Budapesti Hírlap, 1858. május (99-122. szám)
1858-05-05 / 102. szám
Pénzviszonyaink szabályozása. Krk. A számos intézmények és új szervezetek közt, melyek birodalmunk átalakulása óta létre jöttek, talán egy Bem oly általános, egy Bem a társas élet minden köreibe oly mélyen bevágó, mint a pénzrendszerünk gyökeres átmódosítására legújabban létesített intézkedések. Feszült figyelemmel várattak tehát azon további határozatok, melyeknek ama nehéz feladat jutott, hogy az új pénzviszonyoknak a régiebbekkel összeegyeztetését, az új pénznemeknek a gyakorlati életbe bevezetését, egy szóval a pénzegyezmény egyes kitételeinek az eddig fennálló jogviszonyokra és társadalmi intézményekre alkalmaztatását minden nagyobb megrázkódás nélkül eszközöljék. A május elsején megjelent legmagasb cs. nyíltparancs az ezerfonalú jogkérdések oly bonyolódottnak látszó csomóját ép oly egyszerűen, mint teljes sikerrel oldja meg, néhány rövid pontban lehető legnagyobb szabatossággal mindazon ruganyos elveket magában foglalván, melyek szerint a társas élet sokoldalú viszonyai közt fölmerülő bármely kétely minden nehézség nélkül el lesz hárítható. Az idézett cs. nyilt parancs főlényege , hogy i. é. november elsejével az egész császári birodalomban az új u. n. austriai pénzérték emelkedik mint egyedül törvényes jogerőre, és hogy ez időtől fogva minden egyéb pénzláb, minden más pénzalap hatályon kívül lép. Az által, hogy már november elsejétől fogva a közhatósági és állampénztári hatóságok, valamint a közjövedelem és kiadások felőli számvitel az új pénzalapra fektetendők, s hogy jövő január elsejétől kezdve minden az állam felügyelete alatt levő társulat, egylet és közintézet szintén az új érték szerinti számvitelre köteleztetnek , az új rendszernek teljes meghonosulása legjobb foganattal biztosítva van. Ebből természetesen következik, hogy ez időn túl minden a közhatóságok részéről kiindulandó törvényes intézkedésnél, tehát a bírói ítéleteknél is, épen úgy mint minden ez időszak után kötendő magán jogügyletnél, ha valami pénzöszletről szó leend, mindenkor az új pénzérték fog értetni, ha csak más pénzérték világosan ki nem köttetett volna, vagy a törvényes vélelem ellenkező szándék mellett harczoló jogszerű bizonyítékok által meg nem fog döntetni. Az új pénzviszonyok a régiebb jogczimből folyó igényeken mit sem változtathatak; természetes tehát,hogy a november elseje előtt keletkezett jogalapon nyugvó kötelezettségek, mennyiben ezen időpont után teljesítendők, habár az új pénzérték szerint lesznek is lerovandók, annak új mértékben kellörténnie , hogy a jogosított fél ez által meg ne károsuljon. Ezért a cs. pátensben a mérték meg van szabva, mely szerint ily régiebb tartozások ezentúl teljesitendők ; a conventiós láb szerint minden forint után az uj pénznemben 1 rt és 5 új krajczár leendőén fizetendő ; 100 p. forintért az eddigi pénzben 105 ft az új pénznemben , és 100 váltó forintért 42 nj pénzértékű forint fog fizettetni. Ez arány szerint fogja a stains is minden tartozásait leróni és követeléseit valósítani. Ennél fogva az államadósságra nézve a hitelezőknek járó kamat vagy tőkeészletek, úgy a köztisztviselőknek járó díjak ez arány szerint fognak fizettetni, de viszont a közadó is ez arányban leend fizetendő , addig míg ezen tartozások és adózások névértékének megállapítása iránt új intézkedések nem fognak létesíttetni. A hátralékban maradt adó azonban mindenesetre november után ez új pénzérték