Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)
1859-03-02 / 49. szám
Á NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, mart. 1. (Politikai szemle.) Azon alkudozások, mikről az „Österr. Corr.“ febr. 8-ki czikke említést ten, máris némi eredményt szolgáltattak ; a pápa őszentsége saját kormányát eléggé erősnek mondja a nyugalom és közbátorság fönntartására, s igy minél előbb szeretne Austriával és Francziaországgal csapatjaik visszavonása iránt értekezni. A „Moniteur“ szerint e szentsége erről mind az osztrák, mind a franczia követet értesíti. A kivánt reformok megadásáról egyelőre nincs szó, valamint a pápai kormány általában úgy nyilatkozott , hogy ezen belügybe senkinek sem enged beavatkozást és hogy ezt maga fogja elintézni. Ezzel Austria be fogná érni, mert e hatalom úgyis elejétől fogva azon elvet hirdette , miszerint a reformok kívánatosak ugyan az egyházi államban, de nem szabad azokat az ottani kormányra ráerőszakolni; de mit mond majd Francziaország, mit Anglia ? mert úgy látszik ez utóbbi szintén nagy súlyt fektet abba, hogy a katonai megszállás megszűntével a polgári reformnak is karöltve kell járnia ? Egyébiránt a pápa legújabb nyilatkozatát aír képen már e hó 25-dikén ismerték Párisban, sőt azt is akarták tudni, miszerint a franczia és osztrák csapatok schweiziak által fognak pótoltatni, kiket alkalmasint Nápoly fogna a szent atyának kölcsön adni. Azonban hozzá tették azt is, miszerint a kérdésnek a katonai oldalon kívül még más oldala is van és hogy — miként már fönnebb érintettük — mindkettőt egyszerre kell megoldani. Ha helyesen ítéljük meg a helyzetet, három követelés forog fönn: Francziaország mind a háromnak elfogadtatását kivánja; Anglia legalább nyíltan csak kettőt pártol, Austria pedig csak egyre akarna föltétlenül rá állani. E három követelés : a római birodalom idegen katonák általi megszállásának megszüntetése (ezt mind a három hatalom kívánja), aztán a római állam igazgatásában behozandó reformok (ezen követelést föltétlenül csak a két nyugati hatalom fogadja el, Austria pedig csak annyiban, amennyiben a reformok behozására kivülről se erkölcsi se anyagi nyomást nem akar alkalmaztatni) végre a külön szerződések revisiója (melyről Austria hallani nem akar, máig Anglia mindeddig nem nyilatkozott ezen harmadik franczia követelésre nézve). Ha a „Patrieu legújabb czikkét olvassuk — föltéve, hogy ezen officiosus nyilatkozatoknak hinni szabad — azt kellene hinnünk, hogy Francziaország teljesen biztos arról, miszerint Anglia még ezen harmadik követelését is gyámolítandja , sőt hogy ő végre küldte Bécsbe Cowley lordot, ha pedig ennek „tanácsadása“ figyelembe nem vétetnék, Anglia legalább erkölcsileg Francziaország részére fogna állani. — De a „Patrie“ czikkei nem mondhatók olyanoknak, miknek szavaira meg lehet esküdni; nem lehetetlen , hogy Cowley lord bécsi utazása Párisban azon hiedelmet idézte elő, miszerint Anglia Austria felé közeledik, s hogy a félhivatalos közlöny szükségesnek vélte a közönséget megnyugtatni, akár úgy van, akár nincs úgy a dolog, a mint ő mondja. Tiszteljük becsüljük a franczia officiosus lapokat, de a fönnebbi gyanítást — hiszen több nem akar az lenni — a részrehajlatlanság érdekében el nem fojthattuk. "Bécsben hiteles személyek csak annyit tudnak, hogy Malmesbury lord Cowley lord közel megérkeztét jelenteté az osztrák kabinetnek, anélkül, hogy e külön küldetés czélját is már előre tudatta volna. Külföldi lapok félig-meddig a „Patrie“ fölfogása felé közeledvén, azt állítják, miszerint Cowley lord mint franczia és angol követ megy Bécsbe, tehát mind a két nyugati kormány közös kiegyenlítési indítványait terjesztendi az austriai kabinet elé. Hanem miben állnak ezen indítványok ? Ez reánk nézve a saisi kép, melyről