Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-06 / 78. szám
BUDAPESTI HÍRLAP 78. sz. hivatalos értesítő. APRIL 6. 1859. Hirdetmények. (805*) (1-3) 9891. A cs. k. helytartóság kassai osztályának f. évi márt. 24-kén 5443. sz. a. kelt megkeresése folytán ezennel köztudomásra adatik, miszerint Gömör vármegyei Rimaszécs községnek különben ápril 25-ik és 26-ikára eső,országos vására ez idén május 2-ik és 3 kán lesz megtartandó. Buda, márt. 31-a 1859. Cs. k. helytartósági osztály. (216*) (3-3) 1017. A gabna- és teherhajónak viz ellenében lovak által vontatása Buda város határán belül s a budai Dunapart hosszában, a Gellérthegyen alul a lőportoronytól az Illés-malomig a hajógyár-szigeten felül, 1859. jun. 1-től fogva megtiltatik. E naptól kezdve a gabna- és teherhajók vontatásának többé nem lovak, hanem gőzhajók által kell történnie, mi a cs. k. szabadalmazott Dunagőzhajózó társaság részéről fog eszközöltetni. E végből a fölfelé jövő gabna- és teherhajók Budán a Gellérthegyen alul a lőpororony közelében kötelesek megállapodni hol a gőzhajó társaság vontató hajói fognak állomásozni, s azok által a teher- és gabnahajók vontatása napfelkelte előtt megkezdetni Terhelt hajóknak az érintett darabon vontatásáért az árszabás következő: 2500 mérő gabna vagy 2500 vámmázsányi árutehernél 1* 3 £; 2500—5000 vámmázsányi árutehernél lVj ; 5000—8000 vámmázsányi árutehernél 1; 8000 vámmázsányi árutehernél 3/4 a. é. krajcrár minden mérő vagy mázsa után. Árpa-, zab- és köles-rakománynál a jelen árszabás szerint eső szállítási költségnek 25 százaléka elengedtetik. Üres hajók és talpak, melyek 3000 mérőt vagy mázsát elbírnak 15 frt, nagyobbat, melyeknek horderejük 3000 mérőtől 5000-ig terjed, 20 frt, 5000 mérőn felül 30 frtot fizetnek. Üres hajók csak főldőitekkel együtt vontattatnak. Hajókhoz tartozó lovak nem fognak vontattatni. Oly hajók, melyek a lőportoronytól vontattatnak Pest-Budára, a fenneki árszabásnak egy harmadát, Pestről, az Illés-malomig vontatásért pedig kétharmadát fizetik. A fuvarköltség előre fizetendő, mi nélkül a hajó alattságba sem vétetik A gőzöshöz ragasztás a szükséges köteleket, valamint a vontatandó hajókra ezen járat alatt a kormányosokat, eleinte a Dunagőzhajó társaság minden megtérítési igény nélkül szolgáltatja. - , A gőzössel vontatandó hajók teher vagy fuvarleveleiket valamint akarási bizonyítványaikat a végre, hogy a teherről vagy hordképességről meggyőződés szereztethessék , előmutatni kötelesek. Két terhelt hajónál kevesebbet nem tartozik a társaság gőzössel vontatni, s ezeknek legalább is 10,000 mérő rakományt kell vinniök. A társaság a hajóknak a hozzá- vagy leragasztásnál, vagy útközben történhető sérüléséért semmi felelősséget nem vállal. A rendnek a lőportoronynál kikötőhelyen fentartásáról a helyhatóság fog gondoskodni. Buda, márt. 3-a 1859.. Cs. k. helytartósági osztály. Árverések. (841) ... (2—3) 895. A sellyei cs. k. szolgabiróság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint a cs. k. pozsonyi törvényszéknek 1859. évi február 7-n kelt 254. sz. a. végzése folytán Farkasé János és Karolina csődtömegéhez tartozó, Pozsony megyei Nagy- és Kis-Jókán, a vasúttal, s ennek Diószeghi állomásától i'/s mértföldnyi távolságra fekvő nemesi birtokok, és pedig: 1. Kastély épület 39. sz. a. ispány, tehenész, juhász, béres és más cselédi mellék épületekkel, üvegháztal, ökör- és lóistállókkal, csűr- és magtárral polyvással, nyilt és fedett, ugyszinte kocsiszínnel, jégveremmel, 65. és 134 sz. a. zsellérházakkal, ugyszinte a „Kisai“ erdőben fekvő 187. sz a. zsellérházzal. . 