Budapesti Hírlap, 1858. december (275-299. szám)

1858-12-01 / 275. szám

A legfontosabb napi kérdésnek, a birtokren­dezési ügynek állását illetőleg, megjegyezvén hogy már különösen a jászságnak egy köz­sége sincs , melynek egy vagy más birtokára nézve a rendezésben része­se volna, sőt már a hátralevő még rendezetlen birtokokat mondhat­juk kivételeknek, legközelebb következő legújabb adatokat iktatok ide : October 25-kén a jász­felső­szentgyörgyi, October 28. és 29-kén a Já­­kóhalmához tartozó puszta­szent­lászlói, nov. 3. 4. 5-kén a jászapáti belső és apáti-hevesiványi határoknak tagosításra vonatkozó mérnöki mun­kálatai hitelesíttettek meg, legközelebb, épen a napokban ugyanez Halason van szőnyegen, hol az eddig fönnforgott rendkívüli nehézségek szin­tén le vannak már győzve. Bécs, nov. 29. , cs. k. Apostoli Felsége, a Brü­nnbeni legmagasb mutatás alkalmából, 2500 austr. értékű forintnyi összeget méltóztatott kegy-ajándékul a britnni s a környékbeli szegények számára legkegyelmesebben adományozni, mely összegből 1000 ft ujkrajczárokban, Born es. k. kor­mány-tanácsos s rendőrigazgató urnak tüsténti ki­osztás végett már átadatott; az összeg többi része szintén­­rendeltetési helyére fog juttatni. — Csá­szár Ő Felsége tegnap délután az álalános kórházat látogatással tisztelé meg, s huzamosb ideig maradt a hagymázban súlyosan szenvedő betegek szobáiban, kiknek ezen legmagasb látogatás szem­látomást valódi vigaszul szolgált. — Ferdinánd­ Miksa Főherczeg Főkormányzó ur, és Sarolta Főherczegnő 0 cs. Fenségeik, f. hó 21-én Man­­t­u­á­b­a­n jelen voltak az irgalmas testvérek uj kór­házának ünnepélyes fölszentelésén s az alapítványi okmányt aláirták. 0 cs. Fenségeik folyvást jelenlé­tükkel tisztelik meg a város jótékony­ intézeteit, s annak nevezetességeit megszemlélik. A színházban zajos örömmel üdvözöltettek. A „Gaz­ di Mantova“ szerint Ő cs. Fenségeik a polgári kórháznak 500, a szegénye­s dologházaknak 600, a fiú s leány-ár­vaháznak 200—200, az izraelita dolog­intézetnek s az irgalmas testvérek kórházának 300—300 ftot ajándékoztak. — Károly­ Lajos Főherczeg- Helytartó ur ő cs. Fensége megengedte , hogy Inns­bruck városának az eddigi urtérből s a reáliskolás kert telkeiből maradt nagyobb tere Margittér, s az ahhoz vezető szép polgárutcza Károly-utcza neévvel ruháztathassék föl. — A prágai kereskedelmi kamra, az élelmisze­rek árai iránt adott szavazatában az 1846—57-ig be­állott áremelkedést illetőleg czélszerű­ közigazgatási rendszabályokul,legközelebb Prágának élelmiszerek­kel ellátása tekintetéből, a következőket inditvá­­nyozá: 1) a prágai vásári rendtartás korszerű reform­ját; 2) azon gabná­­s lisztből behajtott adónak, mely Prágába vitetik, ott nem adatik el s azért ismét ki­­szállittatik, visszatérítését; 8) a hús és sü­teménydij megszüntetését; 4) a pék-, s mészáros-üzlet fölsza­badítását ; 5) az új építéseknél a házadó-mentesség meghosszabbítását. NAPIHÍREK ÉS ESEMÉNYEK. Budapest december 1. * A nagy­kereskedői kebelzet múlt szom­baton tartott ülésében legfőbb tárgy a szabad­raktár létesítése volt. Átalán