Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)

1857-08-01 / 174. szám

kénti borárulását illető , május 18-ikáról kelt rendelet is. A felsőbb rendeletek rendszeres ismertetése, helyenként taglalása, e lap avatott tollal írt czikkeiben időről időre különösen is foglaltatván, én azoknak a nyilván­osság előtti megjelenését csak annyiban akartam megérin­teni, a­mennyiben ahhoz mindenesetre több idő kívántatik, míg rendes útjakat a ministériumok­­tól, a helytartósági osztályokhoz, innét a megyei hatósághoz, illetőleg a megyehatóság alól kivett városok polgármesteri hivatalához, s tovább a járási és szolgabirói hivatalokhoz — megjárják, s a tulajdonképeni végrehajtókhoz , a község elöljáróságához eljutnak, — mint a kormányla­­pokbani kiadáshoz , s mégis a mint látszik, a versenyzés dicsőségét az alattas hatóságok nye­­­­rik el. — A levelező feladata cs­k a vidés ér­dekeiről beszélni , ámbár a mi ennek érdekes, lehet olykor közérdekű is.­­ Szénánk ez idén kevés termett a hideg , kedvezőtlen időjárású tavasz miatt; az aratás szalmában gazdag, milyen lesz szemben, még nem tudjuk. A szőlőkben igen szép termés mutatkozik. A zab felvette ma­gát, az árpa kevésbbé, a kukoricza szépen indult, de e hosszan tartó száraz melegség csövedzéskor aggodalomra ad okot, hogy reményeinkben csa­latkozunk, levelei már fodrosodnak, melegebb földben a burgonya szára is száradni kezd, s aligha nem fonnyad el maga a burgonya a föld­ben, mint már egy évben történt, mind a mellett olcsóság van, csak a hús és a napszámos drága. Bármennyi legyen minden, egyben soha sincs bő­ség, áldozatkész emberekben a köz­jóra. Annál nagyobb vigasztalás nekünk némedieknek, hogy oly egyénnel dicsekedhetünk, ki a pénz szű­ke kö­zepett is jövedelméhez képest igen szép áldoza­tokkal járul a közjó oltárára. Ugyanis múlt évben az újonnan felállított r. kathol. iskolaház építésé­hez 100 pengő forinttal járult, (hol különben a váczi püspök­­ méltóságának bőkezűségét nem szabad elfelejtenünk) ezidén pedig az egyház al­jának táblakövekkel kirakására 100 pftnál töb­bet szánt. Mint nem régi lakosa a falunak, más­tól, nem ő tőle, bírom ez adatokat, tudta nélkül írtam e sorokat is, mert teljesen meg voltam előre győződve, hogy ezt a nyilván­osság elé adva, nem kedvére fogok cselekedni, azonban jól esik ezt nekem elmondani, jól esik hallani sok má­soknak is, kik a közjóra áldozókban egy egy tá­maszpontját látják jövendőnknek, jól esik az is­kolázó gyermekek atyáinak, hogy helyettük le­rovom a hála adóját, jól esik a polgárosodás nem­tőjének, hogy köszönetet mondok nevében, a­mi pedig leginkább megérdemli az elismerést, az, hogy a mis katholikus lelkészünk nem csak hogy áldozatot tesz, hanem azt szerényen teszi. 1. 1. NAPIHIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, augustus 1. * Azon pesti magán nőnevelő-intézetek, melyek a cs. k. Felségének legkegyelmesb Csá­szárnénknak közelebbi itt mutatása alatt hódo­lati tiszteletül, a némű­ tárlatban is díszelgett szőnye­get késziték és felajánlák, különös szerencsében ré­szesültek, amennyiben a Felséges asszony fő­udvarmestere gróf Nobili­s excellentiája által Laxenburgból f. hó 16-kán volt iskolaigazgató (je­lenleg kiirb­i lelkész) Máj­er István úrhoz inté­zett levélben meghagyni méltóztatott, „hogy a ne­­vezett növeldéknek, melyek a fölötte ízletesen hímzett szőnyeg készítésé­ben részesek valának, Öcs. Felségé­­nek nevében a legmagasb köszönet tud-túlad áss­ék.