Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-01 / 147. szám

v­al a barnavaska alatt egy kékes agyagra akad­­t­­, melyben a kén elszórva fekszik, de a melyet akkor nem nagy figyelemre méltattak. Később több magányosok űztek itt bányászatot kénre, de lassan kint mind felhagytak vele, mig azt a ma­gas kormány kezébe nem vette, mely még most is dolgoztat, de csak kevéssé kedvező sikerrel. A­ kén igen egyformátlanul van elosztva : ré­szint egy kékes agyagban , részint quartos tö­megekben, melyeket egészen áthat, ezek több­nyire gön­t­idomúak , hol több hol kevesebb ként tartalmaznak , néha­ pedig minden kéntar­talom nélküliek, úgy hogy a bányászatnak itten semmi irányadója nincs, s csak jó szerencsére dolgozhatik. A legnagyobb tömeg, mit eddig ta­láltak 13 '/a öl hosszú és 1014 öl széles volt, ebből maga idejében hónaponkint mintegy 2000 mázsát dolgoztak fel , mely 10—12' l tiszta ként adott. A kalinkai kénnek azon ajánlatos tulajdonsága van, hogy felette tiszta, s az arsen­­nek még nyoma sincsen b­enne. A kénen kivü­l Kalinkán előforduló nevezete­sebb ásványok a következők : kristályos gipsz, mészpát, Arsenkovand vagy Mispicke­­, egy zöldestalk,Realgar, Pyrit és Hau­er­it, ez utolsó még sehol másutt fel nem talált ásvány Kálinkét csakhamar hí­ressé tette az egész világ mineralógusai előtt. Adler úré, úgy vagyunk értesülve, azon érdem, hogy az uj ásványra figyelmes lett, s abból több felé, nevezetesen néhai professor Sadler Jó­zsefnek is küldött; leirása és elnevezése a biro­dalmi földtani intézet mostani igazgatója Haidin­­ger Vilmos úrtól származik, ki azt Poggendorf Annál, LXX. köt. 148. lapján leirta. Patera vegybontása szerint kénből és mangánból áll; igen szép regeczekben fordul elő, melyek közöl a legnagyobb példányt Adler Károly ur szívességéből a m. nemzeti muzeum birja, ez egy 5 hexaeder lapjai által kevéssé tompított octae­­der, melynek átmérője 40 mm, vagyis mintegy másfél hüvelyk. Ezen szép ajándék, mely a mú­zeum ásványtani ritkaságai között főhelyet fog­lal, már több éve a muzeum tulajdona. (Folytattatik.) AUSTRIA! BIRODALOM, B­é­c­s , junius 28. A katonai Mária Teré­zia rend százados ünnepe alkalmából a rend­­kanczellárja herczeg Metternich­­ magas­sága felügyelete alatt nagy szorgalommal s kimerítő tárgyismerettel jön ezen rendnek tör­ténete kidolgozva. E mű czime: „Der militärische Maria Theresia Orden und seine Mitglieder. Nach authentischen Quellen bearbeitet von Dr. J. Hir­tenfeld" s, cs. k. Apostoli Felségének mint a rend nagymesterének lön ajánlva. Az ál­talunk már közlött ajánlatot maga hg Metternich rendi kanczellár szerkesztette s abban igen he­lyesen megjegyezteték, mikép „a rend történe­tének már magában véve az egyes rendi tagok hőstettei felsorolásának kell lenni." Ő Felsége az ajánlatot az itt kö­vetkező legmagasb kézirattal mél­­tóztatott legkegyelmesebben elfo­gadni : „Kedves herczeg Metternich! őszintén örvendek, hogy magasz­tos Mária Terézia rendes törté­nete a jelen és utókornak oly fér­fiú­ vezetése alatt adatik át, ki úgy mint Ön, a bölcseséget valódi léleknagysággal párosítj­a s mind­kettőnek a világ előtt súlyos per­­ezekben adta szóló­, bizonyítvá­ny­a­i­t, m­iné­l fo­g­va az Ön által óhaj­tott ajánlatot annál nagyobb öröm­mel elfogadom. Bécs, april 2. 