Budapesti Hírlap, 1858. július (147-173. szám)
1858-07-14 / 158. szám
lyok igen nagy meghasonlásban éltek egymás közt, s egyik a másikától, mint ezt Kupas Vattának nemzeti és szokásaink érdekében keletkezett harczai korából tudhatják, egymástól mindinkább távozván, az élő nyelv egykori gazdagsága is mindinkább enyészett. Most már csak a rokon nyelvek összehasonlításából ismerhetni ezen gazdagság egykori létezését s forrásait. Ezt kivánja értekező jelen alkalommal is bebizonyítani, jóllehet czélja e tárgyról tüzetesebben is szólni, mihelyest Fogarasy János nyelvészünk e tárgyra alkalmul szolgáló értekezése az Akadémiai Értesítőben napvilágot látand. Állításának előleges bizonylataiul előad a magyar nyelvből néhány szenvedő időalakot, s fölhozza többek közt a töretik és törődik igéket. Ballagi M. és Czuczor G. erre közbeszólalnak s kétségbevonják értekező eme példáinak helyes alkalmazását. Értekező időt s türelmet kér, hogy véleményét indokolhassa. Többek közt igyekszik bebizonyitni, hogy a szenvedő alak, mely a tat-ban s tétben (p. o. faragtat, fürösztet) fordul elő, nem idegen a magyar nyelv szellemétől. Fölhozza Gyergyai Ferencz és Csapó Pál vélekedéseit, velük Nagy Jánost, kik a tat, tét formaképzőkből csak cselekedtető s szenvedő formákat vélnek képezhetni. Említi a debreczeni grammatika szerzőit is, kik a tat, tét formaképzőket az ó d s , d-del véleményezik vegyesen használtatni, a szebb nyelvhangzat végett. Idézi Verseghit s különösen Révayt, kiatatészet honosságát a finn nyelvben is létezőnek állítja. De mint kezdetben állítá, legtöbb példát találni erre a keleti nyelvekben, főleg pedig a keleti s nyugati mongol nyelvekben, mint a mandzsu nyelvben, s a török-tatár nyelvágban, úgy az ural-ajtaji nyelvágakban. Erre a vogul nyelvnek több szenvedő igéit kezdvén Reguly kéziratgyüjteményének útmutatása szerint olvasni s itt a példában együtt említvén föl a „tat“ „tet“ s „ni“ igeformákat, ismét élénk vitát idézett elő. — B a 11 a gi Mór tagadá, hogy valamint a „tat“ úgy „ul“ igevégző is képző lenne , hanem állítja, hogy a „tat“ formaképző, az „ul“ pedig szóképző. Ezen véleményt oszták Tody F. és Czuczor G. is. Utóljára finn nyelvágról szólott értekező, s midőn fölolvasását bevégzé, Ballagi kért szót, hogy a magyar igeszenvedők természetét Hunfalvi urnak megmagyarázhassa. Állítván H. P. ur többek közt azt is, hogy Erdélyben nagyon szeretik használni ezen imperfectumot is „tuda“, most Brassai S. kezdett protestálni, tagadván, hogy alig multtal szokás volna Erdélyben beszélni. Hunfalvi ur után Tody F. ur figyelmeztette a gyűlést egy érdekes, most fölfedezett codexre, ajánlván annak megvásárlását az Akadémia részére. Ezen codex egy imakönyv 1631-ből, gyönyörűen írva s bekötve, mely hires államférfiunk s jeles írónk Rimay Jánosnak volt egykoron tulajdona, s melynek jelenlegi birtokosa Sipos Ferencz földbirtokos hazánkfia. A tudós titoknok ar alkalmat vett ezúttal az imakönyvi irodalom méltatására, s miután ennek fontosságát a nyelvművelésre nézve kimutatta, ismételve ajánlá az említett codex megvásárlását. Végezetre Brassai Sámuel egy gyors szépírási formulárét mutatott be a gyűlésnek, Löwy Adolf bölcsészettudortól, ki óhajtaná e tárgyban az Akadémia illetékes véleményét meghallani. A formulare átadatott az elnökségnek, mire