“ Mely legmagasb rendeletnek az igaz­gatóság utján elégtételvén, mi csak legbensőbb örö­münket tolmácsolhatjuk a fölött, hogy nőnöveldéink kegyele­te és róizlése ily legmagasb elismerés­ben részesült, mi növeldéinknek fontos hivatásuk minél buzgóbb teljesítésében a legnagyobb ösztönül szolgálhat. * Körmenden herczeg Batthányi ura­dalmi kastélyában , hová Öcs. kir. Apostoli Felsége Sopronból f. hó 11-kén érkezik, nagy­szerű készületek történnek. Az egész kastély újon­nan van fölszerelve. Ő Felsége Körmenden ebédel s ugyanott marad éji szálláson is. * Ranolder János püspök ur ő exója a csö­­kölyi egyházkerület hiveit apostoli látogatásában részesité. A községek, s az illető földesuraságok ré­széről mindenütt tiszteletteljes fényes fogadtatással találkozott. Tizenhét plébániában 12.000-nél többet, és igy az egyházkerület összes hiveinek csak­nem felét részesíté a bérmálás szentségében. Apostoli lá­togatását üdvös tanácsadásai­ és áldásán kívül em­lékezetessé tette még az által is, hogy könyvek, ké­pek és egyéb szent emlényekben számos ajándékot osztogatott szét; de legkitűnőbben az által, hogy Görgetegen saját püspöki jószágán egy egészen j uj és gazdagon ellátott plébániát alapított. Kadarku­­ton egy uj iskolaház megvételére 700 pftot ajándé­kozott. Az egyházkerületet az összes népség áldás­­kivonatai közt jul. 5-én hagyta el. — Hasonló tett­­dus körutat jön májushóban Roskoványi Ágos­ton váczi püspök uz ő méltósága a nagykátai ales­­peresi kerületben, hol hét plébániában 2500 egyént bérmált meg. A szorgalmas­ tanonczok közt ima- s egyéb épületes könyveket osztott ki s a rendes ta­nítókat és segédeket pedig több helyütt ösztöndijak kiosztásával buzdította. Leginkább érezteté azonban atyai kegyességét a tűzvész által károsult sz. Márton kátai községgel, hol nem csak a lehamvadt tem­plom újbóli fölépítése iránt intézkedett, hanem a vész által érzékenyebben sújtottakat is 250 pfttal gyámolító, egyszersmind a tetemesen megkárosított helybeli lelkészt is megvigasztalá, hogy vagyonilag szenvedett kárait megtéríteni kész leend. Végre a kerületi szegények közt 25 pftot osztatott ki. E ke­rület lakosai áldásától kisérve a szomszéd zsámboki kerületben folytató működését. g. Tegnapelőtt jul. 30-án folytattatott a múzeumi előcsarnokban a budapesti zenede vizsgát, mely al­kalommal a hegedűtanszaki első és má­sodik osztály mutatta be a hegedűtan elemei­ben szerzett ismeretét és a hegedű kezelésébeni ügyességét. Huber Károly urnak, ki e két osztály­nak r. tanára, a zenedénél úgyszólván legmostohább állása van, mert minden tanártársa a vizsga alkal­mával bemutathat többé vagy kevésbé kiképzett nö­vendékeket, csak H. úr nem, miután mihelyt az ő tanítványai a hegedűjátszás alapismereteivel bírnak és a gyakorlatban már haladásnak indulnak, átlép­nek a harmadik és negyedik osztályba, hol más ta­nár által nyernek felsőbb kiképzést és ha valamely tanítványnak sikerül kitűnő művészszé lenni, ez minden esetre a későbbi tanár érdeméül rovatik fel. Czélszerűbb volna tehát több más zenetanoda példá­ját követni, hol, ha egy hangszernek több tanára van, a tanítványok ezek között úgy osztatnak fel, hogy saját osztályát mindegyik a hegedülés a. b. é­­létől a lehető legmagasb fok eléréséig maga vezeti. Ez a tanárban ambitiót ébreszt, kedvet ad neki tanít­ványai kiműveléséhez, lehetővé teszi, hogy a növen­dék egy határozott rendszer nyomán képeztessék, s a tanító a ki vet, maga élvezi oktatása magvának éléskorát is. Óhajtanék, ha ez indítványunk, melynek czélszerű­ségéről meg vagyunk győződve a zenede ál­tal mielőbb elfogadtatnék, s ez év fordultán azt még létesítené is. g.A pestvárosi főreáltanodában bevé­geztetvén az idei vizsgák,megjelent ez intézetnek har­madik programmja, melynek czikkei közt egy ma­gyar is van, tudniillik „a magyar nyelvtanulmány a német tannyelvű reáltanodákban“ N­e­m Fe­­rencztől, ki ez intézetben, mint a magyar nyelv tanára működik.