el­len ismerve, hogy egy ily raktárnak létrejötte Pestre nézve életkérdés, minélfogva elhatározták, hogy a városi képviseletet, valamint a kereskedelmi és iparkamrát ez ügy tá­mogatására fölkérendik. A vasárnapi iskolát illető­leg határozattá tett, hogy a kebélzet részéről egy felügyelőség szerveztessék, mely gondoskodni fog, hogy a tánc,nézők iskolalátogatása a kivánalmaknak jobban megfeleljen. * Schumann Wieck Klára assz. harma­dik és utolsó hangversenye holnap déli 12 órakor következő programmal fog végbemenni: 1) Trio (D moll) 63 mű Schumann Róberttől, előadják H­u­ber Károly és József urak és a hangversenyző nő. 2)Dalok Mendelssohn és Schuberttől énekli Ellingerné assz. 8) Gavotte Bachtól, Scherzo As der Sonate­ból Weber K. M-tól, előadja a hangversenyző nő. 4) Változatok Beethoven Eroica simphonia thémája fö­lött zongorára Beethoventől, előadja a hangver­senyző nő. 5) Dalok Schumanntól énekli Ellingerné assz. 6) Nocturne Chopintől, Allegretto és Presto Scarlati Dömétől, előadja a hangversenyző nő. * A „Férfi divatközlöny“ czimű szabó szaklap téli illetményének kiadása után, melylyel ez év be van fejezve, egyelőre egyszersmind pályafutását is bevégezte. * F. hó 30 n a dunaföldvári cs. k. sóhivatal meg­szűnt, és sóárulását megszüntette * F. évi dec. 1 jétől fogva a cs. k. szabadalma­zott tiszai vaspálya távirda állomásai: Csaba, Gyoma, Karczag, Mező-Berény, Mező-Tur és Püspök-La­­dány — a német-austriai távirda-egyleten belül távirati sürgönyök fölvételére és továbbszállítására fölhatalmaz­ták. *Szegeden az utczák kikövezésével és a jár­dákkal már annyira előre mentek, hogy e munkák a jövő nyárra be is lesznek fejezve. A kövezés körüli erélyt a reáfordított tőkék is mutatják. A jövő évre 30,000 ftot adtak e czélra, azonkívül még 60,000 ft értékű nemzeti kölcsön is erre fog adatni, továbbá a közönség 4000 holdat tevő tápéi földjeinek ha­szonbére is erre fordíttatik, valamint a 12,000 ftot jövedelmező kövezeti vám. A kövezet szép koczka­­kövekkel történik, a járdák mindenütt alkalmaztat­nak. Egy nagy laktanya építtetéséről is van szó. Nem kevésbbé éber gonddal mozdíttatnak elő a szellemi érdekek. A Koronaherczeg 0 cs. Fensége születése alkalmából indítványozott főreáliskola megnyitását már a jövő tanévre ígérik. S hogy a fennálló alreáliskola növendékei magukat a főreál részére kellőkép kiképezhessék, egy jól rendezett átmeneti osztály szerveztetek , mi­által az ed­digi akadályok mellőzve vannak. A társasélet elevenebbé tételére igen sokat fog tenni azon nagy­szerű park, mely az ujszegedi parton létesül, s mely 10,000 fa és bokor elültetésével már örvendetesen megkezdetett. Az utczavilágitás is tetemesen javult. Hol eddig az utczavilágitást nevéről is alig ismerték, ott jelenleg 500 lámpánál több ég, s a bérlők által becsületesen tápláltatik. A színház, melyben az elő­adások látogatás hiánya miatt egy időre megszűntek, az érdemdún polgármester úr közbenjárása folytán szebb jövőnek örvend, mert páholyai mind kibérel­­vék s a többi helyek nagyrésze is negyedfél hónapra biztosítva van annyira, hogy Szabó