Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)

1859-04-06 / 78. szám

BUDAPESTI HÍRLAP 78. sz. hivatalos értesítő. APRIL 6. 1859. Hirdetmények. (805*) (1-3) 9891. A cs. k. helytartóság kassai osztályának f. évi márt. 24-kén 5443. sz. a. kelt megkeresése folytán ezen­nel köztudomásra adatik, miszerint Gö­­mör vármegyei Rimaszécs­ községnek különben ápril 25-ik és 26-ikára eső,or­szágos vására ez idén május 2-ik és 3 kán lesz megtartandó. Buda, márt. 31-a 1859. Cs. k. helytartósági osztály. (216*) (3-3) 1017. A gabna- és teherhajónak viz ellenében lovak által vontatása Buda város határán belül s a budai Duna­­part hosszában, a Gellérthegyen alul a lőportoronytól az Illés-malomig a hajógyár-szigeten felül, 1859. jun. 1-től fogva megtiltatik. E naptól kezdve a gabna- és teher­­hajók vontatásának többé nem lovak, hanem gőzhajók által kell történnie, mi a cs. k. szabadalmazott Dunagőz­­hajózó társaság részéről fog eszközöl­tetni. E végből a fölfelé jövő gabna- és teherhajók Budán a Gellérthegyen alul a lőpor­orony közelében kötelesek meg­állapodni hol a gőzhajó társaság von­tató hajói fognak állomásozni, s azok által a teher- és gabnahajók vontatása napfelkelte előtt megkezdetni Terhelt hajóknak az érintett darabon vontatásáért az árszabás következő: 2500 mérő gabna vagy 2500 vám­­mázsányi árutehernél 1* 3 £; 2500—5000 vámmázsányi áruteher­nél lVj ; 5000—8000 vámmázsányi áruteher­nél 1; 8000 vámmázsányi árutehernél 3/4 a. é. krajcrár minden mérő vagy mázsa után. Árpa-, zab- és köles-rakománynál a jelen árszabás szerint eső szállítási költségnek 25 százaléka elengedtetik. Üres hajók és talpak, melyek 3000 mérőt vagy mázsát elbírnak 15 frt, nagyobbat­, melyeknek horderejük 3000 mérőtől 5000-ig terjed, 20 frt, 5000 mérőn felül 30 frtot fizetnek. Üres hajók csak főldőitekkel együtt vontattatnak. Hajókhoz tartozó lovak nem fognak vontattatni. Oly hajók, melyek a lőportoronytól vontattatnak Pest-Budára, a fenneki árszabásnak egy harmadát, Pestről, az Illés-malomig vontatásért pedig két­har­madát­ fizetik. A fuvarköltség előre fizetendő, mi nélkül a hajó alattságba sem vétetik A gőzöshöz ragasztás a szükséges köteleket, valamint a vontatandó ha­jókra ezen járat alatt a kormányoso­kat, eleinte a Dunagőzhajó társaság minden megtérítési igény nélkül szol­gáltatja. - , A gőzössel vontatandó hajók teher vagy fuvarleveleiket valamint akarási bizonyítványaikat a végre, hogy a te­herről vagy hordképességről meggyő­ződés szereztethessék , előmutatni kö­telesek. Két terhelt hajónál kevesebbet nem tartozik a társaság gőzössel vontatni, s ezeknek legalább is 10,000 mérő rakományt kell vinniök. A társaság a hajóknak a hozzá- vagy leragasztásnál, vagy útközben történ­hető sérüléséért semmi felelősséget nem vállal. A rendnek a lőportoronynál­ kikötő­helyen fentartásáról a helyhatóság fog gondoskodni. Buda, márt. 3-a 1859.. Cs. k. helytartósági osztály. Árverések. (841) ... (2—3) 895. A sellyei cs. k. szolgabiróság részéről ezennel közhirré tétetik, mi­szerint a cs. k. pozsonyi törvényszék­nek 1859. évi február 7-n kelt 254. sz. a. végzése folytán Farkasé János és Karolina csődtömegéhez tartozó, Pozsony megyei Nagy- és Kis-Jó­­kán, a vasúttal, s ennek Diószeghi állomásától i'/s mértföldnyi távol­ságra fekvő nemesi birtokok, és pedig: 1. Kastély épület 39. sz. a. ispány, tehenész, juhász, béres és más cselédi mellék­ épületekkel, üvegháztal, ökör- és lóistállókkal, csűr- és magtárral polyvással, nyilt és fedett, ugyszinte kocsiszínnel, jégveremmel, 65. és 134 sz. a. zsellérházakkal, ugyszinte a „Kisai“ erdőben fekvő 187. sz a. zsel­lérházzal. . 