­­ Ezen intézetben három évi fenállása alatt az alreál tanodában magyar és német tannyelvű hasonló osztályok voltak, az említett pro­gramúi végén levő jelentés szerint ez jövőre válto­zást szenved, ugyanis a közönség egy jelentésben figyelmeztetik, „hogy a magas ministeriumnak 1856. dec. 6-án, 17,519. szám alatt kelt rendelete nyomán az eddig fönállott két magyar osztály helyébe egy külön előkészítési évfolyam lépen a magyar ta­nítási nyelvvel, miszerint mindazon tanyitvá­­nyoknak, kik a német nyelvet még nem bírják eléggé, alkalom nyuttassék, hogy magukat ebben tökéletesítvén akadály nélkül és haszonnal mehesse­nek majd át az intézet felsőbb osztályaiba. A fölvé­telt a fenebbi (a programmban olvasható) föltételek szabályozzák.“ * Sztankó Sománé szül. Csapliczky Lilla Delaplace kisasszonytól a Lipótvárosban nádor utcza 7. sz. a. levő Dálingféle nevelőét felsőbbi en­gedély mellett átvette, s ajánlja a szülők figyelmébe. Az évi díj egy növendékért teszen 360 frtot három havi előlegezéssel. *A városliget fasora ismét egy gyászesemény szín­helye volt. J. orvossegéd az említett fasor, egyik nyugpadján tegnapelőtt d. e. tiz—tizenegy óra közt nyakát metszette. Mint állítják, e gyászos önkivég­zés indoka gyógyithatlan búskomorság volt. * A váczi cs. kir. süket-néma intézet igazga­tósága jelenti, hogy a második félévi nyilvános vizs­gálat f. évi augustus 12-én délelőtti 10 órától 12-ig fog az intézeti növendékekkel megtartatni, melyre a t. ez. pártfogók és résztvevők ezennel tisztelettel meghivatnak. * A soproni közigazgatási területen f. é. jun. elejéig 1704 vasárnapi iskola létezett, melyek közül 221 iskolában finövendékek, 187-ben leánynöven­dékek részére elkülönzötten, és 1296-ban mindkét nemű növendékek részére közösen tartottak ismét­lőoktatást. Ez iskolák száma a kerület 9 megyéjére következőkép oszlik föl: Baranyában 459, Somogy­ban 233, Sopronban 217, Veszprémben 216, Tolná­ban 177, Zalában 175, Vasban 128, Mosonban 63, Győrben 36. E szerint a­mi a vasárnapi iskolák számát illeti, Baranya legfölül, Győr legalul áll. Az iskolák számán kívül nem kevésbé fontos továbbá az arány, melyben egyes megyékben a tanköteles és iskolát látogató vasárnapi tanonczok száma egymás­hoz áll, mely következő kimutatásból tűnik ki, az első számsor a tanköteles, a második az iskolát láto­gató vasárnapi tanonczokat, a harmadik a perczent­­arányt, melyben az utóbbiak az elsőkhöz állanak, jelöli ki, vagyis az ismétlő oktatásnál hány iskola­látogató esik minden száz tanköz. a kerületben 94,057 79,021 84 Ekkép az egész kerületben középszámítás szerint a tankötelesek közöl 4­5 valóban látogatván a taní­tást, ez eredmény mindenesetre kedvezőnek mond­ható.