Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-01 / 99. szám
Dob kórház a jövő év őszéig elkészülne, a városi Lazarethum földszinti helyiségeiben fog elhelyeztetni, és egy műtőteremből, két betegszobából és konyhából álland. Aradon, hol még eddig kisdedóvoda nem létezett, most Nagy József úr nyitott meg egy ily intézetet, melyet jelenleg 27 gyermek látogat, kik havonként 2 pftot fizetnek. * Komáromban az ottani izr. község egy új zsinagógát építtet, melynek költségvetése 32000 pft. * Késmárkról hálaköszönettel írják, hogy az ottani evang. gymnasium javára az áldásos működéséről ismert Gusztáv Adolf egylet 583 ft 50 krt ajándékozott, mely összeget a hollandiai leydeni egylet bocsátá szabad rendelkezése alá. E szeretetadomány annál becsesebb, mivel az említett intézet valóban szorult körülmények közt van s annál inkább pártolást érdemel. * Saphir M. G. humoristikai felolvasásainak ,ősfészkét Bécset elhagyta, s hozzánk jött a közönséget fölvidítani. Első akadémiáját mint említők Pozsonban adta, azóta megjárta már Temesvárt s Aradot és mindenütt kitűnő sikerrel; az utóbbi helyt oly nagy volt a közönség tódulása, hogy csakhamar egy második akadémiát kellett rendeznie, Saphir azt mondja : ez igen jó „vicc“ a közönségtől. Tárgyalási terem. Végtárgyalás a 42 bankjegyhamisító ellen a budai cs. k. országos törvényszék előtt. IV. A csütörtökön f. o. apr. 29-én tartott ülés azzal kezdődött, hogy fővádlott V.e György (ki azelőtti nap a kihallgatásnál roszul lett) jegyzőkönyvi kihallgatásának maradékrésze fölolvas- tatott. Megrögzött következetességgel marad meg az ellenbizonyítékok daczára a visszavonásához ragaszkodás mellett. Ezután Moó Pál pesti szabómester hallgattatott ki. Mint egyik fővádlottnak a következő terhelő pontok olvastatnak föl, hogy ő volt, ki a) L—r Károlynak ennek a pesti megyeházból történt elszökéséhez a kulcsot szolgáltatta; b) az időközben meghalt mészáros H—sz Jánosnak, L—k János sógorának Gyúróra boszos levelet irt a miatt, hogy őt, ki pedig Si r Károly elszökését eszközlötte, az uj bankjegyekben nem részeltetik; c) hogy ő volt, ki mint több tanú állítja, egy három lovas „üveges kocsiban“ (bérkocsiskazardban) S—rt Gyúrón meglátogatta ; és d) a Vadkerten történt második hamisításhoz a sajtót Budán Neu esztergályos mesternél a Vízivárosban megrendelte; ezen fölül e) festékeket, nagyító üveget, papírokat és más kellékeket kiszállított; végre f) Sírt, mielőtt ez a gubacsi csárdán befogatott, meglátogatta. Mió Pál a fölebbi vádpontot mind tagadja, és több lépésről lépésre tett engedmények után végre elismeri, hogy a vele szembesített 8ór Károlyt, ki azonban neki akkoron testesebbnek tetszett, ennek egy házi szolga utján kapott meghívására a gubacsi csárdán mindenesetre meglátogatta a czélból, hogy rajta egy kabáthoz mértéket vegyen. Azt is megengedő, hogy ő azon időben egy 8—r nővéréhez intézett levelet, melyben 8—r, mint ez állttá, nővérétől Budán pénzt kért, ennek leendő átadás végett átvett; azonban később ezen iratot útközben állítólag azon okból megsemmisítő, mert S—r-től már előre sem remélt pénzt kaphatni, s ezért a megrendelt kabátot el sem is készítette. Utána Fáp István tasi gazda jön elővezetve. Tas helysége, Laczháza mellett, mint tudva van úgy a jobbmódu mint a kevesbbé vagyonos vidéki nemesség székhelye. A bevezetettnek a kezvonásai nemes jelleget árulnak el; ő egy andaluziainak büszke magatartását egy