Budapesti Hírlap, 1857. július (147-173. szám)

1857-07-19 / 163. szám

Budapesti Hírlap 163. sz.HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. Julius 19. 1857. H I R D E T V E N Y. A telekjegyzőkönyvek közzététele Magyarországban, a volt Abau­j és Torna . Jelenleg egyesült Abauj-Torna megyére nézve, sz. k. Kassa városát is ideértve. (832*) . p . (2-3) Az eperjesi cs. k. telekkönyv-igazgatóság által az uj telek-könyveknek Magyarországbani elő­­haladó szerkesztése iránt, az 1857. junius 16-án 12923. sz. alatt kelt igazságügyi ministeri rendelet folytán, következők tétetnek közhirré: 1. A kassai közigazgatási területben, a cs. k. telekkönyvek behozatala végett, a községenként helyszinelés már a volt Abauj és Torna, s jelenleg egyesült Abauj-Torna megyében, sz. kir. Kassa városát is ideértve, teljesen megtörtént, s a telek-jegyzőkönyvek, a hozzájuk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal és vázlatrajzokkal együtt az 1848. évben Abauj és Torna megyéhez tartozott minden községekről, sz. k. Kassa városát, is ideértve, a kassai cs. k. télekkönyv-irodában 1857. augustus 1-től fogva mindenki általi megte­­kinthetés végett föl fognak táratni. . Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása hasonlókép 1857. augustus 1-jén kezdődik, s e végre az 1848. évben Abauj és Torna megyékhez, jelenleg Abauj-Torna egyesült megyéhez tartozott minden községekre nézve, sz. kir. Kassa városát is ideértve, a kassai cs. k. or­szágos törvényszék van rendelve. II. Az 1857. augustus 1-jén kezdődő, s a kassai országos törvényszéknél, a hozzá utasitott közsé­gek tekintetében teljesítendő ügyletek és hivatalos cselekvényekre vonatkozólag, következő fölszólitások és határozatok bocsáttatnak ki: 1. Mindazon személyek, kik már a telekjegyzőkönyveknek a községbeni hitelesitésekor létezett, ■vagy legalább még az 1857. augustus 1-je előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszonbéri jognál fogva, akár a fekvőségek megjelelése, akár a telekkönyvi jószágtestek öszszeállitása, vagy a bejegyzett birtokviszonyok kinyomozása tekintetében, a telek-jegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, kitörlést, hozzájegyzést vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, — ezennel fölszólittatnak, miszerint ebbeli igényeiket 1858. február végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1857. augustus 1-jétől fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi­­ jogokat jóhiszemmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden, a telek-jegyzőkönyvekbe még be nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie, nem tévén különbséget, váljon azok a már használaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még veze­tett bevallási, telek-, vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál, valamely általa szerzett fekvőség tekintetében birtokátírási kérvényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek, kiknek birtokjogaik helyszí­­nelési bizottmányoknál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmányoktól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek, vagy kik állítólag erős, vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a te­lekkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a helyszínelési szabályok által kijelölt módon igazolni­­képesek nem voltak; állítólagos igényük akár van a telek-jegyzőkönyvekben vagy az átalános tárgyalási egyzőkönyvben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, kik a) a telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-kén kelt legfelsőbb nyiltparancs (birod. törv. lap 