Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)

1858-05-01 / 99. szám

Pest, Szombat 00 Megjelenik e lap, vasárnap és ünnep utáni napokat kivéve, mindennap reggel. Előfizetési díj : Vidékre: félévre: 10 frt, évnegyedre: 5 frt­ Hely­ben: f­é­l é­v­r­e 8 frt, évnegyedre: 4 frt.­­ A hirdetések ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásáért 4 kr, többszöriért­ pedig­ ki szá­­mittatik. — Egyes szám 20 pkr. Szerkesztői iroda: Egyetemutcza 1-ső sz. a. 2-ik emeleten. BUDAPESTI Kiadó hivatal van : Egyetem-utczában, 2-ik szám alatt, földszint. ciiUPllflfTTH» Előfizethetni helyben: a lap kiadó hivatalában, Egyetem-utcza 2-dik szám, földszint, vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Előfizetést tartalmazó levelek a czim. lakhely s utolsó posta feljegyzése mellett a pénzzel együtt b­é­r­m­e­n­t­e­s­ü­­lv­e egyenesen a kiadó hiva­talhoz utasítandók. Előfizetési felhívás „BUDAPESTI HÍRLAP“^ ápril—június negyed­évi folyamára. Pest • Budán naponkinti házhozhor­­dással .... . . . . . 4 ft Postán naponkinti szétküldéssel 5 ft A Budapesti Hírlap kiadóhivatala. TARTALOM: Hivatalos rész. Nemhivatalos rész. Politikai napi­ szemle. — A jobbágyokat illető s az azok által meg­váltandó földek. II. Levelezések. Bécs (Gymnasiumügy I.) Napihirek és események. Tárgya­lási t­e­r­e­m. (A bankjegyhamisítók el­leni végtárgyalás IV.) Külföld: Anglia. (Disraeli budgetje. A „Times“ ingerkedései.) Francziaor­­s­z­á­g. (Walewski sürgönye Bernard föli mentetésére nézve. Talleyrand és Renée audientiái. Napoleon hg algíri alkirálysá­­gának akadályai.Bi­zottmányi jelenést az 1859-ki költségvetésről.) Németor­szág. (Franczia-orosz titkos szerződés felőli hir.) Távirati tudósítások Gazdaság, ipar és kereskedelem. (Pest heti­vásár. Debreczen. Sz.-György napi vásár.) — Színházi előadások. — Börze. — Dunavizállás. Tircza. (Őstörténelmi tanulmányok. Folyt.) HIVATALOS RÉSZ. A cs. k. Apostoli Felsége f. é. apr. 11-ki legfelsőbb határozata által B­i­e­l­i­k­o­w­i­c­z An­tal eddigi ideiglenes gymnasiumi igazgatót Rze­szowban, az ujonan rendszerezett krakói négy osztályú algymnasium valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Ap­o­stol­i Felségei, c. apr. 17-ki legfelsőbb határozata által dr. R­i­p­p­a­r­t Györ­gyöt a clasikai philologia eddigi rendkívüli ta­nárát, ezen szakma rendes tanárává ugyanezen főtanodában legkegyelmesebben kinevezni mél­tóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó. 16-ki legfelsőbb határozata által An­er Antal nyug. pénztárnokot a balleini sóbánya-igazgatásnál, sok évi hü szolgálatai elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziteni méltóztatott. ö. cs. k. A­p­o­s­t­o­l­i F­e­l­s­é­g­e f. é. apr. 16-ki legfelsőbb határozata által Zaura Károly nyu­galomba helyzett ellenőrt a győri fővámhivatal­nál, nehéz viszonyok közt teljesített sikeres szol­gálatai elismeréséül arany érdemkereszttel leg­kegyelmesebben földisziteni méltóztatott. Az igazságügyministerium megyetörvényszéki ta­nácsosokká extra statum K­ü­rt­e­y Edvard állam­­ügyészi helyettest a pesti orsz. törvényszéknél, és L­ö­v­é­s­z­y György segédet az esztergomi járásbíró­ságnál, és pedig az elsőt egyúttal mint államügyészt a székesfehérvári megyetörvényszékhez, az utób­bit pedig a szolnoki megyetörvényszékhez, továbbá B­e­rt­a á­g­h István törvényszéki segédet a pesti orsz. törvényszéknél, ideiglenes tanácstitkárrá egyszers­mind államügyészi helyettessé