Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)

1857-02-01 / 26. szám

egésségi állapotában az utolsó napokban észre­vehető javulás állt be. — Milánóból jelentik, mikép Bu­o­r gróf kü­lü­gyminiszer in­t excja ottléte alatt élénk sür­göny váltás folytattatok a t­u­r­i­n­i kabinettel. A cs. k. kabinet szándéka Szardiniának Austria irányábani állása és ennek indokaival tisztába jönni, hogy saját eljárását is ahhoz szabhassa. KÜLFÖLD Anglia, London, jan. 28. Az „Observer“ szerint a válasz-fel­iratot a felsőházban Cork gróf indítványozandja, s Cowper gróf támogatandja az indítványt. Ezen két fiatal ne­mes csak legújabban jutott czímei birtokába. Az alsóházban Rámádén indítványozandja, s A­g­n­e­s támogatandja a válaszfeliratot. A „M. Herald“ a ministeriális lapok c­áfolatai daczára folyvást ragaszkodik állításaihoz, ama nehézségekre vonatkozólag, mikkel járna a Falmerston-kabinetnek a parliament előtt a kormány jelen elemei véli megjelenése. Szerinte a kabinet tagjai közt még a trónbeszédnek egyet­len fejezete iránt sem létesült egyetértés. A „M. Post“ párisi levelezője szerint alaptalan azon vélemény, mikép­p e r­u­k-k h­á­n n­a­k Pá­­risbani jelenléte tetemes befolyást gyakorolna Francziaországnak Persia irányábani politiká­jára. Szerinte ellenkezőleg a franczia kormány a­lalit arról igyekvendik meggyőzni, hogy legjobb szövetségesei Angol-­s Francziaország. Folyvást tökéletes politikaegység létezik az angol s fran­czia kabinetek közt, általában a külügyek iránt. Francziaország, Pár­is, jan. 28. Az isme­retes orosz nő-diplomata , Lieven herczegnő tegnapelőtt este meghalt. Ezen hölgy már szá­mos évek óta a E­i­v­o­­­i-utcza szélén eső azon palotában lakott, mely előbb Talleyrandé volt, s most Rothschild sajátja. Már huza­mos!) idő óta szenvedő állapotban volt, azonban salonja még mindig a párisi összes politikai s diplomatiai notabilitások gyülhelyeül szolgált. Noha igen ügyes diplomatának s igen okos nő­nek tartatott,­­ mégis a legutóbbi eseményeket szint oly kevéssé látta előre, mint a többi orosz diplomaták, s jelentéseiben a franczia-angol szö­vetséget a végperczig lehetetlen gyanánt tünteté föl. A legutóbbi időben két fiatal hölgy, kiknek egyike német volt, segíte­tt számos vendége­­ elfogadásában.­­ Az államtanács jelenleg a franczia bank szabályainak módosítására vonatkozó terv bírálatával foglalkozik. Ma a „Constituti­­onnel“ hosszas czikket szentel ezen tervnek. Szerinte az új terv főpontja a bank-tőke szaporításában áll, mely rendszabályt e lap helyesel. Szerinte a bank-tőke szaporítása ezen nagy hitel­intézet alapjait megszilárdítand­­ja, s mindenesetre kedvező befolyást gyakorland az üzletek átalános folyamára. Egyszersmind e lap a törvényes 6%-nyi kamatláb eltörlését is kívánja, mivel ez által minden esetre tetemes pénzösszegek folynának a bankba. A bank­tőke szaporítása iránti tervet a bank már elfogadá. A „Moniteur“ a banktőke szaporítása ellen nyi­latkozik. Németország, Berlin, jan. 28. A porosz kamrák jelen ülésszakának legnevezetesb tár­gya, a pénzügyi előterjesztések, me­lyek szerint új adónemek teremtése s több régi­nek fölemelése lenne az állam növekedett szük­ségleteinek fedezésére czélba véve, a bizottmány tanácskoztatainak hallomás szerinti eredménye­ből ítélve, alig fog a kormánynak kedvező meg­oldatást nyerni. A bizottmány állítólag abban állapodott meg, hogy az adó­emelés és teremtés szükségét nem