Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-01 / 174. szám
kénti borárulását illető , május 18-ikáról kelt rendelet is. A felsőbb rendeletek rendszeres ismertetése, helyenként taglalása, e lap avatott tollal írt czikkeiben időről időre különösen is foglaltatván, én azoknak a nyilvánosság előtti megjelenését csak annyiban akartam megérinteni, amennyiben ahhoz mindenesetre több idő kívántatik, míg rendes útjakat a ministériumoktól, a helytartósági osztályokhoz, innét a megyei hatósághoz, illetőleg a megyehatóság alól kivett városok polgármesteri hivatalához, s tovább a járási és szolgabirói hivatalokhoz — megjárják, s a tulajdonképeni végrehajtókhoz , a község elöljáróságához eljutnak, — mint a kormánylapokbani kiadáshoz , s mégis a mint látszik, a versenyzés dicsőségét az alattas hatóságok nyerik el. — A levelező feladata csk a vidés érdekeiről beszélni , ámbár a mi ennek érdekes, lehet olykor közérdekű is. Szénánk ez idén kevés termett a hideg , kedvezőtlen időjárású tavasz miatt; az aratás szalmában gazdag, milyen lesz szemben, még nem tudjuk. A szőlőkben igen szép termés mutatkozik. A zab felvette magát, az árpa kevésbbé, a kukoricza szépen indult, de e hosszan tartó száraz melegség csövedzéskor aggodalomra ad okot, hogy reményeinkben csalatkozunk, levelei már fodrosodnak, melegebb földben a burgonya szára is száradni kezd, s aligha nem fonnyad el maga a burgonya a földben, mint már egy évben történt, mind a mellett olcsóság van, csak a hús és a napszámos drága. Bármennyi legyen minden, egyben soha sincs bőség, áldozatkész emberekben a közjóra. Annál nagyobb vigasztalás nekünk némedieknek, hogy oly egyénnel dicsekedhetünk, ki a pénz szűke közepett is jövedelméhez képest igen szép áldozatokkal járul a közjó oltárára. Ugyanis múlt évben az újonnan felállított r. kathol. iskolaház építéséhez 100 pengő forinttal járult, (hol különben a váczi püspök méltóságának bőkezűségét nem szabad elfelejtenünk) ezidén pedig az egyház aljának táblakövekkel kirakására 100 pftnál többet szánt. Mint nem régi lakosa a falunak, mástól, nem ő tőle, bírom ez adatokat, tudta nélkül írtam e sorokat is, mert teljesen meg voltam előre győződve, hogy ezt a nyilvánosság elé adva, nem kedvére fogok cselekedni, azonban jól esik ezt nekem elmondani, jól esik hallani sok másoknak is, kik a közjóra áldozókban egy egy támaszpontját látják jövendőnknek, jól esik az iskolázó gyermekek atyáinak, hogy helyettük lerovom a hála adóját, jól esik a polgárosodás nemtőjének, hogy köszönetet mondok nevében, ami pedig leginkább megérdemli az elismerést, az, hogy a mis katholikus lelkészünk nem csak hogy áldozatot tesz, hanem azt szerényen teszi. 1. 1. NAPIHIREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest, augustus 1. * Azon pesti magán nőnevelő-intézetek, melyek a cs. k. Felségének legkegyelmesb Császárnénknak közelebbi itt mutatása alatt hódolati tiszteletül, a némű tárlatban is díszelgett szőnyeget késziték és felajánlák, különös szerencsében részesültek, amennyiben a Felséges asszony főudvarmestere gróf Nobilis excellentiája által Laxenburgból f. hó 16-kán volt iskolaigazgató (jelenleg kiirbi lelkész) Májer István úrhoz intézett levélben meghagyni méltóztatott, „hogy a nevezett növeldéknek, melyek a fölötte ízletesen hímzett szőnyeg készítésében részesek valának, Öcs. Felségének nevében a legmagasb köszönet tud-túlad ássék.