aragoniainak fecsegőségével s egy provencei lakos gyermetegségével párosítja. Arczvonásaiból nyugottság s ravaszság tűnik ki. Bevallja, hogy három ízben már összesen 10 évet töltött a fogházban, s minden ellenbizonyitékok és saját első nyílt vallomása daczára, a verésteli félelem által indokolt visszavonására hivatkozván, elfogulatlan bőbeszédűséggel tagad a hamisitókkal, minden személyes ismeretséget, s a hamisitásbani minden részvevőst. Különösen tagadja, a mivel terheltetik, hogy ő a víznyomásra szolgáló követ Moó Páltól, Pestről Vadkertre vitte , hogy 8—t N. Jánossal Gyuróról Vadkertre átszállította, a ott a hamisításnál s a hamis bankjegyeknek többnyire azok fele értékéni eladásánál tevékenyen közreműködött volna. Erre a kihallgatás sora a Kunsz.Miklós melletti patikáriusi puszta öreg haszonbérlője T. Ádámra került. _ . Ez szintén visszavonja a kun-sz-miklósi kapitányság előtt tett első nyílt vallomásait, melyekben elismerő hogy ő F. István közbenjárása által M. Páltól hamis 10 forintos bankjegyeket kapott, s azokat a székesfehérvári s szabadszállási vásárokon tovább adák . Visszavonásának indokolásául az első vizsgálatnál lehető bántalmaztatástóli félelmet hozza fel, noha elismeri, hogy őt tényleg senki sem érintő. Erre besötétedvén, az ülést a végtárgyalás vezetője másnap reggeli 9 órára tüzerszési terve lényegére nézve két pontra szorítkozik: az első, hogy a háborús költségek ne törlesztessenek, a 2-ik, hogy a Gladston féle kincstári jegyek ne váltassanak be. Ezen terv igen kedvezőleg fogadtatott nem csak a parliament, hanem a sajtó részéről is. A „Times“ is helyeslését fejezi ki e terv fölött, mint mely legjobban felel meg a mostani viszonyoknak. A jövedelmi adó fölemelését lehetetlennek, új adósságtevést pedig esztelenségnek tart. Ekként tehát 1 mil. kincstári jegy beváltása 1862-ig s ugyananyié 1863-ig el lesz halasztva, szintúgy a hadiadósság törlesztése is, így 3, 990,000 frnt sta re menő hiánylatból 490,000 frnt marad csak fedezendő ; ezt mint már tudva van az izlandi szeszes italokra vetett adó ,fölemeléses adheks-ek bélyegdíja fogja fedezni. Míg azonban a „Times“ nem tagadhatja meg a ministérium költségvetési tervétől a helyeslést, addig valóban maró gúnynyal üldözi a kabinetet az indiai bili tárgyában s egyéb ügyekben is tanúsított ingadozásaiért, s különösen azért teszi nevetség tárgyává, hogy lord Russelnek valóban bűvös befolyást enged magára s csak az ő füitytyeire látszik hallgatni, hogy tempójából ki ne essék. Prospero varázsbotjának, úgymond, nem lehetett csodálatos a hatása, mint milyet. Russell a tory vezérekre gyakorol. Ez Centurioként mondja : „Tedd ezt“, s Disraeli megteszi. S ezért a „Times“ ingerkedik is ez utóbbival, ki indiai bilijét előbb a bűvös lord szavára felfüggeszté, aztán annak egy új intésére azt teljesen viszszavoná, sőt beszélik, hogy a lord még e diadalaival sem akar megelégedni, hanem a kormánynyal újabb versenyre kel és saját indiai resolutióit kívánja előterjeszteni. Az indiai kérdésen kívül még a Cagliari Ugye is lidérczként nyomja a kabinet szüklehelletű keblét és pedig főleg az angol sajtóban nyilatkozó hangulatnál fogva, mely Angliában most mindig hatást gyakorol a parliamentre, mert az angol sajtó nyilatkozata rendesen a közvélemény tükrének tekintetik. Ez utóbbit a „Moniteur“-nek azon közleménye, mely a franczia tengeri szereléseknek minden jelentőségét, megtagadja, szintén csak igen