Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)

1858-05-01 / 99. szám

Dob kórház a jövő év őszéig elkészülne, a városi Lazarethum földszinti helyiségeiben fog elhelyez­tetni, és egy műtőteremből, két betegszobából és konyhából álland.­­ Aradon, hol még eddig kisdedóvoda nem lé­tezett, most Nagy József úr nyitott meg egy ily in­tézetet, melyet jelenleg 27 gyermek látogat, kik ha­vonként 2 pftot fizetnek. * Komáromban az ottani izr. község egy új zsinagógát építtet, melynek költségvetése 32000 pft. * Késmárkról hálaköszönettel írják, hogy az ottani evang. gymnasium javára az áldásos működé­séről ismert Gusztáv­ Adolf egylet 583 ft 50 krt ajándékozott, mely összeget a hollandiai leydeni egylet bocsátá szabad rendelkezése alá. E szeretet­­adomány annál becsesebb, mivel az említett intézet valóban szorult körülmények közt van s annál in­kább pártolást érdemel. * Saphir M. G. humoristikai felolvasásainak ,ősfészkét Bécset elhagyta, s hozzánk jött a közön­séget fölvidítani. Első akadémiáját mint említők Pozsonban adta, azóta megjárta már Temes­várt s Aradot és mindenütt kitűnő sikerrel; az utóbbi helyt oly nagy volt a közönség tódulása, hogy csakhamar egy második akadémiát kellett ren­­deznie, Saphir azt mondja : ez igen jó „vicc“ a kö­zönségtől. Tárgyalási terem. Végtárgyalás a 42 b­an­k­j­e­g­y­h­a­m­i­s­í­t­ó ellen a budai cs. k. országos törvény­szék előtt. IV. A csütörtökön f. o. apr. 29-én tartott ülés azzal kezdődött, hogy fővádlott V.e György (ki azelőtti nap a kihallgatásnál roszul lett) jegyző­­könyvi kihallgatásának maradékrésze fölolvas-­ tatott. Megrögzött következetességgel marad meg az el­­lenbizonyítékok daczára a visszavonásához­ ragasz­kodás mellett. Ezután Moó Pál pesti szabómester hallgatta­tott ki. Mint egyik fővádlottnak a következő terhelő pon­tok olvastatnak föl, hogy ő volt, ki a) L—r Károlynak ennek a pesti megyeházból történt elszökéséhez a kulcsot szolgáltatta; b) az időközben meghalt mészáros H—sz János­nak, L—k János sógorának Gyúróra boszos levelet irt a miatt, hogy őt, ki pedig Si r Károly elszöké­­sét eszközlötte, az uj bankjegyekben nem részeltetik; c) hogy ő volt, ki mint több tanú állítja, egy há­rom lovas „üveges kocsiban“ (bérkocsiskazardban) S—rt Gyúrón meglátogatta ; és d) a Vadkerten történt második hamisításhoz a sajtót Budán Neu esztergályos mesternél a Vízivá­rosban megrendelte; ezen fölül e) festékeket, nagyító üveget, papírokat és más kellékeket kiszállított; végre f) Sí­rt, mielőtt ez a gubacsi csárdán befogatott, meglátogatta. Mió Pál a fölebbi vádpontot mind tagadja, és több lépésről lépésre tett engedmények után végre elismeri, hogy a vele szembesített 8ór Károlyt, ki azonban neki akkoron testesebbnek tetszett, ennek egy házi szolga utján kapott meghívására a gubacsi csárdán mindenesetre meglátogatta a czélból, hogy rajta egy kabáthoz mértéket vegyen. Azt is megengedő, hogy ő azon időben egy 8—r nővéréhez intézett levelet, melyben 8—r, mint ez állttá, nővérétől Budán pénzt kért, ennek leendő át­adás végett átvett; azonban később ezen iratot út­közben állítólag azon okból megsemmisítő, mert S—r-től már előre sem remélt pénzt kaphatni, s ezért a megrendelt kabátot el sem is készítette. Utána Fáp István tasi gazda jön elővezetve. Tas helysége, Laczháza mellett, mint tudva van úgy a jobbmódu mint a kevesbbé vagyonos vidéki nemesség székhelye. A bevezetettnek a kezvonásai nemes jelleget árul­nak el; ő egy andaluziainak büszke magatartását