Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)

1857-02-05 / 28. szám

hogy némely bányaigazgató több egymástól igen távoleső bányamivelést vezet s igy kellő időt és figyelmet mindenikre nem fordíthat; az ezüst és rézolvasztó müveknek aránylag csekély térre *) szorított nagy számából folyó pénzfecsérlés ; mert ha az érczvidék fekvése és kiterjedésének meg­felelő alkalmas középpont választatnék olvasz­tóművek állítására, a sokszoros tőkekiadás és kezelési költség megtakaríttatnék, a kölcsönös verseny a tűziszerek és fuvarra nézve megszűn­nék, és egyesült erőkkel jó utak építése és fenn­tartására nézve is többet lehetne tenni mint eddig. De tovább megyek számadataimban. A mi a vasbani bányaipart illeti, lévén e bá­­nyakerületben bányabirtok olvasztómüvekkel és anélkül s megfordítva, az érczadásvevés gyakori. A vasércz aknai ára általában 4—6 pft mázsán­­kint. A nyersvas ára helyben 1 ft. 40—3 ft. 15 kr. közt változik, átlagosan 2 ft. 30 krra tehető. Az öntött vasé egy műnél 68 ft. 14 krra is téte­tett. Némely bányából az érczet ki is viszik, nyersvasat név szerint Poroszországba is szállít­­nak. Általában ez irányban is bányaterületünk igen különböző. Mig néhol nagyszerű műtelepek örvendetesen lepik meg a szemet, öntöde-, fútó- és esztergaműhelyek lévén az olvasztóművekkel összekötve, de másutt meg az előhaladás és ja­vításnak még minden jele hiányzik, még csak az olvasztókemenczék sem elégítik ki a szakér­tőt, mert többnyire nem kellő magasságúak, mi­ből csaknem hihetlen szénvesztegetés ered, s például a jászói kemenczéknél 40 köblábat fö­lülhaladó szén megy föl egy mázsa nyersvas elő­állítására. Másutt a szénfogyasztás 7 */3 és 25 köbláb közt változik egymázsa nyers­vasnál. To­vábbá a nagyterjedelmű erdőbirtokok egy szilárd kézben­létéből természetesen eredő famonopólium is hátráltató befolyással van minden hasznos versenyre, minden javítási mozgalomra. Nem jelentéktelenül szaporítja végre a bánya­termelési értéket a kékany-áranyérct, mely Dob­­sina vidékén , Rozsnyó mellett nyeretik ; csak kár, hogy ez érez legnagyobbrészt kivitetik An­gliába , mi­által nem kis öszveg vész el a bel­földre nézve mind munkabérben, mind az érczek megtisztítása általi értékemelésben. Ámbár, mint fönnebb mondottuk, bányásza­tunk, név szerint a vastermelés örvendetes lendü­letnek indult, általában mégis igen messze áll még azon magasságtól, melyen már ma más bá­nyászatok itt benn a birodalomban is állanak. Felső Magyarország bányászati viszonyos tevé­kenysége és annak eredménye ily szempontbóli méltánylására szolgáljon annak például Stiriá­­val­ összehasonlítása. A felső-magyarországi nyersvastermelés 1855-ben a szíriaihoz súlyra nézve körülbelül úgy állt, mint 1 : ígyhez, ér­tékre nézve mint 1 : 2:­2-hez ; és ez arány oly túlnyomó, hogy noha Stiria ezüstöt, rezet, kék­­ányt, aranyt, timsót stb. csak mintegy 125,000 ft árut termelt, kőszéntermelése , a csekély ár miatt, csak mintegy 650,000 ft öszértéket kép­visel, e két öszvel együtt tehát a felsőmagyar­­országi ezüst, réz, higany és kobalttermelés ösz­­szesen 2 milliót fölülmúló értéke ellenében nem igen sokat nyom, mégis a felsőmagyarországi összes bányatermelék értéke a szíriaihoz úgy áll, mint 1 : 11­3-hez. E különbség okait elég legyen csak röviden említenünk : Szíriában a nyers vas általában jobb minőségű; a műhelyek száma, hol azt fel­dolgozzák s finomítják, elegendő nagy; a műhe­lyek szaporodását a mindenütt létező ásványtü­zelőszer igen könnyíti; az országot már vasút ha­sítja keresztül, jó mellékutakkal : innen a nagy keresettség, olcsó szállítás, jó árak.