Budapesti Hírlap, 1857. november (250-274. szám)

1857-11-01 / 250. szám

Melléklet­et Budapesti Hírlap 250-dik számához. Budapesti Hírlap 250. sz. HIVATALOS ÉRTESÍTŐ, November 1.1857. 7' “ 7 * * 10 . .ISMÉTELT HIRDETÉS.“ A telek-jegyzőkönyvek közzététele Magyarországban a volt Nyitra s jelenlegi Felső- és Alsó-Nyitra megyére nézve. A nOZBOni CS. fe. t.p.spilrirnnirir..*»»'. _ A\ '% . . . „ - . ' ! L . . _ ... . gatiBi «SH* téri rendelet folytán, következők tétetnek közhírré : &7' P ‘ 10e“ 78°4’ allatt kelt W«*«*»1 nelás a volt Nvitra IaWM La­­­a xt •* ^«»Konyvek penozatala végett, a kozsegenkenti helyszi­tartozó közarfrok kivrftpliiiwl^mo TMegyében is, a mostani privigyei szolgabirói járáshoz kai és telekjegyzőkönyvek a hozzájuk tartozó birtokrészlet-k­ostromok­privigyei járás községeit kívéve,’ 1857 junius I­W ^“mg'JSg*^0*0“ “Inden lözs^^öl, a jelenlegi , . ... a),a n»gysz ombati cs. k. megyei törvényszék kerületéhez (Felső-Nyitra megyéhez) tartozó köz-­ n fkA^’. * \o11®81 császári családi uradalomnak jelenleg a szakolczai telekkönyvi tanácshoz utasított községeit és sz. k. Szako­cza városát, továbbá az 1848-ik évi területi viszonyok szerint a volt Po­­zson megyéhez tartozott, s jelenleg a nagyszombati törvényszékhez utasitott, azonban a Pozson megyei te-Árverések. (2822) (2—3) 19694. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint Stras­­ser Jánosnak folyamodására Perszl szül. Heinrich Eleonora ellen a 13467 szám a­ törvényszéki végzéssel a fűzfa- és diófa­­utczában 290 telekkönyvi szám alatt fekvő, és nevezett Perstl szül. Heinrich Eleonora nevére irt, 8070 pengőútra biróilag becsült, háznak végrehajtási árvereztetése elrendel­tetvén , annak megtartására második ha­táridőül folyó évi november 13-ik napja délelőtti 10 órakor e bíróság telekhiva­talában (megyeház földszint) avval tű­zetett legyen ki, hogy a nevezett ház a második árverés alkalmával a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hozzáté­tellel értesíttetnek , hogy az árveréskor mindegyik a becsérték 10%-t előpénz gyanánt letenni, a vevő pedig az ezen betáblázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalvá­nyozás szerint átvállalni köteles leend. A további árverési feltételek valamint a becs­lési jegyzőkönyv is a bíróság irattárában tekintethetnek meg. Felhivatnak továbbá mindazok, kik, a­nélkül hogy ezen árvereztetésről különösen értesíttettek, a kérdéses házra nyilván­­könyvekbe történt bejegyzésnél fogva ma­gukat jelzálogot nyerteknek vélik, misze­rint azt az eladás napjáig e törvényszék­nél bejelenteni annál is inkább el ne mu­lasszák, minthogy ellenkező esetben a vé­telár hitük nélküli felosztásából származ­ható káros következményeket önmaguknak kell tulajdonitaniok. Pest, oct. 26-n 1857. Cs. k. orsz. törvényszék. (2816) ■**» (2—3) 2625. A h­­m.-vásárhelyi cs. k. szolga­birói hivatal mint biróság által, a szegedi nagytekintetű­ cs. k. megyei törvényszék­nek f. é. sept. hó 22-én 5708. sz. a. Lotta János urnak, mint vagyonába bukott Gyu­­ricza György h.-m.-vásárhelyi lakos csőd­­perébeni tömeggondnoknak kérelmére ho­zott végzése folytán , vagyonbukott Gyu­­ricza György csődtömege részére szoros zár alá vett és H.-M.-Vásárhelyen 1577. sz. a. helyezett 600 portra becsült ház, valamint a h -m.-vásárhelyi határban a kenyeres szöl­­lős kertben 497. sz. a. lévő 410­0 ölet tevő, s 1164 portra becsült szőllő végrehaj­tási árverezésre kitétetik. Az árverezésre, mely H.-M.-Vásárhelyen a fentebb emlitett 1577. szám alatti épü­letben fog megtartatni, első határnapul f. december hó 21. másodikul 1858. évi ja­nuár hó 21-ke mindenkor reggeli 10 óra azzal tűzetik ki, hogy az első határnapon becsáron alul nem, a másodikon pedig azon alul is a megállapított feltételek mellett a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Az árverési feltételek, a hivatalos órák­ban ezen cs. k. szolgabirói hivatal iroda­teremében megtekinthetők. H.