Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-07 / 79. szám
Legifjabb külposta. Paris, ápr. 2. (Szemle.) Ma délután ment végbe a Mars-mezőn az első katonai kerület csapatjai fölötti szemle. A párisiak ismét nagy számban jelentek meg. Azonban nagy lelkesedés sehol sem uralkodott, habár a csapatok a császárt egyhangúan élteték.Ez utóbbiak száma 35—36,000 emberre ment. Magnautrigy vive a vezényletet. Jelen voltak a császáron kívül a császárné, Jeromos és Napoleon hgek, Klotild és Mathild lgnek. Az egész szemle alatt semmi különös sem fordult elő. A „Vive l’Italie“ kiáltást se nem várta senki, se nem hallotta. (A helyzet: a szárd határ melletti tábor.) Biztos forrásból hallja a „K. Z.“ levelezője, hogy a congressust illető előzményes tárgyalások még nincsenek befejezve, s s hogy ismét kétségessé lön, váljon az általában létre jön-e. Az austriai kormány t. i. oly föltételeket állít föl, melyek nem látszanak elfogadhatóknak. Azt akarja, hogy Piemont lefegyverkezzék vagy legalább oly rendszabályokat tegyen, hogy Austria e hatalom támadásai ellen biztosítva legyen, s ebből a congressusbani résztvevősre nézve conditio sine qua non-t csinál; maga részéről ellenben nem igér ily rendszabályokat. A többi nagyhatalmak megegyeztek, hogy Austria úgy mint Piemont tízfldre a határtól vonják vissza csapatjaikatEnnek folytán levelező bizton meri állítani, hogy Franczia és Oroszország nem fognak az austriai követelésbe egyezni, s itt azt hiszik, hogy Anglia és Poroszország is megtagadandják beleegyezésüket. — Vidéki lapok is jelentik most, hogy a szárd határ melletti tábor mégis létre fog jönni, s hogy az a jelenleg Lyonban és körülre táborozó csapatok egy részéből, valamint egy új algíri hadosztályból, két sorezredből, az idegenlégió s az algíri czélvadászok két-két ezredéből álland. Hallomás szerint a fennálló 17 tüzérezred 15 új ezreddel fog szaporíttatni. (Az orosz czár Párisba jövetele.) Az „A All. Ztg.“ írja: A „Patrie“ ma egy szerfölött diplomatikus czikket közöl, mely azon kívánt hatásra van számítva, hogy a congressus létrejövetelének hivése meg ne szűnjék. Azt azonban, mit e czikkből nem lehet kiolvasni, levelező bizalmasan közli. Már rég beszéltek az orosz czár látogatásáról ; már a múlt évben annak idejét májusra vagy júniusra tették. Levelező biztos forrásból hallja, hogy az illető hatóság néhány nappal ezelőtt utasítást kapott, siettetni a készületeket az orosz felség elfogadására, minthogy e hó vége előtt ide fog érkezni. A hír Cavour gróf itt léte alatt érkezett meg. Az orosz felség látogatása nyilván kapcsolatban áll a congressussal. Ezen újságot egyébiránt titokban tartják, különben a congressusban s annak békés czéljábani hit megrendülne, mert a Szardinia, Francziaország s Oroszország közti egyetértés a béke legnaivabb barátja előtt is gyanúsnak tűnhetnék föl. Bein , mart. 30. (Az angol kormány válasza) a szövetségtanács semlegességi nyilatkozatára igen kielégítően hangzik. Anglia abban azon reményét fejezi ki, mikép Angliának sikerülni fog, szerződésszerű semleges állását e nehéz körülmények közt megőrizni s minden hatalommal baráti viszonyban maradni.A szöv. haditanács utólsó szombatig majdnem naponkint két ülést tartott s nevezetesen a hadsereg szervezetével,tervek készítésével bizonyos esetekre és a határerődítvények tökéletesítésével foglalkozott, melyeket több mérnöktiszt megszemlélt. München, apr. 3 (H a d k é s z ü l e t e k.) A „N. C.