Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-17 / 161. szám

idéztetik, miszerint képviselésére Mezey István ügyvéd gondnokául rendeltetvén, azt jogügyének czélszerű tárgyalása iránt vagy kellőleg utasítsa, vagy pedig védel­mére a bíróságnál más ügyvédet nevezzen meg, ellenkező esetben mulasztásának kö­vetkezményeit magának tulajdonítsa. Debreczen, junius 13-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1675) (2-3) 2548. Az egri cs. k. m.-tervszék részé­ről közhírré tétetik , miszerint Steinhauzer A. J. mint hitelező s felperes kérelmére Németh Albert mint Németh-Péchy örökö­sök tömeggondnoka ellen 4000 pft tőke s járuléka kielégítése tekintetéből Egerben a fő-utczán létező s 11936 pft 30 pkrra be­­c­ült ház elárusitása 1857. évi jun. 9-kén 2104 sz. a. megrendeltetett, a mennyiben azonban ezen házat többek birtokolják, s igy a pprt. 525 §-a értelmében az árve­résre különösen megidézendők lennének, s ezen részbirtokosok közöl gróf Péchy Emá­­nuel s gróf Fáy Mária özvegy­e. Meskó Jakabné tartózkodásuk a bir­ság előtt is­meretlen lenne; ehhez képest nevezettek részére a pprt. 85 §-a értelmében a pprt 525 s 508 g-hoz képest gondnokul Feny­­vesy Ferencz egri ügyvéd kineveztetett. Miről az ismeretlen tartózkodásnak hir­detmény útján azzal értesittetnek, mikép a részükre rendelt képviselőt jogügyük czél- szertt tárgyalásáról kellőkép utasítsák, vagy a cs­­. törvszéknél más képviselőt nevezzenek, mivel ellenkező esetben mide­­zek elmulasztásának következményeit ma­guknak tulajdonítsák. Eger, jul. 9. 1857. Cs. k. m.-tervszék. (1685) (2-3) 1883. A szombathelyi cs. k. vár. kik. bí­róság által mindazok, kiknek 1857. ápril 23-án végrendelet hátrahagyásával Szom­bathelyen elhalt Vajda János hagyatéka ellen követelésük van, ezennel felhivatnak, mikép ezen bíróságnál igényeiket f. évi au­gustus hó 17-ig írásban vagy szóval beje­lentsék és a követelések felszámítása vé­gett ugyan az irt napon reggeli 9 órakor maguk vagy pedig meghatalmazottjuk által képviselve annál bizonyosban megjelenjenek minthogy ellenkező esetben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett követelések kifizetése által kimerittetik, további igényük csak an­nyiban leend, a mennyiben őket zálogjog ileti. Szombathely, julius 6-án 1857. Cs. k. vár. kik. bíróság. (1680) (2-3) 334. A szegszárdi cs. k. első folyamodású úrbéri tervszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy lápafői községbiró Szép Zsig­­mond s általa az ottani összes jobbágyság, úgy Takács Pál ur, Filceker Ferencz és Szép Francziska Fonyó Lajosné közbirto­kosok, mint alperesek ellen a­ lápafői ha­tár úrbéri szabályozása, legelő elkülönözése és tagosítása, úgy az úrbéri ügyrés 159 §. értelmében az ideiglenes arányosítást tár­gyszó egyesség kísérlete iránt keresetét be­adván, ennek Szegszárdon a fennirt bíróság előtti tárgyalására folyó 1857. évi aug. 24-ik napja reggeli 9 óra tűzetett ki határ­napul, melyre a név és lakásaikról isme­retlen lápafői közbirtokosok azon figyel­meztetéssel idéztetnek meg, hogy részükre saját veszélyük és költségükre Döme Já­nos helybeli ügyvéd úr gondnokul e bíró­ság által a part. 85 §-a értelmében rendel­tetett. Szegszárd, jun. 26. 