Budapesti Hírlap, 1857. január (2-25. szám)

1857-01-03 / 2. szám

nek felett! társalgási vígj. 4 felv., jelige : Fi­gyelmet kérek. A pályaművek az akadémiának a folyó hó 5-kén tartandó ülésben fognak megvizsgáltatás végett elő­terjesztetni. Költ Festen, jan. 1. 1857. Toldy Fe­­rencz titoknok. AUSTRIAI BIRODALOM. B­é­c­s, jan.J.B. Manteuffel ezredes és porosz k. szárnysegéd ide érkezett s B­u o I gróf külügymi­nister ur ő excja számára sürgönyöket hozott, me­lyek még tegnapelőtt estre átadattak. A „Fr. Blattéban olvassuk: „B. Manteuffel ma innen egyenesen Velenczébe fog utazni, Császár Ő Felségének bizom­ánya tartalmát személyesen előterjesztendő. Alig érkezvén ide, a pályaudvarból tüstént gróf Arnimhoz ment, kivel tegnapelőtt még késő éjjelig értekezett. Tegnap gr. B­u­d I­l excjá­­nál tett hosszabb látogatást, aztán még több dip­lomatát, ezek közt b. Budberget és b. Bour­que­n­e - t keresett meg. Hallomás szerint a porosz küldött néhány napig fog a Felsége udvaránál mulatni.“ — Milánóból értesülünk, mikép az Ö cs.­k. Felségeik ünnepélyes fogadtatására készülő munkálatok közt a keleti kapu előtt épülőben levő pavilion különös figyelmet érdemel. Lombard styl­­ben készült tervét a közmunkák felügyelőjeDone­­g­a­n i lovag igen rövid idő alatt készítette; ez épít­mény több teremeket s kabineteket úgy . Felsé­geik mint kíséretük s több oszlop­folyosót a hin­­tók számára foglaland magában dom­borművek­kel és szép festvényekkel ékítve s belül se­lyem kelmékkel bevonva. A gyorsaság, melylyel e pavilion bevégeztetéséhez közelít, bámulatra méltó. —A dunaparti államoknak a párisi békekötés 17. pontja értelmében egybehívott bizottmánya itt foly­vást tartja üléseit. Tárgyalásai valószínűleg jövő tavaszig fognak eltartani. — Az austriai birodalmat illető statiszt­i­kai ismeretek előmozdítására a magas mi­­nistérium intézkedett, hogy a kereskedelmi és ipar­kamrák a monarchia minden részeiben adatokat gyűjtsenek. Az erre vonatkozó kimutatásoknak ma­gukban kell foglalniok minden hely keletkez­­tének és nagyobbodásának történetét , a mó­dot mint kapta elnevezését , azon adatot vár­jon a tett jelentés írásbeli forrásokra vagy szóbeli hagyományra támaszkodik, a szabadalmak, társu­latok s ezek szabályainak leírását, az oktatási in­tézeteket , népességi kimutatást kér és nem sze­rint, a lakosság erkölcsi állapotának és munkavá­gyának adatolásával együtt, a községi terület pon­tos közlését, annak termékeny és terméketlen részét, a birtokosok számát, a gazdászati viszonyok állapotát, a föld minőségét, a szántóföldek felosztását és tiszta jövedelmét,az utolsó öt év alatti földtermést mérők és mázsákban,jelentéseket a gyümölcsmivelés, szőlő­termelés,marhatenyésztés, vadászat és halászat álla­potáról, ipar- és gyárvállalatokról, a létező mal­mokról és ezek őrlési képességéről stb. Ha e mun­­­kálat ily kiterjedésben létre jön, bizonyosan sok állandó becsüt és érdekest fog tartalmazni. KÜLFÖLD Anglia, London, dec. 30. Az „Observer“­­nek már említett félhivatalos czikke így hangzik: „Örömmel jelenthetjük, hogy az előkészületek már szinte bevégezték az Egyesült­ államokkali diplo­­matiai viszonyok teljes helyreállítása iránt. Az an­gol képviselőül kiválasztott egyén, hihetőleg még mart. 4-ke előtt Washingtonba érkezendik s csakhamar követtetni fog ama három consul által, kiknek helyet az ujonczozási nehézség percze óta még nem töltették be.Midőn néhány nap múlva a kineve-­­ zett követ neve tudva lesz,nem kételkedünk róla,hogy az mind itt, mind az Egyesült­ államoknál megelége- - déssel fog fogadtatni. Ugyanekkor