ugyanezen törvény­székhez és Harasovszky Fülöp eddigi törvény­­széki segédet a budai orsz. törvényszéknél, az esztergomi járásbíróság segédjévé ; végre Ö­k­­r­ö­s­z Bálint holdmezővásárhelyi, továbbá R­e­­v­i­c­z­k­y Zsigmond és­­Rakovszky Ist­ván félegyházai szolgabirói tollnokokat, aztán Oláh István hivataltisztet a pesti úrbéri és Kádár Ferencz hivataltisztet a pesti országos törvényszéknél, valamint P­a­t­a­k­y György, Adda István, Tholt János, Papp János, Ferenczy Barnabás, Farkas Kálmán és Hegedűs Zsig­mond figyelőket, ideiglenes törvényszéki segédekké a pesti orsz. főtörvényszék területén kinevezte. A kassai cs. k. orsz. ..pénzügyigazgatósági He­fn­e­n s t­r­e­i­t Benedek segélyzett fogalmazó gyakor­nokot ideiglenes Hl. oszt. fogalmazóvá kinevezte. A kereskedelmi, ipar- és középitészeti ministerium­­nak 1858. márt. 14-én kelt rendelete, kiható Ma­gyarországra s a Szerbvajdaságra a Temesi bánság­gal együtt, melylyel a Tiszára nézve egy gát-rend­tartás bocsáttatik ki. Grát-r­endtartás a Tiszára néz­ve. (Folytatás.) 8. §. A gátfölvigyázó köteles azon anyagszereket, kellékeket és szerszámokat, melyek lakása mellett vagy annak közelében egy alkalmas helyen tartat­nak, jó karban s rendben tartani. 9. §. A gázfölvigyázó egy előrenyomtatott szol­gálati könyvvel láttatik el, melybe szolgálati műkö­déseit s minden figyelmet érdemlő­ körülményeket naponkint köteles bejegyezni. § 10. A gátfölvigyázónak közvetlen elöljárója az egyleti mérnök. Ha az építészeti egyletnek saját mérnöke nincs, úgy az egylet a gátfölvigyázók fö­lötti felügyelet és ellenőrködés végett az egyleti vá­lasz­tmány egy bizonyos tagját vagy valamely külön­ben alkalmas személyt tartozik kirendelni. A gázfelvigyázó köteles a reá bízott gázdarab ál­lapotáról az egylet mérnökének vagy különbeni ki­rendeltjének minden hónapban kellő jelentést tenni, mi végre megfelelő előrenyomtatott mintalapokkal láttatik el. 11. §: Az egylet mérnöke vagy kirendeltje köte­les minden két hónapban legalább is egyszer vala­mennyi gátakat s azok tartozékait bejárni. Ezen bejárások alkalmával figyelmet a gátma s különösen a zsilipek állapotára, vájjon azok telje­sen használható minőségben vannak-e, a vizcsapoló árkok medrének tisztaságára, az ültetvényekre stb. fordítsa, a gátfölvigyázók szolgálati könyveit te­kintse meg, az ezen fölvigyázóknak átadott kelléke­ket, szerszámokat és anyagszereket vizsgálja meg, átalában a gátfölvigyázók kötelességeinek kellős teljesítéséről győződjék meg, őket oktassa és buz­dítsa sat. 12. §. Az egylet mérnöke vagy kirendeltje tarto­zik az időszaki bejárásokon kívül is, valahányszor az egyleti választmány által a végett megbizatik, vagy valamely gátfölvigyázó által alapos okból a végett megkerestetik, avvagy ha különben valamely arra alkalmat nyújtó eseményről értesül, a hely­szí­nére menni, s a körülményekhez képest szükséges munkákat megtétetni, vagy a­mennyiben azok az ő hatáskörét meghaladnák, a választmánynál indítvá­nyozni, melynek ő a hely­színén tartott szemlékről jelentést tenni köteles.. 