Budapesti Hírlap, 1859. március (48-73. szám)

1859-03-02 / 49. szám

­Á NEMHIVATALOS RÉSZ. Budapest, mart. 1.­­ (Politikai szemle.) Azon alkudozások, mikről az „Österr. Corr.“ febr. 8-ki czikke említést ten, máris némi eredményt szolgál­tattak ; a pápa ő­szentsége saját kormányát eléggé erősnek mondja a nyugalom és közbátorság fönntartására, s igy minél előbb szeretne Austriával és Francziaországgal csapatjaik visszavonása iránt érte­kezni. A „Moniteur“ szerint e szentsége erről mind az osztrák, mind a franczia követet értesíti. A kivánt reformok megadásáról egy­előre nincs szó, valamint a pápai kormány általában úgy nyi­latkozott , hogy ezen belügybe senkinek sem enged beavatkozást és hogy ezt maga fogja elintézni. Ezzel Austria be fogná érni, mert e hatalom úgyis elejétől fogva azon elvet hirdette , misze­rint a reformok kívánatosak ugyan az egyházi államban, de nem sza­bad azokat az ottani kormányra ráerőszakolni; de mit mond majd Francziaország, mit Anglia ? mert úgy látszik ez utóbbi szintén nagy súlyt fektet abba, hogy a katonai megszállás megszűntével a polgári reformnak is karöltve kell járnia ? Egyébiránt a pápa legújabb nyi­latkozatát a­í­r k­é­p­e­n már e hó 25-dikén ismerték Párisban, sőt azt is akarták tudni, miszerint a franczia és osztrák csapa­tok schweiziak által fognak pótoltatni, kiket alkalmasint Ná­poly fogna a szent atyának kölcsön adni.­­ Azonban hozzá tették azt is, miszerint a kérdésnek a katonai oldalon kívül még más oldala is van és hogy — miként már fönnebb érintettük — mindket­tőt egyszerre kell megoldani. Ha helyesen ítéljük meg a helyzetet, három követelés forog fönn: Francziaország mind a háromnak elfogadtatását kivánja; Anglia legalább nyíltan csak kettőt pártol, Austria pedig csak egyre akarna föltétlenül rá állani. E három követelés : a római bi­rodalom idegen katonák általi megszállásának megszüntetése (ezt mind a három hatalom kívánja), aztán a római állam igazgatásában behozandó reformok (ezen követelést föltétlenül csak a két nyugati hatalom fogadja el, Austria pedig csak annyiban, a­mennyiben a re­formok behozására kivülről se erkölcsi se anyagi nyomást nem akar alkalmaztatni) végre a külön szerződések revisiója (mely­ről Austria hallani nem akar, máig Anglia mindeddig nem nyi­latkozott ezen harmadik franczia követelésre nézve). Ha a „Pat­­rieu legújabb czikkét olvassuk — föltéve, hogy ezen officiosus nyilatkozatoknak hinni szabad — azt kellene hinnünk, hogy Francziaország teljesen biztos arról, miszerint Anglia még ezen harmadik követelését is gyámolítandja , sőt hogy ő vég­re küldte Bécsbe Cowley lordot, ha pedig ennek „tanácsadása“ figyelembe nem vétetnék, Anglia legalább erkölcsileg Francziaor­szág részére fogna állani. — De a „Patrie“ czikkei nem mond­hatók olyanoknak, miknek szavaira meg lehet esküdni; nem lehetetlen , hogy Cowley lord bécsi utazása Párisban azon hie­delmet idézte elő, miszerint Anglia Austria felé közeledik, s hogy a félhivatalos közlöny szükségesnek vélte a közönséget meg­nyugtatni, akár úgy van, akár nincs úgy a dolog, a mint ő mondja. Tiszteljük becsüljük a franczia officiosus lapokat, de a fönneb­bi gyanítást — hiszen több nem akar az lenni — a részrehajlat­­lanság