Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-02 / 148. szám

Pest Csütörtök, 148 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre :félévre: 10 frt, évnegyedre:1 frt. Helyben : félévre: 8 frt, évnegyedre: 4 frt. A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 6 kr, többszöriért pedig 4 kr számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda Egyetemutcza 2-ik ss. alső emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utcában, 2-ik szám alatt, földszint. HIVATALOS RÉSZ. 0 cs. k. Apostoli Felsége f. é. junius 21-ki legfelsőbb határozata által iskolafőfelügyelővé az egri érseki megyében Ferenczy Imre ottani kanonokot legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. F. é. jun. 22-én a budai cs. k. egyetemi nyomdában az országos kormánylap első osztályának XII darabja és második osztályának VIII és IX darabjai mind német egyes mindöszes kettős kiadásokban megjelentek és szétküldettek. A XII. darab tartalma: 88. sz. Pótegyezvény Austria és Belgaország között, az 1853. julius 16-kán kelt austriai-belga államszerződvényhez, a gonosztevők kölcsönös kiadása tárgyában. (Megköttetett Brüsselben 1857. mártius 18-kán, a mindkét részrőli jóváhagyásokban kicseréltetett ugyanott 1857. april 24-kén.) 89. sz. A pénzügyi és kereskedelmi ministériumoknak 1857. april 28-kán kelt rendelete, kiható az általános vámterületben foglalt koronaországokra, Magyar- és Erdélyországot, a Szerbvajdaságot s a temesi bánságot, Horvát- és Tótországot, továbbá a katonai határőrséget kivéve, az áruellenőrség változtatása tárgyában. 90. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1857. május 2-kán kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, melylyel az 1853. május 3-kán kelt császári nyiltparancs (hírod. törv. lap 81. sz.) 150. §-ának, a bányaszakértő ülnököknek a bányabirósági tanácsok tanácskozásaihoz leendő meghivása iránti szabálya értelmeztetik. 91. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1857. május 5-kén kelt rendelete, kiható Dalmátországra, az elkészítésre és bizonytalan eladásra rendelt áruk vámmentes kezelése iránt. A második osztály VIII. darabjának tartalma: 12. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1857-ki ápril 25-kéröl, melylyel a budapesti alagúttársulat vámengedélyi oklevele közzé tétetik. 13. sz. Hirdetés a cs. k. országos pénzügyigazgatóság budai osztályától 1857. ápril 29-kéről, a Pest, Buda és Ó-Buda városokba behozott ürmösbortól fizetendő fogyasztási adó iránt. A IX. darab tartalma: 14. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1857-diki május 8-káról, a magyarországi földbirtokosoknak az austriai szab. nemzeti bank jelzálogi osztálya által adandó kölcsönök iránt. 15. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1857-ki május 16-káról, a megyének s községeknek szükölködők gyámolitása vagy katonai szolgálmányok könnyítése végett adott kincstári előlegek legmagasb elengedése iránt. 16. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1857-ki május 18-káról, a Magyarországban 1849 October végéig fönállott,hadi adó hátralékainak legfelsőbbleg rendelt kitörlése iránt. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, julius 1. INGÓSÁGOKNAK MAGÁN KIJÁTSZÁSAI. K.k. A lottójövedékt szabályzó törvényes rendeletek, melyek 1853-ki nov. elsejével Magyarországban és volt kapcsolt részeiben törvény erejére emelkedtek, szabatosan meghatározák ama feltételeket, melyek alatt különféle ingóságoknak magán kijátszásai érvényesen megengedhetők. Ez időn túl csak bizonyos díj fizetése, és némely előszabott határozatok pontos megtartása mellett kieszközlendő engedély nyomán nyerhettek helyt efféle kijátszások, minden az engedély határait áthágó, vagy a kijátszás tervezetétől eltérő cselekmény , mint jövedéki áthágás, büntetést vont maga után. Ki azon számos visszaéléseket mindennapi tapasztalásból ismeré, melyek a semmi felsőbb engedelemhez ezelőtt nem kötött, semminemű hatósági ellenőrködés alá nem helyezett magánkijátszásokkal jártak , e törvényes intézkedést kétségkívül fölötte üdvösnek fogja elismerni; garantia nyújtatik ez által a hason kijátszásokban részesítetteknek , és az illetékfizetés által ezen a közönség könyörületességére, gyakran a gyámolásra kész adakozók kizsákmányolására irányzott valóságos nyerkélet igazságos mértékre vezettetik vissza. Daczára azonban e törvényes intézkedésnek, a lotto-patensben foglalt határozatok se a kormányt díjkövetelésére nézve , se a közönséget megrövidítések ellen nem látszottak elég hatályosan biztosítani, miért is újabban egy , e hiány pótlására irányzott, ministeri rendelet kell, mely hasonnemű kijátszásoknál különös előnyomtatott sorsmintázatok használatát szabja elé. Miután e ministeri kibocsátvány nem csak a jövedék erélyes biztosítására, hanem az efféle kisorsolásoknál érdekelt egyes magánosok jogai védelmére is van irányozva, nem találjuk feleslegesnek annak tartalmával az olvasó közönséget rövideden megismertetni, hogy egyrészt kiki a jövedékáthágást magában foglaló tény mivolta iránt tisztában legyen, másrészt pedig mindenki ismerje, mit igényelhet magánkijátszást rendezőtől, minthogy közmondás szerint, szemesnek áll a világ. Ha különféle ingóságok , hova jelesen bárminemű áruk, drágaságok, ékszerek és bármi néven nevezendő közhasználati tárgyak soroltatnak, a készpénz és pénzértékű közmagán hitelpapírok kizártával, olyformán kijátszandók, hogy kisorsolásuk valamely belföldi lottóhivatal húzására szól, i. é. július elsejétől szükséges, hogy a kijátszó elé szabott mintázatú sorsjegyekkel éljen, melyek az államnyomdában készültek, ellenőri bélyeggel ellátvák, és mérsékelt, a 10 százlék engedélydíj lefizetése alkalmával megtérítendő áron szerzendők. E jegymintákon csak a leglényegesebb kitételek fordulnak elő, melyek még az engedély kiadása előtt, akár az állam- akár egyéb magánnyomda útján eszközlendő kinyomatás által kiegészítendők. E sorsjegyeknek a sors számán és árán kívül, az illető lottóhivatalbeli engedélynek keltét és számát, továbbá a húzásnak napját, és minden kihúzásra esendő nyereményt tüzetesen és szabatosan ki kell fejezniük. A nyereményeknek kiszolgáltatására kötelezett kijátszónak neves lakhelye is, és pedig egy ezen kitételeket igazoló és a vállalkozónak feddhetlen erkölcséről tanúságot tevő közhatósági bizonyítvány nyomán teendő ki, de csak akkor , ha a kijátszó a sorsokat közforgalomba bocsátani, tehát azokat mind lottógyűjtőhelyeken, mind különféle raktárakban s nyilvános áruhelyeken áruba kívánja bocsáttatni; ha pedig a kijátszó a sorsokat csak ismerősei közt akarja köröztetni és áruba bocsátani, a név és lakhelynek kitétele elmaradhat, de efféle kijátszásokkal iparszerűleg foglalkodó egyének nevük és lakhelyük kinyomatására mindenkor köteleztetnek. Amely kisorsolások úgy rendeztetnek el, hogy külön sorsjegyek kiadása nem szándékoltatik, hanem a kijátszásbani részesülés csak aláírási ívekben való bejegyzés által eszközöltetik, azokra ezen intézkedés egyáltalán nem is alkalmazható, de ily kisorsolásoknál az illető engedélyben ezen körülmény, hogy t. i. a kijátszás sorsok kiadása nélkül fog történni, mindig kellőleg kiemelendő. De más