sajnálatunkat kell kifejeznünk a fölött, mikép egy oly jeles tehetségű egyén, mint Pelham Villiers nem azon sze­mély, a­mint ezt a „Daily News“ közzéteszi, ki a Washingtonnal­ barátságos viszonyok helyreállítá­sával lenne megbízva. Francziaország, Pári­s, dec. 30. A „Moni­teur“ ma egy oly cs. rendeletet közöl, melynélfogva Debellaume a Szajnam­egyei első folyamodási törvényszék elnöke, a semmisítő törvényszékhez ta­nácsossá neveztetik ki, s az első folyamodási tör­vényszéknél öt Benoit-Champy váltja fel. Egy másik rendeletnél fogva 3 millió ft.-nyi hitel nyit­­tatik meg közhasznú építmények s jótékonysági in­tézetek segélyezése végett. A hivatalos lapban egy jegyzék azon reményt fejezi ki, mikép a f. évi jobb termés tekintetéből a gabna-behozatal elegendő lesz az 1857-ik év szükségleteinek fedezésére. Az „Indep. beige“ levelezője szerint alaptalan azon sürgöny, mintha Napóleon császárnak egy rendkívüli küldöttje érkezett volna Bernbe; hihetőbb hogy egyszerűen egy oly követségi attachée érkezett oda , kit a külügy­minister küldött a franczia követhez s ki hihetőleg a négy nagyhatalmasságtól eredt közös okiratot vitte oda. Mert azt állítják, mikép ezen okirat sajátkép nem collectiv jegyzék, hanem oly felhívás, mit Fran­cziaország saját s a­­ hatalmasság nevében a szö­vetség-tanácshoz a foglyok szabadon bocsátása iránt intézett, mely vezérszabálynak minden Porosz­­országgali alkudozás előleges alapjául kell szolgál­nia. B­a r­m a­n­n ezredes Párisbeli elutazása előtt magán-audientián volt a császárnál, ki neki — úgy látszik — meghagyá, hogy gyors és határozott vá­laszt nyerjen a schweizi kormánytól. A Schweizzal határos megyék főnökeinek meghagy­atott,hogy a me­nekülteket őrszemmel kisérjék. Hirszerint Peruk­­klián mind Napóleon császár, mind az angol ki­rálynő számára a sahtól sajátkezű leveleket hoz. Az a­t­h­é­n­e­i udvarnál levő franczia s angol követek­hez utasítások küldettek az iránt, hogy kezdjék meg a görög kormánynyali alkudozást a megszállás megszüntetése tárgyában. Schweiz: A nemzeti tanácsot Martin elnök következő beszéddel nyitá meg: „Alig telt el 3 hónap ama nap óta, melyen önök kijelenték, hogy a neuchateli republicanusok érdemeket szereztek maguknak a hon irányában az által, hogy egyedül diadalmaskodtak a sept. 3-ki royalistk­us lázadás fölött. Azóta az események el­­­haladtak , a helyzet súlyosbult;­­ jelenleg többé nem Neuchatel, hanem egész Schweiz van ez ügy­be bebonyolulva. A szövetség-tanács szükségesnek tartja önöket újólag összehívni, a jelen körülmények által kívánt intézkedések megtétele végett. A bírói hatóság nyugodtan folytatja a vizsgálatot, hogy föl­fedezze a septemberi lázadásnak nemcsak szerzőit, hanem különösen ösztönzőit is, s hogy a törvény által kiszabott büntetéseket alkalmazza ama pártok­ra, melyek fegyveres kézzel s éjjel megháboríták a közbékét, s megkísérték felforgatni az ország al­kotmányát. Egy külfödi fejedelem, a porosz király Schweiztől a foglyok szabadonbocsátását, tehát a neuchateli herczegséghezi jogainak elismerését ki-­­ váltta. Ezen kiváltától nem lehetett teljesítnünk, hacsak te nem akartunk mondani jogainkról, mint souverain állam, mint szabad s független nemzet. A porosz királyt azt, mit nem nyer­hett meg, fegyver- s erővel akarja ránk szabni. Ezen fenyegetéssel szem­ben, Schweiz véleménye nem lehetett kétséges. Az első hírre egyetlen kiállás tört ki a hon minden gyermekének szivéből. —­sszhangzó lelkesülés bi­zonyító be, hogy­ a schweizi nép nem fajult el, hogy az még méltó őseihez s szabadságához. Öröm­mel