Budapesti Hírlap, 1857. február (26-48. szám)
1857-02-08 / 31. szám
Pest. Vasárnap, 3 Február 8,1857 Megjelenik e lap, vasárnap as ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj: Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 80 pkr. Szerkesztői iroda : Egyetemutcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van: Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. Előfizethetni helyben: aap kiadó hivatalában,*I Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czím. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Öcs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt okmány által Gilio - Rimoldi Alajos cs. k. őrnagyot az 55. gyalog sorezredben , az austriai cs. birodalom nemesi rangjára „nemes“ disznévvel és „dalia Spada“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan 29-ki legfelsőbb határozata által Frey József lembergi országos törvényszéki tanácsost és Janowicz Leonidas bukovinai országos törvényszéki tanácsost, a lembergi országos főtörvényszék tanácsosaivá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Öcs. k. Apostoli Felsége f. é. jan. 17-n Milánóból kelt legfelsőbb határozata által parancsolni méltóztatott, hogy Dobrzanszky Adolf helytartósági tanácsosnak, érdemteljes működéséért, mint a cs. k. nagyváradi országos földtehermentesitési bizottmány előadója, a legmagasb megelégedés kifejeztessék: ő cs. k. Apostoli Felsége múlt hó 22-én kelt legfelsőbb kézirata által, Unterrichter József nyugalm. országrendi számvivőt Innsbruckban, sok éti hű és buzgó szolgálatai elismeréséül, a koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földiszínni méltóztatott cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan 21-ki legfelsőbb határozata által dr. Natoschewits Györgyöt, az újvidéki gymnasium igazgatóját, és Joannovits Konstantin ideiglenes iskolai tanácsost, valóságos iskolatanácsosokká a Szerb vajdaság és Temesi bánság számára legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott a cs. k. Apostoli Felsége f. é. jan 25-ki legfelsőbb határozata által megengedni méltóztatott, hogy az 1855. aug. 6-ki cs. rendelet végrehajtásának határideje , mely az alsóaustriai mérték- és súlynak Galicziában behozatalára vonatkozik, 1857. ápril 1-ig kiterjesztessék. Az igazságügyministeriumnak 1856 december 29-kán kelt rendelet®, *) kiható a birodalom egész területére, a katonai határőrséget kivéve, az 1856 dec. 22-n kelt legfelsőbb határokmánynyal több ravazatbeli igazságügyi hivatalnokok hozzátartozói számára rangszerű ellátási járandógok iránt. A cs. k. Apostoli Felsége 1856 dec. 22-n kelt legfelsőbb határozatával következő ravazatokbeli hivatalnokok hozzátartozói számára rangszerü ellátási járandóságokat méltóztatott legkegyelmesebben engedni, jelesen : I. Az országos főtörvényszéki (báni táblai) tanácsosok, az országos törvényszéki alelnökök s a kerületi (megyei) törvényszéki főnökök (elnökök) özvegyei számára, évenként ötszáz forintnyi nyugdíjt, s mindenik arra alkalmas gyermek számára évenként nyolcvan forintnyi nevelési pótlékot; II. az országos törvényszéki tanácsosok, a lombardvelenczei királyságbeli törvényszéki tanácsosok , továbbá a legfőbb törvényszéki tanácstitkárok és segédhivatal-igazgatók özvegyei számára évenként négyszáz forintnyi nyugdíjt, s mindenik arra alkalmas gyermek számára évenként nyolczvan forintnyi nevelési pótlékot; III. a kerületi (megyei) törvényszéki tanácsosok özvegyei számára háromszáz ötven forintnyi nyugdijt, s mindenik arra alkalmas gyermek számára évenkint hetven forintnyi nevelési pótlékot. ő cs. k. Apostoli Felsége egyszersmind legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott, miszerint ezen legfelsőbb határozvány az országos törvényszéki tanácsosok hozzátartozói számára rendelt ellátási járandóságok tekintetében, azon nyugdíjképes országos törvényszéki tanácsosok hozzátartozóira is alkalmaztassák, kik már az 1849—50. évi törvényszéki