13. §. A Tisza mentében Tisza-Ujlaktól egész a Tiszának a Dunába szakadásáig vízmérők állíttatnak föl, melyeknek nem szabad egymástól 2 mértföldnél csekélyebb s 5 mértföldnél nagyobb távolságra len­­niök. Mindenik vízmérőn következő pontok jelöltet­nek meg: a) a legcsekélyebb vizállás (null-pont); b) emelkedő viz, t. i. azon pont, melynek elérésé­nél a viz az előtért elönteni s a gát alját érinteni kezdi; c) árvíz, jelesen azon pont, melynek elérésénél magas vízállás létezik s a gátaknak éjjel-nappali szorgos őrzése szükségessé válik; d) az ismeretes legmagasb vízállás. Egyébiránt a vízmérő toknyával láttatik el, jele­sen lábakra és hüvelykekre osztatik, még pedig „az emelkedő viz“ pontjától le- és fölfelé. A vízmérők álláspontjai, azoknak fölállítása s felebbi megjelölései a tiszaszabályozási központi felügyelőség rendelete szerint s annak vezérlete és ellenőrködése alatt határoztatnak meg s létesittet­­nek. Ezen fővizmérőkön kívül, a gátfölvigyázóra bízott mindenik gátdarab közepén a gát alján egy vízmérő állíttatik föl, s azon — az illető fővizmérő megjelöléseivel vízmérlegileg megegyező módon a következő pontok : „emelkedő viz”, „árvíz“ és „leg­magasabb vízállás“ kijelöltetnek. (Folytattatik.) NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, ápril 30.­ ­ (Politikai napi­ szemle.) De már most csakugyan nem megyünk jégre! A pásztor addig bolondította társait azon kiáltással, hogy a far­kas jó, mig végre akkor sem hittek neki, midőn a félelmes ellen csakugyan megérkezett. Ezzel nem azt akarják mondani, hogy a párisi confe­­rentia oly félelmes mint a farkas, hanem csak azt, hogy többé rá nem szedetjük magunkat s azért egyetlen szóval sem említjük azon újabb hírt, hogy a conferentia talán mégis Jeáris 15-n létre fog jöni. Ne mondhassa senki, hogy tőlünk hallotta, ha holnap ismét az derül ki, hogy nem igaz! Annyi azonban bizonyos, hogy Fund pasa SZ. Bécsen keresztül jő, sőt néhány napig ott is fog mulatni. Külföldi lapok azt híresztelték, misze­rint Fuadnak meghagyatott, hogy bizonyos ese­ményeknek fenekére szálljon, mik Bécsben az ottani törökkövet és a boszniai és herczegovinai keresztények küldöttsége közt előfordultak vol­na, hanem Bécsben ily eseményekről mit sem tudnak s úgy vélekednek, hogy Fuad pasának Bécsbe jövetelére nem szükség valami különös okot keresni, hanem hogy az eléggé magyaráz­ható a conferentia közelségéből s azon kényes helyzetből, melyet a porta ott elfoglaland. Miként mondják, Francziaország a dunahajó­­zási okmány átnézésére a három dunai fejede­lemség Szerbia, Moldva és Oláhország képvise­lőit is meg akarná a conferentia keblébe hívni, minthogy e képviselők a szerződés szerkesztésé­ben is közremunkáltak. Előre mondhatni, hogy e kívánatnak ha nyilváníttatnék, mind Austria mind a porta minden erővel ellene fog sze­gülni, mert a conferentia csak souverain államok meghatalmazottjainak gyűlése, a három dunai fejedelemség pedig a porta védurasága alatt áll s ez okból nem vehetett részt a szerződés végleges aláírásában sem. Hogy ezen szerb, moldva s oláh képviselők igen használható ellenzéki elemet ké­pezhetnének Franczia­ és Oroszország kezében, arról nincs kétség, de épen azért nem képzel­hető, hogy Austria és Törökország — bejegye­zése által — mintegy maga fegyverezné föl el­lenes kezét. Londonból minden pillanatban várjuk azon távirati tudósítást, mely Kinglake (a Cagliarira vonatkozó) indítványának sorsáról értesítend. A tory kabinet úgy látszik nem igen biztosnak érzi magát ez ügyben s ez okból (hallomás szerint Austria közbenjárása által) azt javaslá a nápo­lyi kormánynak, hogy Szardinia irányában en­gedjen , még­pedig — hogy ezt önin­ga­­lázás nélkül tehesse — bírja rá a főtö­­­vényszéket,hogy az is különbséget tegyen a Cag­liari hajó elfogatása és lefoglaltatása (elkobzása) közt, és amazt