constatkrozzuk, hogy a népek s kormányok mindenütt leghőbb hazafiasság által lelkesítvék, s minden áldozatra készek, függetlenségünk védel­méért. A körülmények kétségkívül komolyak, de bízzunk jogunkban, ügyünk igazságában kik a hon veszélye tekintetéből feledjük el párt­viszá­lyainkat s érdek-urainkat, kövessük polgártársaink példáját. Gyűljünk mindnyájan ugyanazon zászló alá, értsünk egyet az általunk hozandó határoza­tokban,legyünk egyek s erősek leszünk.Tanácskozá­­sainkban tartsuk meg ama nyugalmat s méltósságot melyek,szabad nép képviselőihez ellenek, kerüljük mindazt,mi kérkedésnek látszhatnék, minden haszta­lan szót,a honnak tettekre van szüksége.Hozzunk oly határozatokat, melyek a köztársasági erély bélye­gét hordják magukon, semmi áldozattól se ijedjünk vissza, ez legbiztosabb eszköze szabadságunk s függetlenségünk biztosításának. Tudjuk, hogy az egész nép velünk halad. Ama kicsisek egyikéhez értünk el, midőn Schweiznak nemzeti léte függ kérdésben. Atyáink Istene adja, hogy ama kicsis­­ből becsülettel menekülhessünk ki. S a veszély el­vonultával, bárcsak ezen kicsis következtében mind­inkább megszilárdulna a hon összes gyermekei közti egyetértés. Isten oltalmazza Schweizot, de Is­ten áldja meg Schweizot !“ Spanyolország, Madrid. Mint dec. 25-ről írják, a kormány e napokban kiadó utasításait a ró­mai udvarhoz követte kinevezett M­o n-nak , ez azonban kijelenté, hogy azokat nem fogadhatja el, s hogy az állomásról le kell mondania, ha csak azok tetemesen nem módosíttatnak. — Folyvást hírek szárnyalnak O’ D­o­n­n­e 11 - ministerium kormányra jutásáról. A moderációk közti nyugtalanság s a pap­sági párt tevékenysége ezen hírek alaposságára mu­tatnak. Ez utóbbi párt Urbistondo tábornokot akarja kormányra juttatni. — Hírszerint Franczia­ország azon okból fordult a jelen ministérium ellen, mivel meggyőződött arról, hogy Narvaez kész­nek nyilatkozott az alkotmányból annyit áldozni fel, a­mennyi az udvarnak tetszenék. Hírszerint a ki­rálynő el van tökélve Sevillába utazni. Mint mondják, a király azért igyekszik őt ezen utazásra bírni, hogy őt egy időre bizonyos tanácsadók befo­lyása elől elvonja. Portugália, L­i­s­b­o­n­a, december 23. Mint e­nTimes­-nak írják, alaptalan azon közlés, mintha H­o­w­a­r­d az itteni angol követ más helyre tétet­nék át. Törökország: Konstantinápolyból f. hó 18-áról következő tudósítások érkeztek Mar­­seillebe. A török kormány 35 millió piaszt­­kölcsönt kötött. Feruk Khan jelente a persa kormánynak, mikép alkudozásai az angol követtel félbeszakadtak. A legújabb teheráni nov 17-iki tudósítások szerint a sah egy rendelete a vezirt élethosszára korlátlan hatalommal ruházza föl. Ezen rendelet azon meg­jegyzést is tartalmazza, hogy Persiára nézve nagy események vannak keletkezőben, s felszólítja a né­peket, hogy szilárdak legyenek s a miniszerelnök becsületét ne engedjék föláldoztatni. A persa kor­mány egyszersmind az angol consul elutazása ellen egy emlékiratot tett közzé. Az összes népek Herat körül a sah hatalmának alávetették magukat; a peisa seregek Kandahar felé nyomulnak s Doszt Moha­med haderőit üldözik. Amerika, New-York, dec. 16. A képvi­selő­ kamra 15-kén két dél-cataloniai képviselő indítványára kijelente, mikép a rab­szolga-kereskedés megújítása iránti minden kísérlet a polgárisult nemzetek átkát hozná az unióra, s mikép az afrikai rabszolgákkal­ kereske­dést tiltó törvények visszavonása ellenkeznék az Egyesült­ államok megállapított politikájával. Távirati tudósítások, Paris, dec. 31. A mai „Moniteur“tegnapi nap­ról jelenti : Holnap szerdán a