1857. Fr­encz József , a. k." Egy ezután következő bevezetés kifejti az 1857. jun. 18-ának jelentősségét a cs. hadsereg s az egész monarchiára nézve, megjegyeztetvén, mikép a Mária Terézia rend az európai szárazon az első katonai rendnek tekintetik s alapszabá­lyaira nézve a többinek mind erő például szol­gált. Ezután következnek a rend alapítására vo­natkozó okmányok; a rend történetét megelőzi még a kor története , mely az egyes élet­­leirások és haditettek megértésére szolgál, melyek politikai és történeti jelentőssége csak igy tűnik ki. A legfontosabb ez idősza­kok közt kétségtelenül a nyolczadik, melynek fölirata: „A Franczia­ és Oroszország közti háború 1812. A nagy szövetség 1813—14." Ezen évben az általános szétbomlottság hosszú kora záródott be, melyben a régi államrendszer elveszett. A feladat volt, több tagjainak s neve­zetesen Austriának ismét visszahódítani azon vi­lágtörténeti állást, melyet a korábbi hadjáratok szerencsétlenségei elvontak. Austria diplomatiája és hadserege egyformán volt ezen nagy föladat végrehajtására hivatva. Hg Metterniche ma­gasságának részvevése ez egész könyv keletke­zésében nyilván ezen legjelentősb fejezetnek magas eredetére is mutat, mely föltevést a tör­ténelmi tartalomnak meggyőzően államférfius fel­fogása és előadása szinte bizonyossággá emel. Ezen austriai álláspontból legfontosb időszak még soha világosabban, nagyobb pontossággal s kimerítőbb szakismerettel nem volt előadva. (E szakasz tartalmát közelebb megismertetjük olvasóinkkal.) Ismerjük, állítólag még csak most érkezett Berlinbe, Bécs felé azonban még most is csak után látszik lenni. A dán miniszerek kedvezőbb időt kívántak bevárni, és a kikerülhetlenül fe­nyegető felhők esetére villámhárítókról igye­­keztek gondoskodni. Azt, ki Európában már nem egy viszály fergetegét tud­ félrehárítani, szeme­­lék ki ők is maguknak a jog és igazság sújtó villáma ellen. És a francziák császárja, azon tö­rekvésnél fogva, mint a „N. Pr. Zig" mondja, hogy ez ügyben se maradjon a tárgyalásokon kí­­vül, csakugyan elvállalá e szerepet. A fran­czia beavatkozás azonban e kizárólag német ügyben természetesen csak a lehető legsim­ább és igénytelenebb lehetett. Először is, Francziaország nemcsak nem tagadja ez ügynek tisztán német jellemét, hanem még ezenfölül kijelenté, mikép a dán államférfiaknak Kopenhágában azon taná­csot ad­, hogy a német hatalmak méltányos követeléseit számba venni igyekezzenek ; más­részt azonban a német hatalmak mérsékletében bízva, azon reményét fejezi ki, hogy ez utóbbiak nem fognak a kiegyezés elé elháríthatlan aka­dályokat gördíteni, s e tekintetből, mielőtt e vi­tám a német szövetséggyűlés elé terjesztenék, előbb bevárandják azt, mit fog a franczia be­folyás Kopenhágában eszközölhetni?— E di­­plomatiai diversióval a dán ministerek tehát egygyel ifibb tanácsadót nyertek, ki őket az en­gedésre csak annál sürgetőbben nógatja. Ugyan ily támaszt leltek a dánok Oroszországban is, mely Berlinben úgy mint Bécsben tett nyilatko­zatában ez ügynek német jellemét hasonlag elis­­meré. Még nem tudjuk , vájjon a német hatal­mak tettek-e ígéreteket az ügynek elő nem ter­jesztésére nézve, de annyit bizonyosnak tart­hatunk, hogy ez ügy, még idegen beavatkozás mellett is, csak úgy nem fog a szöv­­gyűlés elé kerülni, ha a dán ministerek engednek. Ezt előre látva a dán lapok már is nyugtalankodni kez­denek s a „Faedr." megtámadja a ministériu­­mot, miért engedé meg, hogy Scheele volt külügyminister a még ápril­isban ajánlott svéd védszövetséget csak úgy könnyedén