“ Mely legmagasb rendeletnek az igazgatóság utján elégtételvén, mi csak legbensőbb örömünket tolmácsolhatjuk a fölött, hogy nőnöveldéink kegyelete és róizlése ily legmagasb elismerésben részesült, mi növeldéinknek fontos hivatásuk minél buzgóbb teljesítésében a legnagyobb ösztönül szolgálhat. * Körmenden herczeg Batthányi uradalmi kastélyában , hová Öcs. kir. Apostoli Felsége Sopronból f. hó 11-kén érkezik, nagyszerű készületek történnek. Az egész kastély újonnan van fölszerelve. Ő Felsége Körmenden ebédel s ugyanott marad éji szálláson is. * Ranolder János püspök ur ő exója a csökölyi egyházkerület hiveit apostoli látogatásában részesité. A községek, s az illető földesuraságok részéről mindenütt tiszteletteljes fényes fogadtatással találkozott. Tizenhét plébániában 12.000-nél többet, és igy az egyházkerület összes hiveinek csaknem felét részesíté a bérmálás szentségében. Apostoli látogatását üdvös tanácsadásai és áldásán kívül emlékezetessé tette még az által is, hogy könyvek, képek és egyéb szent emlényekben számos ajándékot osztogatott szét; de legkitűnőbben az által, hogy Görgetegen saját püspöki jószágán egy egészen j uj és gazdagon ellátott plébániát alapított. Kadarkuton egy uj iskolaház megvételére 700 pftot ajándékozott. Az egyházkerületet az összes népség áldáskivonatai közt jul. 5-én hagyta el. — Hasonló tettdus körutat jön májushóban Roskoványi Ágoston váczi püspök uz ő méltósága a nagykátai alesperesi kerületben, hol hét plébániában 2500 egyént bérmált meg. A szorgalmas tanonczok közt ima- s egyéb épületes könyveket osztott ki s a rendes tanítókat és segédeket pedig több helyütt ösztöndijak kiosztásával buzdította. Leginkább érezteté azonban atyai kegyességét a tűzvész által károsult sz. Márton kátai községgel, hol nem csak a lehamvadt templom újbóli fölépítése iránt intézkedett, hanem a vész által érzékenyebben sújtottakat is 250 pfttal gyámolító, egyszersmind a tetemesen megkárosított helybeli lelkészt is megvigasztalá, hogy vagyonilag szenvedett kárait megtéríteni kész leend. Végre a kerületi szegények közt 25 pftot osztatott ki. E kerület lakosai áldásától kisérve a szomszéd zsámboki kerületben folytató működését. g. Tegnapelőtt jul. 30-án folytattatott a múzeumi előcsarnokban a budapesti zenede vizsgát, mely alkalommal a hegedűtanszaki első és második osztály mutatta be a hegedűtan elemeiben szerzett ismeretét és a hegedű kezelésébeni ügyességét. Huber Károly urnak, ki e két osztálynak r. tanára, a zenedénél úgyszólván legmostohább állása van, mert minden tanártársa a vizsga alkalmával bemutathat többé vagy kevésbé kiképzett növendékeket, csak H. úr nem, miután mihelyt az ő tanítványai a hegedűjátszás alapismereteivel bírnak és a gyakorlatban már haladásnak indulnak, átlépnek a harmadik és negyedik osztályba, hol más tanár által nyernek felsőbb kiképzést és ha valamely tanítványnak sikerül kitűnő művészszé lenni, ez minden esetre a későbbi tanár érdeméül rovatik fel. Czélszerűbb volna tehát több más zenetanoda példáját követni, hol, ha egy hangszernek több tanára van, a tanítványok ezek között úgy osztatnak fel, hogy saját osztályát mindegyik a hegedülés a. b. élétől a lehető legmagasb fok eléréséig maga vezeti. Ez a tanárban ambitiót ébreszt, kedvet ad neki tanítványai kiműveléséhez, lehetővé teszi, hogy a növendék egy határozott rendszer nyomán képeztessék, s a tanító a ki vet, maga élvezi oktatása magvának éléskorát is. Óhajtanék, ha ez indítványunk, melynek czélszerűségéről