­­ Nálunk mind a föltételek még csak lesznek. De vannak bányászatunk eddigi hátramara­dásának más belsőbb okai is, melyekről legkö­zelebbi levelemben szándékom bővebben szólani. Felső Nógrád, jan. 30. Az ipoly-sajó-völgyi vasút ügye, mely egy da­rabig pihenni látszott, most újra föl kezd éledni. Ezt mutatja részint az, hogy az előleges költsé­gek fedezésére aláírt öszvegek beszedetnek, ré­szint azon ígéret, hogy az ügy fővezetői a belga társulat megbízottjaival Bécsben leendő találko­zásra fognak felhivatni, mindez új mozgalmak az előlegezést fizető közönségben új reményt gerjesztenek. Egyébiránt még azon esetre is, ha a személyforgalom nem felelne is meg mindjárt eleinte minden vérmes reménynek, de az e vas­útnál tekintetbe jövő általános nemzetgazdászati valamint egyéb szempontok is eléggé ajánlják a vonalat, hogy létrejötte iránt a kétkedők meg­nyugodhassanak. Másik újdonságul szolgáló tárgy itt is a far­sang. Legközelebb f. hó 28-n tartatott Losonczon casino-bál, hová alsó és felső Nógrád mindkét nemű fiatalsága s mulatni szerető közönsége szép számmal sereglett össze, s az egylet javára, mely hamvaiból csak mostanában támadt fel, levonva minden költséget, száz­­forinton fölül jövedelmezett. Kívánatos lett volna, ha az ily közmulatságokra szánt nagy terem már készen nyílik meg ily nagy közönségnek, de annak tel­jes elkészülése még csak az év folytán májusban remélhető. Különben a jelenleg használatba vett városházi kisebb terem földíszítése is az igazgatóságnak ízlését s ügyességét — a köztet­szés kivívásával fényesen tanusítá. Általában a pénzszűke itt is érezhető, de azért hol lakoma keletkezik, ott csemege és nyalánk­ság, hol új öltözet kell, ott divat és pipere sze­repelnek, s mi a báli fényűzést illeti, csak any­­nyit mondunk, h­ogy e részben nagy és kis város, e vagy ama vidék közt semmi különbség sincs, és pedig inkább a nép alsóbb mint felsőbb rétegei­ben. 1. 1. *) Azok Szolokiok, Göllniczbánya és Igló közt úgy szólva egy csoportban állanak. TÁRCZA. Thierry Ágoston. (Lásd „Budapesti H.“ 26. sz.) Szűnjünk meg tehát a századunk első felébeli nagy teremtőknek szemükre hányni azon rész­­leti alaptalanságokat, miket ők munkáikba ve­gyítettek. Mindennemű tanulmányokban szükség­kép megtörténik, hogy a második nemzedék az első mesterek munkáját részletesen taglalván, abban oly hibákat, elsietett nézeteket s hozzáve­­téseket talál, miket az érettebb vizsgálat nem­ erősít meg. Most egy kezdő is hibákat mutat ki F­a­u­r­­­e­l munkáiban, s azt, hogy ilyeket mutat­hat ki, maga Faurielnek köszönheti. Midőn Cou­sin Francziaországban felavatá a bölcsészet tör­ténelmét, azt ő távolról sem ismerte oly jól, mint most egynémely tudor, ki pedig ő nélküle abból igen keveset tudna. Csak szeretettel, sőt — mond­hatni — szenvedélylyel lehet teremteni; valamely tanulmány