szerint fogna követeltetni akkép, hogy 100 régi forint után 105 új forint fogna járni. Mi azonban semmikép nem tekinthető valami új tehernek, mert ha ezen adóhátralék lefizetése az eddig forgalomban lévő akár vett pénzzel , akár bankjegygyel fog történni, nem lesz több fizetendő , mint név szerint eddigelé is járt volna ; ha pedig az új pénzben fog eszközöltetni a fizetés , a pénzdarabok nagyobb mennyisége mégsem fog nagyobb értékű summát képviselni, mint az előbbeni kevesebb pénzdarab által kifejezhető ősziét. S miután az új pénznemek mellett egy ideig az eddig forgásban lévő pénznemek és jegyek is keringeni fognak, azoknak egymáshozi arányzata törvényesen megállapíttatott, mint ezt e lapok tegnapi száma az olvasóközönség könnyebb tájékozása végett részletesebben elemezte. E szerint az új pénzben minden érték könnyen ki lesz fejezhető. Magától értetik, hogy az eddig forgalomba bocsátott bankjegyek, mint a conventiós láb szerint vert pénzről szóló utalványok , megtartják régi értéküket, és hogy az új értékről szóló különalakú jegyek fognak majd azok helyett forgalomba bocsáttatni. Az eddig pénz gyanánt forgalomban volt arany pénzdarabok már az idei július elsejével megszűnnek mint országos pénznemek szerepelni, de természetesen az ezen idő előtt elvállalt kötelezettségek és keletkezett jogigények épségükben hagyattak, úgy szintén bizonyos ezüst pénznemben kikötött fizetések ezentúl is e nemben teljesítendők , míg a csak vett pénzben fizetendő tartozások akár az eddig forgalomban állott, akár az új pénzben róhatók le, természetesen mindig azon aránylat szerint , mely a régi és uj érték közt létezik. Hol az 1848-ik évi junius 2-n kelt patens értelmében a kikötött ezüst pénz helyett az austriai bankjegyek teljes névértékük szerint elfogadandók, a fizetés ezentúl is bankjegyekkel történhetik, mi által ezen jogviszonyok semmi változást nem szenvednek. Lényeges még, hogy az egyleti pénzeknek a magánforgalomban is teljes érték szerinti elfogadás vivatott ki, olyformán, hogy bármely nálunk teljesítendő fizetés egyleti pénznemekben is történhetik, habár világosan austriai vezetésű pénzben köttetett volna is ki a fizetés eszközlése és azoknak teljes értékben elfogadása még magánkörökben sem tagadható meg semmi ürügy és szín alatt. Ezen a szerződő felek jogközössége érdekében trtént intézkedés a viszonosság elvénél fogva hason intézkedéseket fog a többi szövetkezett német államokban is előidézni, miáltal valamint a közforgalom és kereskedelmi üzlet hatalmas lendületet, úgy az utazás ez államokba, tehát a személyforgalom is fölötte nagy könnyebbséget fog nyerni, mi tulajdonkép az új pénzszabályozásnak fő czélja valt. Elhallgatjuk itt a cs. nyikparancs további tételeit, csak arra emlékeztetünk, hogy még több igen fontos ministeri rendelet létetett közel kilátásba, melyek által jelesen meg fog határoztatni az éneknek maximuma, melyen fölül a külföldön vezetett és nálunk forgásban levő arany és ezüst pénzek se ki nem adhatók, se el nem fogadhatók, valamint azon hitel-és forgalmi intézetek is meg fognak jelöltetni, melyek által kivételesen bel és külföldön vert aranypénzek ezüst pénz helyett el fognak fogadtatni. A gyakorlati élet terén természetesen még többnemű viszonyok fognak fölmerülni, melyek a fönemilített cs. parancs kimerítő intézkedéseinek általánossága mellett is még utóbbi intézkedéseket fognak szükségelni. Deézs, apríl 30. Az erdélyi gazdasági egyesület legközelebbről