“ szerint a 4-ik tüzérezrednek egy kir. rendelet által történt fölállítása a szövetség követelése folytán, illetőleg oly czélból történt, hogy a szövetségi katonai szerkezet értelmében a szövetségi hadjutalék számára szükséges számú ütegeket most már teljesen ki lehessen állítni. Ez eddig elő nem egészen teljesíttetett, s hírszerint a szövetségnek ez iránti kivonata újabb időben ismételtetett. Eddig az 1-sős 22-ik tüzérezred 15—15 ütegből állott, az új szervezet szerint az 1, 2 s 4-ik ezred 12—12 Üteget számítand, s e szerint tényleg 6 ütegből álló szaporítás álland be. Miután a 3-ik lovas tüzér ezrednek 4 ütege van, Bajorország tüzérsége ezentúl 40 ütegből álland. Az új ezred egyelőre Augsburgba jő. Karlsruhe, apr. 2. (H a d k é s z ü l e t e k.) Mint a „D. A. Z.“-nak írják, a legutóbbi időben a délnémetországi vámegyleti államok egy további elővigyázati lépést indítványoztak , miellen azonban Poroszország eddig élő ellenvetéseket tett. Oly tudakozódások, mikre, mint látszik, a várak lőporszükséglete adott alkalmat, azon tényt hozák napfényre, mikép a vámegylet különböző lőporgyári külföldi megrendelésekkel vannak túlterhelve. A nyomozásból kiderült, hogy ezen megrendelések Szardiniától s egy részben klán Francziaországtól is eredtek. Tény, mikép számos vámegyleti államokbeli gyámnokok a gyanítható ellenség számára vannak elfoglalva s ez által meggátoltatnak a honi czélokral dolgozásban. Ezért bizonyosan alapos ok volt a lőporkivitel megtiltására; az egyszerű eszélyesség ajánlja s a szövetség baráti tekintet parancsolja, hogy ne küldjék a vámegyletből a lőport Austria bevallott ellenének, míg a szövetségi várak abban szükséget szenvednek. Ezért a dél-németországi államok távirdai után, a lőporkiviteli tilalmat indítványozák. Az előkelőbb vámegyleti államoktól haladéktalanul igenlő válaszok érkeztek, csupán a legelőkelőbb állam válaszolt utóljára s kijelenté, hogy neki még kétségei vannak, s ez iránti indokait levelezési után fogja kifejteni. Schwerin, april 2. (A közhangulat.) A mi Mecklenburg magatartását illeti, melynek hadjutaléka, szintúgy mint Hannoveráé, a szövetségi sereg 10-ik hadtestéhez tartozik, azt hiszik, hogy legújabban a nagyherczeg Hannoverában jelenléte alkalmával, a királylyal azon esetlegekről s rendszabályokról értekezett, miket a jövő kivánand. Mecklenburg nincs oly helyzetben, hogy jelenleg egy rendi testület orgánuma által, oly hazafias demonstratiót tehessen, minőket most már szinte az összes másod- s harmadrangú német államok tettek. Azonban itt is ugyanazon érzületöszhanguság uralkodik a bonapartisticus igényekkel szemben", mely máshol nyilvánult. Hannovers, ápr. 1. (Tengerpart-erősítések.) Hannovera megrendelő éjszaki tengeri partjainak megerősítését. A „H. C.