igazgató úr költségeit legalább födezik. A Császárné Ő Felsége legmagasb névnapja ünnepén adott tánc­­­ vigalom igen fényes volt, a város tekintélyesbjei ál­tal látogattatok. * Brassóból, nov. 2- ról jelentik, hogy a brassói bánya- és hutarészvény társulat két millióra szabott részvénytőkéjéből, melyből a közgyűlésig már 1,400,000 ft el volt vállalva, a közelebbi na­pokban egy a vállalat javára többszörösen tevékeny bizottmányi tag buzgalma folytán 300,000 ft egy összegben íratott alá. Ezen aláírás nagyrészt az er­délyi síkföld, Temesvár, Pest, Brünn stb megbízása és számadására történt. Az idevaló piacz és Bécs abban legkisebb részt sem vettek. A brassói bánya- és huta-társulat méltán köszönettel tartozik e bizott­mányi tagjának, miután e jelentékeny aláírás követ­keztében még csak 300,000 ft értékű részvény ma­radt fönn kiadatlanul, s erre is hasonlókép már te­temes bécsi ajánlkozások jelentettek be. * A hollandi lapok K o e k o e k festész halála hi­­rével hirtelenkedtek. A művész súlyosan beteg volt ugyan, de egésségi állapota néhány nap óta javult. Tárgyalási terem­. (A pesti cs. k. országos törvényszék előtt f. évi nov. 26-án tolvajlási bűntett miatt tartott végtárgyalás.) A tényálladék a következő : V. János építőmester f. évi September 5-n a pesti cs. k. I. számú rendőrbiztosságnál azon jelentést téve, miszerint f. é. aug. 21-én est­e 6 órától aug. 23 ig reggeli 8 óráig záratlan szekrény fiókjában volt 11 db 1000 pftos bankjegyei közöl, egy 1000 pft bank­jegy elveszett, a­nélkül, hogy annak elvitelével va­lakit gyanúsítani tudna. 1858. sept. 3-n T. Erzsébet házmesternője által arról értesült, hogy a pénz el­vesztéséig nála szolgált cseléd M. Eleonora magának uj ruhákat csináltatott, s arany fülbevalókon kívül egyéb apróságokat vásárolt, melyek házmesternője előtt föltűntek, kinek kérdésére, hogy honnan szerezte mindazokat, M. Eleonora azt válaszolá, hogy a G. B. szolgálatában lévő M. János inastól kapta, ki neki szeretője. Minek folytán M. Eleonora és M. János elfogat­tak , s a cs. kir. rendőrség által rögtön házmotozás tartatván, ez alkalommal M. Eleonora ládájában több vásárlótt ruhák s ékszereken kivül 3 db iOO port bankjegy találtatott, kérdeztetve , honnét sze­rezte, M. Eleonóra azt adá elő, hogy ezelőtt 5 nap­pal a Duna partján 5 db 100 bankjegyet talált. A két egyén a cs.k.orsz.törvényszéknek átszolgáltatván a vizsgálat a következőket eredményezé. V. János építőmester és G. Bertalan urak hit alatt azt adták elő , miszerint az elsőtől záratlan éjjeli szekrénye fiókjából egy db 1000 p­ofrt bank­jegy, az utóbbitól pedig azon idő alatt, még M. János nála szolgálatban, M. Eleonora pedig napszámban volt, különbféle tárgyak, összesen 23 pfrt érték­ben ellopattak. M. Eleonora pesti szül. 28 éves, r. kath., haja­don szolgáló vallja, miszerint ő V. János építőmes­ternél szolgálván, egy alkalommal, midőn a szobá­kat tisztogatta, a földön egy 1000 ft bankjegyet talált, mit a ládájában zárt, három nap múlva ezen bankjegyet M. János szeretőjéhez vitte, kit azon­ban otthon nem talált, s igy a bankjegyet