Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-04 / 150. szám

i felléklet a Budapesti Hirlap 150-dik számához. Hirdetmények a földtehermentesitési kárpótlási tőkék kirendelése tárgyában. (790*) (2—3) 3042. — A máramarosmegyei császári királyi törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai cs. k. országos földtehermentesitési bizottmánytól átérkezett jogér­vényes felszámítási határozatok folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birto­kosoknak ugyanott elősorolt javaikra nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1864-dik évi január 16-án kelt cs. nyiltparancs értelmében megnyittatik; erre nézve hirdetményi határidőül 1857. évi aug. 27-re, tárgyalási határnapul pedig 1857. évi oct. 29-ik napja reg. 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : 1. mindazok, kik ezen kármentesített javak vagy jogok iránti igényeiket az 1852-ik évi november 29-kén kelt legfelsőbb cs. k. nyilparancs (birod. törvénylap 247. sz.) engedélye szerint az 1854-dik évi április végivel lejárt egy évi határidő alatt biróilag érvényesítették, magukat e tekintetben igazolják. 2. Azok, a kiket az érintett cs. k. nyilttparancs szerint visszaváltási jogaiknak érvényesítésére még hosszabb határidő illet, ezen jogi követelést okiratos kimutatás mellett bejelenteni, vagy magukat a per megindítása iránt kimutatni tartoznak.­­ Azok, a­kik a kárpótlási tőkére vagy annak kamataira igényt más jogc­ímből támasztanak, e tekintetbeli jogaikat érvényesítsék. 4. Mindazon hitelezők, kik a kármentesített jószágra az 1854-dik évi m­ártius 1-je előtt eszközlött betáblázás által követeléseiknek elsőbbségi jogokat szereztek, s a fizetésre a kárpótlási tőkébeli kielégítéshez igényt akarnak támasztani, ezt bejelenteni tartoznak , ellenkező esetben mindezek a kárpótlási tőke utalványozása iránti tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és az 1, 2 és 3 alatt megjelölteknek csupán az leend­ően tartva, hogy netaláni jogaikat csak az ellen érvényesíthessék, a­kinek követelési igénye a kárpótlási tőke és an­nak kamataira az utalványozási tárgyalásnál elismertetett. 5. A kárpótlási tőke kirendelése iránti tárgyalásra a fenn kitűzött határidőre mind­azok, kik a fentebbi pontokban meghatározott igazolásokat vagy bejelentéseket nyújtanak be, személyesen vagy meghatalmazottjaik által annál bizonyosabban jelenjenek meg, mert különben úgy fognak tekintetni, mintha semmi igazolásokat vagy bejelentéseket sem nyúj­tottak volna be. 6. Végre kijelentetik, hogy a hirdetési határidő elmulasztása s a tárgyalási határ­­napróli elmaradás esetében az előbbi állapotbai visszahelyezésnek helye nincs. A kárpót-Neve a kárpótlásra jogo-Neve a hely-A kárpótlás lási tőke sitottnak. ségnek. tárgya. mennyisége. frt kr Dáni György F. -Nyeresznyicze 1’/» stelek 562 . - 30­8 zsellér 400— r'* A.-Nyeresznyicze Vs jtelek 112 30 HO­ 2 zsellér 100— a Almásy Franciska szüle-Urmező 3'/, jtelek 937 30 Qe­tett Patay mint Pogány 4 zsellér 200 — JO Lajos örököse Soófalva1 50— Sándorfalva 1% jtelek 612 30 t­ m 1 zsellér 50— Bo­losvay Kálmán Zádnya le/a jtelek 525­­— Egry János özvegye szü-Kelecsény l*/s I 487 30 1857. máj. 1. lez. Kőszeghy Zsuzsanna Podobecz IIs „ 412 30 Vei­er the V8 n 112 30 1857. nov. 1. Idősb Horthy István Kalocsa-Imsád 6/ 225 ___1857. máj. 1. 