Budapesti Hírlap, 1858. június (123-146. szám)

1858-06-01 / 123. szám

Úgy hogy a következtetésnek hamisnak kellett lennie. Az itteni szakértők t. i. szóval tett véleményükben határzottan oda nyilatkoztak, hogy a régibb Sár-féle lemez gyártója nem ugyanaz, a­ki az ujabbé, hanem hogy az utóbbi ugyanazon két műve, melytől a Pay féle lemezek erednek, míg ugyanazoknak há­rom nappal később beadott írásbeli véleményük csak azt mondja , hogy a régibb 1 frtos utalványok és az újabb 10 frtos bank­jegy­lemezek készítőinek ugyan­azonossága be nem bizonyítható. Már magában is kényes dolog az év leforgása előtt látott egy féle lemezek és a mostaniak közt puszta emlékezetből összehasonlítást tenni, és abból ily határzott követ­keztetéseket vonni, ennek tarthatlansága azonban még inkább kitűnt, midőn a Páy-féle öt forintos birod. kincstári jegyek lemezei valóban előhozatván, az egybehasonlítás azonnal megmutatta , hogy az utóbbiakon a munka sokkal magasabb művészi becscsel bír, hogysem­ hihető volna, miszerint ezek készítője később a bemutatótt 10 frtos bankjegyek sokkal tökéletlenebb művű lemezeit ké­szítette. Továbbá a visszavonulás is azon állítmány­tól, „hogy a régibb 1 ftos lemezek készítője nem ugyanaz mint a­ki az újabb 10 ftos lemezeket csi­nálta, azon állításig , hogy azok ugyanazonossága be nem bizonyítható, igen jelentékeny. Hasonló el­lenmondások fordulnak elő az 1 ftos utalvány leme­zek készítőjének természeti hajlamát és képességét illetőleg is. Az itteni szakértők véleményében ki­mondott következtetések egy részben helytelen elő- és utóállítmányokból nyerettek, így mondták, hogy a 10 ftos bankjegy-lemezek karczolása sötét pin­­czében gyér faggyúvilág mellett 14 nap alatt lehe­tetlen, de e lehetetlenséget mint főállítmányt meg­engedve, a vád egyátalában nem is állítja , hogy a felmutatott lemezeknek sötét pinczében vagy fagy­­gyúvilágnál vagy 14 nap alatt kellett készülniük, hanem hogy ez világos helyiségben, világos nap­pal, öszvesen mintegy 8 — 10 hét alatt történt, mint Sir Károly bűntársai maguk állították. Csak az V formájú lemezt, miután már előbb három hétig egy lakáson karczoltatott, vi­ték a negyedik hétben egy pinezébe javítás végett, de e pinezének — mely Po . . . Ferenczé volt — egy a földszinten épített vi­lágos előpinezéje van, mely a lemez javítására töké­letesen alkalmas volt, t­ovábbá az Y formájú 10 ftos bankjegy-lemez elkészítése négy hét alatt­ csak azon feltétel mellett volt mint lehetséges megenged­ve, hogy a vétkes a háborgó lelkiismeret nyugta­lanságát nem érezte; de S . . . r Károly nem is elő­ször követé el e bűnt, és nem kell elfelejteni, hogy sokan mily bámulatos nyugodtsággal követnek el va­lamely bűnt. Egyébiránt is épen a bűnös, ki biztos rejtekben tudja magát, legkevesb háborítást tapasz­tal vállalatában , melynek gyors bevégzésére ő in­kább sarkaltatik mint bárki más, miután az ő veszedelme a munka tovább­tartásával növek­szik. Miután az itteni szakértők véleményük­ben még azon nézetet is kimondták, hogy mind­két 10 ftos lemezt más valaki s nem m­á­r kar­­czolta, és utóbbinak csekély díjért eladta, s ez a lemezeket zsebében már készen hozta magával Csák­­várra,és Csáborra, és bűntársait a bankjegyek után­zására nézve csak mystificálta, azt állítván, hogy a lemezeket ő maga készíté — azok nyilvánságosan eltértek a tények nyugott viz­gálata és szemlélete és a természetben bemutatott tárgyak teréről, melyen szakértők ily fontos ítéletben egyedül mozoghatnak. Sár Károlytól tehát a vád