Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-01 / 147. szám

Peter Szerda* 147. Szerkesztői iroda : Egyetem­ utcza 2-ik sz. a. 1-ső emeleten. Kiadó hivatal van : Egyetem­ utc­ában, 2-ik szám alatt, földszint. BUDAPESTI HÍRLAP, MSI KOZGAZD Megjelenik e lap, vasárnap és Ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt. Hely­ben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. — A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr. szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni helyben: a­ap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint; vidéken minden cs. kir. postahi­vatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt ,bérmentesítve egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasitandók. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége legmagasb engedé­lyével Fő­h­er­cz­eg F­ő­k­or­mán­y­z­ó Ur­a cs. Fensége, tengeri fürdő használata végett, néhány hitre szabadsággal elutazott s a főkormánynak­ ügy­letvezetést adlatusa gróf Haller altábornagy ur . excellentiájának adta át. ő cs. k. Apostoli f­elséges. hó 24-ki legmagasb kézirata által Magyarországbani leg­utóbbi mulatása alatt az alább nevezett sze­mélyeket, kik folyvást a felséges Császári Ház iránti hű hódolat és ragaszkodás, s a kormány és ország érdekében tanúsított jeles működésük által tűntek ki, következő kitüntetésekben leg­kegyelmesebben részesíteni méltóztatott. Titkos tanácsosi méltóságot nyer­tek : gróf Eszterházy Miklós és Fábry Ignácz kassai püspök. ,Austriai grófi rangot : Festetics Ágoston, két testvérével, továbbá az ő és testvé­reinek törvényes örököseivel együtt. A vaskorona rend első osztályú felét, gróf Károlyi Lajos titkos tanácsos, és ugyanazon rend másod­osztályú jelét: gróf S­z­i­r­m­a­y István alezredes. A Sz. István rend kiskeresztjét: gróf Festetics György, alezredes, báró Pró­­nay Gábor kamarás , és Noszlopy udvari tanácsos, a pesti úrbéri főtörvényszék elnöke. A Lipót rend kiskeresztjét: báró Jeszenszky Miklós kamarás és őrnagy, gróf Zichy József kamarás, gróf Ráday Gedeon, báró Podmnaniczky László kamarás és köz­ségtanácsos, báró Sina Simon és Lukáts Jó­­zsef capaz. tanácsot. A vas­k­o­rona rend harmadosztályú jelét: Blaskovich Bertalan földbirtokos és Heinrich János százados ; végre A Ferencz József rend kiskeresz­t­­jét,Korizmics László pénzügyi tanácsos Ő Felsége egységítsmind az iskola és tan­ügy emelése körüli magas­ érdemesség elisme­réséül legkegyelmesebben földiszíteni méltóz­tatott Császári tanácsos czimével: Dr. Gebhardt Ferencz tanárt s az orvosi tanszak dékánját a pesti egyetemnél. Koronás arany érdemkereszttel: dr. Juhász Norbert, cziszterczita rendi áldo­­zárt és az egri gymnasium igazgatóját és dr. Z­i­p­­s­e­r Keresztély András evang. lánytanítót Besz­­terczebányán. Arany érdemkereszttel: a következő járási iskola felügyelőket: dr Wirther Lajos csongrádi lelkészt, Wenosz Imre csór­ lelkészt, W­i­n­t­e­r­­ Antal tatai esperest és lelkészt; to­vábbá az egri angol szüzek intézetének főnöknő­­jét, Appi B­é­d­e­s­k­u­thi Amáliát és Góczy Konrád volt szigetvári róm. k. lelkészt. Koronás ezüst érdemkereszttel: Tschauner Benedek zsámbéki főtanítót; to­vábbá R­o­h­r­e­r János raidingi és Dietrich József várdombi iskolatanítókat. ŐFelsége továbbá a közjólét körüli más­nemű kitűnő érdemesség elismeréséül legkegyel­mesebben földiszíteni méltóztatott Ferencz Jósefrend kiskeresztjé­vel: Perger Ignáczot, a magyar kereske­delmi bank igazgatóját és a pesti kereskedelmi kamra alelnökét; kapriorai Wodianer Móricz nagykereskedőt és a duna-gőzhajózási társulat administrátorát és Mészáros Károlyt, a po­zsonyi első folyamodású úrbéri törvényszék ül­nökét és előadóját. Koronás arany érdemkör észttel: Grosz Ferencz és Rozmanith Antal pest­városi községtanácsosokat, utóbbi egyszersmind az első bölcsőde egyletének igazgatója; P­o­­t­g­r­á­c­z Ágoston negyedi r. k. lelkészt, és dr. K­r­a­u­s­z László Gottfried praemonstrati rendi áldozárt és gymnasiumi igazgatót Nagyváradom Arany érdem­kereszttel; Müller Bernát gyógyszerészt Pesten; D­e­r­h­o­f­e­r Henri­ket, a Pollakféle téglagyár igazgatóját ugyanott; Stransky Antal építészeti növendéket az ung­vári járási hivatalnál: M­e­z­e­r­i­t­s Andrást hg Batthyányi számvevő tisztjét és B­i­k­k­e­r János weinerni községjegyzőt és iskolatanitót. Koronás ezüst érdem-kereszttel: T­r­o­p­p­a Mihály tornallyai kath. iskolatanitót és Weiszenburger János községi elöljárót Uj-Szent- Annán. Ezüsté­rdemke­reszttel: Pillmayer Tádé házi gondnokot a budai helytartósági épü­letben ; B­u­d­e­r András moóri helybeli jegyzőt; Mih­ász Mihály csurgói községi lakost és Hrutka György chob­olnai községi elöljárót. Továbbá a legmagasb megelégedés Kelecsényi Antal,negyedi iskolatanítónak tudtul adatott. Végre a cs. k. Apostoli Felsége az 1855-ik évi cholerajárvány idején bebizonyított emberbaráti cselekedetekért és semmi veszély­től vissza nem rettegő tevékenységért­­­e­s m­a­­gas letetszését kifejezteté . Gr. Maj­láth Antal és gróf Cziráky Já­nos titkostanácsosoknak; gróf L­a­m­b­e­r­g Te­rézia moóri, báró R­a­d­á­k­n­é abonyi földbirto­kosnőknek, és G­ö­m­ö­r­y Pál helytartósági taná­csos és szabolcsi megyei főnöknek; — egyszers­mind ugyanez alkalommal teljesített sikeres mű­ködések elismerésem legkegyelmesebben földi­­sziteni méltóztatott Ferencz József rend kiskeresz­tjé­vel; Jankovich József csász. tanácsost és ráczalmási földbirtokost. Koronás arany érdemkereszttel; P­ü­s­p­ö­k­y Alajca káplánt az endrődi r. k. plé­bánián ; dr. Pozsonyi János szabolcsi megyei orvost; dr. Jelesffy Károly szathmári me­gyei orvost; R­o­s­ty József giralti szolgabirót; dr. Paulus Károly izsépi földbérlőt; a követ­kező első osztályú megyei biztosokat: Reif Józsefet Aranyos-Maróthon és Beig­el Feren­­czet Árva-Turóczon, továbbá Á­r­v­a­y Péter bob­­róczi és Kutsma András rózsahegyi róm. k. lelkészeket. Arany érdemkereszttel: Mraczkó Antal saar­ és Hegedűs Ignácz üllői r. k. lel­készeket ; S­a­­­y Pál székesfehérvári káplánt; Erdélyi Ferencz gödöllői reform, lelkészt; dr. K­a­d­a András pest-solti megyei orvost; F­a­r­k­a­s László nagy-kátai sehforLr-f - T r ~ VI .«• r f^rK'apsflot'n relkeszt és attministratort; L­ip­t­a­y Ferencz pogradi plébánia-administratort, dr. R­ö­c­k János veszprémi megyei orvost; dr Pferhofer Sámuel magán orvost ugyanott; Kozma József irgalmas szerzetbeli tagot Bécsben és Manyik János ipolysághi me­gyei orvost. Koronás ezüst érdemkereszttel: P­e­t­s­i­t­s Károly vadkerti községi orvost; S­z­o­­rad Ferencz érdi sebészt; dr. Zetsényi Lipót perkátai urasági orvost; Ochsenklimmer József vasvári járási sebészt; Szabó Ferencz keczöli községi elöljárót; Hladny József raje­­czi magán sebészt és B­a­r­t­a Antal hadi községi elöljárót. Ezüst érdemkereszttel: dr. Rezek Manó füzitői orvost, Je­szer­niczky Dániel kis­éri