Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)

1859-03-01 / 48. szám

Egyébiránt Napóleon hg ellen"a törvényhozó gyűlésben is nagynak ' mondják a fölindulást, úgy hogy arról is van szó, miszerint az algíri hitelek engedélyezésekor módosítványt fognak benyújtani. — Per­­signyről hallatszik, mikép folyvást a legerélyesebben nyilatkozik a béke mellett. Többek közt azt mondta volna, hogy ha Francziaország és Szardínia közt közvetlen kötelezések léteznének is, azoknak is szét kell szakíttatniok, miután oly kis állam kedvéért nem lehet Eu­rópát általános háborúba taszítani. — Pelissier tök mindig otthono­­nosabban érzi magát Angliában, a háború gondolatától idegenkedik, s ő maga mondja, mikép a kínált főparancsnokságot udvariasam el­utasította és — qu’il aille lui-même au nom du diable. (Cowley lord küldetése.) A „Patrie“ egy nyilván félhi­vatalos közleményben a lord küldetését igen jelentősnek mondja. A nélkül azonban, hogy e jelentősséget túlozni vagy e küldetés eredmé­nyét előre jósolni akarná, úgy tekinti azt e lap, mint a britt kabinet szándékát, a tuileriák kabinetének politikájához közeledni. A „Patrie“ soha sem kételkedett ezen egyetértésben, mely mindazon elveknek és érdekeknek megfelel, melyeken az angol szövetség alapszik. Valóban a legszerencsésb s leglogikaibb dolog lenne — úgymond e lap — ha a szövetség Olaszországban a civilisatiót, a népek függetlenségét s Európa nyugalmát oltalmazná , a mint azt keleten s egész Európában oltal­mazta. Az „O. D. P.“ párisi levelezője pedig azt hiszi, mikép a lord nem annyira a britt kabinet, mint Napoleon császár által van küldetve, s az tulajdonkép a Walewski párt győzelme Napoleon hg fölött. Szerinte a lord küldetése kettős természetű lenne : kimenekvési utat törni mind a fejedelemségi, mind az olasz ügyben. Az elsőre nézve a franczia kabinet, mely tudja, hogy a conferentián kisebbségben lenne, követ­kező alternatívát tűz ki: Vagy érvényesnek nyilvánittatik a válasz­tás s ekkor kész az unió elleni biztosítékokat megszigorítani, vagy a választás érvénytelennek nyilvánittatik, azon föltétel alatt, hogy az egész egyezmény halomra döntetik s újra átdolgoztatik, még pedig az unió tökéletes életbeléptetésével. Az olasz ügyre­ nézve e levelező is ugyanazon pontokat említi a lord küldetése feladatául, melyeket mi­nap már az „Ind. beige“ említett, csak hozzáteszi, mikép a harmadik pont, t. i. a szerződések revisiója iránti javaslat esetleg mindennemű föntartásokkal van egybekötve, s ha jól van értesülve, úgy nincs is ko­molyan gondolva. Annak ellene van Szardinia s magától érthetőleg­­ Napóleon­ig is s úgy látszik csupán arra van számítva, hogy Austriá­­nak ellenvetései azon államoknak a forradalmi és hódítási kísérletek irányábani elhagyatottságára vonatkozólag paralyzálva legyenek.“ Berlin, febr. 22. (A szövetséggyülés, Poroszország.) A félhivatalos „C. B.“ hallja, mikép a szövetséggyűlés keblében a jelen bizonytalan helyzet tekintetéből megfontolás alá szándékoznak venni, vájjon a német szövetségi várakra nézve nem szükséges-e elővigyázati rend­szabályokat életbe léptetni. Alig lehet hinni, hogy ily rendszabálynak valamelyik német kormány ellene legyen. Nem tagadhatni, hogy a békeremény erősen meg van ingatva, de azért még nem tesznek le azon hiedelemről, hogy Poroszországnak egyesülten Angliával sikerülni fog még Németországtól a harczi veszélyt távol tartani, a­miért az az Austria és Francziaország közti véleménykülönbségek