által reá nehezedett tény elkövetésének művészi és­­technikai képességét egyáltalában nem lehet megtagadni. Ezenkívül ő erre még erkölcsi képességgel is bírt, miután ezt már hasonló bűntény elkövetésével bebizonyította, és igen jellemző, hogy ő akkor mint most közvetlenül egymásután kétszeri hamisítást követett el, a­mennyiben 1 forintos utalványokat és 10 klajezárosokat egy maga által vésett leme­zen utánzott. Annyival kevesbbé lehet tehát négy öt évvel később elkövetett 10 forintos bankjegy lemezei karczolásán kétkedni. (b. per. r. 281 §.) S - r Károly továbbá nyilván hamisan menté magát. Eltekintve megszökése módjáról s vallomásának félre­­ismerhetlen hamisságától, ő, hogy a Gyúrón s Vad­­kerten elkövetett mindkét hamisítás vádját magáról elhárítsa, azt állttá, mikép Pestről Tétényen s Ercsinen át Dunaföldvárra, Vadkertre, Szegedre stb. egészen Konstantinápolyig s onnan is ismét vissza Pestre azon szándékkal utazott, hogy a hatóságnak magát átszolgáltassa, s büntetésének hátralevő részét —még 10 évet — kiállja. Ezen utazást már csak az is megc­áfolja, miszerint Sír az általa beutazott egész vidékről, sőt még Konstantinápoly fővárosáról is, melyben állítólag huzamos­ ideig tartózkodott, legcsekélyebb ismeretet sem tudott kimutatni. Ugyanő továbbá ezen utazásra vonatkozólag tele van ellen­­mondásokkal , s már vizsgálata alatt a Konstantiná­polyban­ tartózkodást majd csupán néhány napra, majd több mint egy hónapra téve , úgy­hogy abból világosan kitűnik, mikép emlékezetében nem megélt tények gyökereztek meg, hanem csak üres költemények homályos alakjai játszanak. Nem lehet átlátni, hogy ha mégis általában a hatóságnak magát átszolgáltatni s büntetését kiáltani szándéko­zott volna, miért tette volna saját költségén a nagy utat, a török határtól Magyarország fővárosáig, ho­lott ez a közbiztonság­ karjai mindenütt készséggel fogadták s rendeltetési helyére ingyen elszállították volna; nem lehet átlátni, hogy miként várakoztatta volna két napig Pesten kívül, Vadkerten felfogadott kocsiját azon megjegyzéssel, mikép ismét visszako­­csizandik; hogy miért hivatott volna a gubacsi csár­dába egy szabómestert Pestről ruhákra mértékvétel végett, hogy miként hozatott volna magának Pestről a csárdába fris festékeket, trónokat s pergament­­leveleket, ha Pesten a fogházba át akarta volna magát szolgáltatni; nem lehet átlátni, hogy febr. 1-jén későn este menvén­ Pestre, miért nem hasz­nálta volna fel az ért a maga átszolgáltatására; sőt hogy midőn a rendőrség Pestről a gubacsi csárdáig eléje ment, miért tagadá el még akkor is saját valódi nevét, s adá ki magát Kemény Sámuelnek; s még akkor is,midőn a cs.k. rendőrigazgatósághoz vitetett, még nem akarta magát Sir Károlynak bevallani, míg nem ,végre lépéseket tettek a reábizonyításra. A végtárgyalásnak sikerült egy újabb vékony fonalat találni fel annak bebizonyítására, hogy Sár Pestről közvetlenül Gyúróra utazott, mely fonal szerencsés nyomozások által gyorsan oly hatalmas kötéllé nö­vekedett , hogy Sár magát lépésről lépésre kiszo­­rittatni hagyá hazugságai sánczaiból, s végre be­­vallá, hogy ő valóban sept. 2-án, tehát már a meg­szökése utáni napon, Törökbálintra kocsizott, innen Sóskutra ment, s onnan egy molnár lovaival másnap Gyúróra kocsizott, itt pedig Li. József házában szál­lott le, kinek pinczéjében már a következő hónap­ban az V. formájú 10 frtos lemezről lenyomatok ké­szíttettek , csakhogy ismét azt állítá, mikép innen mégis Konstantinápolyba utazott. A­mi különösen