szerkezet folytán neveztettek ki azokká. Báró K r a u s s s. k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, febr. 7. #(Francziaország helyzete a Dunafejedelemségek ügyében.) Hetek óta törekedtünk olvasóinkat azon nehézségekre előkészíteni. #) Bir. távr. 1857 jan. 8-i I. db. 3 sz. mik a Dunafejedelemségek újjászervezése körül támadni fognak s imen aggodalmaink a „Moniteur“ czikke által, melyet tegnap távirati kivonatban közöltünk,hivatalos megerősítést találtak.Francziaország a Dunafejedelemségek egyesítését kívánja , s azt reméli, miszerint e tervet a porta is elfogadandja. Már e szavakból is kitűnik, hogy a török kormány az uniót elenzi; hogy Austria ugyanezen véleményen van, régóta tudjuk, s most némileg magyarázható azon hidegség, mely Bécs és Páris közt újabb időben föltűnt. Egyéni nézetünk mindig az volt, miszerint a részrehajlatlan közönség legjobban teszi,ha sem az unionisták se az antiunionisták részére nem áll mindaddig,míg a dívánok által a moldva- oláh nemzet kivonata napvilágra lépett. E nézethez még most is ragaszkodunk, s ennyiben nagyon is elhamarkodottnak tartjuk a franczia kormány fentebb említett hivatalos nyilatkozatát, mely csak a divánok nyilatkozása után lett volna helyén. De nem csak kevéssé igazoltnak, hanem egyszersmind teljesen fölöslegesnek is tartjuk ezen anticipált nyilatkozatot, mert miként tudva van, mind a divánok mind pedig a szervezési bizottmány csak tanácsadási és véleményezési szavazattal bír, az eldöntés pedig a párisi conferentiát illeti, hol tehát Francziaországnak még mindig alkalma lett volna a maga nézeteit és szándékait érvényesíteni. Mi bírhatta tehát a franczia császárt ily időelőtti nyilatkozatra ? Igénytelen véleményünk szerint e nyilatkozatnak nem annyira az európai diplomatiára, mint inkább a moldva oláh divánokra kell hatnia. Francziaország t. i. jól tudja , miszerint az unionisták száma elég nagy ugyan hogy azok a divánban is tetemesen fognak képviseltetni, de egyrészről a portának azon (általunk már a minap említett) intése, mely az egybehivási formán végén található , más részről azon bizonyosság , hogy Austria az egyesítést nem kívánja, végre pedig annak bizonytalansága, vájjon fogna-e az unió pártja az európai nagyhatalmak valamelyike által gyámolíttatni ? — mindez talán visszaijeszthette az unionistákat véleményük nyílt kijelentésétől, s ezen habozás az ellenfél győzelmét tetemesen segítette volna. A bojárok okos emberek, s nem mertek volna olyasmi mellett nyilatkozni, mi közvetlen szomszédjaik által egyenesen rászaltatik, a többi nagyhatalom által pedig egyenesen még nem helyeseltetett. Ezen helyeslés Francziaország részéről most megtörtént, s ez kitűnő bátorítás lesz a moldva-oláh unionistákra nézve, sőt egyik másik, ki eddig jóformán maga sem tudta, melyik részre álljon, jelenleg talán Francziaország kedvéért az unionisták számát növelendő A franczia kormány pedig — ügyesen palástolván a circulus vitiosus-t — végre arra fog hivatkozhatni, miszerint az ország többsége az unió mellett áll és — vox populi, vox Dei, ámbár ezen vox populi tulajdonkép csak Francziaország szavának viszhangja leend. A Moniteur czikke a Dunafejedelemségek ügyének új phasisát nyitja meg, mert — nevezzük valódi nevén a dolgot — Francziaország most nyíltan az agitatio terére lépett, s ez által a többi nagyhatalmat hasonló eljárásra jogosít. Ha a tuilleriák kabinetjének jogában áll kinyilatkoztatni, hogy az egyesítés mellett fog küzdeni, akkor az ellenfél is fel van jogosítva annak kijelentésére, hogy az egyesítést ellenzi. Ezáltal az antiunionisták is zászlót nyerendenek, mely körül gyülekezhetnek. Nincs kétség, miszerint mindenki élni is fog azon joggal, melyre Napóleon császár oly kézzel fogható praecedentia-esetet szolgáltatott. A vita, mely eddig — legalább szinleg — csak a pártok közt folyt, ennek következtében most a kormányok közt fog folyni, s ha egyikük vagy másikuk ezentúl