községi sebészt, és K­o­z­m­a Mihály beledi kfij­égi elöljárót. Az legmagasb megelégedést és elis­merést ugyanezen alkalomból­­ cs. k. A­p­o­s­­toli Felsége az alább nevezetteknek mél­tóztatott kifejeztetni: Lera Ferencz kanonoknak a váczi r. k. szé­keskáptalannál ; Br­a­c­h Ádám lovasberényi r. kath. lelkésznek ; Al­m­á­s­y Bódog, detki föld­­birtokosnak; Benitzky Flórián zsámboki föld­­birtokosnak ; dr. Schwartzel József eszter­gomi megyei orvosnak; dr. T­o­r­m­a­y Károly Pest városi orvosnak; dr. S­e­r­é­d­y János Vácz városi orvosnak ;Rothenburg Arkangyalnak az irgalmas barátok főbetegápolójának;S­t­r­ob­er János váczi sebésznek; Heinrich Lajos ideig­lenes járási orvosnak Székesfehérvárott ; dr. Czirbusz István Eperjes városi orvosnak; kö­vetkező megyei orvosoknak: dr. S­z­a­l­a­y Imré­nek Sopronyban; dr. Polak Ignácznak Győ­rött; dr. Pilz Bernátnak Szegszárdon; dr. Wehle Ferdinándnak Kaposvárott is dr. Sma­lkovitz Mihálynak Zala-Egerszegben; Men­dl Vilmos kis­ czelli járási sebésznek, és Burghardt Lipót és Stern József szilas­­balhási sebészeknek; Tomcsányi Edvárd lápos-gyarmati földbirtokosnak; Nagy József nyitrai és B­a­u­e­r József beszterczebányai me­gyei orvosoknak ;Ehrenthal Ed­várd nyitrai járási orvosnak; az erzsébetrendi nők conventjé­­nek Pozsonban ; özvegy U­r­b­a­n­e­k Mária kul­­csárnőnek Urbanek Ferencz kanonoknál ugyan­ott; végre dr. Loner Antal nagyváradi orsz. orvosi tanácsosnak, és dr. Bittner Imre boros-sebesi volt megyei orvosnak. Ö cs. k. Apostoli Felsége, Főherczeg Főkormányzó Ur­a cs. Fenségéhez Laxen­­burgból f. é. jun. 217-ken intézett legmagasb kézirata által a felségárulás miatt halálra ítélt gróf Andrássy Gyulának a büntetlen vissza­térést az austriai államokba, s elkobzott vagyo­nának visszaadását legkegyelmesebben megen­gedni méltóztatott. 87. Július 1. 1857. J­u­r­e­n­á­k Károly pesti ügyvéd f. é. junius 17-ki 13,130. sz. a igazságügy­mi­nisteri kibocsát­­vány által váltó-jegyzővé Pesten kineveztetett. F. é. jun. 13-ki 14,306. sz. a. igazságügyminis­­zeri kibocsátvány által az ügyvédség gyakorlására a pesti országos főtörvényszéki kerületben hivatalhely­­lyel Pesten M­o­r­­­i­n Imre kineveztetett. NEMHIVATALOS RÉSZ U­J junius 30. PÉNZ. Az 1857-ki január 24-én kötött pénzegyez­­vény az austriai birodalom számára kétféle u­j pénzfaj behozását rendelé. Először: egyleti pénzt, azaz olyant, me­lyet Németországban mindenki teljes névértékben elfogadni köteles, úgyhogy minden tartozás ezen pénznemben leróható, ha szinte az illető kötelez­vényben vagy váltóban más valuta lenne is ki­kötve. Másodszor: országos pénzt, melynek elfogadására kötelezettség csak a birodalom ha­tárain belül létezik, kivéve azon eseteket, ha már eredetileg más valuta köttetett volna ki. Már e kevés szóból is látható, miszerint az egyleti pénz az országos fölött tetemes előnynyel bír s mindenesetre a nemzetközi forgalomban túlsúlyra fog vergődni, s ez való a kormány tu­­lajdonképeni szándéka is. Nemzetközi forgalmi eszközt akart teremteni, melynek érvénye egész Németországban általános és változhatatlan le-Vfi­zetTegyséti prénz értékére nézve egy regulaon (jun. 14. kelt) pénzügyministériumi rendelvény a közelebbi határozmányokat tartalmazza. Miu­tán t. i. uj pénznemnek behozása — a köznapi életet közvetlenül és minden részleteiben érint­vén — roppant nehézségekkel jár, ily rendsza­bályok létesítésével csak léptenként és igen las­san lehet haladni, hogy a nép úgyszólván észre­vétlenül hozzá szokjék az újításhoz. Az egyl 1­e­t­i pénz behozása f­ő c­z­é­l volt, az országos pénz megváltoztatása pedig csak amannak kö­vetkezménye ; az egyleti pénz behozása ezenkí­vül csak a nagyobb, nem pedig egyszersmind az apróbb forgalmat is érintvén, behozása is arány­lag csekélyebb nehézséggel jár. Ennek nyomán a m. pénzügyminiszérium azt határozta, miszerint amaz egyleti pénz már f.