5 zsellér 250 ||Su Hidegpatak U/s jtelek 450— Iszka 2% 1 862 30 Iszka-Pilipecz Vs 1 150— Iszka-Podobecz 1% „ 525 --1 1857. nov. 1. Iszka-Rosztoka V« „ 112 30 Ripinye-Szuha Vs n 112 30 Kelecsény I7s p 487 30 Pogány Lajos hagyatéki F.-Apsa és Apsi­ 3% „ 1312 30 1857. máj. 1. csődtömege cza 1 zsellér 50— Karátsonyfalva l’/s­­telek 1 zsellér 393 50— 1856. nov. 1. Szőllősy Balázs Szeklencze 2 zsellér 100— Hotyka Vaszily és Iván-Disznópatak 9/n stelek 196 52% kus Simon Opris Juon a Nátsikulus F.-NyeresznyiczeVb n 37 30 1857. nov. 1. M.-Szigeth, junius 23-dikán 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (791*) (2—3) 2334. stb. A beregszászi cs. k. m.-törvényszék részéről közhírré tétetik, hogy a kasa­i cs. k. országos földtehermentesítési bizottmánytól átérkezett jogérvényes felszámotási határozatok folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birtokosoknak ugyanott elősorolt javaikra nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854-dik évi január 16-kán kelt cs. nyilt parancs értelmében megnyittatik; erre nézve az alább kitett hirdetményi és tárgyalási határnapok reggeli 9 órája oly felszólí­tással tűzetik ki , hogy: (Lásd a fe­lebbi 1. 2. 3. 4. 5. és 6 pontokat.) 1 "M 00 . *03 Neve a kárpótlásra Neve a köz-A kárpótlás■ Kárpót-736-*j Kamat-X) í© «2 «03-0 732 jogos tottnak.­ségnek. tárgya.aoS 'aj *°3 -i-» it frt kr tó frt kr ÉH1“ Korláth Zsuzsanna Kuzmina 1 stelek 300 14230 rH© szül. Gulácsy rH CO Újhelyi Amália szü-N.-Rákócz 2 zsellér 100— 4730 &b P­­letett Mándy 03n Vasady Gábor Szöllös-Vég-3793 45 1802 ív, fer­ardóa 3 JO GO Kallós Mária szül. Sas vár 1 stelek 400— M 190— rH rH Hagara hagyat. R­á t­h­o n­y­i Lajos . . . Batár 2% I 1006 156 47758 1857. 1857. csődtömege jul. 23.sept.24 B. Perényi István N-Szöllös 15 5762 30 IC 00 2449 3%1857. 1857. csődtömege 12 zsellér rH Vi­jtelek 212 30 10056%aug 24.sept.au Beregszász, jun. 16. s 19-dikén 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (783*) (3-3) 2813. 2814. 2815. A kassai cs. k. orsz. törvszék részéről közhírré tétetik, hogy a kassai cs kir. orsz. földtehermentesitési bizottmánytól átérkezett jogérvényes határo­zat folytán az alábbi táblás kimutatásban megnevezett birtokosnak ugyanott elő­sorolt javaira nézve a kárpótlási tőke kirendelésének teljesítése végetti eljárás az 1854. évi január 16-án kelt cs. nyiltparancs értelmében ezennel megnyittatik ; erre nézve az alább kitett hirdetményi és tárgyalási határnapok reggel 9 órája oly felszólítással tűzetik ki, hogy : (Lásd fennebb az 1. 2. 3. 4. 5. és 6. pontokat.) Kassa, junius 23-kán 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. Neve a kárpótlásra jo­gosítottnak . Neve a helységnek. Kárpót­lási tőke Kamatolás kezdete b­ejelentési­ határidő. : CD • N3S Pe­rs 1 3 c3 fl Sd43 * frt | kr Zsarnay Imre Égerszeg Járok Szadellő 450 825 22 30 1856. máj. 1 1857. nov. 1. Hirdetmények: (776*)­­ (3-3) 208. Miután az országos földtehermente­sitési bizottmány a földtehermentesitési vi­szonyok kivitelét, a­mennyiben az orszá­gosan fizetendő úrbéri és mentesítési viszo­nyok kieszközlése és felszámolásával fog­lalkozott, azt bevégezte, ennek folytán bel­­ügyminister úr ő excellentiája f. évi má­jus 9 iki 4487. sz. a. magas leirata folytán ezen bizottmányt megszüntetvén, egyúttal elrendelendőnek találta, miszerint a föld­tehermentesítési viszonyokban ezután elő­forduló ügyek, az 1854-iki nov. 30-iki hir­detmény folytán eddig a földtehermentesí­tési országos bizottmánynyal egyesítve