vissza­utasíthassa. — Ajánlott-e valóban Svédország oly szövetséget, mely ugyan a dán királynak csak a német szövetségen kívül fekvő birtokait biztosítandotta, de előforduló esetben természete­sen minden tekintetben jó szolgálatra lehetett volna, ez majd csak a dán lapok ígér­kező polémiájából fog kitűnni. Azonban más­részről is olvassuk, mikép Sz. Pétervártt nagy figyelemmel kísérik a skandináv esz­mének fejlődését Stockholmban. A király be­tegsége könnyen végleg az ügyek élére állíthatja a koronaherczeget, s ekkor ezen még most felhős eszme rögtön észrevehetőbben előtérbe lépne. Hogy pedig azon védszövetségi ajánlat, ha t. i. való, épen azon eszmének előre vetett árnyéka volt, ezt nem kell fejtegetnünk. Több külföldi lapban olvassuk azon konstan­tinápolyi jun. 19-ki tudósítást, hogy Moldvá­­b­a­n az ősválasztások már be vannak fejezve, Oláhországban ellenben azok szabály­zatainak még előbb az európai bizottmány által jóvá kell hagyatniok. E hit utóbbi része ellen semmi kifogásunk , de első részében annál in­kább kételkedünk , mert arra nézve , ha való lenne , aligha képesek lennének a külföldi la­pok a bécsi tudósításokat megelőzni. A Mi a már többször említett Clarendon -féle tervet illeti, mely a dunafejedelemségek köz­­igazgatási egyesítésére vonatkozik, miután erre nézve nem rég hallok , hogy azt Francziaor­szág, jobbat nem remélhetve, elfogadta, most meg azt olvassuk , hogy Orosz- és Poroszország adta beleegyezését e tervhez, sőt még Szardinia is elejtette volna az uniót, miután J. Clarendon fülébe sugta gr. Cavournak, hogy ne legyen Fran­cziaország iránt oly annyira előzékeny, így­ vált­ják föl egymást a napok s a napokkal a hírek ! Ismerjük a portának viszályát a belga követ­tel. Az első kétségtelen bizonyítványait hiszi kezében leírni annak, hogy e követ a török biro­dalomhoz tartozó tartományokban, daczára kor­mánya óvó utasításainak, mindenütt orosz érdek­ben működött. A portának annyira csupán a kö­vet személyes eljárása ellen van panasza, hogy ki­jelenté , mikép annak elutazta után a diploma­­tiai viszonyokat Belgiummal tüstént ismét meg­­kötendi. A belga kormány sem látszik pedig követének eljárását helyeselni, mit is a kül­földi consulokhoz legújabban intézett körirata mutat, melyben figyelmezteti őket, hogy ide­gen ügyekbe ne avatkozzanak, s szorosan szem előtt tartsák, mikép Belgium semleges állam. Konstantinápolyba egy nagyobbszerű cser­kesz győzelemnek híte érkezett a Kauká­zusból. Az orosz parancsnok egy erős kémszem­lét akart végrehajtani, s e végre négy részről in­tézett támadást a Kuban és Laba partjain. Azon­ban a cserkeszeket nem találá készületlenül, s az egyik hadosztály egy abeház csapattesttel összeütköz­vén,hét órai csatát volt kénytelen vívni, s végre miután a hegyi lakók a rokontörzsek­től számos segélyt nyertek,az oroszok,daczára túl­nyomó erejüknek, oly vereséget szenvedtek, hogy több mint 1500—1600 orosz bor­tá a csatatért. S mig ez itt történt, addig egy cserkesz emissarius egy orosz erődbe lopódzott,s ott T 0 k 0 m 0 ff orosz tábornokot meggyilkolta. Megjegyzendőnek tart­juk ugyan, hogy a cserkesz győzelmekről Kon­­stantinápolyon át már többször érkeztek hírek, melyek épen csak hírek voltak, azonban most mindenesetre több valószínűséggel bírnak azok, miután tudjuk, hogy az oroszok a hadjárat meg­kezdésére csakugyan mindent előkészítettek, s így az összecsapás épen nem lévén váratlan, hihető­leg