Budapesti Hírlap, 1858. március (49-73. szám)

1858-03-25 / 69. szám

Melléklet a Budapesti Hírlap 69-dik számához. Árverések. (7lá). . „(3-3) 360. A sárbogárdi cs. k. szegabirói hi­vatal mint bíróság részéről közhírre téte­tik, hogy Czvetts Demeter felperesnek ké­relme folytán, Bukovczki János és neje Sterák Katalin alpereseknek Perkátán 385. sz. a. 2500 pftra becsült házuk 100 pfrt kereseti öszveg, járulékai és perköltségek behajtása tekintetéből 1858. évi ápril­iédk, szükség esetében május 27-ik napjának reg­geli 9 órájában Perkáton nyilvános árve­rés utján fog eladatni ; a venni szándéko­zók 10% bánatpénzzel ellátva, a helyszí­nen megjelenjenek. Az árverési feltételek ezen hivatalnál s Pérkátán a község há­zánál megtekinthetők , a netaláni jelzálo­gos hitelezők pedig ezen árverésről azon megjegyzéssel értesíttetnek, hogy igényei­ket f. évi ápril 26-áig annál bizonyosab­ban bejelentsék, mert ellenkezőleg a vé­telár igényeikre tekintet nélkül fog a je­­lenkezőknek kiadatni.Ij Sárbogárd, febr. 24 én 1858. Cs. k. szkirói hivatal. (679) 12—3) 566. A körmendi cs. k. szolgaém­­i hivatal mint bíróság közhírré teszi, hogy Egyhé­­zas-Rádóczon lakó Horváth János és neje Nagy Juliánnának 1137 pártra becsült, és Deutsch Miksa körmendi lakos részére tel­jesített végrehajtás utján lezálogolt háza, szántóföld , rét és erő öböl álló ingatlan birtokának a végrehajtató kérelme követ­keztében megrendelt nyilvános­ elárverez­­tetésére f. évi május hó 3-dikán délelőtti 9 óra első, szükség esetében pedig 1838. évi jan. hó 5-kén délelőtti 9 óra második határ­napul a helyszínére oly kijelentéssel tű­zetett ki, miszerint a vevő a jószágon zá­­logilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a biró utalványozása szerint átvál­lalni köteles. Egyszersmind a netalán jelzálogos hitele­zők ezennel felhivatnak, hogy igényeiket a jószág eladásáig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben maguk­nak tulajdoníthatják, ha a vétel­i felosz­tása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyiben ez által a vételár ki­merí­ttetnék, k­i fognak záratni. A bíróság helyén kívül, s attól távol lakó hitelezők jogaiknak a vételár felosz­tása alkalmával­ megóvása végett a bíróság helyén meghatalmazottat rendeljenek, és az eladás előtt annak nevét s laká­sát bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő rendeltetni, kinél a további kéz­besítések intézendők lesznek. Az árverési feltételek a cs. k. szolgabi­­rói hivatal mint biróság kiadó­ hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Körmend, febr. 25 . 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (7447 (2—3) 4810. A pesti cs. k. orsz törvszék részé­ről közhirré tétetik , miszerint a pesti gyámbizottságnak folyamodására Weszter­meyer János és neje szül. Baldieri Josefa ellen a mai napon kelt 4810. sz. a. tör­vényszéki végzéssel a pesti teréz­városi nagy-mező-utczában 1178/21. sz. a fekvő, Wesztermeyer János és­ neje Baldieri Jo­sefa nevére irt és 7758 pártra biróilag be­csült háznak végrehajtási­ árvereztetése el­rendeltetvén, annak megtartása első határ­­időül folyó évi april hó­d ik napja; má­sodik határidőn­ pedig i. é. május hó 21-ik napja mindenkor d. e. 10 órakor a biróság tanács­termében (megyeház Il ik emelet avval tűzetett légyen ki, hogy a nevezett ház a második árverés alkalmával becs­áron alul is eladatul fog. Venni szándékozók erről azon hozzáté­tellel értesittetnek, hogy az árverés alkal­mával mindegyik 700 pántnyi előpénzt letenni, a vevő pedig az ezen házra betáb­lázott adósságokat a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni köteles le­­end. A további árverési feltételek valamint a becslési jegyzőkönyv is a bíróság irat­tárában tekintethetnek meg. Felhivatnak továbbá mindazok, kik a­nélkül, hogy ezen árvereztetésről különösen értesíthetők , a kérdéses házra nyilván­­köny­vekben történt