kiegyenlíté­sére hatni törekszik. Az urak úgy mint a követek házának tagjai e napokban több fölszólító iratokat kaptak a délnémet országképvise­letek tagjaitól, hogy valahára a porosz országgyűlést is nyilatkozatra bírják , de az illető porosz országgy. tagok kielégítő fölvilágosításo­­kat kaptak, melyeknél fogva nem tartják czélszerűnek az országgyű­lést fölszólalásra késztetni. Poroszország jelen magatartása lévén az egyedül helyes, mind Poroszország, mind az egész német hon érde­kében. München, febr. 23 (A lókivitel Ugye.) A követek hetedik nyilvános ülésé­ben K. Lerchenfeld a lókiviteli tilalom sürgősségét újra kiemelé. Szónok kigúnyolá azon állítást, hogy Bajorország a vámegylet miatt nem járhat el egyoldalúlag, s tényleges tudósítások alapján c­áfolá meg azon ministeri biztosítást, hogy a lókivitel a békeidőbeli rendes mértéket nem haladja fölül s következő erőteljes szavakkal végré: „Mindenkinek megvan a maga hivatása s kötelessége, mind azt megtenni, a mi reá tartozik. Én azt hiszem, a kamrának föladata nem az s nem is lehet, ily kérdésekben diplomatizálni. Az ő föladata a közvéle­ményt kimondani s annak kifejezést kölcsönözni. A­mint én látom a dolgo­kat , a háború meglehetős bizonyos ; ha még kikerülhető, csak úgy lehet az, ha egész Németország erélyesen és határozottan kinyilatkoztatja, mely párthoz fog kitörés esetében állni, ha úgy nyilatkozik, hogy az ellenség­nek még csak legtávolabbi kilátása se legyen e háború kedvező eredmé­nyére. Mikor kezdődik el e háború, s hol kezdődik, ez mindenesetre még bizonytalan. A kimenetre nézve nekem legalább legkisebb kétségem sincs. Jöjjön bármi, Németország közvéleménye e katastrófban hatodik hatalom gyanánt fogja magát bemutatni, melynek igen fontos a szava s mely e sza­vát ki is fejezendi. Nem titkolom magam előtt, hogy nem egy viszontagság jöhetend, hogy e háború terhét mi is súlyosan érezhetendjük, ez még nem is igen valószínűtlen. Azonban mennél tovább fog az tartani, s mennél vére­sebb lesz, annál nagyobb lesz annak sikere. Németország kifelé annál erő­sebben, belül annál egységesebben lépend ki ezen válságból: fata volentem ducunt, invitum trabunt. Ez alkalommal gondoskodni fog Németország közvéleménye, hogy e pályáról senki ki ne térjen. Ezúttal Rajna-vágyak­­ról nem lesz említés, ez nem fog előfordulni, s ki arra netán számít, az igen fog tévedni. A háború véres lehetend, s talán az is valószínű, hogy azt Németország maga viselendi, annál jobb, akkor min magunk fogunk békét is kötni, s e békét Németország nem kötendi meg előbb, mig az ellenek megalázva s nekik lehetetlenné téve nem lesz, hogy Németország és Európa békéjét még tovább is, a mint számítá­saikhoz tartozik, megháboritsák, míg végre lehetetlenné nem lesz, az egész világra a fegyveres békét rákényszeríteni, mely rövid idő alatt minden országot még jóban kimerít, mint a legvéresebb háború kimeríthetné. Nem fogják többé tűrni, hogy Európa békéje egy ember sze­szélyétől függjön, kit, mint hiszem, most kissé helyesebben itélendenek meg, mint azon időben, midőn a reactio minden nyomon még egy pár mor­zsát remélt, mely az államcsíny gazdag terítékű táblájáról reá hullana.“ (Élénk bravúk és tetszés a karzaton') B. Rotellan követ: A megelőzött tisztelt szónok szavai annyira szivéből vannak véve, hogy nem nyom­hatja el azon óhajtást, miszerint a kamra azokhoz fölkelés által egyhan­gú beleegyezését adja. Még mielőtt az elnök erre nézve kérdést intézne a kamrához, már az összes követek fölkeltek helyeikről. (Újonc z-b­e á 1111 . s.) Az ez évi ujonczok egy k. hadügymi­­niszeri kibocsátványnál fogva közvetlen a jövő héten bekövetkezendő kiállítás után, tehát azonnal, a fegyvergyakorlatokra beállítan­­dók. Ez — úgymond az „A. Z.