nincs. Az Ö. C.-nek a dolgok ez állása esetében is igaza volna, miután a szultán ministériumának kivonulást illető szándékát meg nem erősítette. Hogy a török kormány a kivonulást illető gondolatait meghatározott követelésképen ki nem fejezte, vagy általában"jegyzékbe nem foglalta, azt épen a ministérium lemondása mutatja, melynek el nem fogadása azonban még véglegesség jellemével szintén nem bír. Így mutatkozik e pillanatban a kérdés, mit hoz a jövő posta? nem tudjuk. Soká a bizonytalanság nem tarthat, mert oct. 28-dika elmúlt, midőn a Dardanelláknak be kelle záratniok, s a porta által e napon tett intézkedésnek hírével a posta már nem késik sokáig. Hogy ez intézkedés a franczia óhajtás szerint üssön ki, erősen kétségbevonnunk kényszerít azon határozottság, melylyel a „Morn. Post” octob. 28-ra vonatkozólag jelenti hogymivel Oroszország a szerződés feltételeit nem teljesíti, Anglia e tekintetbeni kötelességét felfüggesztettnek tekinti, s mindaddig míg Oroszország a békekötvény pontjait nem teljesíti, Austria a dunai fejedelemségeket megszállva tartandja s az angol flotta a fekete tengeren marad . Ha már a »Morn Post“e jegyzékét a franczia kormány törekvéseivel összevetjük, melyek a dunai fejedelemségek Austria általi elfoglaltatása tárgyában a félhivatalos lapok által közlött csikkekben napvilágot láttak : nem lehetne tagadni az ellentétet, mely e kérdésben a franczia és angol udvarok közt létezik. A dolgok keleten igy állván, nem csoda, ha figyelmet gerjeszt a netán szokottnál élénkebb diplomatai közlekedés, mely jelenleg Orosz- és Francziaország közt fennáll, s mely e két kabinet közti viszony szorosbra fűzését czélozni mondatik. Berlini diplomatiai körökben okmányokról is beszélnek melyek e tekintetben léteznének. Anglia rész kedvének okát Francziaország irányában alkat. A tiszaszabályzás kezelését tárgyazó legfelsőbb rendelet, a n 44 előfizetési ára: Budapesten évnegyedre 4 pft. félévre ... 8 — Vidéken évnegyedre ... 5 — félévre...... 10 — Pesten előfizethetni a 1 u Irt kiadóhivatalában. (Egyetemi utcza 2-ik sz. a takarékpénztár-épületben), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Az előfizetési díj bérmentesen beküldetése kéretik. Emich Iusztáv, a „Budapesti Hírlap“ kiadója: HIVATALOS RÉSZ. Öcsk Apostoli Felsége f. é. aug. 5-diki legfelsőbb parancsirata által saját tengerészeti főparancsnokságát minden tengerészeti ügyekben közvetlen központi hatóság állása és hatáskörével legkegyelmesebben felruházni méltóztatott, mely legmagasb intézkedés i. é. november 1-jén lép hatályba. A cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Wermann Ferencz cs. k. nyugalmazott ezredest az austriai birodalom nemesi rangjára „wehrmanni“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ö cs. k. Apóétól i V . p._ »ni - -i 9 — L- i i Henrik ed -legfelsőbb határozata által S u c h e C k digi lembergi gymnasiumi helyettes tanárt a lengyel nyelv és irodalom rendkívüli tanárává a prágai egyetemben legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. A p os toi Felsége f. é. ocl. 22-ki legfelsőbb határozata által Bretz János csendőrt a 8. csendőrezredben, egy embernek az égő ház lángjaiból saját élte veszélyezésével bátor elszántsággal eszközlölt megmentése elismeréséül, ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben feldíszíteni méltóztatott. Ócs. k. Apostoli Felsége f. é. oct. 24-ki legfelsőbb határozata által Violin Pétert, a velenczei katonai-rendőrségi őrosztály közvitézét két embernek egy ház összeomlása alkalmával önmaga veszélyeztetésével eszközlött bátor megmentése által szerzett érdeme elismeréséül ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszíteni méltóztatott. Ó cs. k. Ap os toli F elsé g e f. é. oct.19. legfelsőbb határozata által a Kosztolovics Mihály és Pollak Ferencz pénzügyőrségi felügyelők által a lazani tűzvésznél három emberéletnek elszántság és önfeláldozással történt megmentése elismeréséül , az elsőt a koronás ezüst érdemkereszttel s az utóbbit ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínii méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 19-ki legfelsőbb határozata által Seregia Antalt, az austriai Lloyd alügynökét Szulinában, sikeres szolgálatai elismeréséül koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott. F. hó 24-n 23165. sz. a. kelt igazságügyminiszeri bocsátvány által az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a nagyváradi orsz. főtörvényszéki kerületben hivatalhelylyel Makón, Simon Sándor kineveztetett. November 1.1856.