Budapesti Hírlap, 1856. december (279-301. szám)
1856-12-07 / 284. szám
Iri Párisban nyervén e szakban kiképeztetését, egyenesen onnan hivatott ide. Programmjában kitűzött elvei, a háziasság, munkásság, erkölcsiség, ruházatban a tiszta egyszerűség, s az idegen műveltebb nyelvek tudása mellett a magyar német nyelv, és a közhaza iránti szeretet. Oly elvek, miknek csak örülnünk lehet, szívből kívánván, hogy a tisztelt kisasszony minél több ily elvű nőt bocsásson ki intézetéből. Társadalmi életünkről legközelebb, addig is szabad legyen e lapok igen tisztelt újdondászának meleg üdvözletünket küldeni, s vele tudatni, hogy az itt ez évben megnyitott kereskedelmi gyülde nem egyedüli képviselője városunk értelmiségének, miként ő ezt oly pajzánul aggódva állítá, mert van olvasó egyletünk, mely miután az engedély eziránt már leérkezett — egyszersmind még ez évben társalgási egyletté is fog átalakulni, s habár a gyüldetagjai mind igen értelmes egyéniségek is, a két egylet között mégis fog fenmaradni különbség; egyikben pénzt, s a másikban könyveket olvasnak, s e kettő — fájdalom — nem homogén elem! De azért békességet és jó egészséget! 1. 1. 1 napihirek és események. Budapest, december 7. g. Bár minden gazdag emberről hozhatnánk annyi jótékonysági hírt, mint ezt b. Sina Simon ur ő méltóságáról tehetjük. Bőkezűségének egy újabb példáját adta e napokban, midőn a pesti szegény gyermekkórháznál 1000 pft. letételével egy ágyat alapított. Ez pár nap alatt a második ilyféle alapítvány, melyben a fölebbi intézet részesült. * A „Magyar néplap“ politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes újság 1857-ben is folytattatni fog. A buzgó szerkesztőség előfizetési felhívásában köszönettel hivatkozik a közönség részvétére és pártfogására, melyet a lap folyamatának féléve alatt folyvást növekedve bizonyított be, s mi szerinte a legjobb tanúság arra nézve, hogy nyerészkedésre számított idegen kiadói gyámság nélkül is képes volt a programmjában hirdetett feladatnak megfelelni. — Ezentúl is hetenkint kétszer fog megjelenni, s nem szünendik meg tanulságos és mulattató tárháza lenni jólválogatott czikkek és képeknek, mely utóbbiak sorában a közkedvességet nyert, „Hajdan és most“ képeket jövőben is folytatni fogja. Hogy a lapja körüli teendőkre és javítandókra nézve a szerkesztőség a közönség érdekében minél biztosabban tájékozhassa magát, felhívja az előfizetőket, ,hogy a lapra vonatkozó észrevételeiket és tanácsaikat,vele közleni szíveskedjenek. Az előfizetési díj az előbbi marad. Gyűjtőknek, kik 20 ,féléves előfizetőt szereznek a szokásos tiszteletpéldányon kívül Petőfi Sándor költeményeivel, s a 20 egész évest szerzőknek pedig Csengery Antal által, magyarított „Anglia történeteivel kedveskedik. ” Donizettinek öröme telhetett volna benne, ha látha rá, hogy daljátéka, a szép: „Lammermoori I»javí «« ^ j» «ly -ml kép pár napi időközzel két művész által választaték jutalomjátékul. A nemzeti színházban , Jekelia- Jussy, -t a német színházban Gundyné assz. által. Gundyné a czímszerep nehézségeit művészileg kiképzett Lhangjával nagy sikerrel győzte le, s e szerepnek hangszínes oldalán kívül a másikat, t. i. a drámai elemet is lehetőkép kiemelni igyekezett, minélfogva a lelkes tetszés, melyben részesült, érdemlett volt. A jutalmazott a nyert tapsokon kívül, koszorúkkal is bőven elláttaték. Meyer ur Edgardot, s Clement ar Asthont jól énekelték, s szintén kiérdemelték a tetszést. — A pesti német színpadon közelebb jótt berlini színművész úr nyitandja meg vendégjátékai sorát, s a többi közt Shakespeare hatalmas spear-jét is adni fogja. * A Pesten