Budapesti Hírlap, 1857. október (223-249. szám)

1857-10-01 / 223. szám

Melléklet« Budapesti Hírlap 285- dik »zámához. Budapesti Hírlap 223. sz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ. October 1,1857. HIRDETVÉN­Y. A telek-jegyzőköny­vek közzétételi­ Magyarországban, az egykori Bihar megyére, s az Arad megyében fekvő N.-Buzsák s a Békés megyében levő Csudabala pusztákra nézve. 2378. A nagyváradi cs. k. telekkönyv-igazgatóság által, az uj telekkönyveknek­­Magyarország nagyváradi közigazgatási területében előhaladó szerkesztése tárgyában, az 1857. aug. 17-n 1836. sz. a. kelt igazságügyi ministeri rendelet folytán következők tétetnek közhírré : 1. A nagyváradi közigazgatási területben, a telekkönyvek behozatala végett, a községenkinti hely­színelés az egykori Bihar (jelenleg Észak- és Dél-Bihar) megyében is, sz. k. Debreczen városának s ahhoz tartozó pusztáknak, valamint a kötelesi pusztának egyedüli kivételével, továbbá Arad megyében fekvő Nagy- Buzsák és Békés megyében fekvő Csudabala pusztákra nézve megtörtént, s a telekjegyzőkönyvek a hozzá­juk tartozó birtokrészlet-lajstromokkal s vázlatrajzokkal együtt 1857. October 1-től fogva, a) Nagy-Buzsák puszta te­kintetében az aradi cs. k. telekkönyv-irodában; b) Csudabala puszta tekintetében, a gyulai cs. k. telekkönyv irodában ; c) az 1848. évben Bihar megyéhez tartozott mindazon községek tekintetében, melyek a belé­nyesi cs. k. szkirói hivatal bírósági kerületét képezik, a belényesi cs. k. telekkönyv-irodában; d) az 1848. évben Bihar megyéhez tartozott minden egyéb községek tekintetében, sz. k. Debre­czen városának s a hozzája tartozó pusztáknak, valamint a kötelesi pusztának egyedüli kivételével, a nagy­váradi cs. k. telekkönyv-irodában mindenki általi megtekinthetés végett föl fognak táratni. Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása hasonlóképen 1857. okt. 1-n kezdődik, s e végre az aradi cs. k. m.-törvszék az a) alatti, a gyulai cs. k. m.-törvszék a b) alatti, a belényesi cs. k. szkirói hivatal a c) alatti, s a nagyváradi cs. k. orsz. törvszék a d) alatti községekre nézve van rendelve. II. Az 1857. oct. 1-n kezdődő, s a felnevezett törvszékeknél a hozzájuk utasított községek tekinte­tében teljesitendő ügyletek és hivatalos cselekvényekre vonatkozólag, következő felszólítások és határozatok bocsáttatnak ki: 1. Mindazon személyek, kik már a telekjegyzőkönyveknek a községbeni hitelesítésekor létezett, vagy legalább még az 1857. oct. 1-je előtt szerzett tulajdon-, zálog- vagy haszonbéri jognál fogva, akár a fekvőségek megjelölése, akár a telekkönyvi jószágtestek összeállítása, vagy a bejegyzett birtokvis­onyok ki­nyomozása tekintetében, a telekjegyzőkönyvekben valamely igazítást, kiegészítést, lejegyzést, hozzájegyzést vagy átjegyzést igényelhetni vélnek, ezennel fölszólíttatnak, miszerint ebbeli igényeiket 1858. ápril végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben ezen igények, oly harmadik személyek kárára, kik 1857. oct. 1-től fogva a telek-jegyzőkönyvekben foglalt bejegyzések alapján további nyilvánkönyvi jogokat jó hiszem­mmel szereznek, többé nem érvényesíthetők. Ezen bejelentésnek minden a telek-jegyzőkönyvekbe még b­e nem jegyzett birtokjogokra ki kell terjednie,nem tévén különbséget, várjon azok a már használaton kívül tett