2. Az ahhoz tartozó földbirtokok, és pedig"­.­­A beltelkek 12 hold 366 □ öl, szán­tóföldek 273 hold 274 (1 öl, rétek 32 hold 319 C öl, legelők 99 hold. 3. A hozzátartozó erdőrészletek, u. m . Helyrajzi 6136 sz. a. „Baloserdő“ 10­/4 hold • sz. a. „Kisham“ 46 hold a. „Kisa“ 25 hold hr. 6457 298 □ öl; hr. 8015 445 Q öl; hr. 2557 sz­.a. „Kerekerdő“ 19 hold 354 Q öl­­­és ugyan ; Az épületek 15,406 frt 10 pkr; A földbirtokok 42,434 frt 43­4 pkr; Az erdőrészletek 4724 frt 24 pkr; Az erdőbeni fa 11,400 pfrt; össze­sen 73,964 frt 383­4 pkrnyi becsérték­ben, nyilvános árverés utján eladatai elrendeltettek, s az árverés eszközlése iránt ezen bíróság megkeres­tetett. Ezen árverésre 1859. évi junius 10-ke mint első, a 1859. évi július 15-ke mint második határnap — min­dig délelőtti 10 órakor a nagy-jókai kastélyban tűzetik ki, a mikorra a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy a becsar 10"­,-jét bánatpénzül kellene letenniük, s hogy a fenni megirt birtokok az első határ­napon csak a becs­­on, a második ha­tárnapon azonban a becsáron alul is fognak eladatni. Az árverési feltételek ezen bíróság irodájában szintúgy mint a cs. k. po­zsonyi orsz. törvényszéknél megte­kinthetők, s másolatban is kikaphatók. Sellye, márt. I­n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal (1059) (2—3) 451. A gödöllői cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhirré tétetik, miszerint a nagytekintetü pesti cs. k. orsz. törvényszék f. évi február 8-a 2069. sz. alatti határozata folytán, Richter Sámuel aszódi kereskedő 2777 frt 31 kr­s járulékai iránti követelése kielégítése végett, Nemes Mária csőd­tömegéhez tartozó, s a verseghi határ­ban egy tagban fekvő földek és rétek, falu felőli részéből 40 hold föld, mely­ből a szántóföld, holdankint 60, a rét 80 partra van becsülve, közárverésen eladatni rendeltetvén, árverési határ­időül f. évi május hó 9-e, s ha ekkor becsáron felül el nem adathatnának, f. évi junius hó 10-e, mindenkor délelőtti 10 órája, Versegben a község házához kitüzetik , miről a venni kívánók az­zal értesittetnek, hogy a becslevél és árverési feltételek e szolgabirói hiva­tal irodájában megtekinthetők és lemá­­solhatók. Gödöllő, márt. 6-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1062) (2—3) 1631. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhirr­é tétetik, miszerint Welisch Miksa által 1858 évi October 18-a 3823. sz. ala­t Len­gyel István kaposvári asztalos ellen benyújtott folyamodásra az utóbb ne­vezettnek Kaposvárott 244. sz. alatt fekvő fél háza hozzá tartozandó kert és l*/4 hold házosztály földje, mely 900 pártra becsültetett s 49 frt 25'/a kr tartozás törlesztése miatt végrehajtási nyilvános elárvereztetése elrendeltetett, s az első árverezés 1859. évi ápril hó 30-ik napjára, a második ped­g 1859. évi május hó 31 ik napjára, mindenkor d. e. 9 órára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában meg­tekinthetik, s azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul el­adatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint átvál­lalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben maguknak tulajdoníthatják , ha a vé­telár felosztása az ő hírük nélkül tör­ténik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik , hogy magukat az árverezés f­eltételek szerint kellő bánatpénzzel lássák el. Kaposvár, márt. 26-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1056) ■ (2-3 1426. Az ungvári cs. k. megyei tör­vényszék részéről ezennel tudattatik mikép a csődhitelezői választmány, a tömeggondnok 1859. évi február hó 20-a 1071. sz. alatt benyújtott kérelme folytán , a néhai Berhelyi Baltazar csődtömegéhez tartozó, s Kereszt hely­ségében fekvő nemesi fekvőségeknek végrehajtás utjáni árverelése megren­deltetett. Az elárvetelendő birtok áll egy magtárház, 16­/4 hold szántóföld 274 hold rét, 873/4 hold erdei legelő­ből,, öszvesen értéke 3885 frt 50 kr­a p. Árverési határnapul 1859. évi april 27-ik, és 1859. évi május 30 ik napja mindenkor délelőtti 10 órája a hely zinére Kereszt helységében oly meg­jegyzéssel tűzetik ki, hogy ezen fek­vőségek az első határnapon becsáron alul nem fognak eladatni. A venni kivánók a javak becsét és az árverési feltételeket addig is ezen bi­róságnál megtekinthetik, s arról máso­latokat vehetnek. Ungvár, mártius 12-n 1859. Cs. k megyei törvényszék. (1058) (2- 3) 3029. A tamási és k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság által közhirré téte­tik, miként Rácz Katalin Molnár Ist­vánná konyi okosné mint végrehajtató felperes követelése kielégítése végett Német Andrásnak Tamási mezőváros határában Horvát István és Német György szomszédok közt fekvő, s 700 pártra becsült 1­4 kültelke f. évi máj. 28-án, d. e. 9 órakor, s ha ekkor senki a becsárt meg nem igérné­l. évi j­un. 25 én szinte d. e. 9 órakor nyilvános árverés alján eladatni fog. Az árverési feltételek a szokott hivatalos órák al­att betekinthetők. A netaláni jelzálogos hitelezők pedig ezennel felhr­vatnak, hogy követeléseiket annál bizonyosab­ban bejelentsék az eladásig, amel a vételár igényükre való tekintet nélkül fog feloszlatni. Tamás, febr. 28-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1053) (2 -3­82. A kapuvári cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság által ezennel köz­hirré tétetik, miszerint Stern József tamási lakos által 1859. évi január hó 10-n 82. sz. a Lábas József vesz­et­ényi lakos alperes ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezettnek Veszkényben 86. sz. a. fekvő 228 frt 25 kr austr. ért. becsült )­, zsellértelki állományának 60 párt tőke és mellék­tartozások törlesztése miatt végrehaj­tási nyilvános elárvereztetése elrendel­tetett, s az első árverezés 1859. évi május 18-ik napjára, a második pedig f. évi junius hó 18-ik napjára, mindenkor d. e. 8 órára kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megte­kinthetik, s azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árverezés­kor nem fog a becsáron alul eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosí­tott adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni kö­teles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, akár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beigta­­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jo­got nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosab­ban bejelentsék, mert ellenkező eset­ben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék , ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­gy­a­tik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 100 pírt bánatpénzzel lássák el. Kapuvár, márt. 19-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1076) - - (2-3) 1629. A szegedi cs. k. megyei tör­vényszék részéről Kovács Mihály fo­lyamodása folytán néhai Korom István nevére irt, biróilag lezálogolt 92. szak. 1782. sz. a. 143­0 öl és 1118 pforint vagyis austriai értékben 1173 