volt, földtehermentesítési alap igazgatóságnak adassanak át, mely jövőben mint egyedüli s önálló hatóság fog fennállani. Mi is ezennel köztudomásul adatik. Pozsony, junius 23-án 1857. Cs. k. helytartósági osztály. (780*) (1—3) A cs. k. zálogház ezennel tudatja, misze­rint 1856-ki april havában elzálogitott, és 1857-ik julius 14-kéig sem kiváltott sem átírt zálogok, nevezetesen : felsőruha, fehérnemű, czin-, réz-áru, s más ilyesféle 1857-ik évi jul. 15- és 16-án; az elzálogitott ékszerek pedig ugyanazon fennkitett 1856-iki április hóról a reá következő héten úgymint szerdán 24-én nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek eladatnak. Egyszersmind tudtul adatik, hogy ugyan­csak 1857. évi márt. havában egyenkint, vagy más tárgyakkal elzálogitott, és csak három hóra átvállalt prémes ruhák, ha folyó 1857. jul. 14-ig ki nem váltatnának, ugyan, csak I. 1857. évi julius 15-én a legtöbbet ígé­rőnek eladatnak. Úgy az alulirt megnevezett hivatali szá­mok alatt elzálogitott s ki nem váltott, és ezért eladott tárgyak jegyzéke azzal hozatik nyilvánosságra , hogy a hivatalos levonás után maradt összegek az alant következő jegyzék szerint 1857. jul. 14-ig a zálogjegy visszaszolgáltatása mellett átvétessenek, kü­lönben azok elesvén a hivatali pénztár tulaj­donává válandanak. JEGYZÉK: zálogjegy száma. Napja, hava és éve a zálogoknak Az át­veendő felesleg * J H frt |kr. 67055 3.October 18538 67209n VI— 53 673444 1)» — 40 67611n — 7 676565 n — 52 67973V n --- ' 24 68024n n 1 11 683626 n » — 31 68824 10n 1)— 11 69360 11 --- •2 69430 12n — 20 695413 69787 135 32 69807n n „ — 23 70083 14— 46 700972 46 70155n — 51 70165— 54 70329 17—■ 46 70513­ — 5 71763 218 6T 71867 241 59 71953n 1­9 oc 71960 1­9 19 7201£— 16 72543 26— 45 72775 1 40 72781n — 11 72971 27— 43 730101 21­ 731202 20 73121— 43 73202— 12 73402 281 35 te 734473 24 T“ 73531n —1—1 73710 31 9­— 53 73817V — 14 73853„ 1 40 73885„ 1 20 738962 9 73962— 31 7330484 — 23 34075 34139 11 12 t) fi 14 53-34435 14_ 2 t8 34540 17_ 5 51 346091 54 35463 241 37 35680 25 101 36319 313 32 364658 50 Kelt Pesten, junius 25.1857. A cs. k. záloghiva­tal által. Árlejtés. (1505) (2—3) A budai cs. k. 7. sz. hadszer-tüzérségi parancsnokság részéről ezennel közhírré tétetik, hogy f. é. augustus 3-án reggeli 9 órakor a hadszer-tüzérségi parancsnok­ság irodájában Budán a várban a hadszer­tárban, a hadszer-tüzérségi parancsnokság számára 1858.katonai évre szükséges hadszer­­tárgyak szolgáltatásának biztosítása végett árlejtési tárgyalás fog felsőbb jóváhagyás fentartás­a mellett tartatni, mely tárgya­lásból alkuszok és hajhászok kizárvák, s ab­ban csak termelők, szabadalmas iparűzők és oly kereskedők vehetnek részt, kik jogosítva vannak kereskedést űzni azon tárgyakkal, melyeknek szolgáltatása árlejtés alá bo­­csáttatik. A megkívánt­at­ó hadszertárgyak követke­zők, úgymint: fűszer- és vászonáruk, kü­lönbféle anyagok, szerek és eszközök, fa­tárgyak, bőrneműek, fa- és kőszén, kosár­­kötő-munkák , vessző­czikkek, irodai és rajzszerek, bádogos-, kötélgyártó- és kefekö­­tőmunkák, vasáruk és szerszámok, vashá­­mormunkák, szegneműek és facsavarok, váspolyvágó- és köszörüsmunkák, mészáros­ba szappanfőzőczikkek, könyvkötőmunkák. A bánatpénz a csekélyebb tárgyakra nézve 5 frttól 60 írtig, a nagyobbakra nézve pe­dig 60 frttól 250 frtig p. p. terjed s arány­ban áll a szolgáltatás érdemével. A vál­lalkozás nélkül maradó árlejtők