Budapesti Hírlap, 1857. augusztus (174-197. szám)
1857-08-01 / 174. szám
— Ferdinand Miksa főherczeg, clfens, s fens, hitvese Sarolta főhétfczegasszony jövő héten hagyják el Brüsselt s egyelőre Schönbrunnba érkeznek, hol ang. második feléig tartózkodván, onnan Velenczébe menendnek, s csak octoberben fogják Milanóba Ünnepélyes bevonulásukat tartani. — A pálya - megnyitási Ünnepély alkalmával Triesten tartott diszlakomáról a „Tr. Ztg.“ f. hó 28-ról igy tudósit: Azon lakomán, melyet a helyhatóság egyesülve a kereskedelmi kamrával a ritka vendégek tiszteletére adott, Austria és Németország igen sok előkelő férfia volt jelen. A podestának Császár és Császárné a Felségeik és az egész császári Ház jólétéért mondott toasztja után Vicco lovag elnök a trieszti sínpálya fontosságáról, s azon reményekről szólt, melyek ahoz csatlakoznak s végül Toggenburg lovag minister ur ő excját köszönté föl, mit ez Triest városa felköszöntésével viszonzott, az államigazgatás nevében azon reményét fejezvén ki, hogy e pályának az adriai tengerig megnyitása a triesti forgalomnak egy új időszakát fogja megkezdeni. Erre a Lloydigazgató báró Lutteroth toasztja után a pénzügyminister K. Bruck úr ő excja lépett ki a terem közepébe, s e nap fontosságáról szólt, melynek fényét Császár Ő Felsége, a csász. Ház több tagjai és oly sok jeles férfiú közelről és távolról emelik; szólt továbbá a délnek az éjszakkali összeköttetéséről, melynek középpontját Triest képezi, s a levantei forgalom nagy jelentőségéről, mely a suezi csatorna által nagy fontosságot nyer. Ezen nagy mű, mely századunk haladását megkoronázza, daczára az akadályoknak, azon jótéteményeknél fogva, melyek belőle várhatók s melyeket a legelőkelőbb britt kereskedővárosok is elismertek, úgy mint az egyiptomi alkirály törekvései s a porta megerősítése végre valósággá lesz. „Indítványozom — így végre a szónok —hogy e nagyszerű vállalat iránt legélénkebb elismerésünket fejezzük ki, hogy annak fáradhatlan bajnoka, Lesseps Ferdinand, bátorságát ne veszítse!“ A minister ur e felhívása a legélénkebb viszhangra talált s mindnyájan valódi lelkesedésre ragadtattak. KÜLFÖLD Belgium, Brüssel, jul. 27. Ferdinánd- Miksacsk. főherczegnek Sarolta herczegnővelösszekelése ma ünnepeltetett meg a brüsseli palotában fél 11 órakor. Brouckere a brüsseli polgármester, a palota kék termében eszközlé az összekelők polgári tényét. A herczegnő tanúi voltak : Ligne herczeg, a senatus elnöke, Delehaye, a képviselő-kamra elnöke, de Deckerbel, s Nothomb igazság - Ügyi ministerek. — A főherczeg tanúi voltak : Archinto gróf, austriai Császár Ő Felségének rendkívüli követe, Clary herczeg, treuenfeldi Vrints báró, Brüsselben lévő austriai követ, s Zichy Ferencz gróf. Miután a polgármester a törvényszabta módon végrehajtá a polgári összekötést, az új párhoz következő beszédet intézett : „Fenséges uram! fenséges asszonyom! Mélyen meg vagyok illetődve, mivel nagyon is jól tudom, hogy az épen most végbement cselekvény, mint önök számára egy boldog jövőnek előrehirdetése, megkoronázza a király óhajtásait, s mivel meg vagyok róla győződve, hogy az egy oly sokszor, s oly súlyosan megpróbáltatok királyné számára, egy boldog nappal többet ad. Ezért alig merem előtte kimondani, hogy a nagyok erényei hatályosan visszahatnak a tömegekre. És mégis hol keressünk jó példákat máshol, mint a fejedelmek