e hít sem tartozik az égből cseppent győzel­mek közé. A bengáliai lázadás fenyegető alakot öltött, így értesítenek a Bombayból Triestbe úgy mint Marseillebe érkezett távirdai tudósítások. Az angolok vaskara által oly régen féken tar­tott fölkelők most már annyira vetemedtek, hogy Miratot a delhii császár fiát India királyává ki­áltották ki, a várost és a bankot kirabolták s az európaiakat lemészárolták. Több városra is ki­terjedt a fölkelés, s ezeken át sikerült is a láza­dóknak egyesülni, s most egy közös hadműve­­leti központot­­igyekeznek nyerni. Egy kal­kuttai erőd is majd kezükbe esett, de az ottani be­szü­lött helyőrség nem állt részükre, s a kormányzó kiterjedt biztosító rendsza­bályokat foganatosított, a benszülötteknek egy kiáltványban megígérvén, miszerint an­gol részről az ő cultusukat tiszteletben fogják tartani. Eddig a távirdai tudósítások. A legutóbbi adat ugyan némi világot látszik vetni azon lázadás természetére, azonban még minden­esetre be kell várnunk a rendes tudósításo­kat, hogy annak valódi jellemét és kiterjedését helyesen megítélhessük. Hogy az angol kormány tudósításai, daczára az „Observer" azon hiedel­mének, hogy a félebbi hírek túlzottak, nem le­hetnek nagyon elütök, mutatja az angol lapok azon tudósítása, hogy 2 lovas és 4 gyalog­ezred, egészben mintegy 8000 parancsot kapott hajóra szállni. Anglia tehát alig hogy Ázsiában egy háborút befejezett, már ismét kétfelé kénytelen villogtatni kardját: lázadó alattvalói s nem so­kára az engedetlen chinaiak ellen. Anglia, London, jun. 27. A felsőház 25-iki ülésében Redesdale lord indítványára egy oly bili olvastatott fel első ízben , melynek czélja a kormány e­l­v­á­r­á­s­i bilijéből némely pontokat kihagyatni. Erre Campbell lord indítványára hosszas és élénk vita után másod­szor olvastatott fel egy oly bili, mely az illede­­lem­sértő képek s iratok árulásának meggátlá­­sára vonatkozik, azonban azon fentartással, mi­kép a bizottmányi tárgyalás alkalmával a bilibe némely szavak igtattassanak be, a törvény netaláni helytelen alkalmazásának megelőzése végett. — Az alsóházban a parliamenti esküre vonatkozó bili harmadszori felolvasása lévén napirenden, Blandford marquis a felolvasás­nak hat hónapra elhalasztását indítványozá. A bili ellenében a britt korona keresztényi jelle­mére s annak szükségére támaszkodott, hogy a keresztény vallás nemzeti vallását fenntartassék. Drummond gunyoros-humoristicus beszédében támogatá a módosítványt. D’ Donoghue­s B­r­u­y­e­r szintén ellenzék a bilit, mint a mely újólag szentesíti a katholikusok által leteendő esküformát. Végre a bili 291 szavazattal, 168 ellen harmadszor felolvastatott s keresztülment. Erre még hosszas vita után, 361,233 ft at. sza­vaztatott meg közoktatási czélokra. A felsőház tegnapi ülésében Albemarle lord jelenté, mikép pénteken az a­u­d h-i király­, s kit családnak egy oly kérvényét terjesztendi elő, melyben azok panaszt emelnek a keletindiai társulat bánásmódja iránt, s bizottmány kinevez­­tetését kérik ügyeik megvizsgálása végett. A királynő a tegnapelőtti titkos tanácsülésben férjét, Albert herczeget „Prince-consort" czi­­mével ruháztatta fel , mely czim által az angol herczegi állást s jogokat nyer. — Tegnap a ki­rálynő a Hyde-parkban személyesen osztá ki a „Victoria-keresztelket." Francziaoszág, Pár­is, junius 27. A fran­czia bank tanácsa a discontót tegnap 6-ról 5% p.c.