egy aragoniainak fecsegőségével s egy provencei la­kos gyermetegségével párosítja. Arczvonásaiból nyugottság s ravaszság tűnik ki. Bevallja, hogy három ízben már összesen 10 évet töltött a fogházban, s minden ellenbizonyitékok és saját első nyílt vallomása daczára, a verésteli féle­lem által indokolt visszavonására hivatkozván, elfo­­gulatlan bőbeszédűséggel tagad a hamisitókkal, min­den személyes ismeretséget, s a hamisitásbani min­den részvevőst. Különösen tagadja, a mivel terheltetik, hogy ő a víznyomásra szolgáló követ Moó Páltól, Pestről Vadkertre vitte , hogy 8—t N. Jánossal Gyuróról Vadkertre átszállította, a ott a hamisításnál s a ha­mis bankjegyeknek többnyire azok fele értékéni eladásánál tevékenyen közreműködött volna. Erre a kihallgatás sora a Kun­sz.­Miklós melletti patikáriusi puszta öreg haszonbérlője T. Á­d­á­m­r­a került. _ . Ez szintén visszavonja a kun-sz-miklósi kapitány­ság előtt tett első nyílt vallomásait, melyekben elis­merő hogy ő F. István közbenjárása által M. Páltól hamis 10 forintos bankjegyeket kapott, s azokat a székesfehérvári s szabadszállási vásárokon to­vább adák . Visszavonásának indokolásául az első vizsgálat­nál­ lehető bántalmaztatástóli félelmet hozza fel, noha elismeri, hogy őt tényleg senki sem érintő. Erre besötétedvén, az ülést a végtárgyalás veze­­tője másnap reggeli 9 órára tüze­rs­­zési terve lényegére nézve két pontra szorítkozik: az első, hogy a háborús költségek ne törlesztesse­nek, a 2-ik, hogy a Gladston féle kincstári jegyek ne váltassanak be. Ezen terv igen kedvezőleg fo­gadtatott nem csak a parliament, hanem a saj­tó részéről is. A „Times“ is helyeslését fejezi ki e terv fölött, mint mely legjobban felel meg a mos­tani viszonyoknak. A jövedelmi adó fölemelé­sét lehetetlennek, új adósság­tevést pedig eszte­­lenségnek tart. Ekként tehát 1 mil. kincstári jegy beváltása 1862-ig s ugyananyié 1863-ig el lesz halasztva, szintúgy a hadiadósság­ törlesztése is, így 3, 990,000 frnt sta­ re menő hiány­lat­ból 490,000 frnt marad csak fedezendő ; ezt mint már tudva van az izlandi szeszes italokra ve­tett adó ,fölemelése­s adheks-ek bélyegdíja fogja fedezni. Míg azonban a „Times“ nem tagadhatja meg a ministérium költségvetési tervétől a helyeslést, addig valóban maró gúnynyal üldözi a kabinetet az indiai bili tárgyában s egyéb ügyekben is ta­núsított ingadozásaiért, s különösen azért teszi nevetség tárgyává, hogy lord Russelnek valóban bűvös befolyást enged magára s csak az ő füity­­tyeire látszik hallgatni, hogy tempójából ki ne essék. Prospero varázsbotjának, úgymond, nem lehetett csodálatos a hatása, mint milyet­­. Rus­sell a tory vezérekre gyakorol. Ez Centurioként mondja : „Tedd ezt“, s Disraeli megteszi. S ezért a „Times“ ingerkedik is ez utóbbival, ki indiai bilijét előbb a bűvös lord szavára felfüggeszté, aztán annak egy új intésére azt teljesen visz­­szavoná, sőt beszélik, hogy a lord még e diada­laival sem akar megelégedni, hanem a kormány­nyal újabb versenyre kel és saját indiai resolu­­tióit kívánja előterjeszteni. Az indiai kérdésen kívül még a Cagliari Ugye is lidérczként nyomja a kabinet szüklehelletű keblét és pedig főleg az angol sajtóban nyilat­kozó hangulatnál fogva, mely Angliában most mindig hatást gyakorol a parliamentre, mert az angol sajtó nyilatkozata rendesen a közvélemény tükrének tekintetik. Ez utóbbit a „Moniteur“-nek azon közleménye, mely a franczia tengeri szere­léseknek minden jelentőségét, megtagadja, szin­tén