érdekében el nem fojthattuk. "Bécsben hiteles személyek csak annyit tudnak, hogy Malmesbury lord Cowley lord közel megér­keztét jelenteté az osztrák kabinetnek, a­nélkül, hogy e külön kül­detés czélját is már előre tudatta volna. Külföldi lapok félig-med­­dig a „Patrie“ fölfogása felé közeledvén, azt állítják, miszerint Cowley lord mint franczia é­s angol követ megy Bécsbe, tehát mind a két nyugati kormány közös kiegyenlítési indítványait ter­­jesztendi az austriai kabinet elé. Hanem miben állnak ezen in­dítványok ? Ez reánk nézve a saisi kép, melyről e perezben lehetetlen a fátyolt levonni. Azt mondják : Anglia olyasmit nem tanácsolhat Austriának, a­mi ennek becsületével vagy méltósá­gával ellenkeznék. Igenis ! Csak az a kérdés, várjon mindenütt ugyanazon réffel mérik-e azt, a mi a becsület és méltóság kiván­­mányául tekintetik? A tanácsadó ily dolgokban mindig „toleránsabb“ szokott lenni, mint az, a kinek a tanácsot adják; az érzékenység mindkét részről nem ugyanaz s igy a két mérleg is más más súlyt fog mutatni, habár mindegyikbe ugyanazon javaslatokat vetik is.Túlságos remé­nyeket senki sem csatol Cowley lord küldetéséhez, sőt azon körülmény, hogy — midőn e küldetésről Bécsben már tudomás volt — az austriai hadsereg kiegészítése rendeltetett, azt mutatja, miszerint eldöntő kö­rökben sincs hajlandóság e küldetés jelentőségét s valószínű eredményét túlbecsülni, de kiki érzi, miszerint ezen utolsó kísérletnek meg kellett történnie, hogy az érdekelt kabineteknek egymással tisztába kelle jöniök és hogy erre nem lehetett jobb út, mint oly férfit küldeni Bécs­be, a ki a viszonyok és személyiségek oly terjedelmes ismeretével bir, a minővel nem sok diplomata dicserhetik. Tegnap kételyünket fejeztük ki a „Nord“ azon turini levele iránt, melyben jelentve volt, hogy Anglia háború esetére semleges­ségéről biztosíta a szárd kormányt. Ma egész bizonyossággal állít­hatjuk, miszerint e hít alaptalan és a szóban álló angol jegyzék nem létezik. Anglia és Szardinia közt a viszony csak olyan jó, a­minő azelőtt volt, de a britt kormány legalább eddigelé semmi által nem sejteté, hogy az olasz kérdésnek Közé­p-Olaszország ügyénél tovább terjedő jelentősséget kívánna­­tulajdonítani s igy Szardinia irányában semmi külön nyilatkozatra se oka se alkalma nem volt. Szintoly nagy gyanúval, — bár e tekintetben nem merészelünk oly határozott ellenmondást — fogadjuk a „Kreuzzeitung“ azon tudósítását, miszerint „napról napra kevésbbé biztosnak látszik az, hogy Anglia a leendő conferentián Kúza ezredes választásának megsemmisítése mellett fogna szavazni.“ A helyzet jelenleg minden irányban oly feszült, hogy az ilyen híreket csak nagy óvatossággal kell fogadni, annyival inkább, miután remélhető, hogy már néhány nap múlva bizonyosság fog lépni e serdítések és gyanítások legalább tetemes részének helyébe. Bécs, febr. 28-(Vegyesek.) Cowley lord tegnap reggeli 8­/1 órakor nejével együtt s egy kir. titkár kíséretében, Londonból ide érkezvén, a Munch­­szállodában szállott meg, s később az angol követ L­o­f­t­u­s lord kíséreté­ben Buo­­ gróf külügyminiszer úrhoz ment. — Mercier belga kir. ál­­lamminister, ma ide érkezett. — Az „Australische Deutsche Zig“ mély sajnálattal jelenti, hogy Z­e­r­e­b­o­r zoolog a „Novara“-expeditiónak egyik tevékeny s szorgalmas tagja betegen fekszik, úgyhogy nem leend képes a további expeditionális utazásban részt venni.