-re szállítá le. — A „Siécle" ma kijelenti, mikép ájul. 5-kius választás alkalmá­val, Cavaignac, Carrimon s Olivier, mint a­kik legtöbb szavazatot nyertek, — fognak föllépni ellenzéki jelöltekül. — Lamartine egy, a „Pays"hez intézett iratban megc­áfolja azon közlést, mintha ő Maconban jelöltül lé­pett volna föl, miután ő már egy héttel a válasz­tás előtt, forma szerint visszautasítá a jelöltséget. — A párisi börze a félhivatalos lapok örömkiál­tásaira 25 centi-nyi újabb b­a­­­s­s­e-e­­ válaszol. — A vidékről érkezett tudósítások szerint ott az ellenzék ügyei épen nem állottak oly roszul mint azon körülményből lehetett volna gondolni, mi­szerint szinte az összes kormány­jelöltek meg­választottak.­­ Több városokban a részt­­nemvevők, vagy az ellenzéki szavazatok több­ségben voltak, s a kormány csak a választó­­kerületek új felosztása következtében győzött. Hír szerint a párisi választások eredménye igen mély benyomást tett a császárra. Mint mondják, több olaszok befogatása következtében, a kor­mány igen fontos összeesküvésnek jött nyomába. A befogatottaknál olyan fegyvert találtak, mely hasonlít ahhoz mit P­i­a­n­e­r­i használt. A c­s­á­­s­z­á­r egy hónapig, vagy legfölebb 40 napig ma­­radand Plombieresben,a mikor onnan Pá­­risba visszajővén, a császárnéval együtt O­s­­b­o­r­n­e-ba utazandik. Innen visszatérve a csá­szár a chalonsi táborba menend; a császárné pedig a cs herczeggel együtt, ezalatt Biar­ritz­b­a­n fog lakni, honnnan a császár Septem­ber végén hozandja őt vissza. A császár elhatá­­rozá, hogy rokona J­e­r­o­m­o­s-N­a­p­ól­e­o­n her­czeg , Jeromos herczeg fiának holttetemei a rok­kantak palotájába helyeztessenek. H­e­n­r­y ez­redes és Drossot apát parancsot kaptak, Florenczből ide szállíttatni a herczeg holt­testét, ki 1847-ben, mint würtembergi testőr­­kapitány halt meg. Belgium, Brüssel, jun. 26. F­e­r­d­i­n­a­n­d­­ M­i­k­s­a cs. k. főherczeg tegnap későn este Ant­­werpbe érkezett, az éj többi részét a hajón tölte, s ma korán reggel Brüsselbe jött, hol a palotában szállott meg. A főherczeg incognito utazik, s ezért semmi elfogadási ünnepély sem KÜLFÖLD. □ (Politikai szemle.) A dán válas­z­­jegyzék, melynek tartalmát már oly srég volt, csak rövid ideig fog itt mulatni, m erre visas­szatérend Olaszországba. Ma este La­eken­­ben családi lakoma lesz. Spanyolország, Madrid, jun. 22. A kö­­vetkamra elfogadta az útépítésre s a köz­­oktatásra vonatkozó törvényeket; ma a fran­­czia-spanyol határ­igazítási terv tárgyal­­tatik; holnap pedig a sajt­ó­törvény tárgya­lása fog megkezde­ni. Valószínű, hogy a progres­­sisták, vicalvaristák, a mérsékleti hírlapírók, s némely mások a javaslatot ellenzendik, azonban átalában ezen különböző töredékek 90 szavaza­tot sem fognak összegyűjthetni. A hírlapok igazgatói az ezen ügyben tartandó összes beszé­deket összeszedni, s előfizetőik közt szétosztani szándékoznak. F. hó 1-jén kezdődik az egész lejárt adósság kamatfizetése, a kormány minden egyéb kötelezettségeit is a legnagyobb pontos­sággal teljesítendi.Mint mondják, Serrano he­lyébe R­i­v­a-8 herczeg fog párisi követté kine­veztetni. • Távirati tudósítások. P­á­r­i­s, jun. 28. Gr. M­o­r­n­y Gr. Pétervárról ide érkezett. Az „Estafette" is elfogadja most a „Presse" és „Siecle" által felállított három jelöl­tet. Napoleon hge napokban Manches­terben kiállításb­a megy. Kiel, jun. 27. Délelőtti 11 óra. Az orosz cs.