meghatalmazottak ér­tekezletre fognak egybegyűlni, hogy azon módok­ról tanácskozzanak, melyek véget vessenek ama nehézségeknek, melyek a békeszerződés illető pontjainak végrehajtását megakadályozták. Apró szemelvények. v. (Grönlandi ritkaságok.) A Palais royal termeiben Párisban most ki van állítva azon tárgyak gyűjteménye, melyeket Napoleon hg északi utjából magával hozott, s melyek egész teljes­ségükben a grönlandiak nyomorult életéről igen vi­lágos képet adnak. Az első teremben, hol Vemet Ho­­racenak az almai csatát ábrázoló festvénye is ki van függesztve, néhány faalakot láthatni életnagyságban, egy eszkimó-családot sajátságos tengerikutyabőrből gyártott viseletében, mely e nép becstelenségét és rútságát valóban legkevésbbé sem képes szelidíteni ezen lapos arczok, ostoba kifejezésükkel s bozontos fekete hajukkal, mely az asszonyoknál hátra van ko­torva s a fej csúcsán vastag varkocscsá kötve,mint egy tollbokréta meredez fölfelé, a mongol typushoz ha­­sonlítnak; ezen első terem emelvényén egy egész sátor van felállítva, mely tengerikutyabörből van varrva s fogalmat ad az emberi kellékek alacsony rangjáról azon jeges vidékeken. Egy az elmaradhatlan tengerikutyabörrel behúzott pad, egy köböl kivájt medencze, melyben a halzsírt kiégetik, s egy fölötte függő kis üst e nyomoru lakók egyedüli bútorzata. A második terem számos rajzokat mutat Skóczia, Norvégia, Izland, Grönlandból stb., melyek közöl mint fontos tárulmányt a földrajzhoz , különösen a föld természettani leírásához, azon vázlatokat említjük, melyek a hegyek képződését, az észak jégcsúcsainak s hatalmas jéghegyeinek alakulását ábrázolják; igen szép továbbá egy kép, mely a Geyser kitörését, s egy más tájkép, egy islandi vidék, mely a felső észak­­ nevezetes éjjeli megvilágítását tünteti föl. Ez útban­­ is bebizonyította a fényképészet, mikép kitűnő szol­­­­gálatokra képes, még a földsarki égövek alatt is, hol­­ a nap sugarai tetemesen gyöngébbek; főleg a népis­tének volt nagy hasznára s egész csarnokát az arcz­­képeknek állította ki: norvégeket, islandiakat, eszki­mókat, sőt keleti indusokat és japánokat is, kiket út­közben idegen hajókon találtak.­­ A harmadik te­remben végre vannak a természetrajzi és népismei gyűjtemények. Könnyen felfogható, hogy oly népnél mint az eszkimók, mely a műveltség oly alacsony fo­kán áll, s melynek egész tétele egyetlen állaton, a tengerikutyán alapszik, a népisme nem gyűjthet össze nagy kincseket. Legnevezetesebb az ismeretes esz­­kimocsolnak, melyet lagadsnak neveznek, s mely ten­­gerikutyabőrből készítve, minden oldalról zárva van és igen hosszú és keskeny , csak középütt van nyílás, mely az eszkimót befogadja, ki jobbjába szigonyát, baljába ketteslapátu evezőjét veszi. Előtte és mö­götte a csolnak keskeny fedélzetén hihetetlen sok ha­lászati eszköz fekszik.Az islandi asszonyok néhány fej­dísze bizonyítja, mikép a nők mindenütt és pedig íz­lésesen tudják magukat ékesitni. A különböző ember­fajok ismeretére nézve fontossággal bír egy sor ko­ponya és gyászlenyomat; ez utóbbiak az emberi test főrészeinek utánképzései, s mutatják, mikép az eszki­mók arezbani rútságát sehogysem egyenlítik ki a foly­vást bőrökbe takart alkatnak rejtett szépségei.­­ A természetrajzi gyűjtemény gazdag vizimadarak, ma­dártojások, tengeri állatokban ; néhány czethalmag­­zatot is tartalmaz, melyek alig egy láb hosszuk, de külső alakra már igen ki vannak fejlődve, s számos ásványokat, melyek közöl a krysolith említendő, mely most az alumíniumgyártásra használtatik.