S­r­inek Kemény Sámuel nevére szóló útlevelét illeti, szakértők által előtte kimutat­tatok, hogy ő azt maga tötte ki magának, s ez által az annak megszerzése módjáróli vallomásai annál­ inkább hamisaknak, bűntársainak ez iránti előbbi vallomásai pedig tökéletesen igazaknak bizonyul­tak be. E szerint Sár Károly, vizsgálata folytában, egé­szen hamisan mente magát; annyival inkább, mivel mindjárt ki fog mutattatni, hogy ő 1855 nov. 12-n, tehát azon időben, midőn állítólag Törökországban volt, nem meszsze Vadkerttől, a csábori pusztán tar­tózkodott. E szerint a 281 §-nak mindkét feltétele előáll, s ennélfogva a jogi hansúly-bizonyíték hely­reállítására nézve,már egyetlen közelebbi jogi gya­­muok létezése is elég lenne, a büntető perrendtartás 138—140 §-ai értelmében, azonban ilyen több is létezik. Gyamuokul szól Sir Károly ellen azon körülmény, mikép befogatása alkalmával ugyanazon kocsi mel­­lett, melyen ő Vadkertről a gubacsi csárdába ment, tus­festékeken kívül egy optikai üveget is találtak, úgyhogy ő valóban birtokában volt azon eszköz­nek,melyről bűntársai — míg vallomáskészek voltak —■ azt mondák, hogy ő azt a lemezek karczolásánál használta, s azt mindig magánál hordozta. Szintúgy Sár ellen szól az is, mikép ő azon este, mielőtt Pestre indult, Vadkerten, a vendéglőben Va. Sándor, s VI. Györgygyel egy asztalnál ült, velük kö­zösen lakomázott; holott pedig azok mindketten bűn­társak a VI. formájú hamisításban s különösen Vas­házánál találtattak meg a bűntény minden szerszá­mai. Sőr azon állítása, mikép ő a vendéglőben, mint Halasról jött utas halt meg, már csak azért is ha­mis, mivel őt senki sem látta valamely kocsival meg­érkezni, ő maga senkit sem tud kijelölni, ki őt Ha­lasról Vadkertre vitte volna, és se a vendéglős, se annak vadkerti szolga­személyzete nem tudnak arról valamit, hogy S—r náluk halt volna meg, úgyhogy e szerint S—r épen nem Halasról, hanem asztaltársa Va lakásáról, hol épen előbb a VI formájú hamisí­tást végezé, jött a vendéglőbe, s ez utóbbit elhagyva szintén Vas házában halt meg, mígnem reggeli 5—6 órakor tovább kocsizott. (Folytattatik.) KÜLFÖLD Anglia. Disraellnek egy választói által rendezett lakomán mondott beszéde, mely mint a távirat értesít, 1. Russell részéről interpellate tárgyává tétetett, bővebb ismertetést igényel. „Önök talán emlékezni fognak, így szólt, hogy egy mindenhatónak tartott kormány rögtön ek­­korig hallatlan módon összerogyott.“ (Vidám­ Bég). Kiemeli aztán, hogy J. Derby igen nehéz viszonyok közt s csak vonakodva, csupán köte­lesség­érzetből és nem dicsvágyból vette a kor­mány gyeplőt kezébe. Legkülönösebb állítása a következő volt : „Most igen olcsón kerül mind­azon veszélyeket, melyektől megszabadultunk, kevésre becsülni, sőt azokat elfeledni. De ha én önöknek komolyan mondom, hogy midőn hi­vatalba léptünk, azon kérdésre nézve, várjon harcz-e vagy béke, nem hetek vagy napok, ha­nem órák körül forgott a dolog, úgy önök bizo­nyosan nem fogják kevésbé venni az­t, hogy a béke s ezzel együtt az ország becsülete is fentarta­­tott. Emlékeztetem önöket továbbá, hogy ugyan­azon perezben polgártársaink közül ketten már régóta idegen börtönben epedtek, és hogy azon kormány fáradozásainak, mely azzal dicsekedett, hogy ereje a belföldön úgy mint a külpolitiká­ban ellenállhatlan, nem sikerült őket szerencsét­len helyzetükből kiszabadítani vagy az ország becsületét fentartani. Azonban lord Derby kor­mányának néhány hét alatt — mondhatnám egy pár nap alatt sikerült minden nehézség