­é julius 1-től bárminő nyilvános pénztárnál is fize­tésre használható. Ezen egyleti pénz pedig kétfé­le : tallér és kettős tallér. A tallér­­ 1 fi 25'A kr, a kettőstallér pedig 2 fi 51 kr a mostani a­u­s­t­r­i­a­i p­é­n­z szerint. Az uj tallérok és kettős tallérokból már tetemes mennyiség veze­tett, mely a legközelebbi napokban a közpénz­tárak által forgalomba fog hozatni és miután ezen uj pénznemek értéke ily szabatosan meghatároz­­tatott, azok minden nehézség nélkül fognak a forgalomban mozoghatni. E pénz alakja a kö­zönséges tallérokhoz hasonló, csak valamivel kisebbek; egyik lapon azon országnak czimere, melyben verettek, veretési év száma, aztán az elnevezés­­,egyleti tallér“ vagy „két egyleti tal­lér“ és a súly (az egytallérosoknál „30 egy font“, a két tallérosoknál „15 egy font) a másik lapon pedig az illető fejedelem arczképe látható. Feltűnő lehetne, hogy az egy és két tallérosok épen 1 ft 25 kr, illetőleg 2 ft 51 kr értéké­ben vezetnek, a­mi a számolásra nem igen al­kalmas szám, hanem erre nézve szem előtt kell tartani, miszerint ezen érték csak a mostani austriai pénz szerint van kiszabva, ezen mostani pénz pedig nem sokára ki fog vonatni a forga­lomból s uj által pótoltatni, mely a mostaninál 5° „-el vagy ‘/A-részszel csekélyebb leend. Ezen uj austriai pénz szerint a tallér értéke 1­­/a ftot, a kettősé pedig 3 ft teend, hanem mivel — a­mint mondtuk — ezen pénz csekélyebb értékű s az uj forint a mostaninak csak ,9/26 részét vagy 57 krt fog érni, természetes, hogy a tallér (a lga uj forint) a m­o­s­t­a­n­i pénz szerint csak 57 + 57/3 krt, azaz 57­­+­ 28'/a krt vagy 1 ft 25 '/2 krt, a kettős tallér pedig, mely később 3 ftot teend, a mostani pénz szerint csak 3 4­­57 · 171 krt vagy 2 ft 51 krt érhet. A mostani pénznek lassankénti eltűnésével s az újnak behozásával a tallérok s kettős tallérok ismét 1­, 2 és 3 ftot fognak érni s igy a számo­lásra alkalmasabb arány helyre lesz állítva. Az új austriai országos pénzről más alkalom­mal fogunk szólni, m­i­k­o­r fog az forgalomba hozatni és minő módozatok alatt ? azt csak ké­­ pest csak arra akartuk figyelmeztetni olvasóinkat, miszerint július 1-től fogva mindenki köteles az egyleti tallérokat és ket­­tős tallérokat a fenemlített érték szerint elfogadni és szintúgy jogá­ban áll mindennemű tartozását e pénznemben ugyanezen fenemlített érték szerint leróni. BÍRÓSÁGI ILLETÉKKOR RENDEZÉSI ÜGYEKBEN.­ ­ Az 1853. márcz. 2-diki cs. k. nyiltparancs 27-dik §-nak magyarázata régibb idő óta fogla­­latoskodtatja már a joggyakorlat embereit. Az parancsoltatik ugyanis anna­k­ban, hogy ott hol oly közbirtokosságok léteznek , melyekben a törvényes arányúság még be nem hozatott, vagy rendezésnek , vagy legelőelkülönzésnek , vagy tagosításnak , erdei haszonvételek szabályozásá­nak esete forog fönn: köteles az úrbéri törvény­szék a köz­birtokosok között mindenek előtt egyez­séget eszközleni, s ha ez nem sikerülne, a dolog mibenlétének megfelelő „ideiglenes intéz­kedést“ tenni. Mit kell itt értenünk az „ideiglenes in­tézkedés“ alatt, s meddig terjed ezen intéz­kedések határa? Ily kérdéseket vetnek föl al­kalmazásban a gyakorlat emberei. Ők azt mond­ják, hogy a törvénynek ezen kitétele határozat­lan, mivel ebben nincs kimondva, hogy vájjon kiterjedhet-e az úrbéri törvényszék ezen ideigle­nes intézkedési joga a földesúri birtokok tagosí­tására is, sőt tovább menve, ha az idézett 27-dik §-sal összevetjük az 1856. febr. 2-diki nyiltpa­rancs 159-dik-Sn'**vvf ,■ «j-lA-p-nsuaAJo&n­axis­­mmeprazúrbéri törvényszékeknek az ideiglenes intézkedések megtételénél nyilván el is tiltvák attól, hogy ők azon alkalommal a földesurak jo­gaiba s azoknak az arányosítási per útjáni kivi­telébe beavatkozzanak. Óhajtandó lett volna te­hát e részben, különösen az úrbéri bíróság ille­tékességét s hatáskörét szorosabban meghatá­rozni, sőt kiebb terjeszteni. És ezt következőleg indokolják : „Azon következetességnek, hogy az úrbéri biróság csupán a földesúr és jobbágy közötti viszonyok fölött ítéljen, koránt sincs annyi súlya, mint azon könnyebbségnek, mely az egymással összefüggő birtokviszonyoknak egyazon biró általi végleges rendezéséből származnék. Czél­­szerű lenne tehát az úrbéri bíróságokat arra is fölhatalmazni, hogy az arányosítások érdemle­ges kérdésének is végleges bírái legyenek, mi­ál­tal a rendezések nagyon könnyítve s egyszers­mind gyorsítva lennének, holott most egyik bí­róságnak okvetlenül várni kell a másikra; a rendezéssel elkészült s végre jutott úrbéri bíró­nak föl kell függeszteni munkálatát, míg a túlsá­gosan elfoglalt köztörvényszék az arányosítás végére jár.“ Mindezek nyomatékos ellenvetéseknek látsza­nak tagadhatlanul, s épen azért szükség, hogy az, valamint a legfőbb hatalomnak e részben tett határozatai indokait, úgy e most fölhozott ellen­vetések lényegét is közelebbről megvizsgáljuk s kellőleg méltassuk. Lássuk tehát bővebben. A­mi már először is az „i­d­e­i­g­l­e­n­e­s intéz­kedés“ fogalmát illeti, valamint mindenkor, úgy most is hibásnak tartjuk azon föltevést, mintha abban az foglaltatnék, miszerint az úr­béri törvényszékek földesúri birtokokat is tago­­sítsanak. Mert nem csak hogy ez, az eddig ho­zott törvényes rendeletek- s utasításokban egy betűvel sincs sehol kimondva, de elnevezését (úrbéri), s missioját tekintve, az illetékkör ily terjedelme mellett már magában véve contradi­­ctio in adiecto lenne. És ugyan, ha az úrbéri bí­róságoknak nem egyedül az lenne föladatuk, mi­szerint az úrbéri birtokokat s úrbéri viszonyokat hozzák rendbe s tisztába,­­ kérdjük : mi oknál fogva kellene nekiek, mint külön s önálló bíró­ságoknak létezniük? Vájjon nem elégséges lett volna-e a köztörvényszékek hivatalos személyze­tét inkább megszaporítani s azon teendőket is, melyek most az úrbéri bíróságokra bizvak, ama­zokra átruházni ? De ezen kérdésekre kész a fe­lelet minden oldalról, hogy „nem!“ — mivel az úrbéri birtok- és jogviszonyok mezején különben is oly roppant munka s oly sokféle teendő jelent­kezik minden lépten, hogy azokat az egyéb pol­gári jogügyek hátránya s mellőzése nélkül a je­len köztörvényszékek megbizni képesek nem let­tek volna. Kellett tehát külön úrbéri bíróságo­kat állítani, s mindazt a mi úrbéri, az ő ille­tékkörükbe sorozni. De megint ép azon alapok­nál fogva, mely létezésüket előidézte , nem is többi rendeletek fogják meghatározni; egyelőre­­ avatkozhatnak ők oly törvényes tények s ügyek

Next