családjaiban, melyekre a népek kormányzása van bízva! Császári s királyi fenségiek mindig csak üdvöseket fognak adni. Ön fenséges uram, egy más földön folytatandja ama pályát, mit szintoly belátással, mint sikerrel futott meg; ön fenséges asszonyom, Belgium óhajtásait és sajnálatát magával viszi ujhonába. Ön ott ismét földektendi anyjának megbecsülhetién tulajdonait, önök mindketten méltó örököseiül bizonyítandják be magukat ama felséges elődüknek, ki köztünk, oly dicső emléket hagyott hátra. — Ezen túl uj kötelék csatol bennünket Austriához. — Császári és királyi fenségtekre ruházandjuk át azon ragaszkodás egy részét, mit a királynak szenteltünk, s fenségtek nyomdokait legélénkebb részvéttel követendjük. Nem tudom, miként magasztaljam eléggé a fölötti örömömet, hogy én voltam a törvény eszköze, s ekkér önöknek a főváros, s mint meg vagyok győződve, az egész ország tiszteletét s ragaszkodását kifejezhetem.“ Erre az összekötési okmányt a főherczeg s a herczegnő, a király, Amália királyné, Albert herczeg, az uralkodó koburg-gothai herczeg stb. valamint a főhgségné tanúi is aláírták. Ezen első szertartás végeztével, az összekelési menet tüstént a nagybálteremhez csatlakozó terembe indult, mely kápolnává volt átalakítva, hol a meghívott személyek már előbb helyet foglaltak. 11 órakor S te rckx, mechelni bibornokérsek fején az érseki süveg, s kezében a kereszttel, a két főhelyettes kíséretében közeledett a kápolna ajtajához ; a kir. kiséret lelépett. A vallási szertartás kezdete előtt, a bibornok a fiatal párhoz megható beszédet intézett, a házasság lényeges, a vallásnak a hitestársak boldogságáral üdvös befolyása, s a házasság által kiszabott erények gyakorlásáról. A mise, mit a bibornokérsek személyesen olvasott, mély áhitatossággal hallgattatott. Ezt követé a Domine salvum fac regem. Az egyházi eljegyzés végével a nászmenet ismét megindult ugyanazon rendben a mint jött. Mielőtt a király a palota belsejébe visszavonult volna, Amália királynéval együtt még megjelent az erkélyen s Üdvözlé a palota előtti terem összegyűlt számos néptömeget. A király megjelenésekor mindenfelől ismétlett örömkiáltás hangzott. 1*/2 órakor a reggeli után, a palotában nagy diplomatiai kör volt; ma este száz terítékű nagy lakoma leend. Anglia, London, jul. 28. Russell lordnak a zsidó emancipatiójára vonatkozó uj bilije igy hangzik: „Tekintetbevévén, mikép mindazon esetekben, midőn eskü-letétel kivántatik, az esküt a közjog szabályai szerint azon alakban kell letenni, mely leginkább kötelező az eskü-letevők lelkiismeretére nézve; tekintetbe vévén,mikép kétségek támadtak az iránt, ha vájjon a közjognak ezen határozata alkalmazható-e azon esetekre, midőn különös esküforma vagy határozott szavak szabályszerűleg vannak kitűzve, ezen kétségek elhárítása végett a parlament rendeli: 1) mikép tekintet nélkül minden ellenkező szabályoks szokásokra, mindenkor, ha az, kinek esküt kellene letennie , ellenvetéseket tesz ezen eskünek kiszabott vagy szokásos formája, vagy az abban foglalt szavak ellen, s ha ő azon szavakkal s formában teszi le az esküt, mely saját nyilatkozata szerint — lelkiismeretét leginkább megköti,— az ekképetett esküt törvényesen letettnek kell tekinteni ; 2) mikép mindaz, ki ezen föltételek alatt esküt tett le s hamisan esküdött, hamis esküvő gyanánt fenyítendő; a)mikép ezen eskü ugyanazon előnyökben részesíti őt, mint a kiszabott vagy szokásos alakban letett eskü.