1857. Cs. k. urb. tervszék. (1668) (3—3. Szatmár megyében fekvő Botpalád hely­ség úrbéri rendezése, tagosítása, és a köz­birtokosok közötti aránynak egyesség ut­­jáni megállapítása végett f. év augustus 20-ik napjának reggeli 9 órája lévén tár­gyalási határidőül a helyszínére kitűzve , felhivatnak az illető közbirtokosok, hogy a kitűzött határidőre személyesen vagy tör­vényes megbízottjaik által az 1856. év feb­ruár 2-tól kelt úrbéri ügyrendtartás 160. §-ban foglalt következmények terhe alatt múlhatatlan jelenjenek meg. Szatmár, julius 8 án 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (1690) (1—3) 995. A rimaszombati cs. k. urb. tervszék részéről közhirré tétetik, miszerint Gom­­bossy János cs. k. bányakincstári ügyész­nek, mint tiszolczi közbirtokosság képvi­selőjének keresete folytán Tiszolcz városá­ban behozandó úrbéri szabályozás, tagosz­tály, legelő, erdő és egyéb úrbéri kérdé­sek elintézése, valamint a többi közbirto­kos által barátságos egyetértés útján meg­állapított ideigl. arányossági kulcs iránti kihallgatás végett határidőül f. évi sept. 1. napja a tervszék székhelyén kitüzetett, melyre Bossányi-féle utódok, Kubinyi Jó­zsef örökösei, Kubinyi András és Gáspár örökösei, valamint Kubinyi András Gáspár és Gedeon örökösei, kiknek neveik és lak­helyük nem tudatik, e tárgyalásra idéztet­nek azzal, hogy részükre gondnokul Szabó György Rimaszombatban lakó ügyész ne­veztetett ki , miért is az illetők felhi­vatnak , hogy a részükre kinevezett gond­nokot ügyeik czélszerű tárgyalása iránt utasítsák, vagy az urb. tervszéknél más ügyvédet nevezzenek, ellenkezőleg a mu­lasztás következményeit maguknak tulaj­donítsák. Rimaszombat, jul. 1. 1857. Cs. k. urb. törvszék. (1700) (1-3) 1704. A győri cs. k. megyei törvényszék által közhirré tétetik, hogy Beinhofer szül. Valy Magdolna 1854. évi julius hó 18-kán Győrött végrendelet nélkül meghatározott. Minthogy ezen hagyatékhozi törvényes örökösödés több más örökösök között Valy Thereziát is, mint az örökhagyó testvéré­nek a már meghalározott Valy Pálnak le­ányát is illeti, ezen bíróság előtt p­edig an­nak holtartózkodása nem tudatik , ennél­fogva Valy Terézia fölszóllittatik, hogy az alább kitett a­őtól számítandó egy év alatt ezen bíróságnál magát jelentse és örökösi nyilatkozatát nyújtsa be; ellenkező eset­ben ha ezen idő alatt magát nem jelente­né, vagy képviselőt választani elmulasztana, a részére esendő örökség a számára kiren­delt gondnok helybeli ügyész Veiszer An­tal által az ő nevében általvétetni fog s a hagyatéki tárgyalás a magukat jelentkező örökösökkel s a fentebb megnevezett gond­nokkal megtartatni, a néki jutott hagyaték pedig bebizonyult halálozása , vagy bekö­vetkezett holtnak nyilvánítása idejéig részére a bíróságnál fel fogna tartatni. Győr, junius 5-n 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1632­) Igazítás. Az Almássy József-féle 4-dik osztálybeli kielégitetlen hitelezők részére az eddigelé újabban befolyt pénzekből is­mét 5 százalék kiosztandó lévén, erről az illető csődhitelezők azon utasítással érte­sittetnek, miszerint (nem f. é. jul. 28-kan, mint e lap közelebbi 157, 158 és 159. szá­maiban hibásan közölve volt, hanem) f. é. júl. 25-n d. e. 9 órakor a 63 sz. hivatalos szobába a nyugták utalványozása s illető­leg jutalékaik felvehetése végett jelenje­nek meg. Pest, jun. 30. 1857. Cs. k. orsz. törvszék. (1687) K (1—3) 1002­ A beregszászi cs. k. urb. törvény­szék részéről közzé tétetik , hogy Bereg ugocsa megyei Balazsér község határának úrbéri szabályozása folyamatba tétetvén, e végett az 1853. cs. nyiltp. 