“ — a sorkatonaságra nézve kivételes eset, míg a lovasságra nézve a korábbi években sem fordult elő ilyen időközi szabadságolás. Hannover­, febr. 17. (Első kamrai határozat.) A kormány az első kamrában indítványba hozá több mint 300,000 tallérnak az itteni központi pá­lyaudvar kiszélesítése végetti engedélyezését. Knyphausen már a lókivitel iránti Alten-féle indítvány tárgyalásakor kifejezé a maga komoly aggodalmait arra nézve, várjon a jelen idő alkalmas-e na­gyobb népgazdászati vállalatokra; ma még borúsabb kilátásai van­nak, a békeállapotnak Németországban fönntarthatása iránti remé­nyei naponkint jobban eltűnnek.­­ Ennélfogva következő indít­­ványt tett: „A rendek ezen engedélyezésnél ajánlják, hogy a kir. kormány a régibb vaspályák, nevezetesen a vaspályaudvar tágítására engedélyezett eszközök fölhasználását, ha csak lehetséges, mindaddig fölfüggeszsze, míg a fenyegetett békeállapot fönntartása várható nem lesz.“ Gr. Kielmansegge pénzügyminister ezen indítványt, mely a közigazgatást zsibbasztja és a vállalatot bizonytalan távolba löki, azon okból ellenzendőnek hive, mert a politikai állapotok helyzete mellett még mindenesetre huzamos­ idő fog elmúlni, mig a békés kimenetét némi határozottsággal előre lehetene számítani. De a kamra többsége osztozott Knyphausen aggodal­mában s a kívánt pénzeket csak indítványának elfogadása mel­lett engedélyezé. (Második kamrai ülés) A második kamra ma egyhan­gúlag a következő határozatot hozta : „A több nemű jelek szerint beállt harczi veszélylyel szemközt meg­keresik a rendek a k. kormányt, hogy a német szövetségnél oly határo­zatokat sürgessen, melyek egyhangúlág és erélyes végrehajtás által alkal­masak, a Németországot is netalán fenyegető veszélyt elforditni, szükség esetén pedig a magára Austriára, vagy más német államokra intézett tá­madást egyesített német szövetségi hatalommal visszautasítani.“ Wiesbaden, febr. 22. (1859-ki kat. költségvetés.) Az egyesült­ kamrák álta­lános bizottmányának mai ülésében az 1859-ki kát. költségálladékról jelentés tétetvén,­­ a a követ indítványozá, hogy az ülés nyilvánossá alakuljon s a politikai viszonyok komoly helyzeténél fogva az 1859-i kát. költség­álladék iránti egész követelést megszavazza. Ezen indít­vány minden oldalról támogatásra találván, a gyűlés elnöke Miklós­ig azonnal megnyitá a nyilvános ülést, melyben az 1859-ki katonai szükséglet iránti egész követelés egyhangúlag vita nélkül elfo­gadtatott. „Vajday — úgymond erre az elnök — „ezen határozat ugyanazon jó benyomást tenné tágasb és szorosb hazánkban, milyet a minap általunk ugyanazon egyhangúsággal elfogadott indít­vány tett !“ Sz. Fétervár, febr. 29 (Oroszország magatartása.) A „Leipz. Ztg.“ szerint Oroszországnak az austri-franczia viszályházi állásaira vonatkozólag, formaszerinti nyilatkozatok még eddig nem léteznek. A sz.