állítandó izraelita mintaiskola tárgyában olvassuk, hogy a tanítói állomásokért folyamodók kérvényei ez év végéig fogadtatnak el, s az intézet vezetésével a megválasztandó hat tanító közöl a legalkalmasabb fog megbizatni évenkint 200 ft járandóság mellett. Ugyanez intézettel nem sokára leánynövendékek számára egy 4 osztályú mintaiskola, egy tanító képezde s háromosztályú reáliskola fog egybe kapcsoltatni. A magas kormány atyai gondoskodását az izraelita ifjúság korszerű nevelésére nézve a pesti izraelita cultusközség a legmélyebb hálaérzettel ismeri el, s a legnagyobb tevékenységgel támogatja. A többi közt a község a nevezett intézetek számára saját házat szándékozik vásárolni, és azt a legszükségesebbekkel ellátni és fölszerelni. * A magyar bor külföldön. A bécsi bornagykereskedő Schwarzer úr értelmes buzgósága, melylyel a magyar borok kivitelét kezeli, minden oldalról el van ismerve. Érdekes lesz tudni, hogy e pillanatban budai, szegszárdi, valamint egri és tokaji borok nagy mennyiségben küldettek szét e kereskedelmi ház által a világ minden piaczaira, és a franczia Medoc, St. Julien, Muscat stb. borokat kezdik háttérbe szorítani. Schwarzer ar e czikkre nézve New-York, Buenos-Ayres, Greytown, California, Alexandria és Cairóban már bir kereskedelmi telepekkel és bizományokkal. Hasonlókép tetemesen növekedett e borok kivitele Kopenhága, Stockholm, Sz. Pétervár és Moszkvába is. * Gr. Károlyi István ur fóti kertésze próbát tett a többször emlegetett úgynevezett kenyérgyökér termesztésével, mely burgonyapótlék gyanánt ajánltatik, és, részint homok, részint iszapföldbe ültetve azt, úgy találta, hogy a homokföldben tökéletesen jól megterem, a gumó 18 hüvelyknyi mélységre hatott le, s a kifejlett és megért gumó átmérője tett 11/8 hüvelyknyi vastagságot; a szár magassága majd 6 lábnyi volt; ízre sokkal jobbnak állítja a burgonyánál. A kenyérgyökér érésének ideje késő őszkor van. Véleménye szerint e jótékony, hasznos növényt tökéletesen meg lehetne hazánk homokos vidékein honosítani. * R i s to r iassz. egy olasz lap szerint közelebb Görezbe és Velenczébe , 11-kén Veronába, 12-kén Bresciába, 14-től 21-kig Milánóba és azután Florenzbe váratik vendégjátékra. g. A természettudományok és régiségek számos barátait, valamint a tanintézetek elöljáróit figyelmeztetjük a jövő csütörtökön, f. hó 11-én reggeli 10 és 12 óra közt a nemzeti múzeum épületében tartandó árverésre, hol 11 különféle régi éremszekrény, melyek azonban ásványok, csigák, stb. tartására is alkalmatosak, egyenként eladatni fognak. * Ki a nagyobb művész, a szobafestő vagy pedig a festész? E kérdés a napokban fekete kávé mellett egészen váratlan oldalra dőlt el. Egy szorgalmas festészünk beszélgetés közben a sors viszássága ellen panaszkodott, hogy míg sokan csupán kézimunkával járó mesterség után nagyban boldogulnak és házakat építenek, addig a művész alig tengődik, mint erre számos példa van. A társaságban egy szobafestő, ki háziúr egyszersmind, a festész szavaiban czélzást látván magára, így válaszolt: „Én ecsetemmel kívül belül egészen magam festettem házamat, ha ön művész, ön is festhet magának egyet!“ — „Igaz, csak hogy — lakók és házbér nélkül! pedig ez az igazi élethűség!