és ta­­gadhatlan gyengesége daczára az­ alsóház­ban azon két elhanyagolt és szenvedő an­golt kiszabadítani , őket diadalban visz­­szavezetni azon országba, mely oly sokáig szégyelte kormányának gyöngeségét, mely any­­nyi ideig tűrte, hogy ily állapotban léteztek. — Nápoly és Szardinia közt majd hogy há­borút nem gerjesztettek, — oly háborút,mely az egész világot lángokba borította volna, csupán azért, hogy azon kormányt zavarba ejtsék vagy megdöntsék, melyet ország királynője higgadt megfontolás után választott, s mely, ha forma­­szerint nem is, még is őszintén és szívélyesen jön az ő bizalmával megtisztelve, mert a mi pártunk volt az egyedüli, mely a kormány felelősségét magára vállalni merészelte.“ — Indiára vonatkozólag a volt kormány politi­káját a boszu politikájának, a mostaniét pedig olyannak jellemző, mely a magán­birtok iránti tiszteletet, vallási türelmet és a nép szokásai és erkölcseinek kellő tekintetbe vételét állította fel elvekül. Végül a kincstár­kanczellár következőleg foglalá össze mondan­dós öszvegét: „Szemünkre hányják, hogy mi gyönge kormány vagyunk és hogy semmit sem tettünk. Ám mi megőriztük Angolország be­csületét, fentartottuk a békét, szenvedő polgár­társainkat a fogságból kiszabadítottuk,­egy rop­pant deficitet legyőztünk s egyszersmind az adó­kat mérsékeltük s az indiai kormány újraépíté­sére elveket állítottunk föl, melyeket Anglia jó­váhagy és Európa csodál, és melyek, ha megtar­tottuk, országunk nagyságát és dicsőségét is fenn fogják tartani.“ Disraelinek e beszéde az ellenzéknek sok tagját felboszantotta. — Ennek következtében máj. 28-án az alsóházban mind J. Russell, mind sir G. Cornwall Lewis interpellálá a ministeriu­­mot. Disraeli azonban nem felelt maga, hanem Whitesidere bizá az ii igazolását. Egyébiránt általános a vélemény, hogy Disraeli­a mint a „Times ,­­ szenvedő lángész szüleményeit hajlandók va­gyunk igen szelíden megítélni, így gr. Borro­­meót vagy másként Tuckert, kinek néhány da­rab aranyra volt szüksége, mások ítéletére bíz­tuk azért, hogy olasz értekezletekről szóló jelen­téseket koholt, de míg Disraeli az alsóházat­­ vezeti, addig tiltakoznunk kell a vezérnek ily koholmányai ellen. Azon hír, hogy Gladstone a ministériumba lép, az „Ind.­beige“ londoni levelezői szerint még épen nem ért meg a valósulásra, sőt azt ál­lítják, hogy ő határozottan vonakodnék a kincs­­tárkanc­ellárságot elvállalni, s ennélfogva Dis­raeli megtartván jelen tárczáját, az indiai el­lenőr állását Stanley, s helyette a gyarmatügyi miniszeri állást sir Bulwer Lytton venné át. A „Morn­ Post“ azt igyekszik bebizonyítani, hogy a Cagliari ügye sokkal jobban állna, ha Palmerston lord lenne a dolgok élén. Emléke­zetbe hozza Erskinenek defavonáltatását, ki Szárdiniának megígérhetni híve az angol kor­mány támogatását. Másrészt úgy tudja , mi­kép Szárdinia azt pa­­ncsolta Angliának , küldessék a nápolyi kormányhoz egy közös jegyzék , melyben a hajónak és legénységé­nek biztosíték mellett az Ítélethozatalig le­endő szabadon bocsáttatását követelnék! Ha­­ ezt Nápoly visszautasítná, Szardinia egy barma- p**r­­dik hatalom közbenjárását javasolja, s ő végre Svécziát említé. A „M. Post“ állítja, mikép lord Malmesbury csatlakozott. Szárdinia e javaslatai­hoz, de azon fenntartással, hogy Anglia nem érezné magát kötelezve Szárdiniának netáni kár­pótlási követeléseit is támogatni. Francziaország. P­á­r i­s máj. 20. Az érte­kezlet tagjai úgy mint korábban most is hallga­tást fogadtak ugyan, ez azonban nem gátolja