­­. (Az európai fejedelmek év- és ural­kodási kor­a.) Az 1857. évre nem rég megjelent g­ó­t­h­a­i származási udv. naptár szerint, mely 40 eu­rópai fejedelmet sorol fel, az összes souverainek közt legidősb Mecklenburg-Strelitz hg, ki 1857-ben már 77-ik életkorát éri el. Kívüle még hárman vannak a 70 éven túl: a württembergi király, Hessen-Homburg landgróf és Schaumburg-Lippe hg; továbbá nyolczan 60—70, kilenczen 50 —60, öten 40—50, tizenhatan 30—40, négyen 20—30 év közt vannak. A két leg­ifjabb a portugáli király s a pármai hg, az 19, ez (anyja régenssége alatt) csak 8 éves. A legrégebben uralkodó fejedelem Schaumburg-Lippe hg, ki majd­nem 70 év óta uralkodik. Kívüle még Szász-Meinin­­gen hg uralkodik 50 éven túl s Schwarzburg-Rudol­­stadt hg majdnem 50 évig, a gyámság idejét termé­szetesen beszámítva. A többi souverainek közöl kettő 40 éven túl, kettő 30—40, tiz 20—30, tiz 10—20 év közt; a többi 21 mind csak az utolsó tiz év alatt, s egy, a monacói ág csak 1856-ban kezdett uralkodni. — A 44 korona- és örökös herczeg és praesumtiv utód közöl a modenai legidősb, t. i. 74’4 éves. A többiek közöl kettő (Kurhessen és Dánia) 60 — 70, kettő 50—60, egy 40—50, hét 30—40, tizenkettő 20—30, tizenkettő 10—20 év közt van, végre hét még nincs 10 éves. A praesumtiv trónörökösök közöl 15 házas, kiknek ekkorig 15 gyermekük van. v. (Voltaire és Diderot). Miller, ki gr. Morny kíséretében van, az orosz kormánytól fölha­talmazást nyert, Voltaire különféle jegyzeteit és leveleit, valamint egy igen nevezetes levelezését a franczia udvarról, a harczi kérdésekről s korának diplomatiáról lemásolni, melyek a sz. pétervári csász. könyvtárban léteznek. Egymás franczia pedig D­i­­derotnak 10 vagy 20 még ki nem adott kötetei­nek (?) leírásával foglalkozik, melyek szintén azon könyvtárban léteznek.­­ — Rachel Kairóból Felső-Egyiptomba uta­zott, egésségi helyzete az ottani éghajlat befolyása alatt már tetemesen javult.­­. Victoria királynő legközelebb mielőtt O­s­­b­o­r­n­e-t elhagyta volna, Albert herczeggel s a „Princess­ Royal“al együtt meglátogató Neu­por­tot, Wight szigetének fővárosát azon emlékszobor megszemlélése végett, mir ő I. Károly ott elhunyt leányának állíttatott. Ez utóbbi atyjának fogsága alatt C­a­r­l­s­b­r­o­o­k-C­a­s­tr­e-ben Newport mellett halt meg. A márványszobrot M­a­r­c­h­e 11­­ báró ké­szíte.­te Egy a London Mechanica Ins­titu­­t­ion salonjaiban tartatott meeting helybenhagyó azon tervet, miszerint Sir J. Franklin hamvainak fölkeresése végett uj expeditio fog küldetni. t— La Guéronniére legközelebb szerződött F­i­r­m­i­n Dido­t-val egy,,Histoire du gouvermemant parlamentaire“ czimű s 10—12 kötetben megjele­nendő munka kiadása iránt. Mint mondják, a szerző egy-egy kötetért 13,500 fr.-ot kap. t — A ragusai herczeg (Marmont tábor­nagy) emlékjegyzetei folyvást nagy sensatiót gerjesztenek. Noha azt állíták, hogy ezen munka szö­vegéből semmi sem töröltetett ki, mégis úgy látszik, hogy­ kikerülhetlen volt, némely kitörléseket eszkö­zölni, a cs. család személyeire vonatkozólag. Azonban még igy is elég meglepő leleplezések s merész íté­letek vannak a kérdéses munkában. Némely oly egyé­nek, kik ezen emlékjegyzetek tartalma által sértve ér­zék magukat, azon nyilatkozattal akarták magukat megboszélni,­­ „mikép ezen munka a tábornagynak harmadik hibája volt; az első az invasio korában, a második 1830-ban történvén; s a mi a harmadikat illeti, — kétségtelen, hogy ha ez nem valódibb is, mint a másik két hiba, — legalább több sikere van.