Budapesti Hírlap, 1858. február (26-48. szám)

1858-02-02 / 26. szám

I (3—3) magas cs. k. pénzüigyministerium az . november 25 - 16,338—517. szám alatt kibocsátványával az 1850. november­ (kir. törvénylap 1850. CLVIII. dar. sZám­) közzétett dohányegyedárussági tartás 3-ik g-ának alapján és kapcso­la a?, ugyanazon határ,QZ&­ 86. §-ának mtjával emlékezetbe hozta, hogy az ép­­­élyezett dohány-termesztéssel foglalko­­­z egész termesztményt, melyet az erre lött földterületen nyernek, teljesen a tny-jövedéknek átadni köteleztetnek; mázért ezen termesztőknek nem sza­­termelt dohányoknak egy részét ter­meiben haszonbér vagy bárminő más ne­­lt alatt másoknak átengedni. Elenben nem hátráltatik, hogy az enge­­ezett dohány­termesztéssel foglalkozók öreg vállalkozók az általuk beadandó ínyért esendő beváltási öszvegnek fel­­ása végett az illető földbirtokosokkal­­ pedig, a felvett munkásokkal tetszés­inti egyességre lépjenek,­nnérfogva a dohánybeváltási hivatalo­k vannak hatalmazva, hogy az engedélye­­dohány-termesztők beleegyezése eseté az illető haszonbért, úgyszinte a föl­adott munkásoknak (ültetőknek) a kikö­ltért vagy a beváltási öszvegből őket ő részt, a kellő vigyázat és pedig min­­kot az engedélyezett dohány-termész­ei vállalkozók részéről kiadandó vevő­­megerősités mellett kiszolgáltassák, oda, január 23-a 1858. A. cs. k. orsz. pénzügyi igazgatósági osztálytól. Cs. k. orsz. törvényszék. (238­ ra-a.) ,12543. A szalont,­i cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről közhírré téte­tik, miként n.-váradi Ausländer Simon­nak kérelmére jánosdai lakos Popovics Fló­rián mint marasztalt alperesnek Jánosdán , létező 56 B'Sy a. ház s belső telke, úgy­szintén V.­tobágytelek szántó s kaszáló földje jövő 1858. év február 3-án első, mártius 6-án­­ másodízben mindenkor Já­nosdán, s ekkor mint második határidőn nyilvános árverésen a becsáron alul is el fog adatni. Ezen árverésre az árverelni kí­vánók azon kijelentéssel hivatnak meg, hogy a vételárnak felét rögtön, a másik felét pedig egy hónap eltelte után kell a vevőnek lefizetni­. Mindazon hitelezők, kik az érintett eladó birtokra jelzálogi igénnyel bírnának, fel­­hivatnak, az árverés napjáig annak beje­lentésére, mert különben a vételár felosz­tása közbejöttük nélkül történvén meg, ma­­guknak tulajdonítsák, ha a vételár kime­rültével rövidséget fognak szenvedni. Szalonta, dec. 3 án 1857. I (2-3) .3. A magas kereskedelmi ministerium­­i. évi január 5 - 196/39. sz. a. kelt lelete által 1858. évi január 15-től fogva irtópénz egy lótól, egy egyszerű posta­másra a pesti posta-kerületben 1 frt 4­­, a pozsonyiban pedig 1 frt 8 krra ha­jtatott­est, január 16-a 1858. Cs. k. posta-igazgatóság. Árverések. tt­tl .(3-3) 182­ A körmendi cs­. k. szolgabirói hi­­rd mint bíróság közhírré teszi , hogy nonkoafán lakó Hári Jánostól birói kép­iglalt 8 közből álló szőleje a rajta lévő élettel, még is egy 5 derékból­ álló épü­­l, végre egy 7 derékból álló lak háza [.forintra, becsültetvén, Hazug István , keresztúri lakos részére a végrehajtató ■eltne 'következtében megrendelt nyi­­­vá­jt tílárvereztetésére 1858. évi, márt. 31-n, e 9 óra els­ő , szükség esetében pedig 18. évi ápril 23-a d. e. 9 órája máap.­ik. Párnapul a helyszínére oly kijelentéssel vetett ki, miszerint a vevő­ a jószágon Cs. k. szbirói hivatal. (244) T . (2-3) 59. A tét ki cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság közhírré teszi, hogy a ti­­nyel hegyben, lakó Burkuli Pálnak 880 frt 11 -ra becsült, és méltóságos Rímeli Mihály főapát ur szt. mártoni lakos ré­szére teljesített végrehajtás folytán lezálo­­golt. 112. sz. háza 286­1. és,2862. bsz. bir­tokainak a végrehajtató kérelme következ­tében megrendelt nyilvános elárverezteté­­sére 1851*. évi máit. hó 19* e délelőtti 10 óra első,­ szükség esetében pedig 1868.