Budapesti Hírlap, 1858. április (74-98. szám)
1858-04-08 / 79. szám
ink nem épen legszabályobb építésénél oly sokan szorulnak közölünk. A bútorok s szücsáruknak férgek ellen sajátszerű készitésmód általi biztosítására 1857-ben nem kevesebb mint 5 külön szabadalom változott. A bútorok ruganyosságának emelése, fűtő- és főzőedényeknek javított gyártása, gyertya és szappannak jobb előállítása, a padolat beeresztésére szolgáló czélszerűebb anyag némely egyes idevágó szabadalmi tárgyakkal a mindennapi élet kényelmeinek emelésére irányozvák. Nagyobb fontossággal s borderével bírnak következő, a máíipari cselekvőség terén kivívott s szintén a múlt évben szabadalommal felruházott feltalálások , mint a pozsoni pokrócz-gyártó Ecker úré, pokróczokat gyapjúból, tehén- és kecskeszőrből a Jacquardféle székeken sződetni, és gyárazni. Lichtl úréretten, csontok szénítésére való kódok építését illetőleg, ezekhez sorakoznak továbbá nagyobb harangoknak homokba való öntése, bőr-gyolcsnak s más szöveteknek vizellenes készítése, gyufáknak különféle gyártása, olvaszthatlan enyvnek készítése, pléheszközök kellőbb összeforrasztása stb. Szintúgy az elenyészhetlen olajfestéknyomatok, s ezek segélyével előállított rajzmintázatok s játékkártya, az u. n. silhouette kártyák , a czimerek, arabeszkek s külön mustráknak magas nyomású kivezetés általi helyesebb ábrázolása, mindannyi jelentékenyebb találmányok, melyek a múlt évben láttattak el szabadalommal. A forgalom érdekei is az 1847-dik évben kelt pátensek alkalmával vetettek némikép szemügyre , így jelesen azon szabadalom, melyet Gyürky Nagy-Szlaboson nyert egy hajóhajtós kormányzó készület, úgynevezett magyar propellerek javítására , valamint az , melyet Brzorad ur Esztergom megyében a folyóvizeken és tengeren járó hajók czélirányosb építésére nyert, közvetlenül a hajózás s igy a közforgalom érdekei istápolására irányozvák; mihhez járul még a mármarosmegyei Langer urnak adott szabadalom, mely nagyobb fesztávolságra szolgáló függőhidak czélszerűbb létesitésére vonatkozik. Nagyobb községek figyelmébe következő szintén a legközelebb múlt évben szabadalmazott találmányok méltán ajánlhatók, úgymint Ottmayer úré itt helyben, mely oly vízvezetési készületben áll, melynek segélyével a víz minden nyomógép nélkül akárhány magasabban fekvő vízmederbe gyűjthető, és tetszés szerint elosztható, mi mezőgazdasági szempontból is figyelmet gerjesztő találmány. Hasonlólag az egyik polgártásunk által feltalált s legújabban szabadalommal felruházott oly utczaseprő gép , mely egyszersmind fölfecskendez, s a söpredéket s szemetet maga fölveszi, mi a városi községeknek egyáltalán, jelesen pedig a mi községünknek figyelmét nem csekély mértékben vehetné igénybe. Nem különben Pöschl urnák találmánya Sopronban födél és kövezettéglák sajátszerű készítését illetőleg, valamint Lotzáré Pesten, mely a ház födésére szolgáló különös kőpép gyártásából áll, mindezek megérdemelnék, hogy közelebbről megvizsgáltassanak. Ha végre még az okmánypapír javítására és hevederek sajátlagos készítésére kinyert két szabadalmat fölemlítjük, jóformán kimerítettük az 1857-iki év alatt Magyar-, Horvátország, Temesi Bánság és Erdélyország számára kelt pátensek névsorát. Hogy azoknak legtetemesb része Buda- TÁROZA. A Bakonyerdő. Növényföldrajzi vázlat. Ily czimű értekezést olvasunk egy kis német röpiratban , mely e czimmel : „Separatabdruck