alapját csak úgy lehet megvetni, ha mintegy karddal metszünk szét sok oly csomót, mik iránt a tudomány még épen nem mondá ki végszavát. A feltalálás dicsősége oly magasan áll, hogy azt még a bírálat sem érheti el, mivel a teremtő lángész legszebb jutalma abban áll, hogy oly mozgalmat idézett elő, melynek követ­keztében ő maga túlszárnyaltatik. Egyébiránt a történelem szintúgy művészet, mint tudomány; abban az alak tökélye lényeges, s minden oly bírálat, mely a történelmi művek méltánylásában csupán az egyes nyomozásokat veszi tekintetbe, épen e miatt hiányos. Mihelyt a moráli­s politikára vonatkozó tárgyakról van szó, a gondolat csak akkor teljes, midőn az még a harmónia tekintetében is kifogás alá nem eshető alakra jutott el,­­ túlzás nélkül lehet állítni, hogy egy oda nem illő kifejezés mindig alaptalan esz-­ mének felel meg. Különösen a franczia nyelv e tekintetben­­ tökélynek igen magas fokát érte el, úgy hogy abban a legcsekélyebb rosz­hang­­zat is valamely ítélet vagy ízlésbeli hibára mu­tat. Már Thierry végtelen ügyességet tanúsított munkáinak szerkesztésében, tömérdek időt s fá­radságot fordított arra, hogy jóhangzatú egészet alakítson barbár anyagszerekkel. Egész munká­jában a legszigorúbb bírálat sem fedezhetné fel a declamatiónak egyetlen vonását is : abban a festés az élénken előtüntetett tényekből ered. Ő rendkívüli gondot fordított az irályra. Épen az irodalmi munkának ezen szerény része irányában, mely főleg kitörlésből áll, viseltetett legnagyobb előszeretettel.Naponkint 15-20 sort mondott tollba, s csak akkor nem tett többé azon sorokon változ­tatást, midőn már nem volt képes azokat a tökély magasabb fokára juttatni. Bámulatos leczke az iro­dalmi szokások azon elaljasodása közepett, mely­nek szemtanúi vagyunk! Egy oly mester mun­kája, ki egészen eszméjének szentelé magát, nem terjed többre öt kötetnél. Ő ellent tudott állani a siker elragadó hatalmának, s változhatlan lelki­ismeretessége által tiltakozott ama botrányok ellen, melyek a legutóbbi években fölmerültek a történelem mezején. Ama rögtönzött elbeszélé­sek, ama nagy névvel díszített nyomoru compi­­latiók, mik által a közönség jóindulata kizsák­­mányoltatott, az ő kedvencz­ tanulmányára alkal­mazott mindezen irodalmi kereskedések neki szentségtöréseknek látszottak. Már Plinius megjegyzi, mikép a történelem azon kiváltsággal bír, hogy még akkor is tetszik, midőn azt nem támogatják oly tulajdonok, mik minden más ir­odalomnemben lényegesek. Ezen észrevétel nem kerülheti ki a nyerészkedés figyelmét, mely nap­jainkban még a szellem országába is beütött. Valóban a történelemnek több kárt tett, mint­ bármely más tanulmánynak, azon körülmény, mikép néhány év óta a komoly munka becse na- ( iH^frmrmr»^-rTrviwiMiniiMiiMiiii in mit«» taMaammaKmvr* it­othA gyan csökkent. Számos hivatástalan egyének ro­hantak reá, mint könnyű zsákmányra. Ama gya­lázatos mentségek, mikkel ezen szentségteleníté­­seket igazolni próbálják, Thierryt könyörület­­lennek találták. Ő az értelmi munkákkal foglal­­kozó ember működését szentnek tartá, azt hive, hogy a szépség s igazság jogai elévülhetlenek, s hogy semmi enyhítő körülményt sem lehet föl­hozni azon szó mellett, ki külső szükségeknek