­­ A jelenleg fenálló 1704 vasárnapi iskola nagy része csak 1854­ óta keletkezett. A tanítást a rendes iskolaépületben a különböző vallást követők lelkészei, az iskolatanítók, és segédeik végzik. A tanító személyzet tiszteletdíjt kap, mely részint kész­pénzből, részint termesztményekből, vagy földek használatából áll. E tiszteletdíj a községekben kü­lönbféle uton teremtetik elő: a község jövedelmei­ből, ezédek, testületek vagy maguk a növendékek által, néhol jótevők adományaiból. A tanítók, kik a vasárnapi iskolázást eleinte újabb teherkép tekin­tették , mi nyomorú ellátásuk mellett nem is volt egészen csoda , most szívesen teljesítik e fárad­ságot látván , hogy a most már szabályzott dí­jazás következtében sorsukon ezzel is javítot­tak , és annál nagyobb kedvvel és szeretettel ál­dozzák magukat e hivatásnak, mivel látják, és meg vannak győződve, hogy az elemi iskolákban tett tanításuk a vasárnapi iskolák ismétlő oktatása által válik csak igazán gyümölcsözővé. — Mi a tan­tárgyak sorát illeti, az elemi tárgyakon kívül a leg­több vasárnapi iskolában a gyümölcstenyésztés és énekben is adatik oktatás, néhol a rajzban is. Mi­után e kerületnek csaknem minden vidéke kiválókép alkalmas gyümölcstenyésztésre, a magas kormány által a vasárnapi iskolák mellé rendelt faiskolák vagyis az elmélet a gyakorlati oktatással kapcso­latban a gyümölcstenyészet és nemesítésre igen sok eredményt ígér. Még most persze csak minden ne­gyedik vasárnapi iskolára esik egy ily faiskola, mind a mellett folyvást vannak újak keletkezőben. A 379 faiskola közöl, melyek i. é. júniusban már léteztek, csaknem 2/3 vagy 225 Baranyára, 51 Veszprém, 34 Zala, 24 Moson, 20 Tolna, 11 Somogy, 7 Sopron, 4 Győr és 3 Vas megyére esik. A közigazgatási te­rület egyes megyéit külön érintve, iskoláik működése párszóval így jellemezhető: Sopron megyében tavaly óta 47 új vasárnapi iskola létesült. Habár a gyümölcs­tenyésztés is díszült, az abbani oktatásra kevés törté­nik. A Vas egy év óta 64-es szaporitá vasárnapi iskoláit, ellenben faiskolák telepítésére majd semmit sem tettek. — Győr megye a vasárnapi iskolák állításában 1855-ben nem erőltette meg magát; a gyümölcstenyésztés csak elméletileg tanittathatik, miután faiskolák csaknem­­egészen hiányzanak. — Mosonban a vasárnapi tanítás igen jó lábon áll: a gyümölcsfatenyésztés virágzik , külön egyesület ápolja, mely a szomszéd megyékre is hasznosnak mutatkozik. — Veszprém megyében a vasárnapi iskolák jelenleg már általában szabályozva vannak, és minden oda mutat, hogy behozataluk azon községek­ben nem soká fog késni, a hol eddig elő hiányoznak. — Zalában szintén jól szabályozva vannak már ezen iskolák. Faiskolákat itt is telepítettek ugyan, de az ottani sziklás földben uralkodó szárazság miatt kivesztek. — Somogyban az ismétlő oktatás ör­vendetesen halad; csak a gyümölcstenyésztésért tör­ténik még fájdalom kevés. — Baranyában a megyei hatóság körültekintő figyelme a legkedvezőbb eredményeket idézte elő, melyeket e számok, hogy itt 459 vasárnapi és 225 faiskola van, elég világo­san kifejeznek. — Tolnában hasonlókép sokat tettek a vasárnapi iskolák ügyében, hanem ott a ta­nítás létesítésének még több akadály áll útjában, miknek elhárítását a közel­jövőtől kell várnunk. * Z­ágr­ább­an jövő hó 15-ére szőlő és gyü­mölcskiállítást rendeznek, mely alkalommal a mező­­gazdasági társulat közgyűlését tartandja. * Nagy-Szlabocsról (Gömör megyében) Írják a Pr. Lt.-nak, hogy az ide egy negyedórányi távolságra fekvő L­e­h o t­á­n tűzvész következtében 90 ház pusztult el; e helység lakosait július hóban már másodszor éri e szerencsétlenség. Az iskolaház szintén lángok martaléka lett, a templom azonban a tűz közepette is sértetlenül maradt. tankötelesre, iskolátlát. pdt. Veszprém 10,618 10,218 96 Baranya 21,843 20,803 5133 95 Vas 5800 88 Somogy 11,572 9981 86 Moson 4368 3727 85 Tolna 14,414 11,451 79 Győr 2078 1579 76 Sopron 13,132 9181 70 Zala 10,232 6948 68 TÁROZA. A californiai s australiai arany telepek. A Californiábani arany-termelésről az „Annales des Mines" egy ily czímű iratból: „Report on the geology of the coast mountains, embracing their agricultural resources and mineral produ­ctions, by Dr. John B. Trask, 1855. and 1854.