jogosultnak, emezt pedig helytelennek mondván, tegye képessé a kormányt a hajónak visszaadására. Hozzáteszik, hogy a nápolyi kormány e javaslat elfogadására hajlandónak látszik, de Ferdinánd király még mindeddig nem sok kedvet mutat az engedésre. Austria természetesen bő szószólója a békés ki­egyenlítésnek, mert egyrészről nem kívánhatja, hogy Olaszország új küzdelmek színhelye legyen, másrészről pedig nem akarná, hogy más hata­lomnak alkalom adassék, az olasz ügyekbe avat­kozni. Francziaország kormánya hivatalos uton tu­­data a malakoffi herczeggel, miszerint Napóleon császár Bernard fölmentetésében nem lát sérel­met, hanem ezt az angol kormánytól telje­sen független esemény gyanánt tekinti; a párisi angol követséggel pedig Walewski gróf bizalma­san közlé, hogy a „Constitutionnel“ botrányos czikkében nincs része. Ezt egyébiránt úgy­sem állította senki, hiszen Moeynard úr, a „Consti­­tutionnel“ szerkesztőjének ipája, nem Walewski grófnak, hanem a császárnak irodai fő­nöke. Egyébiránt bármily szép szavakat válta­nak is innen és amonnan, a bizalmatlanság nem igen akar tágulni s a „Times“ épen most „ex abrupto“ ismét igen heves czikket ereszt neki az admiralitási tanácsnak, mivel ez a tengeriadat oly elhanyagolt állapotban hagyja, hogy küzd­­hetővé tételére legalább is­­ négy hónap kel­lene. Négy hónap..............tehát a „Times“ véle­ménye szerint mé­g ennyi hónap sem volna már a világ ? A jobbágyokat illető, s az azok ál­tal megváltandó földeke­ t ír „Azon esetben, ha az eladás által másra szállt ilyen jobbágytelkek a törvényes mértékei fölül­haladnak, az azoknak haszonvételét bíró jobbá­gyok az előbbeni fölösleges mennyiséget új rend­­beszedés alkalmával teljességgel nem kívánhat­ják , hanem az ország különböző helyeinek osz­tályzata szerint meghatározott törvényes mérték­kel tartoznak megelégedni; v úgy viszont, ha a telek törvényes mennyiségében hiány volna, az esetek különbféleségéhez képest, vagy az ál­lományok pótoltassanak ki, vagy az ezektől járó tartozások szállíttassanak le (1888 . IV. t. ez. 8. §. b. p.).“ A telkes jobbágyok s az úrbéri zsel­lérek elmozdítására pedig : „Ha pedig a vizsgálatból kisülne, hogy a te­lek haszonvéletlenné lett, vagy a földesur ke­gyetlensége miatt hagyatott el, ily telkek az első esetben, a mennyiben akár részben akár egész­ben egyáltalában haszonvehetetlenek , vagy a tartozások mértékére szállíttassanak le, vagy az úrbéri telkek számából töröltessenek ki, és az ez iránti határozat, a dolog addigi egész voltában leendő föntartása mellett a k. helytartó tanács­nak jelentessék föl, sat. (Ugyanott 14-dik §.).“ --------ha az új rendbeszedés alkalmával azon eredeti úrbéri lajstromokra nézve, melyek akkor a jobbágyok bemondása szerint készíttettek,ezen bemondás hibája folytán fogyatkozás találtat­nék : az úrbéri lajstromok a telkek számának le­szállításával fognak megigazíttatni; hogy ha pe­dig az úrbér behozatala idejében kimért telkek illetőségén fölül valamely földek maradnának föl, ezekből az 1723: 18-dik törvényczikk sze­rint új úrbéri telkek alkottassanak, s ezekhez, ha az eddig birt közlegelőből ki nem telik, szintén a fönmaradott földekből kihasítandó legelő is adassék. Ha mindazonáltal a job­bágyok azt bizonyítanák be, hogy a fogyat­kozás onnan eredeti, mivel az uraság az ur­bér behozatala óta az általuk telki illetőségen felül használt földeket elvette, akkor ezen fo­gyatkozás kipótlására köteleztetik az uraság,­ valamint viszont azon fönmaradott földek, me­lyekre nézve bebizonyíttatnék, hogy azok a kö­zös legelőből, vagy az uraság egyéb földeiből el­­szántással vagy más módon a jobbágyok által elfoglaltattak, s az úrbéri tartozmányok azokkal szaporittattak ; ezek a földesur szabad ren­delkezése alá esnek vissza, amazok pedig a kö­zös legelőhöz lesznek visszacsatolandók (183. X. t. ez. 7. §.).