“ Francziaország. Páris, jul. 28. Mint már említek, Spanyolország elfogadta Franczia s Angolország közbenjárását, a Mexicóvai viszály tárgyában. Hír szerint ezen közbenjárás alapjai következők lennének: 1. A Mexicóban megöletett spanyolok gyilkosainak szigorú megbüntetése; 2. Azon kár megtérítése, mely a spanyolok tulajdonának elpusztítása által okoztatott; s 3. ama szerződés végrehajtása, mely a mindkét részrőli alattvalók követeléseinek kiegyenlítése végett, Santa Annával köttetett. Az úton legyőzött kaby-fajoknak több főnökeit Párisba várják, hol azok jelen akarnak lenni az aug. 15-ki ünnepélyen. — Ahmet Menekli pasa török tábornok, ki a keleti háború alatt az egyiptomi hadjutalék parancsnoka volt, Marseil1-be érkezett. Ő fiát hozza Párisba, hol az utóbbi tanulmányait végzendi. — A nagy-alamizsnásság kérdése az államtanácsban már eldöntetett. Az érsekséggel minden összeütközés kikerülése végett, Morot bibornok nyerendi el ezen állomást; alatta fognak állani Paraberes Coquereau apátok, mint a sereg 8 hajóhad alamizsnával. Canino herczegapát egyelőre épen nem jó tekintetbe ezen kérdésnél. A „Patrie“ a párisi érsek, Morrotra vonatkozólag megjegyzi, mikép a két méltóságnak egy személybeni egyesítése épen nem új esemény , mivel Talleyrand s Croy herczeg szintén párisi érsekek s nagy alamizsnások voltak. — Egyébiránt egn hivatal most már csak tiszteletbeli állomás, mely nem ad többé hivatalos jogot, a cultus, hadügyi s tengerészeti ügyekbe közvetlen beavatkozásra. Spanyolország. Madrid. Egy jul. 13-ról kelt sürgöny szerint az új sajtótörvény Valenciában 13-kan léptetett életbe. — A „Persiamiento“ 19-bén lefoglaltatott. Ázsia. A Bombayból érkezett tudósítások f. hó 1-ig terjednek. Delhi mégsem vézetett be, s Barnard tábornok, a főparancsnok még erősbítésekre várt. A bengáli sereg megszűnt létezni; a nyílt lázadásba ki nem tört ezredekben sem bíznak, s igen nagy aggodalommal őrködnek fölöttük. A kalkuttai bennszülött ezredek lefegyvereztettek. A felső tartományokkal összeköttetés szinte egészen félbe van szakadva , s a bengáliai tartományokból s az északnyugatról jött tudósítások igen aggasztók. Mindenütt újabb lázadások. Úgy egy, előbb hűségéről ismeretes allahabadi ezred is fellázadt, s tisztjeit meggyilkolá. Atalában a lázadók hallatlan kegyetlenségeket követtek el a tiszteken, s azok családjain, Hyderabadban is újabb lázadás ütött ki. Szerencsére a madrasi s bombay seregek mindeddig hívek maradtak. A „Bombay Times“ szerint, Elgin lord minden , Chinában levő britt csapatokat Keletindiába akar visszaküldeni. Remélik, hogy ezen csapatok rövid időn Indiába érkezendnek. A jóreményfoki gyarmatokba s sz. Móriczszigetébe is utasítások küldettek az iránt, hogy minden nélkülözhető csapat Indiába küldessék. Multanba egy angol puskás-ezred érkezett, a csend biztosítása végett. Kalkuttába is két angol ezred s egy üteg érkezett a bengáliai csapatok parancsnoká ranttal együtt. A letétetett audki király ministere a Vilmos-erődben fogságban tartatnak, azzal vádoltatván, hogy az angol uralom elleni összeesküvés élén állanak. Chinából jan. 10-ről érkezett tudósítások szerint a nagyobbhadműködések egyelőre elmaradnak, ellenben a chinai hadinaszádok ellen sikeres expeditiók történtek; az angolok 140 ily naszádot s egy erődöt is