áldozza föl eszméjének önkénytes kifejtését. Azon irodalmi elvszilárdság, mely őt mindig megőrzé a léha irodalom veszélyes sikerei ellen szellemének mély komolyságából, a könnyelmüs­ség- s rész izlésteli iszonyából, s az értelmiség nemes gyakorlata irányábani lelkesedéséből eredt. Azok, kik őt fiatal korában ismerték, sohasem feledhették el, minő élénkséget fejtett­­ ki a leg­különbözőbb irányokban. Ama súlyos testi bajok, melyek oly sok másokat levertek volna, legke­­vésbbé sem csökkentheték lelki erejét. Ő saját megható kifejezése szerint megbarátkozott a sö­tétséggel. Előttem van egy oly levelezés, mit vaksága első napjaiban intézett egy nagynevű benső barátjához. Ezen az évek által megsárgult levelekben meglepő türelmetlenség s illusiók nyomára találunk. Buzgalma nem hogy levezetett volna egy oly megpróbáltatás által, mely minden másnak bátorságát túlhaladá vala, hanem inkább nagyobb, mint valaha. Érezzük, hogy a szervek halála nem volt hatással tevékenységének rugó­jára, s hogy azon erős szenvedély, mely őt az élethez kapcsolja, fölül áll a sors csapásain. Szellemi sajátságánál fogva sokkal hajlandóbb lévén a tényleges vizsgálatokra, mint az eszmé­nyi elmélkedésekre , utolsó életéveiben oly sa­­játszerű vallási mozgalom támadt kedélyében, melynek horderejét sokan nem jól fogták fel. A vallási s bölcsészeti feladatok sohasem voltak Thierry vizsgálódásainak tárgyai. A történelem reá nézve csupán a népek polgári éltének képe volt s elbeszéléseiben a vallás csak a politikának alárendelten szerepelt, ő kevéssé ismerte ama hitágazatok hittani alakját, miknek társadalmi szerepét oly érdekdúsan tudá előtüntetni. Ezért midőn a vallási szükségek, miket az életkor s a forradalmak látványa mindig előidéznek, nála is fölébredtek, újoncz volt ama föladattal szem­ben, mely legtöbb gondolkodást s éles­elmüséget szükséges. Nem igen kedvelvén az elvont elve­ket, s mindig hajlandó lévén a dolgoknak gya­korlati oldalát tekinteni, a vallást megállapított tény gyanánt fogadta el. Gyöngéd tapintatánál fogva átlátta, hogy valamely vallásban kell meg­halni, már pedig a katholicismus úgy tűnt föl előtte, mint legtökéletesebb vallás s különösen mint Francziaország vallása. Őszintén, de min­den hitágazatokhoz, szigorú ragaszkodás nélkül csatlakozott ahhoz. Egykor valaki azon megjegy­zést tevén előtte, mikép némely hitágazatokban igen nagy korlátoltság van : „Nekem most“ — válaszolá — „nem széles, hanem korlátolt esz­mékre van szükségem.“ Kevésbbé tartózkodó lévén szavai­, mint tettei- s irataiban, a társal­gásban néha túlm­ent gondolatának határán. Csak akkor ragaszkodott véleményéhez, midőn az irály munkája által annak a teljes szabatosság s világosság jellemét adá meg. Könyveiben semmi engedékenységnek sem adott helyet. Igaz ugyan, hogy megkísérte főbb iratait kijavitni, s azokból eltávolitni némely oly alaptalanságokat, mik azokba a sietség miatt csúsztak be. Az ellene felhozatott számtalan ellenvetések közöl né­melyeket alaposaknak talált s tekintetbe vett. Egyébiránt annyira szerette az igazságot, hogy még a kevéssé komoly bírálat irányában sem tanúsított hajthatlanságot.De mindez legkevésbbé sem hasonlított előbbi állításainak megtagadásá­hoz. Bámulatos tehetséggel bírván a kijavításra, módosítni tudta azt, mi valamely munkában megtámadhatónak látszott, a nélkül hogy annak physiognomiáját megváltoztatná. (Vége következik.) NAPI HÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, február 5. * Az itt m.