frt 90 krra becsült házi­ telek, a rajta lévő épületekkel, felperes 128 frt tőke, en­nek 1857. évi mártius 31-től járó 6° „ kamatai, 25 frt 9 kr eddigelé megítélt öltségek erejéig jelen törvényszék iro­dájában (megyeház földszint), leendő harmad izbeni árverésére határidőül f. évi ápril 7-e délelőtti 10 óra következő feltételek alatt tűzetik ki: az árverezni szándékozók 10% bánatpénzt letenni, vevő pedig a vételár egy harmadát az árverés érvényességétől számítva 1 hó alatt a bánatpénz betudásával, má­­s­k harmadát az első fizetéstől számítva két hó alatt 6% kamatokkal, harma­dik harmadát pedig a második fize­ts­től számított két hó a­att szinte 6n/‰ kamatokkal lefizetni, illetőleg a vétel­árt a jelzálogos hitelezők kielégítésére bírói utalványozás szerint fordítani kö­teles leend. Az átiratási költségek a vevőt a vé­teláron kívül terhelendik. Megjegyeztetik, hogy a jószág ezen árverezéskor becsáron alul is el fog adatni. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival inkább bejelentsék, minthogy el­lenkező esetben maguknak tulajdonít­sák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténene, s ők, a­mennyi­ben a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Szeged, mártius 1-n 1859. Cs k. megyei törvényszék. (1072) . p . 12—3­­681. A pécsi cs. k. megyei törvény­szék Koncz György hitelező folyamo­dására Kovács Kozma és Anna pécsi lakosok mint adósok ellen, az utóbbi­nak Pécsett a belvárosban 362. sz. a fekvő s biróilag 1200 pártra becsült házuk 120 pengő forint tőke adósság s járulékainak törlesztése miatt elárve­­reztetni rendelte, s az első árverezést f. évi május hó első napjára, a máso­dikat junius hó 3 ik napjára mindenkor d. u. 3 órára a helyszínen kitűzte. Melyre a venni kivánók azon kije­lentéssel hivatnak, miként a vevő 60 pert bánatbéren felül­i, részét a vé­telárnak ebbe beszámítva a fentebbi bánatpénzt lefizetni tartoznak. Kijelentetik, miszerint a vevő a jó­szágon jelzálogilag biztosított adóssá­gokat a vételár erejéig bírói utalvá­nyozás szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, ha bár külön értesítést nye vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a be­iktatásnál fogva e jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladásig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben ma­guknak tulajdonítsák, ha a vételár fel­osztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak, miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Mire a venni kivánók oly kijelentés­sel hivatnak meg, hogy az árverezési feltételeket a bíróság kiadó-hivatalá­ban a hivatalos órák alatt megtekint­hetik. A második árverezés a becsáron alul is fog teljesittetni. Pécs, márt. 15-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1064) (2—3) 6220. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék mint általános csődbíróság részé­ről ezennel közhírré tétetik, miszerint Makk Albert-féle csődtömegéhez tar­tozó 860 frt 2 pkrra becsült ingóságok­nak, u. m. bútoroknak, konyha-eszkö­zöknek, férfi és női ruháknak, fehér ruha nemüeknek, különféle edényeknek stb. nyilvános elárvereztetése elrendel­tetvén, e végett első határnapul folyó 1859. évi april havának 27-e, szükség esetében második határnapul 1859. évi máj. hó 10 ik napja, oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a vételár tüstént le­­ fizetendő részen, és hogy ezen tár­gyak , ha az első határnapon lega­lább a fennebbi becsáron el nem adat­hatnának, másodikon azon alul is le fognak üttetni a legtöbbet