elfoglaltak. A chinaiaknak egy fölkelési kisérlete Macaóban csírájában elfojtatott ; a lázadók 600 botra ítéltettek. Macaóban 700 főnyi portugáli katonát vártak a helyőrség erősbítésére. A többi chinai városokban nyugalom uralkodik. Amerika, New-York, júl. 14. Walkernek Nicaraguábóli kiűzetése Californiában általános örömet gerjesztett. Walker ma New Orleansba érkezett. — Havannában Concha tábornok az angol consul megkeresésére néhány puerto-principe-i kereskedőt befogatott, kik a rabszolga-kereskedésbeni részvevéssel vádoltatták. A szerencsétlenül járt „Montreal“ gőzös kapitánya Quebecben befogatott. Távirati tudósítások. Páris, jul. 30. A három olasz elleni per aug. 6-n kerül az esküdtszék elé; a négy távollevő később fog elitéltetni. Canrobert fogja a chalensi tábort vezényelni. London, jul. 28. Akóház. Éji ülés. L. Palmerston jelenti, mikép Indiából még nem érkeztek szürgönyök; éjfélig semmi új interpellatio nem történt. Aug. 24-én 600,000 ft. sterlingnyi ezüst fog Chinába és Indiába elmenni. — Jul. 29. Egy hivatalos sürgöny jelenti: A bengáli lázadás kevesbbé van elterjedve, mint attól tartottak. Az angol csapatok gyorsan nyomulnak elő. Egy chinai erőd bevétetett és 127 dzsonke, melyeken 900 ágyú volt, szétromboltatott. Konstantinápoly, jul. 25. Gyakori tűzvészek. Ethem pasa egybekelése a szitán leányával f. hó 22-án végbement. Egy nagy úri iroda felhatalmazza az oláh - moldva menekülteteket hazájokba visszatérhetni. jjg Athene, jul. 25. Igen áldott termés Görögországban A király folyvást jószágán Kepnissia faluban mulatnya volt üzletben, miknek körülbelül csak egy tizede hagyatott abban, a munka hálátlansága miatt. Trask tudor ezen bányák közöl 14-nek számadásait nézte át, s azt állítja, hogy az azokban felhasznált tőke 793,000, az öszjövedelem 1,483, s a kiadás 507,000 dollárra megy föl. Ehhez járul még 30 más bánya 334,000 dollárnyi tőkével, ezen 44 aranybánya tőkéje 1127000 dollárra van számítva , miknek évenként 2,157,510 dollárnyi aranyjövedelmet kell szolgáltatniok, melynek mintegy felét kellene üzleti költségekre fordítni. Ezen bányákban csak 610 munkásnak kellene az arany termelésével s metallurgiai feldolgozásával foglalkoznia, s e szerint egy ember termelése évenként 3500 dollárra menne fel, míg középszámítással egy aranyásó Californiában csak 700 dollár aranyat termel. Trask tudor ezen adatokból azt következteti, hogy a bányászat az aranyerekben a tőkepénzesek számára igen jövedelmes üzletet nyújt, s azon nézetét fejezi ki, hogy az aranytermelés jövőre főleg bányászat által fog történni. Már akár helyes legyen Trask tudor ezen nézete, akár nem, annyi bizonyos, hogy Californiában az aranytermelés jövőre csak segélyépítések , előkészületek segélyével lesz lehetséges, mi tőkepénzes vállalkozókat szükséges, ilyenek is fognak találkozni, ha a bányászat oly jövedelmes, hogy egy millió dollárnyi tőkével 2 millió dollárnyi évi jövedelmet lehet szerezni, mint ezt a mivelésben levő 44 aranybányáról állítják. Ez azonban nagyon kétséges, mivel a mélyásásokról még semmi tudósításaink sincsenek. Mindenesetre itt még nagyobb mértékben fog ismétlődni mint az ezüst-bányászatnál, azon tapasztalás, hogy gazdag bányáknál a bérmunkásokat csak a legmagasabb bérrel lehet kielégítni, s még az sem oltalmaz meg a lopástól. Mivel az 1845 évig, a 60 millió dollárnyi évi arany-szerzeményből csak 2,3 millió dollár szereztetett szabályszerű bányászat útján, minden esetre még huzamos idő kívántatik meg arra nézve, hogy a termelés ezen módja túluralkodóvá legyen, s valószínű, mikép a durva aranymosási munkában előbb állande csökkenés, mintsem a földalatti bányászat által az aranyszerzemény növekedése eszközöltethetnék. Egészen hasonló viszonyok mutatkoznak Australiában. 