egy köriratban azt tudatja , hogy erdélyi kormányzók nagyméltósága a fegyverengedélyekért bejött összegből 1000 pengő forintot küldött át az egyesület rendelkezése alá, hogy az az eperfa és selyemtenyésztésnek Erdélyben való gyarapítására fordíttassék; egyszersmind felszólítja az illető hatóságokat, hogy adnák be, miszerint melyik községnek mennyi epermagra és csemetére volna szüksége. Ezen egyleti felszólítás alkalmat adott városunknak, hogy egy városi eperfaiskola alapítása iránt rendelkezzék, honnan selyemtenyésztéssel foglalkozni kívánó polgáraink díj nélkül fognak csemetéket kapni. A hely már ki van jelölve, sőt be is kerítve, és az egyesület által ígért magot és csemetéket várják. Mindenütt azt látjuk, hogy nem annyira a nép szorgalma, mint az eperfalevél hiánya gátolja a selemtenyésztés elhaladását, valahol az már első csirára kapott, annálfogva igen helyesen választatott ezen jövedelmes gazdasági ág terjesztésére s megkedveltetésére legelőbb is az eperfák elszaporitásában a legjobb eszköz, mi hálánkat érdemli ki. Városunk a kerttelek adományozása által okszerű előre törekvésének adta jelét. De ugyancsak vallásos buzgóságának is szép tanúságát hozta városunk szintén mostanában. Ugyanis a helybeli görög egyesült hitűek temploma igen romladozott állapotban és a várostól távol levő, szamos-ujvári püspök Alexi János ő méltósága felszólítására a városi közönség egy templomnak való helyet adományozott, illető kiküldöttre bízván annak kiválasztását, ki a székesegyháztól a napokban váratik. A tavaszi száraz, hideg és szeles napok sok tűzzel látogatják meg vidékünket. Két szomszéd faluban erdőégések is fordultak elő, sőt ápril 24-n Deézs város erdejéből is elégett több száz holdra menő rész két ízben Rágalmazó nyelvek azt beszélik, hogy némely ross lelkű lakosok gyújtogatása miatt támadt volna a tűz, kik azerdőtörvény által szigorúan védett erdőben igy akartak egy kis szárazfát csinálni , hanem ez még nem disült ki. — Aprilió 26-dikán meg benn At Őr szomszéd faluban volt tűz , négy ház melléképületeivel égett el. A jelen volt mind megyei,mind kerületi főnökök erélyes intézkedésének , a tűzoltásban hires és a szomszéd helységnek is segítségére siető deésiek ügyességének, és hogy a terjedő tűz hamar pusztatelket ért, lehet egyedül köszönni, hogy nagyobb nem lett a száraz szeles időben a szerencsétlenség. Valóban ha megtekintjük az erdélyi nyomozati falvak épületeit, fából, vesszőből összetákolt falakat, sövénycserényeket, irtóztató avult rész szalmatetőket , a lakók belső rendezetét stb., csodálkozni lehet, hogy e vidékeken több, gyakoribb szerencsétlenség nem történik, hogy van falu, mely minden esztendőben porra nem ég! Hogy biztosításról semmit nem tud e szegény lakosság, mondanom sem kell , mert mi több, még a városi ember sem siet részesülni ez igen hasznos intézkedés jótéteményeiben. Deézsen szintén állított föl az első magyar átalános biztosító társulat ügynökséget, mely megkezdte volna már működését, de biztosíttatója még egyetlenegy sem akadt. Meg hiszen Erdélynek is van már egy igen dicséretes sikerrel működő biztosító intézete, mely külföldön is szerencsés volt már magát hitelre és bizodalomra érdemesíteni. Nálunk ez iránt is igen gyér a pártfogolás, vagyis akarom mondani, pártfogolás ha volna is szóval, de gyéren sietünk magunk javáért tettel igénybe venni annak hasznát; és fájdalom, hanyagságunk miatt a szerencse koczkázik rajtunk. Temesvár, máj. 