­­ A „Temesv. Ztg“ szerint a legutóbbi szerb nemzeti gyűlés elnöke M­i­s­c­h­a őrnagy f. hó 24-kén Zimonyba érkezett, miután útlevelet kapott az austriai monarchiában, egy évi tartózkodásra Minden jel oda mutat, hogy ezen útlevelet saját kérelme nélkül Milos fejedelem rövid uton küldé­ meg neki. — M. évi nov. 14-től kelt legfelsőbb határozattal, két consulságnak a venezue­lai köztársaságban, még pedig La Guayras Puert­o-C a­b­e 11­o ki­kötőhelyekben­ fölállítása helybenhagyatott, s az előbbi consuli állomásra Rhode Ernő kereskedő, az utóbbira pedig B­a­a­s­c­h Edwárd kereskedő neveztetett ki. — T­r­i­e­s­t­b­e­n f. hó 23-dikán Revoltella palotájában igen fényes tánczvigalom volt. Ferdinánd­ Miksa Főherczeg Ur,Ő cs. Fensége, ki polgári öltözetben tisztelé meg ez ünnepélyt jelenlétével, csak éjfél után félórával hagyá el a társaságot. L e s s e p s-nek szerencséje volt az asztalnál ő cs. Fensége oldala mellett ülhetni, ki kegy teljesen be­szélgetett vele. Hirszerint L e s s e p s Alexandriába elutazása előtt f. hó 27-én Revoltella salonjában nagyobb társaság előtt fölolvasást szán­dékozott tartani a suezi-csatorna tervéről. Gömörmegye, februárban. (A gömöri helv. hitv. egyházm. gyámolda alap­szabályai. Vége.) 6. §. Belépti dijak : I. osztályú papé 30, tanitóé 10. II. osztályú papé 20, tanitóé 7. III. osztályú papé 12, tanitóé 5. IV. osz­tályú papé 8, tanitóé 3. V. osztályú papé 5, tanitóé 2. VI. osztályú papé 3, tanitóé 1 forint pp. Évenkint fizeti, osztályú pap 3, tanító 1. II. osztá­lyú pap 2 ftot, tanító 42 krt III. oszt. pap 1 ft 12 krt, tanító 30 krt. IV. oszt. pap 48 krt, tanító 18 krt. V. oszt. pap 30 krt, tanító 12 krt. VI. oszt. pap 18 krt, tanító 6 krt pp. 7. § Több pap és tanító a belépti dija­kon fölül adakozván, az ilyeneknek kegyes adományaik, az évenkinti adózásba be nem számittatnak. 8. §. Ezen belépti dijt az 1859-ik tavas­zi gyűlésre mindenki befizetni köteleztetik az eddigi betétesek kamat nélküli beszámításával, a pótlékösszeget egy évi kamatjával. 9. §. Önkényt érte­tik, hogy a­kik még az eddigi belépti dijat sem fizették be, azokat elmaradt kamatjaikkal tartoznak befizetni. 10. §. A­­hivatalba ezután belépen­­dők, a belépti díjat a most megállapított új imposita szerint fizetik. 11. §. Az évenkinti befizetés meg nem szünhetik a halál vagy más eset által megürült egyházakban sem, hanem az évenkinti befizetést mindig a hivatal javadalmával élő köteles beszolgáltatni. 12. §. Ezen tár javára min­den pap köteles évenkint virágvasárnapján hirdetés­­ utján segedelmet gyűjteni. 13. §. A rimaszombati gymnasium h. b. tanárainak szabadság adatik vagy a papi 2-ik vagy a tanítói 1-fő osztályba lépni, belépti dijai­kat hivatalbalépésük idejétől kamatostul tartozván befizetni. 14. §. A pénztárnok az egyházmegye gyűlésén megjelent papok és tanítók által szavazattöbbség által 3 évre választatik. 15. §. Igazgató-bizottmány czime alatt egy papi és egy világi, jegyzőül ezen bizottmányhoz az iskola­­tanítók közöl egy egyén fog választatni, az egyházmegyei gyűlés által. 