ismerheti el, s megtakarítások által kívánja a hiányt fedeztetni, csupán a rész­vénytulajdonosokat akarja megadóztatni. Hogy az adó általánosításához s az adómentességek megszüntetéséhez a bizottmány nem kíván nyúl­ni, természetesnek találjuk, hisz annak tagjai lovagjószágok birtokosai. München, jan. 28. A király ő feli, ma Olaszországba elutazott. Spanyolország, Madrid. Mint egy raj­nai lapnak január 22-ről írják, a cultus- és igaz­ságügyi minister a ministeri tanácsban keresztül vitte, hogy a papok fizetéséből többé semmit sem szabad levonni; azonban a többi hivatalnokokra vonatkozólag, ezen fizetés-levonások fennmarad­nak.—Midőn a c o r t­e s-g­yülés összehívá­sának kérdése a ministeri tanácsban tár­gyaltatott, mely alkalommal kivételesen a király is jelen volt, Nocedal a rendszabály ellen — Narvaez pedig a mellett emelt szót. Ez utób­binak erélyes beszéde oly nagy benyomást tett a királyra, hogy nézete iránt megkérdeztetvén, halkan azt válaszolá, mikép feltétlenül csatla­kozik a királynő (eddig általa ellenzett) véle­ményéhez. Erre Nocedal kivételével, az összes miniszerek az összehívás mellett nyilatkoztak. Midőn aláírásra került a dolog, Nocedal nem merte magát kihúzni.1— Legközelebb a rendőrség egy befogatott egyénnél oly fontos iratokat ta­lált, mikből kitűnik, hogy a demokrata­ párt mennyire igyekszik maga részére nyerni meg a sereget. 21-én a moderadók Rivas herczeg elnöklete alatt, választási gyűlést tartottak. Mint állítják a moderadók sikerrel működtek az ayuntamiento-választások tárgyában.­­ A barcelonai püspök a királynőt írásban arra kérte, hogy a polgári hatóságnak parancsolja meg, mikép a püspököknek segélyt nyújtson, ha azok kénytelenek lennének, a papság irányában ellenséges indulatu írók ellen büntetéseket indít­ványozni. Olaszország, Róma,­­jan. 22. Mária Krisztina volt spanyol királynő ő felé, úgy látszik itt állandóan letelepedni szándékozik , annyi bizonyos, hogy alkalmas palotát akar venni. Á­zsia, Teherán­ból Sz. Pétervárra érkezett dec. 20-ai tudósítások jelentik, mikép a persa kormány értesítést kapott a britteknek Abu­­sir előtti megjelenéséről, melyek szerint a hajóraj 8 gőzös s 13 vagy 14 szállítóhajó­ból, s az Outram tlok alatti csapatok na­­g­yobb része szipahik és négerekből áll. Az an­golok addig csak egy kis erődöt foglaltak el Abusír közelében. Persiának mintegy 50— 55.000 embere áll a tartományokban, kiket az ellenség fenyeget. E Busirból Oroszországon keresztül érke­zett értesítések teljesen megc­áfolják a „Globe“ 8 „M. Post“ azon közlését, mintha Persia elfo­gadta volna az angol feltételeket. Valóban míg az angol lapok értesülései nem mennek tovább de­c. 10-nél, ez utóbbiak 21-ről egyenesen Tehe­ránból keltek. Már pedig ekkor Teheránban nem Bush­, hanem csak egy ottani erőd bevételét tud­ták, valamint az angol haderő számát is, mely 8 gőzösből s13—14 szállítóhajóból állott,s még nem volt szó az angol követelések elfogadásáról. El­lenkezőleg nagyon bízni látszottak egy oly 50—60,000 főnyi seregben, mely az invasióval fenyegetett tartományok védelmével volt meg­bízva. E szerint ha Teheránban dec. 21-n ily hangulat uralkodott, nem hihető, hogy azt még Bush­ bevétele is, mi inkább vagy kevésbbé előrelátható volt, oly rögtön megváltoztatta volna. Hihetőleg Bush­ capitulatiójának föltéte­leit zavarták össze a béke föltételeivel, mely még nem köttetett meg. Amerika, Ne­w- York , jan 12. A