bejegyzésnél fogva ma­gukat jelzálogot nyerteknek vélik, misze­rint azt az eladás napjáig e törvényszék­nél bejelenteni annál is inkább el ne mu­las­sák, minthogy ellenkező esetben a vé­telár hírük nélküli felosztásából származ­ható káros következményeket önmaguk­nak kell tulajdonitaniok. Pest, márt. 1-n 1838. Cs. k. orsz. törvényszék. jószágra nézve jelzálog­­jogot nyerteknek hogy azon hitelezőket illetőleg,akik azokat vélik, felhivatnak, miszerint igényeiket a neki önként meg nem engedik, a közadós jószág eladásáig annál inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetre maguknak tulaj­donítsák, ha a vételár felosztása hírük nél­kül fog megtörténni s ha e miatt, a meny­nyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e biróság helyén, vagy annak közelében laknak, felszólittatnak, miszerint a vételár elosztásánál­ jogaik védelmezé­sére e hivata­l székhelyen meghatalmazottat nevezzenek és annak nevét és lakását e bíróságnál bejelentsék, ellenkező esetben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fogván képviselő neveztetni, kinek a to­vábbi kézbesítések is történni fognak. Egyébiránt az árverésnek többi feltéte­lei valamint a becslési oklevél e bíróság­nál a hivatalos órákban megtekinthetők. Tapolcza, jan. 27-n 1858. Cs. k. szkirói hivatal. (770)­­ , (2-^3) 721. A szombathelyi cs. k. vár. kik. bi­róság által ezennel közhírré tétetik , mi­szerint Barcza Imre felperes által 1858. évi február hó 27-én 721. szám alatt Horváth János és neje Pipits Julianna alperesek el­len benyújtott folyamodásra az utóbb neve­zetteknek sorki-ujfalui 1000 pfrtra becsült 1/4 volt úrbéri telkükre és a sorki-kápolnai 7 hold 1080 pfrtra becsült földükre, a 480 pfrt tőke és járulékaiból álló tartozás törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1858 évi ápril hó 29-ik napjára, a második pedig 1858. évi május hó 29-ik napjára mindenkor d. e. 10 órára kitűizetett. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő javak becsűjét s az árverési feltételeket a bíró­sági irodában megtekinthetik s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első ár­verezéskor nem fog a becsáron alul el­adatni, és a vevő az arra jelzálogilag bizto­sított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik ma­gukat a nyilvánkönyvbe a bejegyzés által zálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószág eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék , mert ellenkező esetben ma­guknak tulajdoníthatják, ha a vételár fel­osztása az ő birük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek sze­rint 50 párt bánatpénzzel lássák el. Szombathely, márt. In 1858. Cs. k. vár. kik. biróság. (785) ... (­3-3) 612. A cs. k. perbetei szolgabirói hivatal mint járásbíróság részéről közhirré téte­tik, miszerint néhai Sztankó András ha­gyatékához tartozó udvardi­­­kültelek, 1000 pftra becsült telek, Sztankó János végrehajtató körtévé 1858. ápril 8-án mint biróságilag kitűzött második határnapon becsáron alul is Udvardon d. e. 10 órakor a község házánál tartandó nyilvános árve­résen e biróságn­ál megtekinthető árverési feltételek mellett el fog adatni. Hová az illető venni szándékozók 200 pert bánatpénzzel ellátottan, meghivatnak. O.-Gyallan, márt. 15-én 1858. Cs. k. szbirói hivatal. (821) , (3-3) 175. Tapolczai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság közhirré teszi, hogy monosz­­lói lakos Pálfy József és neje Kun Zsó­fiának 132 pártra becsült, és Koró Péter monoszlói lakos részére teljesített végre­hajtás utján lezálogolt 19. sz alatti lakház és egy darab szántóföldnek a végrehajtató kérelme következtében megrendelt nyilvá­nos elárvereztetésére 1858. évi mártius hó 27-n délelőtti 10 óra e­ső, szükség eseté­ben pedig 1858. évi ápril hó 27-n délelőtti 10 óra második határnapul a helyszínére oly kijelentéssel tűzetett ki, miszerint a vevő a jószágon zálogilag