sorsokkal mint az előbb említettekkel semmi esetre nem szabad élni, akár legyenek azok magánnyomdákban, akár más módon és utón készítvék, és minden eltérés a törvény e rendeletétől a fennálló jövedék- s büntetőtörvény szerint kerül fenyítés alá. Az efféle sorsjegyekkel való házaló kereskedés mind a jövedéki törvények, mind a házalásügyről szóló patens által tiltva van, mi magukon a sorsjegyeken is ki van nyomatva, hogy senki magát tudatlansággal ne mentegethesse, és ezen tilalom nemcsak a tüzetes házaló kereskedőkre, hanem, és mégpedig különösen, azon üzletre is vonatkozik, mely szerint ily sorsjegyek eladás végett házról házra vizetnek. A kijátszó egyáltalán köteles magát szorosan a nyert engedély tartalmához szabni, és így a húzásnak kijelölt időpontjára nézve sem engedhet magának semminemű változást, hogy ezáltal a résztvevők reményei meg ne hiusíttassanak, s általán mindennemű visszaélésekre alkalom ne adassék, miért ez magukon a sorsjegyeken is ki van téve, hogy t.i. a nyert engedélynek későbbi húzásra való utalása nem foglalhat helyet. Végre magától értetődik, hogy oly ingósági lotteriákra nézve, melyek jótékony czélra akkor vétetnek foganatba, hogy a kincstári szám lottóra való tekintet nélkül saját elrendezett húzásoknál történik a kijátszás, a fennérintett sorsjegyek használatára való kötelezettség épen nem forog fenn, mert hiszen ily tiszta humanitárius vállalatoknál, melyek egyedül az emberiség javára s nem önérdekből létesülnek, épen ellenkező tekintetek fordulnak elő, itt csakugyan a közérdek kívánván, hogy a jegyek kelendőségének nagyobb tér, tehát szabadabb mozgás is engedtessék , mi annál bátrabban történhetik, minthogy az efféle, rendesen a közhatóságok közvetlen őrködése alatt teljesíttetni szokott sorshúzásoknál az önkény, a különféle visszaélések s csalások úgy is végkép kizárvák. Ezekből tehát kitetszik,hogy midőn a felidézett folyó évi május 30-a kelt és július elsejével életbelépett ministeri rendelet egyrészt a puszta speculatióra épített s könnyen egyesek kizsebelésére vezethető magán kijátszásokat oly korlátok közé szorítja, melyek mind a kormánynak a járó dijak iránt, mind a nagyközönségnek a kilátásba tett előnyök iránt teljes biztosítékot képesek nyújtani, másrészt a közjótékonyságnak erő forrását legkevésbbé sem akarta bármi megszorító intézkedések által apasztani. Bécs, jan. 30. A A „Stadt és Vorstadt Zeitung“ kiadói engedélyének Seidlitz halála után Hügel E. könyvárusra ruháztatása, mely mellékesen mondva nem is végleges, s csak három évre szól, a lapok nagy része által mint egy nevezetes jogtani kérdés, mely ez alkalommal elvileg eldöntetett volna, adatott elő. Mi ez ügyet nem említők meg eddig, azt tartván, hogy oly magánügyek, miket nem lehet mindazon részletekkel illustrálni mik megértéséhez szükségesek, nem tartoznak a közönség elé. Ilyen ügy volt a Hügel könyvárus és a boldogult Seidlitz özvegye közti a lap kiadására vonatkozó viszony. Seidlitz nevére szólt a lapengedély, Seidlitz szellemi képessége adott a lapnak értéket, de Seidlitz nem lett volna képes a kiadási költségeket fedezni, s a riskát viselni. Hügel könyvárus úr vállalkozott e szakmára, tetemes pénzt fektetett a lapba, s néhány évig állandón vesztett rajta, csak az utolsó időben kezdett kedvezőbbé alakulni a vállalat jövedelmezősége. Seidlitz halála után özvegy és Hügel úr mindenik kizárólagos jogot igényelt az engedélyre. De a legfelsőbb rendőrség, melynek körébe vág végső folyamodásilag az engedélyadás, mind a két fél összeütköző jogigényeit kellő határáig méltányolta, s nem általános érvényű