­évi april hó 19-ke délelőtti 10 órfl.,paászodik har­maznapul a helyszínére oly kijelen­téssel tü­zerett ki, miszerint a vevő a jószágon zá­logilag biztosított adósságokat" a vételár erej­ig. a biró utalványozása­ szerint átv­ál­lalni köteles. Ez­érttal mindazok, kik magukat a­ jószágra, jelzálogi jogot nyertekne­k vélik,felhivatnak, hogy azt a jószág­ eladásáig annál bizonyo­­ s09. A szombathelyi cs. k. megyei tör­vényszék a portás .­09. §-a értelmében ezen­nel közhírré teszi, hogy Simon Antal szom­bathelyi lakosnak birói zálog alá vett 30. számú 15713 frt 21 krra becsült háza, cs­ereghi úti 1 hold 1398 Q öl, felső la­pos almai 1 hold 393 n öl, Szánati úti dű­lőben 10 hold 1563 Q öl, összesen 2700 pártra becsült szántóföldje birói árverés utján 1858. évi február 19-n másod ízben végrehajtásilag el fognak árvereztetni, azon megjegyzéssel, hogy ha ezen ingatlansá­­gok becsáron el nem adattathatnának, a legtöbbet ígérő részére azok a becsáron alul is le fognak üttetni. Szombathely, január 23 . 1858-Cs. k. megyei törvényszék. (219) “­r (8—1) 66. A pécsi cs. k. megyei törvényszék által közhírré tétetik, hogy Koncz György hitelező folyamodására Kovács Kozma mint adós­ ellen ez utóbbinak a belvárosb. 362. sz. a. létező, s biróilag 1200 pártra becsült házának 40 négy­szeg él belsőséggel együtt 120 párt tőke adósság s járulék­ának tör­lesztése miatt­ elárvereztetését elrendelte, s megtartását 1858. évi márt. 1 re és ápril 1-re d. u. 3 órára kitűzte, melyre venni kívánók azon kijelentéssel hivatnak, mi­ként a vevő hatvan pengő forint bánatpén­zen felül a végrehajtási vételárnak egy har­madát, lefizetni, azonfelül a jószágon jel­­zálogilag biztosított követeléseket a vé­telár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni, köteles. Felhivatnak egyúttal,mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jóss­ág eladásáig ahnál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha­ a­­ vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyiben az­ által­­a vételár kimerittet­nék, ki fognak záratni. Cs. k. megyei törvényszék. (248) _r;1 I ““ (í=3) 204. A szentesi, cs. k. szkirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik, hogy szentesi lakos s jószág-haszonbérlő Jurenák Henrik minden ingó és azon koronaországokban, melyekben az 1853 ik évi julius 28 tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos erővel bir, létező fekvő vagyona ellen, a csőd el­rendeltetvén , pelügyelőül és ideiglenes tö­meggondnokul Hadzsy György hites ügyv. ur, neveztetett ki. Ennek folytán mindazok, kik a csőd alá került vagyonboz bárminemű igényt tar­­­tanak , felszólittatnak , hogy igényeiket 1858. évi ápril 14 ik napjáig ezen cs. k. szkirói hivatalnál , mint csődbíróságnál je­lentsék be, mivel ellenkező es­tben a ne­talán őket illető tulajdoni elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve a cső­dtárgyalás­­ból ki fognak záratni, és a csődtömeghezi igényüket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideigl. tömeggondnok megerősítése vagy más gondnok, nem különben a hitelező vá­lasztmány választása végett tárgyalási na­pul 1858. évi ápril 15-ik napja d. e. 10 órája oly figyelmeztetéssel tűzetik ki,, hogy ha ezen törvény napra a hitelezők közöl egy sem jelennék meg, a biróság az ő veszé­lyükre a tömeggondnokot s a hitelező vá­lasztmányt kinevezendő Szentes, jan. 28-án 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (255)­ ~ (1-3) 214. A n.­váradi cs. k. orsz. törvényszék által n. váradi kereskedő Wallerstein Sám. összes vagyona ellen a csőd megnyitása el­rendeltetvén, pelügyelőül Keller József, he­lyetteséül pedig Király Sándor ügyv. urak, ideiglenes tömeggondnokul nagyváradi la­kos Amant Antal ügyvéd ur kineveztetett. Mire nézve a csződrts. 