27. és 31. §-ai alapján leendő tárgyalásra a helyszínen Balazsérba 1857. évi julius 27-ik napja tű­zetett ki. Felhivatnak tehát mindazon érdekelt köz­­birtokosok, kiknek lakhelyük nem tudatik, hogy jogaikra felügyelés nézetéből a kitett helyen és időben személyesen vagy megha­talmazottjaik által megjelenjenek. Beregszász, jul. 2. 1857. Cs. k. urb. törvényszék. (1688) (1-3) 979. A beregszászi cs. k. urb. törvény­szék részéről közzé tétetik , hogy Bereg­­ugocsa megyei Agtelek község határának úrbéri szabályozása folyamatba tétetvén, e végett az 1853-ki cs. nyiltp. 27. és 31-ik §-ai alapján leendő tárgyalásra, a helyszí­nen Agteleken 1857. jul. 24-ik napja tűze­tett ki. Felhivatnak tehát mindazon érdekelt köz­birtokosok, kiknek lakhelyük nem tudatik, hogy jogaikra felügyelés nézetéből a kitett helyen és időben személyesen vagy meg­hatalmazottjaik által megjelenjenek. Beregszász, junius 25-én 1857. Cs. k. urb. törvényszék. (1689) (1-3) 1016. A beregszászi cs. k. urb. törvény­szék részéről közzé tétetik , hogy Bereg­­ugocsa megyei Kis-Gut község határának úrbéri szabályozása megindittatván , e vé­gett az úrbéri Ügyrendtartás 159. és 160-ik­­-ai alapján leendő tárgyalásra a helyszí­nen Kis-Guton 1857-ik évi jul 28-ik napja tűzetett ki. Felhivatnak tehát mindazon érdekelt köz­­birtokosok, kiknek lakhelyük nem tudatik hogy jogaikra felügyelés tekintetéből, a ki tett helyen és időben személyesen vagy megbízottjaik által megjelenjenek , a meg nem jelenők költségére Janka Károly ügy­véd beregszászi lakos ügygondnokul kine­veztetvén. Beregszász, jul. 2-n 1857. Cs. k. urb. törvényszék. (1697) (1-3) 817. A sárvári cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről mindazok, kiknek mint hitelezőknek 1856. aug. 21. Sitkén vég­rendelet nélkül elhalt Varga József föld­mivelő hagyatéka ellen követelésük van, felszóllittatnak , hogy ezen bíróság előtt igényeik bejelentése s igazolása végett 1857. julius 20-n d. e. 8 órakor jelenjenek meg, vagy odáig írásbeli folyamodásaikat nyújtsák be , ellenkező esetben a hagya­tékhoz, ha ez a bejelentett követelések ki­fizetése által kimerittetik, további igényük csak annyiban leend, a mennyiben őket zá­logjog illeti. Sárvár, april 28-a 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1695)­­ (1—3) 526. Szatmár megyében fekvő Józsefháza helység úrbéri rendezése , tagosítása és a közbirtokosok közötti aránynak egyesség utjáni megállapítása végett f. évi augustus hó 26-ik napjának reggeli 9 órája lévén tárgyalási határidőül a helyszínére kitűzve , felhivatnak az illető közbirtokosok, hogy a kitűzött határidőre személyesen, vagy tör­vényes megbizottjaik által az 1856. évi február 2-n kelt úrbéri ügyrendtartás 160. §-ban foglalt következmények terhe alatt múlhatatlan jelenjenek meg. Szatmár, julius 8-a 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (1627) (3—3) 897. A cs. k. perbetei szolgabirói hiva­tal mint­­biróság által mindazok , kiknek mint hitelezőknek a végrendelet nélkül 1857. mártius 1-n elhalt Keszeg Péter mar­­czelházi földmives hagyatéka ellen követe­lésük van, felszóllittatnak, hogy ezen bíró­ság előtt igényeik bejelentése és igazolása végett­­. 