biztosított adós­ságokat a vételár erejéig a bíró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles Egyszersmind mindazok, kik magukat a nyilvánkönyvekbeni beigtatásnál fogva ezen C­sődök (816) (1-3) 1255—1256. A félegyházi cs. k. járás-ka­pitányság mint biróság által közhírré té­tetik , miszerint Böhm Antal és Károly­­félegyházi lakos testvéreknek minden ingó és azon koronaországokban , amelyekben az 1­853-dik évi julius 28-kdról kelt ideig­­enes csődrendtartás hatályos erővel bir, lé­tező fekvő vagyona ellen a csőd folyó évi 1255., 1256. sz. a. beadott saját kérelmük folytán elrendeltetvén, pelügyelőül és ide­glenes tömeggondnokul Fazekas Alajos, helyetteséül pedig Huszka József félegy­­házi lakos ügyvéd urak neveztettek ki. Felszólittatnak tehát a csődrendtartás 30-ik­­­a értelmében mindazon személyek, kiket a csőd alá került vagyonhoz bármi­nemű igények illetnek, hogy követelései­ket a szükséges okmányokkal ellátva leg­feljebb folyó 1858-dik évi ápril­ió 24-ik napjáig ezen cs. k. bíróság előtt annál bi­zonyosabban jelentsék be , mert ellenkező esetben a netalán őket illető tulajdon, el­­őbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, s a csődtömeghezi minden igényeiket el fog­ják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeggondnok megerősítése vagy más gond­nok, nem különben a hitelező választmány megválasztására törvénynapul 1. évi máj. 3-ik napjának reggeli 9 órája a csődrend­tartás 44-ik g-a rendeleténél fogva oly hoz­záadással tűzetik ki, miszerint az ezen tör­­vénynapra meg nem jelent hitelezők te­kintetbe nem fognak vétetni. Félegyháza, márt. 16-­ 1858. Cs. k. járás-kapitányság. (837) (1—3) A h.-m.-vásárhelyi cs. k. szkirói hivatal mint biróság által közhírré tétetik , misze­rint általa a f. é. mártius hó 15-kén 644 sz. a. h.-m. vásárhelyi lakos s fűszerke­reskedő Illés Györgynek minden ingó és azon koronaországokban, Melyekben az 1853 évi jul 28-ról ké­t ideiglenes csőd rendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen saját kérelme folytán a csőd ezennel megnyittatott, pelügyelőül Medgyaszay Ká­roly, helyetteséül pedig Gosztonyi Sándor ügyvéd urak kineveztettek. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek, ezennel felhivatnak, hogy azokat irás­ban vagy szóval legfélebb 1858. évi máj. 31-ig ezen csász. kir. szolgabirói hivatal­nál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtár­gyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtö­meghezi minden igényeiket el fogják veszteni Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólíttatnak, hogy az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok , nem különben a hite­lező választmány és ennek helyettesének megválasztása, nemkülönben az egy­esség megkisértése végett 1858. június 7-én rég 9 órakor annál bizonyosabban jeleljenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők­, kik ellen a köz­adós a fentnevezett perügyelőnél vagy cs. k. szolgabirói hivatalnál megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedők jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1856 évi jun. 7-re reg. 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg ellen indított büntető bírósági vizsgálat be­végzése után fog határozat hozatni. H.-M.-Vásárhely, márt. 16-­ 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (811) (2-3) 866—896. A beregszászi cs. k. m.-tervszék közhírré teszi, miszerint Szintay János és neje Rojko Cornelia farkasfalvi birtokosok­­na­k de praes. márt. 9-én 1858. 866. sz. a. fizetési tehetetlenségük bejelentése , vala­mint javaik átengedésének de praes. márt. 11-n 1858. 896. szám alatt beadása követ­keztében minden ingó , s Magyar-, Hor­­vát-, Tótországokban, Szerb-Vajdaságban s Temesi Bánságban fekvő ingatlan vagyonára nézve csőd nyittatván, pelügyelőül s ideigl. tömeggondnokul Bleks­­y István ügyv­ ur, helyetteséül pedig Janka Károly ügyvéd ur nev­eztetett ki. Felszólittatnak tehát a csődrendt. 