30. §-sa értelmé­ben mindazok, kiket a csőd alá került va­gyonhoz bárminemű igények illetnek, fél­ni vannak,­ hogy követeléseiket a szükséges okmányokkal ellátva legfeljebb folyó évi ápril­­­se napjáig ezen cs. k. orsz. törvény­székhez, annál bizonyosabban bejelentsék",1­258. A nagy-kállói cs. k. megyei tör­vényszék részéről ezennel közhírré tétetik , hogy mihálydi földbirtokos és gyáros Kan­­del Simon ellen a csőd elrendeltetvén, per­ügyelőül s ideigl. tömeggondnokul Ferenczi Lajos ügyvéd ur, helyettesül pedig Fintor József úr kineveztetett. Felszólittatnak tehát a csődrendtartás 30 ik §-a értelmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bármi­­nemű igények illetnek, hogy követelései­ket a szükséges okmányokkal ellátva leg­feljebb folyó 1858-dik évi ápril hó 22-dik napjáig ezen cs. k. biróság előtt annál bi­zonyosabban jelentsék be , mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon, el­sőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fog­ják veszteni Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gond­nok, nem különben a hitelező választmány megválasztására folyó 1858-ik évi ápril 23-ik napjának reggeli 10 órája a csődrend­tartás 43-ik §-a rendeleténél fogva oly hoz­záadással fűzetik ki, miszerint az ezen tör­vénynapra meg nem jelent hitel­ ezek te­kintetbe nem fognak vétetni. N.-Kálló, jan. 23 . 1858. Cs. k. megyei törvényszék. (2-3)­udapesti Hírlap 26. sz. HÍV­AT A­LJOS ÉRTESÍTŐ. Február 2.1858. ..ISMÉTELT HIRDETÉS.“­rtok-jegyzőkönyvek közzététele a Szerbvajdaságban s a temesi bánságban, a volt Bács-Bodrog megyére (jelenleg zombori s újvidéki kerületekre) nézve. A temesvári cs. k. telekköny -igazgatóság részéről, az új telek-könyveknek a Szerbvajdaságban s a bánságban való elohaladó szerkesztése tárgyában, az 1857. julius 31-én 15498. sz. alatt kelt igazság­­ministeri rendelet folytán, következők tétetnek közhírré: I. A Szerbvajdaságban s a temeti­ bánságban a telekkönyvek behozatala végett a községenkénti m­elés a volt Bács-Bodrog megyében (jelenleg zombori s újvidéki kerületekben) sz. k. Zombor város - egyedüli kivételével teljesen megtörtént, s a telekjegyzökönyvek, a hozzájuk tartozó birtok-részlet­­mokkal s vázlatrajzokkal 1857. oct. 1-től fogva a) az 1848 évben a volt Bács-Bodrog megyéhez tartozott minden, községekről, melyek jelenleg flbri, apatini és kulai cs. k. járási hivatalok bírósági kerületét képezik, a zombori cs. k. telekköny­­­an ; b) sz. k. Szabadka városáról s az 1848. évben, a volt Bács-Bodrog megyéhez tartozott mindazon­­ekről, melyek jelenleg a szabadkai és zentai cs. k. járási hivatalok bírósági kerületét képezik, a sza- i cs. k. telekköny­virodában ; c) az 1848. évben a volt Bács-Bodrog megyéhez tartozott mindazon községekről, melyek jelen­leg a bajai cs. k. járáshivatal bírósági kerületét képezik, Baja vára át bezárólag, a bajai cs. k. telek.könyv­irodában ; és d) az 1848. évben, a volt Bács-Bodrog jegyéhez tartozott minden egyéb községektől, az új­vidéki telekköny­virodában, mindenki általi megtekintés­ végett fel fognak táratni. Sz. k. Újvidék városára, Cséb községre és­­Saroltaszállás pusztára nézve, az 1855. évi december 30. és 1857. mártius 6 án kelt hirdet­vények­b­en közzétett határozatoknál marad. Szabad k. Zombor városának azon fekvőségeit illetőleg, melyekre nézve a helyszínelés még meg nem történt, az illető telek és betáblázási jegyző­önyvek a létező telekkönyv-hivatalban előlegesen még az eddigi módon tovább is i­emetendők. Az ezen hirdetvényben kijelölt ügyletek foganatosítása hasonlókép 1857. október 1-n kezdődik s e végre; a zombori cs. k. kerület törvényszék az a) alatt, a szabadkai cs. k. járásbíróság a b) alatt, a bajai cs. k. járási hivatal a c) alatt s az újvidéki cs. k. kerületi törvényszék a d) alatt kijelölt községekre nézve van rendelve. Az ezt illető hirdetvény egész szövege a „Temesvarer Zeitung“ 1857. 195, 199 s 200. száma hírlapjaiban olvasható. Pest, január 27-n 1858. Cs. k. telekkönyvi igazgatóság. Hirdetmények. (2-3) l. A m. cs. k. igazságügyi minister 1837. évi november 23-án 26091. sz.