wa­shingtoni képviselőház elfogadott egy oly indítványt, mely vizsgálatot sürget a ház némely tagjai ellen emelt megvesztegetési vád tárgyában. A bizottmány 14-én a senatusnak jelentést tett az atlanttuli távirda­ bi 1i tárgyában, a­nélkül hogy módosítványt javas­­lott volna. A senatusnak 15-én kelle a bilit tár­gyalnia. Mexicóból kelt tudósítások szerint, Alvarez kijelenté, hogy Comonfort kor­mányát támogatandja. Orizabánál a kor­mány­ csapatjai a lázadókat megverték; ez utób­biak elveszték ágyúikat. A „Sierra Nevada“ gőzös W­a­lker számára számos újonezo­kkal indult San Juanba. Ez utóbbi helyről dec. 22-vől írják, mikép Walker­­ről a legutóbbi napokban semmit sem hallottak. Scot­t­al,­ki hajóinak járását felfüggesztő, meg­­hasonlott, s minden gőzöst saját használatára foglalt le. A guadeloupei templom még az amerikaiak kezében volt, kik noha lókus-részle­­tekre szorítva, nem akarták magukat megadni. A szövetséges sereg eldöntő megtámadásra készült. Kansasban a szabad­ állami törvényhozótes­tület Topecában összeült, azonban 7 tag be­fogatott s Tecumseh-be vitetett. Robinson kormányzó lemondott, s Roberts alkormány­zó nem látta rá magát. Távirati tudósítások­ P­á­r­i­s, január 29. A semmisitő­ törvényszék V­e­r­g­e­r semmisítési kérvényét elvetette; ál­lítják, hogy kivégeztetése holnap reggel fog vég­rehajtatni. A „Pays“ jelenti, mikép az angolok Bushirt odahagyták, hogy Karak szigetén lete­lepedjenek, s megjegyzi, mikép Persia Karakot 1768 évben Francziaországnak átengedte. Pár­is, jan. 30. Verger ma reggeli 8 óra­kor kivégeztetett, roppant néptömeg volt jelen. Verger kevés elszántságot tanúsított, el­vesztő eszméletét, s kényszerítve voltak őt a nyakti­­lóra fölemelni. Róma, jan. 27. A Róma és Civita Vecchia közti vasúti járatok elkezdődtek és élénken foly­nak. Genua, jan. 28. A chambergi hivatalos hír­lap „Gazzetta di Savoya“ egy rágalmazó czikk fölvétele miatt 2000 frank pénzbírságra és szer­kesztője börtönbüntetésre ítéltetett. Nápoly, jan. 26. A nápolyi kormány az ar­­gentini köztársasággal egy jegygyarmatnak a Parana folyó mellett leendő alapítása iránt szer­ződést kötött. A bécsi „Presse“ Párisból következő távirati tudósításokat hoz: Jan. 29. A kormány által a „La Fresse“ és ,,L’ Estafette“ lapok ellen egy Mocquartnak, a császár titkárának tulajdonított levél miatt in­dított vádesetben a szajnai törvényszék vádló­kamrája oda nyilatkozott, hogy az e lapok el­len emelt vádak a perbefogatásra semmi elégsé­ges támpontot nem nyújtanak. A két lap ennek folytán az ellene emelt vád alól fölmentetett. Jan. 30. A börzén azon hír keringett, hogy a „Moniteur“ holnap a hadsereg létszámá­nak tetemes leszállítását fogja jelen­teni.­­— A legfelsőbb és semmitő törvényszék a választási névjegyzékek közzétételé­nek jogi álláspontból tagadhatlan megengedése mellett nyilatkozott. mmmmm midőn vasárnap a reggeli közben elolvastuk. A ladyk is nagyot kaczagtak, midőn ezt elbe­széltem ; lady Jane pedig azt tette hozzá, hogy megbocsát Fannynak s reméli, én is meg fogok bocsátni, mire azt feleltem, hogy az ily bántal­­mat szívesen fogom tűrni, akárhányszor is­mételje. Többé nem kaptam az úri családtól se vadat se gyümölcsöt, de megmondjam-e, mit kaptam ? — Körülbelül egy hónappal később egy le­vélkét veszek „Lord és lady Tiptoff“tól s egy nagy szilvás tortát, melyből fájdalom , de igaz, az én Gusztim többet evett, mint kellett volna. (Folytattatik.) Thierry