247. sz.) határozataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogczimből tulajdoni igényeket, már évényesitettek , — vagy kiket b) az emlitett nyiltparancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosszabb határidő illet; — ezennel fölszólittatnak, miszerint ezen igényeiket, a felőbbi­­ pontban kijelölt jogkövetkezmény elkerülése mellett, legfélebb 1858. február végéig jelentsék be, s az a) alatt említett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telek­jegyzőkönyvbei följegyzése végett, vagy a nektek már jogérvényesen odaítélt jogot, az abbai átkeblezés végett, a b) alatt említett esetben pedig az őket illető zálogvisszaváltási jogot, a telekjegyzőkönyvbei följegyzés végett, okiratokkal tanúsítva, igazolják. 3. Ugyszinte mindazon hitelezők, kik a telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre elsőbb­ségi jogokat vagy már nyertek, vagy pedig betáblázások által 1857. augustus 1-jeig netalán még nyerendnek, ezennel fölszólittatnak, miszerint a betáblázott követeléseket, azoknak a telekkönyvi jószágtestek régi teher­­állapotába leendő jelzálogi átkeblezése végett, legfőlebb 1858. június végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben a korábban nyert elsőbbséget elvesztik; holott kellő bejelentés mellett, 1857. augu­s­tus 1-jéig nyert elsőbbségi jogaik, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most emlitett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert uj szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönmaradnak. 4. Végre a volt nemesi javak mindazon birtokosai, kik bebizonyíthatják, hogy ezen javakkal í­r, 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása, az 1855. junius 27-kén kelt igazság­ ügy-ministeri rendelet (biro­ . törv. lap 116. sz.) határozatainak megfelelő módon volt egybekapcsolva, — ezennel fölszólittatnak, miszerint ezt 1858. junius végéig igazolják, oly czélból, hogy ezen javak a megyei telekkönyvekbe jegyeztethessenek be, különben minden egyéb javak a szolgabirói hivatalok telekkönyveibe fogván bejegyeztetni. 5. A megelőző pontokban szabott hirdetvényi határidők ellen sem a meghosszabbításnak, sem pedig az előbbi állapotbai visszahelyzésnek nincs helye. 6. Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. mártius 2-kán kibocsátott nyiltparancsok (kir. törv. lap 38. és 39. sz.) által szabályoztatnak, akár jegyez­tettek légyen azok föl a helyszinelési jegyzőkönyvbe, akár sem, a bejelentésre vagy igazolásra a fölebbi föld­szólitásokból s az ezen hirdetvény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák. 7. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1857. augustus 1-jétől fogva, az átalános polgári törvény­­könyv 321. §. értelmébeni telekkönyvekkez tekintendők s vezetendők; s ehhez képest, a most említett nap­tól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre uj tulajdon-, jelzálog- vagy más dologbani jogok, csak az azokbal törvényszerű bejegyzés által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek s ruházathatnak át más szemé­lyekre, vagy szüntethetnek meg. 8. Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetvényben kijelölt ügy­letek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-kén kelt igazságügy-ministeri rendeletben (birod. törv. lap 222. sz.) foglalvák. Eperjes, junius 20-kán 1857. Cs. k. telekkönyv-igazgatóság. (1716) (1-3) A bécsi cs. kir.lottó-jövedéki igazgatóság már megnyitotta Il­­dikáit azon pénzsorsjátékoknak, melyeket a cs. kir. Apostoli Felsége kizárólag csak köz­hasznú és jótékonysági czélokra rendelni méltóztatott. Ezen harmadik aranysorsjáték,mert ennél az összes nyeremények cs. k.ara­­nyakban, összesen 60,000. darabban állapíttattak meg; — és ezen sorsjátéknak tiszta jövedelme legmagasb rendeletnél fog Erdély országban egy országos tébolyda felállítására, amennyiben pedig valami felesleg maradna, az a ma­gyarországi országos tébolyda számára szenteltetett. A jegyek ezen sorsjátékhoz a cs. kir. lotto-jövedéki pénztáraknál, a cs. kir. adóhivataloknál, a cs. kir. lotto-gyüjtőknél, és más eladó helyeken lesz­nek kaphatók.