csak igen kevéssé nyugtatta meg. Ezt a kor­mányt pártoló „Herald“ is kifejezi, mondván, hogy jobb lett volna, ha a hivatalos franczia lap azon általános c­áfolaton kívül a keringő adatok határozott helyreigazítására ereszkedik ki. Azt, hogy 300,000,000 frank van a hajóhadi költ­ségre megállapítva, nem lehet azon egyszerű ki­jelentéssel : „nincs semmi jelentősége,“ elodázni. Francziország. Pár­is ápr. 26. A főállam- Ügyésznek a Bernard Simon elleni minden to­vábbi eljárás iránt tett nyilatkozatára viszonzá­sul gr. Walewski egy sürgönyt k­ödött Pelissier trigyhoz, melyben a britt kormánynyal leendő közlés végett tudatja, hogy a császár és kor­mánya a Bernard fölmentetésében semmi sértést nem látnak Francziaországra nézve, hanem azt csak egy a királynőtől független intézetnek cse­lekedete gyanánt tekintik. Gr. Walewski már előbb tudatta az itteni angol követséggel, hogy a „Const.“ czikkeiben se neki se semmi más mi­ni­szernek semmi része nincs. — Talleyran­­d­o­t a volt dunafejedelemségi biztost a császár elfogadta, s úgy az ülések jegyzőkönyvét mint az európai bizottmány jelentését meghallgatta. Az orosz biztos B­a­z­i­l­y is ide érkezett s gróf Walewskivel már többször és hosszan érteke­zett. — R­e­n­é­e a „Constitutionnel“ igazga­tója tegnap a császárnál audientián volt, ki­vel több mint két óráig beszélgetett. Ezen audientia újabb valószínűséget nyújt azon hír­nek, hogy ő megmaradand igazgatónak, bárha Mires a „Const.“ tulajdonosa az ő eltávolítá­sát mindenkép sürgeti, sőt még pert is akar nya­kába akasztani. Egyelőre azonban csak egy terjedelmes emlékiratot intézett hozzá, melyben az irányábani viszonyt fejtegeti, s neki 50.000 frank kárpótlást ajánl. A kormány nem elegye­dik e vstályba, legfőlebb azon tanácscsal, hogy Renée tartassék meg igazgatónak. — Azon hir, hogy Napoleon ha Algírba menend, csak akkor fog valósulni, ha a herczeg mint a csá­szár alteregója mehetend oda , úgy hogy joga lenne, a ministerek mellőzésével csupán a csá­­szárral levelezni; a föltételre nézve azonban ek­­korig még semmi sincs elhatározva. — Az elitélt R­u­d­­­o tegnap vitetett el Cayennebe. A törvényhozó gyűlés azon bizottmányának jelentését, mely az 1859-ki költségvetést bírálta meg, sokkal fontosabb, mint hogy azzal az olva­sót részletesebben megismertetni ne kívánnék. Dérinek a bizottmány előadója abban a csá­szári pénzügyi kezelésnek múltját, jelenét és jö­vőjét veszi szemügyre , s e pontok egyikére nézve sem osztozik a hivatalos felfogásban. Mi a múltat illeti, hivatalos részről mindig azon ál­lítással találkozunk, hogy 1852. óta nem csak a bevétel és kiadás közti egyensúly helyre van ál­lítva, hanem ismételve még többlet is eszközölve jön, mit csak a rendkívüli hadiköltségek emész­tettek föl. A bizottmány jelentése azonban egész szárazon azt mondja , hogy 1854 óta úgy mint előbb a zárszámadás mindig hiánylatot muta­tott volna ki, ha a keleti háború alkalmából fölvett kölcsönök ki nem segítettek volna. Ki­mutatja , hogy 1847-ben 200, 5 milliót kellett évi kamatokban fizetni, míg most a fizetendő évi kamatösszeg 320, 5 millióra megy, mi 120 milliónyi töbletet tesz ki, miből 60 millió a köztársaságra s 54 millió a császárságra esik. A bizottmányi jelentés a jelenben sem látja a kürtőlt egyensúlyt helyreállítva lenni, mely csak akkor lenne valóban eszközölve, ha az állandó kiadásokat oly bevételek fedeznék, melyek ha­­sonlag minden évben előfordulnak. S más helyütt azt mondja a jelentés: „A