“, — oly adatokat közölnek, melyek geognosticai s bányászati észleleteken s tényeken alapul­nak , s annál inkább megérdemlik a további el­terjedést, mivel az arany termő tartományoknak az európai közlekedésrei befolyása iránt a fogal­mak nem csak a míveletlen tömegnél, hanem magasállású államférfiaknál s tudósoknál is ho­mályos ködképekben tűnnek el, s a legellenke­­zőbb rendszabályokra vezetnek az ezen arany­­kincsekben fenyegető rém ellen. A kérdéses irat megerősítése­­s kiegészítéséül szolgál a Tooke által az emelkedett arany­termelés következmé­nyeiről befejezett nézeteknek, s a főpontokat a következőkben lehet összefoglalni: Trask tudor California aranyvidékét három kerületre osztja fel: a fel-, közép- s alföld arany­telepjeire, melyek nem csak a kék hegynek nyu­gati lejtőjén, hanem újabb tapasztalások szerint azok keleti lejtőjén is nagy darab földekre ter­jednek el, s lassankint mindinkább a technika kívánalmaihoz képest zsákmányoltatnak ki. Az előkészítési munkálatok tetemes költségeit meg lehet ítélni abból, hogy 300—s 200 lábnyi hos­­­­zúságu alagok részben sziklákon­­át ásatnak, mikben az arany-fövenyet lovakkal szállítják át a mosó-intézetekhez. A mosó-intézetek víz odavezetése által teteme­sen javíttattak. 17 aranytermő kerületben 109 társulat létezik, melyek 2­/2 millió dollárnyi tő­kével , összesen 1159 ang. mértföldnyi hosszú­­ságu cső­vezetéseket állítottak elő, s vízbér fejé­ben annyit szednek be, hogy ezen társulatok 4/ 5-e havonkint 5 pc.-nyi s még több kamatot is hűz tőkéjéből. Ezenkívül 23 csatorna van zsili­pekkel, melyek azonban a víz­szükségletnek csak gc-át vezetik elő. Ezen tőke-befektetések által munka-kimérés eszközöltetik s az aranymosók művelete emelke­dett , a mint ez kitűnik a következő átnézetből: Az aranytermelés Az aranymosók Egy aranyásó becse . száma évi termelése 1852 45 millió d. 100,000 450 d. 1853 46 „ „ 86,000 670 „ 1854 61 „ „ 86,000 700 „ Ezen kevés számok megerősítik az ü­gyértők által régen kimondott azon nézetet, mikép az arany­termelés középszámítással nem szolgáltat több keresetet, mint a mezőgazdászat s az ipar ama vidékeken. Az arany­ásó évi termelése ugyan 450 d.-ról 700 d.-ra emelkedett; azonban tekintetbe veendő, hogy a tőke­kamatokat a jövedelemből kell fö­­dözni, minélfogva az arany­termeléssel foglalko­­­dott munkások keresménye 1854-ben hihetőleg nem ment több­re mint 1852-ben, s más iparágak tetemesebb keresményt szolgáltathattak. Ezzel öszhangzik azon tény, mikép az arany­ásók száma fogyott, és sokan a mezőgazdászati fog­­lalkozáshoz fordultak, mely kevésbbé fáradalmas munka mellett biztosabb, s középszáml­ással tete­mesebb jövedelmet is ad. Némely vidékeken a szántóföld értéke már annyira emelkedett, hogy az aranyásók s föld­­mivesek közt viszályok támadnak, s az arany­­termő földet a földmives többre becsüli, mint az aranyásó. A Trask tudor által eszközlött nyomo­zások azon eredményre vezetnek, mikép az arany­termelés csökkenése iránti aggodalmak alapta­lanok , sőt inkább az arany termelésrei előkészü­letek czélszerű elrendezése, s a szükséges tőkék felhasználása mellett, az aranyszerzemény töme­gét még