“ * Gutzkow legújabb színműve, a „Borostyán és myrthus“ sem egyikét sem másikát nem terme meg a szerző számára, hanem egy harmadik növényt eredményezett, t. i. cyprust, melylyel a halált szokták jelképezni. A darab Berlinben került először színre, s a válogatott közönség elégületlenül hagyta el a színházat. * A zombori kerületi hatóság Zomborban az alatta álló községek segélyével, egy takarék pénztárt sZiflIJÜÜ&UZIK a I Ifid ni, in oly nem rpcz vpnyphrrp a Iapíttatni, hanem csupán a betétpénzekből tartatnék fenn. A községeket már felszólították, hogy a rész-beni kívánságukat fejezzék ki, s jelentsék föl, hogy tagjaik rendelkezése alatt vannak-e oly pénzek, melyek arányos kamathaszon mellett e tervezett pénztárban elhelyeztessenek. A hatóságnak e jótékony czélzata méltó elismerést érdemel. AUSTRIAI BIRODALOM Bécs, dec. 4. Verenczébő 1 dec- 2 o káról tudósít a „Gaz di Venezia“, mikép Császári Felsége azelőtti nap délelőtt számos audientiákat méltóztatott adni; hallomás szerint jövőben minden héten kétszer lesznek kihallgatások, ő Felsége ezután a tartományi congregatió és a veronai helyhatóság küldöttségeinek udvarlásait fogadá , s később több hivatalt, ezek közt a rendőrigazgatóságot, az adóhivatalt, továbbá néhány jótékony intézetet, valamint az utolsó velenczei dögéről Maninról elnevezett, szegény gyermekek számára fennálló nevelőintézetet , az ügyefogyott aggok ápoldáját, a Sz. János és Pál templomokat, melyek számos műkincset tartalmaznak, a Sz. Katalinról nevezett cs. k. lyceumban létező convictust látogatásával megtisztelni méltóztatott; egy tíz éves gyermeket, ki a lyceumban az ott nevelés alatt levő ifjúságnak meleg és hálatelt érzelmeit néhány versben tolmácsolá. Ő Felsége néhány nyájas szóval boldogítni méltóztatott; e gyermek tanulótársaihoz is néhány serkentő szót intézett a kegyes Fejedelem, ki mindenről részletes tudomást szerzett magának, s mindenütt bölcs és résztvevő atyai gondoskodásának feledhetlen benyomását hagyta hátra. — A „Gazzetta di Milano“ f. hó 1-jétől jelenti:Császár Ő Felsége az olasz vasúttársulat ajánlatát, mely szerint a milanó-velenczei vonal Cassano és Bergamón keresztül 8 hó alatt befejezendő, a személy- és áruviteldíj a Milánótól Coccaglióig terjedő vonal hosszában mérséklendő és e treviglo-crema-cremonai vonal építése azonnal megkezdendő, jóváhagyta. Szintúgy a trevigliococcagliói és a monzaleccoi vonalak esetleges építése is jóváhagyatott. Ugyane lap szerint Császár Ő Felsége Brescia tartomány azon községeinek, melyek a nemzeti kölcsön aláírási iveit el nem adták, a részletbefi..etéseknek egy évrel felfüggesztését megengedni méltóztatott. — Zsófia főherczegasszony ő cs. fensége sz. karácsony estvére és Császárné . Felsége születésnapjára az 1848—49-ben munkaképtelenekké és bénákká vált harczosok közti kiosztás végett ezen gyámolító adományok alapítójának, Danningernek nagy csomó posztót és fehérneműt, továbbá 100 ftot adatott át. ■i— Vele iezében vasárnap és hétfőn oly viharos idő járt, milyenre már rég óta nem emlékeznek A szélvész meghajlító és összetörő az érez karvilágokat a Márk téren, bokáig érő hó esett, s a szél ereje a hajózást teljesen megakadályoztatta. — Ghega lovag miniszertanácsos f. hó 1-jén Veronából Milánón át Párma és Modena hűségekbe utazott. — Gr. Radeczky magy a lombard-velenczei királyság fökormányzója ő excja Timoteo Péter számüzöttnek az austriai cs. k. államokba büntetlen visszatérést megengedte. — Biztos forrásból hallja a „Tr. Ztg“, mikép a szab. dunagőzhajózási társulat üzleti eszközeinek ismétt szaporítása és üzletének nagyobbítása végett kölcsönt szándékozik fölvenni s e szándéka létesítésére sorsjátéki kölcsön formáját választó, melyhez az államigazgatás már beleegyezését is adta volna. — Seymour bécsi angol követ elutazását a cs. udvarhoz elhalasztotta, miután jelenléte Bécsben a jelen körülmények közt sürgető szükség. Lady Seymour azonban néhány nap múlva Velenczébe elutazik. — A nemesség nagy része a telet Velencze és Milanóban fogja tölteni. A legtöbb