törvényhozó gyűlés, múlton okulva, méltán tart a pótlék s rendki­­kivüli hitelektől, melyek utólag egy egész bud­­getnek elrendezését halomra döntik: az ország osztozik ezen aggodalmakban. S azért mu­­laszthatlan , hogy a különböző miniszerek jö­vőben magukat szigorúan két föltételhez tar­tsák , melyek egyedül képesek a rendkívüli hitelnek alapul szolgálni: tudniillik a sürgős­ség és az előre nem látottság. Magne költ­ségvetési tervében 40 milliónyi többletet mes­terkélt ki , a bizottmány kimutatásai sze­rint azonban a rendes bevételek 1,688,899,489, a rendes kiadások 1,736,333,944 frankra men­nek, mihez még 30,373,333 frk rendkívüli kia­dás 1,333,363 frknyi rendkívüli bevétel ellené­ben járul; e szerint a hirdetett 40 mill. többlet helyett 76,474,425 frk hiánylat tűnik ki, és pe­dig ennyi csak a legjobb esetben t. i. ha a be­vételek, melyeket a miniszer folyvást szaporo­dóknak föltételez, a költségvetés számait való­ban meg is ütik. Ezt azonban a bizottmány igen problematikusnak tartja. De ha a bevétel még megütné is a költségvetés számait, még akkor sem léteznének eszközök a véletlen szükségle­tekre. Ennélfogva a bizottmány megtakarítá­sokat ajánl. „A kormánynak úgymond át kell hátra lennie azon meggyőződéstől, hogy ren­des kiadásainkra lehetetlenség 1736 milliót költenünk, oly kiadásokra , melyek egyszer a budgetbe bevéve, minden évben előfordulnak és soha eltűnni nem akarnak, ezen kiadásokra , melyek jövőnket fölemész­tik s legyőzhetlen akadályt képeznek azon nagy művek, azon fontos javítások kivitelében, melyek fejedelmünk magasztos eszméjében lé­teznek. Csak ha megtakarításokat eszköz­­lünk , van a jövő biztosítva, midőn Fran­­cziaország , fáradságosan kimesterkélt egyen­súlya budgetek helyett oly financziális ál­lást nyerene , melyre hivatva van.“ Ily kö­rülmények közt a bizottmány nem akarhatja a törlesztéseket, mert hogy ezek a budgetbe föl­vétethessenek, a kiadásokat kell megszorítani, melyek valódi többletet adhatnak, mert a tör­lesztés lényegesen a pénzügyi kezelés őszinte­ségén és igazságán alapszik, a nélkül az csak fictio. Így szól a bizottmány: hát az országnak milyen a szava. Németország. Münchenből ápr. 22-ről a „Deutschland“ ez a lap következő, és ha valósulna, mindenesetre igen fontos újdonságot hoz: „A Franczia- és Oroszország közti titkos szerződés, melynek létezése minden elővigyázat daczára, melylyel azt titokban igyekvőnek tartani, mégis tudva jön, jelenleg az avatott körökben sok be­széd tárgya. Annak alapvonásai oda lennének irányozva , hogy az első lehető esetlegekben Francziaországnak szabad kezet engedne Olasz­országban, míg viszont ez lehető esetlegekben az al Duna partján nem avatkoznék be és Oroszorszá­got hagyná cselekedni.“ KÜLFÖLD Anglia, London, april 26. Disraelinak új köt­ségvetési, vagy is inkább: hiánylat­i fede­ Távirati tudósítások, Pária, april 29. Mint a „Moniteur“ ma je­lenti a sereg létszámának a budget által kisza­bott, de az 1857. évi leszállítások következtében nem teljes számú, 42,060 főnyi szabályszerű lét­­számrai kiegészítése végett, azon egyének, kik az 1356-iki korosztályból még hátra vannak, aktiv szolgálattételre hivatnak be, mi­által a ha­tározatlan időre szabadsággal távollevő katonák behivatása kikerültetik. P­ár­i­s, ápril 29. A „Moniteur“ szerint, a Pá­riában jelenlevő értekezleti tagok tegnap össze­gyűltek , az ázsiai határszabályzásra vonatkozó szerződés közlésének átvétele végett. Proudhon új irata biróilag lefoglaltatott. Turin, april 