meg vagyunk győződve a zenede által mielőbb elfogadtatnék, s ez év fordultán azt még létesítené is. g.A pestvárosi főreáltanodában bevégeztetvén az idei vizsgák,megjelent ez intézetnek harmadik programmja, melynek czikkei közt egy magyar is van, tudniillik „a magyar nyelvtanulmány a német tannyelvű reáltanodákban“ Nem Ferencztől, ki ez intézetben, mint a magyar nyelv tanára működik. Ezen intézetben három évi fenállása alatt az alreál tanodában magyar és német tannyelvű hasonló osztályok voltak, az említett programúi végén levő jelentés szerint ez jövőre változást szenved, ugyanis a közönség egy jelentésben figyelmeztetik, „hogy a magas ministeriumnak 1856. dec. 6-án, 17,519. szám alatt kelt rendelete nyomán az eddig fönállott két magyar osztály helyébe egy külön előkészítési évfolyam lépen a magyar tanítási nyelvvel, miszerint mindazon tanyitványoknak, kik a német nyelvet még nem bírják eléggé, alkalom nyuttassék, hogy magukat ebben tökéletesítvén akadály nélkül és haszonnal mehessenek majd át az intézet felsőbb osztályaiba. A fölvételt a fenebbi (a programmban olvasható) föltételek szabályozzák.“ * Sztankó Sománé szül. Csapliczky Lilla Delaplace kisasszonytól a Lipótvárosban nádor utcza 7. sz. a. levő Dálingféle nevelőét felsőbbi engedély mellett átvette, s ajánlja a szülők figyelmébe. Az évi díj egy növendékért teszen 360 frtot három havi előlegezéssel. *A városliget fasora ismét egy gyászesemény színhelye volt. J. orvossegéd az említett fasor, egyik nyugpadján tegnapelőtt d. e. tiz—tizenegy óra közt nyakát metszette. Mint állítják, e gyászos önkivégzés indoka gyógyithatlan búskomorság volt. * A váczi cs. kir. süket-néma intézet igazgatósága jelenti, hogy a második félévi nyilvános vizsgálat f. évi augustus 12-én délelőtti 10 órától 12-ig fog az intézeti növendékekkel megtartatni, melyre a t. ez. pártfogók és résztvevők ezennel tisztelettel meghivatnak. * A soproni közigazgatási területen f. é. jun. elejéig 1704 vasárnapi iskola létezett, melyek közül 221 iskolában finövendékek, 187-ben leánynövendékek részére elkülönzötten, és 1296-ban mindkét nemű növendékek részére közösen tartottak ismétlőoktatást. Ez iskolák száma a kerület 9 megyéjére következőkép oszlik föl: Baranyában 459, Somogyban 233, Sopronban 217, Veszprémben 216, Tolnában 177, Zalában 175, Vasban 128, Mosonban 63, Győrben 36. E szerint ami a vasárnapi iskolák számát illeti, Baranya legfölül, Győr legalul áll. Az iskolák számán kívül nem kevésbé fontos továbbá az arány, melyben egyes megyékben a tanköteles és iskolát látogató vasárnapi tanonczok száma egymáshoz áll, mely következő kimutatásból tűnik ki, az első számsor a tanköteles, a második az iskolát látogató vasárnapi tanonczokat, a harmadik a perczentarányt, melyben az utóbbiak az elsőkhöz állanak, jelöli ki, vagyis az ismétlő oktatásnál hány iskolalátogató esik minden száz tanköz. a kerületben 94,057 79,021 84 Ekkép az egész kerületben középszámítás szerint a tankötelesek közöl 45 valóban látogatván a tanítást, ez eredmény mindenesetre kedvezőnek mondható. A jelenleg fenálló 1704 vasárnapi iskola nagy része csak 1854 óta keletkezett. A tanítást a rendes iskolaépületben a különböző vallást követők lelkészei, az iskolatanítók, és segédeik végzik. A tanító személyzet tiszteletdíjt kap, mely részint készpénzből, részint termesztményekből, vagy földek használatából áll. E tiszteletdíj a községekben különbféle uton teremtetik