30-ik §-a alapján mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illet­nek , hogy követeléseiket a szükséges ok­mányokkal ellátva, legfelebb 1858 évi jul. 31-ik napjáig ezen császári királyi tör­vény­széknél annál bizonyosabban jelentsék be, mert ellenkező esetben, az őket netalán illető tulajdon, elsőbbségi, vagy is jp.t jogra nem tekintve, a csődtárgyalásból k­i fognak rekesztetni s a csődtömeghezi mindi­g igénye­iket el fogják veszteni; egyszersmind az időközi tömeggondnok megerősítése , vagy más gondnoknak, nem különben a hitelezői választmány megválasztása végett, úgy a bukott által kért vagyonátengedés jogked­vezménye tárgyalására határidőül 1858. évi ápril 29-ik napja délelőtti 9 órája tűze­tik ki oly hozzáadással, miszerint az ezen napra meg nem jelent hitelezők tekintetbe vétetni nem fognak. Egyszersmind a barátságos kiegyenlít­ő megkísértetése tekintetéből,valamint az ide­iglenes tömeggondok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megválasztása végett 1858. aug. 19-kén reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek m­eg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. rendeletéhez képest az ő ve­szélyükre hivatalból fog történni. Beregszász, márt. 12-n 1858. Cs. k. megyei törvényszék, (815) (2-3) 1065. A miskolczi cs. k. megyei tervszék által ezennel közhirré tétetik , hogy Stern Simon bekeblezett rőfös-kereskedőnek min­den ingó és azon koronaországokban, me­lyekben az 1853-ki julius 28-tól kelt ideigl. csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan va­gyona ellen a csőd saját kérelme folytán f. é márt. 9-­ 1065. sz. a. megnyittatott, pel­­ügyelőül Bizony Tamás ügyvéd ur, ennek helyetteséül pedig Szentgyörgyi Ede ügyv. ur, ideiglenes tömeggondnokul dr. Kiss Ja­kab ur kineveztetett. Ennek folytán mindazok , kitt­­ a estid alá került vagyonhoz bárminemű igények­­ illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1850. évi jun. 10-ig ezen cs. k. megyei tervszék­­nél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtár­gyalásból ki fognak rekesztetni, és a csőd­tömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a vagyonbukottnak összes hitelezői felszólíttatnak, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gond­­nok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása, va­lamint a lehető kiegyenlítés megkisértése vé­gett 1858. évi jun. 21-n délelőtti 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése az ő veszé­lyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadó­r­a felnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k m.­t­rvényszéknél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jog­kedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett f. évi jun. 21 . d. e. 9 ór. tartandó tárgyalásra oly hozzáadás­sal hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetősé­g, kik azokat neki önként meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. Miskolcz, márt. 9 - 1858. Cs. k. megyei törvényszék. (798)­­ (2-3) 895. A szarvasi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik , hogy Mayer Móricz szarvasi lakos és bádogos mesternek minden ingó és azon koronaor­­szágokban, melyekben az 1853 diki julius 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatá­lyos, fekvő ingatlan vagyonára a csőd i. é. 895. szám a, saját kérelmére megnyittatott, perügyelőnek Sípos Sándor, helyetteséne­k pedig Kollár János, ideigl. tömeggondnok­nak Sarkady János hites ügyvéd urak és mindnyájan szarvasi lakosok kineveztettek. Ennek folytán mindazok , kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban, vagy szóval legfélebb 1858. ápril 21 ig ezen cs. k. szolgabirói hivat­alnál bejelentsék, mert ellenkező esetben ők , a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi, vagy zálogjogra nem tekintve , a csődtárgyalás­ból