­­ Az alulírott, a cs. kir. lotto-igazgatóságnál ezen közhasznú államsorsjátékok kivitelére fenálló osztály azonban késznek nyilatkozik, ily sorsjegyekben minden oly szilárd hitelű kereskedőket és iparű­zőket, cs. kb­. nagy- és kis­ dohány árusokat is,kik e sorsjegyek eladásával foglalkozni kíván­nak, részesíteni az alább következő fő feltételek mellett. A sorsjegyek az árulóknak tíz darab sorsjegyet magukban foglaló papírszalagok­ban adatnak tetszés szerinti mennyiségben, azonban kevesebb mint egy ily tökéletes papírszalag nem adatik. El nem adott sorsjegyek még a húzás napján is, mindenesetre azonban a húzás előtt, a lottó-osztálynak visszaadhatók. Az árulási jutalék a következő arány szerint határoztatott meg: 1-től bezárólag 10 darabig, jutalék......................10 kr. 1-től 10-en 1-től 20-on 1-től 30-on 1-től 40-en felül 20 30 40 100 12 14 16 18 1 minden da­­rab eladott­­ sorsjegyért. Minden az első 100-on felül eladott további sorsjegyért, darabon­kint 20 kr. A sorsjegynek magasabb mint a rajtuk lévő árom­ eladása tilos. Minden az államsorsjáték ügyében az alulirt osztályhoz intézett irományok bé­lyegmentesek. Ugyanazok, valamint a sorsjegy-pénzküldemények mind a feladás, mind a vétel­nél boríték alatt az előírt czímmel szinte postabér-mentesek. Az eladásra elvállalt sorsjegyek átvétele alkalmával, az átvett sorsjegyek érté­kével felérő biztosíték teendő le­ . Ezen biztosíték állhat vagy készpénzből, vagy pedig értékpapírokból, mely az­tán a sorsjegyi számadás bevégzése és kiegyenlítése u­tán azonnal visszaadatik. Jelzálogi biztosítékok részletességük miatt e czélra nem alkalmazhatók, s kü­lönösen váltó ügyletekbe a sorsjáték­­osztály nem bocsátkozik, ellenben egy jóhitelű bécsi kereskedőháznak írásban beadott fizetési jótállása elfogadtatik. A biztosíték letétele alóli felmentés csak azon esetre tör­ténhetik, ha az államsorsjátéki osztály ebbe beleegyezett, vagy pedig a körül­ményekhez képest abba bele fog egyezni. A nyomtatásban megjelent tökéletes utasítás, mely mindent magában fog­lal, mi a sorsjegyek eladását és a befizetéseket illeti,a sorsjáték tervével együtt az arra hivatva lévő cs. kir. országos lottó-hatóságok által Linz, Prága, Mi­lánó , Velencze, Brünn, Lemberg, Buda, Triest, Grácz, Nagy-Szeben, Botzen és Temesváron, valamint a bécsi lotto-osztály által (Salzgries 184. sz.) kívánatra kiszolgáltatik. A sorsjegyek iránti ügyekben az illető vállalkozni óhajtó egyének egye­nesen az alulirt osztályhoz forduljanak. Bécs 1857. évi julius 1-én. A közhasznú és jótékonysági czélokra felállított államsors­játék osztálya a cs. k. lotto-jövedéki igazgatóságnál. Árverések. (1678) : (3-3) 1409. A kaposvári cs. k. del. bíróság ál­tal ezennel közhírül tétetik, miképen Ad­ler József felperesnek folyamodása követ­keztében Bodor János hencsei lakos alpe­resnek Hencse helység s határában levő 140. sz. alatt háza­s ga telke felperes kö­vetelése kielégítése tekintetéből f. é. au­gustus hó 22-ik napjának reggeli 9 órája s ekkor az árverezés nem sikerülvén f. évi September hó 21-ik napjának délelőtti órái­ban a helyszínen, a bíróságnál megtekint­hető árverezési