elő: a község jövedelmeiből, ezédek, testületek vagy maguk a növendékek által, néhol jótevők adományaiból. A tanítók, kik a vasárnapi iskolázást eleinte újabb teherkép tekintették , mi nyomorú ellátásuk mellett nem is volt egészen csoda , most szívesen teljesítik e fáradságot látván , hogy a most már szabályzott díjazás következtében sorsukon ezzel is javítottak , és annál nagyobb kedvvel és szeretettel áldozzák magukat e hivatásnak, mivel látják, és meg vannak győződve, hogy az elemi iskolákban tett tanításuk a vasárnapi iskolák ismétlő oktatása által válik csak igazán gyümölcsözővé. — Mi a tantárgyak sorát illeti, az elemi tárgyakon kívül a legtöbb vasárnapi iskolában a gyümölcstenyésztés és énekben is adatik oktatás, néhol a rajzban is. Miután e kerületnek csaknem minden vidéke kiválókép alkalmas gyümölcstenyésztésre, a magas kormány által a vasárnapi iskolák mellé rendelt faiskolák vagyis az elmélet a gyakorlati oktatással kapcsolatban a gyümölcstenyészet és nemesítésre igen sok eredményt ígér. Még most persze csak minden negyedik vasárnapi iskolára esik egy ily faiskola, mind a mellett folyvást vannak újak keletkezőben. A 379 faiskola közöl, melyek i. é. júniusban már léteztek, csaknem 2/3 vagy 225 Baranyára, 51 Veszprém, 34 Zala, 24 Moson, 20 Tolna, 11 Somogy, 7 Sopron, 4 Győr és 3 Vas megyére esik. A közigazgatási terület egyes megyéit külön érintve, iskoláik működése párszóval így jellemezhető: Sopron megyében tavaly óta 47 új vasárnapi iskola létesült. Habár a gyümölcstenyésztés is díszült, az abbani oktatásra kevés történik. A Vas egy év óta 64-es szaporitá vasárnapi iskoláit, ellenben faiskolák telepítésére majd semmit sem tettek. — Győr megye a vasárnapi iskolák állításában 1855-ben nem erőltette meg magát; a gyümölcstenyésztés csak elméletileg tanittathatik, miután faiskolák csaknemegészen hiányzanak. — Mosonban a vasárnapi tanítás igen jó lábon áll: a gyümölcsfatenyésztés virágzik , külön egyesület ápolja, mely a szomszéd megyékre is hasznosnak mutatkozik. — Veszprém megyében a vasárnapi iskolák jelenleg már általában szabályozva vannak, és minden oda mutat, hogy behozataluk azon községekben nem soká fog késni, a hol eddig elő hiányoznak. — Zalában szintén jól szabályozva vannak már ezen iskolák. Faiskolákat itt is telepítettek ugyan, de az ottani sziklás földben uralkodó szárazság miatt kivesztek. — Somogyban az ismétlő oktatás örvendetesen halad; csak a gyümölcstenyésztésért történik még fájdalom kevés. — Baranyában a megyei hatóság körültekintő figyelme a legkedvezőbb eredményeket idézte elő, melyeket e számok, hogy itt 459 vasárnapi és 225 faiskola van, elég világosan kifejeznek. — Tolnában hasonlókép sokat tettek a vasárnapi iskolák ügyében, hanem ott a tanítás létesítésének még több akadály áll útjában, miknek elhárítását a közeljövőtől kell várnunk. * Zágrábban jövő hó 15-ére szőlő és gyümölcskiállítást rendeznek, mely alkalommal a mezőgazdasági társulat közgyűlését tartandja. * Nagy-Szlabocsról (Gömör megyében) Írják a Pr. Lt.-nak, hogy az ide egy negyedórányi távolságra fekvő Leh o tán tűzvész következtében 90 ház pusztult el; e helység lakosait július hóban már másodszor éri e szerencsétlenség. Az iskolaház szintén lángok martaléka lett, a templom azonban a tűz közepette is sértetlenül maradt. tankötelesre, iskolátlát. pdt. Veszprém 10,618 10,218 96 Baranya 21,843 20,803 5133 95 Vas 5800 88 Somogy 11,572 9981 86 Moson 4368 3727 85 Tolna 14,414 11,451 79 Győr 2078 1579 76 Sopron 13,132 9181 70 Zala 10,232 6948 68 TÁROZA. A californiai s australiai arany telepek. A Californiábani arany-termelésről az „Annales des Mines" egy ily czímű iratból: „Report on the geology of the coast mountains, embracing their agricultural resources and mineral productions, by Dr. John B. Trask, 1855. and 1854.