kevéssé nyugtatta meg. Ezt a kormányt pártoló „Herald“ is kifejezi, mondván, hogy jobb lett volna, ha a hivatalos franczia lap azon általános cáfolaton kívül a keringő adatok határozott helyreigazítására ereszkedik ki. Azt, hogy 300,000,000 frank van a hajóhadi költségre megállapítva, nem lehet azon egyszerű kijelentéssel : „nincs semmi jelentősége,“ elodázni. Francziország. Páris ápr. 26. A főállam- Ügyésznek a Bernard Simon elleni minden további eljárás iránt tett nyilatkozatára viszonzásul gr. Walewski egy sürgönyt ködött Pelissier trigyhoz, melyben a britt kormánynyal leendő közlés végett tudatja, hogy a császár és kormánya a Bernard fölmentetésében semmi sértést nem látnak Francziaországra nézve, hanem azt csak egy a királynőtől független intézetnek cselekedete gyanánt tekintik. Gr. Walewski már előbb tudatta az itteni angol követséggel, hogy a „Const.“ czikkeiben se neki se semmi más miniszernek semmi része nincs. — Talleyrandot a volt dunafejedelemségi biztost a császár elfogadta, s úgy az ülések jegyzőkönyvét mint az európai bizottmány jelentését meghallgatta. Az orosz biztos Bazily is ide érkezett s gróf Walewskivel már többször és hosszan értekezett. — Renée a „Constitutionnel“ igazgatója tegnap a császárnál audientián volt, kivel több mint két óráig beszélgetett. Ezen audientia újabb valószínűséget nyújt azon hírnek, hogy ő megmaradand igazgatónak, bárha Mires a „Const.“ tulajdonosa az ő eltávolítását mindenkép sürgeti, sőt még pert is akar nyakába akasztani. Egyelőre azonban csak egy terjedelmes emlékiratot intézett hozzá, melyben az irányábani viszonyt fejtegeti, s neki 50.000 frank kárpótlást ajánl. A kormány nem elegyedik e vstályba, legfőlebb azon tanácscsal, hogy Renée tartassék meg igazgatónak. — Azon hir, hogy Napoleon ha Algírba menend, csak akkor fog valósulni, ha a herczeg mint a császár alteregója mehetend oda , úgy hogy joga lenne, a ministerek mellőzésével csupán a császárral levelezni; a föltételre nézve azonban ekkorig még semmi sincs elhatározva. — Az elitélt Rudo tegnap vitetett el Cayennebe. A törvényhozó gyűlés azon bizottmányának jelentését, mely az 1859-ki költségvetést bírálta meg, sokkal fontosabb, mint hogy azzal az olvasót részletesebben megismertetni ne kívánnék. Dérinek a bizottmány előadója abban a császári pénzügyi kezelésnek múltját, jelenét és jövőjét veszi szemügyre , s e pontok egyikére nézve sem osztozik a hivatalos felfogásban. Mi a múltat illeti, hivatalos részről mindig azon állítással találkozunk, hogy 1852. óta nem csak a bevétel és kiadás közti egyensúly helyre van állítva, hanem ismételve még többlet is eszközölve jön, mit csak a rendkívüli hadiköltségek emésztettek föl. A bizottmány jelentése azonban egész szárazon azt mondja , hogy 1854 óta úgy mint előbb a zárszámadás mindig hiánylatot mutatott volna ki, ha a keleti háború alkalmából fölvett kölcsönök ki nem segítettek volna. Kimutatja , hogy 1847-ben 200, 5 milliót kellett évi kamatokban fizetni, míg most a fizetendő évi kamatösszeg 320, 5 millióra megy, mi 120 milliónyi töbletet tesz ki, miből 60 millió a köztársaságra s 54 millió a császárságra esik. A bizottmányi jelentés a jelenben sem látja a kürtőlt egyensúlyt helyreállítva lenni, mely csak akkor lenne valóban eszközölve, ha az állandó kiadásokat oly bevételek fedeznék, melyek hasonlag minden évben előfordulnak. S más helyütt azt mondja a jelentés: „A törvényhozó gyűlés, múlton