az uniós vagy unióellenes törekvéseket roszalandja, e gáncs már nem a bojárok ez vagy ama töredékét, hanem ez vagy amaz európai hatalmat fogja illetni. Minő befolyással lesz ezen legújabb fordulat a megszállás kérdésére, még nem tudjuk; ez alkalommal csak az illetők helyzete iránt akartunk némi tájékozással szolgálni s minden részrehajlás nélkül sem mint az unió szószólói, sem mint annak ellenei, azon joghelyzetet kideríteni, melybe az uniót nem pártoló hatalmak Francziaország legújabb lépése által jutottak. NEMZETGAZDÁSZATI LEVELEK. VI. SZABAD KERESKEDÉS. I. Ha a nemzetek mindnyájan elfogadnák a gyámrendszert, s mindenik maga igyekeznék mindent termelni és gyártani, s az idegen árukat kizárnák , úgy a nemzetek közti kereskedés és forgalom tökéletesen megszűnnék, mi véghetetlen csapás lenne az emberiségre, s első lépés barbár állapotra, visszasülyedésre. Még a legműveltebb nemzetek is, minek péld. az angolok, francziák, úgy járnának, mint a chinaiaiak, kik a tudomány több ágaiban már ezer év előtt jártasabbak voltak, s némely találmányok (puskapor, gőzerő, könyvnyomtatás, üveggyártás, stb.) náluk századokkal előbb ismeretesek valának, mint az európaiaknál , mégis minden külföldi portékát és embert területeikről kizárván, jelenleg századokkal maradtak hátrább az európai nemzeteknél, s évről évre nem előre, hanem visszafelé mennek. A gyámrendszer védői különösen azért ajánlják e rendszert a nemzeteknek, mert így mindenik maga termelvén és gyártván azt, mire szüksége van, más nemzetektől teljesen függetlenné tétetik, s egy háború, midőn a külkereskedés fenakad, nem hozná kimondhatlan zavarba. Ez okoskodás azonban épen nem áll. Mert először is a kereskedést megzavaró háborúk elkerülésére nem volna hathatósabb szer a nemzetek közti szabad kereskedésnél. Ha az államok közös egyetértéssel eltörölnék az elválasztó vámvonalakat , ezáltal épen az érdekek fűződnének egybe;egyik állam sem tenné saját érdekét más állam érdekével ellentétbe; s egy háború az államok közös érdekét zavarván meg, közös erővel igyekeznének azt elhárítani. De nem is áll az, mintha a gyámrendszer következtében minden nemzet előállíthatná azt, mire szüksége van. Sőt számos állam példájából láthatni, miszerint a gyámrendszer még megzsibbasztja a nemzeti ipart, s ezer meg ezer áruczikk, sokszor a legszükségesebb nem termeltetik, így újabb időkben az austriai gyáripar nagy lendületet nyervén, épen a gyáriparra elkerülhetően szükséges gőzmozdonyokat Angliából és Belgiumból kellett hozatnunk, mert mi ezeket a gyámrendszer védelme alatt addig nem tudtuk kiállítani. És midőn az európai zavarok miatt 1848-ban , s ismét a török-orosz háború miatt 1855-ben Anglia a mozdonyok kivitelét kis időre felfüggesztette, az austriai iparvilág nem csekély zavarba jött, s egy austriai tengeri gőzhajóra már megrendelt mozdony hazahozathatását csak a császári követség útján lehete kieszközölni. A gyámrendszer tehát nem teszi függetlenné a nemzeteket. FÉNYES ELEK: GYAPJÚ-IPAR. Vas-ipar czím alatt megjelent czikkeimben azt állítottam , hogy az egyetemes ipar alapját a vas-ipar képezi. Nem lehet szándékom az iparnak egyéb nemeit fontosság szerinti sorozatba osztani, mert e tekintetben az országok viszonyai különbözők, s egyik iparnemnek a másik fölötti előnyére nézve határoz a kérdéses ország körülménye, népének hajlama, műveltségi kifejlettsége és a kor divatszelleme. Mindazáltal alig csalatkozom , ha azt mondom, hogy Magyarország körülményeihez képest fontosságot illetőleg a vasipar után alkalmasint a gyapjúipar foglalja az első helyet, s vele a versenyben is egyedül a len és kender-ipar, a bőr-, olaj-, és liszt gyártás állhatnak meg egy vonalon. Magyarország máris nagy mértékben lesz a gyapjú iparnak szolgáló anyaggal. Ez anyag t. i. a gyapjú, még tetemesen szaporítható és javítható. A gyapjutermesztés szaporítása és javítása, vagyis juhászatunk kifejtése pedig egyszersmind közvetlen