1857. évi augustus hó 5-n d. e. 9 órakor jelenjenek meg, vagy odáig kérvé­nyüket írásban nyújtsák be, ellenkező eset­­ben a hagyatékhoz, ha az a bejelentett kö­vetelések kifizetése által kimerittetik , to­vábbi igényük csak annyiban leend, a men­nyiben őket zálogjog illeti." O-Gyalla, junius 8-a 1857 Cs. k. szolgabirói hivatal. métre folyó évi augustus 10 ének reggeli 10 órája tűzetik ki. Miről az ismeretlen és meg nem nevezhető közbirtokosok ezennel oly híradással értesittetnek, s illetőleg idéz­tetnek, hogy akkoron személyesen vagy törvényes meghatalmazottjaik által jelenje­nek meg. Kecskemét, junius 25-én 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. (1631) (3—3) 601. Alsó-Nyitra megyei cs. k. urb. bí­róság részéről Zimmermann Katalin és Me­zey Annának ezennel tudtára adatik, hogy Wirkner Károly gróf Eszterházy Károly csődtömege gondnoka ellenük és a többi ezen megyében kebelezett Kis-Báb mezőváros­beli közbirtokosok, nemkülönben a volt jobbágyok ellen, a nevezett Kis-Báb me­zővárosában és ennek határában behozandó tagosítás és birtokrendezés elintézése ér­demében ezen bíróságnál keresetet beadván, hogy a közbirtokosok között a törvényes arányosítás behozatala végett barátságos egyesség létrehozathassék, és a kért tago­sítás és a birtok rendezése felöli határozat elrendeltethessék, tárgyalási határnapul is 1857. évi aug. 29-re reggeli 9 óra az itteni hivatalos teremben a megyeháznál tűze­tett ki. Minthogy a nevezett Zimmermann Kata­lin és Mezey Annának tartózkodási helye az itteni bíróságnál nem tudatik, azok ré­szére képviselőül Thuróczy Imr­e helybeli ügyvéd ur elrendeltetett, a­kivel az ügy a fennálló törvények értelmében keresztülvi­tetni fog. A­miről a felnevezett Zimmermann Ka­talin és Mezey Anna azon megjegyzéssel értesittetnek, hogy a fennkitett időre vagy személyesen jelenjenek meg, vagy a felál­lított képviselőjüknek ezen ügy czélszerű elintézésére kellő utasítást adjanak, vagy pedig ezen bíróságnak egy más képviselőt nevezzenek, ellenkező esetben az ebbeli késedelmeskedésük káros következményeit maguknak tulajdonitsák. Nyitra, jul. 3-n 1857. Cs. k. urb. törvszék. (1645)­­ (3-3) 4603. A miskolczi cs. k. m.-tervszék ál­tal közhirré tétetik, hogy Miskolcz váro­sában 1856. évi febr. 1-a végrendelet hát­rahagyásával Szécsi József meghatározván, a többi hagyományosok között Tímár Ká­­rolynak 100 s Tímár Lajosnak is 100 pato­­kat hagyományozott. Mivel pedig nevezett­nek tartózkodása nem tudatik, ezennel föl­­szólittatnak, hogy alulirt naptól számítandó egy év alatt mágusát ezen cs. k. megyei törvényszék előtt jelentsék vagy meghatal­mazottat rendeljenek; ellenkező esetben az örökségben a biróilag kinevezett gondnok Soltész Nagy János ur fog fellépni s a ha­gyaték ezzel tárgyaltatni, és a Timár La­jost és Timár Károlyt illető tiszta hagya­ték haláluk vagy holtnak nyilvánításuk be­­bizonyitásáig számukra a bíróságnál fog megőriztetni. Miskolcz, jan. 13-án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1639) (3—3) A Zemplén megyei cs. k. első folyamod­­ványu úrbéri törvényszék részéről ezennel közhirré tétel­ik , hogy Madár József fel­­peressége alatt Tarnóka község s több köz­birtokos alperesek ellen, a helység határá­nak úrbéri rendezését és öszesítését, úgy a közbirtokosok között létesitendő arány ideiglenes behozatalát tárgyazó keresetnek tárgyalására folyó évi augustus hó 17-ik napja reggeli 9 órája határnapul tűzetett legyen ki, mely napra a lakásukról isme­­retlen közbirtokosok, kiknek ügyleti gond­nokul Diószeghy János hites ügyvéd, hely­beli lakos neveztetett ki, a törvény súlya al­­t a P. P. Rdt. 85. §-a értelmében, ezen­nel idéztetnek. S.