okulva, méltán tart a pótlék s rendkikivüli hitelektől, melyek utólag egy egész budgetnek elrendezését halomra döntik: az ország osztozik ezen aggodalmakban. S azért mulaszthatlan , hogy a különböző miniszerek jövőben magukat szigorúan két föltételhez tartsák , melyek egyedül képesek a rendkívüli hitelnek alapul szolgálni: tudniillik a sürgősség és az előre nem látottság. Magne költségvetési tervében 40 milliónyi többletet mesterkélt ki , a bizottmány kimutatásai szerint azonban a rendes bevételek 1,688,899,489, a rendes kiadások 1,736,333,944 frankra mennek, mihez még 30,373,333 frk rendkívüli kiadás 1,333,363 frknyi rendkívüli bevétel ellenében járul; e szerint a hirdetett 40 mill. többlet helyett 76,474,425 frk hiánylat tűnik ki, és pedig ennyi csak a legjobb esetben t. i. ha a bevételek, melyeket a miniszer folyvást szaporodóknak föltételez, a költségvetés számait valóban meg is ütik. Ezt azonban a bizottmány igen problematikusnak tartja. De ha a bevétel még megütné is a költségvetés számait, még akkor sem léteznének eszközök a véletlen szükségletekre. Ennélfogva a bizottmány megtakarításokat ajánl. „A kormánynak úgymond át kell hátra lennie azon meggyőződéstől, hogy rendes kiadásainkra lehetetlenség 1736 milliót költenünk, oly kiadásokra , melyek egyszer a budgetbe bevéve, minden évben előfordulnak és soha eltűnni nem akarnak, ezen kiadásokra , melyek jövőnket fölemésztik s legyőzhetlen akadályt képeznek azon nagy művek, azon fontos javítások kivitelében, melyek fejedelmünk magasztos eszméjében léteznek. Csak ha megtakarításokat eszközlünk , van a jövő biztosítva, midőn Francziaország , fáradságosan kimesterkélt egyensúlya budgetek helyett oly financziális állást nyerene , melyre hivatva van.“ Ily körülmények közt a bizottmány nem akarhatja a törlesztéseket, mert hogy ezek a budgetbe fölvétethessenek, a kiadásokat kell megszorítani, melyek valódi többletet adhatnak, mert a törlesztés lényegesen a pénzügyi kezelés őszinteségén és igazságán alapszik, a nélkül az csak fictio. Így szól a bizottmány: hát az országnak milyen a szava. Németország. Münchenből ápr. 22-ről a „Deutschland“ ez a lap következő, és ha valósulna, mindenesetre igen fontos újdonságot hoz: „A Franczia- és Oroszország közti titkos szerződés, melynek létezése minden elővigyázat daczára, melylyel azt titokban igyekvőnek tartani, mégis tudva jön, jelenleg az avatott körökben sok beszéd tárgya. Annak alapvonásai oda lennének irányozva , hogy az első lehető esetlegekben Francziaországnak szabad kezet engedne Olaszországban, míg viszont ez lehető esetlegekben az al Duna partján nem avatkoznék be és Oroszországot hagyná cselekedni.“ KÜLFÖLD Anglia, London, april 26. Disraelinak új kötségvetési, vagy is inkább: hiánylati fede Távirati tudósítások, Pária, april 29. Mint a „Moniteur“ ma jelenti a sereg létszámának a budget által kiszabott, de az 1857. évi leszállítások következtében nem teljes számú, 42,060 főnyi szabályszerű létszámrai kiegészítése végett, azon egyének, kik az 1356-iki korosztályból még hátra vannak, aktiv szolgálattételre hivatnak be, miáltal a határozatlan időre szabadsággal távollevő katonák behivatása kikerültetik. Páris, ápril 29. A „Moniteur“ szerint, a Páriában jelenlevő értekezleti tagok tegnap összegyűltek , az ázsiai határszabályzásra vonatkozó szerződés közlésének átvétele végett. Proudhon új irata biróilag lefoglaltatott. Turin, april 28. A