a gyűlés szétoszlott. Édesített, hanem élesztett és mérgesített, mint olaj a tüzet. Ki tudja mi minden is lett volna a következése, ha egy Biblinos nevű philosophus, ki maga elég tudós lévén, feleségnek nem qualificált nőt, hanem jó gaszdasszonyt keresett. Stratonikét ki nem szakasztja vala testvére karjai közöl, kinek aztán megint egyedül kelle sóhajtozni és ábrándozni. Szerencsétlensége növelésére gyermeke születik Kalonikének, ki magas szelleménél fogva a szerelmet, mint eszményképet ugyan imádni tudta volna, de midőn az egy vinnyogó, sivitó, gyámoltalan s nem mindig tiszta teremtmény képében fekszik vala előtte, melyet táplálni, mosdatni, füröszteni kell, elundorodék tőle. Merjük mondani, hogy sajnálta, miért múltak el nálunk Görögországban azon idők, midőn gyermekét kiki elhányhatta a vadonba , hogy szoptassák vagy egyék meg a farkasok, ahogy kedvük tartja , és ha meghalt volna a kisded, kétségkívül egy csep könyű nélkül hagyja vala föltétetni a máglyára. De a gyermek bizony megélt és Kalonikénak nem valamit tenni, mintsem hogy oda adá egy aethiopiai rabszolganőnek szoptatni, ápolni és nevelni, maga részéről minden további fölügyelet nélkül. Úgy el is sat nyúlt a gyermek, hogy midőn Stratoníké egy pár év múlva testvére látogatására jőve, emez egy nagyra törekvő szellemhez méltatlan mindenféle hazugságokhoz és fogásokhoz folyamodott, hogy a rongyos, mocskos, inkább aethiopshoz mint göröghöz hasonlító fiúcskát be ne mutassa látni vágyó nagynénjének. De nem lehet kikerülni, s megpillantván Stratoníké az elhanyagolt gyermeket, arcza akaratlanul oly szemrehányó kifejezést ölte, mely Kalonikét megpiritá, de nem javította meg. Szintoly kevéssé javult férjéhez való viszonya 18 , aki Semmikép nem magyarázhatván meg magának, miért nem képes felesége kibékülni az élettel, végre arra a gondolatra bukkana, hogy talán valami titkos első szerelem bántja. Ezen hiedelemben jobban szemügyre kezdi venni neje olvasását; ami magát a jó Agathont illeti, ő nem rontotta szemeit a tekercsekkel s egy szekér árpaszalmát nem adott volna három szekér papyrusért. — Egykor midőn Kaloniké el vala mélyedve egy könyv olvasásába, beront reá véletlenül s reá rivall: „ugyan feleség, egy cseléd sincs otthon, nem mész ki, hogy elkergesd a tyúkokat, melyek a legszebb veteményes táblát kaparják a kertben ?“ — Elszörnyülködve a hallatlan felszólításon , ölébe ereszti a magas szellemű hölgy a papyrus tekercset, s mint hajdan fohászkodó Croesus háromszor a Solon nevén, Kaloniké is háromszor kiálta föl : „ Pindaros ! Pindaros! Pindaros!“ Agathon azt vélé, hogy neje igy meglepve szive titkát árulá el, még nagyobb tűzzel monda : „Igen az a Pindaros, az a te titkos szeretőd, azért borongsz örökké; de ha megkapom , a fokosommal verem agyon. Ide azzal a levéllel!“ Erre a nő — elsőben férjhez mente után szörnyűséges hahotára fakadó, oda nyujtá Pindaros ódáit mindig nevetve s gondolataiban valódi forradalom és gyökeres változás mene véghez. Apó Hippokrates beszéli, hogy egykor egy ember egy tüszszentéssel rögeszméjétől szabadult meg, melyet addigelé az életre alkalmatlanná tette valamily formát mondhatunk Kaloniké nevetéséről. Eddig úgy nézte férjét, mint egy lelkét keserítő zsarnokot, mint egy bilincset , mely az ő szabad, repülni vágyó szellemét az élet