“­v— (Az iskolamesterek eldoradája.) A harevillei iskolát Francziaországban 1767 óta, az­az 89 év lefolyása alatt, csak két iskolatanító­ vezet­­te. A­z első a nevezett évtől 1813-ig hiva­­taloskodott , a midőn utódai,az iskola vezetését átvette s azt ma is ép erőben , egésségben vezeti. Azt gyanítjuk, hogy ez iskolamester urak anyagi állása kedvezőbb volt, mint mai napon még igen — de igen sok helyen társaiké lenni szokott, kü­lönben alig fogták volna hivatásuk fáradalmait közel félszázadon át elbirni. P­áris, jan. 1. A „Const.“ szerint az értekez­let d. u. 5 óráig volt egybegyülve; e lap állítja, mikép szombaton vagy legfölebb vasárnap fog a második ülés megtartatni. A legjobb minőségű kenyér ára kilogrammként 95 centimédan állapít­tatott meg. Bern, dec. 30. A nemzeti tanács ülésében a bi­zottmány egyhangúlag a szövetségtanácsi javas­latok elfogadását, szintúgy az eddigi politika kö­vetkezetes fentartását indítványozza. E­s­c­h­e­r előadó mondja, mikép az indokolás szükség­telennek tűnik föl, az az általános néplelkesedésben fekszik. Szövetségtanácsi közlések szerint növe­kedett kilátások vannak egy békés, Schweizot kie­légítő megoldásra. A bizottmány reméli, mikép a szövetségtanácsnak sikerülni fog a megoldás, ha nem, úgy a védelem a végsőig folytatandó, s erre nézve a szövetségtanács korlátlan kölcsönföl­­vételre fölhatalmazandó. A bizottmányi javaslatok vita nélkül mind a 110 tag fölállása által fogadtat­tak el. Eseh e­r így szóla : A nemzet egyakarata, egyetértése által önmagát koronázta meg. Jöjön minek jönie kell. — Dec. 31. A rendi tanács tegnap egyhangúlag jóváhagyta a nemzeti tanács határozatait. D­u­fo­ur főparancsnokká, Freiherose táborkari főnökké neveztetett ki. Dufour a nemzeti tanács elnöké­nek hozzá intézett beszéde után letette az esküt, mire a gyűlés háromszoros éljenre fakadt. Stuttgart, dec. 30. A ,,Staatsanzeiger“meg­jegyzi, mikép a porosz csapatok átvonulását illető­leg a rendi bizottmányhoz intézett beadvány poli­tikai túllépést tartalmaz s a szövetséges Poroszor­szág világos joga miatt visszautasítandó. Turin, dec. 30. Jan. 1-jétől fogva az itteni fő­postaigazgatóság a közmunkák ministeriumának jog alá rendeltetni. Folyvást hallhatni panaszokat nyilvános népes utczákon elkövetett rabló-támadá­sokról. Roma, dec. 28. Krisztina királynő Rómát nem sokára elhagyni szándékozik. Konstantinápoly, dec. 24. Ethem pasá­nál azon hatalmak képviselőivel, melyeknek szer­ződésnél fogva a fejedelemségekbe biztosokat kell küldeniök , az erre nézve a porta által kiadott fir­­manokat illetőleg értekezletek folynak. Estve a cs. kir. internuntius báró Prokeschnél lakoma tartatott, melyen török részről Elhem és Fuad pasák voltak jelen. Szinházi előadások. A nemzeti szinp­a­d­o­n: „Troubadour.“ Opera 4 felv. A pesti német színpadon: Herr Ochs. Posse im­­ Aufz. Bécsi börze, jan. 2. Duna vízállás, jan. 2. 2' 8" 9"' 0 fölött. (Távirati költés.) Bankrészvény .................................. Államkötelezvény 5% .... 1854-diki 5%................................... dto 4% .... 1835-diki sorsjegy...................... 1839-diki . ...... Földtehermente­sítési köt.............................. — Államvasútrészvény............................ 2400 Éjszaki vaspálya.................................. 2425 Nemzeti kölcsön 5%...................... 833/10 Dunagőzhajózás.........................................572 Hamburg...................................................... 78s/g Augsburg.....................................................107 London.............................................10—171/, Cs. kir. arany............................................. 9 Felelős szerkesztő NÁDASKAY LAJOS.­­

Next