“, — oly adatokat közölnek, melyek geognosticai s bányászati észleleteken s tényeken alapulnak , s annál inkább megérdemlik a további elterjedést, mivel az arany termő tartományoknak az európai közlekedésrei befolyása iránt a fogalmak nem csak a míveletlen tömegnél, hanem magasállású államférfiaknál s tudósoknál is homályos ködképekben tűnnek el, s a legellenkezőbb rendszabályokra vezetnek az ezen aranykincsekben fenyegető rém ellen. A kérdéses irat megerősítéses kiegészítéséül szolgál a Tooke által az emelkedett aranytermelés következményeiről befejezett nézeteknek, s a főpontokat a következőkben lehet összefoglalni: Trask tudor California aranyvidékét három kerületre osztja fel: a fel-, közép- s alföld aranytelepjeire, melyek nem csak a kék hegynek nyugati lejtőjén, hanem újabb tapasztalások szerint azok keleti lejtőjén is nagy darab földekre terjednek el, s lassankint mindinkább a technika kívánalmaihoz képest zsákmányoltatnak ki. Az előkészítési munkálatok tetemes költségeit meg lehet ítélni abból, hogy 300—s 200 lábnyi hoszúságu alagok részben sziklákonát ásatnak, mikben az arany-fövenyet lovakkal szállítják át a mosó-intézetekhez. A mosó-intézetek víz odavezetése által tetemesen javíttattak. 17 aranytermő kerületben 109 társulat létezik, melyek 2/2 millió dollárnyi tőkével , összesen 1159 ang. mértföldnyi hosszúságu csővezetéseket állítottak elő, s vízbér fejében annyit szednek be, hogy ezen társulatok 4/ 5-e havonkint 5 pc.-nyi s még több kamatot is hűz tőkéjéből. Ezenkívül 23 csatorna van zsilipekkel, melyek azonban a vízszükségletnek csak gc-át vezetik elő. Ezen tőke-befektetések által munka-kimérés eszközöltetik s az aranymosók művelete emelkedett , a mint ez kitűnik a következő átnézetből: Az aranytermelés Az aranymosók Egy aranyásó becse . száma évi termelése 1852 45 millió d. 100,000 450 d. 1853 46 „ „ 86,000 670 „ 1854 61 „ „ 86,000 700 „ Ezen kevés számok megerősítik az ügyértők által régen kimondott azon nézetet, mikép az aranytermelés középszámítással nem szolgáltat több keresetet, mint a mezőgazdászat s az ipar ama vidékeken. Az aranyásó évi termelése ugyan 450 d.-ról 700 d.-ra emelkedett; azonban tekintetbe veendő, hogy a tőkekamatokat a jövedelemből kell födözni, minélfogva az aranytermeléssel foglalkodott munkások keresménye 1854-ben hihetőleg nem ment többre mint 1852-ben, s más iparágak tetemesebb keresményt szolgáltathattak. Ezzel öszhangzik azon tény, mikép az aranyásók száma fogyott, és sokan a mezőgazdászati foglalkozáshoz fordultak, mely kevésbbé fáradalmas munka mellett biztosabb, s középszámlással tetemesebb jövedelmet is ad. Némely vidékeken a szántóföld értéke már annyira emelkedett, hogy az aranyásók s földmivesek közt viszályok támadnak, s az aranytermő földet a földmives többre becsüli, mint az aranyásó. A Trask tudor által eszközlött nyomozások azon eredményre vezetnek, mikép az aranytermelés csökkenése iránti aggodalmak alaptalanok , sőt inkább az arany termelésrei előkészületek czélszerű elrendezése, s a szükséges tőkék felhasználása mellett, az