-A.-Ujhely, junius 20-án 1857. Cs. k. urb. törvszék. (1613) (3—3) 382. B. Gyarmati első folyamodása cs. k. úrbéri törvényszék részéről ezennel közhirré tétetik , hogy idősb G. Zichy Ferencz ur divényi uradalom jelenlegi Senior birtoko­sának ezen Nógrád megyében kebelezett Dobrócz helység határának öszvesítése mel­lett a határbeli törvényes haszonvételeknek a földesúri birtoktól­ tagos elkülönítésé­vel, foglalások visszakapcsolásával, valamint irtványok kiváltásával behozandó szabály­szerű tagosztályozás és rendezés iránt ugyan­azon helység volt úrbéres lakosai és a köz­birtokosok ellen intézett keresetlevele foly­tán mindenek előtt az 1853-ik évi mártius 2-ik legfelsőbb úrbéri nyiltparancs 2- ik és 31-ik §-ai rendeleteihez képest a közbirto­kosok között fentforogható birtokarány kér­désének barátságos egyesség útjáni elinté­zése megkísértésére, valamint a kereseti szabályozás megengedhetőségére vonatkozó előleges kérdés megvitatására is f. é. au­gustus 1-je napja határidőül kitüzetett, s akkorára az érdekeltt felek személyesen, vagy törvényes meghatalmazottjaik által B.-Gyarmaton ezen cs. k. úrbéri törvény­szék előtt az úrbéri ügyrendtartás 160-ik §-ában érintett joghátrány terhe alatt meg­jelenni köteleztetnek s mindezekről a ke­resetlevélben meg nem nevezett s névre és tartózkodásra ismeretlen oly közbirtokosok, kik a kereset alá vett Dobrócz helységben birtokosi joguknál fogva igényt tartottak, s különös felzeteken meg nem idéztethettek, hirlap módján értesittetni s illetőleg meg­idéztetni rendeltetnek. B.-Gyarmaton, junius 18 án 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1656) (3—3) 1673. A székesfehérvári cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhirré téte­tik, miszerint vagyonbukott Szűcs Ignátz baracskai lakos abbeli folyamodására, hogy az ellene 1844. évi augustus 1-n 597. sz. a. folyamatba tett csődper megszüntessék, ezen­nel összes csődperbeli hitelezőinek ezen kérelem tárgyalására f. évi aug. 13-a d. e. órája határidőül tűzetik ki. Miről is az illetők ezen hirdetvény által oly további hozzáadással értesittetnek, hogy mindazok, kik a kitűzött határidőre meg nem jelennek, a csőd megszüntetésébe bele-Haszonbérletek. (1659) (3-3) A jászberényi cs. k. járási kapitányság részéről ezennel közhírre tétetik, miszerint e járás községeinek név szerint: J.-Berény, Árokszállás, Fényszaru, Jákóhalma, Dósa, és F.-Szt -György királyi kisebb haszon­vételei, úgymint: bormérési jogok, vendég­­fogadók, sörházak, malmok, mészárszékek, boltok s. a. t. 1857-ik évi november hó 1-ső napjától kezdve, három egymásután követ­kező évre nyilvános árverés utján újólag haszonbérbe fognak adatni. A nyilvános árverés I.-Berény városá­ban 1857. augustus hó 11-én reggeli 9 óra­kor a község házánál fog megtartatni. Mely nyilvános árverésre a haszonbérelni szándékozók a szokott bánatpénzzel és szükséges bizonylatokkal ellátva, azon hoz­záadással hivatnak meg, miszzerint a ha­szonbéri közelebbi föltételek az alulirt cs. k. járási kapitányságnál, a rendes hivata­los órákban bár­ki által megtekinthetők. J.