­­ magas rendeletének következtében skkönyvi helyszinelési munkálatok Arad vámosát illetőleg f.­6. február­on megkezdetnek, de idén ez köztudomásul létetik, ugy­­mind azon birtokosok, kik fekvése­­felvételénél személyesen meg nem je­­nnek, a telekkönyv-szerkesztési ügy­vonatkozó felhatalmazvánnyal él.a­­képviselők k­irendelésére ezennel fel­rátnak. Várad, jan. 20. 1858. Cs. k. kerületi telekkönyvi igazgatóság. i . pftB) . Tekintettel a magas cs. k. kereske­­ministerium 1856. évi October 22-iki 1/2551. sz. a. leiratára a Nagy Kam­­­écs közötti posta-járás, mely eddig csán által hetenkint még csak háromé fordult, Nagy-Atád és Német-Ladon át­menettel, az Istvándi, Babócsa, és mezőn levő posta-hivatalok és posta­­lásoknak egyidőbeni cs. k. posta kia­dókká leendő átváltoztatása mellett, s febr. 1 jétől kezdve napontaivá vál­óik át. babócsai posta-kiadóság a nagy atádi­­-hivatallal hetenkénti négyszeri gyar­­posta menettel, és ugyan az Berzen­­az iharos berényi posta-hivatallal be­­énti ugyanannyiszori taliga-menettel ők közlekedéseiket fentartani. Eyébiránt e két utóbbi posta-kiadóság ite csak legél-posta-szolgálatokkal fog idandn­i is, vonatkozólag az itteni 1857. évi is 1-én 2203. sz. s. hirdetményre, ezen­­átalános tudomásra adatik, von. jan. 18-án 1858. Cs k. posta-igazgatóság. zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíróság utalványozása szerint át­vállalni köteles letud. ,Egyszersmind a netalán jelzálogos hitele­zők ezennel felhivatnak, hogy igényeiket a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelentsék,"­ mert ellenkező esetben maguk­nak tulajdonít­hatják, ha a vétel­i felosz­tása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyiben­ ez által a vételár ki­mérí­ttetnék, ki fognak záratni. A bíróság helyén kívül s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosztása al­­kalmávali megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek s az eladás előtt annak nevét s lakását bejelentsék,ellen­kező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kézbesítések intézendők lesznek. Körmend, jan. 24-n 1858. C­. k. szolgabirói hivatal. (250) ~rrT'~:\, r(Í~^3) 20603. A pesti cs. k. orsz törvényszék­ közhírré teszi, miszerint a pesti cs. k. pénz­ügyi ügyészség folyamodására ismeretlen tartózkodása Rupp Ferencz féle örökösök ellen a mai napon 20603. sz. a. kelt tör­vényszéki végzéssel Pesten , a két Szere­­p­en-utczában 1367. sz. a. fekvő Rupp Fe­rencz és Rupp Eleonóra neveikre irt, 2752 pártra biróilag becsült háznak végrehajtási árvereztetése elrendeltetvén, annak meg­tartására, mivel az első határidőül­ ki­tűzött 1858- ban. 7-én vevő nem jelentkezett, 2-ik határidőül 1858. febr. 18-ra d. e. 10 órája a bíróság,telek hivatalában (megyeház föld­szint) azzal tűzetett légyen ki, hogy a ne­vezett ház ezen második árverés alkalmá­val a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozó, erről azon hozzáté­tellel értesíttetnek , hogy az árverés al­kalmával mindegyik­­280 pengő forintnyi előpénzt letenni, a vevő pedig az ezen be­­táblázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni köteles, to­vábbá a vétel- és átiratási illetéket is a vételáron felül lefizetni köteles leend. A további árverési feltételek valamint a becs­lési jegyzőkönyv is a bíróság irattárában és a kebelbéli telekkönyvi hivatalban te­kintethetnek meg. Felhivatnak továbbá mindazok, kik a­nélkül, hogy ezen árvereztetésről különösen értesíttették, a kérdéses házra nyilván­­könyvekbe történt bejegyzésnél fogva ma­gukat jelzálogot nyerteknek vélik, misze­rint azt az eladás napjáig e törvényszék­nél bejelenteni annál is inkább el ne mu­lasszák, minthogy ellenkező esetben a vé­telár hírük nélküli felosztásából származ­ható káros következményeket önmaguk­nak kell tulajdonítaniok. Pest, jan. 