aranyszerzemény tömegét még századokig fenn lehetene tartani, vagy még inkább nevelni. Ezen tétel bizonyítványául a fel-, közép-, s alföldöni arany-lerakodmányok három különböző neme, egész kiterjedésében leiratik , s az aranytermő bányavirág-ezekbeni bányászat helyeztetik kilátásba, a californiai aranytermő tartomány jövőjéül. Az aranybányák a 4000 lábnyi magasságú felföldön, 150 földirati mérföldnyire terjednek , mikből 50 földhati mérföldet számítnak aranytermő gyanánt, azonban még eddig a földfelszínnek csak csze van bányaművelés alatt. Az aranytermelés itt szinte átalánosan szárazbányákban, — „dry diggings“, — történik. A mosási munka a víz hiánya s a kedvezőtlen időjárás által, az év legnagyobb része alatt nagyon nehezítve van, s eddig oly tökéletlenül szetett, hogy a javított mosási készületekkel az előbb tökéletlenül kizsákmányolt bányákat már előnyösen vetik újabb mivelés alá. Azonban ezen tény egyszersmind azt is bizonyítja, hogy a felföldi aranylerakodmányok nem találtatnak többé oly gazdagoknak, mint a munkálatok kezdetén. A felföld alján a középföld 4 földirati mérföldnyi szélességben, 60 földirati mérföldre terjed. Az aranybányák 12—40 lábnyi mélységűek egy, igen különböző hegynemekből álló omladékban, melyek gránit-, és pala-hegyeken fekszenek s nagyrészint a magas hegységből erednek. A legtöbb aranybányák ezen omladékföldben vannak készítve, mivel ez csekély tőkével megtörténhetik, s az egyes bányák összefüggése nélkül vannak elosztva. A munkát gátolja a viz hiánya, a mennyiben az az évnek csak négy hónapja alatt van kéznél. Viz odavezetése által, itt az elhagyott bányák közöl sokat még előnynyel lehet mivelni; mi szintén oda mutat, hogy a gazdag aranybányákban előbbi bőség többé nem létezik; s hogy már elmúlt azon idő, midőn tőke nélküli aranyásók sikerrel kezdhették meg a munkálatokat. Az alföldi aranybányák 1/2—X földirati mérföldnyi szélességben, 50 mérföldre vannak elterjedve, s csak 3—8 lábnyi vastagságúak. A bányavirág-föveny elég finom, s némely, a középföldrőli hegyromokkal van vegyülve. Itt az aranyat legkönnyebben lehet termelni, azonban a termelés oly kevéssé látszik csábítónak , hogy Trask tudor a törvényhozást arra szólítja fel, mikép az aranyásókat oltalmába vegye a földmívesek ellen, hogy így az aranytermelés inkább kifejlődhessék, s a csövek-, s csatornákbani vízvezetések eszközlése végett alakult társulatok szaporodjanak. Ezen egyszerű adatokból láthatni, hogy Californiában az aranytermelés már kilépett a nyers ősállapotból, s hogy a tőke nélküli aranytermelés már lehetetlenné lett. Ez még világosabban kitűnik, az aranytartalmú bányavirágerek kiásásából. Trask tudor három terjeszkedési irányú aranyereket különböztet meg, melyek a kristályvegyületre s a közbevegyült érerekre vonatkozólag különböző arányt tüntetnek föl; azonban minden érnél azt vették észre, hogy a nagyobb mélységgel együtt az ezüst-tartam is növekszik, mely az erek felsőbb mélységeiben csak 5 eretet tesz. Az erek egy részben a legfiatalabb hegy lerakodmányokon mennek keresztül, s gyakran az aranytelepek, úgy látszik az eredeti aranytelephelyek elporhadásának köszönhetik eredetüket, s csak kevéssé távoztak el első telephelyüktől. A földalatti aranybányászat a legutóbbi években nagyon növekedett, s 1855-ben már 58 há- AUSTRIAI BIRODALOM, Bécs, júl. 30. Császár ő Felsége nagyobb úti kísérete a legközelebbi hét első napjaiban fog Sopronyba elmenni.