azt, hogy azért mégis némi hítvegyes adatok át ne szivárogjanak, így tudni akarják, hogy a má­sodik ülés épen nem bir€ kedélyes jellemmel 8 a a a legtöbb legkeves legcsekélyebb volt légnedvesség 8-kán volt 88, a sebb 28-án 26. A naponkinti háromszoros észleletek havi k­ö­zépátmérője hévmérőn­­4- 7 •Ol danafejedelemségekre vonatkozó anyagok száraz 62. — A légsulymérő ingadozása volt 9 felolvasása mellett egyszersmind igen kemény szavak lőnek franczia részről ejtve azon számos­­ panaszokra nézve,melylyel Törökországot terhe­lik. Sőt a szultán meghatalmazottjának egyene­sen értésére adatott volna, mikép attól tartanak, hogy a porta támogatására fordított fáradság ép oly hasztalan volt,mint a­mily roszul fizet az érte. Faad pasa ellenben megjegyezte volna, hogy ezen szemrehányások a szultán ellen épen nem igazságosak. Az austriai meghatalmazott erre, mint hozzá­teszik, a porta mellett nyilatkozott, az angol és porosz meghatalmazottak szintén nem akartak csatlakozni a franczia kitöréshez, s csak Oroszország meghatalmazottja egyezett a legkészségesebben Francziaország szemrehányá­saiba , de mégis némi tartózkodással. — Ez A nemzeti színpadon: „Tücsök.“ Falusi életkép 5 felv. Apesti német sz i n pad 0 n: (Benefice der Frl. Karolina Schiller. Letztes Auftreten.) Scenenu. Lieder aus: „Der Viehhändler aus Oberöster­ [ ülésben közbeesőleg a montenegrói eseményről SAL ”Ein Züuch",zwit‘'‘ fischen TMei is volt szó, az erre vonatkozó megjegyzések fő­­l­leg azon csapaterősítésekre vonatkozván, me­lyeket a porta újólag Bosznia és Herczegovina felé irányoz ; mit sem hallunk ugyan még arról, hogy mi felvilágosítást adott erre nézve a török meghatalmazott, a kérdés azonban természetesen akörül forog, vájjon a Montenegróval határos tö­rök tartományok állapota nem olyan-e, hogy ezen rendszabályokat parancsolta, és vájjon e rendszabályok valósággal ellenkeznek-e azon kötelezettségekkel, melyeket a szultán képvise­lője Parisban elvállalt. — A „Const.“ azon híte, hogy az értekezlet ma már harmadik ülését tar­totta, nem való, s bizonyos, hogy az csak a jövő hét valamelyik napján fog megtartatni. —­ Báró Hübner, már a fontainebleaui vendégek között van. Sir Henri Bulwer az új konstantinápolyi angol követ Párisba érke­zett és már hosszú értekezletet is tartott. Cow­­leyval. Törökország. K­onstantinápoly­ból már 22-ről azon tudósítás érkezett Triestbe, hogy, miután a diván 20 , a montenegrói ügyben ha­tározatot hozott, 14 zászlóaljat küldött Hercze­­govina és Boszniába és Halim pasát trebinjei parancsnokká nevezte ki.­­ A „Times“ pedig jelenti: „A törökök tetemes csapatosztályokat tesznek Rágásánál partra, de a franczia és angol consulok tehetségük szerint igyekez­­nek minden összecsapást távol tartani.“ Távirati tudósítások. London, május 29. Az alsó ház tegnapi ülésében B­u­s­s­e 11 lord megtámadta Disraer­­­i n­e­k egy oly beszédét, melyet ez utóbbi egy, választói által S­h­­­o­g­ban adatott diszlak­omán tegnapelőtt tartott. Kérdé, hogy minő okokból le­hetett Francziaországgal a szakadástól félni; ta­gadá, hogy az előbbi ministérium Indiában irtó­­háborút szándékozott volna folytatni, s azt vélte, hogy a parliamentnek a „Cagliari“ ügyben eré­lyesebben kellett volna föllépnie. Disraeli kitérőleg válaszolt. Szerinte a Francziaország­gali viszonyok válságosak voltak akkor, midőn Persigny rögtön elutazott. Akkor maga Pal­merston lord is a szövetség felbomlásától félt. P­á­r­i­s, május 29. N­á­p­o­l­y­b­ó 1­1. hó 25 fől kelt tudósítások szerint az angol kármente­sítési igényekre vonatkozólag még semmi ha­bozatott. kormány tetteinek magasztalában túl ment a mértéken, akként az elfordított állítólagos ve-­­tározat sem eszélytelenség .olt, aJtíto!