2. Az ahhoz tartozó földbirtokok, és pedig".A beltelkek 12 hold 366 □ öl, szántóföldek 273 hold 274 (1 öl, rétek 32 hold 319 C öl, legelők 99 hold. 3. A hozzátartozó erdőrészletek, u. m . Helyrajzi 6136 sz. a. „Baloserdő“ 10/4 hold • sz. a. „Kisham“ 46 hold a. „Kisa“ 25 hold hr. 6457 298 □ öl; hr. 8015 445 Q öl; hr. 2557 sz.a. „Kerekerdő“ 19 hold 354 Q ölés ugyan ; Az épületek 15,406 frt 10 pkr; A földbirtokok 42,434 frt 434 pkr; Az erdőrészletek 4724 frt 24 pkr; Az erdőbeni fa 11,400 pfrt; összesen 73,964 frt 3834 pkrnyi becsértékben, nyilvános árverés utján eladatai elrendeltettek, s az árverés eszközlése iránt ezen bíróság megkerestetett. Ezen árverésre 1859. évi junius 10-ke mint első, a 1859. évi július 15-ke mint második határnap — mindig délelőtti 10 órakor a nagy-jókai kastélyban tűzetik ki, a mikorra a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a becsar 10",-jét bánatpénzül kellene letenniük, s hogy a fenni megirt birtokok az első határnapon csak a becson, a második határnapon azonban a becsáron alul is fognak eladatni. Az árverési feltételek ezen bíróság irodájában szintúgy mint a cs. k. pozsonyi orsz. törvényszéknél megtekinthetők, s másolatban is kikaphatók. Sellye, márt. In 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal (1059) (2—3) 451. A gödöllői cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhirré tétetik, miszerint a nagytekintetü pesti cs. k. orsz. törvényszék f. évi február 8-a 2069. sz. alatti határozata folytán, Richter Sámuel aszódi kereskedő 2777 frt 31 krs járulékai iránti követelése kielégítése végett, Nemes Mária csődtömegéhez tartozó, s a verseghi határban egy tagban fekvő földek és rétek, falu felőli részéből 40 hold föld, melyből a szántóföld, holdankint 60, a rét 80 partra van becsülve, közárverésen eladatni rendeltetvén, árverési határidőül f. évi május hó 9-e, s ha ekkor becsáron felül el nem adathatnának, f. évi junius hó 10-e, mindenkor délelőtti 10 órája, Versegben a község házához kitüzetik , miről a venni kívánók azzal értesittetnek, hogy a becslevél és árverési feltételek e szolgabirói hivatal irodájában megtekinthetők és lemásolhatók. Gödöllő, márt. 6-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1062) (2—3) 1631. A kaposvári cs. k. megyei törvényszék által ezennel közhirré tétetik, miszerint Welisch Miksa által 1858 évi October 18-a 3823. sz. alat Lengyel István kaposvári asztalos ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezettnek Kaposvárott 244. sz. alatt fekvő fél háza hozzá tartozandó kert és l*/4 hold házosztály földje, mely 900 pártra becsültetett s 49 frt 25'/a kr tartozás törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1859. évi ápril hó 30-ik napjára, a második pedg 1859. évi május hó 31 ik napjára, mindenkor d. e. 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják , ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire az által a vételár kimeríttetnék, fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik , hogy magukat az árverezés feltételek szerint kellő bánatpénzzel lássák el. Kaposvár, márt. 26-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1056) ■ (2-3 1426. Az ungvári cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel tudattatik mikép a csődhitelezői választmány, a tömeggondnok 1859. évi február hó 20-a 1071. sz. alatt benyújtott kérelme folytán , a néhai Berhelyi Baltazar csődtömegéhez tartozó, s Kereszt helységében fekvő nemesi fekvőségeknek végrehajtás utjáni árverelése megrendeltetett. Az elárvetelendő birtok áll egy magtárház, 16/4 hold szántóföld 274 hold rét, 873/4 hold erdei legelőből,, öszvesen értéke 3885 frt 50 kra p. Árverési határnapul 1859. évi april 27-ik, és 1859. évi május 30 ik napja mindenkor délelőtti 10 órája a hely zinére Kereszt helységében oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy ezen fekvőségek az első határnapon becsáron