ígérő részére. Venni szándékozók ennélfogva a kitű­zött fentebbi határnapon az ország­uton 1/44. számú Huszár-féle házban reg­geli 10 órakor jelenjenek meg. Pont, márt. 29-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (1071 ) , (2—8.1­828. A pécsi és k. megyei törvény­szék által ezennel közhírré tétetik, mi­szerint Leoz szül Jelászits Anna ál­tal 1859. évi márt. hó 17-n 828. sz. a. Dr. Loosz Antal ur ellen benyújtott folyamodásra az utóbb nevezettet tu­lajdonul illető, Pécsett a belvárosban Dominikánus­ utczában 35. házszám a­ fekvő 3024 frt osztr. ért. becsült ház­nak közszerzeményi követelés törlesz­tése miatt végrehajtási nyilvános elár­vereztetése elrendeltetett, s az első ár­verezés 1859. évi junius hó 6-ik nap­jára, a második pedig 1859. évi julius hó 7-ik napjára mindenkor d. e. 10 órára kitüzetett a helyszínen. Melyre a venni kivánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét s az árverési feltételeket a bírósági irodában megte­kinthetik s azok mását vehetik, to­vábbá hogy a jószág az első árvere­zéskor nem fog a becsáron alul el­adatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint át­vállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánköny­vekbe a beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényei­ket az árverés határnapjáig a bíróság­nál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a­­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 200 párt bánatpénzzel lássák el. Pécs, márt. 18-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1052) (3-3) 67. A győr-sz.-mártoni cs. k. szolga­birói hivatal mint biróság által ezen­nel közhirré tétetik, miszerint Heber­­ling Mátyás által 1859. évi jan. 5-én 67. szám alatt Baky István pázmándi lakos ellen benyújtott folyamo­dásra, az utóbb nevezett pázmándi községben fekvő, a telekjegy­zőköny­v 42. lapján fel­ett 31. sz. háza, a hozzá tartozó ia/3s volt úrbéri telekkel együtt, mely ösz­vesen 2100 a. é b­irtokra felbecsültetvén, e­z­ évi május hó 18-a első ízben, a második pedig 1859. évi junius hó 20 ik napjára min­denkor d. u. 3 órára kitü­zetett Az árverési feltételek a bíróságnál a hivatalos órákban megtekinthetők. Győr, márt. 18-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1048) (3—3 1232. A szathmári cs. k. vár. kik. j. biróság által ezennel közhirré tété­tik, hogy néhai Király Istvánná Cset­nek Borbála hagyatékához tartozó, Sima községben 29. sz. a. lévő 113 portra becsült házas telke, továbbá 31. h. 376­0 öl szántó, 20 hold 600­­] öl ka­­szálló, s öszvesen 1433 frt 20 krra be­csült ingatlanok, f. 1359. évi május hó 12-e d e. II órakor, s ha ekkor a becsár meg nem igértetnék, folyó évi június 11-ik napjának d. e. 11 órájakor a helyszínen közárverés útján el fog­nak adatni A venni kívánók tehát oly figyel­meztetéssel ki­válnak meg ezen érvere­­lésre, hogy az árverés megkezdése előtt 150 a­­frtot bánatpénz fejében letenni, a vevő pedig az árverés napjától szá­mítandó 14 napok alatt a vételárt le­fizetni tartozik, különben kárára és költségére ezen javak utóbbi árverés alá bocsáttatni, s becsáron alul is a legtöbbet ígérőnek fognak eladatni; mennyiben pedig ezen árverett úrbéri telekkel, úrbéri maradvány földek is birtokoltatnának, ezen maradvány föl­dekért járó megváltási öszveget az il­lető volt földes uraságnak a vevő kö­teles leendő kifizetni, a­nélkül, hogy ezért leengedést vagy kártalanítást kö­vetelhetne. Továbbá a legtöbbet ígérő lesz kö­teles a vételi szerződvénytől járó szá­zalékot, bélyeget, sőt hratási költséget viselni, a­nélkül, hogy erre nézve be­számítást vagy kárpótlást követelhetne. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beikta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt a jó­szágnak eladásáig annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező­ esetben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül történik­ meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak zá­ratni. Szathmár, márt. 11-n 1859. Cs. k. vár. kik. bíróság. (1073. (1 — 3) 82. A kis-almási cs. k szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről közhirré té­tetik, miszerint Vosva községében 100. sz. alatti öreg Csedrik András biróilag (1070) (1-3) 281. A szegszárdi és k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, hogy Szukopf János bajai lakos mint felperes hitelező kérelmére Ágoston Fe­rencz elleni 165 frt 61 kr uj pénz kö­vetelésének fedezésére 966. sz. a. létező és 945 frtra becsült háza árverezés ut­­án, f. 1859. évi május 23-a, és ha ak­kor a becsár meg nem igértetnék, f. évi junius 24-n, mindenkor d. e. 9 óra­kor a helyszínen árvereztetni fog. A venni kivánók tehát oly figyel­meztetéssel hivatnak meg, hogy az ár­verés napjától számítandó 14 nap alatt, a vételárból 210 frtot, az ezen felül maradt összeg felét f. évi november 1-n, a másik pedig 1860. év ápril 24 . 5% kamattal lefizetni tartoznak. Az árverési feltételek a bíróságnál megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül meg­történend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Szegszárd, márt. 24-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1075) (1—3. 2042. A szegedi cs. k megyei tör­vényszék részéről dr. Haid Ferencz felperes folyamodása folytán alperes Szabó Sándor nevére irt, biróilag le­­zálogult következő ingatlanoknak, u. m. a szegedi telekkönyvben 80. szak 1844/2 számú 304 . és 1404 austriai értékű fztra becsült házi­ telek és ház­nak, továbbá a 1­4 szak. 21. számú 3 hold 420 austr. ért. forintra becsült bánhidi hegyi szőllőnek, felperesi 210 ujsztra tőke követelése és járulékai ere­jéig, biróilag leendő elárvereztetése el rendeltetvén, ennek jelen törvényszék irodájában (megyeház földszint), leendő, első izbeni árverésére határidőül 1859. évi május hó 11-e, ennek nem sikerülte esetén pedig a második árverés határ­idejéül 1859. évi junius hó 9 ik napja délelőtti 10 órája következő feltételek alatt tűzetik ki: az árverezni szándé­kozók tartoznak 10% bánatpénzt le­tenni, a vevő pedig a vételár felét az árverés érvényességétől számítva négy hét alatt a bánatpénz betudásával, má­sik felét az első fizetéstől számít a szinte négy hét alatt 6% kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételért a jelzálo­gos hitelezők kielégítésére bírói utal­ványozás szerint fordítani. Az átiratási költségek a vevőt a vé­teláron kívül terhelendik. Felhivatnak mindazok, kik, a­nélkül, hogy ezen árverésről különösen érte­­síttettek volna, a kérdéses ingatlanra nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva magukat jelzálogot nyerteknek vé­­lik, miszerint azt az eladás napjáig e tör­vényszéknél bejelenteni annál is in­kább el ne mulaszszák, minthogy el­lenkező esetben a vételár hib­ik nél­küli felosztásából származható káros következményeket önmaguknak kell tulajdonitaniok. Szeged, márt. 8-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1063) (1—3) 5808. A pesti cs. k. kereskedelmi törvényszék részéről közhirré tétetik, miszerint Hüttner Mihály mint felpe­resnek Döbrey József mint alperes el­leni ügyében 1859. évi ápril 1.4 n, és szükség esetére april 28-ik napján, min­denkor d. u. 3 órakor, a cs. k. zálogház­ban 386 írtra becsült ezüst és arany mü­vek és egy gyémánt biróilag készpénz fi­zetés mellett árvereztetnek, s azon esetre, ha ezen tárgyak az első határ­napon becsárért vagy azon felül el nem adathatandnak, a második árverésnél a legtöbbet ígérőnek mindenesetre becs­­áron alul is át fognak engedtetni. Pest, február 15-n 1859. Cs. k. keresk. törvényszék, 1051) (3—3) 1105. A győr sz.