századokig fenn lehetene tartani, vagy még inkább nevelni. Ezen tétel bizonyítványául a fel-, közép-, s alföldöni arany-lerakodmányok három külön­böző neme, egész kiterjedésében leiratik , s az aranytermő bányavirág-ezekbeni bányászat he­lyeztetik kilátásba, a californiai aranytermő tar­tomány jövőjéül. Az aranybányák a 4000 lábnyi magasságú fel­földön, 150 földirati mérföldnyire terjednek , mikből 50 földh­ati mérföldet számítnak arany­termő gyanánt, azonban még eddig a földfelszín­nek csak csz­e van bányaművelés alatt. Az arany­termelés itt szinte átalánosan szárazbányákban, — „dry diggings“, — történik. A mosási munka a víz hiánya s a kedvezőtlen időjárás által, az év legnagyobb része alatt nagyon nehezítve van, s eddig oly tökéletlenül szetett, hogy a javított mosási készületekkel az előbb tökéletlenül ki­zsákmányolt bányákat már előnyösen vetik újabb mivelés alá. Azonban ezen tény egyszersmind azt is bizo­nyítja, hogy a felföldi aranylerakodmányok nem találtatnak többé oly gazdagoknak, mint a mun­kálatok kezdetén. A felföld alján a középföld 4 földirati mér­­földnyi szélességben, 60 földirati mérföldre ter­jed. Az arany­bányák 12—40 lábnyi mélysé­­gűek egy, igen különböző hegynemekből álló omladékban, melyek gránit-, és pala-hegyeken fekszenek s nagyrészint a magas hegységből erednek. A legtöbb aranybányák ezen omladékföldben vannak készítve, mivel ez csekély tőkével meg­történhetik, s az egyes bányák összefüggése nél­kül vannak elosztva. A munkát gátolja a viz hiá­nya, a mennyiben az az évnek csak négy hó­napja alatt van kéznél. Viz odavezetése által, itt az elhagyott bányák közöl sokat még előnynyel lehet mivelni; mi szintén oda mutat, hogy a gazdag aranybányákban­ előbbi bőség többé nem létezik; s hogy már elmúlt azon idő, midőn tőke nélküli aranyásók sikerrel kezdhették meg a munkálatokat. Az alföldi aranybányák 1/2—X földirati mér­­földnyi szélességben, 50 mérföldre vannak elter­jedve, s csak 3—8 lábnyi vastagságúak. A bá­nyavirág-föveny elég finom, s némely, a közép­­földrőli hegyromokkal van vegyülve. Itt az ara­nyat legkönnyebben lehet termelni, azonban a termelés oly kevéssé látszik csábítónak , hogy Trask tudor a törvényhozást arra szólítja fel, mikép az aranyásókat oltalmába vegye a földmí­­vesek ellen, hogy így az aranytermelés inkább kifejlődhessék, s a csövek-, s csatornákbani víz­­vezetések eszközlése végett alakult társulatok szaporodjanak. Ezen egyszerű adatokból láthatni, hogy Cali­­forniában az aranytermelés már kilépett a nyers ősállapotból, s hogy a tőke nélküli aranyterme­lés már lehetetlenné lett. Ez még világosabban kitűnik, az aranytartalmú bányavirágerek kiásásából. Trask tudor három terjeszkedési irányú aranyereket különböztet meg, melyek a kristályvegyületre s a közbevegyült ér­­erekre vonatkozólag különböző arányt tüntetnek föl; azonban minden érnél azt vették észre, hogy a nagyobb mélységgel együtt az ezüst-tartam is növekszik, mely az erek felsőbb mélységeiben csak 5 eretet tesz. Az erek egy részben a legfia­talabb hegy­ lerakodmányokon mennek keresztül, s gyakran az aranytelepek, úgy látszik az ere­deti aranytelep­helyek elporhadásának köszön­hetik eredetüket, s csak kevéssé távoztak el első telephelyüktől. A földalatti aranybányászat a legutóbbi évek­ben nagyon növekedett, s 1855-ben már 58 há- AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, júl. 30. Császár ő Felsége na­gyobb úti kísérete a legközelebbi hét első nap­jaiban fog Sopronyba elmenni.

Next