­pétervári kabinet még eddig határozott módon se a viszályban egyik vagy má­sik fél pártjára nem kelt, se a közbenjáró hatalmasságok fáradozásai­hoz nem csatlakozott. Azonban különböző szóbeli nyilatkozatokból ki lehet venni, hogy Oroszország érzülete szintoly kevéssé kedvező az európai béke megháborítására, mint a szerződési jog megsértésére nézve. Az orosz diplomatia mindkét tekintetben több oly nyilatkoza­tokat tett, melyekből kitűnik, hogy egy túlterjeszkedő politika a Ne­­vánál semmi támogatásra sem számíthatna. Austria ellen Oroszország a jelen bonyodalmakban nem működik, s név szerint az a helyzetnek egé­szen hamis fölfogását tanúsítja, ha állítólagos orosz hadkészületekre folyvást úgy utalnak, mint Austria ellen intézett fenyegetésre. Ily hadké­születek, a legbiztosabb közlések szerint, Oroszországban sehol sin­csenek folyamatban, és semmi jel sem mutat arra, hogy azoknak leg­közelebbi létesítése terveztetnék. Ezenkívül hiteles kútfőből megczá­­foltatik a „Times“ bécsi levelezőjének azon közlése is, mintha a sza­­badságos orosz katonák rögtön behivattak, s lovasság számára a lovak rendkívüli összevásárlása iránt parancsok adattak volna ki. Konstantinápoly, febr. 16. (Vegyesek.) Ama moldvai küldöttség, mely azért érke­zett ide, hogy a portát K­ú­z­a ezredesnek moldvai fejedelemmé meg­választatásáról értesítse, azon választ kapta, miszerint miután a porta a kettős­ választás következtében jónak látta a szerződő hatalmassá­gok értekezletének tartását eszközölni ki, a küldöttséget egyelőre nem fogadhatja el . A portának Szerbiában levő rendkívüli biztosát 3 hét alatt várják vissza. Szaini pasa oktatásügyi minister, ki jelen­leg rendkívüli küldetésben Créta szigetében van, állomására vissza­­parancsoltatott. H­u­s­z­n­i pasa jelenleg thessaliai kormányzó, nyeri meg a crétai állomást. A k­i­s pasa szalouichi kormányzó, Thessaliába­n S­z­a­i­d pasa szalouichi kormányzóvá neveztettek ki. Az itteni lapok megerősítik ama közlést, hogy a porta a körülmények által parancsolt előrelátás tekintetéből nem mulasztja el csapato­kat küldeni az al-dunai vidékekre. Dánországnak a Szund vám eltörléséérti kármentesítésére vonatkozó szerződés most már a porta részéről is aláíratott. A Törökországra eső összeg 100,000 fkot tesz.­­ A „Levant-Herald“ legújabban nyugtalanító tudósításokat hozott S­y­r­i­á­ból, név szerint a L­i­b­á­n­a környékéből. Biztos közlések szerint ott a helyzet kielégítőbb, mint ezen rajzok után hinni lehetne. A föllázadt beduin­ törzsek 2—3 főnökét ugyan fegyverrel kelle­t rendre visszatérítni, azonban ennek következtében csak némely helyi nyugtalanságok támadtak, melyek tüstént lecsilla­­píttattak, míg egészben véve a közlekedés s a személyek biztonsága megszilárdult. Austria s a francziák császárjai által eddig neki nyújtott segélyt, az említett képviselőket arról értesítni kötelességének híve, miszerint az egyházi állam kormánya elég erős arra nézve, hogy ezentúl az or­szágban a biztonságot s békét maga is fönntarthassa, s mikép ennek következtében pápa­i szentsége késznek nyilatkozik mindkét hatal­massággal egyezkedésre lépni, területének a franczia s austriai csa­patok által lehető legrövidebb idő alatt egyszerre eszközlendő odaha­­gyatása iránt. Triest, febr. 25. A szuezi csatornatársulat 4 igazgató-taná­csosa Franczia- s Angolországból, egy főmérnök s H­a­r­t­o­n munka­vállalkozó holnap érkezendnek ide s holnapután Lessepsel A­l­es­­sandriába utazandnak. Turin, febr. 24. A „Stafetta“ bizonyossággal hiszi jelenthetni, hogy az eddigi franczia követ Latour d’Auvergne Niel tábor­nok által fog helyettesíttetni.