1. (Casinó, olvasó egyesületek) Isten az embert társas lénynyé teremtette, már természeti ösztönnél fogva keresi egymás társaságát; a polgáriasodás e társaságot még szükségesebbé és hasznosabbá tette. E szükségesség és hasznosság ültette át országunkba is a társas körök, casinók eszméjét. A casinók tétele alig találja magát régebbről, mint 1830-ról. Legalább se nem ismerek, se nem olvastam azon már hála Istennek szép száma casinók közt, melyeknek lételéről a hírlapok szólottak, olyat, melynek keletkezése 1830 előttre mondatnék. Lehet, hogy a régibb időkben is voltak ilyen társaskörök, habár nem casinóknak nevezték, de én csak a most létezőkről szólok. Ekkér a temesvári casino egyike a legrégiebbeknek, mert 1836. óta áll fönn. Mostani szervezetét és alapszabályait 1855-ben odt. 19 a kelt helytartósági kibocsátvány által történt megerősíttetés utján nyerte. A tagok kétfélék : rendes és foglalkozó tagok. Jelenleg van 96 rendes és 40 foglalkozó tag. Rendes tagsági évdíj 12 pft. A hírlapokat a társulat, magyar és németeket egyaránt, többnyire rendesen járatja, valami jeles könyvtárral azonban még eddigelé nem dicsekedhetik. Hanem van ezen kivül Temesváron két olvasó társulat, egyik a József-külvárosi, mely hasonlóképen casinót képez, 1865-ben keletkezvén. Itt könyvek szerzésére több ügyekezet játszanék, csakhogy a társulat még alig két éves lévén, ereje gyönge. Tagjainak száma most 129. Másik a szerb olvasó társulat, a gyárkülvárosban, mely 1851-ben keletkezett. Ennek már mintegy 900 darabból álló meglehetős könyvtára van. Csakhogy maga a társulat tagjainak számára nézve hanyatlásban van. A lefolyt évben alig volt a tagok száma 40, kik után az évi jövedelem 182 pftot tett, a kiadás 169 ft lévén. A legszebb olvasó-tárulat, mely városunknak valóban díszei közé volt számítható, fájdalom a legközelebb múlt évben feloszlott. Ez volt a közönséges olvasó társulat, mely mintegy 30 évvel ezelőtt szintén a gyárvárosban keletkezett. Alapszervezete szerint minden belépő tag fizetett volt e társulatnál belépése alkalmával 5 pftot, azután havonként 1 pftot. Legnagyobb része a jövedelemnek könyvek szerzésére fordittatott, melyek választása fölött egy bizottmány őrködött. Virágjában a társulati könyvtár 5000 darabon fölül ment, mind válogatott szép munkák. Ezek kikölcsönzése még vidékre is alapszabályilag meg volt engedve. A forradalmi idők azonban egészen megzavarták e társulat állását, kikölcsönzött könyveiből igen sok elveszett; azóta élénk részvétet sem lehetett többé gerjeszteni, így a társulat eladván könyvtárának még használható maradványát, mely 300 pft végső jövedelmet adott, a múlt évben csakugyan végkép feloszlott. Bezdán, ápril. 30. Minél messzebb terjednek országunkban a vasutak, annál fontosabbá lesz, hogy különösen azon országút ágak, melyek a vasutakhoz vezetnek, jó karba s mindenkor járható állapotba állíttassanak. Mert a vasutak üzletére nézve semmi sem hathatna több hátráltatással, mint ha volnának az időnek oly részei, amikor az áruszállítások folyamának meg kellene akadni csak azért, mert a vasút vonalán kívül lévő utak járhatlanok. Erre pedig országainknak mostani állása mellett, azon sík vidékeken különösen, melyeken immár a vasutaknak legszebb előhaladásuk van, igen gyakran lehetne eset. De mikép segítünk a dolgon, holott a csupa földdel s homokkal való töltésezés nem használ, más útépítési anyag pedig a sík alföldön hiányzik, sőt követ és kavicsot még a vasutak