-Berény, julius 11-én 1857. Cs. k. járási kapitányság. (1670) (2—3) Kis-Kun-Szabadszállás városnak királyi kisebb és úri haszonvételei, minemüek, a városbeli nagy vendéglő, s más korcsmák, a jakabszállási csintavai pusztai korcsmák, az ezekhez tartozó földekkel, továbbá bol­tok, vásár és piacz jog, mészárszék f. é. aug. 18-ik napján reggeli 9 órakor a kun­­szt.-miklósi cs. k. kapitányságnál nyilvá­nos árverés utján f. é. nov. 1-től 1860. évi oct. 31-ig három egym­sután következő évekre haszonbérbe fognak adatni. Az árverési feltételek úgy a kun­szt.-mik­­lósi cs. k. tek. kapitányságnál, mint hely­ben a városi jegyzői hivatalnál megtekint­hetők. Szabadszállás, jul. 2. 1857. Főbírói hivatal. (1669)­­ (2-3) 101 Kis-Kun-Szabadszállás birtokosai­nak a jakabszállási pusztában fekvő mint­­egy 530 hold jó minőségű szántóföldje, a hozzátartozó gazdasági épületekkel együtt f. évi aug. 11-n a helyszínen tartandó nyil­vános árverés utján akár részletenként, akár összesen f. é. nov. 1-től 1860. évi oct. 31-ig és igy­­ egymásután következő évekre ha­szonbérbe fog adatni. Bővebb értesítést az alulirt városi bíró­ságnál addig is nyerhetni. Szabadszállás, jul. 2. 1857. Főbirói hivatal. Holtnak nyilvánítás. (1665) ,­­ (3—3) 1177. A kanizsai cs. k. szolgabirói hiva­tal mint bíróság által közhirré tétetik, hogy Klein Kati, József, János, Mátyás, Anna, Leni és Szebold testvéreknek kérelme kö­vetkeztében, Klein Ferencz hét év óta hiá­nyolt fivérük a jelentkezést egy évi hasz­talan lefolytával holtnak nyilváníttatott. Kanizsa, jun. 30-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. Köröztetlek. (1671) (2—3) 17319. A pesti cs. k. keresk. tervszék részéről közhírré tétetik , miszerint Deutsch Sámuel 1857. évi jun. 30-n 17319 sz. a. be­adott folyamodásában egy általa Pesten 1857. évi jan. 20-n 4500 pft iránt saját ren­deletére kibocsátott, 1857. évi máj. 20-kán Pesten fizetendett s Marczibányi Lőrincz által elfogadott váltónak megsemmisitéseért folyamodott. Ennélfogva a közönséges váltórendsza­bály 73 czikke értelmében ezen váltónak jelenlegi tulajdonosa ezennel felhivatik, mi­szerint azt jelen hirdetmény kibocsátási napjától számítandó 45 napok alatt e tör­vényszék elébe terjessze, ellenkezőleg e határidő eltelte után folyamodó újabb ké­relmére a kérdéses váltó semmisnek és ele­nyészettnek fog nyilvánittatni. Pest, jul. 7. 1857. Cs. k. keresk. tervszék. (843*) _ \ (3—3) 1658. A rozsnyai cs. k. szolgabiróságnál letétetett egy fekete női mantilla luszter­­ből és csipkékkel díszítve, mely egy tol­­vajlási esetből eredett. Minthogy pedig tulajdonosa nem tudatik, ezennel kihirdettetik, miszerint illető tulaj­donosa jogát egy év alatt annál bizonyo­sabban beigazolja, minthogy különben el­adatni, s a pénz a cs. k. pénztárba leté­tetni fog. Rozsnyón, julius 8-án 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. Pályázatok. (1657) . (3- 3) 1197. Székes-Fejérvár szabad királyi vá­rosnál az ipartanodában egy rendes tanári szék, mihez 400 pengő forint évi fizetés, 4 öl tüzelő fa és szabad lakás, vagy e he­lyett 60 pírt megváltási öszveg van kötve, megürülvén, az csőd utján fog betöltetni. Ezen állomást elnyerni szándékozóktól megkivántatik, hogy leg­eljebb 1. évi au­gustus 28-ik napjáig saját kezükkel irt fo­lyamodványukat az alálírt polgármesternél beadják, melyben elégséges oklevelekkel életkorukat, vállát,­ukat, testi épségüket, er­kölcsi és politikai