Ágoston. (Folytatás.) Hogy ama történelmi iskola, mely rendszere­sen egyedül a részletek alaposságára fordítja fi­gyelmét, nem helyesel némely merész átalánosí­­tásokat s némely tárgy- vagy jellem-magyaráza­tokat, minek Thierry irataiban találhatók, azon nem lehet csodálkozni. Az értelmiség adományai rendesen kizárólagosak, a finom szellemek nem igen kedvelik azon nehézkes igazságokat, mik­ben a szelíd szellemek gyönyörködnek, s viszont a magukat solidaknak tartó szellemek kevésre becsülik ama finom árnyalatokat, mikkel a gyön­géd szellemek foglalkodnak. Ezen árnyalatok észrevevésére különös érzék szükséges, a betű­­szerinti bebizonyítás s az okoskodás itt szintoly terméketlenek, mint a scholasticus logika a böl­csészetben. A történelem, úgy a mint azt Thierry érte, sokkal kevésbbé igaz a részletekben, mint az egyetemben. Az elbeszélés folytában sokszor határozottan valamely párthoz kell állni, a sze­repek felosztása a valóságban nem lehetett oly Mesen szembeszökő, mint ezt a festmény elren­dezése kívánja. Különösen „a merovingi korszak elbeszéléseiben Thierry oly modort követett, melynek, nehogy félreértésekre adjon alkalmat,­­ kifejtésre van szüksége. Általában — mondjuk ki — az apró részlet a történelemben hazugság,­­ ha azt betű szerint vennők, így p. o.­to­rsi Gergely saját drámai elbeszéléseiben bámula­tos élénkséggel adja elő hőseinek tetteit s sza­vait. Ez megbecsülhetlen szerencse , melynél­­fogva a történelem bámulatos mélységgel hathat be a barbár élet szivébe. És mégis vájjon betű­szerint igazak-e toursi Gergely elbeszélései? Váj­jon ezen gyermeteg elbeszélő jelen volt-e az ál­tala leírt jeleneteken ? Vájjon az általa használt tanuk a helyszínen tettek-e jegyzeteket, hogy annyi részletet tartottak fenn számunkra? Váj­jon voltak-e gyorsírók, hogy ezen szavakat rög­tön leírják? Világos, mikép szinte minden reánk átszállott részletes elbeszélésben a körülmények a történész saját teremtményei, ki a­helyett hogy a tényeket szárazon adná elő, jobbnak tartó éle­tet lehelni elbeszélésébe. Az ily szövegeket csak hozzávetéseknek kell tekinteni, nem kell ugyan azoktól önkényesen eltérni, de betű szerint iga­zaknak sem kell azokat tartani. Kísértsük csak meg még korunkban is, számtalan értesülési s nyilvánossági eszközeinkkel pontosan megtudni, hogy miként történt a korunkbeli történelemnek e vagy ama nagy episodja, hogy minő szavak mondatták, hogy minek voltak a szereplők va­lódi szándékai s nézetei, ez nem fog nekünk si­kerülni. E szerint ezen két rendszer közt kell választani: vagy csupán általános történelmet írni, csupán a politikai, társadalmi s vallási át­alakulások fővonalait jelölni ki, melyek egyedül tökéletesen bizonyosak, vagy pedig megnyugodni abban, mi a körülményeket illetőleg általánosan el van fogadva, s azokat nem föltétlen igazság, hanem tekintetbevételre méltó jellemvonások gyanánt fogadni el. Egy példából felfoghatjuk azon szemrehányás nemét, mit Thierry iratainak tettek, s azon vá­laszt, mit erre a józan bírálat ad. A „Histoire de la conquête de l’Angleterre par les Normands“ czímű munkának egyik legmegragadóbb episod­­ját képezi Beket Tamás episodja. Tudjuk, minő finomsággal tudá Thierry ezen személynek a kir. hatalom elleni ellenállásában s népszerű­ségében az angolszász fajnak a normann dy­­nastia elleni végső tiltakozását kimutatni. — Ez kétségkívül oly magyarázat, mely az igaz­ságnak nagy