az ab­lakon keresztül szobájába dobta s eltávozott. Midőn pedig M. Jánossal találkozott, kérdésére, hogy a pénzt hol szerezte, azt válaszolá, hogy azt a­z év­ben a nyáron kivilágítás alkalmával az utczán ta­lálta, s ezt arra szólita föl, hogy a bankjegyet váltsa fel s abból részükre vásárlásokat tegyen. A G. B. úrtól ellopott tárgyakra azt adja elő, hogy azok egy részét ajándékba kapta, a többit pedig azon idő alatt, midőn ő mint napszámosnő ott dolgozott, a kályhalyukban találta. M. János pilis­szántói születésű, 28 éves, r. k., nőtlen, urasági inas vallomásában azt ter­jeszti elő, miszerint f. évi aug. egyik estvéjén haza menvén, az asztalán papírba tekerve egy 1006 pftos bankjegyet talált, ő ezen igen megijedt, más­nap M. Eleonórához ment, ki neki azt mondta, hogy ezen bankjegyet néhány nappal előbb a gazdája la­kása előtti lépcsőkön találta, s őt fölszólitá, hogy azt váltsa fel, s részükre szükséges vásárlásokat te­gyen.­­ M. Eleonóra szavának hitelt adott, s ré­szére szükséges ruhavásárlásokat tett; a többi G. B. úrtól elveszett tárgyakról pedig tudomása nincs. A cs. k. törvényszék által M. Eleonóra a bt 171. 173. 176. II. b. e. alá eső tolvajlási bűntett, M. Já­nos pedig a bt. 175. §. tolvajlásbani bünrészesség miatt vádállapotba helyeztetvén a végtárgyalás al­kalmával vádlottak a vizsgálat alatt tett vallomá­saikat ismételték. Miután a tanuk vallomásaikat lé­nyegben nem változtatták s a tárgyra vonatkozó szükséges okiratok felolvastattak, a cs. kir. állam­ügyészség általi indítványtétel után a cs. kir. orszá­gos törvényszék következő ítéletet hirdetett ki. M. Eleonóra a btk. 171, 173, 176 §. b- c pontja alá eső tolvajlási bűntettben, M. János pedig a btk. 185. § alá eső tolvajlási bűnrészesség miatt bűnösök­nek találtatván, M. Eleonora a bpt. 286 § a alkal­­ m­mi L F Ö L u. Francziaország. A „K. Z.“ egy levelezése arról értesít, mikép a franczia kormánynak leg­újabb biztosításait nem annyira a börzén tapasz­talt rettegés, mint K. Hübner tett kérdései idéz­ték elő. Remélik most, hogy a „Presse“ czikke, mely ezen egész ijedelmet okozta, a „Patrie“ czikke által meg lesz semmisítve.A­mit a „Presse“ mondott,így szólnak a félhivatalos forrásból eredő biztosítások, az csak magán nézete e lapnak. Állítva volt, hogy ezen czikk csak az európai közvélemény ütemére akart tapintani; ha igen, úgy elérte czélját; a bonapartista harczi párt Európában általában épen semmi bizalmat sem kelt, legkevésbbé pedig olasz vágyako­­dásaival; külföldön az európai béke barát­­jai tartatnak a császári kormány legjobb barátjainak. B. Hübner állítólag igen meg van a „Journal des Debate“ csikkével elégedve, melyben finom gunyorral jön értésül adva, hogy Francziaország jelen belhelyzeténél fogva nem táplálhat rész terveket Austria ellen. Mi az oro­szok áskálódásait Olaszországban illeti, úgy látszik hogy ezeket újabban kissé óvatosabban űzik. Legalább a „Nord“ párisi tudósítói néhány nap óta nagyon láthatóan annak mutogatásában fáradoznak, hogy Oroszország Olaszországban se földet se dicsőséget nem keres. Közlöttük tegnap a „Wien. Zrg“-nak a párisi „Presse“ harczias csikkére adott válaszát; táv­irati kivonatban közlöttük egyszersmind a „J­o­­urnal des Debats“ viszonzatának tartalmát is; adjuk most ez utóbbit majdnem teljes szö­vege szerint: „Alig fognak bennünket Austria iránti részrehaj-­­ lással és még kevesbbé Olaszország iránti közön­-­­ nyel vádolhatni, de nem fojthatjuk el bámulatunkat afölött,mint akarnak Francziaország részéről egy szö­vetséges hatalomnak csak amúgy háborút üzenni, a­nélkül hogy csak egy alapos ok is volna reá. A pana­szokat, melyeket ellene emelnek, ezekben foglalják öszsze, hogy Olaszországot megszállva tartja s épen nem úgy teszi magát, mintha jóakaratukig el akarna vonulni; hogy állása Olaszországban jelenleg any­­nyira fölcsavart, hogy maga nyúlna támadáshoz, ha nem sietnének n­­eki a háborút megüzenni. Ezen pom­pás okoskodásnak az által teszik föl a koronát, hogy az örök béke híveinek vallják magukat azon föltétel alatt, hogy még egy pic­ike háborút Austria ellen megélhessenek. Álmodni hiszünk, ezeket olvasva. Vájjon ismét fölébresztendik-e azon régi esztelen el­méleteket, melyek szerint Francziaországnak min­Temesvár, nov. 20. Említettem már néhányszor, hogy a kereskedelmi kamara szorgalmasan nyomozza az okokat, melyek Temesvár eddig első gabnake­­­reskedését háttérbe sülyeszték, s puhatolja a módo­kat, mikkel azt korábbi virágzására emelni lehetne. A részletes bonczolást jelenleg mellőzve,csak azt je­lenthetem, hogy már a kamra legújabb évi jelenté­sében ki van mutatva, miként Temesvár város nem­­­ annyira sok, mint sokféle vámfélével terheli úgy a­­ vevőt mint az eladót, s óvást tesz azon szállongó hír ellen, hogy a behozókon kívül a kivivők is illetéke­k­kel terheltetnek, miután erre a városnak semmi­­ látható joga nincs; a cs. k. építészeti igazgatóság­­ sem vesz hajóvámot, ámbár évenként százezreket­­ ad ki a Béga javítására. Az óvás hiában volt, a vá­ros behozta a hajóvámot, még pedig nem csak (mi ellen senki sem tesz kifogást) idegen hajókra, ha­nem a helybeli adózók hajóira is, minden tetti út után. Ez intézkedés több kárt fog tenni mint valódi hasznot hozand, mert a 26 kr vámot 80 hajóra 10­­ úttal sokszorozva csak 200 frt jövedelmet ad a bér­ben igaztalanságot ismét jóvátennie, s mint korábban , ■ j . .... . . , mondák , a zsarnokok természetes ellenségének lofk’ “ ο"d'rect Je8*te8‘f‚ mi e miatt a for w (VillAm ham­atlávon, a h­arnoro horn m 11 ir n I w* biani. kell lennie? Nem hisszük, hogy Francziaországnak ily kalandok iránt még ízlése legyen; tudja, hogy ha még dicsőséggel játszuk is e szerepet, az mégis az áldozatokért igen roszul fizet. Azonkívül némi kétségek is támadtak benne ezen nemeslelkű ke­resztes hadjáratok jogossága iránt, s most egyetért Európával arra nézve, hogy a szerződések tisztelése egy polgári sult nemzet első kötelességeinek egyike. „Be kell vallanunk, folytatja tovább, hogy e pillanatban Francziaország és Austria közti hábo­rúra semmi okot, sőt helyesebben semmi ürügyet sem látunk. Tovább megyünk és megvalljuk , hogy bár reméljük , miszerint ily háború Olaszország