-M. Vásárhely, oct. 21-­ 1857.’ Cs. k. szolgabirói hivatal. (2803)­­ (3-8) 19440. A pesti cs. k. orsz. tervszék f. évi oct. 19-n 19440. sz. a. hozott végzése követ­keztében ezennel közhírré tétetik, misze­rint a József-városi bodzafa, rigó és szálló­­utczák között néhai Derra Naum egyedüli ■evére Írott, 13 házhelyekre felosztott kö­vetkező telkek, u. m. Terv 1. sz. a. a József-utczában 257 Q öl 1285 pftra becsült telek ; terv 2. sz. a. a József utczában 252 Q öl 1260 pftra becsült telek; terv 3. sz. a. a József- és bodzafa utczák sarkán 260 Q öl 2520 pftra becsült telek; terv 4. szám alatt a bodzafa-utczában 187 □ öl 935 pftra becsült telek; terv 5 sz. a. a bodzafa és stálló utcza sarkán 394 Q öl 2832 pftra becsült telek ; terv 6. sz. a. a státló-uteza 396 Q öl 2376 pftra becsült telek ; terv 7. sz a. a státio-uteza 421 Q öl 2526 pftra becsült telek; terv 8. sz. a. a státló-uteza 445 [El öl 2670 pftra becsült telek; terv 9. sz. a. a stálló-uteza 468 Q öl 2808 pftra becsült telek ; terv 10. sz a. a stálló-uteza 360 Q öl 2160 pftra becsült telek; terv 11. sz. a. a száll - és rigó uteza sar­kán 431 Qöl 3448 pftra becsült telek; terv 12. sz. a. a rigó-uteza 197 □ öl 985 pftra becsült telek; terv 13. sz. a. a rigó-uteza 311 □ és 1565 pftra becsült telek közárverésenn el­adására i. é. november 28-ik napjának 1. 10 órája a megyeházban létező telekhivatal­ban a következő feltételek mellett tüzet­­tetett ki, u. m. 1. Az árverező tartozik bá­natpénzül a becsár egy tized részét letenni. 2. Az eladó család fenntartja jóváhagyási jogát. 3. A vevő köteles leeni a vételárt 3 részletben, úgymint egy harmadát a jó­váhagyástól számítva 15 nap alatt,­­másik harmadát félév, harmadik harmadát pedig egy év múlva illető 6% kamatjaival együtt lefizetni. 4. Az átiratás csak az egész vételár lefizetése után eszközöltethetik, annak dijjait s költségeit a vevő tartozván viselni. 5. A kérdéses javakon biztosított hitelezőknek zálogjoga az eladási árral tekintet nélkül fenntartatik. Pest, oct 19. 1867.­­ Cs. k. orsz. tervszék. (2809) (2—3) 1247. A dárdai cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság részéről közhírré tétetik , hogy Bááni Joannovics Szvetozár felperes részére, kis-faludi Pesics Ránkó alperestől biróilag lezálogolt és 500 pártra becsült, a kis-faludi határban fekvő egy negyed külső teleknek a végrehajtató kérelme következ­tében megrendelt nyilvános elárverezte­­tésére 1857. évi november hó 24-én d­e. 10 óra első, szükség esetében pedig 1857. évi december hó 22. délelőtti 10 óra máso­dik határnapal a helyszínére oly kijelen­téssel tűzetett ki, miszerint a venni szán­dékozók 50 pert bánatpénzzel ellátva, a mondott időben és helyen jelenjenek meg, és hogy az árverésem vevő a jószágon zá­­logilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bitó utalványozása szerint átvál­­la­lni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyiben az által a vételár kimeríttet­­nék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kívül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s laká­sát bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kéz­besítések intézendők lesznek. Dárdán, sept. 24-én 1857.­­ . Cs. k. szolgabirói hivatal. (2808) 1 (2 -3) 1470. A dárdai cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság r­észéről közhírré tétetik, hogy Batinai Schmitucz Imre felperes ré­szére Hmároki Kulutácz Jakab alperestől biróilag lezálogolt s 400 pártra becsült, a herczegmároki határban fekvő V. külső te­leknek a végrehajtató kérelme következté­ben megrendelt nyilvános birói elárverez­­tetésére 1857. évi december hó 4-én délelőtti 10 óra első , szükség esetében pedig 1858. évi január hó 4-én délelőtti 10 óra máso­dik határnapul a helyszínére Hmárokra oly kijelentéssel tűzetett ki, miszerint a venni szándékozók 40 pert