naturwissenschaftlicher Abhandlungen aus den Schriften des zoologisch-botanischen Vereins in Wien“ megjelent, s a német természetvisgálók és orvosok harminczkettedik gyűlésén jelenvolt tagoknak emlékül volt szánva, s melyben a fennebbi czimü érdekes növényföldrajzi vázlat Dr. Kerner A-tól az első helyet foglalja el. Nem foglal ugyan e tudós értekezés semmi újdonságot magában , mely magyar természetvizsgálóink előtt ismeretlen volna , mindazáltal érdekesnek tartjuk rövid kivonatos közlését annak föltüntetésére , hogy a német szaktudósok mennyire nyomós figyelmet kezdenek fordítani magyar természeti viszonyainkra. Hogy a Bakonyhegység a Tirolon s Stájerországon keresztül bejövő alpesek ágazatát képezi, abban megnyugszik a tudós értekező , de vájjon a Fejér- és Esztergom megyében kiterjedő Vértes hegység tekintethetik e a Bakonyt képező alpesek Dunára kimenő végső ágazatául, az iránt kétsége van , mert az ezen hegység föld- römei középpontját képező visegrádi trachythegyi képletek a Duna átellenes oldalán fekvő hegyekkel teljesen megegyeznek s azt látszanak bizonyítani , hogy a Vértes a Kárpátoknak a Duna által elmetszett része. És mi is csakugyan ez utóbbi nézetnek vagyunk s hajlandók igazságot adni , annyival is inkább, mivel mint értekező szintén előadja, meg is van a Bakony és Vértes hegység közt az elválasztó vonal; a moori síkság, mely a fejérvári síkságon keresztül kapcsolatba hozza a felső magyarországi kis síkságot, az alsó magyarországi nagy síksággal. A Bakony hegység vízválasztója Nagy-Vásonytól 633' tengerszin fölötti magasságról indulván ki, megy a Kab hegyen keresztül (1896') a szentgáli és lókuti hegyeken át Zircz felé (1316') onnan Csetény, Csátka és Sárkányon át ki a moori síkságra. Legmagasabb hegyei a Bakonynak e vízválasztótól a nyugati oldalon feküsznek a bakonybéli zárdától északra, hol a Köröshegy 2238, a Somhegy 2110 lábnyira emelkedik a tenger fölött. Mint neve is mutatja , Bakonybél vidéke képezi a hegység közepét; csak e rész van még sűrű erdőséggel koszorúzva. A fejérvári síkság felé nyúló hegyek , melyek Veszprémnél 886, Palotánál 504 lábnyira emelkedvék a tenger fölött, többnyire megfosztattak már erdőkoszoru jóktól, s egy részben szántóföldekké változvák át.Mily aszályos fog lenni e vidék,ha az utóbbi hegyek által körített nedves, ingoványos lapálynak, melyet a Csorgó, Séd, s alább a Balatonból kifolyó Sió vize mocsárcsit, a hajózhatásra szánt Sárvíz és Siócsatorna dicséretesen eszközlésbe vett kiszárítása és mocsártalanítása sikerül! Ezt azért jegyezzük meg különösen , hogy az erdőkímélés sürgetőleg szükséges voltát itt s ez alkalommal is emlékezetbe hozzuk. E kopár hegyek viránya nagyon keveset különbözik a budai dolomit hegyek virányától: holianthemum pelandicum, veronica prostrata, carex humilis, potentilla verna, Alyssum minimum és montanum, crepis rigida, trinia vulgaris, sesleria coerulea, paronychia capitata, globularia vulgaris, alsine verna, salvia austriaca, adonis vernalis, pulmonaria azurea, carex nitida, vinca herbacea, polygala major, teucrinium montanum és dorycnium suffruticosum lévén az itt előforduló jellemző növények, melyekhez cserje alakban a quercus pubescens és sovány tölgy bokrok csak ritkán járulnak. A másik erdősebb részeken diszlő virány a budaitól több különbözetességet mutat. Előlegesen azt gondolná az ember, hogy a kis és nagy magyar síkságot összekötő eme