elvet állított föl, hanem mintegy a két fél compromissiója alapján e speciális eset sajátságos körülményeiből indult ki határozatában. Ezt szükség megemlíteni, nehogy precedensnek tekintessék azon körülmény , miszerint nem az örökösre , nem egy nőre , hanem a kiadóra ruháztatott az engedély, ki részéről az özvegynek bizonyos osztalékot biztosított. Ez megfordítva is történhetett volna, s történhetik; a nő nincs törvény által egy lapengedély birtokára kénytelenítve, e jogból kizárva, de a törvény a nőtől is, mint a férfitól, bizonyos tulajdonokat igényel, bizonyos képességeket föltételez, mikhez a lap engedély van kötve. Leven herczegnő például ( hogy egy föltűnő példával éljünk ) kétségtelenül képesítettnek tekintetett volna Austriában lapengedély birtokára. Várjon a jelen esetben ily személyi tekintetek is befolyással voltak-e a felsőbb határozatra, nem keressük, de annyi bizonyos, hogy az elvlegességet magába nem foglal; nem mondja ki egyszer mindenkorra az endély személyes voltát, nem a nő incompatibilisságát, a legkevésbé pedig netán a kiadónak ily esetekbeni elsőségét. Temesvár, jun. 26. Bizonyára legszívesebb örömmel üdvözli mindenki a magyar biztosító társulat keletkezését, melynek terjesztéséhez és ügyletei előmozdításához minden honfi készséggel járuland. E sorok írójának beszólási joga még nincs, mert az aláírási ívek még ki nem bocsátvák, alkalma is kevés leend az okvetlen Pesten tartandó gyűléseken ; szabadságát tehát csak e lapok hasábjain használja az általa e téren a nélkül is tüzetesen tárgyalt ügyről szólásra, melyet a véleményadások csak alkalmasabb szerkezetre segíthetnek. Eddigi biztosítási ügynökök az organisatióban jó tanácsadók, de az élet viszonyaiban a biztosítók, illetőleg biztosítottak megkérdezendők A társulat úgy látszik humanistikus elveket tart szem előtt minden részvényessége mellett is, t. i. nem nagy osztalékot, hanem alacson díjakat. A kereskedőség részvétére tehát keveset számolhat a részvények kereténél, hanem iparkodnia kell birtokosoknál eladni. Ámde e tekintetben a részvények drágák. Ha vasutak találtak aláírókat 200 ftos részvényekre, midőn milliomos alapítókról volt szó , nem látom át, miért ne lett volna czélszerűbb itt is a részvényeket kisebb összegekre bocsátani ki, hiszen ki ezer forintot akar befektetni, vehetett volna 5 részvényt, vagy illetőleg tizet, míg most sokan lesznek, kik egy két részvényt szívesen megtartottam volna a 100 vagy 200 forintosokból, ellenben ezres részvényhez nem mernek nyúlni, mert vagy a kockáztatást nagyallják, vagy nincs annyi félretehető pénzük. Ezen kifogás ellen se a félrészvények behozatala nem mentség, se a részletes befizetés. Ez utóbbi azért, mivel ki 100 ftot reá szán is, számol a nem rögtön követelt, hanem apránként leróható befizetésekre, az első pedig azért, nem csak mert még mindig drága , hanem mert annak neve fél részvény. Lesznek sokan, kik nevetségesnek találandják , miért ütközhessék meg valaki részvényének czímén, pedig csak szíveskedjenek ez urak a félrészvények eladását, aláírását a birtokosok közt megkísérleni, majd mindjárt észreveendik azok idegenkedését. A magyar indolentiával nem fér össze, hogy ő magát kevesebbnek tekintse és tekintesse, mint szomszédja , habár vagyona kevesebb is: ez utóbbi véletlenség, de a személyes érvény csak annyit nyom, mint vagyonosabb személyé. Ez a nemességi időszakból még bennünk maradt nézet, és lehet benne túlság, de lehetne igazság is, ha például egy félrészvény csak félszavazatot adna a közgyűlésen. Ha ez nem áll, s a félrészvényes teljes szóval bírna, a