bánatpénzzel ellátva a mondott időben és helyen jelen­­jenek meg, és hogy az árverésen vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása sze­rint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik , miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejele­zték , me­rt ellenkező esetben ma­guknak tulajdoníthatják, ha a vételár fel­osztása az ő hirák nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyiben az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kívül s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosztása al­­kalmávall megóvása végett a biróság helyén meghatalmazottat rendeljenek s az eladás előtt annak nevét s lakását bejelentsék,ellen­kező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kézbesítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek a cs. k. szbirói hivatal kiadó hivatalában a hivatalos órák­ban megtekinthetők. Darda, oct. 4-én 1857. Cs. k. szbirói hivatal. (2826) 1 ~ ■ (1—3) 3153. A pápai cs. kir. szbirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik , hogy Csizmazia István elhalt vaszari lakos ha­gyatékához tartozó, Vaszar községben fekvő 425 pftra becsült zsellérház tartozmányi­val az örökösök kérelme folytán a n.­­ veszprémi cs. k. megyei tervszék által f. 1857. évi 2236. sz. a. végzésével megrendelt nyilvános elárvereztetésére 1857. évi nov. 12. délelőtti 9 óra első, szükség esetében pedig 1857. évi decemb. hó 12-dikén d. e. 9 óra második határnapul a helyszínére oly kijelentéssel tűzetett ki, miszerint a vevő a jószágon zálogilag biztosított adós­ságokat a vételár erejéig a biró utalványo­zása szerint átvállalni köteles. Ezúttal mindazok, kik magukat a jószágra jelzá­logi jogot nyerteknek vélik, felhivatnak hogy azt a jószág eladásáig annál bizonyo­sabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár fel­osztása az ő hitük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Egyszer­smind oda utasíttatnak mindazon jelzálogos hitelezők, kik nem a bíróság helyén vagy annak közelében tartják lakásukat, hogy jogaiknak a vételár következendő felosztása alkalmávali megóvása végett, a bíróság helyén lakó felhatalmazottakat rendelje­nek, s az eladás előtt azoknak nevét és lakását a bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben azok részére, kik ezen bejelentést elmulasztják, az ő veszélyükre és költsé­gükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez minden további kézbesítések inté­­zendők lesznek. Az árverési feltételek a cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Pápa, oct. 12. 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2821) (1—3) 19711. A pesti cs. k­orsz. tervszék f. 1857. évi aug. 10 . 14196. sz. a. kelt ha­tározatával Zsonya Kristóf felperessége alatt Panajott Kozma mint alperes ellen 15000 darab ezüst huszas és járulékai iránt indított perben felperes kérvénye folytán, a Pesten Lipót-városbeli fürdő-utczában 179 és 218/7 sz. a. fekvő, Panajott Atha­­náz nevére ugyan félrészben, György, Szi­lárd és Kozma nevére pedig egy-egy ha­todrészben irt, és 155470 ftra biróilag be­csült ház, alperes Panajott Kozma urat i­l­lető egyhatodának végrehajtási elárverez­­tetését következő feltételek alatt elren­delte : 1. Kikiáltási árul a fennemlitett birói becsár­d,­ha vagyis 25911 forint 40 krajcrár vétetik. 2. Az árverésnél részt venni szándéko­zók, tartoznak bánatpénzül 1000 pártot a biróság kezébe előlegesen letenni. 