Deforesta-törvény fölötti tanácskozás folyamában Solero della Margherita grófnak azon módosítványa fölött, miszerint a politikai gyilkosság mentegetésének vétsége az esküdtszék illetékességétől elvonatnék s a törvényszékekéhez utasíttatnék, élénk vita támadt. .Végül a módositvány csekély többséggel elvettetett. Legújabb levantei posta. (A „Platto“ Lloyd-gőzössel f. hó 29 én érkezett Triestbe.) Konstantinápoly, april 24. Fuad pasa 28-án fog innen elutazni; legidősb fia, s Dasz u deffendi, mint titkár, kisérik őt. A „Tatum Bahri“, török gőzös a Dardanellákkal szemben hajótörést szenvedett. Williams, az amerikai Ügyviselő, s Wrange, orosz admirál ideérkeztek. Athéné, april 24. A török követ által átadott jegyzékben annak nyilvánítása kívántatik, hogy a görög törvényszékek a syrai perben illetéktelenek, a külügyminiszer tagadólag válaszolt. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Pest, april 30. Tegnap este élénken kezdtek gyülekezni a mai hetivásárra, azt hittük ma igen népes gabonapiaczunk lesz, de biz a csütörtököt vetett , mert kevéssel volt népesebb a múlt keddinél. Hanem ma jobb áron könnyebb volt eladni, mint akkor, mert a vevők, molnárok és üzérek élénken sürgettek. Leggyorsabban kelt a tisztabuza 9—11 viton pesti méreje, kétszeres 7 ft 30 kr, rozs 6 ft — 6 ft 45 kr, árpa 6 ft 15 — 30 kr, zab 5 frt 30—45 kr, kukoricza 8—9 ftjával mind váltóban pesti méreje. — Az ó-budai és budaujlaki molnárok részint a piaczok, részint a raktárakból mintegy 1300 mérőt szállítottak be malmaikba; ugyancsak Váczra is ismét ment egy kisebbszerű szállítmány. Május 1-jétől kezdve a dunai gőzhajótársaság tetemesen leszállította a gabonavitelbért. Név szerint a most stationként és a körülmények szerint megszabott bérekből elenged akármely állomásról indulva Sziszekig 15, a tiszai állomásokról indulva Győrig szintén 15, Pestig és Bécsig 10, a dunai állomásokról Újvidéktől kezdve fölfelé Pestig 15, Győrig 20 száztélit. Ez engedély nyomni fogja a vontató hajósgazdák keresetét, de a gabnaüzleten tetemesen segitend. Debreczen ápril 25. (Vásári jelentés.) Folyó hó 23-án végződött szentgyörgynapi vásárunk nagyon középszerű sőt középszerűnél roszabb volt minden tekintetben. Gyári kelméket illetőleg viselte ez magán mind azon lanyhaságot,melyet a földtermékek kelletlensége idéz elő, mindazon megosztottságot, melyet annak a vasúti közlekedésnek egész városunkig való kiterjedése kölcsönöz. Igen természetes dolog, hogy ha a fogyasztónak nincsen pénze, s vásárlásait körülményei szerint megszorítni kénytelen, akkor vevő hiányában az eladó üzlete is megszorul. Innen van, hogy a részletkereskedők a vidékeken keveset adván el, a nagyobb kereskedőktől keveset is vásárolhattak, annyival inkább, mert tartozásaikat nem tisztázhatván illendőleg, új hitelnyitásról is le kellett mondaniok.Még legjelentékenyebbeknek lehet mondani az erdélyi oláhvidéki apró kereskedők vásárlásait, kik úgyszólván legtömegesebben is voltak. De az eladó pesti, bécsi nagyobb kereskedők megjelenése is nagyon meggyérült. Némelyek csak igen kis készlettel jelentek meg, inkább is talán csak azért, hogy künlevő tartozásaikat beszedjék, mintsem áruljanak. Mert a vasút úgy látszik a vevő kiskereskedőket, kik ezelőtt a debreczeni vásárból szokták volt magukat ellátni, följebb szoktatja, azon jó reménységgel, hogy ha nem az eladó hozza portékáját a vevőnek helyébe, talán olcsóbbért lehet venni. Ekkor