régi, vagy a jelenleg még vezetett be­vallási telek , vagy más könyvekben, lapokban és lajstromokban előfordulnak-e vagy sem, s akár nyújtott legyen valamely fél, bármi bíróságnál, valamely általa szerzett fekvőség tekintetében, birtokátjegyzési kér­vényt be, és akár van ezen kérvény elintézve, akár sem. A bejelentésre köteleztetnek különösen tehát mindazon személyek, kiknek birtokjogaik a hely­színelési bizottmányoknál, sem önmaguk által, sem pedig az ezen bizottmányoktól kirendelt képviselők által nem érvényesíttettek, vagy kik állítólag erős, vagy közös birtokjogukat, a bizottmányilag kitudott és a te­­lekkönyvekbe bejegyzett tettleges földbirtokos ellen, a hely­színelési szabályok által kijelölt módon igazolni képesek nem voltak; állítólagos igényük akár van a telek-jegyzőkönyvekben vagy az általános tárgyalási jegyzőkönyvben följegyezve, akár sem. 2. Továbbá mindazon személyek, kik a) a telek-jegyzőkönyvekbe bejegyzett fekvőségekre, vagy az 1852. november 29-én kelt legfel­sőbb nyiltparancs (hírod. törv. lap 247. sz.) határ­zataihoz képest ősiségi vagy zálogvisszaváltási jogokat, vagy más jogczimből tulajdoni igényeket, már érvényesítettek, vagy kiket b) az említett nyílt parancs rendeleteihez képest a zálogvisszaváltási jog érvényesítésére még hosz­­szabb határidő illet ;■ ezennel fölszólíttatnak, miszerint ezen igényeiket, a felebbi 1. pontban kijelölt jogkö­vetkezmény elkerülése mellett, legfölebb 1858. ápril végéig jelentsék be, s az a) alatt emlitett esetben a még folyamatban levő jogügyet, annak a telek-jegyzőkönyvbei följegyzése végett, vagy a nektek már jogérvénye­sen odaítélt jogot, az abbai átkeblezés végett; a b) alatt emlitett esetben pedig, az őket illető zálogvissza­váltási jogot, a telekjegyzőkönyvben följegyzés végett, okiratokkal tanusítva, igazolják. 3. Úgyszint mindazon hitelezők, kik a telek­jegyzőkönyvbe bejegyzett fekvőségekre elsőbbségi jogokat vagy már nyertek, vagy pedig betáblázások által 1857 October 1-jéig netalán még nyerendnek, ezen­nel fölszólittatnak, miszerint a betáblázott követeléseket, azoknak a telekkönyvi jószágtestek régi teherálla­­potába leendő jelzálogi átkeblezése végett, legfölebb 1858. augustus végéig annál bizonyosabban jelentsék be, minthogy különben a korábban nyert elsőbbséget elvesztik; holott kellő bejelentés mellett, 1857. october 1-jéig nyert elsőbbségi jogaik, az ezen telekkönyvi jószágtestekre a most említett naptól fogva tulajdoni vagy zálogjogot nyert uj szerzők vagy jelzálogos hitelezők irányában is fönmaradnak. 4. Végre a volt nemesi javak mindazon birtokosai, kik bebizonyíthatják, hogy ezen javakkal az 1848. évig a törvényhatóság gyakorlása, az 1855. junius 27-kén kelt igazságügy-ministeri rendelet (bírod. törv. lap 116. sz.) határozatainak megfelelő módon volt egybekapcsolva, ezennel fölszólittatnak, miszerint ezt 1858. augustus végéig igazolják, oly czélból, hogy ezen javak a megyei telekkönyvekbe jegyeztethessen­ek be, különben minden egyéb javak a szolgabirói hivatalok telekkönyveibe fogván bejegyeztetni. 5. A megelőző pontokban szabott hirdetvényi határidők ellen sem a meghosszabbításnak, sem pe­dig az előbbi állapotbai visszahelyzésnek nincs helye. 6. Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és az azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. mártius 2-bán kibocsátott nyiltparancsok (bír. törv. lap 41. és 42. sz.) által szabályoztatnak, akár jegyeztet­tek légyen azok föl a helyszinelési jegyzőkönyvekbe, akár sem, bejelentésre vagy igazolásra a fölebbi fölszó­­litásokból s az ezen hirdetvény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák. 7. A közzétett telek-jegyzőkönyvek 1857. october 1-jétől fogva, az átalános polgári törvénykönyv 321. §. értelmébeni telekkönyvekke­ tekintendők s vezetendők; s ehhez képest, a most említett naptól fogva, az azokba bejegyzett fekvőségekre uj tulajdon-, jelzálog- vagy más dologbani jogok, csak az azokbal tör­vényszerű bejegyzés által, s csak az ezen fekvőségekre nézve korábban létezett és a hirdetvényi határidő alatt bejelentett és igazolt igények sérelme nélkül szereztethetnek, s hibáztathatnak át más személyekre, vagy szüntethetnek meg. 8. Azon szabályok, melyekhez a felek és bíróságok magukat az ezen hirdetvényben kijelölt ügy­letek és hivatalos cselekvények teljesítésénél és foganatosításánál alkalmazni kötelesek, az 1855. december 15-kén kelt igazságügy ministeri rendeletben (hírod. törv. lap 222. sz.) foglalvák. Nagy-Várad, aug. 17-én 1857. (1141*) (3—3) Cs. k. telekkönyv-igazgatóság. Hirdetmények. (1175) (1-1) 19373. Méltóztatott a magas cs. k. bel­ügyi ministeriumnak egyetértőleg a m. igaz­ság- s pénzügyi ministeriummal f.é. augustus 29-én 23551. sz. alatt kelt rendelete foly­tán az eddig Sopron megyébeni kapuvári já­rásban kebelezett Némethi helységnek ugyan azon megyébeni csornai járásban való ke­­beleztetését helyben hagyni. Mi is ezennel közhirré tétetik. Sopron, sept. 10-én 1857. Cs. k. helytartósági osztály. (1043*) (6-10) 17897. A birodalmi törvénylap XXIX-ik darabja 134. szám­y szerint az 1857. évre ezerötszáz (1500) pengő forintban megálla­pított katonaságtóli felmentési dij változat­lanul az 1858-ik évre is meghagyatott. A magas belügyministeriumnak f. évi au­gustus 10-iki 19590. sz. a. rendelete, s a katonai szolgálatbani helyettezést tárgyszó 1856-ik évi február 21-iki szabály 5-ik §-a (birodalmi törvénylap, 1856. évről VII da­rab, 27-ik ez.) értelmében azon katonakö­telezettek, kik a katonai szolgálatba lé­péstől a dij lefizetése mellett meg akarnak szabadulni, az ujjonczozást megelőző év October havában állítási járásuk politikai hatóságához előjegyzésért tartoznak folya­modni. Minthogy most már az 1858-iki ujonczo­­zásra az előjegyzési idő mindinkább köze­ledik, ennél fogva mindazon jövő évi kato­nakötelezettek, kik a hadseregbeni besoro­­zás alól a fent kitett 1500 pártnyi dij le­fizetése mellett felszabadittatni óhajtanak, elős egyeztetésükért folyó 1857-ik évi Oc­tober havában illetőségi helyük politikai hatóságához annál bizonyosabban folyamod­janak, mert ellenesetben egyedül maguk­nak tulajdoníthatják, ha későn beadott fo­lyamodványaik minden tekintetbevétel nél­kül hagyatnak. Sopron, augustus 18-án 1857. Cs. k. helytartósági osztálytól. (1042*) (6—10) 23002. A katonaszolgálattóli fölmentés­nek 1857. évi ezerötszáz (1500) pftnyi ösz­­szegben megállapított dija, 1858. évre is változatlanul meghagyatott, ennélfogva: Azon 1858. évbeli katonakötelezettek, kik a hadseregbe lépés kötelességétől az 1500 ft dij lefizetése által meg akarnak mene­­kedni, tartoznak a katonaszolgálatbani he­­lyettezésre nézve 1856. febr. 21-n kibocsá­tott szabály (orsz. korm. lap 1856, I. r. V. dar., 27 sz.) 5 §-a értelmében előjegyezte­­tésükért ez évi oct. havában a politikai járáshatósághoz folyamodni; kés­őbi kér­vények figyelembe nem vétetnek. Buda, aug. 24. 