ki fognak rekesztetni s a csődtömeg­hezi minden igényeiket el fogják veszteni Egyszersmind valamennyi hitelezők fel­­szóllíttatnak, hogy az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett folyó évi ápril 22 ik napján reggeli 9 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése, a csődrend­tartás 44. §. rendeletéhez képest, az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perügyelőnél vagy ezen cs. k. szolgabírói hivatalnál megtekint­hető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe v­ette, e, részbeni nyilatkozatadás végett folyó évi ápril 22-re reggeli 8 órára oly hozzáadással hivatnak­­ meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat nekik .Önkényt meg nem engedik, a közadós ellen in­ditott bün­tető bírósági vizs­gálat bevégzése után fog határozat hozatni. Szarvas, márt. 9-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (814) . (2—3) 916. A czeglédi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről ezennel közhirré té­tetik, hogy Lovas János czeglédi lakosnak minden ingó és azon koronaországokban,me­lyekben az 1853. jul. 2- tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan va­gyona felett Taffler Izsák, Hay Dávid, Hay Jakab és Hay Fülöp hitelezők kérelmük folytán a csőd f. évi 916. sz. a. megnyit­­tatott, pelügyelőül Szalay Sámuel ügyvéd úr, ennek helyetteséül pedig Nagy László úr, ideiglenes tömeggondnokul Taffler Izsák úr kineveztetett. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval legföljebb 1858. évi május hó 12-ik napjáig ezen császá­r kir. szolgabirói hivatalnál bejelentsék , mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tu­lajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem te­kintve, a csődtár­gyalásból ki fognak re­kesztetni, és a csődtömeghezi minden igé­nyeiket el fogják veszteni. Egyszersmind a jelentkező hitelezők felszólíttatnak, hogy az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gondnok, nem különben a hitelező választmány és ennek helyettesének megválasztása végett, 1858. május 14 . reggeli 9 órakor annál bi­zonyosabban jelenjenek meg, mivel külön­ben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. g. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hi­vatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők , kik ellen a közadós a fent nevezett pelügyelőnél vagy ezen cs. kir. szolgabirói hivatalnál meg­tekinthető folyamodványában a vagyonát­engedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozatadás végett 1858. évi máj 14-re délelőtti 9 órára oly hozzáadással hivatnak meg , hogy azon hitelezőket ille­tőleg, kik azokat nekik önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető birósági vizsgálat bevégzése után fog ha­tározat hozatni. Czegléd, márt. 16-án 1858. Cs­ k. szolgabirói hivatal. Csődmegszü­ntetések. (789) (2-3) 4860. A pesti cs. k. orsz. törvényszék részéről a Stern Móricz ellen 1852. aug. 2 án s illetőleg 1853. febr. 23-án elrendelt csőd ezennel hivatalból megszüntetik. Pest, márt. 1-én 1858. Cs. k. orsz. törvényszék, (829) 1 (2-3) 782. A n.-kállói cs. k. megyei törvény­szék által vagyonbukott n.-kállói rézmű­ves Krüger Lajos ellen 1857. nov. 9-én 3727. sz. a. megnyitott csőd a bukott és hitelezői közt létre jött barátságos egye­z­ség következtében ezennel biróilag­ meg­szüntetik, s bevégezettnek lenni nyilvánit­­tatik . -Iválló, márt. 2 . 