16. §. Az igazgató-bizottmány teendője lesz a pénztárnok számadását, a tavaszi gyűlést megelőzőleg megvizsgálni , az özvegyek s árvák táblázatát elősegíteni, az évi osztalékot a szabályok szerint kidolgozni, ezekről a tavaszi gyűlésen jelentést tenni. 17. §. Az igazgató választ­mány jelentése folytán a kiosztandó segedelem útja és módja, valamint egyéb előfordulható kérdések fölött, az egyházmegye a tavaszi gyűlésen rendeltetik el. 18. §. A kegyeleti pénztár mihelyt elrendeltetik, meg­nyitandó. *) 19. § Az évenkinti kamatoknak része a tőkéhez csatol­­tatik, 3­4 része az özvegyek s árvák közt kiosztatik. 20. §. A kiosztandó öszszeg úgy fog kiosztatni, hogy a papi özvegyek e árváknak 2 rész, a tanító-özvegyek s árváknak 1 rész fog kiadatni, mindenkor törvényes gyermekeket értvén. 21. §. Az önhibájuk nélkül hivatalból kiesett, élet­ben lévő pap és tanító s ezek özvegyei s árvái, akár maga van, akár nős­tül, gyermekestül, valamint az özvegy, akár magános, akár gyermekes, végre egy testvér árvák összesen csak egy osztó számba vétetnek. 22 §. A segedelmezési jog megszűnik halál, egyházi sorsnak tehetősebb világira való változtatása, egyházmegyei ítélet által kimondott erkölcstelen élet, a nőnemen lévőkre férjhezmenetel által, a fiárvákra 24 éves koruktól fogva, vagy előbb is, ha elegendő életmódra tettek szert. A munkatehetetlen nyo­morék árvák holtig húzzák a segedelmet. 23. §: A segedelmezési táblá­zatból kihagyottaknak joga lesz az egyházmegye elé nyomós okoknál fog­va folyamodni, a bebizonyított helyes ok mellett az egyházmegye által visszahelyeztethetnek. 24. §. Erkölcsi biztosítékra senkinek kölcsönözni nem lehet, annál fogva egyházi hivatalnokok is csak egyházaik, vagy fekvő vagyonnal biró magánosok jót álló levelei mellett nyernek, köl­csönt ; minden egyéb kölcsön , törvényesen kimutatott fekvő vagyonra fektetendő. A kölcsönvevők , a kikölcsönzött összeget három év alatt visszafizetni köteleztetnek, megengedtetvén részletes törlesztése is a kölcsönvett összegnek. 25. §. A biztosítékul kimutatott vagyonra csak a tiszta érték feléig kölcsönözhetni. 26. §. A kölcsönt kérők közt egyéb körülmények hasonlók lévén, az egyházi közönségek a magánosok fölött előnynyel bírnak. 27. §. A kötvények úgy lesznek szerkesztendők, hogy a kamatfizetés mindig ápril 1-jére vagy october 1-jére köteleztessék. 28. §. Pénznek a gyámi tárban kamatozás nélkül heverni nem szabad 40 p­­árton fölül, 8 a gyámi tárnok, ha e felől az igazgató válaszmányt hivata­losan tudatni elmulasztaná, a heverő pénz kamatát fizetendi. 29. §. Fölmondhatja a tőkét: 1-er maga a gyámtár ; 2-ér az adós , ha a fölvett pénzt ki akarná fizetni, a midőn így jár el. Fölmondá­sát a gyámtárnokkal akár az őszi akár a tavaszi egyházmegyei gyűlés előtt a szerint a mint a kötvény kell, legalább harmincz nappal írásban tudassa. Az időközi fölmondások a szándéklott fizetést 3 hóval előzték meg, rendkívüli esetekben azonban a gyámnokság föl­­hatalmaztatik, rövidebb idő után is elfogadni a fizetést, a kamatok kiszá­mítása s lefizetése mellett. 30. §. A gyámtárnoknak csak a föntebb körül­írt módokon s esetekben szabad gyámtári tőkét fölvenni, vagy kihelyezni, minden egyéb módú intézkedés e tárgyban felelősség terhe alatt tilos. 