1857. Cs. k. helytartósági osztály. (1041*) ~ (6-10) A birodalmi törvénylap XXIX. darabja 134-ik száma szerint az 1857. évre ezeröt­száz (1500) pstban megállapított katona­ságtól­ fölmentési dij változatlanul az 1858. évre is alkalmazásba jő. A katonai szolgálatbani helyettezést tár­­gyazó 1856-ik febr. 21-iki szabály 5-ik §-a értelmében azon katonakötelezettek, kik a katonai szolgálatba lépéstől a díj lefizetése mellett meg akarnak menekedni, az újon­czozást megelőző oet­ havában állítási já­rásuk politikai hatóságához előjegyzésért tar­­toznak folyamodni. Hogy tehát ezután magát senki a fennemli­­tett szabály s illetőleg annak idézett rende­lete nem tudásával ne mentegethesse, a m. belügym. f. é. aug. 10-ről 19590/3020 sz. ki­­bocsátmánya folytán ezennel közhirré tétetik, hogy mindazon jövő évi katonakötelezettek, kik a hadseregbeni besorozás alól a felneve­zett 1500 pftnyi dij lefizetése mellett fölsza­badittatni akarnak, előjegyeztetésükért fo­lyó 1857-ik October havában tartozási he­lyük szolgabirói hivatalánál annál bizo­nyosabban folyamodjanak, mert különben később beadott folyamodványaik minden tekintet nélkül viszautasittatni fognak. Nagy-Várad, augustus 20-án 1857. Cs. k. helytartósági osztálytól. (2494) (3-3) Az 1857­. iskolai év kezdetével a bécsi cs. k. katonai baromorvosi intézetbe az ed­dig fenállott gyógykovács folyamra továbbra tanulók nem vétetnek fel, és ugyan­ott mostantól kezdve egy tulajdonké­­peni báromorvosi tanfolyam nyitta­­tik, melyben mindazonáltal polgári állású hallgatók is részt vehetnek. Ezen tanfolyamot hallgatni kívánó pol­gári állású egyéneknek a 17-ik életévet betöltötték, és a 24-iket meg nem haladot­taknak kell lenniök , és legalább az al­­gymnasium vagy alreáliskola jó sikerrel lett végzéséről a bizonyítvánnyal magukat kimutatni. A tanfolyam tart 3 éven át, vagy­is 6 félévig, ennek bevégzése és a szoros vizs­gálatoknak letétele után a jelöltek okleve­let nyernek, mely által ők a baromorvosi gyakorlatra,minden házi állatnemekre nézve, az ausztriai császári állam összes korona­országaiban feljogosíttatnak. Okleveles orvosok, megvizsgált seborvosok, és gyógykovácsok, kik az eddigi tanulmány­rendszer szerint a két évi tanfolyamot bevégezték, a bárom­orvosi tanfolyamot két év, vagy­is 4 félév alatt elvégezhetik, az utóbbiak mindazon­által csak akkor bocsáttathatnak a felvé­telre, ha az algymnasium vagy alreális­­kolának kielégítő sükerrel lett bevégezté­­teli bizonyítvánnyal magukat igazolni ké­pesek, és 36-ik életévüket még meg nem haladták. A tanítás dij nélkül történik, csak a szi­gorlatok letételéért fizetendő a megsza­bott díj. A háromorvosi folyamot hallgatni kívá­nók a felvételi okmányokkal ellátva f. évi October hó első felében a cs. k. katonai háromorvosi intézet tanulmányok igazgató­jánál magukat személyesen jelenteni köte­lesek. October 16-án a polgári állású hall­gatók felvétele befejeztetik. A cs. k. katonai báromorvosi intézettel egybekötve lévő parkoló taninté­zetbe minden évben két félévi, u. m. ja­nuár 1-je és július 1-én