alul nem fognak eladatni. A venni kivánók a javak becsét és az árverési feltételeket addig is ezen biróságnál megtekinthetik, s arról másolatokat vehetnek. Ungvár, mártius 12-n 1859. Cs. k megyei törvényszék. (1058) (2- 3) 3029. A tamási és k. szolgabirói hivatal mint bíróság által közhirré tétetik, miként Rácz Katalin Molnár Istvánná konyi okosné mint végrehajtató felperes követelése kielégítése végett Német Andrásnak Tamási mezőváros határában Horvát István és Német György szomszédok közt fekvő, s 700 pártra becsült 14 kültelke f. évi máj. 28-án, d. e. 9 órakor, s ha ekkor senki a becsárt meg nem igérnél. évi jun. 25 én szinte d. e. 9 órakor nyilvános árverés alján eladatni fog. Az árverési feltételek a szokott hivatalos órák alatt betekinthetők. A netaláni jelzálogos hitelezők pedig ezennel felhrvatnak, hogy követeléseiket annál bizonyosabban bejelentsék az eladásig, amel a vételár igényükre való tekintet nélkül fog feloszlatni. Tamás, febr. 28-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1053) (2 -382. A kapuvári cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Stern József tamási lakos által 1859. évi január hó 10-n 82. sz. a Lábas József veszetényi lakos alperes ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezettnek Veszkényben 86. sz. a. fekvő 228 frt 25 kr austr. ért. becsült ), zsellértelki állományának 60 párt tőke és melléktartozások törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1859. évi május 18-ik napjára, a második pedig f. évi junius hó 18-ik napjára, mindenkor d. e. 8 órára kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, akár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beigtatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire az által a vételár kimeríttetnék , ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 100 pírt bánatpénzzel lássák el. Kapuvár, márt. 19- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1076) - - (2-3) 1629. A szegedi cs. k. megyei törvényszék részéről Kovács Mihály folyamodása folytán néhai Korom István nevére irt, biróilag lezálogolt 92. szak. 1782. sz. a. 1430 öl és 1118 pforint vagyis austriai értékben 1173 frt 90 krra becsült házi telek, a rajta lévő épületekkel, felperes 128 frt tőke, ennek 1857. évi mártius 31-től járó 6° „ kamatai, 25 frt 9 kr eddigelé megítélt öltségek erejéig jelen törvényszék irodájában (megyeház földszint), leendő harmad izbeni árverésére határidőül f. évi ápril 7-e délelőtti 10 óra következő feltételek alatt tűzetik ki: az árverezni szándékozók 10% bánatpénzt letenni, vevő pedig a vételár egy harmadát az árverés érvényességétől számítva 1 hó alatt a bánatpénz betudásával, másk harmadát az első fizetéstől számítva két hó alatt 6% kamatokkal, harmadik harmadát pedig a második fizetstől számított két hó aatt szinte 6n/‰ kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételárt a jelzálogos hitelezők kielégítésére bírói utalványozás szerint fordítani köteles leend. Az átiratási költségek a vevőt a vételáron kívül terhelendik. Megjegyeztetik, hogy a jószág ezen árverezéskor becsáron alul is el fog adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál anynyival inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténene, s ők, amennyiben a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Szeged, mártius 1-n 1859. Cs k. megyei törvényszék. (1072) . p . 