31. §. Ezen özvegy árvatár valamint eddig, úgy ezután is, a n. t. gömöri helv. hitv. egyházmegye védpaizsa alá helyheztetik, annak protestáns szellemű kormányzása, szabályozása, szóval minden e körül előfordulható intéz­kedés joga a tisztelt egyházmegyét illeti. 1859. — 49. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. Egész évre 15 — Fél évre 8 — fr. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül, fr. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 , fr. kr. Évnegyedre 3 — Egy hónapra 1 25 (A házhozhordásért havonkint ,15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. gyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: egy­etem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. Szerda, martius 2. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. I , fr. kr. Egész évre 19 —­­ Évnegyedre 5 50 Fél évre 10 —­­ Egy hónapra 2 10 A Hivatalos Értesítő nélkül. *• kr. I , Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — [ Egy hónapra 1 60 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. BUDAPESTI HÍRLAP. T­art.­atványok ja* j --------­nel 4 eB naromszormai u ujkrajczáliával számittatik. Meg többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl. A kü­lföld számára a hir­ HIVATALOS RÉSZ. Legfelsőbb rendeletre,boldogult Mária Izabella két Sicilia herczegnője a királyi Fenségéért m. hó 28-ától kezdve udvari gyász vitetett és az tizenhat napon keresztül felváltva, t. i. az első nyolcz nap alatt, az az : febr. 28-ától bezárólag mart. 7-éig mély, továbbá az utolsó nyolcz nap alatt, az az : martius 8-ától mart. 15-éig félgyász fog viseltetni. A m. bé 27 én Londonból ide érkezett lord (C­o­w­­­e­y nagybrit­­tanniai k. követ a franczia cs. udvarnál,más­nap ő cs.k. Apostoli Fel­sége által külön andientián fogadtatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. febr. 14-ki legfelsőbb határozata által dr. Csausz Mártont, a boncttan rendes tanárát a pesti egye­temben nyugalmi állapotba helyeztetése alkalmából, sikeres, hü és leyális szolgálatai elismeréséül császári tanácsos czimével díjelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Változások a cs. k. hadseregben. Előléptettek: A hadsegédi testületben Schmutz János alezre­des és hadtest segéd a 12-ik hadtestnél ezredessé . Fried­­ János, Huber József és salienzei báró Fröhlich János őrnagyok alezredesekké; gr. H­u­n­y­a­d­y Imre első oszt. százados, Ő cs. k. Apostoli Felsége had­segéde és R­e­i­t­z Lajos első oszt. százados, őrnagyokká. Kineveztetett: Sinich József őrnagy nyugalmi állapotban, polai térparancsnokká. Áttétettek: lovag Mer­k­l Frigyes őrnagy a 35. sz. gr. Khevenhül­­ler gy. sorezredből, q. t. a 9 sz. gr. Hartmann gy. sorezredhez; lovag Sonnenstein Gyula őrnagy az 53. sz. Lipót Ferig gy. sorez­rednél, q. t. a 22. sz. gr. Wimpffen gy. sorezredhez, és gr. M­a­c-C­a­f­f­r­y Miksa őrnagy a 9. sz. hg Liechtenstein Károly dzsi­­dás ezrednél, g. t. a 12. sz. két Siciliai király dzsidás ezredhez. Fölruháztattak: Poppovich Péter és Haertleb Gusztáv nyug. első oszt. századosok, őrnagyi ranggal ad honores ; továbbá báró Gemmingen Frigyes első