kezdődő folyam tartozik polgári parkoló kovácsok részére. Erre való felvételre a jó sükerrel vég­zett három osztályú elemi iskolázóli bizo­nyítvány, a kovács-mesterségrőli rendsze­rinti tanuló levél, és legalább két évi se­­gédi működés kimutatandó. Ezen folyamnak sükeres bevégzése után, mely dij nélkül tartatik, a tanulók bizo­­nyitványt nyernek, mely által ők feljogo­sítottaknak nyilváníttatnak az ausztriai csá­szári birodalom bármely helységében par­koló kovácsüzletet önállólag megnyitni. A közelebbi folyam 1858. évi január 2-án kezdődik, a hallgatni kivánók a megkí­ván­tató felvételi okmányokkal ellátva leg­feljebb 1858. évi január 8-áig a cs. k. ka­tonai háromorvosi intézet tanulmányok igazgatójánál személyesen jelentkezzenek. Budán, sept. 13-án 1857. Cs. k. helytartósági osztálytól. Árlejtések. (1160*) (3-3) 702. A miskolczi cs. k. megyei tervszék elnöksége részéről ezennel közhirré tétetik, hogy a kebelbeli egésséges és beteg rabok élelmezése érdemében, kiknek közép száma naponkint 200—240 személyt teszen, a t. 1857. évi oct. 12-ik napján d. e. 9 órakor a szalmaszállitással együtt a megyetör­vényszéki bűnvádi teremben nyilvánosan árlejtés fog tartatni. Az egy egésséges rab részére a kiszol­gáltatandó életem napi részlet a kenyéren kívül a cs. ti. számvevőség közép számí­tása szerint 50%is p­kr. és egy font kenyér 4 pkr. fog kikiáltatni, a beteg rabok irá­nyában pedig a megrendelt egyes adagok­hoz képesti percentuális leengedés fog te­kintetbe vétetni. A vállalkozók 300 pft készpénz, vagy teljes értékű állampapírbeli bánatpénzzel ellátva jelenjenek meg, mely a legkeveseb ígérőtől vissza fog tartatni. A szóbeli ári­ntés megkezdéséig írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak, de ezek a fenn kitett bánatpénz mellett 15 kv bélyegjegyre vezetve legyenek, főre és napra, valamint a betegek irányában a percentuális elenge­désre is határozott számszerinti ajánlatot tartalmazzanak, és tovább magukban fog­lalják azon nyilatkozatot is, hogy a vál­lalkozó előtt az árlejtési feltételek tudják , hogy azoknak magá a vállalkozó teljesen alájuk veti. A közelebbi feltételek, valamint a fő­zési és érjegyzékek is szokott hivatalos órák alatt az elnöki irodában megtekint­hetők Miskolcz, sept. 21. 1857. Cs. k. m.-tervszéki elnökség. (1166*) ~ (3-3) A szathmári megyei fegyenczek részére, kiknek száma naponkint általán 450 főre rug, a kenyér és egyéb élelmi szükségle­teknek folyó 1857. év november 1-jéjétől jövő 1858. év October végéig leendő bizto­sítása iránt Nagy-Károlyban az ottani cs. k. szolgabirói hivatalnál 1857-ik october 5-kén délelőtti órákban árlejtés fog tar­tatni , melyre a vállalkozók oly megjegy­zéssel hivatnak meg, hogy az abbeli fel­tételeket vagy itt Sz­atmáron a megyei főnökségnél, vagy pedig Nagy-Károlyban az ottani szolgabírói hivatalnál a szokott hivatalos órákban mindenkor megtekinthe­tik. Az árlejtés kezdete előtt tartozik min­den vállalkozó és pedig a kenyér után 600, a többi élelmi czikkek után pedig 300, össz­esen mind a kettőért 900 pengő forintnyi bánatpénzt vagy készpénzben, vagy államkötelezvényekben a börzei ár­folyam szerint letenni, mely bánatpénz an­nak, ki nem marad vállalkozóul, az árlej­tés végeztével tüstént visszaadatik, holott a vállalkozói a kincstár biztosítása végett visszatartatik , illetőleg a vállalati ösz­­veghez képest meghatározandó 10% bizto­sítékba bele számíttatik. A vállalkozni szándékozók írásbeli aján­latokat is, melyeknek 15 kros bélyegivre írva, szabályszerüleg szerkeztve s a meg­határozott bánatpénzzel ellátva kell len­niök, nyújthatnak be bérmentesen az ár­lejtés említett napjáig a nagy­károlyi szol­gabírói hivatalnál. Az ily ajánlat különösen azon nyilatko­zattal is ellátandó, miszerint az ajánlattevő minden árlejtési feltételek pontos megtar­tására magát akkor kötelezi, mintha azok a nyilvános árlejtés alkalmával előtte fel­olvastattak és azoknak tudomására jutását sajátkezüleg elismerte volna. A bevégzett árlejtés után sem irás-, sem szóbeli ajánlatok többé el nem fogadtatnak. Szathmár, sept. 20-án 1857. Cs. k. megyei főnökségtől. (1183*) (1—3) 584. Nagyváradon, az ottani cs. k. or­szágos pénzügyi igazgatósági osztály ré­szére, 803. sz. a. fekvő Sánthaféle házhe­lyen czélba vett építkezéshez, körülbelül mintegy 4000000 négymillió égetett tégla kívántatik, a melynek megszerzésére ezen országos pénzügyi igazgatóságnak a nagy vásártéren 90. sz. a. lévő hivatal helyisé­gén, folyó 1857- év october 19-én délelőtti 9 és 12 óra között nyilvános szóbeli árlej­tés tartotik; hová, ezen hirdetés végén közre bocsátott minta szerint szerkesztett írás­beli ajánlatok is intézendők. A fent kitett mennyiség szállítására a kikiáltási ár 72000 pengő forintba­n (bankér­­tékben) állapíttatott meg. Vállalkozók ezen árlejtéshez azon hoz­zátétellel hivatnak meg, hogy ahhoz ma­gukat a szállítási árnak 5% percentjével számítandó bánatpénzzel ellássák , mely a legkevesebbet követelő által annak idejé­ben 10%-re akár készpénzben, akár állam­­kötvényekben kiegészítendő. A fel­t kitett téglamennyiség szállítása, a körülmények­hez képest, vagy egészben , vagy legfel­jebb négy részletben bocsáttatik át, az alább kitett mód szerint, u. m. 1858.ápril 1-én 500000, június 1-éig 500000, augustus 1-éig egymillió, october 1-éig egy­millió és ugyanazon év november 1-éig megint egymillió égetett tégla legyen a téglavető-helyen mindig készletben tar­tandó, és­pedig oly formán , hogy ahból, mihelyt kívántatik, 50000 darab a készí­tési helyről Nagyvárad-Olaszi részében 803. szám alatt fekvő építkezési helyre minden­kor szállítható legyen. ..... pénztárnál bankértékben felve­endő ...................bankértékűi portért, azon megjegyzéssel, hogy én az árlejtési felté­teleket tökéletesen megértettem, azért is azoknak magamat minden kifogás nélkül alája vetem. A bánatpénz .... pftnyi összeget kész­pénzben (vagy államkötvényekben , vagy egy cs. k. állampénztári Istétbizonyitvány által) ide rekesztem. (Itt következik a lakóhely, év, hó és nap keletidő, valamint a vezeték- és kereszt­neve­s állása az ajánlkozónak.) Külső felírás. Ajánlat a nagyváradi orsz. pénzügyigazgatóság hi­vatalos helyiségül szolgáló építkezéshez szükséges égetett téglaszállitás tárgyában ..........................terhelve .