részét foglalja magában, de az még­­sincs oly szükségkép kijelölve a szövegek által, hogy azt tisztán betűszerinti bírálat szempontjá­ból kétségbe ne lehetne vonni. Thierry ellenei diadalérzettel kérkedtek egy oly okirat fölfe­dezésével, melyből kitűnt, mikép Beket Ta­más, kit Thierry az angolszász nemzetiség kép­viselőjévé emelt, valósággal Normandiában szü­letett egy normán családból, s mikép neve nem hogy angol lenne, hanem inkább azt B­é­q­u­e­t­­nek kellene írni, a franczia helyesírás szerint. Vájjon lényeges nehézség volt-e ez, s vájjon ezért ki kell-e törölni a Histoire de la­ conquête legszebb fejezetét? Valóban nem. ■ Valamely személy szerepe gyakran ellenkezés-­­ben áll annak származásával. Az 1789-ki tiers-­­ e t a t-t nagyrészben nemesek képviselték; ko­­runkban a nemesek Ugye a plebejusok közt ta­lálta fel legbuzgóbb párthiveit. Különösen az­­ egyház mindig birt azon adománynyal, miszerint az embert hatályosan el tudá ragadni faja­, kasztja- s családjától, hogy így azt egy eszme s egy jog védőjévé tegye. E szerint az, hogy Be- I két Tamás Normandiában született, valósággal csak másodrendű körülmény ; a fontos dolog csak abban áll, mikép a történelemben szerepe helyzeti szükségeknél fogva angolszász szerep volt. Ezen szerep ugyan — ezt elismerem — en­­­nél még valamivel több is, az mindenekelőtt egyházi szerep ; s kételkedni lehet az iránt,­­ váljon Beket Tamás világos tudatával birt-e azon nemzeti s hazafias ügynek, mely mögött rejtezett. De az egyház a győzőkeitől különböz véleményt s érdekeket tartván fenn, ez által a legyőzötteknek természetes szövetségese volt; a kitagadott osztályok rokonszenvét szükségkép meg kelle nyerniök mindazoknak, kik az uj urak hatalomvágyát fékezni próbálták, s ekkép volt a normán Beket Tamás tudtán kívül s szinte aka­ratlanul angolszász. A Thierry ellen intézett szemrehányások nagy részét ugyanily módon lehet megoldani. Minden általánosítás megtámadható, s egyedül azon fö­­lületes történetirási modor nem esik bírálat alá, mely csupán jelentéktelen részletekre szorítko­zik. De mit mondok ? Ezen történetirási modor mindenek közt a leghamisabb, s azon állítólagos alaposság, melyre annyira büszke, valóban nem egyéb hazugságnál. A képzelő tehetség, mit a kizárólag tudós történészek száműznek, gyakran inkább képes az igazat megtalálni, mint ama szolgai hűség, mely megelégszik a krónikaírók eredeti elbeszéléseinek ismétlésével. A római ro­mok aczélmetszetei Piranesitől lényegesen költöttek, ha azokat létező emlékek képei gyár­kánt tekintjük, azok tömérdek részletet megvál­toztatnak, új részleteket csatolnak a létezőkhöz, az alaprajzokat s távolságokat fölcserélik. És mégis ha azokat nem a táj anyagi vonásainak ábrázolása, hanem általános benyomása­i jelle­mének visszaadása iránti kísérlet gyanánt te­kintjük, azok a legjobb fényképészetnél is ala­posabbak ; valóban ez utóbbi csupán lelketlen vonalakat mutat nekünk, nem pedig az általa előtüntetett tárgynak lelkét s eszményi jellegét, míg az aczélmetszet annak erkölcsi s szépészeti értelmét, azaz egy emelkedett bölcsészet szem­pontjából annak legbensőbb valóságát adja. (Folytatása követk.) SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Kisértet.” Népszínmű 3 felv. A pesti német színpadon: Gundy­né assz, föllépte: „Die lustigen Weiber von Windsor.