magaslaton , melyre annáhogva a síkság éghajlata nem lehet befolyás nélkül, a növényzeti határvonalaknak nagyon lenyomottaknak kell lenniük, legalább az alpesek vonalán az austriai keleti meszes havasok közt, egybehasonlítva a nyugati északi havasokkal , ez szembetűnőleg így mutatkozik , s ott ezt cáfolhatlanul a hőmérsékleti végletek nagysága idézi elő, azonban úgy látszik, hogy a Bakonyban ezen continentális fekvés befolyását a kiterjedt erdőségek, melyek a hőmérsékleti végletek távolságát mindenesetre mérséklik, igen háttérbe szorították, sőt megjegyzést érdemel, hogy némely árnyékkedvelő növények, melyek nyugati tartományokban csak a hegyek lábainál tartózkodnak, itt fölemelkednek egész a hegytetőkig, így például itt, valamint a Vértes-hegyek közt is nem ritkán képezi a staphylea pinnata 1500— 2000 láb magasan is a lábas erdő közt növő cserjét, az acer campestre, sorbus torminalis, cornus más (som), anemone ranunculoides, corydalis solida, galanthus nivalis pedig és más növények, melyek Dél-Bajországban és Austriában 200 lábra már soha nem emelkednek,itt a Somhegyen 210 láb magaslaton is díszlésben láthatók. Csak a quercus (tölgy és cser) fajok határvonala látszik e hegységben leszállottnak; azonban mivel kevés pont emelkedik a 2000 lábon fölül, vakmerőség volna itt e fajok diszlési véghatárára gondolni ; egyébiránt még 1500 láb magasan lehet itt igen szép csererdőket látni. Hanem a mivelési növények közöl vannak többen, melyek véghatárukat érik. Névszerint a szőlő, mely a hegyszélen szorgalmas miveltetésnek örvend, 8 jó bort is terem, már a bakonybéli és zirczi kertekben, valamint a kajszin és őszi baraczk is csak nehezen érik meg, holott Bakonybél csak 950%oldb magasan feküvén, e magasság még azon geographiai fokon sem tekinthető felső határul, hol e növények diszlésük véghatárához közelednek és úgy látszik, hogy valamint a kiterjedt erdőségek a hőmérséklet végleteinek mérséklése által felsőbb növényzeti határok lenyomulását gátolják, azonkép itt a szőlő diszlésére nézve egészen ellenkezőt idéznek elő, csekélyebb magasságon is lehetlenné tévén azt. Egybehasonlítván Buda vidékét Zircz vidékével, ez utóbbin a tenyészet az előbbihez képest 14 májusi napi közép késedelmet mutat. Mélyen ható völgyek, meredek sziklafalak, s ■■■■BBHMmniHnmnnBnwi kiálló hegycsúcsok, melyek a meszes havasokon gyakoriak, itt ritkán fordulnak elő. Az egész egy dombvidékhez hasonlít, hosszan nyúló völgyek nélkül, hol még a mész s havasok gazdag viránya is egészen hiányzik. Csak Bakonybél körül vannak némely meszes sziklafalzatok s a Kerteskő alól buzgó kis patak partján láthatni amphalodes scorpioides, chrysosplenium alternifolium, oxalis acelosella és möhringia muscosa diszlését, mely utóbbi egyedül emlékeztet a havasaiéi vidékre. Az erdők legnagyobb része blikkből áll, némely helyeken vannak azonban tiszta tölgy és csererdők is, másutt vegyes lomberdők, melyek az őserdők jellemét még teljesen magukon viselik. Hanem legszebbek mégis a bükkösök, s oly roppant bükkfákat mint itt, ritkaság másutt látni, minélfogva hihető, hogy a Bakony nevezet is a bükkfától,mit a német Buche,a tót bük névvel fejez ki, vette eredetét. Az ős bükkösök alatt nagyon gyér a növényzet, leginkább is csak némely telepes növények láthatók itt, mint : aspirula oderata, impatiens nolitangere, carex sylvatica, dentaria bulbifera, cardamine sylvatica , cephalanthera