é. oct. havában alapított képezdét, mely az angol apáczák zárdájában egyelőre az első tanodai évfolyammal indult meg , jelenleg 35 budapesti nő látogatja, kik ezentúl a tanítás sürgős pályáján akarván működni , mindazon tantárgyakban oktatást nyernek, melyek a magas ministérium határozványai szerint a már fönnálló képezdékben előadatnak, u. m­. hittan; nevelés s oktatástan; az olvasó könyvek tárgyalása ; magyar és német nyelvtan ; természettan; számtan ; földleírás; természettan ; irály; szépírás ; ol­vasási gyakorlat; ének. Az intézet tökéletesen kathol, de azért más kath. tanod­a szabályai szerint más val­lásfelekezethez tartozó nők is befogadtatnak. Ezen üdvös intézet érdekében az angol apáczák fejdelem­­asszonya folyvást kiváló gondosságot tanúsít. Ugyanis, hogy az elemi iskolák tantárgyai minél alaposabban s bővebben adassanak elő, egy az oktatás ezen ágaiban tökéletesen művelt apácza-kisasszonyt hozatott a ro­­veredói zárdából, s ezt a képezdének szentelte; ezen­kívül maga is sokszor órahosszant jelen van az előa­dásokon, a növendékeket oktatva és buzdítva. *■ Hogy Budaváros községi hatósága mennyire szivén viseli az ifjúság jólétét s a népiskolaügy tö­­kélyesbülését, kitűnik abból, miszerint a községta­nács a ráczvárosi elemi főiskolában már létező I. elemi osztályhoz — tekintetbe vévén, hogy itt jelentékeny számmal vannak az illyr nyelvet beszélő gyermekek, folt a német oktatási nyelvben egészen járatlanok , és erre előbb kiképzendőd­k egy párhuzamos osztályt ala­pított illyr oktatási nyelvvel,s e tanszékre,mely pályázat útján lesz betöltendő, a többi tanítókhoz hasonló dotatiót mért ki. Szintily figyelmet érdemel azon határozattá emelt intézkedés is, mely a városi főtisztelendő plébániai papság évi fizetéseinek javítását tárgyazza, mely azon­ban egyelőre az erre szánt alapok valósításáról fölté­­teleztetik. Az utóbbi föltétel alól ki van azonban véve a segédlelkészek járandóságainak emelése, kik az erre vonatkozó községtanácsi határozatnak bekövetkezett felsőbb jóváhagyása után azonnal annak tényleges él­vezetébe lépnek. * A nemzeti casino mult hó 31-én közgyűlést tartott. Ezúttal eldőlt a lapok utján már többször moz­gatott casinoi erkély kérdése is.­­ A nemzeti színházi intendáns az írásban terjeszté a casinoi bizottmány elé, miként a casino által bérletben leirt 24 erkélyszék alig hozza be felét annak az összegnek, melyet az erkély másik fele jövedelmez s ennélfogva kerek számban 4000 pártra indítványozó azon illetéket,melyet erkélyi helyé­ért a casino fizetett. Az indítvány leszállítására egy hang sem emelkedett, hanem annál inkább hallattak szóza­tok arra, hogy miután a casino tagjainak a színházi hely tartásában föczélják a nemzeti intézet támogatása, tehát adják meg azt, a­mit az erkély másik fele jöve­delmez. A többség azonban főkép azért ragaszkodott a 4­­00 ptthoz, mivel ez határozott összeg. A jelen évi igazgató-választmány megválasztása is végbement. — Igazgatók : gr. Károlyi György, Ürményi Jó­zsef, Z­s­i­v­o­r­a György ; választmányi tag 50. * A tanodai lapok Pantocs­ek orvostudor úrnak a minap említett üvegnyomat .föltalálójának levelé­ből hitelesen tudósítja a magyar tanintézeteket, hogy a föltaláló úr bronz vagy ezüsttel befuttatott egy egy érmének árát egyelőre lő, az aranyozottét pedig 18 pár­­ra határozta. Később s nagyobbszámu megrendeléseknél az ár olcsóbb is lehetene. * Koszorús költőnk Kisfaludy Sándornak állí­tandó emlékére nézve a nemeskeblü emléktevő R­a­­n­­­­­d­e­r János veszprémi püspök ur ő exéjának hely­benhagyását azon javaslat nyerte meg, hogy az emlék goth idomú legyen, minthogy ez a tulajdonképi ke­resztény styl,­­ nálunk egyszersmind nemzeti is, a men­nyiben Hunyady Mátyás korában, midőn a hazai mű­vészet magas fokot ért, szintén az szerepelt az építé­szetben. A jelvényzés olyszerű lesz, mely a költőt és katonát működéséhez méltón tüntesse föl s a keresztény művészet elvei szerint lesz intézve. * Lisznyay Kálmán „Uj palócz-dalokat“ ad ki előfizetés utján. A martiusi vásárra megjelenő kötet előfizetési ára a kiadás minősége szerint 1 ft 30 kr, s 2 ft pp. ez utóbbi aranyszegélyes diszkiadás. Az előfize­tések mart. 31-éig Lampel Róbert könyvárushoz kül­dendők. Nem óhajtunk egyebet, mint hogy ez uj gyűj­temény régi palócz-dalainak sorsára jusson : úgy tessék és úgy keljen ! *„B­elgazdasági kis közl­ö­ny“czim alatt l­u­­k­á­c­s­i Sándor egy vállalatot indított meg , mely jú­nius kö­zepéig öt füzetben 20 ív tartalmat és fametsz­­ vényeket ígér. S hogy egészen zsákban ne vegyük a macskát, mutatóul az első füzetet ki is adta , mely a programmhoz híven , belgazdasági kérdésekkel foglal­kozik. Szól a tanodákról, hol óhajtaná ha a növendé­keket a háztartásban is oktatnák ; azután a kertészet különböző ágaiban, a házi állatok tenyésztése körül, s a háztartásban ad okszerű tanácsokat. Függelékül nem hiányoznak az e szakbeli munkák följegyzett czi­­mei és a pesti piaczi árak sem. E füzetkék a kis bel­gazdasággal foglalkozókra nézve igen haszonvehetők ígérkeznek lenni. * Dr. Schwartzer Ferencz ur Budán létező té­bolydásában 1852 év elejétől m. 1856-ik év végéig 110 elmebeteg, illetőleg 62 férfi és 48 asszony orvosol­­tatott. Ezek közöl gyógyult 48, javult 10, nem válto­­­zott 6, más intézetbe átvitetett 7, meghalt 13; maradt tehát ápolás alatt f. évi január 1-jén 13 férfi, 12 nő, összesen 25 elmekóros. Korra nézve volt 20 éven alul 8; 20—80-ig 33; 30-40-ig 31; 40-50-ig 21; 50-60-ig 9; 60—80-ig 9.Házas volt 40,nem házas 57; özvegy 13. Val­lásra neve volt 68 r. k. 10 ágost. v. 15 ref. 5 g. n. e. 12 izraelita. Az orvosok­ 110 egyén közt volt miveltebb sorsa 29 férfi, 21 nő ; középosztálya 31 férfi ,­ 22 nő ; alsóbb osztályú 2 férfi, 5 nő. * Egri születésű fiatal hazánkfia Hák B., ki önkénye­tes hajlamból bányászati tanulmányokra adta magát, s e szakmában szerzett ismereteivel a bányászati pályára lépett, a Borsod megyében kebelezett Sáli Lator község hegyeiben ezüst érczet tartalmazó érre ta­lált. Az innen merített egy mázsa nyers­anyag a Szomol­­nokon tett próbaolvasztásnál 46 lat ezüst tartalmat tün­tetett ki. Szívesen kiáltjuk eléje a bányászok isme­retes jelszavát: „Glück aufl“ — A fennebbi hírrel kapcsolatban még Eger folyó aranyát — jó vörös borát illetőleg azon szintén jó hírről értesülünk, hogy ott egy borkereskedőtársaság ala­kítása van tervben, mely a mellett hogy e város tengő kereskedését fölélénkítené, még a hazára nézve is azon előnynyel kínálkozik, hogy e társaság utján majdan biztosabban juthatnánk az egri gazdag szőlőhegyek ha­­misítlan tiszta borterméséhez. * Gr. Eszterházy László úr az erdélyi múze­umnak egy erdélyi s magyarországi régi pénzekből álló gazdag gyűjteményt ajándékozott, melynek értéke mint Kolozsvárról írják, bátran tehető 40,000 pftra. Ez intézet, az erdélyi hazafiak kitűnő lelkességénél fogva, melylyel azt gyors valósulásához segélik , újra nagy összegekkel gyarapodott, s szép dolog, midőn oly kis földről, mint Erdély, elmondhatjuk, hogy mindazon lel­kesek neveinek hü feljegyzésére, kik az alig megindult hazafias czélra áldoztak, helyünk szűk! Ott a szi­veknek is igen tele kell lenniök­­. .. * A cs. k. mezőgazdasági társulat f. é. máj. 11—16-án Bécsben tartandó nagy gazdászati és erdészeti kiál­­lításának alkatrészéül, a Párisban 1855-ben­­ Brüs­­selben 1856-ban Twining esz­méje után s „Exposition d'economie domestique“ név alatt rendezett kiállítás mintájára, szintén fog ilyet összeállítani a kis erdő- és mezőgazda háztartásához szükséges tárgyak és eszkö­zökből, s az ezen osztály részére szánt tárgyakat és azon kedvezményben részesíti, miben a többi küldeményeket. Minden e kiállításra szánt bárminemű tárgy, a­mennyi­ben a hazából érkezik, ide és vissza díjmentes szállí­tásban részesül : a) az államigazgatás alatt levő pá­lyákon ; b) a cs. k. Ferdinand éjszaki pályán ; c) a cs. k. Dunagőzhajózási társaság hajóin ; d) a Lloydgőzösökön, s a tarifaszerü járandóság feléves mérséklésében a cs. k. szab. ausztriai vasúttársaság pályáin. Ezek a tárgyak szállítványozására vonatkozó kedvezmények ; a többiek a főbizottmány által 1856. dec. 20-kán közzétett utóla­gos határozványokban foglaltatnak. * Kecskemétről írják : A községtanács utóbbi ülésében m. hó 26-án cs. k. első megyei biztos Pau-­­­­­n­y Vilmos ur városi tiszteletbeli polgárrá válasz­­taték; e kitüntető tényben a lakosság kellő kifejezést törekedett adni azon köszönetnek, melyet Pauling ur tevékenysége által már sokszorosan kiérdemelt. * Somogy megye néptanodái 1857-ik év elején a kaposi járás Kercseliget nevű községében újon­nan egy csinos és kényelmes tanodával szaporodtak. Az uj tanépületet m. hó 12-n cs. k. szolgabiró Csorba Ede ur nyitá meg szép vendégkoszoru jelenlétében. * Kéménden a párkányi egyházkerület néptaní­tói első rendes gyűlésük alkalmával tanítói gyám- és nyugdijintézetük ügyére nézve elhatározták, hogy f. é. dec. 20-ig minden kerületi néptanító 10 pstot kötelez­­tetik a közpénztárba letenni, s ezen befizetéseket mind­addig folytatják, mig a tőke 2000 pftra nem szaporo­dik. Az alapszabályok kidolgozása a jövő gyűlésre ha­­lasztaték. * Székesfehérvárról említő levelezőnk ottani polgármester F­erenczy János urnak azon újabb jóté­kony cselekedetét, miszerint a reáltanodának a jelen tanévben is 100 pftot ajándékozott. A tanári testület ma­gye­­­ki tanácskozmányában elhatározta, hogy ez utóbbi

Next