száraz gondjaihoz lánczolja. — E pillanatban megváltozók nézete. Most már egy ügyefogyott lény képében jelenék meg előtte Agathon, kinek öt megóvására , vezetésére, gondviselésére,őrangyalul rendelte a sors.Büntetésül-e vagy megpróbálásul, az már most mindegy vala, elég az hogy ő elfogadá e magas szerepet, a ezzel — legalább külsőkép egész valója megváltozók. — Nem sütött, nem főzött, nem varrt, nem is mosott biz’ő azután is, részint mert nem kedvelte ezen foglalkozásokat, részint mivel férje vagyoni állapota nem is tette ezt elkerülhetlenül szükségessé. De igen is ügyelt reá, hogy a cselédség minden házi dolgot szorgalmasan, s majd miután a tapasztalás megtanító megítélni, jó móddal is végrehajtson. Fiát keze alá véve s nem csak ápolásban, hanem oktatásban is gon- sdosan részesíté, mire olvasottsága tökélyesen képesíté őt. „Az erény megszokás“ azt mondja Aristoteles, és Kalonikén is betelt, kit lassan kint a megszokás derék erényes nővé s házának nemtőjévé, férjének, ki jámbor jóhiszemben e csoda változást jókori és jól talált megriasztásának tulajdonította, segédévé, gyámolójává, boldogítójává vált és máig is az.“ (Vége következik.) Magyar könyvészet. — Könyvészetünket ma az „Album az ifjúság számára“ czimű s Prágában Haber J. L. által kiadott magyar anthologiával nyitjuk meg. Jeles kis versgyűjtemény, mely a csinos czimlapon kívül négy igen sikerült kőmetszetü képpel is van kiállítva. Ez „Album“ magyar és német nyelven szerkesztve s Dieffenbach G. Ch., B. Eötvös József, Garay János, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferencz, I Lenay Miklós, Pap Endre, Petőfi Sándor, Proschko Izidor, Szentmiklósy, Vackor Sándor s Vörösmarty Mihály válogatott költeményeikből van összeállítva. A tárgyak helyes megválasztása ajánlja azt néhány becsúszott nyelvhiba daczára; a díszes kiállítás pedig Kober J. L. urat dicséri, mint egyikét azon kevés külföldi kiadóknak, kik a magyar irodalmat méltányolva, annak saját határain túl is megismertetésére áldozattal is járulnak. — Megkaptuk a „Vasárnapi könyvtár“ harmadik évfolyamának négy első füzetét. Szerkeszti Hajnik Károly; kiadja Heckenast Gusztáv. I. fűz. Regék. Irta Jókai Mór. A jeles tollú szerzőnek már másutt is kiadott néhány regeszerű elbeszéléseinek gyűjteménye. H. III. IV. fűz. Robinson Crousoe élete és kalandjai, angol után kidolgozva, fametszetekkel. — Szokolay István is beküldte szerkesztőségünkhöz ilyeztett legújabb commentatióját: „A Magyar-, Erdély-, Horvát s Tótországba behozott közjegyzőség az öszszehasonlító jogtudomány alapján.“ Iromány példányokkal s a törvény szövegével I. füzet, 112 lap, egy toldalékkal. A czimre nézve meg kell jegyeznünk egyelőre, hogy a közjegyzőségi intézmény nem csak Magyarországba s ennek egykori melléktartományaiba hozatott be a f. évi febr. 8-án kelt cs. k. I nyiltparancs által, hanem : Galicziába, Bukovinába, a krakkói nagyherczegségbe, sőt a Szerbvajdaságba s a temesi bánságba is, mit a munka czimébe fölvenni annál kevésbbé lett volna fölösleges, minthogy annak nyomán sokan azt gondolhatnák, mintha ezen a czimből mellőzött tartományokban, különösen pedig a Szerb vajdaságban s Temesibánságban, nem is volna használható a szerző különben korszerű munkája. Ára az egész műnek 20 forint, s Bulyovszky Lilla érdekes „Útinapló“ját, bizonyosan nagy élvezettel olvassák már annak előfizetői, mert annak két kötete Boldini nyomdájából Pesten, 80 rétben, igen csinosan kiállítva 162, s 196. lapon, már jó ideje forgalomba bocsáttatott. Szükségtelennek tartjuk e szellemdús tollal irt naplót bővebben ajánlani most, miután azt írhatjuk, hogy ez ezer példányon fölül nyomatott olvasmányból már alig van rendelkezés alatt 50 példány Geibel Károly könyvkereskedésében. Kik még mielőbb olvasni akarják, a vétellel ne késlekedjenek. — A termékeny tollú encyclopaedists Aszaay Józseftől ismét egy uj munka került ki sajtó alól; czime: „Eszmék az élet napfogyatkozásai, seáhottáró 1. Pest, 1858. Nyomatott Beimel J. és Kozma Vazulnál 139 1. Ára 1 ft 20 kr. pp. Érdekes életbölcselmi florilegium. telefon szerkesztő : ftÁDASKAY LAJOS. K . L F 0 1, It Anglia. A felsőház f. hó 8-ki ülésében a zsidóbill keresztül ment a bizottmányon néhány lényegtelen módositással és azon Mariborough hy által indítványozott czikk hozzáadása mellett, melynél fogva egy zsidónak sincs megengedve, a koronának az egyházi állások betöltésénél tanácsot osztogatni. Az alsó ház jul. 8-ki üléséről, melyben az indiai bili a harmadik felolvasáson is keresztül ment, részletes tudósítások érkeztek. Hankey azt kérdezi, hogy mily állása lesz jövőben a keletindiai társulatnak, mely kiváltsági oklevéllel bír. A földlicitor azt válaszolja, hogy a bilt a társulattól csupán a kormányhatalmat veszi el, egyéb jogait és működéseit pedig illetetlenül hagyja. Sir C. Perry rászalja a tanácskamra felállíttatását s az egész bilinek nem jósol több mint 4—5 évi tartamot. Palmerston lord szintén hiányosnak tartja a tanácskamra szerkezetét, azonban mégis örömmel adja rá szavazatát, mert e bili nagy és fontos elvet valósít. Roebuck ezután egész helvességgel kel ki a bili ellen. Russell azonban pártolására kel annak, s nem szeretné, ha az Roebuck átka mellett kerülne harmadik felolvasás alá s azért igyekszik annak egy pár valóban jó tulajdonságait kiemelni. Egyébiránt ő is azt hiszi, hogy annak még revisión kellene átmennie, úgy is még sok fontos kérdés van még hátra, a.m. a földbirtok, a bérleti jog, a hadsereg, a mákony, a sóadó, meg egyebek, melyek utólag még alapos megvitatást igényelnek. Erre a kincstár-kancellár köszönetet mond a háznak, hogy oly őszinteséggel tárgyalta e rendszabályt, mely az ő nézete szerint India kormányzatára jótékony befolyással lesz, mire a bili harmadszor is felolvastatott. L. Derbynél f. hó 8-n egy küldöttség jelent meg, hogy a rabszolgakereskedés gyorsabb elnyomatása iránt javaslatokat tegyen. A miniszerelnök válaszában kijelenté, hogy a küldöttség célzataival tökéletesen egyetért. Magasztald azon becsületességet, melylyel a brazíliai kormány szerződéses kötelességeit teljesíti, s azon reményét fejezi ki, hogy Spanyolország a britt kormány előterjesztéseit mégis figyelembe veendi, úgy hogy kényszerítő rendszabályokra nem lesz szükség. Ő úgymond tovább nem kételkedhetik azon, hogy a franczia négerköltöztetés valósággal nem egyéb mint rabszolgakereskedés ; a kormány reméli a franczia császárt erről meggyőzhetni s III. Napóleon császár azon óhajtása iránt , a rabszolgaságot megszüntetni, teljes bizalommal viseltetik. A kormány a chinai kukikot az angol gyarmatokban a lehető legjobb bánásmódban