a vásárlások nem is szorítkoznak a debreczeni vásárokra, hanem inkább a vidéki városok apróbb vásárjainak ideje szerint megoszlanak. A nagykereskedők ellenben azt állítják, hogy ők nem tesznek különbséget az árakban, akár Pesten, akár Debreczenben vetessék meg portékájok. Mindeniknek van igaza a maga részére. Mert ha a pesti kereskedő Debrenczenben is a pesti árakat szabja, akkor többet árul s kevesebbed magával tartván a piaczot, több haszonra számíthat. Ellenben ha a kiskereskedő bár egyenlő áron Debreczenben vásárol, választéka kisebb, s soha sem kapja a legújabb divatot. Tudja és felhasználja mindenik a maga érdekét. A földterményekre nézve növelni kellett volna a vasútnak a forgalmat minden tekintetben, mert ezekért már ide várjuk a vevőt, s a könnyű közlekedés annak is megkönnyíti üzletét. Azonban ez sem történt , se gabonakészlet nem volt elegendő , úgy hogy valóban ahhoz képest, amennyire egy szentgyörgynap tájon a gazdának a pénz kelleni szokott, sokkal többet vártunk, vártuk, hogy kiki piaczra hozza, ami kis eladni valója van, de ez nem történt, hanem vevő sem volt elegendő s az egész üzlet úgyszólván házi apró szükségre ment Nem sok készlet lehet a gazdák kezén, s félnek a mostoha időjárástól, azért visszatartózkodók. Különben az árakat következőleg jegyezhetjük : búza 2—2 ft 24 kr, kétszeres 1 ft 36—48 kr, rozs 1 ft 12—24 kr, árpa 1 ft 24—30 kr, zab 1 ft 6—12 kr, kukoricza uj 2— 2 ft 12 kr, ó 2 ft 24—30 kr, köles 2—2 ft 30 kr austriai mérőnként pengőpénzben. Repcze eladásról, se készletről, se uj termés iránti szerződésről nem tudunk. Különben oly ritkaság is egész vidéken a repcze, mint a fehér holló. Azt merjük mondani, hogy vetőmagnak is alig lesz elég, ami terem. Lenmag 12 pfton kelt volna keble, ha sok lett volna. A gyapjú üzlet szintén fölötte élénktelen volt, nagynak a gyapjúvásárt sem mondhatván. Csak közönséges egynyiretű gyapjú kelt 70—90 filával mázsája apró részletekben, egy kevés kétnyiretü 60— 65 pftjával. Hanem nyers bőr volt sok s kelt is elég élénken : ökörbörnek 24—28,tehénbőrnek 15—18, lóbörnek 5—7 , juhbőrnek 2—2 ft 30 kr párja; báránybőr szára 20--25 ft pp. Keresett czikk volt az olaj is, repczeolajnak 26 ft. 30 kr, egész 27 ft 30 krg, virágolajnak,24 , lenmagolajnak 30 pfton menvén mázsája. Zsir, szalonna kelletlen volt, némely gömöri s felsövidéki apró kupeczek vásárlottak néhány száz mázsa szalonnát 21 — 24 pftjával. Zsírnak mázsája 28—29 ft, hájnak 22—26, szegedi szappannak 21—23 , debreczeni szappannak 23—24 pft. Gróf Károlyi István ő méltóságának a debreczenszathmári vasút ügyében kelt emlékirata reménységet adott, hogy egyenes vonalt nyerünk Debreczenből Máramarosba s onnan tovább. Ez igen sokat használt volna városunknak. Azonban mint halljuk, ettől elestünk, mert a tiszai vasúttársulati nagygyűlés a nyíregyház-naményi vonalat állapította meg. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Portrét néma" Opera 5 felv. A pesti német színpadon: „Jean Bart, Frankreichsgröszter Seehold.“ Original-Lustspiel in 4 Aufz. Dunavízállás. apr. 30. estve: 8' 9 "0"'0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. Bécsi börze. apr. 30. apr. 29. Nemzeti kölcsön % . . . 841'4 84Vi6 Metallique % • "r 814 817» Magyar földtehermént. köt. 807a 81 Államkötelezvény 5% - -— 303 „ 1839. . 129V« „ . 1854. 4% 1083/4 1085/s Éjszaki vaspálya . . . . 182% 182 Államvasut részv. . . . 1 tff. 288% Tiszai 8 ...— 100