feddhetetlen maguk vi­­seletét, nem különben a magyar és német nyelvekbeni jártasságukat, valamint mind azon jó tulajdonságaikat, melyek a taní­tókra nézve előlirva vágynak, kimutassák; egyébiránt magukat a megállapítva lévő vizsgálat alá vetni kötelesek lesznek. Székes-Fejérvár, julius 10-én 1857. A városi tanács által. (836*) (3-3) 9320. A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügy­igazgatóság területében egy ideigl. minő­ségű III. osztályú, iroda-segédi állomás évi 300 párt fizetéssel, a XII-ik napdijosztály­­zatba sorozva, betöltendő. Pályázók az ő kellő okmányokkal ellá­tott folyamodványaikat, melyben életko­ruk, állásuk, hitvallásuk, erkölcsi és po­litikai magukviseleteik, eddigi szolgálataik kimutatása mellett, tartoznak azt is kije­lenteni, hogy várjon és mily fokon legyen az e kormánykerületben lévő hivatalnokok valamelyikével rokonságban vagy sógorság­­ban, az előirt hivatalos utón I. 1857. évi aug. 8-ig a nagyváradi cs. k. orsz. pénz- Ügy-igazgatósági osztályához nyújtsák be. Nagyvárad, jul. 7. 1857. Cs. k. orsz. pénzügy-igazgatóság. (1617) (3-3) 422. A Pest-Solth megyei cs. k. első bi­­rósága úrbéri törvénysz­ék részéről ezennel közhirré tétetik, hogy miután Duna-Pataj mezőváros bírója a közönség nevében a duna-pataji földes uraságok ellen beadott keresetében azon úrbéri pert, mely 1795. évi december 9-én megkezdetett, 1829. évi julius 6-án, majd ismét 1837. julius 10-én . JM-------„—--­folyamatba tétetett újból felvétetni, s azt egyezőknek fognak tekintetni, a mostani viszonyokhoz alkalmaztatni kéri. Sz.-Fehérvár, jun. 30-a 1857- annál fogva e feletti tárgyalásra Kecske- I Cs. k. megyei törvényszék (1654) .(3-3) 617. Abaujtorna megyében kebelezett Felső-Füged helysége, és azzal szomszédos Kelecsény puszta határának öszvesítése, rendbeszedése, valamint a nevezett hely­ségben és pusztában behozandó arányos­ság iránt is inditott folytatólagos kereset tárgyalására­­. 1857. év augustus 24-ik napjának d. e. 9 órája Kassa városába, az úrbéri törvényszék tanácsteremébe tüzet von ki, az ismeretlen birtokosok ezennel felhivatnak, miként az érintett ügy tárgya­lására kitűzött határnapon személyesen vagy törvényes képviselőik által jelenje­nek meg, ellenkező esetben az elmulasztás következményeit maguknak tulajdonítsák Kassán, julius 9-én 1857. Cs. k. úrbéri törvényszék. Gondnokság alá helyezés (1618) (3-3) 492. A nagyváradi árvabizottmány által 571. sz. a. hozott és a nmlgy cs. k. leg­főbb törvényszék által is 4679. sz. a. jó­váhagyott határozatánál fogva nagyvárad, özv. Kiss Jánosné Gábor Rozália, valamint ennek nagykorú fia timár­ mester Kiss Pé­ter bebizonyitott együgyüség és könnyel­műség szülte tékozlás miatt az ált. polg. törv. 269. 273. §§, valamint az 1854. jul. 23-n kelt ministeri bocsátvány alapján gond­nokság alá helyezendőknek nyilváníttatván, s a gondnokság nevezettek felett el is ren­deltetvén, részükre gondnokul n.­váradi ti­már­mester Lukács József neveztetett ki. Mi oly figyelmeztetés ellett tétetik köz­hírré, hogy mindenki óvakodjék a fent ne­vezett gondnokság alá helyezettekkel gond­nokuk közbenjötte nélkül bárminémü ter­hes jogügyletek, mint különben is önként érvénytelenek megkötésébe bocsátkozni. N.