igyekszik részesíttetni. Ő nincs azon véleményben,hogy a cubai termények kizáratása az angol piaczokról (föltéve, hogy a parliament ily rendszabályhoz beleegyezését adná) Cubára bárminő befolyást is gyakorolna, mivel e terményeket ekkor más országok vásárolnák össze s harmadik kézen keresztül jutnának az angol piaczokra. Az indiai fölkelés kitörése alkalmával mint tudva van a csapaterősítések küldése körül előfordult mulasztások miatt. Palmerston és az indiai társulat kölcsönösen tevének egymásnak szemrehányásokat. A parliament akkor e mulasztások megvizsgálása végett bizottmányt nevezett ki, s ez most zajos viták után, az előfordult összes mulasztásokat egy szónyi többséggel kizárólag a volt ministerelnöknek róta föl s 8 szóval 4 ellen szerencsekivánatot szavahiszik, ha Palmerston még hivatalban lenne, ezen határozat csak oly súlyosan sújtaná őt, mint annak idején a krimiai vizsgálat az Aberdeen kabinetet. Csak azon körülménynek, hogy az ülésszak már nagyon előrehaladt, köszönhetendő most is a lord,ha a megrovó szavazattól megmenekszik. Francziaország. Párisi levelek szerint a nemességi törvény tehát mégis végrehajtás alá kerül. A „Moniteur“ közli az igazság- Ügyministernek még jan. 19-diki köriratát a csász. törvényszék főállamügyészeihez, melyben őket az uj törvénynek eszélylyel és szilárdsággal leendő végrehajtására felszólítja; azonban mielőtt a 259 t. ez. elleni valamely vétség üldözéséhez fognának, mindannyiszor előbb hozzá forduljanak s tőle utasításokat kérjenek. Az uj törvény e szerint mindenki számára van ugyan hozva, de csak azokra fog alkalmaztatni, kiket az igazságügyminiszer megjelölend. Svéczia: A scandinavismus, mely folyvást roppant népszerűséggel bir Svécziában, júl 4-kén Ramlosában Helsingborg mellett a Sund svéd partján gyülekezetet tartott. 5—6 ezer ember, köztük 1000—1500 dán vett részt e manifestatioban, melynek alkalmával számos beszédeket tartottak a scandinavismusról s Svéczia intézményeinek a dán és norvég demokratikusabb intézményekhez való alkalmaztatásáról. A belügyiül a külügyekre térvén át, némely szónokok megtámadák Németország követeléseit, és egy svéd hadnagy dicsőítő VII. Frigyes dán királyt azért, mivel 1848-ban a német szövetség megtámadásának erélyesen ellenállt. Egy dán pedig Oszkár királyt elteté, s azon reményét fejezé ki, hogy azon esetben, ha a békeohajok daczára, a dánok kénytelenek lennének háborúba ereszkedni , egy skandináv hadsereg fogna velük egyesülni Dánia védelmére. Az egészet lakoma koronázta meg. Spanyolország. A spanyol kormány folyvást a különböző közigágak fensőbb személyzetének tisztázásával foglalkozik s a legerélyesb rendszabályokhoz nyúl az absolut és clericális párt ellen. A toledói érsek parancsot kapott, hogy Madridot azonnal elhagyja és érseki székhelyére visszamenjen. Hasonló parancsot kapott az indiai patriarcha, s a királynő gyóntató atyja a santiagói érsek helyét a sevillai érsek foglalandja el. O’Donnell írigy másrészt a hadügyministérium- ban összehíva a rendelkezés alatt álló táborno-kokat, s kijelenté nekik, hogy bárki közülük az új kormány ellen legcsekélyebb ellenzéki tényt követ el, ezt ő azonnal a fővárosból eltávolítandja. Ortega töb már parancsot kapott, hogy Columnába menjen. Egy más rendszabályt is bizonyára kedvezően fogadand a