ensifolia, neotia nidus avis, és veronica acinifolia. Hanem a nagyobb terű tisztásokon aztán gazdagabb növényzet is fordul elő. De nem megyünk tovább a növényfajok elszámlálásában, melyeket értekező egész terjedelemben ismertet, csak azon igen helyes megjegyzésére szorítkozunk, hogy mennyire nincs itt még az erdő kellő gazdálkodással használva. A legszebb tölgy és bükk törzsek rothadnak el széllel a hegyeken, s hogy az usztatásra kínálkozó több rendbeli patakok, melyek a fában szűkölködő szomszéd sík vidékeire lejárnak, az erdőség fájának értékesítésére felhasználtassanak, azon még igazán talán senki sem gondolkodott. Mit a bakonyi népben fagazdagságát illetőleg dicsérni lehet, egyedül azon ügyesség és szorgalom, melylyel némely helyeken különböző faedényeket és szerszámokat, teknőt, talicskát, lapátot, villát sat, nagy mennyiségben készít. Pestnek jutott osztalékul, és azon okokból könnyen megmagyarázható, melyeknél fogva a birodalmi székvárosnak Bécsnek is oly szembetűnő túlsúlya van a birodalom egyes vidékei fölött. Az iparvállalatoknak városunkbani nagyobb öszpontosulása, karöltve a tetemes műtani és tudományos segédeszközök bőségével itt is élénkebb mozgalmat idézvén elő , lehetővé teszi az iparüzletnek szerencsésb emelkedését, mely minden haladásnak múlhatlan szükséges előzménye. A fölnevezett tartományok számára 1857-ben kelt 70 szabadalomból Buda-Pestre magára 41,vagyis több mint 58 százalék esik, mely arányviszony még feltűnőbb mint Bécs városé az összes Szabadalmak irányában, mi félreismerhetlenül tanúsítja , hogy Magyarországnak fővárosa egyszersmind iparerőinek fő gyálhelye, Bécs városa után közvetlenül öt illetvén a második hely az egész császári birodalomban. (Az átalános bányatörvény 264. §-nak magyarázata, azon kérdésre vonatkozólag, hogy egy elhagyott bányaműnek minő jelzálogi hitelezői vannak feljogosítva, annak bírói becslését s elárverezését kívánni. Az az iránt fölmerült kétség tekintetéből, ha várjon ama hitelezőket, kik egy bányabirtokos után, az ellen az abba hagyott bányára, jelzálog-jogokat szereztek meg, az átalános bányatörvény 264. § aszerint illeti-e azon jog, miszerint a bányának bírói becslését s elárverezését kívánhassák, a magas igazságügyministériummal s a magas hadseregi főparancsnoksággal egyetértőleg a magas pénzügyministérium következő felvilágosítást adott ki: Ha egy bányabirtokos kijelenti, hogy saját bányáját abban akarja hagyni, az illető bányatörvényszék, melyhez ezen nyilatkozat beadatik, a bányakönyv teherrovatában, a lombard-velenczei királyságban, s Dalmatiában pedig a jelzálog , s illetőleg értesítési könyvekben tüstént följegyeztetni tartozik, hogy a bányabirtokos által benyújtott elhagyási nyilatkozat tárgyában, az elintézés folyamatban van. Ha a bányamű ezen jegyzet beigtatásakor nincs jelzálogokkal terhelve, a bányatörvényszéknek, a bányahatóság megkeresése folytán, a bányamű kitörlését tekintet nélkül a netalán később bejegyzett jelzálogjogokra, valamint a nyilvános könyvek s térképek megigazítását is eszközölnie kell. Ha pedig a jegyzet beigtatásakor a bányaművön jelzálogi terhek vannak, s ha a bányahatóság az abbanhagyásróli nyilatkozatot azon megkeresés mellett közli az illető bányatörvényszékkel, hogy e tárgyban az átalános bányatörvény 264 - 265 § ai értelmében járjon el; csupán a jegyzet beigtatásakor már létezett jelzálogi hitelezőket illeti azon jog, miszerint 