bánatpén­züket visszakapják, ellenben a vállalkozók azt biztosíték végett még egyszer annyira kiegészíteni tartoznak. A feltételek, melyek alatt az árlejtési tárgyalás tartatni fog, úgy­szintén a rész­letek és a tárgyalás alá kerülő tárgyak mustrái, valamint az azokból megkivántató mennyiség a hadszer-tüzérségi parancsnok­ság irodájában a szokott hivatali órák alatt naponkint megtekinthetők. Az írásbeli ajánlatok még az árlejtés előtt, lepecsételve s az előírt bánatpénzzel ellátva, továbbá a kereskedelmi és iparka­mara által, vagy hol ilyen nem léteznék, az illető czék elöljáró által kiadott bélyeg­­telen bizonyítványok hozzácsatolása mellett, mely bizonyítvány megerősíti, miszerint az ajánlattevő elegendő képességgel bír az ajánlott mennyiségnek a kitűzött határidő alatti beszolgáltatására, benyújtandók. Azok csak a szóbeli árlejtési tárgyalás bevégezte után fognak felbontatni s oly írásbeli aján­latnak, mely netán csekélyebb árt köve­telne mint a szóbelinélnél elérve jön, el­sőbbség adatik, legyen bár jelen maga az ajánlattevő vagy sem. A tárgyalási jegyzőkönyv berekesztése után semmiféle ajánlat sem fog utólagosan elfogadtatni. Buda, junius 30-án 1857. A. cs. k. 7. sz. hadszer-tüzérségi parancsnokságtól. _____ (3_3) Üveges-m­unka-szállítási árlejtés. Pest város tanácsa részéről közhírré té­tetik, hogy a szt.-rókusi közkórház számára 185%-ik évre kivontató üveges­ munka szál­lítása folyó évi július 15-én d. u. 4 órakor a rókusi kórházban a gondnoki hivatalban tartandó árlejtés útján fog átengedtetni. Vállalkozni szándékozó urak szívesked­jenek a kitűzött helyen, a­hol a szerződési feltételek is megláthatók, 10% bánatpénz­zel megjelenni. Pesten, junius 29-én 1857. A városi tanács által. C 8 6 d ö k. (1517) _ (2-3) 12126. A pesti cs. k. orsz. tervszék mint ál­talános csődbíróság által közhírré tétetik, hogy Markóczy Antal, József és Ödön testvé­reknek minden ingó, és azon koronaországok­­ban,melyekben az 1853. évi jul. 28-a ké­t ide­iglenes csődrendtartás hatályos, fekvő in­gatlan vagyona felett a csőd megnyittatott, s pelügyelőül Lorsich ügyvéd ur, ennek helyetteséül pedig Fabriczius András ki­neveztetett. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban vagy szóval legfölebb 1857. sept. 5-kéig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél bejelent­sék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igé­nyeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólíttatnak , hogy az ideig­lenes tömeggondnok megrősítése , vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett 1857. sept. 12-kén reg. 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a köz­adós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. kir. országos törvényszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1857. jul. 16-án reg. 9 órára ugyanott azon hozzáadással hivat­nak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat ho­zatni. Pesten , jun. 25. 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (1525) (1—3) 2907. A s.-a.-ujhelyi cs. k. vár. kik. jbi­­róság részéről ezennel közhírré tétetik, mi­szerint gereselyi közbirtokos Kozma Ká­­rolynak kérelme folytán bárhol találtató ingó , és azon koronaországokban, hol a csődrendtartás hatályos , létező ingatlan vagyonára nézve, valamennyi hitelezőinek csődülete mai napon 2907 sz. a. kelt ha­tározat által elrendeltetvén, ideiglenes csőd­tömeggondnoknak Héczey Károly gercselyi lakos, perügyelőnek Képes Ferencz perügye­lői helyettesnek pedig Kossuth Sámuel helybeli ügyvéd urak rendeltettek ki, egy­szersmind a követelések bejelentésére­­. 