segítségével sem lehet, ha akarjuk is, mindenüvé szállítani ? E tekintetben egy figyelemre méltó példát mutathatunk föl Bezdánból. Itt sincs kö, sem kavics s bár mindezt talán a vízi közlekedés segítségével könnyebben lehetne szállítani, mint sok máshova, a határbeli utak egy nagy része csinálatlan. Azonban most két esztendeje Mihalik János cs. k. ministeri építészeti felügyelő, hollandi módra épített itt egy 200 öl hosszú darab utat égetett téglából. A téglák 8 hüvelyk hosszú, 4 hüvelyk széles és 2 h. vastag darabokból állanak s a lehető legkeményebben vannak égetve. A töltés alja elsőbb rendesen elkészíttetvén, fölül homokkal hordatott meg. A mintegy egy lábnyi vastag homok felső rétegre rakattak aztán az uttéglák pikkelyesen, azaz rézsut egymás mellé élére állitgatva. Az ut szélessége 18 láb vagyis 6 öl, szélei hosszabb párkánytéglákkal vannak kirakva, melyeken a vízlefolyására vízeresztök is vannak. Egy folyó ölnyi útnak ilyképen való kiépítése 17 pft néhány krba került. Azóta ez útdarabot mindenféle könnyű és terhes szekerek használják, a nélkül hogy jelentékenyebb igazításra lett volna TÁRCZA. Őstörténelmi tanulmányok. Vájjon léteztek-e emberek a földön a legutóbbi földtani korszak előtt. V. (Vége.) Semmi mértékünk sincs, legalább eddig elő, a lefolyt idő közeinek kiszámitására nézve Anna perez közt, midőn az ember kovák kiköszörüléséhez fogott, hogy szerszámokat vagy fegyvereket készítsen magának, s ama perez közt, midőn et a Nílus partjain, templomok s gúlák építésével, és saját emlékeinek azokra hieroglyphekbeni följegyzésével foglalkozva találjuk, igen tetemes időköz létezik. Ezen időköz még inkább növekszik, ha azt, mint minden oda mutat, egy oly földtani eseményyel kell ketté metszenünk, mely az emberiséget két csoportozatra osztja, az egyik régibb, s az ismeretek elemeihez közelebbálló, s a másik újabb a kifejlettebb lévén. Az egyiptomi birodalom tízezer évi létezést tulajdonitott magának, midőn papjai Platóval társalogtak , s a jelenkori Ítészét, mely azt egész bizonyossággal több mint negyven századon át kiséri, ezen állítást nem tekintheti egyszerű kérkedésnek. E szerint megközelítőleg ily végpontig kell visszavinni ama népeket, melyek az őseredeti nyomokból lassan kint az egyiptomi - ázsiai birodalmak roppant s virágzó szervezetére emelkedtek föl. Az út ki van jelölve , látjuk az elindulási pontot, ismerjük a megérkezési pontot, sőt itt-ott még jelelő karók is vannak elhelyezve; de az út egyengetésének nehézségei, s következőleg a megállapodások tartama iránt mély tudatlanságban vagyunk. Nem csak hogy már egy meghatározott utáni haladás fogalmával bírunk, hanem átalános vonásokban még azt is tisztán észrevehetjük, hogy mivel volt betöltve a hátrahagyott roppant tér, s ama roppant idő, mely egy oly épület alapjának megvetésére volt szentelve, melynek jövőbeli arányai ismeretlenek voltak. Minden szükséges és sok hasznos mesterség akkor kezdődött. Az emberek természetnek legsürgetőbb szükségeinek kielégítésével voltak elfoglalva. Ez a legkeményebben parancsolt, s egyszersmind legkevésbbé nehezen végrehajtható dolog volt. Ezen időszakból erednek az ipar első kezdetei, ahonnan származnak aztán a többi kifejlődések. Ezen összefüggés maga a történelem törvénye, úgy hogy a kifejlődésnek szükségkép ilyennek kell lennie, minden lényeges megcserélés kizárásával. Annyi bizonyos, hogy az újabb nyomozások a történelmet tetemesen előbb vitték, s kimutatták, ha