28. A Deforesta-törvény fölötti tanácskozás folyamában Solero della Margherita grófnak azon módosítványa fölött, miszerint a politikai gyilkosság mentege­­tésének vétsége az esküdtszék illetékességétől elvonatnék s a törvényszékekéhez utasíttatnék, élénk vita támadt. .Végül a módositvány csekély többséggel el­vettetett. Legújabb levantei posta. (A „Platto“ Lloyd-gőzössel f. hó 29 én érkezett Triestbe.) Konstantinápoly, april 24. Fuad pasa 28-án fog innen elutazni; legidősb fia, s D­a­­s­z u d­effendi, mint titkár, kisérik őt. A „Tatum­ Bahri“, török gőzös a Dardanellákkal szemben hajótörést szenvedett. Williams, az amerikai Ügyviselő, s Wrange­­, orosz admirál ideér­keztek. Athéné, april 24. A török követ által áta­dott jegyzékben annak nyilvánítása kívántatik, hogy a görög törvényszékek a s­y­r­a­i perben illetéktelenek, a kü­lügyminiszer tagadólag vá­laszolt. Gazdaság, ipar és kereskedelem. Pest, april 30. Tegnap est­e élénken kezdtek gyülekezni a mai hetivásárra, azt hittük ma igen népes gabonapiaczunk lesz, de biz a csütörtököt ve­tett , mert kevéssel volt népesebb a múlt keddinél. Hanem ma jobb áron könnyebb volt eladni, mint ak­kor, mert a vevők, molnárok és üzérek élénken sür­­gettek. Leggyorsabban kelt a tisztabuza 9—11 viton pesti méreje, kétszeres 7 ft 30 kr, rozs 6 ft — 6 ft 45 kr, árpa 6 ft 15 — 30 kr, zab 5 frt 30—45 kr, kukoricza 8—9 ftjával mind váltóban pesti méreje. — Az ó-budai és budaujlaki molnárok részint a pia­czok, részint a raktárakból mintegy 1300 mérőt szál­lítottak be malmaikba; ugyancsak Váczra is ismét ment egy kisebbszerű szállítmány. Május 1-jétől kezdve a dunai gőzhajótársaság te­temesen leszállította a gabonavitelbért. Név szerint a most stationként és a körülmények szerint megszabott bérekből elenged akármely állomásról indulva Sziszekig 15, a tiszai állomásokról indulva Győrig szintén 15, Pestig és Bécsig 10, a dunai állomások­ról Újvidéktől kezdve fölfelé Pestig 15, Győrig 20 száztélit. Ez engedély nyomni fogja a vontató­ ha­­jósgazdák keresetét, de a gabnaüzleten tetemesen segitend. De­breczen ápril 25. (Vásár­i je­l­entés.) Folyó hó 23-án végződött szentgyörgynapi vásárunk nagyon középszerű sőt középszerűnél roszabb volt minden tekintetben. Gyári kelméket illetőleg viselte ez magán mind azon lanyhaságot,melyet a földtermé­kek kelletlensége idéz elő, mind­azon megosztottsá­got, melyet annak a vasúti közlekedésnek egész vá­rosunkig való kiterjedése kölcsönöz. Igen természe­tes dolog, hogy ha a fogyasztónak nincsen pénze, s vásárlásait körülményei szerint megszorítni kényte­len, akkor vevő hiányában az eladó üzlete is megszo­rul. Innen van, hogy a részletkereskedők a vidéke­ken keveset adván el, a nagyobb kereskedőktől ke­veset is vásárolhattak, annyival inkább, mert tarto­zásaikat nem tisztázhatván illendőleg, új hitelnyi­tásról is le kellett mondaniok.Még legjelentékenyeb­beknek lehet mondani az erdélyi oláhvidéki apró kereskedők vásárlásait, kik úgy­szólván legtömege­­sebben is voltak. De az eladó pesti, bécsi nagyobb kereskedők megjelenése is nagyon meggyérült. Né­melyek csak igen kis készlettel jelentek meg, inkább is talán csak azért, hogy künlevő tartozásaikat be­szedjék, mintsem áruljanak. Mert a vasút úgy látszik a vevő kiskereskedőket, kik ezelőtt a debreczeni vásárból szokták volt magukat ellátni, följebb szok­tatja, azon jó reménységgel, hogy ha nem az eladó hozza portékáját a vevőnek helyébe, talán olcsóbbért lehet venni. Ekkor