“as tSm afafugvRaguz­áhM ide érkezetthlMNifiHH ’ s a kincstárkanczellár nagy közelségéről nagy figyelmet gerjesztett ugyan, azonban fontosságot annak még­sem tu­lajdonítottak, mert azt csak­ romantikas fictiónak tekinték, mely csak akkor bírna jelentőséggel,ha nem lenne az,mert ha állna,hogy Anglia akkor né­hány óra alatt várhatta a megtámadtatást,hol van a biztosíték,hogy azon veszély minden órán visz Turin. máj. 28. A király tegnap este Vogherából ide visszaérkezett. A követ­­kamra f. hó 24- s 25-kén a jelenvolt tagok cse­kély száma miatt nem tarthatott ülést. — Máj. 29. Bevel gróf kijelenté, hogy ő a k­ö­l­csön-­törvény ellen fog szavazni. A törvény szó nem fordul. Vannak ugyan esetek, úgymond mellett Lanza minister egy rövid beszédet tar­­t midőn egy romantikát de szükséget kivonni hTM»« a minisz»r­tort, melyből azt lehete kivenni, hogy a ministe­­rium a törvények netaláni elvettetésére is el van készülve. — Egy, a savona-comagno­­­ai vasút­vonalra vonatkozó törvényjavaslat még a jelen ülésszak folytában elő fog terjesztetni. Pest város igazgató főorvosának 1858. évi ápril havi meteorologiai és egésségügyi hi­vatalos jelentéséből. A meteorologiai viszonyok. Az i­dőj­ár­ás­i visz­ony­o­k a rendkivüli szár I­gazság miatt a növényi valamint az állati tenyé­­­­szetre és életre rész befolyással voltak. Egészen derült tiszta nap 3 volt. Esd esett ugyan 7 napon, u. m. 3. 4. 5. 8. 9. 11 és 12-kén,­­ de csekély­ mennyiségben csak 18.9 Pár. von. ru­­j­gott. — A szelek iránya: K-ről volt 4-,­­ D-ről 16-, Ny-ról 9-, É-ról 9-, DK-ról 20-, DNY-ról 15-, ÉK-ről 8-, ÉNY-ról 11-szer. A légsúlymérő legmagasabb állása — 0° légnyomatnál — 15-kén volt reg. 6 órakor 337 K/,81 Pár.von. a hévmérőnek + 2,°0 K., páranyomat 107, a légnedvesség 78 állásánál s különben borult időnél; a legmélyebb 11-dikén e. 10 órakor 328.5% a hévmérőnek 5-°e K., páranyomat 2.68, légnedvesség 85 állásánál, 10 mennyiségű felhőzet­nél , É-röl jövő­­ erejű szélnél, és csekély esővel. —­ A hévmérő legnagyobb meleget 30-dikán mutatott 2 órakor +19.°0 R., legmélyebben állott 7-kén r. 6 órakor -f­­l.°0. E. — A leg­nagyobb páranyomat 19-dikén volt 4.83, 7-kén­­ a légsúlymérön 333'% P. a lég-96 R.páranyomaté 3.5, légnedvességé '/53 R. a páranyomaté 3.32, a lég-Pár., hévmércé 18.°6 nedvességé 62. A légkör 0 , 0 n-tartalma legtöbb 13-án: 14, leg­­kevesebb 3-án: 0, középtartalom : *Zjjí (Vége köv.) SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. Schwank in 1 Anfz. „Das Versprechen hinterm Herd.“ Scenen aus: „Österreicher Al­pen.“ Dunavízállás: máj. 28. estve: 8' 2' 0'" 0 fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASRAY LAJOS. Bécsi börze: máj. 31.máj. 39. Nemzeti kölcsön . . . Ü­­ H Metallique */o • • 82? 16 94 Magyar földteherment. köt. 81 92 Va Államkötelezvény 5% . . 9 gi. ■ 312 „ 1839. . 129% 1283/4 „ 1854.4% — H Éjszaki vaspálya . . . 1682% 166% Állam vasutrészv. . . . 264% 263 Pozson-nagyszombati. . • — 18 „ elsőségi --- , 28 Bankrészvény . . . . 9641 1­963 1 Hitelintézet ... • . 229 Va 230% Dunagőzhajózási . • • • ---- -528 Pesti lánczhid . • • • —7 59. Augsburg . . . - • 104% 105% Hamburg............................ 76% mma Tiszai „ * . * --- 1 100 Ferencz­ József keleti -433/4 London - * • * • 10 13 10 14 Cs. k. arany • • • • 818 00­0

Next