itteni termek, melyek a székváros fénypontját képezték, az idén zárvák, minthogy tulajdonosaik a cs. udvart követték, s azon ismeretes közmondás: „a hol a császár ott van Bécs is* e perezben a divat- és fényűzési czikkek keretére nézve igen érezhető módon érvényesíti igaz voltát. — az ű r z s e o o » Császárné vaspályán a Wien völgyében a munkálatok nov. végén a kedvezőtlen idő tartamára megszüntettek. — Azon kegyelmi tényről, melylyel a cs. kir. Apostoli Felsége f. é. nov. 28-ki legfelsőbb határozata által Velencze, Burano, Malamocco, Murano, Chioggia és Pellestrina községeinek az 1848 és 49-ik évekből származott tetemes adósságot elengedni méltóztatott, a „Gaz. di Veneziá“ban a következőket olvassuk: „Ezen hegynek s a nevezett községek abból eredő jótékonyságának méltánylása végett, helyén lesz, ezen adósságteher eredetére visszatérni, s annak természetét s azon módot tekintetbe venni, melylyel az adókötelezetteinkre nehezedett. 1848-ban az ideiglenes kormány a carta comunalé-nak kiadását 4 rendelvényben parancsolta meg. Az első, mely 1848 november 22-n kelt, 12 millió lira adópótlékot rendelt ez összes ingatlan javaktól, melyek az akkor neki alávetve volt községek területén belül feküdtek. Ezen adó minden adó-lira mellé kivetendő 25 pentesimi pótlék alakjában 1840. márt. 31-kétől kezdve volt fizetendő. De hogy rendelkezhető pénz azonnal kéznél legyen, átengedő az ideiglenes kormány ez adópótlékot Velencze községének, mely ennek fejében , az egész összeget ugyananynyi papírpénz kiadása által rendelkezésre helyezni kényszerítve volt; ezen papírpénz „Moneta del Comune di Venezia“ nevet nyert s 1848. dec. 1-jén forgalomba hozatott; minden hónapban az akkor fenálló bank ellenőrzése mellett 3 millió lira jön az ideiglenes kormány rendelkezésére helyezve; a helyhatóság, mely az említett adópótlékot negyedévenként behajtotta, a „Moneta del Comune“ megfelelő összegét kivette a forgalomból, mely aztán a helyhatóság és egy ügynök ellenőrzése mellett megsemmisíttetett. Egy második, 1849. máj. 26-án kelt rendelet a községnek átadá a dohány és só egy részét 3,165,800 líra értékben. A 3-dik és 4-dik rendelet által a községnek 12 millió elengedtetett a telekadóból, melyek az első rendeletben kívánt összegek teljes kiegyenlítése után 20 év múlva leendettek kifizetendők. Ekként a nevezett községekre háramlott teher 27,125,800 lírát tett ki. A negyedévenként történt fizetések s némely törlesztések által e teher a törvényes kormány helyreálltakor csekélyebb volt ugyan, de még mindig 26,686,910 lírát tett. Ezen csupán ott forgó papírpénz által képviselt roppant adósság alkalmat adott a cs. kormány s velenczei helyhatóság közti tárgyalásokra; egy 1849. aug. 22-én Mestre mellett a villa Papadoliban, hol a 2-ik hadtest főhadiszállása volt, tartott értekezletben határoztatott, hogy a még forgalomban levő papírpénz fejeétékére szállíttassék le, csak Velenczében s az említett községekben legyen kényszerkerete s lassanként a forgalomból kivétessék. A törlesztés terhét azonban Velencze s a többi községeknek óránként 25 centesimi évi adópótlék s a törlesztés gyorsítására alkalmas más eszközök által kellendett viselniük. Azonban a kormány különös kedvezésből 1850 év óta líránként 25 centesimit tevő adópótlékból egy centesimit sem kívánt behajtatni. A mostani adósság, a névszerinti érték felére történt leszállítás s a csekély befizetések folytán is még mindig 13 millió 52.800 lírát tett, mely összeg most legmagasb kegyelmi tény által elengedtetett. A nagylelkű Fejedelem Velenczében mutatásának első perczeit magasztos kegyelmének ezen tényével tévé örök emlékezetűvé. — Prágában az egyházi házassági törvényszék, mely az uj házassági törvénynyel i. e. jan. 1-jén lép életbe, végleg megalakult. — Hammer-Pu r g s t a 11 ról, a legközelebb elhalt híres tudósról az„A.A.Z.