néven, mely tán többféle elménetségekre is alkalmat adhatna, mégis sokan megütköznek. Ha pedig teljes jogú egy félrészvényes az egész részvényessel, miért nem adatik ki az ezer frtos részvény helyett két 500 frtos? Én egyáltalán a könnyebb elterjedés és a nemzet minden rétegében könnyebb beszivárgás érdekében a 200 vagy 100 frtos részvényeket indítványoznám, mert ezek ellen csak két kifogás lehet, először, hogy kereskedő kézbe jővén, börzejátékszerekké válnak, ettől azonban nem félhetni, mert ha elvükhöz ragaszkodnak a társulat főnökei, úgy kevés leend az osztalék, akkor pedig kereskedő nem sok veszi; második, hogy az elosztás nehezebb, akár nyereség, akár veszteségről van szó, de ez a kifogás önmagában összedől. Lehet attól is félni, hogy mivel kereskedésbe a részvények a nyerkemlők idegenkedése miatt nem jőnek, egyes birtokosok pedig mégis találkozandnak, kik részvényeiket eladják, azok ára parin alul álland, mi az erkölcsi hitelnek árthatna , ennek nézetem szerint orvossága az volna, ha a megbízandó ügynökségek egyszersmind utaltatnának a felajánlott eladó részvényeket a rá befizetett összegért beváltani, s az igazgatósághoz beküldeni, hol mindig jelentkezni fognak egyének, kik részvényeket bírni óhajtanak. Ily eljárással kedvezőtlen esetben egy egy tömeg részvény beváltására a társulat ugyan kényszerülve lehet, de a vagyonos alapítók és igazgatók egy kis megerőltetéssel az ügyet mégis fenntarthatják, míg ellenben ha egypár üzér által a kisbirtokosok megriasztatván, az említett tömeg részvény piaczra dobatik parin alul, százszorosan több kár háramlik a társulatra. Ebbeli vagy más nézeteimet én nem akarom szentírásnak tekinteni, de nálunk magyaroknál tapasztalásból tudjuk, hogy fizetési kérdéseknél gyengéinkre inkább kell számítással lenni, mint erényeinkre. A biztosítási egyes szakmák felől most már nem ide tartozik tanácsot adni, az magánlevelezés tárgya. Hanem egy két bánáti birtokos neve az alapítók közt azon reményre jogosít, hogy nálunk is teljes érvényre jut a társulat, mit óhajtunk is, mert tartományonként feldarabolása ily ügyeknek nem kívánatos. Szombaton, jun. 20-án volt a pályázat eredménye köztudomásra hozva Bécsben, ki nyerte el a szeged-temesvári vaspálya úgynevezett felső építését. Ez Tallér pesti úr, ki még ugyan a pálya töltésének vagy átépítésének befejezésével bajlódik, s tegnap, 24-én ide érkezett. Ezt előre megjósolhattuk volna, vele aránytalan risko nélkül senki nem pályázhatván, s ez eredményt előre jól tudtuk. Ismerünk még egy két praedestinált titkot e társulat jövendő terveiből, hol sok történik, a mi eszünkbe juttatja az állam kezelése alatti correct eljárást. Hanem ezt feszegetni nem az én dolgom, ki nem vagyok részvényes, én csak arról írok, hogy innét Szőregig October utoljáig a pályának járhatóvá kell tétetni, s ha csak ez megtörténik is, meg leszünk elégedve. Egész Józsefváros jobbparti részét felárkolják, számos néző jelenlétében, a gázcsövek számára, melyek berakása elég gyorsan halad. Maga az intézet épületrészei készek, csak a gépezeteket várják. 1. 1. Előfizethetni helyben: a ap kiadó hivatalában. Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. — Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt (bérmentesítve egyenesen a kiadó hivatalhoz utasítandó 1. sz. Julius 2. 1851. NAPI HIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest julius. 2. * Azon szavak, melyeket Császár Ő Felsége Szegeden az iskolák látogatása alkalmával a gymnasiumi növendékekhez intézett : „Isten áldja meg önöket!" arany betűkkel fognak a gymnasium emlékkönyvébe íratni.