—A „Gazetta di Genova“ Chambery­­ből jelenti, hogy ott még nyugott csend uralkodik, azonban a tarto­mány határain mindenütt katonai mozgalmat lehet észrevenni. — Grenobleben a háztulajdonosok rendkívüli mértékben vétetnek igénybe, tisztek s katonák elszállásolása végett. — Az „Unione", a „Stafetta“ közlésével ellenkezőleg, azt említi, hogy Canrobert tá­bornagy van kijelölve itteni franczia követté, s lehet gondolni, hogy minemű reményeket csatol ezen fölforgató lap ezen hírhez. — A „Diritto“ jelenti, hogy egy Francziaországgal kötött egyesség követ­keztében azon szökevények, kik Francziaország vagy Piemont terü­letére menekülnek, letartóztatandók s a közigazgatási hatóságok által kölcsönösen kiszolgáltatandók. — Febr. 25. Az „Indipendente" jelenti, hogy Sauli marchese, mint szárd kir. követ, legközelebb a b­z.-p­é­t­e­r­v­á­r­i udvarhoz uta­­zandik el. Hir szerint az előbb néhány napra Párisba fogna menni. — A „Diritto“ szerint, egy lovas ezredes Chambéryből Párisba uta­zott, hogy ott 50,000 karabélyt vásároljon. Táviratok: London, febr. 25. Az alsóház terme ma egészen tömve volt, több követek is jelen voltak. Palmerston lord körülbelül így nyilatkozott : Disraeli az ülésszak kezdetén azt nyilvánítá, hogy re­mény van a béke fönntartása iránt. Várjon még most is ezt hiszi-e a kormány ? Ha nem, adja elő a valódi helyzetet. Ő — Palmerston lord — a diplomatiai megoldást lehetőnek tartja, mivel Francziaország, Austria s Szardinia nehezen szándékoznak a szerződéseket megszegni. A valódi vita­pont Austria s Francziaországbani viszonyaiban áll, ezért Angolország mindkét félnek sürgetőleg tanácsolja Középolasz­­országnak örökidőkre s ugyanazon időbeni odahagyását s korszerű reformok pártolását, mely esetben aztán a lázadás veszélye ki lenne kerülve (nagy tetszés). Disraeli azt válaszolá, mikép a kormány úgy hiszi, hogy az érkezett újabb közlések szerint, az egyházi­ állam­nak a francziák s austriaiak által, a pápa teljes beleegyezésévek­ leg­közelebbi odahagyatását várhatja. Disraeli elismervén Palmerston lordnak részrehajlatlan föllépését, továbbá azt állítá, hogy a kormány semmi közbejárási kísérletet sem mulaszt el. Cowley lord küldetése békülékeny szellemű, ő ezen fáradozásoktól s az összes hatalmassá­goknak az 1815-ki szerződések fönntartása iránti óhajtásától a leg­jobbat reméli a béke fönntartására nézve, további interpellátiók s viták jelenleg nem lennének helyén (általános tetszés). Russell J. ezzel szintén megelégedését fejezé ki. Pakington — mint várták — fölemelt hajóhadi budgetet terjesztett elő, és semmi saját­képi ellenzésre sem talált. A felsőházban Malmesbury lord hasonló közlést tett, mint Disraeli az alsóházban. Ber­lin, febr. 26. A pénzügyminiszeri követek házában több törvényjavaslatokat terjesztett elő, melyek által a föld­adó kellőleg szabályoztatnék, általános épületadó hozatnék be, s mind az általá­ban újon behozandó terhekre, mind a földadó szabályozásnáli mérsék­lésekre vonatkozólag különösen megfelelő súlyegyen állíttatnék helyre. — Febr. 27. A követek háza elé terjesztett 4 pénzügyi javaslat közöl az első a földadó szabályozására, a második egy általános épület­adó behozatalára, a harmadik a földadó kivetéses behaj­tására az eddig mentes kiváltságolt földbirtokoktól, s a negyedik a földadó-mentesség megszüntetéséért adandó kármentesítésre vonatko­zik. A kiegyenlítés az­által eszközöltetik, hogy a földadó a nyugati tartományokban 10 petét mérsékeltetik, ellenben a keleti tartomá­nyokban 20 petét fölébb emeltetik. Az oly földbirtokokat illetőleg, mikhez különös jogczimek vannak csatolva, a kármentesítés a 20-szo­­ros, a többi adómentes földbirtokokat illetőleg pedig a 13-­1szoros ér­tékben