1858. Cs. k. megyei törvényszék Felhívások. (794) (3-3) 409. A nagyszombatfai cs. k. m­egyei törvényszék ré­séröl Jankó Lajosnak, to­vábbá Trencsén megyei prozi Kudlik Bor­bála örököseinek, Jankó Erzsébet volt Mo­drovitsné örököseinek, Jankó Katalin volt Hunkárné örököseinek, a Lehotay-féle, va­lamint leginkább a S­zélessy János-féle és Jankó Juliánna-féle örökösöknek, kiknek sem neveik, sem pedig tartózkodási he­lyeik nem tudatik, ezen hirdetmény által tudtul adatik , miszerint a Szélessy János­­féle csőd, illetőleg hagyatéki tömeg per­­gyelője, Kubinyi Sándor ügyvéd urnak 1856. évi december 31-n 4562. sz. a. be­adott ajánlata és tömeggondnok Csóka Ká­roly ur által 1858. évi február 1-a 409. sz. a. beadott s a csődtömeget 1847. évtől be­zárólag 1857. évig illető járadékokróli számtétel folytán, a beadott számadást megvizsgáló bizottmány választására, azon módoknak megállapítására, melyek a füg­gőben lévő csődper rendezése, és minél hamarabbi bevégzésére kívánatosak volná­nak és a kiegyezkedés elérhetésére, é­s tárgyalási határnap 1858. évi ápril hó 15. és 16-ik napja d. e. 9 órájára ezen cs. k. megyei törvényszéknél, első emeleten 7. számú hiv.italszobában tűzetett ki s a fent nevezettek részére, ez ő költségük és veszélyükre gondnokul Frankner Rudolf nagyszombathi ügyvéd úr kineveztetett, ki­vel az említett jogügylet törvények értel­mében tárgyaltatn­i fog. A nevezett távollevők figyelmeztetnek, miszerint vagy a kirendelt gondnokot ezen saját ügyeik ezélszerű tárgyalására kellő­leg utasitsák, vagy pedig a törvényszék előtt más meghatalmazottat nevezzenek, elleneseiben e mulasztás következményeit egyedül maguknak tulajdonithatandják. Nagy-Szombath, február 3-a 1858. Cs. k. megyei törvényszék­: (817) I ■ _ " (2-3) 272. A pesti cs. k. pénzügyi ügyészség által az egri főkáptalan Petes örökösök ellen, néhai báró Marczial Berhardina a hai Petes Ignácz cs. k. kapitány javait letartok ellen az alulirt cs. k. törvényszék előtt indított pernek az 1852. évi sept. 16-n kelt cs. nyiltparancs 5. ■ zikke értelmébeni átalakítása végett tárgyalási határnapul f. é. ápril 17-ik nap délelőtti 9 órája fü­zetvén ki, erre ismeretlen tartózkodása Paulovits József azon értesítéssel idézte­tik, miként a p. prdts. 85. §-a értelmében részére gondnokul Reimr . Ferencz ügyvéd neveztetett ki. Eger, febr. 3-án 1858. Cs. k. megyei tervszék. (812) I­­ (2—3) 1167. Radváncz községe határában be­hozatni kivánt úrbéri rendezés és tagosítá­sát illetőleg s ennek az 1853. márt. 2-án legfelsőbb nyiltparancs 31. §. értelmébeni pótlagos tárgyalása végett, az első alka­lommal beidézni elmulasztott­a­ és pedig a tudva levők névszerint, azok pe­dig, kiknek lakásuk ki nem puhataltatha­­tó, hirlapilag jövő 1858. év márt. 29-nek délelőtti 9 órájára ezen cs. k. urbéri biró­ság előtt Ungh­váron megjelenni oly figyel­meztetéssel idéztetnek, miként a meg nem jelenők költsége ée veszélyére az 1856. febr. 2-án kelt m. m. r. 160 §-a értelmé­ben Böszörményi József Ungh várt lakó ügy­véd most előre esett gondnokul választat­ván, a tárgyalások vele fognak folytattatni, miként ez alkalommal az 1856. febr. 2-ki I. 11­. r. 159. valamint az 1853. márt. 2-ki legfelsőbb nyiltparancs 27. 3. értelmében a közbirtokosok egyúttal az arányosság tárgyában netalán szükséges ideiglenes tár­gyában is kihallgatandók lévén, ez a ja­vaslatok s körülulények tekintetbe vételé­vel fog kimondatni. Unghvárt, novi 11-én 1857. Cs. k. megyei törvényszék. (813) T *­ij (2-8) 11­4. Érkeletü községben a közbirto­kosságnak , a volt úrbéresekkel legelő-el­­különzés és tagosítás mielőbb érvényesí­tése végett közbirtokossági gyűlés fog tar­tatni, kijelentetvén, hogy a hozandó hatá­rozatok a meg nem jelenendő közbirtokos­sági tagokra is joghatálylyal fognak birni. Diószeg, mártius 14-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (869) (2—3) ■1859. A radnai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik, hogy Entner László Milován Arid megyében 1854. évi mártius 10-n elhalt. Minthogy a biróság előtt az elhalt özvegye Rozália tartózkodása tudva nincs: ő felszóllittatik, hogy magát az alulirt naptól számítandó egy év alatt ezen bíróságnál jelentse s örökösi nyilatkozatát megtegye, különben a hagyaték a magukat jelentő örökösök­kel s az özvegy számára rendelt, Radnán lakó ügyvéd Kovordányi János ur gond­nokkal fog tárgyaltatni. Radna, mártius 