60 napi határidő alatt a bányamű bírói becslését s elárverezését kívánhassa, s ennélfogva a bányatörvényszék csupán ezen jelzálogi hitelezők által tarthatja fönn ezen jognak szintén 60 napi kitűzendő határidő alatti érvényesítését. Magyarország nevezetesebb fürdőintézetei: II. 2. Sziács, Zólyom megyében a Garan regényes völgyén,egy kies halmon,Beszterczebánya várostól alig jó fél mértföldnyire fekszik. El van az intézet látva három rendbeli tükörfürdővel, gőzfürdőkkel, kádfürdőkkel és négy rendbeli ivó forrással , van savóintézet is. Főalkotó részeik a fürdővizeknek : kötött és kötetlen szénsavas és kénsavas mészéleg, kénsavas szikéleg, kénsavas keserűleg, szénsavas vaséles és szénsavas savéleg. Egyetemes hatásukban e vizek sajátsága, mely azokat egyetlenekké teszi Európában, az, hogy felöl dők és egyszersmind erősítők, s hogy az első gyógyrészek hatását az utóbbiak (a vas) az organismusra jótékonyan mérsékli. A legközelebb múlt fürdőszakon, mely májustól September végéig tartott, 262 családféllel 568 egyénre telt a látogatók száma, közülük 262 nő, 244 férfi, 62 gyermek. Budapest s Pozson adott legtöbb vendéget, küldföldi volt Párisból, Belgiumból, Württembergből. A fürdő nagy gyógyerejét ez idén is számos példák fényesen igazolták, köztük valóban meglepők is. Csak egy párt említünk a legfényesebb esetek közöl. Egy 44 éves vérmes, lobok és agyvértolulásokra hajlandó nő 8 hó előtt egy ugrás következtében keresztcsont-ideghártyalobot kap, 8 hétig eleinte jéggel, aztán hódító borogatásokkal,nagymennyiségű pióczákkal gyógyítják siker nélkül végre b. Watmann tanár ajánlatára, noha a vérmesség s lobos hajlam azt ellenjavalják, Szliácsra jött a beteg. A fájdalom miatt nem járhatván, hordani kellett, ései álmatlanok voltak. 10 nap múlva gondos fürdőhasználat mellett fájdalmai szűntek, 14 nap múlva bot és mankó nélkül járhatott. 8 hét múlva az idegek fájdalma végkép megszűnt, az álom s minden egyéb rendes működés visszatért, a beteg teljesen felgyógyult. E fényes eset mutatja, hogy e gyógyfürdő okos használat mellett, még ellenjavallatos körülmények közt is sikerrel használható. Egy 46 éves nőnek, hókori változás következtében bal emlője földagadt, a már két évig tartó, gyakran roppant fájdalommal járó baj erős vértes edzéssel volt egybekapcsolva; 4 heti használása a vihnyei fürdőnek sikeretlen volt. Orvosa, ki a bajt álzott aranyérnek gyanitá, Szliácsra küldé, hol 3 hétre a folyó aranyér megjelent s a nő emlőbajából teljesen fölgyógyult. Számos hasonló példákban gazdag e fürdőhely 1857-ki gyógynaplója. Az előfordult kóralakok, melyek a szó alatti fürdőszakban legnagyobbrészt egész vagy legalább némi sikerrel gyógyitattak, a következők voltak: kóros izzadás,hurutos és rheumatikus bántalmak , üdült bőrkütegek, dagok, görvélyes fekélyek, sápkór, légszervi és gyomor vérömlések, fehérfolyás, tehetlenség,méhfolyás,idültköszvény, aranyér, görvélykór, félsőfájás, hószombajok, idegfájdalmak, méhkór, lépkórok, lép-, májkeményedések, végtagok érdagjai, görcsök stb. Az ez és egyéb bajokban szenvedők száma 406-ra ment, kik közül 221 egészen meggyógyult, 101 javult, s csak 84-nél nem mutatkozott határozott siker. A többi vendégek leginkább mulatság kedvéért látogatták az intézetet. Használtatott pedig mintegy 600 tükörfürdő, 100 kád, 400 ülő, 60 légszesz , és 80 gőzfürdő, 200 zuhany. A fürdők használatára nézve, hogy a vigyázatlan