“ következő érdekes adatokat közöl: „Ezen több mint nyolcvan éves aggnak testi épsége és zavartalan szellemi frisesége még kevéssel ezelőtt azt remélteté, hogy élete a világ, barátjai és övéi számára még hosszabb időre meg fog őriztetni. Még csak múlt évben is Párisba utazott, hogy egy fontos műve ügyében a cs. könyvtár bizonyos kéziratait összehasonlítsa, melyek neki el nem küldethetőnek. A múlt tavaszt döblingi nyári lakában tölte , honnan gyakran gyalog jött a városba. Azon utat ottani lakásától a belvárosig a legfürgébb gyalogló is alig teheti meg egy óra alatt. A nyarat hainfeldi kastélyában Sziriában tölte. Itt úgy mint Döbüngben rendesen kora reggeltől dolgozott, a mellett mint egy brahmán, csak növényélelemmel élt. A hátországi élelemszerekből már húsz év óta csak marhahúslevest, tejet és tojást fogyasztott. Bort ritkán ivott s csak felette csekély mértékben ; a dohányt is megvetette, bárha a Levantéban sokáig tartózkodott, hol itt ott csupa tisztességből volt kénytelen egy csibukot kiszíni. Szellemi, tehetségei még oly épek voltak most félszázad előtt, nevezetesen emlékezete nemcsak a múlt, hanem a jelennek még kisszerű tárgyaira nézve is igen his volt. Nyughelyét a híres tudós a weidlingi festői temetőben lelend ; ő ott már régidő előtt készíttetett magának sírboltot, hol őt megelőzött neje eltemetve fekszik. Egy bécsi kereskedőhöz a szerb kormánynak a Szerbián át vezetendő vaspályára nézve ajánlatot terjesztett elő, melynek föltételei ugyan aránylag kedvezőbbek mint melyeket gr. Zichy Ferraris tett, de levelező mégis azt hiszi, mikép az utóbbi ajánlatának az elfogadtatásra több kilátása van. TARCZA: Protestáns theologiai könyvtár. Kiadják a pesti ev. ref. theologiai intézet tanárai. I-sil kötet: ,A theologiai tudományok encyclopaediája és methodologiá- Jaira Dr. Hagenbach, magyarra fordította Révész Imre, debreczeni prédikátor, Pesten. Landerér és Heckenastnál, 1857., nagy 8 adrét, 226. 1. Ára 2 ft 30 kr. Mindaddig nem lehetünk büszkék irodalmunkra, mig abban az ismeretek minden ágára nézve saját nyelvünkön jeles és használható munkák nem léteznek. Mig bölcsészetért a német, természet- és alkalmazási tudományokért s világtörténetért a franczia és angol irodalomhoz kell folyamodnunk,hasonlók vagyunk azon gazdához, kinek van ugyan kertében néhány szép maga ültette virág, de a mindennapi kenyér, a legszükségesebbek dolgában a piaczról kell élnie, és minden csekélységért a szomszédokhoz folyamodnia. Tudományos irodalmunk közelebbi időkben oly roszul kezd állani, mikép még azon ágai is, melyek az országban igen nagy számnak kenyér-tudományát képezik, meddők maradtak. A ki csak irodalmunkat veszi tudományosságunk mérvéül — s egyebet alig is vehet — azon meggyőződésre jön , hogy nálunk az iskolák, képezdék, akadémiákban azt tanultuk, miszerint azon ismeret, miről ott a professor minden héten néhány óráig értekezett, kimerítette az egész tudományt, sőt oly sok volt, hogy ha annak csak tizedrészét tettük is sajátunkká, s ennek is nagy részét az élet gondjai közt elfeledtük, túlontul elég a mindennapi kötelesség teljesítésére — így, — hogy, kitűzött tárgyunknál maradván, többet ne említsünk — a protestáns lelkész, detévén a megkívánt vizsgálatot, úgy látszik, nem sokat törődött tudománya továbbfejlesztésével, vagy legalább megszilárdításával — mondom, úgy látszik, ha tudományos irodalmunk ide tartozó ágának