-Várad, jun. 15-­ 1857. Az árvabizottmány által. Nyomtatja Emich Gusztáv kiadó, saját nyomdájában Pesten, egyetemi­ utcza, takarék-pénztár-ipületben 2. sz. Ujonczozási idézések. (833*) (2-3) Az alább megnevezett rimaszombati ke­rülethez tartozó hadkötelesek, kik a legkö­zelebb elmúlt ujonczozáson meg nem je­lentek, s jelenlegi lakhelyük nem tudatik, ezennel felhivatnak, miszerint az 1857. évi aug. 20-ig e hivatalnál jelenjenek meg, annyival is inkább, minthogy ellenkező esetben mint szökevények fognak tekin­tetni . 1832. évi születésűek: Albert Ferencz rimaszombati, Bojtos Jó­zsef kerekgedei, Berki János, Berki János pálfalvaiak, Balogh Ferencz, Demeter La­jos rimaszombatiak, Farkas János várge­­dei, Gombos August feledi, Horváth Jó­zsef jánosi, Hives Pál rimaszombati, Hirsch Sándor várgedei, Tokai András czakói, Kapitány József osgyáni, Klimó Márton, Krisko Pál rimaszombatiak, Király Márton várgedei, Lemberger József domaházai, Lu­kács András rimaszombati, Mihályi Pál balogfalai, Magyar József g.-kisfaludi, Nagy János rimaszombati, Paszuk István f.-ba­­loghi, Putnoky Bertalan geszterei, Pásztor János harmaczi, Planka Pál osgyáni, Priska András rimaszombati, Petis István, Papos András várgedeiek, Rajnis Ignácz domahá­zai, Riz György feledi, Szallai János pé­­terfalai, Lováti István rimaszombati, Szabó István, Trebenovszky József várgedeiek, Werbovszky József, Varga Lajos perjes­­seiek. Zsarnóczy János rimaszombati, 1831. évi születésűek: Antal József várgedei, Borbás Pál péteri, Benedik János osgyáni, Balázs József pá­dári, Czene János várgedei, Deme Mihály jánosi, Dubroviczky András osgyáni, Gelle Pál f­­hangonyi , Greser Mihály jánosi, Grillus Ádám osgyáni, Hajdú János jánosi, Hegedűs János osgyáni, Kusnyár Mihály feledi, Klinszky János jánosi , Kapát Fer, várgedei, Molnár József feledi, Majláth Fe­rencz jánosi , Magyar Pál m.-hegymegi, Némethy Albert rimaszombati, Patai Mik­lós jánosi, Swajner Mihály, Szlamcsa Mi­hály várgedeiek, Timár István dabóczai, Taliga István majomi, Tóth János rima­­szombati, Veres Ferencz feledi, Végh An­drás sikátori. 1830. évi születésűek : Bial Mihály jánosi, Bandula István os­gyáni, Bolyki János rimaszombati, Balogh György serkei, Balázs István pádári, Dankó Ferencz osgyáni, Dobrovics András serkei, Filacsán Pál osgyáni, Farkas István rima­­szombati, Fodor András várgedei, Hosszu­­réthi András dobróczai, Horváth Dienes guszonai, Holló János, Horvát Demeter, Juhász András jánosi, Koós József osgyáni, Kocsik János sikátori, Molnár József já­nosi, Nagy László mártonfalai, Nagy Ján., várgedei, Oláh Frigyes osgyáni, Patai Já­nos , Porteleki Ferencz jánosiak. Pengő Márton kerekgedei, Reitknecht Pál várge­dei, Salybó András rszécsi, Szabó János balogfalai, Gyüre János a.-balogi, Galamb András várgedei, Szmaly János f.-balogi, Springer Antal osgyáni, Szabó András pé­­terfalai, Szabó Mihály szutori, Szajkó An­drás azapanyiti, Tözsér János várgedei, Veres József kerekgedei. Rimaszombat, jul. 8. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (834*) (2-3) 1779. Dárdai születésű Erk János ezen­nel felszólittatik, miszerint katonai kötele­zettségének elégtétele végett magát a mai alulirt naptól számítandó 30 napok alatt ezen cs. k. hatóság előtt annál bizonyosab­ban bejelentse, mivel, ellenkező esetben ujoncz szökevénynek tekintetvén, ellene a szökevényekre vonatkozó eljárás a legszi­gorúbban fog alkalmazásba vétetni. Darda, jul. 10. 1857. Cs. k. szkirói hivatal.

Next