3. A legtöbbet ígérő köteles a vételár­nak á%-át az árverés jóváhagyása napjá­tól számítva 15 nap alatt, a második har­madát az árverés után 6 hónap múlva, a hátralevő egy harmadrészt végre az árve­réstől számítva egy év múlva a bíróság­,­nál letenni, illetőleg bírói utalványozás szerint a jelzálogos hitelezők követelései­nek beváltására a vételár erejéig fordí­tani, s a második és harmadik harmad után az árverés napjától számított 6% kamatot fizetni ; végül 4. az átiratási költséget is sajátjából viselni. Miután ezen ház egyhatodának birói elárverésére f. é. oct. 13 ra rendelt határ­napon, az árverezés vevők hiányából meg nem tartathatott, ugyanazért a f. é. aug. 10 - 14196 sz. a. kelt végzés következté­­tében ezen ház hatodnak másodszori árve­rezésére f. é. nov. 19-ke reggeli 10 órája a pesti orsz. tervszék telekkönyvi hivata­lába azzal a megjegyzéssel tűzetik ki, hogy ezen ház hatod ez alkalommal a legtöbbet ígérő részére a becsáron alul is le fog üttetni. Ezen árveréshez a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a becslési jegyzőkönyvet a telekkönyvi hi­vatalnál megtekinthetik, és ugyanott e ház terheire nézve is maguknak tudomást sze­rezhetnek. Többnyire felszólíttatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, a nyilvánkönyvekbe történt beiktatásnál fog­va e házra jelzálog­­jog előnyt igényel­hetnének, miszerint azt a ház eladásáig annál bizonyosabban a tervszéknél jelent­sék be, mivel ellenkező esetben a vételár befolyásuk nélkül is fel fog oszlatni, és annak kimerítése esetére minden reájuk nézve káros következményeket csak önma­guknak fognak tulajdonithatni. Pest, oct. 26. 1857. Cs. k. orsz. tervszék.­lekjegyzőkönyvek közzététele tárgyában 1855. december 26-án kibocsátott hirdetvénnyel közzétett közsé­geket kivéve — a nagyszombati cs. k. telekkönyv-irodában, és b) a nyitrai cs. k.­ megyei törvényszék kerületéhez (Al­s-Nyitra megyéhez) tartozó községek tekintetében, a jelenlegi privigyei szolgabirói járáshoz tartozó községeket kivéve, ellenben Never és Le­­decz községeknek egykor Bars megye területéhez tartozott, az uj járási fölosztás alkalmával azonban a je­lenlegi Alsó-Nyitra megyéhez jutott, s ennek folytán ezen megyének jelenleg kihirdetett telekkönyvi munká­latába foglalt földjeit ideértve, — a nyitrai cs. k. telekkönyv-irodában mindenki általi megtekinthetés vé­gett föl fognak táratni. Az ezen hirdetvényben kijelölt Ügyletek és hivatalos cselekvények foganatosítása 1857. junius 1-jén kezdődik, s e végett az a) alatt emlitett községekre nézve a nagyszombati cs. k. megyei törvényszék, és a b) alatt emlitett községekre nézve a nyitrai és k. megyei törvényszék van rendelve. Az ezt illető hirdetvény egész szövege a „Pressburger Zeitung“ 1857. évi 96. 99. és 102. számú lapjaiban olvasható. Pest, oct. 27-én 1857. Cs. k. telekkönyvi igazgatóság.­­ 8 6 .1 ö h. (2777) (3 -3) 19644. A pesti cs. k. országos törvényszék mint csődbíróság által közhirré tétetik, hogy Baruch Katharina helybeli kereske­­­dőnőnek minden ingó, és azon koronaorszá­gokban, melyekben az 1853-ik évi jul. 28-tól ké­t ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd megnyit­tatott , pelügyelőül Morlin Imre ügyvéd úr, ennek helyetteséül pedig Raskó Imre ügyvéd úr kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban vagy szóval legfölebb 1857. évi dec. 14-ig ezen cs. k. országos törvényszék­nél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtár­­gyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtö­meghez­ minden igényeiket el fogják veszteni Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólittatnak, hogy az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése , vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett 1857. dec. 17-n reggeli 10 órakor annál bizonyosabban je­lenjenek meg, mivel különben ezeknek ki­nevezése a csődrendtartás 44. §. rendeleté­hez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a köz­adós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. kir. országos törvényszéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1857 évi dec. 17 . reg. 10 órára oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat be­végzése után fog határozat hozatai. Pest, October 13-a 1857. Cs. k. országos törvényszék. (2759) 1 (2—3) 19642. A pesti cs. k. országos tervszék mint csődbíróság által közhirré tétetik, hogy Braun Alb­­rőfös keresk. saját kérelme folytán minden in­erő, és azon koronaor­­szágokban, melyekben az 1853. évi jul. 