e perezben lehetetlen a fátyolt levonni. Azt mondják : Anglia olyasmit nem tanácsolhat Austriának, ami ennek becsületével vagy méltóságával ellenkeznék. Igenis ! Csak az a kérdés, várjon mindenütt ugyanazon réffel mérik-e azt, a mi a becsület és méltóság kivánmányául tekintetik? A tanácsadó ily dolgokban mindig „toleránsabb“ szokott lenni, mint az, a kinek a tanácsot adják; az érzékenység mindkét részről nem ugyanaz s igy a két mérleg is más más súlyt fog mutatni, habár mindegyikbe ugyanazon javaslatokat vetik is.Túlságos reményeket senki sem csatol Cowley lord küldetéséhez, sőt azon körülmény, hogy — midőn e küldetésről Bécsben már tudomás volt — az austriai hadsereg kiegészítése rendeltetett, azt mutatja, miszerint eldöntő körökben sincs hajlandóság e küldetés jelentőségét s valószínű eredményét túlbecsülni, de kiki érzi, miszerint ezen utolsó kísérletnek meg kellett történnie, hogy az érdekelt kabineteknek egymással tisztába kelle jöniök és hogy erre nem lehetett jobb út, mint oly férfit küldeni Bécsbe, a ki a viszonyok és személyiségek oly terjedelmes ismeretével bir, a minővel nem sok diplomata dicserhetik. Tegnap kételyünket fejeztük ki a „Nord“ azon turini levele iránt, melyben jelentve volt, hogy Anglia háború esetére semlegességéről biztosíta a szárd kormányt. Ma egész bizonyossággal állíthatjuk, miszerint e hít alaptalan és a szóban álló angol jegyzék nem létezik. Anglia és Szardinia közt a viszony csak olyan jó, aminő azelőtt volt, de a britt kormány legalább eddigelé semmi által nem sejteté, hogy az olasz kérdésnek Közép-Olaszország ügyénél tovább terjedő jelentősséget kívánnatulajdonítani s igy Szardinia irányában semmi külön nyilatkozatra se oka se alkalma nem volt. Szintoly nagy gyanúval, — bár e tekintetben nem merészelünk oly határozott ellenmondást — fogadjuk a „Kreuzzeitung“ azon tudósítását, miszerint „napról napra kevésbbé biztosnak látszik az, hogy Anglia a leendő conferentián Kúza ezredes választásának megsemmisítése mellett fogna szavazni.“ A helyzet jelenleg minden irányban oly feszült, hogy az ilyen híreket csak nagy óvatossággal kell fogadni, annyival inkább, miután remélhető, hogy már néhány nap múlva bizonyosság fog lépni e serdítések és gyanítások legalább tetemes részének helyébe. Bécs, febr. 28-(Vegyesek.) Cowley lord tegnap reggeli 8/1 órakor nejével együtt s egy kir. titkár kíséretében, Londonból ide érkezvén, a Munchszállodában szállott meg, s később az angol követ Loftus lord kíséretében Buo gróf külügyminiszer úrhoz ment. — Mercier belga kir. államminister, ma ide érkezett. — Az „Australische Deutsche Zig“ mély sajnálattal jelenti, hogy Zerebor zoolog a „Novara“-expeditiónak egyik tevékeny s szorgalmas tagja betegen fekszik, úgyhogy nem leend képes a további expeditionális utazásban részt venni. A „Temesv. Ztg“ szerint a legutóbbi szerb nemzeti gyűlés elnöke Mischa őrnagy f. hó 24-kén Zimonyba érkezett, miután útlevelet kapott az austriai monarchiában, egy évi tartózkodásra Minden jel oda mutat, hogy ezen útlevelet saját kérelme nélkül Milos fejedelem rövid uton küldé meg neki. — M. évi nov. 14-től kelt legfelsőbb határozattal, két consulságnak a venezuelai köztársaságban, még pedig La Guayras Puerto-C abe 11o kikötőhelyekben fölállítása helybenhagyatott, s az előbbi consuli állomásra Rhode Ernő kereskedő, az utóbbira pedig Baasch Edwárd kereskedő neveztetett ki. — Triestben f. hó 23-dikán Revoltella palotájában igen fényes tánczvigalom volt. Ferdinánd Miksa Főherczeg Ur,Ő cs. Fensége, ki polgári öltözetben tisztelé meg ez ünnepélyt jelenlétével, csak éjfél után félórával hagyá el a társaságot. L e s s e p s-nek szerencséje volt az asztalnál ő cs. Fensége oldala mellett ülhetni, ki kegy teljesen beszélgetett vele. Hirszerint L