feltételek szerint el fog adatni. Mindazon hitelezők pedig, kik ma­gukat jelzálogi jogot nyerteknek vélik, ezen­nel felhivatnak, miszerint a fentebb ki­tett árverési határidőig magukat a bíróság­nál annál is inkább bejelentsék, mert el­lenkező esetben a vételár felosztása hírük és tudtuk nélkül történvén meg,mennyire a vé­telár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Kaposvár, junius 24-én 1857. Cs. k. del. bíróság. (1681) (3-3) 1006. A sárbogárdi cs. k. szkirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré té­tetik, mikép néhai Pulai János hagyatéká­hoz tartozó és 1600 pftra becsült 311 sz. a. ház féltelekkel folyó évi aug. 8-a, szük­ség esetében sept. 5-n mindenkor reggeli 9 órakor Perkátán a község házánál nyilvá­nos árverés utján el fog adatni. Miről a venni szándékozók oly figyelmeztetéssel értesítendők, hogy az árverési feltételeket vagy az alulírt szkirói hivatalnál, vagy Perkátán a község házánál megtekinthetik. Egyszersmind a jelzáloggal biró hitele­zők is inzetnek, hogy igényeiket az árve­rési határidő előtt e bíróságnál bejelentsék, mert ennek elmulasztása esetére a vételár igényeik figyelembe vétele nélkül fog el­oszlatni. Sárbogárd, jul. 4. 1857. Cs. k. szkirói hivatal. (853*) (1-3) 24927. 1857. évi julius hó 27-én délelőtt 10 órakor az itteni cs. k. lovas rendőrség­nél szolgálat­képtelenné vált négy ló, a pesti cs. k. rendőrigazgatóság épületében (fel­dunasor 14. sz. a.) árverés utján a leg­többet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fog adatni. Mire venni szándékozók ezennel meghi­vatnak. Pest, julius 14-én 1857. Pest-Budai cs k. rendőr-igazgatóság. (1673) (1—3) 1732. A pécsi cs. k.m. törvényszék Laudon Venczel ur mint hitelező folyamodására Szigeti Ferencz és neje mint adósok ellen ez utóbbiaknak a pécsi budai külvárosban 113 sz. a. fekvő s biróilag 1400 pártra be­csült háznak és 181 Q öl belteleknek és 90Q öl kertnek 680 ft p.p.tőkeadósság s járu­lékinak törlesztése miatt elárvereztetését el­rendelte , s az első árverezést f. évi augus­tus hó 31-ik napjára, a másodikat odt. hó 2-dik napjára mindenkor délelőtti 9 órára a helyszinére kitűzte, melyre venni kivánók azon kijelentéssel hivatnak, miként a vevő 50 pft bánatbéren felül a végrehaj­tási 680 ft tőkét végrehajtási költségekkel együtt azonnal, a hátramaradt összeget pe­dig egy hónap múlva lefizetni tartozik, azonfelül a jószágon jelzálogilag biztosított követeléseket a vételár erejéig a bíró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyiben az által a vételár kimeríttet­­nék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kívül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s laká­sát bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kéz­besítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek az iroda­igazgató­ságnál megtekinthetők. A második árverési határnapon az érin­tett elárverezendő vagyon a becsáron alul is eladatni fog. Pécs, jun. 23-a 1857. Cs. k. megyei tervszék. (1730)­­ (1—3) 2260. A zala-egerszegi cs. k. városilag kiküldött biróság részéről közhirré tétetik, hogy Imre István hagyatékához tartozó és Zala-Istvándon lévő fél telek a hozzátartozó épületekkel együtt, valamint az istvándi hegyen lévő szőllő hajlékkal együtt, és végre több nemű házi ingóságok és marhák folyó évi augustus 24-ik napján reggel 9 órakor Zala-Istvándon a helyszínen nyim­­­os árverés útján el fognak adatni. Az árverési feltételek a biróságnál megtekint­hetők. Z.