1856-ban a Victoria-gyarmatban 100,000 munkás foglalkozott 120 millió fontntnyi arany termelésével, miszerint egy emberre csak 8 schillingnyi napibér esik, ha szinte szerszámokra stb. semmi kiadást sem számítunk is, míg egyes közönséges munkás más iparágakban többet keres. Az „Alig. Ztg“ i. é. május 27-diki számában, egy Bendigóból kelt levélben az mondatik, hogy a mosógépek alkalmazása mindinkább átalánossá lesz, s hogy Bendigo környékén kész, 12—20 lóerejű gőzgépet alkalmaznak a bányavirág szétzúzására. E mellett azonban minden olcsóbbá lesz, élelemszerek bőséggel termesztetnek, s az aranyásók megelégesznek „mérsékelt“ bérrel. E szerint itt ugyanazon viszonyok állanak elő, mint Californiában, s a tőkeelőlegezéseknek csak akkor van helyük , ha legalább épen annyi keresmény kíméletik meg , mint amennyit az ott szokásos tőkekamat tesz. Az aranynak csekély szállítási költségei mellett, annak értéke az egész világközlekedésben szinte egyenlő ; a szolgálattételeket azonban az aranytermő tartományban mindig azon arányban kell megfizetni, amint a munkás aranymosás, vagy más keresetágak által értékeket termel. Az aranytermelés bősége nem fog befolyást gyakorolni az aranynak Európábani értékére mindaddig, míg az aranytermő vidékek terményük számára Európán kívül más kelendőségi utakat is találnak, s ezekben nem lehet hiány mindaddig, mig ama népek, melyek megtakarított vagyonukra nem tudnak hitelpapírokat használni , kénytelenek tőkéiket arany- s ezüstben gyűjteni össze. A növekedett arany-szerzeménynek a dolgok értékérel befolyása iránt nagy zavar támad, az aranyról s tökérőli fogalmak összezavarása által. Ha szinte az évi arany-szerzeményt folytonosan 30 millió ft. sz.-re tesszük is, a munkabérrel kiadást le kell vonni, a tőke-vagyon növekedésének kiszámítása végett, melyben azonban minden nép részt vesz, terményeinek kicserélése által; s minden tudósítás szerint, a nyereménynek fele is alig maradand fenn; sőt valószínűleg még sokkal kevesebb, mint Tooke is megjegyzi. Azonban ha szinte évenkint az egész 30 millió ft. sz.-nyi aranyszerzeményt hozzászámítjuk is, a világkereskedésben résztvevő összes népek tőkevagyonához, ezen növekedés jelentéktelen ama tőkékhez képest, melyek évenként a földmivelés javítása, s mindennemű iparvállalatok által szereztetnek. A forgalmi eszközök Európában, az új aranybányák fölfedezése óta , nem szaporodtak észrevehetőig , hanem csupán az ezüstnek egy része arany által helyettesíttetett, s a pénzforgalomra nélkülözhető ezüst kivitetik. Aranyból is csak annyi marad a forgalomban, amennyi nem kamatozó tőkére annak szüksége van, s minden hitelintézet feladata :a nem kamatozó tőkék legcsekélyebb összegével beérni. Az európaiak nyugodtan a californiaiak, s austráliaiakra hagyhatják a saját aranytermelésük elkelésérőli gondoskodást, s azoktól csak annyi aranyat fognak terményeikért becserélni, amennyire szükségük van; azonban szintoly kevéssé alapos az ezüst-hiány iránti aggodalom, ha szinte az ezüst-termelés nem emelkednék, sőt talán még csökkenne is. Nem szükség oly reményekkel kecsegtetni magunkat, mintha gazdag ezüst bányák feltalálása által, az ezüst-termelés növekedni fogna, s mintha a csökkent higany-árak által a szegényebb bányák termelés alá fognának jutni; a higanyiai kiadások a mexikói bányáknál , a higany fontjának ára 1 dollár lévén, az összes termelési költségnek csak 10—11 p. c.