­felségek épen most kötnek ki, mintegy 3 óra táján Hamburgba várják. Triest, jun. 27. A „Triest. Ztg" nak az utolsó tengertuli postával Bombayból máj. 2- ről ide érkezett magán tudósításai jelentik, mikép a ben­­gáliai elnökségben a szipay-k (benszülöttek) közt fölkelési mozgalom tört ki. Delhiben sok európai öletett meg; az ottani banktól ötven lae­rápiát vettek el s a legutóbb elhalt nyugalmazva volt nagymogul fiát fejedelemnek kikiáltották. A gwaliori muharadzsah a brittek mellett nyilatko­zott ; a mozgalom és forrongás Calcuttától egész Lahoreig kiterjedt. Ágra nyugodt ; Lucknorvot sir L­a­w r­e­n­c­e tarté féken. A kormányzó már egy erős csapattesttel Delhibe megindult. — Jun. 28. G­r­e­g a miniszertanácsos vezetése alatt tegnap Laibachból ismét egy vasúti vonat érkezett ide. Bologna, jun. 26. A sz. atya meglátogatta a cs. k. ausztriai csapatok kórházát, s a beteg ka­tonáknak vigaszt és áldást osztott. Alexandria, jun. 20. Az alkirály Smyrná­­ból visszatért. Az idei gabnatermés oly nagy, hogy mintegy 3,200,000 hectolitre fog kivitel alá jutni. Hongkong, máj. 12. Kantonban nagy drá­gaság uralkodik. A politikai helyzet nem válto­zott. A chinaiak ismét megkisérték egy hajót a jégbe röpíteni. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Kassa, jan. 28. A vetések állása a kassai köz­­igazgatási területben ez évben általánvéve kielégí­tőnek mondható : az őszi valamint a tavaszi vetés többnyire jó, Gömör és Bereg megyékben igen jó, csak Abaúj-Torna és Zemplénben nem haladja meg a középszerűséget az őszi, s csak Mármarosban és a kassai határban maradt őszi és tavaszi valamint ez utóbbi helyen minden egyéb termés is középszerű. Széna és takarmányfű, kivéve Gömör és Ungh me­gyéket, szintén jól sikerült. Beregben a szőlő igen jól áll, de annál roszabbul egyéb gyümölcs, ez utóbbi általában mindenütt középszerű, s csak a Sze­­pességen és Mármarosban termett bővebben. — A borzai kilátások a Hegyalján, valamint Ungot kivéve egyebütt is e közigazgatási területen, csak középszerűek. A kapanövények mindenütt kedve­zően állnak. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemz. színpadon: „ Bíbor éa­­ász“ Eredeti történeti dráma 5 felv. A pesti német színpadon: „­Jeberra­­schlingen. “Posse mit Gesang in 2 Aufz. Bécsi b­ör­z­e. Megérkeztek. Gr. Nemes Ábrahám cs. kir. kamarás Kolozsvárról. — Smoltky Apollinár lo­vag földbirtokos Waczkowtzról. — Gr. Ráday Pál földb. Pécseiről. Tersztyánszky Sándor cs. k. tanácsos Nagyfaluról. Karagyorgyevits György szerb alezredes Belgrádból. Jun. 29. Gr. Péchy Konstantin földbirtokos — Gr. Bar­za József földbirt. Bécsből. —­ Ra­di­c­e­v­i­t­s István szerb feld. ezredes és nyug. mi­nister Bécsből. Dunavizállás : jun. 30. 6'­5' — 0 fölött. Felelős szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS. * jun. 30. jun. 27. Nemzeti kölcsön °/0­00 *. ' 84% Metalliq % . . 83“/.. 833/4 Magyar földteherment. köt. 82 83'/«. Államkötelezvény 5% . . — . 99% „ 1839. .— 1433/« „ 1854.4% no«/18 111 Éjszaki vaspálya . . . 2005 198% Államvasutrészv. . . . 269 260 Tiszai „ ... . —1/ 1003/g Ferencz­ József keleti. . . —-— Pozson-nagyszombati. . .— 27 „ elsőségi— 37 Bankrészvény .... 1027 1026 Hitelintézeti..................... 2383/4 2381/4 Dunagőzhajózási .... 580 581 Pesti lánc­hid ....5­72 Augsburg.......................... 104 104% Hamburg . . . . . 76% ■ 96% London .......................... 10. 7 10. 6% Cs. k. arany . . . . . 7%1 1073/4

Next