12—3681. A pécsi cs. k. megyei törvényszék Koncz György hitelező folyamodására Kovács Kozma és Anna pécsi lakosok mint adósok ellen, az utóbbinak Pécsett a belvárosban 362. sz. a fekvő s biróilag 1200 pártra becsült házuk 120 pengő forint tőke adósság s járulékainak törlesztése miatt elárvereztetni rendelte, s az első árverezést f. évi május hó első napjára, a másodikat junius hó 3 ik napjára mindenkor d. u. 3 órára a helyszínen kitűzte. Melyre a venni kivánók azon kijelentéssel hivatnak, miként a vevő 60 pert bánatbéren felüli, részét a vételárnak ebbe beszámítva a fentebbi bánatpénzt lefizetni tartoznak. Kijelentetik, miszerint a vevő a jószágon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig bírói utalványozás szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, ha bár külön értesítést nye vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva e jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladásig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy annak közelében tartják lakásukat, felszólíttatnak, miszerint a vételár elosztásánál jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendeljenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő veszélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Mire a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az árverezési feltételeket a bíróság kiadó-hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetik. A második árverezés a becsáron alul is fog teljesittetni. Pécs, márt. 15- 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1064) (2—3) 6220. A pesti cs. k. orsz. törvényszék mint általános csődbíróság részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Makk Albert-féle csődtömegéhez tartozó 860 frt 2 pkrra becsült ingóságoknak, u. m. bútoroknak, konyha-eszközöknek, férfi és női ruháknak, fehér ruha nemüeknek, különféle edényeknek stb. nyilvános elárvereztetése elrendeltetvén, e végett első határnapul folyó 1859. évi april havának 27-e, szükség esetében második határnapul 1859. évi máj. hó 10 ik napja, oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a vételár tüstént le fizetendő részen, és hogy ezen tárgyak , ha az első határnapon legalább a fennebbi becsáron el nem adathatnának, másodikon azon alul is le fognak üttetni a legtöbbet ígérő részére. Venni szándékozók ennélfogva a kitűzött fentebbi határnapon az országuton 1/44. számú Huszár-féle házban reggeli 10 órakor jelenjenek meg. Pont, márt. 29-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (1071 ) , (2—8.1828. A pécsi és k. megyei törvényszék által ezennel közhírré tétetik, miszerint Leoz szül Jelászits Anna által 1859. évi márt. hó 17-n 828. sz. a. Dr. Loosz Antal ur ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezettet tulajdonul illető, Pécsett a belvárosban Dominikánus utczában 35. házszám a fekvő 3024 frt osztr. ért. becsült háznak közszerzeményi követelés törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1859. évi junius hó 6-ik napjára, a második pedig 1859. évi julius hó 7-ik napjára mindenkor d. e. 10 órára kitüzetett a helyszínen. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik s azok mását vehetik, továbbá hogy a jószág az első árverezéskor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánkönyvekbe a beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, amennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 200 párt bánatpénzzel lássák el. Pécs, márt. 18-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1052) (3-3) 67. A győr-sz.-mártoni cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel közhirré tétetik, miszerint Heberling Mátyás által 1859. évi jan. 5-én 67. szám alatt Baky István pázmándi lakos ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezett pázmándi községben fekvő, a telekjegyzőkönyv 42. lapján felett 31. sz. háza, a hozzá tartozó ia/3s volt úrbéri telekkel együtt, mely öszvesen 2100 a. é birtokra felbecsültetvén, ez évi május hó 18-a első ízben, a második pedig 1859. évi junius hó 20 ik napjára mindenkor d. u. 3 órára kitüzetett Az árverési feltételek a