1857. évi jul. 31-e, rendes csődtömeggond­­nok és választmáy választására pedig f. é jul. 15-re d­. e. 9 órája záros határidőül tűzetett légyen ki. Mindazok tehát, kiknek nevezett Kozma Károly csőd alá került vagyona ellen bár­mily czim alatti követelésük volna, felhi­vatnak, hogy azokat rendes keresetlevél mellett, a fennkitűzött határidőig annál bi­zonyosabban jelentsék be, minthogy azok különben tekintet nélkül az őket netalán illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra a csődtömeg a jelentkezők közt szét fog oszlatni; továbbá a rendes tömeggondnok és választmány választására is annál bizo­nyosabban megjelenjenek , minthogy a vá­lasztásnál a meg nem jelenőkre semmi te­kintet nem leend, és ha senki sem jelenne meg, a tömeggondnok és választmány az ő veszélyükre s költségükre a­­biróság által fog kineveztetni. S.-A.-Ujhely, jun. 25. 1857. Cs. k. vár. kik. jbiróság. (1533) (1—3) 1483. A h.-m.-vásárhelyi cs. k. szkirói hivatal mint bíróság részéről ezennel köz­­hírré tétetik, miszerint általa a f. é. jun. 10-n 1483 sz. a. h.-m.-vásárhelyi kereskedő Heuman Sámuel összes ingó, s azon kora­Csőd megszüntetések. (1518) (2-3) 11844. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről a Kun Simon pesti lakos ellen a Pest városi törvényszék által 1845-ik aug. 29-n elrendelt csőd, a hitelezők kielégitése folytában ezennel megszüntetik. Pest, junius 22-n 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (1523) (2-3) 2524. A cs. k. ungvári megyei tervszék által közhírré tétetik, miszerint az 1856- évi aug. 6-n 2851 sz. a. kelt hirdetmény által Weinberger Dávid ungvári kereskedő vagyona felett megnyitott csőd, az összes csődtömegnek felosztása után ezennel be­­végzettnek nyilvánittatik. Ungvár, jun. 16. 1857. Cs. k. m.­tervszék. Felhívások. (1522) (1—3) 281. A debreczeni cs. k. úrbéri törvény­széknek f .1857-ik évi junius 24 én 281. sz. alatt, végzése folytán Észak-Bihar megyé­ben fekvő Vajda helységében minden köz­birtokosok ezennel hivatalosan felhivatnak, hogy a cs. k. pénzügyi ügyvédség által kép­viselt cs. k. kincstár felperessége mellett a mondott helység úrbéri rendbeszedése s ta­gosítása s minden birtokviszonyok végre­­elintézése végett benyújtott keresetlevél feletti tárgyalásra folyó év augustus 3-ik napja délelőtti 9 órájára Debreczenben a cs. k. úrbéri törvényszék előtt vagy sze­mélyesen, vagy bíróilag hitelesített meg­bízó levelekkel ellátandó megbízottjaik ál­tal okvetlen megjelenjenek, az ideig is a keresetlevelet a törvényszéknél megtekint­hetik; egyszersmind utasíttatnak, hogy a kitűzött tárgyalás alkalmával a polgári perrendtartás 68-ik §-a értelmében a kéz­besítések átvétele végett egy közös meg­hatalmazottat jelöljenek ki. Debreczen, junius 24-én 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. naországokban, melyekre nézve az 1853. évi jul. 18-n kelt vn. igazságügyi rendelet által behozott csődrendtartás hatályos, található ingatlan vagyonára saját kérelme folytán a csőd ezennel megnyittatik,pelügyelőül Gosz­­tonyi Sándor, annak helyetteséül Balázs Já­nos hites ügyvéd urak biróilag kinevez­tetnek. Mindazok pedig, kik a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igényt tartanak, ezen­nel fölszólittatnak, hogy