18-a 1858. s abban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosz­tása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kime­­ríttetnék, ki fognak záratni. Egyszersmind oda utasíttatnak mindazon jelzálogos hitele­zők, kik nem a bíróság helyén vagy annak közelében tartják lakásukat, hogy­­jogaiknak a vételár következendő felosztása alkalmá­val­ megóvása végett, a bíróság helyén lakó felhatalmazottakat rendeljenek, s az eladás előtt azoknak nevét és lakását a bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben azok részére, kik ezen bejelentést elmulasztják, az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog kép­viselő neveztetni, kihez minden további kéz-' besitések intézendők lesznek Az árverési feltételek az iroda-igazgató­ságnál megtekinthetők. Téth, január 11-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (247) s- ' TT I TÜ .^ít ’'rir:l(&L8p 267. A s.-a.-újhelyi cs. k. v. k. járásbí­róságtól ezennel köztudomásra hozatik, mi­ként Malinovszky Istvántól, Simító Mi­hályné és Braun Mihályné részére birói ítélet folytán lefoglalt S. Patak városában 466­ napsor­szám alatt fekvő ház, beltelek és kert, melyeknek becsértéke 200 pert, f. évi april­is 9-a és szükség esetében május 7-n mindenkor reggeli 9 órakor az újhelyi cs. k. járásbíróság irodájában nyilvános árverésen fognak eladatni.. Az árverési feltételek a biróság irodájá­ban megtekinthetők s azok mása vehe­tő ; egyszersmind mindazok, kik magu­kat a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik , ezennel felhivatnak , hogy igé­nyei­ket a jószág eladásáig annál bizo­nyosabban bejelentsék, mert ellenkező­ esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő birük nélkül törté­nik meg s ha e miatt, a mennyiben ez ál­tal a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. S.-A.-Ujhely, január 24-a 1858. A biróság helyén kivül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmával­ megóvása végett a biróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét , laká­sát bejelentsék,­ ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kihez a további kéz­besítések intézendők lesznek. A jószág becsűre és­ árverési feltételek a bíróságnál megtekinthetők. A második árverésnél a ház a becsáron alul is eladathatik. Pécs, jan. 12-n 1838. Cs. k. megyei törvényszék. Csödök (246) , . . . . ... .. (1—3) 275. A szegedi cs. k. megyei' törvényszé részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Lerner János és neje Waldmüller Anna szegedi lakosok f. évi, 275. sz. a. kérvé­nyük folytán minden ingó és azon korona országokban, melyekben az 1853 ki julius 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatá­lyos , fekvő ingatlan vagyonukra a csőd, megnyittatván, perügyelőnek s ideiglenes tömeggondnoknak Babarczy József ügyvéd, helyettesének Battancs Ferencz ügyvéd ne­veztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhívatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legfeljebb 1858. évi mártius 23 dikáig ezen császá­r királyi ,v­egyes törvényszéknél bejelentsék , mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tu­lajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem te­kintve, a csődtárgyalásból ki­ fognak re­kesztetni, és a­ csődtömeghez­ minden igé­nyeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a jelentkező hitelezők felszólíttatnak,­ hogy az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése,­ vagy más gondnok, nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, 1858. márt. 24 . reggeli, 9 órakor annál bi­zonyosabban jelenjenek, meg, mivel külön­ben ezeknek kinevezése­ a Csődrendtartás 44. §. rendeletéhez, képest az ő veszélyükre hi­vatalból, fog történni. Végül mindazo­ i­,himekek, kik ellen a közadósok a fent n­evezett pefügyelőnél vagy ezen cs. k. megyei­ törvényszéknél meg­tekinthető folyamodványukban a