“ Komisch-fantastische Oper in 8 Aufzügen mit Tanz. Gazdászat, ipar és kereskedés. Pest, jan. 31. A tegnapi gabnavásár a mul­tinál se jobb se roszabb nem volt. Egy szó­val lanyha. Egészben csupán a tengeri­vétel ér­demel említést ; sertéskereskedők mintegy 7000 mérőt vettek tudva nem levő árakon. A gabna­­árak nem változtak. Távirdai börze­jelentés szerint a bécsi börze tegnap minden nemű állampapírokra kedvezőbb volt. A magyar föld­­tehermentesítési kötelezvények 80 , l és 34-diki sorsjegyek 3 fttal emelkedtek. Éjszaki pálya: l'EJ frt, bankrészvények 2 írttal s a hitelrészvények ismét 290% írtra emelkedtek. A börze általános hangulata kedvező. Bécsi börze, jan. 31. Idelérkeztek. Jan­u­á­r 31. B­u­d­a birtokos Temesvárról. a­­ József föld-Menholtak jegyzéke. P­e­s­t,1857. A sz.R­ó­k­u­­s k­­­­r­­h­á­z b. Jan 22. Krizsanda Miklós napszámos 22 é,bujál­­kodó huskinövésb. Zeisin Amália 64 é., aszkorb Haski Márton lakatoslep., 26 é,téboly­odottságb. Szarka Julianna idétlen és halvaszülött leánya. Müller Ágnes szopós. 11 n., agyüregvizkórb. Krivda Mária kézmunkásnő. 18 é., gümőkórb. Kiss Anna dologházi kényszerönsz. 25 i. gümőkórb. — 23. Szánna Erzsébet 16 n., görcsökb. Vajda Bor­bála 18 é., szolgáló, hagymázb. — 24. Neumann Adolf 35 é., inas, légdagb. Tóth An­drás, 57 é., szolga, tüdőlobb. Kratek Katalin 22 é., kéz­­munkásnő, gümőkórb. Budán, 1857-ben. A várban: Jan. 8. Jakab Jenő, 161/2 éves diák, Jakab István, cs. k. helytar­­tósági titkár fia, gümőkórb. — 15. Muck Borbála, 40 éves mosónő, béljobb. Félszeghy Mária, 3 éves Félszeghy Vilm. cs. k. kat. hivatalnok leánya, aszkórb. — 19. Stammer Anna, 14 év. Stammer Károly fő­­herczegi kocsis leánya, rásztkör.­— 20. Unger sz. Unger assz. 39 év. gyógyszerééz neje, velőgümőkórb. Jeszenszky Judit, 78. év. földbir­­birtokos neje, tüdőszélhüdésben. — 21. Benkard József, 65 év. nyug és k. lett fl­­hivatalnok, bélszélhüdésben. — Juhász György ura-Z sági kocsis halva született leánya. Vízivárosban. Jan. 1. Wagner Borbála, 15 év. Wagner József szőlömives leánya, 5 pacsirta utcza 538 sz. rásztkórb. — Schweinshaut Imre, 40 éves, Schweinshaut József szatócs fia,­ 3 kapás utcz. 344 sz. rásztkórb. — Rasfeiner Anna, 11/* év. Rasfeiner György postaconductor leánya gyorskocsi-utcza 359. száma rásztkórb. — 3. Hackstock Ignácz, 4 hónapos, Hackstock Ignácz mészáros fia, kórház utcz. 256 sz. rásztkórb. — 4. Marloh János , 4 hónapos, Marioh Karolina kézmivesnő fia, horvát utcz. 312 sz. aszkórb. — Boros Jakab , 62 év. molnármester, gyorskocsi utcza 507 sz. sorv­ázb. — 5. Müller Adelheid 5 hónapos, Müller János kőmivespallér leánya , bécsikapu utcz. 606 sz. rászt­kórb. — Atzenberger Mátyás, 6 hetes, Atzenberger Jó­zsef áeslegény fia, 3 kapás utcz. 374 sz. rásztkórb. — 6. Halomek István, 12 napos, Halom­ek Ferenc? gőzhajós fűtő fia , récze utcz. 342 sz. aszkórban. — Mark Sándor 4 hónapos, Mark Katalin szolgáló fia, kórház utcz. 256 sz. rásztkórb. — 7. Dobrovitzky Mária, 2 b., Dobrovitzky Mária szolgáló leánya, hattyuutcza, 582 sz., aszkórban. Dunavizállás: jan. 31: 2' 6­­0"' — 0 fölött. (Távirati közlés.) 1854-diki „ .... . . IWI 1839-diki 5%..­ . . 136% Nemzeti kölcsön 5% • • 1 [ . US Éjszaki vaspálya .... . . 2295 Dunagőzhajózás.................... . . 570 Augsburg .............................. . . 105% Hamburg ....... .­­ 77% ' London ................................... . . 10.13% Cs. kir. arany.................... 1­­­8%. Felelős szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS.

Next