-Egerszeg, junius 30-án 1857. A cs. k. vár. kik. biróság. (1724) " " (1-3) A keszthelyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhírré tétetik, misze­rint gróf Festetics Tasszilo mint nyertes felperes folyamodására, Gréber Borbálla Pék Jánosnőtől, úgy is mint előbbi férjé­vel néhai Molnár­­Ferenctel nemzett kiskorú gyermekei gyámanyjától s elmarasztalt adós féltől a cserszeg-tomaji hegység barátgödri fordulatában biróilag lezálogolt, és 2420 srtokra­ppben becsült szőlőjószágnak, hoz­zátartozó pinczével, szántóföldekkel és ka­­szállóval, nyilvános árverés utjáni eladása megengedtetvén, e végre első határnapul f. é. augustus 27-ik napja, szükség esetére, pedig második határnapul September 24-re a helyszínen mindenkor reggeli 9 órára tűzetik ki, oly megjegyzéssel, hogy a vevő ezen szőlőjószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíróság utalványozása szerint átvállalni köteles. Ezúttal felhivatnak ezen jószágra jelzálogi jogot netalán nyert minden hitelezők, hogy ebbeli követeléseiket az árverési határnapig az alálírt bíróságnál annál inkább beje­lentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Az árverési feltételek a a biróság irodájában a rendes hivatalos órákban megtekinthetők. Keszthely, junius 14-n 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1722) (1-3) Az aradi cs. k. megyei törvényszék i. é. 5214. sz. a. végzése következtében Járo­y Istvánná szül. Balog Teresia Arad belvá­rosi fa­ utczában 999. sz. a. biróilag 660 partra becsült háza, beltelke és azon talál­tató többi épületei, Plon Jakab felperes részére megítélt 850 pfrt tőki­s járulékai kielégítése tekintetéből i. é. augustus 12 . d. e. 9 órakor a helyszínen harmadszor is nyilvános árverés útján a legtöbbet ígérő­nek el fog adatni. Az árverési feltételek megtekinthetők az aradi cs. k. megyei törvényszék levéltá­rában. Egyúttal mindazok , kik a fent körülírt vagyonra magukat jelzálogi jogot nyertek­nek vélik, felhivatnak, miszerint azt a jó­szág eladásáig annál bizonyosabban beje­lentsék, mert ellenkező esetben, ha mulasz­tásuknál fogva a vételár felosztása hírük nélkül történik meg és ennek kimerítésé­vel joghátrányt szenvednek, maguknak tu­lajdoni­tsák. Arad, julius 10-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (1727) . (1-3) 2369. A beregszászi cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, misze­rint Koppeli Leopold f. é. jun. 15-n 2369 sz. a. benyújtott kérelme folytán az ennek tartozott 375 pft tőke, máj. 3-tól 1856. számitandó 4% kamat, és 15 pfrt 1­krnyi perköltségek erejéig Szentpály László és Szitovszki Clementina házastársaknak Be­regszászban 43 sz. a. fekvő 650 pftra be­leült házastelkükre nyilvános bírói végre­hajtási árverés elrendeltetett. Mely a törvszéki épületben tartandó vég­rehajtási árverésre két határidő, egyike fi é. aug. 19-re, másika pedig f. é. sept. 19. m­ndenkor reggeli 9 óra tűzetik ki, miről is a venni szándékozók oly figyelmeztetés­sel értesittetnek, hogy az árverezendő há­zas telek, ha az első árverésen becsáron el nem adatnék, másodikikon azon alul is el­adatni fog, és hogy a vevő a betáblázott követeléseket a vételár erejéig bírói utal­ványozás szerint átvállalni tartozik. A becs, valamint feltétételek ezen cs. k. tervszék irodájában megtekinthetők és lei­rathatók. Ez­úttal felszólíttatnak a jelzálogos hi­telezők, hogy követeléseiket a vétel napjáig annál bizonyosabban bejelentsék, mivel el­lenkező esetben maguknak tulajdonithat­­ják, ha a vételár felosztása nélkülük törté­nik meg, és ha e miatt, a mennyire az ál., tál 6 vételár kimerittetnék, afjból ^izdratni fognak. Beregszász, jun. 19. 1857. _____ Cs. k. m.­törvszék. (1545) (3-3) 950. A győr-szt.