-jét tevék , s ha a higany ára felényire száll le, az ezüst termelési költsége csak mintegy 5 p. c.-el fog kevesbülni; e szerint az ezüst-termelésnek az olcsóbb higany általi szaporodását csak csekély mértékben lehet várni. Ellenben Európának ezüstbeni évi szükségletére nézve, technikai czélokra, ékszerekre, ledörzsölődés s más veszteségek kipótlására, a 324.000 vámfontnyi, vagy 10 millió ft. sz.-nyi európai ezüst-termelés már most is elegendő. Az ázsiai terményekért Európának saját munkájának terményeivel kell fizetni, már az akár közvetlenül csere, vagy pedig az amerikai ezüst által történjék, melyet szintén csak az európai munka terményeiért lehet kicserélni. E szerint se aranynyali túlhalmoztatástól, se ezüst-hiánytól nem kell félnünk, ha szinte az arany s értékpapírok által nélkülözhetőkké lett ezüst-készletek kivitelnek is, mindaddig míg az európai munka terményeinek, a külföldi termények kicserélése végett jó keretük van, s a benső forgalomnak túlnyomólag tetemesebb szükségei számára jutalmas munka mutatkozik , melyet a termények kölcsönös kicserélése által, javított közlekedési eszközök mellett, oly magas fokra lehet emelni, hogy az aranytermelés végett mintegy 200.000 munkás által végzett munka, s annak keresménye, ha még oly nagy volna is, ahoz képest jelentéktelennek tűnik föl. A munka keresmény emelkedése eléggé megfejthető maga Európa termelésének viszonyaiból, mely vasutak építése s ipari intézkedések által oly gyarapodást nyert, melyben a California s Australiávali növekedett forgalomnak csak csekély része van. (A. Z.) SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. ^ A pesti nemzeti színpadon: A nemzeti színházi nyugdíjintézet javára. Carrion ur felléptéül: „Borgia lucreczia.“ 2-dik felv. „Cenerentolából egy ária és: Rigoletto“ 4 felv. Apestinémet színpadon: „Barfüssle.“ Ländliches Characterbild in 5 Aufz. Bécsi börze. Megérkeztek, jul. 31-én.Gr. Berényi János földbirtokos Pozsonyból. Gr. .Rogendorf Robert földbirtokos Szolnokról. Gerzon Antal cs. k. helyi. tanácsos és megyeijfőnök N.-Váradról. Szeretin Ferencz je sssk. megyeiörv. tanácsos Mehadiától. Gr. Zamoyski József cs. k. megyei biztos sz. Fehérv. Borer Frigyes siorosZsk. albgy. Berlinből. , Uunavizállás: jul. 31. 6'1" — 0 fölött. | jul. 31. |jul. 30. Nemzeti kölcsön % . . 8413/101 84% Metalliq % . . 82l3/e 182% Magyar földteherment. köt. 80% 181 Államkötelezvény 5% . .— 99% „ 1839. .— 142% „ 1854.4% 109% 109% Éjszaki vaspálya . . . 188 % 188% Államvasutrészv. . . . 271/a 1271 Tiszai „ ...— 100Via Ferencz-József keleti. SS I 52 Pozson-nagyszombati. . .— 27 „ elsőségi --- 137 Bankrészvény .... 1003%1 1000 Hitelintézeti..................... 237% 239% Dunagőzhajózási .... 573 575 Pesti lánczhid .... 72 Augsburg .......................... 100% 1104% Hamburg.......................... 76% 1 76% London . . . . 10. 9% 10.9 Cs. k. arany • • • • • 107%1107% Felelős szerkesztő: NÁDASKAY LAJOS.