“ — íme látjuk, hogy a törvény folyvást azon egy nyomon haladt tovább a foglalások értelmezésé­ben; s látjuk, hogy csak oly foglalásokat tart leginkább szem előtt, melyeket vagy a földesúr a jobbágyok ellen, vagy ezek a földesúr irányá­­­­ban követtek el; látjuk továbbá azt is, hogy az­­­­ly foglalásokból eredő fogyatkozások kipótlását­­ úrbéri után igyekszik orvosolni, midőn ellenben észrevehetjük, hogy valamint az oly foglalások­ról, melyeket a jobbágyok egymás közti egymás irányában követtek el,­­ mindenütt hallgat, úgy az ily foglalások által okozott fogyatkozá­­­­sok orvoslatát a legszebb következetességgel ke­ s­rüli az úrbéri eljárás útjába bezavarni, s hogy­­ azt, bár hallgatag, a törvény rendes útjára utalja.­­ Ezen törvényekre alapittatván, s ezekre utalván a márcz. 2-diki patens 7-dik §- sa is, természe­tesnek találjuk, hogy ezen §-os a telki állomá­nyokban földesúri, vagy a földesurak irányában­­ a jobbágyok foglalásai által okozott hiányok­­ kipótlását, szintén a felőbbi elvek szerint paran­­­­csolja orvosoltatni, azaz, kipótoltatni; valamint természetes az is, hogy az oly foglalásokról, me­­­­lyeket a jobbágyok egymás közt s egymás irá­­­­nyában követtek el, ezen §. szintén hallgat; hall­­­­gat pedig mint olyanról , mely nem úrbéri­­ tárgy.­­ Ezekből látszik, hogy ha a volt jobbágy jelen a birtokrendezésünk folyamában telki állományá­nak fogyatkozását kipótoltatni akarja, köteles­sége először is bebizonyítania , hogy telki állo­mánya nincs meg a maga egészletében; köteles­sége másodszor azt bebizonyítania, hogy ezen hiányt a földesur — és nem más — okozta. Ezek­nek kellő igazolása után jogosan tehet aztán lé­pést arra nézve, hogy a földesur által pótoltas- s sék ki telkének egészlete. Ellenben ha valamely jobbágy­telki állomány nem a földesur foglalása által származott, vagy ily foglalást a földesur­­ ellen beigazolni nem képes, igazságosan és tör­vényesen a földesur ellen föl nem léphet, s attól semmiféle kipótlást vagy kiegészítést sem köve­telhet , nem pedig még azon esetben se, ha te­szem 1848 óta árvíz, hegyomlás, vízmosás vagy egyéb elemi csapások miatt fogyott is meg­áll.­Miután tehát constatirozva van, hogy midőn foglalásokról, s az ezek által okozott telki állo­­mányok fogyatkozásairól beszélünk, különösen vagy a földesurak által a jobbágyok , vagy csak ezek által a földesurak irányában tett fog­lalások, — s az ily foglalások által okozott telki fogyatkozásokról lehet szó , — lássuk, mennyi­ben és mikép alkalmazhatók ide az 1853. mart. 2-diki cs. k. nyiltparancs 7-dik §-ra, s mennyi­ben lehet helye különösen azon igénynek, hogy a telki állományok törvényesen meghatározott egészletében fölmerült, vagy a jelen rendezés al­kalmával bebizonyított hiányok,a földesurak által kipótoltassanak? A legújabb törvények, melyek­ mánya, mert 1848 óta azon hűbéri viszony, mely­ket itt zsinórmértékül kell vennünk, következőleg hangzanak n.él fogva a földesur még ily esetekben is tarto­zott jobbágya telki állományát kiegészíteni, máj Május 1.1850.

Next