-mártoni cs. k. szol­gabirói hivatal mint bíróság részéről közhirré tétetik, miszerint Stantsits Jó­zsef által 1859. évi mártius hó 24-én 1105. sz. alatt Molnár János csanaki lakos ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezettnek kis-baráthi te­lek jegyzőkönyv 273. lapján felvett 1210. hr. sz. alatti hársi düllőbeli 708­­71 ös terjedelmű szántóföldje, mely 210. a. é­­irtokra becsültetett, e f. 1859. évi május 25-ik napjára első ízben becs­áron felül, a második 1859. évi junius 25-ik napjára, s akkoron becsáron alul is el fog árvereztetni. Az árverési feltételek e bíróságnál helyben megtekinthetők. Győr-Sz.-Márton, márt. 24 - 1859 Cs. k. szolgabirói hivatal. (1046)­­ (3-3) 703. A diószegi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság részéről közzé té­tetik, miszerint máté-szalkai lakos Be­­nzenczey Ferencz ur részére 10,000 pert s járulékai erejéig ér-mihály­fal­vai értokos Bernáth Gedeon úrtól az ér-mihályfalvai határon lezálogolt, s megbecsült 383 hold, 50­0 öl szántó, 88 hold, 79­0 öl kaszállóföld, 4 kapa szőllő, 2 hold legelő, 3 hold erdő, 18 hold nádas rét, birói árverésen leendő eladására első határidőül I. 1859. évi május hó 10-ke, másodikul pedig junius hó 10-ke, mindenkor d. e. 9 óra tűze­tett ki Ér-Mihály-Falvára a község há­zához. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságo­kat a vételár erejéig, a bíró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles. Egyszersmind a jelzálogra hitelezők, köztük ismeretlen tartózkodása Dávid Jónás és Stolicser felhivatván, hogy igényeiket a jószág eladásáig annál bi­zonyosabban jelentsék, mivel különben a vételár közben jöttük nélkül fog fel­oszlatni. Az árverési feltételek alulirt bíró­ságnál megtekinthetők. Diószeg, márt. 7-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal (1078) (1-3) (1054) (3-3) 11515. A pesti cs. k. kereskedelmi törvényszék részéről közhirré tétetik miszerint Petrás Juliánná mint felpe­resnek Kávay János mint alperes elleni ügyében f. 1859. évi ápril 8-án, és szük­ség esetére ápril hó 22-ik napján, min­denkor délelőtti 9 órakor, fél-duna soron 10. sz alatt, 683 forintra becsült különbféle ingóságok, jelesen bútorok, bíróilag készpénz fizetés mellett árverez­­tetnek, s azon esetre, ha ezen tárgyak az első határnapon becsülétt vagy azon fe­lül el nem adathatandnak, a második ár­verésnél a legtöbbet ígérőnek minden esetre becsáron alul is át fognak en­gedtetni. Pest, ír árt. 22-n 1859. C. k. kereskedelmi törvényszék 1755. A szombathelyi cs. k. megyei törvényszék által közhirré tétetik, hogy néhai Holczheim Mátyásné, szül. Ki­­kakker Teréz örökösei kérelme foly­tán, a hagyatékához tartozó Szombat­helyen 142. sz. a. fekvő 3990 írtra be­, ésült ház, a hozzá tartozó kerttel, pa­lántáé és káposztásfölddel, a Gyön­gyös folyón épült posztó-kalló fele, mely 52 forint 50 krra becsültetett, s több darabban lévő szántóföldek folyó évi ápril 27-n reggeli 9 órakor el fog­nak adatni. A házat megvenni kivánók 105 frt a. é. bánatpénzzel jelenjenek meg. A többi árverési feltételek e törvény­ 558 portra felbecsült háza, és hét hold- szék kiadó-hivatalában megtekinthetők, nyi belsősége, továbbá hat hold külsős Szombathely, márt. 16-­ 1859. szántó, 4 hold legelő, és 2 kaszásnyil réttel i összekötött fekvősége, il­svai lakos Ábrahámovits Simonoc 515 frt Cs. k. megyei törvényszék. 