és tévesztett használatból származható bajok és szerencsétlenségek elháríttathassanak, azon rend van behozva, miszerint hogy melyik vendég, melyik fürdőt, mikor és mikér használja, vala-mint az ivóvíz használata iránt is a fürdő orvos által utasíttatik, ki ezt díjtalanul tenni köteles. A fürdők reggeli 4 órától esti 9 óráig vannak nyitva. Keteges betegségben szenvedők csak kádfürdőt használhatnak. Reggeli 8 tól 9-ig egy óra kizárólag hölgyek fürdésére szolgál, reggeli 9-től esti 6-ig különbség nélkül mindenkinek szabad a fürdő, reggeli 4-től 8-ig, aztán esti 6 tól 9 ig meghatározott külön fürdők tetszés szerint vehetők, melyre nézve a fürdőorvos által osztatnak a jegyek. A vendégek gyönyörködtetésére új sétasorok ültettettek, füvészeknek a vidék érdekes kirándulásokra ajánlkozik, vadászat s halászat kedvelők egyaránt mulatságukat lelhetik, az intézet rendes zenekart tart, a szabad játékok elkezdve tekeasztalon sat. kínálkoznak, közzongora is van felállítva, tánczvrgalom szakonként 3—4 szokott esni, melyeket a fürdővendégeken kivül a vidék miveit osztálya is élénken látogat. Gyala, mart. 31. (Árvabizottmányok.) Fut, fárad az apa, hogy szeretett magzatait halála esetére is biztosítsa , oly állapotba helyezze, hogy még ez esetben is legyen valami, mit kifejtendő szorgalmuk alapjául használhassanak. Azonban az emberek közt hányszor megtörténik a szarvasról regélt mese; elhalnak a szülők, s a gyászra összegyűlt rokonok addig gyászolják a meghaltakat, míg az árván maradtak elől fölemésztik a gondos szülők által télére gyűjtött takarmányt, s az árvák éhen halnak. A tapasztalás gyakori példát mutat, hogy nagyobb részben elpárolgott az árvahagyaték, mikorra az úgynevezett árva atya kezébe került, kivált ha az apa úgy halt el, hogy ügyei bonyolódottak voltak; hányszor tette ilyenkor semmivé az egész hagyatékot egy szerencsétlenül kezdett pör? hányszor ismét az, hogy az árva jogai védelmére pör nem kezdetett? A dolog igen egyszerű: az árva atyák többnyire nem voltak törvénytudók, kik annálfogva a törvényes kérdésekben felelősek nem is lehettek , az árvák törvényes ügyeit nem vihették, vinni nem tartoztak. Sokszor maga a védő díja fölemésztette a csekély árvaöszveget. Ha a mondottak megtörténtek a nagyobb árvatömegeknél, még inkább megtörtént ez a szegény falusiak tömegénél, hol többnyire a tulajdonképeni árvaatya a tömegek kezeléséről vezetett jegyzék vezetésére is alig lévén képes, a több teendőkkel is elhalmozott községi jegyző volt egy személyben a kezelés felelősség nélküli vezetője, a számadás készítője, és végre annak megvizsgálója. Ily körülmények közt valóban a közkívánat üdvözletével találkozott az 1851 dik évi és a következő legfelsőbb rendelet, mely az árvaügyeket rendezi. Valóban egy neveletlen árvákat hátrahagyó haldokló apára nem lehet hathatósabb vigasz, mint a tudat, hogy mielőtt sírjába szállana, árvái s azok részére gyűjtött vagyona fölött oly bizottmány veszi által az apáskodást, mely a szükséges tudományossággal bíró egyénekkel el van látva ; annak élén ott van a jogtudó, ki egyrészt megmenti az árvát a költséges Ügyvéddíjazástól, annak hasznára a törvényszabta korlátok közt működik, védi, fedi őt a törvényes alakú jogtalan megtámadás ellen, másrészt mindezeket felelősség mellett teszi, csak addig teheti, míg eljárásával az éber közvélemény megelégültnek nyilatkozik (ez alatt azt akarom értetni, hogy je