állapíttatik meg. Az épületadó gyaníthatólag 570,000 tallért, s az adó­mentességek megszüntetése 720,000 tallért hozand be. Ez utóbbi összeg 20 évi törlesztésre fordíttatik, azonban a ház­adó jöve­delme ezért még nem állítana elő bevételi többletet, mivel a királyság keleti tartományaibani fölebbemelést nem lehet tüstént eszközölni. P­á­r­i­s, febr. 27. Mint a „Moniteur4" jelenti, febr. 22-én A­n­t­o­ne 11­­ bibornok, pápa­i szentsége megbízásából, Austria s Franczia­ország követeinek kijelenté, mikép­p szentsége teljesen elismervén az Gazdaság, ipar s kereskedelem Bécs. Az austriai vasutak bevételei a folyó évben kö­vetkező eredményeket tüntettek föl: a déli állam-, lombard-velenczei- a középolaszországi társulat vasútjainál, jan. 1-től febr. 11-ig: 1,677,461, az austriai államvasút-társulatéinál, jan 1-től febr. 18-ig : 1,736,069, a Ferdinánd-Császár-éjszaki-vasútnál januárban : 967,113, az Erzsébet Csá­­szárné-vasútnál januárban : 140,516, a tiszai vasútnál januárban : 100,877, a galicziai Károly-Lajos-vasútnál januárban : 44,873, a pardu­­bitz-reichenbergi vasútnál januárban : 27,328, s a pozson-nagyszombati vasútnál januárban : 9,960, összesen : 4,754,197 ft s e szerint 930,499 ftal több, mint a múlt évben. (igelt, febr. 26-án. Mai hetivásárunkra csekély gabona szállittatott, mit leginkább a gabona mostani csökkent árának lehet tulajdonítani, mely miatt az eladók azon jó reményben tartják vissza készleteiket, hogy azt a tavasz beálltá­val az eddigi száraz idők által megsanyargatott vetések jelenlegi állásánál fogva jobb árakon fogják eladhatni, mind a mellett azonban, a gabona ára épen azért, mert kevés volt az eladó készlet, a múlt heti ár arányában kevéssé emelkedett, s ekkér alakult: tiszta búza 3 ft 80 kr. — 4 ft 20 kr., közönséges 3 ft 36—67 kr., behozatott összesen 610 m., kétszeres 2 ft 52—73 kr. behoz 144 m., rozs 2 ft 20­ —47 kr. behoz. 485 m., árpa 1 ft 90— 2 ft 10 kr., behoz. 441 m., zab 1 ft 47—68 kr., behoz. 301 m., bab 3 ft 25 —­36 kr., beh. 36 m., kukoricza 2 ft — 2 ft 20 kr behoz 840 m burgonya -90 kr — 1 ft 10 kr zsákja, behoz. 266 zsákkal. Időjá­rásunk száraz nagy szelekkel. Arad, febr. 26 án. A gabonaüzlet folyamában a héten nem történt neveze­tes változás. A kukoricza ára valamivel csökkent, mit a nagyobbszerű szállítá­sok okoztak, mert valamint az uj-aradi, úgy a helybeli­ hetivásáron jelentékeny készletek voltak, melyek 8l/4—*/, vfton, részint 8 fton is fogyasztásra megvá­sároltattak. Az árpa 9 l/1—1­2 vft, vetésre még 10 fton is fizetik. A búza minőség szerint helyben 14—16 ft. Uj-aradon a tavalyi bánáti búza 17—19 vfton fizette­tett. A rozs 11—11’­, vft köbsönkint. A szesznek ára készletben folyvást 28 pkr., későbbi hónapokra 29 kr,mely áron a héten 1500 akó eladatott. Borokban a héten nem történtek nevezetes eladások. Az időjárás a héten igen változékony volt. Hó, eső, szél, fagy felválták egymást. Ma megint igen szép, derült napot élvezünk. Bécsi börze, febr. 26. Ma reggel azon meggyőződés foglalt helyt, hogy a tegnap esti árkelet tetemes leszállása egyáltalában igazolatlan volt; ezen okból az határozottan javult; az ismeretessekké lett párisi esti alacson jegyzések (3­­67.60) minden befolyás nélkül maradtak. A hitelrészvényekben az első zár­latok 181-en voltak, később 186.80-ra szálltak föl, északi vasútrésze- 165.80 és államvasutrészr. 