oszt. százados az 0 cs. k. Apostoli Felsége nevét viselő 1. sz. vértes ezredben, állása letevésekor őrnagyi ranggal adhonores. Nyugalmaztattak: senui Érti Rudolf ezredes és parancsnok a 20. sz. Frigyes Vilmos porosz hg gy. sorezrednél; H­a­n­n Ferencz alezredes és térparancsnok ezredesi ranggal adhononss. K­a­s­­­é­­ Ferdinand alezredes a 4. sz. tüzér­szerparancsnokságnál és Redlich András másodoszt. fő hadibiztos. Napi újdonságok. * Apáczafölavatás. A „Religió“nak Pinkafőről írják, hogy Batt­hyányi Francziska grófnő,Széchenyi Ferencz gróf leánya apáczának öltö­zött be s múlt hó 2-án a szokott ünnepélyes fogadalmi esküt a graczi la­­zarista­ rend igazgatója főtiszt, Schlik Domokos Mária kezeibe tette le.­­ (A lazarista irgalmas rendnek Pinkafőn fiók szerzete van.) Az ájtatos asz­­szony 1854-ben egy zárdát és betegápoldát alapított, s azt az irgalmas nénéknek adta át, kik közé maga is belépett, hogy most a kitöltött elő­készítést négy év után a rend kebelébe fölvétessék. * Elutazás és jótékony adomány. Dr. H­a­y­n­a­­­d erdélyi r. kath. püspök ur ö excja febr. 25-én Romába utazott. K. Fehérvárról ír­ják, hogy ö excja a múlt napokban 4000 pftnyi alapítványt tett egy gyón­tató atya részére a nagyszebeni Orsolya- szüzek számára. Továbbá Bécs mellett Karlsburgban lakó gr. A­p­p­o­n­y­i Györgyné született gr. Sztárai úrhölgy a bécsi ájtatos nőegylet elnöke az erdélyi szegény kath. templo­mok fölsegéllésére mintegy 1500 pft értékű szép ruhakészleteket kegyes­kedett küldeni. Hasonló kegyes adakozást tett a templom számára gr. Eszterházi­ Jozefa urhölgy is. * A pesti Lloyd-társaság utóbbi közgyűlésében a választmányi tagok harmadik részének választásakor Drmtsa Ignácz, Liedemann Frigyes, Ullmann Károly, Darner Gyula, Weisz B. F., Fehr Vilmos, Halbaner György János, kik a választmányban előbb is helyet foglaltak, ismét meg­választottak ; uj választás csak egy történt, Gottesmann Miklós úr, ki az elhunyt Holitscher Farkas helyébe lépett. * Zongorak­rluoz. Azon zongoraművésznő, a ki Bécsben Schumann Klára asszonyt felváltotta és kitűnő elődje dac­ára is tetszést birt nyer­ni . Oxford Amália asszony városunkba érkezett s a nemzeti színpa­don ohsytaná első hangversenyét adni. Az „Ö. Zig“ Oxford assz. művésze­téről s zenészeti ízléséről kiváló elismeréssel nyilatkozik. Egy oly Pro­gramm—mondja a nevezett lap—mely Mozart, Hummel és Weber művei­ből van összeállítva, a jelen divatos bravourdarabok sivatagjában, mint óhajtott oázis köszönti a zenebarátot. A lélektelen reversek, impromptu­k, cascadok és tarantellák, valamint másrészt Beethoven és Schumann Robert fárasztó szerzeményei után valóban édes enyhületet szerez, ha érzékein­ket egy, bár rég letűnt művészeti időszak örök fiatal hangjain frisíthetjük föl. Oxford Amália asszony ezen iskola híve s a­mennyiben a feladat nem haladta felül a lehetőséget, működése fölötte elismerésre méltó; techni­kája erős és szabatos; fölfogása odaadóan költői, és méltán igazolta a szives fogadástól a lelkesedésig emelkedett tetszést. * Baleset. A pozsoni circusban febr. 28-án vak ijedségből tű­zlárma támadván, a mint a rendkívül nagy számmal jelen volt közönség a kvá­z­ 1859-ks év tavaszán fog megnyittatni.

Next