eszköz földmivelésünk emelésére. Jelen czikkem czélja , hogy megismertessem juhászatunknak, mint a gyapju-ipar számára anyagot szolgáltató gazdasági ágnak állását, azután visgálatot tegyek gyapju-iparunknak jelen állása s annak jövendője iránt. I. Juhászatunk jelen állása. Az egész ismert földön részint becstt, részint 26,500,000 16,303,779 4,708,976 összeszámlálás után a tenyésztett juhok száma következő : Austriai birodalomban Poroszországban A vámszövetségi tartományokban Poroszországon kívül Austrián s a vámszövetségen kívül német tartományokban Angolországban Hollandiában Francziaországban Belgiumban Spanyolországban Portugáliában Olaszországban s Schweizban Orosz és Lengyelországban Svéd s Norvégországban Török birodalomban Görögországban s a róniai szigeteken Algírban Jóreményfoki gyarmatokban Keletindiában s Ghinában Északamerikai egyesült államokban Kanadában Közép Amerikában és Mexicoban Dél-Amerikában Ausztráliában 3,875,407 32,000,000 828,068 32,200,000 662,508 19.000, 000 5.000, 000 7.000, 000 33.000, 000 2,650,000 6.000. 000 2,500,000 2,000,000 5.000,000 50,000,000 22.000,000 1,000,000 12.000,000 15.000. 000 20.000. 000 319,228,738 Összesen Az austriai birodalomban tenyésztett juhmenynyiségből Magyarországra, kapcsoltan a szerbvajdasággal és temesi bánsággal együtt, hivatalos kimutatás szerint 7,216,000 darab esik. Hogy azonban e szám kevés s Magyarországon tetemes mennyiséggel több juh van, következő adat bizonyítja : a vámtáblázati kimutatások szerint már 1802-ben 124,814 mázsa nyers gyapjút adott el külföldnek az ország; 1823-tól 1827-ig terjedő öt éven át pedig összesen 858,601, vagyis átmérőleg évenként 170,720 mázsát; 1831-től 1840-ig ismét évenként átmérőleg 234,958, végre 1844-ben 261,142 mázsát. Ez utóbbi mennyiség, ha minden juhra 2 font gyapjút veszünk , 13,057,100 darab juhnak felel meg. Ez alapon meglevő juhaink számát 13,000,000-ra bátran felvehetjük, mert ámbár 1844 óta a fentebbi kapcsolatban meghatározott Magyarország területe Horvát- és Tótországgal s az Erdélytől visszakapcsolt részekkel kevesedett, s úgy látszik juhászatunk is a határrendezések s a nemesítésre való törekvés stb. következtében számra nézve inkább csökkent, mintsem szaporodott, de amaz alapul fölvett 261,142 mázsa gyapjúmennyiség, a mellett hogy a termés darabonként két fontjával nagyon tisztességesen van számítva, csak a külkereskedésbe adott mennyiséget mutatja ki, s benne a belfogyasztás nincs felvéve, mely ugyan, ha csak a finom posztógyártást veszszük, igen csekély, de ha a szürposztós gubakészítést stb., különösen azt, hogy az oláh és tót népnek csaknem egész öltözete gyapjúból kerül, beszámítjuk, szintén igen tetemes mennyiséget tesz. Ekkér midőn az ismert föld összes gyapjútermelése kerek számban 6,400,000, különösen az austriai birodalomé 550,000 mázsa, akkor Magyarország gyapjutermése 250,000 mázsa körül rúg. (Folyt.) GALGÓCZY KÁROLY: Eperjes, febr. 2-án. Harmincz évvel ezelőtt élt itt Eperjesen egy Horváth nevű öreg posta-expeditor, ki az akkori latinos világban büszke lévén arra, hogy ő is diákos legény, kaputos emberekkel csak diákul beszélt, igaz, hogy nagyon is laconice, t. i. ilyen kérdésekre amazok részéről „habeone literas, domine perillustris ? Venerunt Novalia ?“ kidugván az ablakquaterkán ősz fejét s kis szemével ránézvén a kérdőre, rendesen azt szokta rala felelni: „Nühül! Nühül! (azaz hogy nihil), miért is ,aztán perillustris Nühül-nek nevezték. Midőn Önök, tisztelt szerkesztő urak, azt kérdik s kívánják tőlünk, levelezőnktől, megtudni, hogy mi újság Sárosban , Eperjesen, nekem pedig az egész hosszú január lefolyta után is alig van más feleletem, mint amaz öreg perillustrisnak ; akkor természetesnek fogják találni, hogy lelkemben mikép tudott fölmerülni a negyed század előtt eltemetett öregnek halovány emléke s miért tevem jelen iratom élére, sőt reá még a következő pontban is támaszkodom. Mert ha az