-mártoni cs. k. szbirósá­g által közhirré tétetik, miszerint Csehszom­bathy Józsefnek és nejének, néhai Koller Rudolf csődtömege részér­e lezálogolt réth­­alapi lakháza belső telekkel és rajta fekvő istálló és cselédházzal 6650 vft, külső bir­toka épülettel 6500 vft, zálogban lévő 45600 - ös birtoka 6080 vft, ifj. Varga József és Véghelius-féle fundus szomszédságában levő belső telke 300 vft, Vincze Lajosné és Vég­­helius szzomszédságában levő belső telke 300 vft, Örkényi legelője 450 vft, Bőlyi erdő része */»-d részben 600 vft becsáron kikiáltva f. é. aug. 13-ik napján első íz­ben, szükség esetében pedig f. évi sep . 11-ik napján másodízben és ez­úttal de s­­áron alul is mindenkor d. u. 3 órakor a helyszínen tartandó nyilvános árverés alá fognak bocsáttatni. Azok, kik a fennebbi birtokok valame­lyikére jelzálogot nyerteknek vélik magu­kat, felhivatnak, hogy azt a birtok eladá­sáig annnál inkább bejelentsék, mert elma­radásuk esetében a vételár felosztása köz­­benjöttük nélkül fogna eszközöltetni. Az árverés feltételei e­szbíróságnál meg­­tekinthetők lévén, a venni szándékozók a helyszínére váratnak. Szt.-Márton, jun. 12. 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (1684) . .­­ (3-3) 1981. A váczi cs. k. szbirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, hogy váczi lakos Mittermann Simon­ ré­szére Duliczki Károly ellen annak árnyá­val özv. Duliczki Imréné sz. Frühmüller Te­réziával és testvérével Duliczki Istvánnal közösen birt s a telekkönyvi jegyzőkönyv­ben 1257/1258 p. sz. a. jegyzett 725 sz. a. fekvő, 18719 ptt 14 krra becsült váczi háza, az ahhoz tartozó udvartelekkel és kerttel, f. 1857. évi aug. 3-n reg. 9 órakor ezen biróság irodájában nyilvános árverésen a bírósági irodában a hivatalos órákban meg­tekinthető feltételek mellett becsáron alul is eladatni fog. Mindazok tehát, kik magukat az elár­verezendő házra nézve jelzálogi jogot nyer­teknek vélik, habár külön értesítést nem vettek is, felhivatnak, hogy ebbeli igényei­ket a fennemlitett ház eladásáig e biróság­nál annál is inkább bejelentsék, mert el­lenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül történik meg s ha e miatt, a mennyire a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Vácz, jul. 2. 1857. Cs. k. szbir.­­ hivatal. (1641) "(3—3) 2510. A szombathelyi cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré teletik , misze­rint Kilik Ignácznak, és néhai Tratner Ka­talin utáni árváknak számba­helyi 1­7. számú 3000 párt becsült földszinti házu­ , úgy a szombathelyi telekkönyv 136­1. lap­ján körülirt 1 hold 501­0 öl és 300 pfrtra becsült szántóföld, mégis az 1364. lapon irt 2 hold 1144 rffj öl és 1000 pfrtra becsült hegybeli birtokuk, bírói végrehajtás utján elárvereztetni rendeltetett, határidőül folyó 1857. augustus 6-a , a becsáron el nem ad­­hatás esetére pedig szinte folyó 1857. évi September 12-e, mindenkor reggeli 9 órája létezik oly világos megjegyzéssel, hogy a másodizbeni árveréskor, ha máskép nem le­het, becsáron alul is el fog adatni. Az ár­verési feltételek a megyei törvényszéki iro­dában hivatali órák alatt mindenki által megtekinthetők. Miről mindazon hitelezők, kik V**’" tesitést nem nyertek és " „uton ér­házra, vatra magukat az eladandó­k­aj szántóföld és hegybeli birtokra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, oly meg­jegyzéssel értesittetnek, hogy igényeiket annál bizonyosabban bejelentsék, mivel kü­lönben a vételár felosztása hitük nélkül történend meg, is abból, a mennyire a véte­lár kimeritetnék, ki fognak záratni. Szombathely, junius 24-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék.­ ­E számhoz egész iv melléklet.

Next