“ szerint ápr. 7-kén indul a mérnök test két százada a folyó torkolatokhoz. Az Elbénél 4 parti üteget állítnak föl, az Ems torkolatánál pedig is hármat. A Weser hannoverai részről már bir erődítvényekkel, s oldenburgi részről Bremerhavennel szemközt Blexennél építnek egy partüteget, melyek együtt a folyót tökéletesen elzárhatják. Az ütegek közöl a nagyobbakat nyelez és a kisebbeket négy 68 fontos bombaágyukkal szerelik föl. E perezben egy oldenburgi tüzérkapitány tart szemlét az itteni parterődítvények fölött. Hannover egyelőre ezen erődítvények helyreállítását saját kezére vette át anélkül, hogy a szövetséghez folyamodnék. De Oldenburg úgy látszik biztosabban kíván előhaladni, s azt kívánja, hogy a szövetség előbb hagyja jóvá az ezen egész Németország javára szolgálandó erődítvényekre szükséges pénzeket. Mecklenburg is intézkedéseket látszik tenni a keleti tengeri partok fölfegyverzésére. Turin apr. 1. (Cavour gróf hazaérkezése.) Gróf Cavour tegnap ismét visszaérkezett. Már megérkeztekor reggeli 7 órakor buzgó híveitől háromszoros éljemnel fogadtatott. Estvére pedig népdemonstrátiót készítettek elő. Polgárok , diákok és munkások összegyűltek esti 8 órakor a főtéren fáklyák és zászlókkal, s Cavour palotája elé vonultak. Küldöttséget neveztek volt ki, mely a ministernek a nemzet nevében köszönetet mondjon. Gr. Cavour a küldöttség megszólítására következő szavakkal válaszolt: Örvend, hogy ennyi elismerésre talál az Olaszország egysége és függetlensége iránti fáradozásaiért; ezen nagy ügy, bárha nehéz megoldású, sokkal szentebb sokkal igazságosabb, minthogy ne győzedelmeskedjék. Meg van elégedve a polgárok, diákok és munkások magatartásával, s reméli, hogy más nehezebb alkalmaknál szintoly méltóknak, fogják magukat mutatni. Végül az egybegyült tömeget egyetértésre s a király iránti bizalomra inté, hogy mindazon nehézségek, melyek Olaszország emancipatiójának útjában állanak, győzelmesen leküzdethessenek.“ Ezen szavak nagy tetszéssel fogadtattak. Éljenzék Cavourt, Olasz és Francziaországot. Később a diákok egy csoportja barczi dalokat énekelve húzódott végig az utczákon; egyébiránt az egész demonstratio a köznyugalom megháborítása nélkül múlt el. (K i a f o r r a d a l m á r ?) Az „Unione“ szerint Austria! Ugyanazon „Unione“, mely Napoleon császárt kevés napok előtt forradalommal fenyegette, ha Piemontot azon úton, melyen megindult, cserben hagyja, most rögtön úgy vélekedik, hogy Napóleon császárnak már csak azért is le kell a bécsi szerződéseket döntenie, mert azok Francziaország lételét veszélyezik s forradalmakat idéznek elő, melyeknek véget kell vetni. Ugyanazon toll, mely Austria véd- és oltalmi rendszabályait következetesen támadási tényekül jelöli, most e hatalmat azzal is vádolja, hogy nyugtalanságokat gerjeszt és forradalmakat idéz elő; Így szól: „A francziák császárja védetten látja Francziaország határait a Rajna felé; de hallgat, tűr és tiszteli a szerződéseket a béke iránti szeretetből s a szomszédok iránti tekintetből, kik épen nem alkalmatlanok. De Olaszországban a maga és szövetségesei ellenségéül — a nyugtalan, dicsvágyó, forradalmakat okozó Austriát látja, mely őt minden törvényes befolyástól kizárja s cseles fondorlatokkal fenyegeti. Ezért kívánja Austriát igazságos, oly határok közé szorítani, melyek mögött neki többé nem alkalmatlankodhatik. E makacsul ellenséges hatalmat szövetségesek által kívánja helyettesíteni, magának Olaszországban befolyást és barátokat szerezni és a most minden oldalról körülfoglalt és bezárt Francziaország határait biztosítani. Immár ahelyett, hogy erejét használná, a közi vélemény s a diplomatia lelkiismeretét hívja föl. A kérdéseket békésen egy congressuson kívánja elintéztetni. De Austria a congressust csak az aacheni jegyzőkönyvek alapján kívánja, azonban ez nem fog sikerülni. A convenientia politikája, mely lényegileg a bitorlás és hatalom polititikája, már nagyon elkorhadt s végének kell szakadnia. Tovább azt nem szabad tűrni, mert már nagyon sok forradalmat idézett elő.