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd meg­­nyíttatott,pelügyelőül Csengey Endre ügyv. ur, ennek helyetteséül pedig Kiss Jakab h. ügyvéd ur kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1857. dec 24-ig ezen cs. k. orsz. tervszéknél bejelent­sék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zá­­logjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólíttatnak, hogy az ideigle­nes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megválasztása végett 1857. dec. 31-n reggeli 9 órakor a pesti országos törvényszék 72 szám alatti szobájában, megyeház második emelet, an­nál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 43. §. rendeletéhez képest az ő ve­szélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. orsz. törvezéknél megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1857. évi dec. 31 -re reg. 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen is­ditott bün­tető bírósági vizs­gálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pest, oct. 13. 1857. Cs. ír. orsz. tervszéke­ lyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követe­léseiket a szükséges okmányokkal ellátva legföljebb 1857. dec. 31-dik napjáig ezen cs. k. kereskedelmi s váltó-törvényszékhez annál bizonyosabban jelentsék be, mert el­lenkező esetben a netalán őket illető tu­lajdon elsőbbségi vagy zálogjogra nem te­kintve, a csődtárgyalásból ki fognak re­kesztetni, s a csődtömeghez­ minden igé­nyeiket el fogják veszteni; egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hite­lező választmány megválasztására 1858. jan. 8-dik napjának reggeli 10 órája a csődrdzs. 3­. és 43. §§-a rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitele­zők tekintetbe nem fognak vétetni. Pest, oct. 22-én 1857. Cs. k. váltó- és kereskedelmi tör­vényszék. (2810) • | s:\-_ ...)'(2-3) A gyulai cs k. megyei törvényszék ál­tal Papp Szilárd orosházi birtokos ellen a csőd megnyitása elrendeltetvén, s pelügye­lőül és ideiglenes tömeggondnokul Folt­ny Ignácz Orosházán székelő ügyvéd, helyet­teséül pedig Kalmár Mihály ügyvéd kine­veztetvén, mindazok, kik a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igényt tartanak, felszólittatnak, hogy igényeiket jövő 1858. év január 8. napjáig ezen cs. k. megyei törvényszéknél mint csődbíróságnál jelent­sék be; mivel ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdoni elsőbbségi vagy zá­­logjogra nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak záratni, s a csődtömeghez­ idé­nyüket el fogj­ák veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok, nem különben a hitelező vá­lasztmány választása végett törvénynapul jövő 1858. év január 11-ik napjának d. e. 10 órája oly figyelmeztetéssel tűzetik ki, hogy ha ezen törvénynapra a hitelezők kö­zül egy­em jelennék meg, a biróság az ő veszélyükre az ideiglenes tömeggondnokot és hitelező választmányt kinevezendi. Gyulán, October 23-a 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (2817) ~­72­3) 3525. A nagy kállói cs. k. megyei tör­vényszék által nagy-varsányi lakos Stein­­hard A. Móricz bérlő ellen a csőd megnyi­tása elrendeltetvén, s pelügyelőül n.-kállai ügyvéd Nagy Lajos ur, helyeteséül pedig k.-várdai ügyvéd Sánta­ István ur és ide­iglenes tömeggondnokul Holczer Gábor n.-varsányi uradalmi tisztartó ur kinevez­tetvén, mindazok, kik a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igényt tartanak, fel­­szólittatnak, hogy igényeiket 1858-ik év február 23-ik napjáig ezen cs. k. megyei törvényszéknél mint csődbíróságnál jelent­sék be, mivel ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zá­­logjogra nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak záratni, s a csődtömegközi igé­nyüket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok, nem különben a hite­lező választmány választása végett tör­vénynapul 1858. év február 24-ik napja d. e. 10 órája oly figyelmeztetéssel tűzetik ki, hogy ha ezen törvénynapra a hitelezők kö­zül egy sem jelennék meg, a biróság az ő veszélyükre az ideiglenes tömeggondnokot és hitelező választmányt kinevezendi. N.