­­. . . pft kész­pénzben, vagy.......................... (1151*) (8-a) 30483. A cs. k. budai orsz. pénzügyigaz­gatósági osztály a sónak 1858-ik közigaz­gatási év folytában a szegedi és maros-új­vári állomástól az utóbb megnevezett só­­raktárakba, s illetőleg Belgrádba vagy Dub­­rováczra vizen szállításának bérbe kiadá­sát, és e végre nyilvános pályázat szóbeli s írásbeli ajánlatok utjábani hirdetését el­határozta. Az árlejtés szóbeli ajánlatokra nézve egy e végre különösen kirendelt bizottmány előtt 1857. évi nov. 12-ik napján Budán a kamarai épületben reggeli 9 órakor fog megkezdetni s szükség esetében a követ­kező napokon folytattatni. A vállalkozni kívánók szabadságában áll az árlejtésnél személyesen vagy pedig meg­bízottjuk által megjelenni, az utóbbinak azonban magát törvényes meghatalmazási levéllel kell igazolni. Az árlejtés kezdete előtt minden vállal­kozni kívánó az árlejtési bizottmány ke­zeihez bánatpénzt oly összegben tartozik letenni, mely az illető kibérleti tárgynak a szállítandó tárgy mennyisége s egy má­zsa után meghatározott kikiáltási ár aránya szerint ötszáz talijával felér. Ezen bánatpénz az árlejtés előtt is bár­mely cs. k. kamarai jövedéki vagy adó­­pénztárnál letétethetik, mely esetben az illető pénztárnak a bánatpénz letételéről szólló nyugtatványa az árlejtés kezdete előtt az árlejtési küldöttségnek átadandó. A bánatpénz vagy készpénzben vagy ara­­tuspapírokban börzei értékük szerint, de so­ha sem névszerinti értékükön felül letérhető. A só részint kövekben, részint hordók­ban (tonnákban) fog szállíttatni s ezen ki­bérlendő szállításnak részletei , melyekre az árlejtés kiterjeszkedik, az itt következő táblázatból láthatók, úgymint: (15 kros bélyeg.) A nagyváradi cs. k. orsz. pénzügyi igaz­gatóság 1857-ki sept. 25-n 584. sz. a. ki­bocsátott árlejtési hirdetésére vonatkozólag én alulirt jelen ajánlatom által késznek nyilatkozom .... darabból álló égetett tégla ősziét szállítására, ideértve a fuva­rozást is, Nagyvárad-Olaszi városrészében 803 sz. a. építkezési helyre a cs. k. . . . A hordósónál általában */« V» engedtetik apadás fejében. Az illető vállalkozó a szükséges és sza­ egy mázsa utáni s az egész útra nézve kiki­áltási árkraj­­czárokban •­int. . a. a kősónál engedmé­nyezett apadási száztéli Jegyzék. Honnan ? Hova? Szegedről Földvárra 60000 14»/,. 7. n Mohácsra 80000 11»/J.M D Mittroviczra 12000 10 ■»/, » Zimonyba 13000 5%. y. marhasó 1000 mázsa tr Theresováczra 8970 36“/,. 17. i M O­ Gradiskára 20820 13»/,.i marhasó 2000 mázsa 9 ■*' Broódba 22990 11«/,. V. Eszékre 9950 111 marhasó 3000 mázsa 7) Xuppanyéra 6540 100/,. Vj marhasó 1000 mázsa M.-Újvárról Belgrádba vagy 90000 56 2% Dubrováczra 58 hadon választható fuvarszereket magának szerezni köteles. A többi árlejtési feltételek, melyek alap­ írásbeli ajánlatok a nagyváradi országos pénzügyi igazgatóság osztálya elnökségé­hez, bepecsételve, a szükséges bánatpénz­zel vagy ennek valamely cs. k. pénztárnál törvényszeres letételét tanusító bizonyít­vánnyal ellátva folyó évi october 18-ig be­nyújthatók. Az írásbeli ajánlatban az ajánlati összeg nem csak számmal hanem betűvel is kiteendő, és az ajánlkozó köteles nyilvá­nítani, hogy ő a szállítási kötelezettsége­ket világosan érti és egészen ismeri, azért is magát azoknak feltétlenül aláveti. Azon árverési és szállítási feltételek a budai és nagyváradi orsz. pénzügy-igazga­tósági osztály gazdászati hivatalainál, va­lamint az aradi, debreczeni és szathmári köz­­gazdászati hivataloknál is a szokott hivatalos órákban megtekinthetők. Nagyvárad, sept. 25. 1357. Egy izábeli ajánlat mintája. A sónak szállításáért mennyi- i­ség bécsi mázsák­ban

Next