bíróságnál a hivatalos órákban megtekinthetők. Győr, márt. 18-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1048) (3—3 1232. A szathmári cs. k. vár. kik. j. biróság által ezennel közhirré tététik, hogy néhai Király Istvánná Csetnek Borbála hagyatékához tartozó, Sima községben 29. sz. a. lévő 113 portra becsült házas telke, továbbá 31. h. 3760 öl szántó, 20 hold 600] öl kaszálló, s öszvesen 1433 frt 20 krra becsült ingatlanok, f. 1359. évi május hó 12-e d e. II órakor, s ha ekkor a becsár meg nem igértetnék, folyó évi június 11-ik napjának d. e. 11 órájakor a helyszínen közárverés útján el fognak adatni A venni kívánók tehát oly figyelmeztetéssel kiválnak meg ezen érverelésre, hogy az árverés megkezdése előtt 150 afrtot bánatpénz fejében letenni, a vevő pedig az árverés napjától számítandó 14 napok alatt a vételárt lefizetni tartozik, különben kárára és költségére ezen javak utóbbi árverés alá bocsáttatni, s becsáron alul is a legtöbbet ígérőnek fognak eladatni; mennyiben pedig ezen árverett úrbéri telekkel, úrbéri maradvány földek is birtokoltatnának, ezen maradvány földekért járó megváltási öszveget az illető volt földes uraságnak a vevő köteles leendő kifizetni, anélkül, hogy ezért leengedést vagy kártalanítást követelhetne. Továbbá a legtöbbet ígérő lesz köteles a vételi szerződvénytől járó százalékot, bélyeget, sőt hratási költséget viselni, anélkül, hogy erre nézve beszámítást vagy kárpótlást követelhetne. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, amennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Szathmár, márt. 11-n 1859. Cs. k. vár. kik. bíróság. (1073. (1 — 3) 82. A kis-almási cs. k szolgabirói hivatal mint biróság részéről közhirré tétetik, miszerint Vosva községében 100. sz. alatti öreg Csedrik András biróilag (1070) (1-3) 281. A szegszárdi és k. megyei törvényszék részéről közhirré tétetik, hogy Szukopf János bajai lakos mint felperes hitelező kérelmére Ágoston Ferencz elleni 165 frt 61 kr uj pénz követelésének fedezésére 966. sz. a. létező és 945 frtra becsült háza árverezés után, f. 1859. évi május 23-a, és ha akkor a becsár meg nem igértetnék, f. évi junius 24-n, mindenkor d. e. 9 órakor a helyszínen árvereztetni fog. A venni kivánók tehát oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy az árverés napjától számítandó 14 nap alatt, a vételárból 210 frtot, az ezen felül maradt összeg felét f. évi november 1-n, a másik pedig 1860. év ápril 24 . 5% kamattal lefizetni tartoznak. Az árverési feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, amennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Szegszárd, márt. 24-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1075) (1—3. 2042. A szegedi cs. k megyei törvényszék részéről dr. Haid Ferencz felperes folyamodása folytán alperes Szabó Sándor nevére irt, biróilag lezálogult következő ingatlanoknak, u. m. a szegedi telekkönyvben 80. szak 1844/2 számú 304 . és 1404 austriai értékű fztra becsült házi telek és háznak, továbbá a 14 szak. 21. számú 3 hold 420 austr. ért. forintra becsült bánhidi hegyi szőllőnek, felperesi 210 ujsztra tőke követelése és járulékai erejéig, biróilag leendő elárvereztetése el rendeltetvén, ennek jelen törvényszék irodájában (megyeház földszint), leendő, első izbeni árverésére határidőül 1859. évi május hó 11-e, ennek nem sikerülte esetén pedig a második árverés határidejéül 1859. évi junius hó 9 ik napja délelőtti 10 órája következő feltételek alatt tűzetik ki: az árverezni szándékozók tartoznak 10% bánatpénzt letenni, a vevő pedig a vételár felét az árverés érvényességétől számítva négy hét alatt a bánatpénz betudásával, másik felét az első fizetéstől számít a szinte négy hét alatt 6% kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételért a jelzálogos hitelezők kielégítésére bírói utalványozás szerint fordítani. Az átiratási költségek a vevőt a vételáron kívül terhelendik. Felhivatnak mindazok, kik, anélkül, hogy ezen árverésről különösen értesíttettek volna, a kérdéses ingatlanra nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig e törvényszéknél bejelenteni annál is inkább el ne mulaszszák, minthogy ellenkező esetben a vételár hibik nélküli felosztásából származható káros következményeket önmaguknak kell tulajdonitaniok. Szeged, márt. 8-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1063) (1—3) 5808. A pesti cs. k. kereskedelmi törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Hüttner Mihály mint felperesnek Döbrey József mint alperes elleni ügyében 1859. évi ápril 1.4 n, és szükség esetére april 28-ik napján, mindenkor d. u. 3 órakor, a cs. k. zálogházban 386 írtra becsült ezüst és arany müvek és egy gyémánt biróilag készpénz fizetés mellett árvereztetnek, s azon esetre, ha ezen tárgyak az első határnapon becsárért vagy azon felül el nem adathatandnak, a második árverésnél a legtöbbet ígérőnek mindenesetre becsáron alul is át fognak engedtetni. Pest, február 15-n 1859. Cs. k. keresk. törvényszék, 1051) (3—3) 1105. A győr sz.-mártoni cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhirré tétetik, miszerint Stantsits József által 1859. évi mártius hó 24-én 1105. sz. alatt Molnár János csanaki lakos ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezettnek kis-baráthi telek jegyzőkönyv 273. lapján felvett 1210. hr. sz. alatti hársi düllőbeli 70871 ös terjedelmű szántóföldje, mely 210. a. éirtokra becsültetett, e f. 1859. évi május 25-ik napjára első ízben becsáron felül, a második 1859. évi junius 25-ik napjára, s akkoron becsáron alul is el fog árvereztetni. Az árverési feltételek e bíróságnál helyben megtekinthetők. Győr-Sz.-Márton, márt. 24 - 1859 Cs. k. szolgabirói hivatal. (1046) (3-3) 703. A diószegi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közzé tétetik, miszerint máté-szalkai lakos Benzenczey Ferencz ur részére 10,000 pert s járulékai erejéig ér-mihályfalvai értokos Bernáth Gedeon úrtól az ér-mihályfalvai határon lezálogolt, s megbecsült 383 hold, 500 öl szántó, 88 hold, 790 öl kaszállóföld, 4 kapa szőllő, 2 hold legelő, 3 hold erdő, 18 hold nádas rét, birói árverésen leendő eladására első határidőül I. 1859. évi május hó 10-ke, másodikul pedig junius hó 10-ke, mindenkor d. e. 9 óra tűzetett ki Ér-Mihály-Falvára a község házához. Kijelentetik, miszerint vevő a jószágon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyszersmind a jelzálogra hitelezők, köztük ismeretlen tartózkodása Dávid Jónás és Stolicser felhivatván, hogy igényeiket a jószág eladásáig annál bizonyosabban jelentsék, mivel különben a vételár közben jöttük nélkül fog feloszlatni. Az árverési feltételek alulirt bíróságnál megtekinthetők. Diószeg, márt. 7- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal (1078) (1-3) (1054) (3-3) 11515. A pesti cs. k. kereskedelmi törvényszék részéről közhirré tétetik miszerint Petrás Juliánná mint felperesnek Kávay János mint alperes elleni ügyében f. 1859. évi ápril 8-án, és szükség esetére ápril hó 22-ik napján, mindenkor délelőtti 9 órakor, fél-duna soron 10. sz alatt, 683 forintra becsült különbféle ingóságok, jelesen bútorok, bíróilag készpénz fizetés mellett árvereztetnek, s azon esetre, ha ezen tárgyak az első határnapon becsülétt vagy azon felül el nem adathatandnak, a második árverésnél a legtöbbet ígérőnek minden esetre becsáron alul is át fognak engedtetni. Pest, ír árt. 22-n 1859. C. k. kereskedelmi törvényszék 1755. A szombathelyi cs. k. megyei törvényszék által közhirré