füg­getlenségére nézve elől­yösen végződnék , mégis oly komoly válságot, melynek eredményének, bármi­lyen lenne is az, országunkra mély tartós behatást kellene gyakorolni, nem látnék aggály nélkül meg­kezdetni. Azok, kik az ily válságot oly fölületesen, oly nyugodt szívvel idézik elő, azt látszanak hinni, hogy csupán egyszerűen Francziaország és Austria közti párbaj forog kérdés alatt, oly párbaj, melyet a tétlen Európa tetszéssel nézne. Ez valóban furcsa képzelet a világ állásáról és azon viszonyokról, melyek Európa katonai hatalmait összekötik Nem egészen észszerű azt hinni, mikép Németország kö­s­zönyösen nézhetné, hogy Francziaország Austriát Olaszországban minden igaz ok nélkül megtámadja, s nem észszerűbb azt gondolni, hogy Anglia, hón alá csapott fegyverrel, láthatná Németország inva­­sióját. Még ha ily békés magatartás megfelelne is a kormányok ízlésének, az mégis nem lenne a népek ínye szerinti, s ha Francziaországot rá akarnák bírni, hogy Európa nyugalmát megzavarja, a­nélkül hogy erre törvényes, valóban komoly okok által kényszerítve lenne, úgy nem szabad előtte az ily eljárásnak kimaradhatlan következményeit sem eltitkolni. Nem ártatlan előjáték forog itt­hőn, mint azt velünk elhitetni akarnák, arra rendel­tetve, hogy az általános és örök béke pásztor-örömét ínyünk­höz jobban elkészítsék, melyet nekünk mind­azok oly jóakarólag ígérnek, kik a fegyvert kezünkbe szoritni szeretnék; hosszú komoly, igen valószínű­leg általános háború van itt kérdésben, mely az abba bonyolódottak mindnyájának nem egy csa­pást készítene elő. Valóban ha országunkat vala­mely igazságos oknál fogva ilynemű vitályba látnak bonyolítva, épen nem csüggednénk el miatta és e ke­mény próbát jó polgárokul fogadnák. De ha egy nép valamely háborúban teljes erejét meg akarja tartani, nyugodt lelki­ismerettel kell azt megkezdenie ; nem szabad hogy azt igaztalanság által akár kívánta akár előidézte, s m­ég kevésbbé minden más ok nél­kül kezdette legyen, mint hogy szomszédjai talán ke­vesebb ízléssel viseltetnek a haladás iránt és szerző­dések által­ biztositott területet bírnak. Szomszéd­jainak azt mondani a költővel: „nasus displicuit tuus­­s őket megrohanni , nem egy igazsá­gos eszes nemzet dolga. Ez nem igazolása egy háborúnak, még ha titkos czélja a világ újjászülése is az arany­kor helyreállítása lenne is. Azonban daczára néhány lap ily hangjának Francziaország részéről nincs ilyesmitől mit tartani; tudjuk tapasz­­­talatból, hogy azon lapok, melyek Európát fenye­getik és kihívják, távol vannak attól, hogy a kor­mány szándékait és igaz c­élzatait ismernék.“ Hogy egyes franczia lapoknak oly hangja,mint a fönt megrótt, főleg az érdekelt félszigeten nagy hatást gerjeszt, ez természetes. S valóban a „Co­­urrier du Dimanche“ igen élénk színekkel festi az Olaszországban, Rómában, Nápolyban, Szár­­diniában s egyebütt uralkodó izgalmat; termé­szetesen­ nem nézhetik közönynyel, hogy minden oldalról jelentik az Austria és Szárdinia közti összeütközés bekövetkeztét, kivált ha még oly hírrel is tetézik, hogy Bourbaki tök már ezelőtt három héttel egy franczia alpesi sereg parancs­nokává neveztetett. S ha ez vak hir is, s ha nem igaz is, hogy a szárd király, ki soha beszédet nem tartott, azokat mondá a­mik róla mondva valónak, az mégis nem maradhat hatás nélkül, hogy a franczia lapok, mint p. a „Gourr. du Dim.