vagyonát­­engedés jogkedvezményeit igénybe vetttik, e részbeni nyilatkozatadás végett 1858. évi márt. 24-re reggeli 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket ille­tőleg, kik azokat nekik önkényt meg nem engedik, a közadósok ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. ~ Szeged, jan. 15.n 1858. mert ellenkező esetben a netalán őket il­lető tulajdon, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fog­nak rekesztetni, s a csődtömeghezi min­den igényeiket el fogják veszteni; egyszer­smind az ideigl. tömeggondnok megerősí­tése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány megválasztására folyó 1858. évi ápril 9-ik napján reggeli 9 óra­kor e hivatal előtt annál bizonyosabban megjelenjenek, mivel különben ezek kine­vezése a caedris 44. §. rendeletéhez ké­pest az ő veszélyükre fog hivatalból tör­ténni. N.-Várad, jan. 14-­ 1858. Cs. k. orsz. törvényszék.. (2541 I t ■­­l--3)1­251. A n.-váradi cs. k. orsz. tervszék mint biróság részéről ezennel közhírré té­tetik, hogy n.-váradi kereskedő Michel­städter, Izsák és neje Weisz Sári összes vagyonuk ellen a csőd elrendeltetvén, per­­ügyelőnek Gozman János, helyettesül Lá­zár Tivadar ügyvéd urak, ideiglenes tömeg­gondnoknak Deczky Dániel ügyvéd ur ne­veztetett ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhi­vatnak, hogy azokat­ írásban vagy szóval legföljebb 1858. ápril 15-ig ezen cs. k. orsz. tervszéknál bejelent­sék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zá­­logjogra nem tekintve, a csődtárgyalá­ból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólíttatnak, hogy az ideigle­nes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megválasztása végett 1858. ápril 21-kén reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrend­­tartás 44. §. rendeletéhez képest az ő ve­szélyükre hivatalból fog történni. N.-Várad, jan. 14-­ 1858. Cs. k. orsz. törvényszék. (234) ” (2 3­3) 113. A palánkai cs. k. járáshivatal mint bíróság által közhírré tétetik , miszerint a -Palánkán lakó kereskedő Steimnitz Zsig­­mond minden ingó­s azon koronaországok­ban, melyekben az 1853 évi jul. 28-tól ké­t ideiglenes csődrendtar­ts hatályos , fekvő ingatlan vagyona ellen,­ a csőd megnyitta­tott , pelügyelőül s ideiglenes tömeggond­­nokul Risztics István ügyvéd ur kinevez­tetett. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írás­ban vagy szóval legfölebb 1858. évi július 19-éig ezen császári királyi járási bíróság­nál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­tár­gyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtö­meghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottaknak összes hitelezői felszólíttatnak... hogy az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése , vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyett­esé­nek megválasztása végett 1858. julius 31-n rég­i órak, annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Palánka, január 20-án 1858. Cs. k. járási hivatal mint biróság. (215) I­ZÉTI (3—31 Cs. k. v. k. járásbíróság, 1 (245) ~pl-3) ‘ 2411. A körmendi cs. k. szolgatéról hi­vatal mint biróság részéről­­Gottlieb Albert körmendi lakos felperesnek folyamodása folytán ezennel közhírré tétetik, miszerint­ Dezse János és neje Gergócs Judittól bi­róilag lezálogolt s 498 pártra becsült P.­­Rádóczon 71. szám alatt lévő háznak s ezen helység határában lévő 5 hold 333 jigj öl erdőnek, 3 hold 167 - öl szántóföldnek, a helyszínen leendő harmad izbeni árve­rezésére határidőül 1858. évi fe­ruár hó 27-ik napjának reggeli 9 órája , a bíró­ságnál megtekinthető feltételek alatt, oly megjegyzéssel, hogy ez alkalommal becs­áron alul is el fognak adatni, kifüzetik. Jelzálogos hitelezők figyelmeztetnek az 1856. évi 1110. sz. a. kelt hirdetésre. Körmend, October 20-a 1857. Cs. k. szolgabirói hivatal. (243)” ~~ ' (3—3) B£pi!.E számhoz fél tv melléklet.

Next