e s s e p s Alexandriába elutazása előtt f. hó 27-én Revoltella salonjában nagyobb társaság előtt fölolvasást szándékozott tartani a suezi-csatorna tervéről. Gömörmegye, februárban. (A gömöri helv. hitv. egyházm. gyámolda alapszabályai. Vége.) 6. §. Belépti dijak : I. osztályú papé 30, tanitóé 10. II. osztályú papé 20, tanitóé 7. III. osztályú papé 12, tanitóé 5. IV. osztályú papé 8, tanitóé 3. V. osztályú papé 5, tanitóé 2. VI. osztályú papé 3, tanitóé 1 forint pp. Évenkint fizeti, osztályú pap 3, tanító 1. II. osztályú pap 2 ftot, tanító 42 krt III. oszt. pap 1 ft 12 krt, tanító 30 krt. IV. oszt. pap 48 krt, tanító 18 krt. V. oszt. pap 30 krt, tanító 12 krt. VI. oszt. pap 18 krt, tanító 6 krt pp. 7. § Több pap és tanító a belépti dijakon fölül adakozván, az ilyeneknek kegyes adományaik, az évenkinti adózásba be nem számittatnak. 8. §. Ezen belépti dijt az 1859-ik tavaszi gyűlésre mindenki befizetni köteleztetik az eddigi betétesek kamat nélküli beszámításával, a pótlékösszeget egy évi kamatjával. 9. §. Önkényt értetik, hogy akik még az eddigi belépti dijat sem fizették be, azokat elmaradt kamatjaikkal tartoznak befizetni. 10. §. Ahivatalba ezután belépendők, a belépti díjat a most megállapított új imposita szerint fizetik. 11. §. Az évenkinti befizetés meg nem szünhetik a halál vagy más eset által megürült egyházakban sem, hanem az évenkinti befizetést mindig a hivatal javadalmával élő köteles beszolgáltatni. 12. §. Ezen tár javára minden pap köteles évenkint virágvasárnapján hirdetés utján segedelmet gyűjteni. 13. §. A rimaszombati gymnasium h. b. tanárainak szabadság adatik vagy a papi 2-ik vagy a tanítói 1-fő osztályba lépni, belépti dijaikat hivatalbalépésük idejétől kamatostul tartozván befizetni. 14. §. A pénztárnok az egyházmegye gyűlésén megjelent papok és tanítók által szavazattöbbség által 3 évre választatik. 15. §. Igazgató-bizottmány czime alatt egy papi és egy világi, jegyzőül ezen bizottmányhoz az iskolatanítók közöl egy egyén fog választatni, az egyházmegyei gyűlés által. 16. §. Az igazgató-bizottmány teendője lesz a pénztárnok számadását, a tavaszi gyűlést megelőzőleg megvizsgálni , az özvegyek s árvák táblázatát elősegíteni, az évi osztalékot a szabályok szerint kidolgozni, ezekről a tavaszi gyűlésen jelentést tenni. 17. §. Az igazgató választmány jelentése folytán a kiosztandó segedelem útja és módja, valamint egyéb előfordulható kérdések fölött, az egyházmegye a tavaszi gyűlésen rendeltetik el. 18. §. A kegyeleti pénztár mihelyt elrendeltetik, megnyitandó. *) 19. § Az évenkinti kamatoknak része a tőkéhez csatoltatik, 34 része az özvegyek s árvák közt kiosztatik. 20. §. A kiosztandó öszszeg úgy fog kiosztatni, hogy a papi özvegyek e árváknak 2 rész, a tanító-özvegyek s árváknak 1 rész fog kiadatni, mindenkor törvényes gyermekeket értvén. 21. §. Az önhibájuk nélkül hivatalból kiesett, életben lévő pap és tanító s ezek özvegyei s árvái, akár maga van, akár nőstül, gyermekestül, valamint az özvegy, akár magános, akár gyermekes, végre egy testvér árvák összesen csak egy osztó számba vétetnek. 22 §. A segedelmezési jog megszűnik halál, egyházi sorsnak tehetősebb világira való változtatása, egyházmegyei ítélet által kimondott erkölcstelen élet, a nőnemen lévőkre férjhezmenetel által, a fiárvákra 24 éves koruktól fogva, vagy előbb is, ha elegendő életmódra tettek szert. A munkatehetetlen nyomorék árvák holtig húzzák a segedelmet. 23. §: A segedelmezési táblázatból kihagyottaknak joga lesz az egyházmegye elé nyomós okoknál fogva folyamodni, a bebizonyított helyes ok mellett az egyházmegye által visszahelyeztethetnek. 