224.50-ről 227-re emelkedtek. A Londonból érkezett sürgö­nyök, a Palmerston lordnak a parlamentben tett interpellátióját illetőleg, — elevenítőleg és kedvezőleg hatottak. A börze­ kevesbbé volt élénk, mint az előüzlet, mindamellett, hogy a sürgöny szövege, — miután azt elolvasták, — még sokkal kedvezőbbnek tűnt ki, mint azt a reggeli üzletkor ismerték. A hát­ramenetel oka csak az által magyarázható, mivel hogy a tegnapi frankfurti bör­zén az austriai hitelpapírok teljes leszállásban voltak, így p. o. a hitel- és bank­­részvények és az 5°/a met egypár percenn­­el alacsonyabban keltek. A korlátpa­­pírok, a­melyek a német pénzvásárokon áruitatnak —,ez által leszállíták áraikat, névszerint az 5° 0 met., nemzeti kölcsön és bankrészvényekre volt ez befolyással A nyerészkedési papirokbani ingadozások jelentékenyek voltak: hitelrészv. 182.20, északi vasutr. 164 40 és államvasutr. 225,90-re estek alá. A gőzhajózási részv. is észrevehető hátrálást szenvedett. Váltók jól keltek. Árkelet a bécsi börzén febr. 28. 5°/, metalliques.... 73.60 Nemzeti kölcsön .... 76.40 4Vj% metalliques .... 4% „ .... ,­­1834-ki sorsjegy.......... — 1839-ki — Uj kölcsön Lit. A. és B. . . Földtehermentesitési kötelezv. 73.80 Bankrészvény . . . . . 856 Hitel-részvény............... 186 Dunagőzhajózás . . . • 440 északi vasút . ...... • • 1655 Államvasut............... 227.40 | Nyugati vasút | Tiszai vasút . | Keleti vasút . | Amsterdam Augsburg . . Frankfurt . . Hamburg . . London . . . Milánó . . . Paris .... Cs. koronás Bukarest . . Kostantinápoly 92.75 92.75 82.45 109.­ 106.76 43.15 5.22 15.55 865 Színházi előadások mart. 1. Nemzeti szinház : „Troubadour“ 2-dik és 3-dik felvonása, és „Gutmann Johanna“ operából a ballet. Pest-városi színház: „Cato von Eisen.“ Lutspiel in 3 Auf­zügen. Vorder: „Die seltsame Werfe.“ Lustspiel in 1 Akt. (Hr. Emil Devrient als Gast.) Megérkeztek. Febr. 27-én. Anastasievich Mihály földbirtokos Belgrádból. Lukács Zsigmond földbirtokos Sz.-Fehérvárról. Kuthy Antal földbirtokos Ba­­racsról. Herczeg Windischgrätz Viktor cs. k. ezredes Bécsből. Herczeg Wingisch­­grätz Alfréd cs k. ezredes Sz.-Fehérvárról. Gróf Batthyány cs. k. hadnagy Sz.-Fehérvárról. Kopp Emil vasúti hivatalnok Bécsből. Grotkovszky Elek ügy­véd Zsigmondházáról. Császár Lukács kereskedő H.-M.-Vásárhelyről. Pete Zsig­mond orvostudor Dégről. Döry Anna földbirtokosnő Zomborról. Regenhardt Má­ria magánzónő Temesvárról Markovics Péter kereskedő Pancsováról. Joanno­­vics Mihály kereskedő Pancsováról. Bányász Konstantin magánzó Léváról. Csolnoky Imre ügyvéd D.­Földvárról. Annak József orvostudor Bonyhádról. Sáry Frigyes gyárbirtokos Frankfurtból. Little József borkereskedő Pécsről. Neuwirth Fü­löp kereskedő Eszékről. Hiller Lipót kereskedő Vukovárról. Miha­­lovics János kereskedő Vukovárról. Pálmafi Lujza földbirtokosnő Sismándról. Cacciari Luiza ácsmester neje Váczról. Jaschka Anna cs. k. tiszt özvegye Bécs­­ből. Neumann Angelika magánzónő Bécsből. Rodder Francziska kereskedő neje Eszékről. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. Meteorológiai észleletek Budán. Febr. 25. Az észlelés ideje SO fa , . fai go­nj ■»fa j 1 Légkévmérő Reaum. Pára nyom. Par. von­­dia o' íi a Felhődzés Szelek iránya és ereje 0—20 Felhők vonal, és sebessége •8 ► CQ • O fa •c* 33 ^ 08 fa3 P. 6 ó. r. 333.51 +4.0 2.02 71 10 Ény5 ÉNy— 2 ó. d. 333.23 4-8.5 2.91 69 10 Ény5 ÉNy— 10 ó. e. 334 24 +5.7 2.31 702 ÉNys— •--­Köz. 332.66 +6.1 2.75 70— — — — -4° A lég azon tartalma 0—10. reg. 2 ó. 0. este 10 ó. 4. Dunavisárlás : február 28. est­e 3' 6“ 0'“ fölött.

Next