közvélemény, s ez az ostromállapotnak Barcelonában és egész Cataloniában megszüntetése , mely az „Indépendance belge“ szerint már el van fogadva. Az ország azon többi részei, melyek még folyvást kivételes kormányzat alatt állnak, legközelebb szintén a köztörvény alá fognának helyeztetni. Ugyanakkor a belügyminiszer újabb elégtételt és újabb biztosítékot ad a progressisztáknak, azáltal, hogy tagjai közül többeket polgár kormányzókká nevezett ki. Végre a sajtótörvényre nézve jelentik a ministeri lapok, hogy a kormány nem fogja ugyanazt eltörölni, azonban oly módosítványokat teend abban, melyek a hírlapírók érdekeire nézve előnyösek lesznek. Az „Ind. beige“ erre azon megjegyzést teszi, hogy a kormánynak nem annyira a hírlapírók, mint a sajtó szabadságának érdekeiről kellene gondoskodnia. Távirati tudósítások. London, jul. 12. Hivatalok in dochinai posta. A mohamedánok Dzseddáhban Arábiában, jun. 15-én a franczia consult, az angol alconsult s 20 keresztényt agyonvertek, s mindkét consulsági épületet kirabolták. 26 keresztény a „Cyclops“ hajón megmenekült. — A hedzsászi főkormányzó 800 emberrel oda indult. Hamburg, júl. 11. A „Börsenhallé“nek Kopenhágából jelentik, hogy a ministeri válságot bevégzettnek lehet tekinteni. Azon közlés megerősíttetik, miszerint a ministerelnök veszi át ideiglenesen a külügyi tárczát. Hírszerint a kormánynak a német szövetséghez intézett válasza már elindíttatott. Kalkuttából, jun. - ről jelentik : Az angolok Gyakorba benyomultak. Chinából azon tudósítás érkezett, mikop a szövetséges hajóhadak ápril 29-én a pe y hói öbölben voltak, hogy a folyamtorkolat fölött uralgó erődöket megtámadják. Az alkudozások, úgy látszik eddig elő semmi eredményre sem vezettek. Triest, jul 12. Raguzából közlik, hogy Husszein pasa f. hó 9-kén, egy török gőzösön onnan elutazott. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. A nemzeti színpadon: „Lammermoori Lucia.“ Opera 3 felv. A pesti német szinpad on :„Die Frau Wirthin.“ Charakterbild mit Gesang in 3 Akten Megérkeztek. Jul. 12. Gr. Erdödy István csk. kamarás Debreczenböl Bartál György cs. k. udv.tanácsos Pozsonból. Drevenyák Ferencz cs. k. nyug. orsz. törv. elnök Bécsböl. Dunavizállás:jul. 13 estve: 5'6"0'" 0 fölött. 0—10. reg Bécsi börze. jul. 13. jul. 12 Nemzeti kölcsön. °/» 83 «/,/, 84 Metallique *, „ 82%. 82‘3/16 Magyar földteherment. köt. 833 4 837« Államkötelezvény 5“ . . 310 „ 1839. . 1333/4 133'/, „ 1854.476 109 */4 109 V« Éjszaki vaspálya . . 165'/, Államvasutrészv. 067$ 261/4 Tiszai „ ... 99V, Ferencz József keleti— 45'/4 Pozson-nagyszombati. . . —1, 17 „ elsőségi— 27 Hamburg .......................... 77 763/4 Bankrészvény .... 968»/, 967 Hitelintézet..................... 238 236 Dunagőzhajózási .... 539 537 Pesti lánczhid .....1059 Augsburg.......................... 105 »/8 106 V8 London ...................... 10 12 10 12 Cs. k. arany .... 77s7 Meteorologiai észleletek Budán. Julius 11. 916 2© *« a ca g a a » t» g c Jo« 5 © *3 •© CLio °S ›3 © to« lgO 5* ‡ Im 68 ›« Oh ›Ph jao00 o •©64 +3 flb£·9 O AUt *2 a I <8 I u O *’■' 9 ojj ©* ® 2 o ® 64 is CG o 68ao> JA ' 20 ’S 6ó.r. 26.d. lOc.e. Köz. Alég |331.81 +18 332.21 -1-20, 331.98 +15. |332.00| +17 ózon tartalma .0 5.26157 .0 4.04A7 51 4.0054 814.77,49 4.D.ny| 3 Ny, 2 Ny, Ny Ny 6 ó. 2. est. 10 ó. 5.