24. §. Erkölcsi biztosítékra senkinek kölcsönözni nem lehet, annál fogva egyházi hivatalnokok is csak egyházaik, vagy fekvő vagyonnal biró magánosok jót álló levelei mellett nyernek, kölcsönt ; minden egyéb kölcsön , törvényesen kimutatott fekvő vagyonra fektetendő. A kölcsönvevők , a kikölcsönzött összeget három év alatt visszafizetni köteleztetnek, megengedtetvén részletes törlesztése is a kölcsönvett összegnek. 25. §. A biztosítékul kimutatott vagyonra csak a tiszta érték feléig kölcsönözhetni. 26. §. A kölcsönt kérők közt egyéb körülmények hasonlók lévén, az egyházi közönségek a magánosok fölött előnynyel bírnak. 27. §. A kötvények úgy lesznek szerkesztendők, hogy a kamatfizetés mindig ápril 1-jére vagy october 1-jére köteleztessék. 28. §. Pénznek a gyámi tárban kamatozás nélkül heverni nem szabad 40 párton fölül, 8 a gyámi tárnok, ha e felől az igazgató válaszmányt hivatalosan tudatni elmulasztaná, a heverő pénz kamatát fizetendi. 29. §. Fölmondhatja a tőkét: 1-er maga a gyámtár ; 2-ér az adós , ha a fölvett pénzt ki akarná fizetni, a midőn így jár el. Fölmondását a gyámtárnokkal akár az őszi akár a tavaszi egyházmegyei gyűlés előtt a szerint a mint a kötvény kell, legalább harmincz nappal írásban tudassa. Az időközi fölmondások a szándéklott fizetést 3 hóval előzték meg, rendkívüli esetekben azonban a gyámnokság fölhatalmaztatik, rövidebb idő után is elfogadni a fizetést, a kamatok kiszámítása s lefizetése mellett. 30. §. A gyámtárnoknak csak a föntebb körülírt módokon s esetekben szabad gyámtári tőkét fölvenni, vagy kihelyezni, minden egyéb módú intézkedés e tárgyban felelősség terhe alatt tilos. 31. §. Ezen özvegy árvatár valamint eddig, úgy ezután is, a n. t. gömöri helv. hitv. egyházmegye védpaizsa alá helyheztetik, annak protestáns szellemű kormányzása, szabályozása, szóval minden e körül előfordulható intézkedés joga a tisztelt egyházmegyét illeti. 1859. — 49. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül, fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 , fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint ,15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egyetem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. Szerda, martius 2. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. I , fr. kr. Egész évre 19 — Évnegyedre 5 50 Fél évre 10 — Egy hónapra 2 10 A Hivatalos Értesítő nélkül. *• kr. I , Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — [ Egy hónapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. BUDAPESTI HÍRLAP. Tart.atványok ja* j --------nel 4 eB naromszormai u ujkrajczáliával számittatik. Meg többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hir HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletre,boldogult Mária Izabella két Sicilia herczegnője a királyi Fenségéért m. hó 28-ától kezdve udvari gyász vitetett és az tizenhat napon keresztül felváltva, t. i. az első nyolcz nap alatt, az az : febr. 28-ától bezárólag mart. 7-éig mély, továbbá az utolsó nyolcz nap alatt, az az : martius 8-ától mart. 15-éig félgyász fog viseltetni. A m. bé 27 én Londonból ide érkezett lord (Cowey nagybrittanniai k. követ a franczia cs. udvarnál,másnap ő cs.k. Apostoli Felsége által külön andientián fogadtatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 14-ki legfelsőbb határozata által dr. Csausz Mártont, a boncttan rendes tanárát a pesti egyetemben nyugalmi állapotba helyeztetése alkalmából, sikeres, hü és leyális szolgálatai elismeréséül császári tanácsos czimével díjelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek: A hadsegédi testületben Schmutz János alezredes és hadtest segéd a 12-ik hadtestnél ezredessé . Fried János, Huber József és salienzei báró Fröhlich János őrnagyok alezredesekké; gr. Hunyady Imre első oszt. százados, Ő cs. k. Apostoli Felsége hadsegéde és Reitz Lajos első oszt. százados, őrnagyokká. Kineveztetett: Sinich József őrnagy nyugalmi állapotban, polai térparancsnokká. Áttétettek: lovag Merkl Frigyes őrnagy a 35. sz. gr. Khevenhüller gy. sorezredből, q. t. a 9 sz. gr. Hartmann gy. sorezredhez; lovag Sonnenstein Gyula őrnagy az 53. sz. Lipót Ferig gy. sorezrednél, q. t. a 22. sz. gr. Wimpffen gy. sorezredhez, és gr. Mac-Caffry Miksa őrnagy a 9. sz. hg Liechtenstein Károly dzsidás ezrednél, g. t. a 12. sz. két Siciliai király dzsidás ezredhez. Fölruháztattak: Poppovich Péter és Haertleb Gusztáv nyug. első oszt. századosok, őrnagyi ranggal ad honores ; továbbá báró Gemmingen Frigyes első oszt. százados az 0 cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő 1. sz. vértes ezredben, állása letevésekor őrnagyi ranggal adhonores. Nyugalmaztattak: senui Érti Rudolf ezredes és parancsnok a 20. sz. Frigyes Vilmos porosz hg gy. sorezrednél; Hann Ferencz alezredes és térparancsnok ezredesi ranggal adhononss. Kasé Ferdinand alezredes a 4. sz. tüzérszerparancsnokságnál és Redlich András másodoszt. fő hadibiztos. Napi újdonságok. * Apáczafölavatás. A „Religió“nak Pinkafőről írják, hogy Batthyányi Francziska grófnő,Széchenyi Ferencz gróf leánya apáczának öltözött be s múlt hó 2-án a szokott ünnepélyes fogadalmi esküt a graczi lazarista rend igazgatója főtiszt, Schlik Domokos Mária kezeibe tette le. (A lazarista irgalmas rendnek Pinkafőn fiók szerzete van.) Az ájtatos aszszony 1854-ben egy zárdát és betegápoldát alapított, s azt az irgalmas nénéknek adta át, kik közé maga is belépett, hogy most a kitöltött előkészítést négy év után a rend kebelébe fölvétessék. * Elutazás és jótékony adomány. Dr. Haynad erdélyi r. kath. püspök ur ö excja febr. 25-én Romába utazott. K. Fehérvárról írják, hogy ö excja a múlt napokban 4000 pftnyi alapítványt tett egy gyóntató atya részére a nagyszebeni Orsolya- szüzek számára. Továbbá Bécs mellett Karlsburgban lakó gr. Apponyi Györgyné született gr. Sztárai úrhölgy a bécsi ájtatos nőegylet elnöke az erdélyi szegény kath. templomok fölsegéllésére mintegy 1500 pft értékű szép ruhakészleteket kegyeskedett küldeni. Hasonló kegyes adakozást tett a templom számára gr. Eszterházi Jozefa urhölgy is. * A pesti Lloyd-társaság utóbbi közgyűlésében a választmányi tagok harmadik részének választásakor Drmtsa Ignácz, Liedemann Frigyes, Ullmann Károly, Darner Gyula, Weisz B. F., Fehr Vilmos, Halbaner György János, kik a választmányban előbb is helyet foglaltak, ismét megválasztottak ; uj választás csak egy történt, Gottesmann Miklós úr, ki az elhunyt Holitscher Farkas helyébe lépett. * Zongorakrluoz. Azon zongoraművésznő, a ki Bécsben Schumann Klára asszonyt felváltotta és kitűnő elődje dacára is tetszést birt nyerni . Oxford Amália asszony városunkba érkezett s a nemzeti színpadon ohsytaná első hangversenyét adni. Az „Ö. Zig“ Oxford assz. művészetéről s zenészeti ízléséről kiváló elismeréssel nyilatkozik. Egy oly Programm—mondja a nevezett lap—mely Mozart, Hummel és Weber műveiből van összeállítva, a jelen divatos bravourdarabok sivatagjában, mint óhajtott oázis köszönti a zenebarátot. A lélektelen reversek, impromptuk, cascadok és tarantellák, valamint másrészt Beethoven és Schumann Robert fárasztó szerzeményei után valóban édes enyhületet szerez, ha érzékeinket egy, bár rég letűnt művészeti időszak örök fiatal hangjain frisíthetjük föl. Oxford Amália asszony ezen iskola híve s amennyiben a feladat nem haladta felül a lehetőséget, működése fölötte elismerésre méltó; technikája erős és szabatos; fölfogása odaadóan költői, és méltán igazolta a szives fogadástól a lelkesedésig emelkedett tetszést. * Baleset. A pozsoni circusban febr. 28-án vak ijedségből tűzlárma támadván, a mint a rendkívül nagy számmal jelen volt közönség a kváz 1859-ks év tavaszán fog megnyittatni.