azt ezen szki­ói hivatal mint bíróság előtt legföljebb f. 1857. évi aug. 1-ig annyival inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben az őket neta­lán illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálog­jogra nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi min­den igényeiket el fogják veszteni. Ugyancsak a hitelezők felhivatnak még arra is, hogy az ideiglenes tömeggondnok és hitelező választmány megerősítése,avvagy másnak választása végett f. évi jul. 20-ig ezen biróság előtt megjelenjenek, mivel kü­lönben a csődrendtartás 30 és 44 §§-ainak rendeletéhez képest figyelembe nem vétet­vén, tömeggondnok és hitelező választmány az ő veszélyükre hivatalból fog neveztetni. H.-M.-Vásárhely, jun. 10. 1857. Cs. k. szbirói hivatal (1532) (1-3) 146. Alulirt cs. k. első folyamodásu urb. tervszék által a tisza­füredi szbirói járás­ban fekvő Tisza-Szőllős községbeli közbir­tokos Palóczi Horváth Simon a nevezett helység többi közbirtokosai és a volt úr­béres lakosság ellen Tisza-Szőllős helység határa úrbéri szabályozása, legelő elkülö­­nözése és az egyéni birtokok tagositása iránt ezen cs. k. urb. tervszékhez benyúj­tott keresete folytán az 1853. évi mart. 2-ki cs. nyiltparancs 27-ik és az urb. ügy­­rendtartás 159 §-a értelmében a közbirto­kosság közti arányositási kérdésnek minde­nek előtt elintézése, ezen kérdésnek pedig netalán sikerült tisztába hozatala után ugyan a fennidézett cs. nyiltparancs 31-ik §-hoz képest a szabályozást gátló akadályok meg­vitatása végett törvénynapul folyó 1857-ik évi aug. 12-ik napjának d. e. 9 órája tű­zetvén ki; ennek következtében miután ne­vezett helység közbirtokosai névszerint fel­peres előtt mindnyájan lehetőleg ismeretle­nek, de a megnevezettek közöl is többen jelölt lakhelyükön nem találtathatnak, mind­azok, kik többször itt Tisza-Szőllős község határához jogot tartanak, ezennel felhivat­nak, hogy akkoron ezen cs. k. úrbéri tör­vényszék előtt Szolnokon szükséges okmá­nyaikkal ellátva személyesen, vagy törvé­nyes képviselőik által jelenjenek meg, s a további rendeletek átvétele végett egy kö­zös meghatalmazottat jelöljenek ki, mint­hogy ellenkezőleg a további kézbesítések a polg. perrendtartás 68-ik §-sa értelmében fognak eszközöltetni. Szolnok, jun. 27. 1857. Cs. k. urb. tervszék. (1520) (1—3) 1065. A kaposvári cs. k. megyei törvény­szék részéről közhírré tétetik, hogy Deres Mihály közbirtokos Kaposvárott 1857-ik évi január 15-én végrendelkezés hátra ha­gyása nélkül magtalanul meghatározott. Minthogy e hagyatéki biróság előtt tudva nincsen, mely személyeket illeti az elhalt hagyatékáhozi örökjog, ennél fogva mind­azok, kik erre bár­mily jogczimből igényt támasztani vélnek, felszóliittatnak, hogy örökjogukat az alább kitett naptól számí­tandó egy év alatt ezen bíróságnál jelent­sék, s azok kimutatása mellett örökösi nyi­latkozatukat nyújtsák be, ellenkező eset­ben a hagyaték, melyre nézve az alatt Fa­ié. János hagyatéki gondnokul rendeltetett, azokkal, kik örökösöknek nyilatkoztak, és örökjoguk czimét kimutatták, fog tárgyal­tatni és nekik átadatni, a hagyaték el nem foglalt része pedig az álladalom által fog behuzatni. Kaposvár, junius 13-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1524) " (1—3) 2071. Néhai özv. Mester Istvánné szül. Csaplár Judith hagyatékának egy heted­része a Mester István vélelmezett örökös megtagadott nyilatkozata és a többi örök

Next