a vásárlások nem is szorítkoz­nak a debreczeni vásárokra, hanem inkább a vidéki városok apróbb vásárjainak ideje szerint megoszla­nak. A nagykereskedők ellenben azt állítják, hogy ők nem tesznek különbséget az árakban, akár Pes­ten, akár Debreczenben vetessék meg portékájok. Mindeniknek van igaza a maga részére. Mert ha a pesti kereskedő Debrenczenben is a pesti árakat szabja, akkor többet árul s kevesebbed magával tart­ván a piaczot, több haszonra számíthat. Ellenben ha a kiskereskedő bár egyenlő áron Debreczenben vá­sárol, választéka kisebb, s soha sem kapja a legújabb divatot. Tudja és felhasználja mindenik a maga ér­dekét. A földterményekre nézve növelni kellett volna a vasútnak a forgalmat minden tekintetben, mert ezek­ért már ide várjuk a vevőt, s a könnyű közlekedés annak is megkönnyíti üzletét. Azonban ez sem tör­tént , se gabonakészlet nem volt elegendő , úgy hogy valóban ahhoz képest, a­mennyire egy szent­­györgynap tájon a gazdának a pénz kelleni szokott, sokkal többet vártunk, vártuk, hogy kiki piaczra hozza, a­mi kis eladni valója van, de ez nem történt, hanem vevő sem volt elegendő s az egész üzlet úgy­szólván házi apró szükségre ment Nem sok készlet lehet a gazdák kezén, s félnek a mostoha időjárás­tól, azért visszatartózkodók. Különben az árakat kö­vetkezőleg jegyezhetjük : búza 2—2 ft 24 kr, két­szeres 1 ft 36—48 kr, rozs 1 ft 12—24 kr, árpa 1 ft 24—30 kr, zab 1 ft 6—12 kr, kukoricza uj 2— 2 ft 12 kr, ó 2 ft 24—30 kr, köles 2—2 ft 30 kr austriai mérőnként pengőpénzben. Repcze eladásról, se készletről, se uj termés iránti szerződésről nem tudunk. Különben oly ritkaság is egész vidéken a repcze, mint a fehér holló. Azt merjük mondani, hogy vetőmagnak is alig lesz elég, a­mi terem. Lenmag 12 pfton kelt volna keble, ha sok lett volna. A gyapjú üzlet szintén fölötte élénktelen volt, nagynak a gyapjúvásárt sem mondhatván. Csak kö­zönséges egynyiretű gyapjú kelt 70—90 filával má­zsája apró részletekben,­­ egy ke­vés kétnyiretü 60— 65 pftjával. Hanem nyers bőr volt sok s kelt is elég élénken : ökörbörnek 24—28,tehénbőrnek 15—18, lóbörnek 5—7 , juhbőrnek 2—2 ft 30 kr párja; báránybőr szára 20--25 ft pp. Keresett czikk volt az olaj is, repczeolajnak 26 ft. 30 kr, egész 27 ft 30 kr­g, virágolajnak,24 , lenmagolajnak 30 pfton menvén mázsája. Zsir, szalonna kelletlen volt, né­mely gömöri s felsövidéki apró kupeczek vásárlot­­tak néhány száz mázsa szalonnát 21 — 24 pftjával. Zsírnak mázsája 28—29 ft, hájnak 22—26, sze­gedi szappannak 21—23 , debreczeni szappannak 23—24 pft. Gróf Károlyi István ő méltóságának a debreczen­­szathmári vasút ügyében kelt emlékirata reménysé­get adott, hogy egyenes vonalt nyerünk Debreczen­­ből Máramarosba s onnan tovább. Ez igen sokat használt volna városunknak. Azonban mint halljuk, ettől elestünk, mert a tiszai vasúttársulati nagy­gyű­lés a nyíregyház-naményi vonalat állapította meg. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Portrét néma" Opera 5 felv. A pesti német színpadon: „Jean Bart, Frankreichsgröszter Seehold.“ Original-Lust­spiel in 4 Aufz. Dunavízállás. apr. 30. estve: 8' 9 "0"'0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. Bécsi börze. apr. 30. apr. 29. Nemzeti kölcsön % . . . 841'4 84Vi6 Metallique % • "r 81­­4 817» Magyar földtehermént. köt. 807a 81 Államkötelezvény 5% - -— 303 „ 1839. . 129V« „ . 1854. 4% 1083/4 1085/s Éjszaki vaspálya . . . . 182% 182 Államvasut részv.­­ . . . 1 tff. 288% Tiszai 8 ...— 100

Next