tétetik, hogy néhai Holczheim Mátyásné, szül. Kikakker Teréz örökösei kérelme folytán, a hagyatékához tartozó Szombathelyen 142. sz. a. fekvő 3990 írtra be, ésült ház, a hozzá tartozó kerttel, palántáé és káposztásfölddel, a Gyöngyös folyón épült posztó-kalló fele, mely 52 forint 50 krra becsültetett, s több darabban lévő szántóföldek folyó évi ápril 27-n reggeli 9 órakor el fognak adatni. A házat megvenni kivánók 105 frt a. é. bánatpénzzel jelenjenek meg. A többi árverési feltételek e törvény 558 portra felbecsült háza, és hét hold- szék kiadó-hivatalában megtekinthetők, nyi belsősége, továbbá hat hold külsős Szombathely, márt. 16- 1859. szántó, 4 hold legelő, és 2 kaszásnyil réttel i összekötött fekvősége, ilsvai lakos Ábrahámovits Simonoc 515 frt Cs. k. megyei törvényszék. 32 vkr követelésének fedezéséül, a kis-almási cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság irodájában nyilvános árverés útján, f. évi május 10-n, vagy ennek nem sikerülte esetén június 10 . d. e. 9 órakor el fog adatni. Venni szándékozók értesittetnek,hogy ezen birtok a második árverés alkalmával becsáron alul is eladatni fog. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat, ezen jószágra a nyilvánkönyvekbe a beiktatásnál fogva jelzálogjogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig bejelenteni annál inkább el ne mulaszszák, mivel ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Munkács, márt. 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1080) (1-3) 838. A m.-csáthi cs. k. szolgabirói hivatal által közhírré tétetik, miszerint Földváry szül. Desewffy Zsófia és Hersényi János részére Buy Sándor bábai lakos ellen 1858. évi 2490. és 2491. sz. alatt közhirré tett első árverés vevők hiánya miatt nem sikerülvén, a második árverés a bábai javakat illetőleg visszavonatik, a nyéki szőllőre azonban a második árverés f. évi ápril hs 27-n nem Bábán ugyan, hanem Nyéken a községi biró házánál megtartatni fog, a már kiadott és a „Budapesti Hirlap” f. évi 25., 26. és több számaiban közhírré tett hirdetmény szerint. Ónod, márt 5-8 . 1859. Cs k. szolgabirói hivatal. ( 1096) (1-3) 707. A hogyeszi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhirré tétetik, hogy a cs. k. soproni pénzügyi ügyvédség által a magas állam nevében f. 1859. évi mártius hó 26-a 707. sz. a. benyújtott kérelme folytán, Pál Mihály pálfai lakos a pálfai és simontornyai községek határaiban levő ingatlan birtokának, mely áll: a Pálfai községben 68. sz. a. 220 portra becsült lakház, kert és 1400 öl szántóföldből. b) Simontornyai határban a Kajtárvölgyben levő, s 40 pforintra becsült szőllő, présház, és 1 hold szántóföldből, 112 pfrt jövedék áthágási pénzbütetés törlesztése végett, nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, az első árverezés f. évi május 27 ik, a második pedig junius 27-ik napjára, mindenkor d. e. 10 órára Pálfára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelentéssel hivatnak meg, hogy az elárverezendő vagyon becsüjét,s az árverési feltételeket a bírósági irodában megtekinthetik, s azok mását vehetik, továbbá , hogy a jószág az első árverezéskor a becsáron alul nem fog eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben, a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak meghagyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 10 pret bánatpénzzel lássák el. Hőgyész, márt. 27- 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Árverési igazítás. (1067) . Cl—3724. A nyíregyházi cs. k. szólgabírói hivatal mint biróság által közhírre tétetik, miszerint f. évi február 17-ről 724. sz. alatt kelt, s a „Budapesti Hírlap“ 61. számában folyó évi mártius 16-n másodszor megjelent árverési hirdetményből, tévedésből kimaradt be-