32 vkr követelésének fedezéséül, a kis-almási cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság irodájában nyilvános árve­rés útján, f. évi május 10-n, vagy en­nek nem sikerülte esetén június 10 . d. e. 9 órakor el fog adatni. Venni szándékozók értesittetnek,hogy ezen birtok a második árverés alkal­mával becsáron alul is eladatni fog. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat, ezen jószágra a nyilvánköny­vekbe a beiktatásnál fogva jelzálogjo­got nyerteknek vélik, miszerint azt az eladás napjáig bejelenteni annál in­kább el ne mulaszszák, mivel ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben a vé­telár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Munkács, márt. 10-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1080) (1-3) 838. A m.-csáthi cs. k. szolgabirói hivatal által közhírré tétetik, miszerint Földváry szül. Desewffy Zsófia és Her­­sényi János részére Buy Sándor bábai lakos ellen 1858. évi 2490. és 2491. sz. alatt közhirré tett első árverés vevők hiánya miatt nem sikerülvén, a máso­dik árverés a bábai javakat illetőleg visszavonatik, a nyéki szőllőre azon­ban a második árverés f. évi ápril hs 27-n nem Bábán ugyan, hanem Nyéken a községi biró házánál megtartatni fog, a már kiadott és a „Budapesti Hir­­lap” f. évi 25., 26. és több számaiban közhírré tett hirdetmény szerint. Ónod, márt 5-8 . 1859. Cs k. szolgabirói hivatal. ( 1096) (1-3) 707. A hogy­eszi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhirré té­tetik, hogy a cs. k. soproni pénzügyi ügyvédség által a magas állam nevé­ben f. 1859. évi mártius hó 26-a 707. sz. a. benyújtott kérelme folytán, Pál Mihály pálfai lakos a pálfai és sim­on­­tornyai községek határaiban levő in­gatlan birtokának, mely áll: a­ Pálfai községben 68. sz. a. 220 portra becsült lakház, kert és 140­0 öl szántóföldből. b) Simontornyai határban a Kajtár­­völgyben levő, s 40 pforintra becsült szőllő, présház, és 1 hold szántóföldből, 112 pfrt jövedék áthágási pénzbü­­te­­tés törlesztése végett, nyilvános elár­vereztetése elrendeltetett, az első árve­rezés f. évi május 27 ik, a második pe­dig junius 27-ik napjára, mindenkor d. e. 10 órára Pálfára kitüzetett. Melyre a venni kivánók oly kije­lentéssel hivatnak meg, hogy az elár­verezendő vagyon becsüjét,s az árverési feltételeket a bírósági irodában­ meg­tekinthetik, s azok mását vehetik, to­vábbá , hogy a jószág az első ár­verezéskor a becsáron alul nem fog eladatni, és a vevő az arra jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár ere­jéig a bíró utalványozása szerint át­vállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül meg­történend, s ők, a mennyiben, a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 10 pret bánatpénz­zel lássák el. Hőgyész, márt. 27-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. Árverési igazítás. (1067) . Cl—3­­724. A nyíregyházi cs. k. szó­lga­bí­rói hivatal mint biróság által közhírre tétetik, miszerint f. évi február 17-ről 724. sz. alatt kelt, s a „Budapesti Hír­lap“­ 61. számában folyó évi mártius 16-n másodszor megjelent árverési hir­detményből, tévedésből kimaradt be-

Next