-Kálló, ed­. 23 , 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (2811) " “ . (2-3) 1505 A kun-szent-mik­lósi és k. kapitá­nyi hivatal mint biróság által ezennel közhirré tétetik, hogy laczházi földbirto­kos lakos Bak Ignácz minden javai ellen csőd nyittatván, perügyelőül ügyvéd Ba­logh Lajos ur szabadszállási lakos, helyet­teséül pedig ügyvéd Horváth János ur kun-szt.-miklósi lakos neveztetett ki. Minélfogva mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények il­letnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat kellőleg felszerelve, legföljebb 1858. évi jan. 7-ik napjáig e bíróságnál bejelentsék, mert ellenkező esetben a netalán őket is­(2798) (2-3) 30349. A pesti cs.k.keresk. s váltótörvény­szék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy C. P. Guggenberger pesti bejegyzett keres­kedő összes vagyona ellen annak saját ké­relme folytán a csőd 30349. szám alatt elrendeltetvén, perügyelőnek és ideiglenes tömeggondnoknak Primayer János ügyv. ur, helyettesének pedig Raskó János ügyvéd úr neveztettek ki. Felszólittatnak tehát mindazon személyek, kiket a csőd alá kerül vagyonhoz bármi­nemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfölebb 1858-dik évi jan. 15-ik napjáig ezen cs. k. keresk. és váltó törvényszékhez annál bizo­nyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon elsőbb­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghez­ minden igényeiket el fogják vesz­teni; egyszersmind az ideiglenes tömeggond­nok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány megválasz­tására 1858. é. jan. 19-ik napjának reg. 11 ór­­a csrdzs 30 és 43 .§-i rendeleténél fogva oly hozzáadással tűzetik ki, miszerint az ezen törvénynapra meg nem jelent hitelezők te­kintetbe nem fognak vétetni. Értesittetnek az összes hitelezők, mi­szerint a bukott által igényelt vagyonát­engedés jogkedvezményei felett a folyó 1858-dik évi jan. 19 . reg. 11 órára ren­delt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, i­lető tulajdoni elsőbbségi vagy zálogjogra s hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azon­­ nem tekintve a csődtárgyalásból ki fognak hát neki, önként meg nem engedik , a­­ rekesztetni és a csődtömeghezi minden ige­­közadós ellen indított büntető birói vizsga­­j nyeiket el fogják veszteni s at befejezése után fog határozat hozatni; az ez iránti kérvény vagy a tervszéknél vagy a perügyelőnél megtekinthető. Pest, oct. 24-n 1857. Cs. k. keresk. tervszék. (28021 (2—3) 1 30168. A pesti cs. k. keresk. s váltó-tör­vényszék részéröl ezennel közhirré tétete­tik,hogy Seyb Vilmos helybeli bejegyzett ka­­lapgyáros összes vagyona ellen annak saját kérelme folytán a csőd 3016. sz. a. elren­­deltetvén, perügyelőnek s ideiglenes tömeg- s gondnoknak Guthy Elek ügyvéd ur Pesten, __ helyettesének pedict Lippert József ügyvéd (2818) ( ... ! A kis-várdai cs. Mely határnapon elölegesen a csődnek egyesség általi elintézése fog megkisér­­tetni, s annak nem sikerü­lte esetében az ideigl. tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező vá­lasztmány és helyettese megválasztása fog tárgyaltatni , mire annálfogva az összes hitelezők oly hozzáadással idéztetnek, hogy meg nem jelenés esetében ezek­nek kineve­zése a csődris 44 § hoz képest, az ő veszé­lyükre hivatalból fog megtörténni. K. Szt.-Miklós, oct. 21. 1857. Cs. k. j. kapitányi hivatal, helyettesének pedig ur. neveztetett. Felszólittatnak tehát mindazon szemé­t (2-3) te­szbirói hivatal ré­széről közhirré tétdtik, hogy b­assi ha­

Next