“ is, habár a harczi híreknek egyelőre el­hallgatását várja is, az összeütközésnek távo­libb időben bekövetkeztét mégis jósolja. Egye­lőre azonban, mint mondja, intést kaptak a la­pok, hogy a harczias húr oka kissé szelidebben pengessék. Olaszország, Nizza, nov. 27. Az itt megje­lenő „Avenir“ jelenti, hogy a franczia rendőrség 13 Francziaországból kiutasított piemonti mun­kást a szárdhatárig kisért; az utóbbiak egyike megszökött, a többiek pedig, mint a­kik komoly fondorlatok gyanújában állanak, a szárd hatósá­goknak adattak át­marása mellett a bt. 179 §. szerint kétévi súlyos, M. János pedig a btk. 54 §. tekintetbe vételével a btk. 186 § hoz képest négy havi börtönre ítéltettek. Gazdaság, ipar és kereskedelem.­ galom hanyatlásából a városra háramlik, alig kiszá­mítható, bebizonyodott dolog lévén, hogy a kereske­dés közvetve tömérdek hasznot hajt, mint kenyér­adó a munkások, hajósok, fogadósok, apróárusok­nak, de mely hasznok a vám által tetemesen csök­kentetnek.­ A városi hatóság a hajótulajdonosok el­lenfolyamodását visszautasítván, az ügy a kereske­delmi kamara elé került, mely nem fogja elmulasz­tani, az ügyet valódi mibenlétében kifejtve ajánló­­lag terjeszteni felsőbb határozás alá. Egyéb vámok is kétszeres, sőt háromszoros magasságra emeltettek , így egy idegen üres hajó, mely eddig 30 pkr fizetett,­­ jelenleg 1 frt 5 kr, egy kocsisló 2 pk , most 6 új kr,­­ két ló 14 kr, 4 ló 24 kr ; mindamellett a bér csak 3000 frttal ment fölebb, s ennek daczára deficitben van a bérlő, részint a vasút, részint más okok miatt. 1. 1. SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. Anemzeti színpadon: „Egy bukás si­kere.“ Eredeti vígjáték 3 felv. Dobsa Lajostól. A pesti német színpadon : Zum Beaten des städtischen Waisenhauses: „Der Mann mit der eisernen Maske.“ Dramatisches Gemälde in 5 Aufs. Bécsi börze nov. 30 Austriai pénzértékben. Metallique 5" 0 ..... 85.90 Nemzeti kölcsön 5"0 . ... 86.25 Metallique 4‘/2°/o ■ I ! • j — Államsorsjegy 1834 ....­­ B....................B­KM 1864. .... — Magyar földteherment. köt. 5° . . . 85.15 Nemz. bankrészvény .... . . 968 Hitelintézet 200 ft A. É. . . . 246 Éjszaki vaspálya 1. 1000 ft B. É. . — Államvasut 200 ft B. É. (50% befizet.) 263 90 Cs. k arany . 4.855/1 p Dilim vizár­lás : nov. 30. estve: 5' 9' 6'" 0 fölött l'effio*» HicrUá’s fd­ö : NADASKA* IsAJOS. ileteorologiai észlelések Budán. November 24 1 .' :©M •© _! g « ©CO a ' o a S P 2 O« *© *© 4 gő >>' S.w ej JA © 4 *3 1* 4 ©0 -0 ■lí | 4 'n •4 £L<i3 © «2 sr I ■oi J. »1 o © © 8 © © e* on OQ •© —; © 4 bű 0 •© o © > g © tffl 4 • a. > 4 . OQ *E 0. 90 M Jé &DKC •© '’S 6 o.r.i 2ó.d. ,i 334.89+4.0 (1.301943 Du Hg|— 335.00-j-1.5 1.52 67 1Do .—— (335.804-2.0 11.40 845 Do 1—.— 1335.234-16 J 1.41182— |5 A lég­ozon tartalma 0­—10. reg. 66. 2. est. 10 a. 2

Next