12-n 1858. Cs. k. szolgabirói hivatal. (698) (2-3) 124. Dél-Bihar megyében a margittai szolgabirói járásban kebelezett Széltalló helysége valamennyi közbír­tokosai érte­­sittetnek a felöl, hogy miután közbirtokos báró Frimont Péternő­­szül. gróf Gyulai Karolina felperesége alatt a nevezett hely­ség határa úrbéri szabályozása és tagos arányosítása iránt az alulirt cs. k. úrbéri törvényszék előtt indított perben az 1863. évi mártius 2-ki császári nyilt parancs 27. § -a és az úrbéri ügyrend­artás 159. §-sa értelmében a közbirtokosság közötti ará­nyosság kérdésének barátságos egyesség ut­­jáni elintézésére a múlt 1851. évi 1232. számú végzésnél fogva a f. é. január 20-ra kitűzött tárgyalási napon, melyre a köz­birtokosok mindegyike a magyar s német hivatalos hírlapok útján hirdetményileg oly figyelmeztetésse , hogy a bíróság az illetők meg nem jelenése esetében is a fel­hívott törvények értelmében a közbirtoko­sok közötti arányosság tekintetében ideig­lenesen intézkedend, kellőleg megidézte­­­­tett, meg nem jelentek, alulírt törvényszék a fentebb idézett csász. nyil­parancs 27. §-hoz képest ideiglenes intézkedés gyanánt a nevezett helység közbirtokosai közötti birtok­arányosság kulcsául a felperes ré­széről is az e felett tartott első­ tárgyalás alkalmával indítványozott jelenlegi birtok- alapo­tot állapította meg , egyszersmind b. Frimont Péterné mint egyik közbirtokos felperessége alatt beadott s az arányosság kérdésének elintézéséig felfüggesztett úr­béri szabályozási kereset-levének a meg­­engedhetőség kérdésében tárgyalására, a folyó 1858. évi ápril 28-dik napjának d. e. 9 órája kitüzetett. Mely határnapon ezen cs. k. törvény­szék előtt N.-Váradon megjelenésre mind­azon közbirtokosok, kik Széltalló helysé­géhez jogot tartanak s kiknek az arányos­ság kérdése tárgyalása alkalmával meg nem jelenésüknél fogva gondnokul n.­vá­­radi ügyvéd Pállay János úr hivatalosan k­ineveztetik, ezennel oly figyelmezteté­set idéztetnek meg, hogy a törvényszék előtt meg nem jelenésük esetében is a volt föl­­desúr és volt jobbágyok között a birtok­­viszonyok végleges szabályozását jogérvé­nyesen eszközölni fogja. N.-Várad, február 11 . 1858. Cs. k. úrbéri törvényszék. 1666) ~ (2-3) 12. A szolnoki cs. k. megyei törvény­széki telekkönyvi tanács részéről Herz­­felder Hermann pesti kereskedő beadott azon­ folyamodványa folytán, mely szerint nagy­kállói Kállai Péter úrtól megvett 1700 holdat tevő birtokát, mely a mező-túri il­lető telek­jegyzőkönyv, 1972. I. és 1­ 7 rendszám alatt hibából az egész nagy-kál­­lói Kállay család nevére vétetett fel, saját nevére kiigazittatni, és e végből minden mező-túri birtokához j­ogot tartó, ismert és ismeretlen lakása tagjait a Kállay család­nak tárgyalásra megidéztetni kéri, f. évi febr. 25-én 12. sz. a. hozott végzés foly­­án ezennel közhireűt létetik, miszerint e telekkönyvi kiigazítási ügy tárgyalására folyó évi máj. 15-ik napjának d. e. 10 órája kütnzetett, és gondnokul a p. prdts. 85. §. értelmében Tóth Mátyás szolnoki ügy­véd ur, ennek akadályozása esetében pe­dig Kalapos János fa­­ügyvéd ur helyettes gondnokul kineveztetett. ■Miről a nagy-kállói Kállay csa­lád mind­annyi Mező Túrhoz jogot tartó, a folyamodó által meg nem nevezett ismeretlen lakása tagjai ezennel oly intéssel értesittetőek, hogy fennebbi határnapon a cs. k k. szol­noki telekkönyvi tanács irodájában (megyei torványwéhi ház földszint balra) m­egje­­lénhi tááteáháik és vagy a rendelt képvise­lőt jolgügyüknek czéljaerű tárgyalása iránt kellőleg utasítsák, vagy a bíróságnál más ügyvédet nevezzenek, ellenkező esetben m mindezek elmulasztásának következmé­nyeit maguknak tulajdonítsák. Szólnék, febr. 25-n 1858. Cs. k. telekkönyvi tanács. *825) . (2—3) 366. A csepreghi cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság által mindazok, kiknek mint hitelezőknek a végrendelet nélkül !

Next