nem is a történelem előtti időben végbement eseményeket, de legalább az akkor végbevitt anyagi s értelmi művek természetét. Miután ekkér általánosságban fogalmat szereztünk magunknak az őseredeti korszak foglalkozásairól, kétféle nyomozások útján juthatunk el azok fokozatos egymásután következésének s szabályszerű lánczolatának ismeretére. Kétség- kivül sohasem fogunk semmit is megtudni az akkor történt eseményekről, midőn az emberek a maktodonok ellen küzdöttek , vagy midőn az egyes népfajok egymás ellen harczoltak, vagy midőn a felsőbb fajok a földre haddal beütni, s az alsóbb fajokat kiirtani vagy szétérni kezdék, ezen események örökre kitörölvék az emlékezetből ; azonban ha azokat ismernék, azok a mohikánok s haronok közti harezokéhoz nagyon hasonló képet tüntetnének föl előttünk s csupán annyiban bírnának érdekkel, a mennyiben arra szolgálnának, hogy a fajoknak egy jobb polgárisodás felé tett fokozatos haladását szemmel tarthassuk, így p. o. midőn Francziaország történelmének kezdetét olvassuk, unalmassá , csömörletessé lesz előttünk ezen merovingi fejedelmek, ezen emberalakú farkasok harczainak előadása, kik nem gondolnak egyébre háború-, zsákmány- és osztozásnál; azonban ezen történelem valódi nagyságát akkor fedezzük föl, midőn félremozdítván az azt befedő látszólagos egyhangúságot, azt vizsgáljuk, hogy miként olvadnak be a germánok a gallo rómaiak közé, miként alakulnak át a birodalom intézményei, miként kezdődik a hűbérrendszer, miként teszi magát szabaddá a világitól az egyházi hatalom, miként keletkeznek az uj latin nyelvek ; szóval, miként áll elő az uj társadalmi rend a réginek romjaiból Épen úgy itt is azt kell nyomozni, hogy minő lépcsőkön át jutott el az őseredeti s gyámoltalan ember oda, akkor, midőn a történelem az első birodalmakat komolyan megpillantja, hogy mindennemű segélyforrásokkal s ismeretekkel ellátott hatalmas társadalmakat alapítson. — Mint mondom , két nyomozási út áll nyitva : az egyik a földgömbön létezett, vagy még ma is létező vad társadalmak öszszehasonlító tanulmányozása s azok módszeres osztályozása ; a másik a hajdankori ipar emlékeinek tanulmányozása, a hajdankori létezésnek ama nyomai, miket a föld kebléből ásnak ki. Ez oly régiségtan, mely megérdemli, hogy arról a történetiró komolyan gondolkodjék. A kovából készült fejsze, a mastodonok kortársa a legrégibb tanú. Ennél nincs szerényebb s egyszersmind régibb eredetű iparkisérlet. Csirából fejlődni ki, s phasisról phasisra menni át, ez minden életnek, s mindannak, mi az életből ered, sajátsága, így a társadalmak, az egyéni örökség szerinti átalakulásává válván, a kifejtési törvénynek vannak alávetve sajátszerű létezésük föltételei szerint. Az emberi szellem méltán dicsekedhetik azzal, mint egyik legszebb fölfedezésével, hogy egy alig 4000 évet meghaladó időből meghatározá a tünet folyamát s a mozgás irányát. Tüstént világ jön vetve a múltra, sőt a jövőre is homályosabb ugyan, de mégis valódi világba jön helyezve. Midőn az emberi fajok a földön megkezdők pálgájokat, bizonytalan volt, ha váljonök lesznek-e annak uraivá ; midőn azok a föld, a vizek s a hódításért harczoltak egymással, bizonytalan volt, ha vájjon fog-e valaha ebből valami egyéb is eredni részleges és ellenséges társadalmaknál. Jelenleg a föld már meg van hódítva, s az emberiség lassankint magába olvasztja be a részleges társadalmakat s azokat egy közös czél felé ragadja magával, Francaiéból: TÓTH DÉNES.