meddőségét veszszük tekintetbe. Minden ismeretág, mely egyszersmind kenyértudomány is, számos segéd- és kézi könyvvel bír, mely csak a legszükségesebbet szolgáltatja kézhez, úgy hogy a gyakorlat embere benne mindent készen talál, s sok ilyen azt hajlandó magával elhitetni, mintha a tudományosabb rendszerbe foglalt alaposabb munkákra, az elméletre már többé szükség nem is volna. — Nem lehet tagadni, hogy e „gyengébbek kedvéért”* irt segédkönyvek szükségesek ; — de azok , kik hivatást s nem kenyérkeresetet látnak mindennapi foglalkozásukban, ennyivel be nem érhetik, ők értik , mikép a mindennapi használatra szolgáló ismeret, s a gyakorlat csak akkor hozza meg gyümölcseit, csak akkor mindig megújuló érdekkel s életfrissséggel, ha maga a föld, melyből ez ismeret felnőtt, újra meg újra fölfrisíttetik. A gyakorlat emberének a tudomány sőt még az ipar minden ágában is gyakran kell visszamennie az elméletre, mely egyedül teremhet mindig fris virágokat s egyedül képes újabb gyümölcsöt szolgáltatni a gyakorlatnak. A csupán betanult ismereteire támaszkodó gyakorlat embere hasonló azon gazdához, ki semminemű eljárásában az okszerűségre, értelemre nem, csak a bevett szokásra támaszkodik, s nem tartva szem előtt mást, mint az aratásra kész gyümölcsöt, a gyökérre és a termőföldre mi figyelmet és munkát sem fordítva. Irodalmunk a közelebbi években bőven szolgáltatta protestáns lelkészeink kezébe azon könyveket, melyek a mindennapi tiszt teljesítésére készen adták meg az anyagot; a nagymennyiségű kész imák és egyházi beszédek jöttekforgalomba. Nem mondjuk, hogy a hasznosság szempontjából ez szomorító tünemény volna, de a tudományosság ezzel legkevesebbet sem nyer, sőt inkább veszít, mennyiben a gondolkozást, önálló munkásságot úgyszólván nyugalmazza, s az önmagunkból meríthetendő inspirationak sem kedvező De legyen ez bármiként, annyi bizonyos, mikép e téren is, mint minden máson, a gyakorlatnak csak a theória igen szorgalmas és buzgó művelésétől lehet az életelevenséget a nagyobb lendületet várni, s ha igaz Kölcsey ez arany mondata , mely szerint „az ki értelme és érzelme körét gondosan nem szélesíti, mindig szűkebb-szűkebb határok közé szorul, mig elvégre saját kicsinységében enyészik el“ , úgy kétségtelen az is, miszerint a lelkésznek inkább mint minden másnak az imakönyvön és egyházi beszédek gyűjteményén kívül, az egyházi tudományok minden ágát szorgalmasan kell művelnie. Hogy ez a jobb résznél meggyőződéssé vált, azt a „Protestáns theologiai könyvtár“ megindítása bizonyítja. Mily erőssé vált némelyekben a szükség érzete , annak igen szép példáját mutathatjuk fel Révész Imre debreczeni prédikátorban, ki a nevezett könyvtár tóti,ős kötetét minden tiszteletdíj nélkül fordította le. Ez áldozat méltó a nyilvános elismerésre. Ha nyilvános köszönetet érdemel az, ki anyagi pénzáldozatot tesz, nem kevésbbé méltó arra az, ki az emberi élet legbecsesebbjében, szellemi munkában teszi áldozatát. Ha egyéb előnyt nem említünk is , azon különbség mindenkinek szembetűnhetik , hogy míg az áldozatok sok más neme a pillanatilag fellobbanó lelkesedés szüleménye lehet, addig a munkabeli áldozat kétségtelen jele annak, hogy a közjó iránti buzgalom kitartással is párosul! Az első ifjúi, az utóbbi férfiéi,W/111 lajdon. KÜLFÖLD. Anglia, London, dec. 3. Legközelebb egy M o r r i s M o o r e nevű angol polgár Berlinben a rendőrség által gyanú miatt befogatott, s később szabadon bocsáttatván, az angol lapokban élénken panaszt emelt az irányábani eljárás miatt. Ma a „M. Post“ ezen ügyet tárgyalván, azon véleményét fejezi ki, mikép a porosz rendőrség Moore irányá-