“ (Az „Opinione“ nyilatkozata a congressus tárgyában.) Az „Opinione“ hevesen tiltakozik az ellen, hogy a congressus az aacheni jegyzőkönyv alapján alakíttassék meg. Az Austria által ez iránt tett javaslatot e lap csupán hálónak tartja, melynek az lenne czélja, hogy a tanácskozásokat lehetlenekké s a határozatokat végrehajthatlanokká tegye. Másrészről Piemontnak csupán tanácskozó szavazattak fölvételét gúnynak tartja, s azt állítja, hogy Piemontnak a congressusban minden megszorítás nélkül kell képviseltetnie, mint oly olasz hatalmasságnak, melynek jogában áll, a nemzeti ügyet védni, s nem csupán egyszerűen megjelenni, vagy saját belügyeit tárgyalni. (Az „Indep. beige“ párisi levelezője még határozottabban nyilatkozik s forma szerint constatkozza, hogy Piemont egyáltalában nem akar részt venni a congressusban, ha összes követelései ki nem elégíttetnek.) A „Novara“ cs. k. fregát világ körüli útja. (Dr. Hochstetter Ferdinand 33. levele ) China ée Sydney. Vége az útnak Shanghaitól Sydneybe. Megérkezés Port Jacksonba. Szél és időjárás egyszerre mintegy kicserélve látszanak lenni, mióta a Surville-fokon átkeltünk s a Salamons-szigeteket elhagytuk. Hetekig sőt havakig hasztalan vártunk északra a Salamonsszigetektől egy fris szellőre, s most egyszerre itt volt a délkeleti passat egész tdejében s a sötét felhők helyett szép derült ég. A délkeleti szél csakhamar oly fris lett, hogy a fregát csak kevesbített vitorlákkal folytathatta útját dél felé s a nagy hullámzáson, melyet a feszes szél elénk gördített, csak bajjal vergődhetett át. Oct. 25 és 26-kán viharerőre gyarapodott a délkeleti szél, s úgy látszott, hogy utunk vége ép oly viharos lesz, mint kezdetben a chinai tengeren. De egy igen nyugtalan éjszaka után oct. 27-ken több nyugalom állt be. Az új-caledoniai korall-szirtek legészaknyugatibb csúcsának szélességében voltunk, és most a veszélyes korallszirtekkel behintett tengeren kellő Új-Caledonia és a Sandy-fok közt Austrália partjain keresztül mennünk. A commodornak eleinte szándéka volt a tenger e részén az Új- Caledonia nyugati partja hosszábani szabad járó után átkelni. De a kísérletek, a viharos délkeleti szél s az elénk gördülő magas hullámzás ellen fölkóvályogni, hasztalanok voltak. Ezért a commodor oct. 27-én megfordító a hajót s most ragadó gyorsasággal mentünk teljes vitorlákkal a kelet-dél-keleti széltől hajtva nyugatra, hogy a Bampton-sziklahát mellett él a nyugatibb járó útra érjünk, mely a keleti hosszúság 156 és 158 foka közt Greenwichtől szabadon keresztül visz a korall-sziklákon. 28-án reméltük a patkóforma Bampton-sziklaházat megláthatni. De még az árbocz csúcsáról sem lehete sehol hullámtörést hallani, csak a nyugalmas víz, melyre egyszerre jutottunk, tanúsító világosan, hogy a sziklahát létezik s mi annak szélellenes oldalán vagyunk. E sziklahát álláspontja a különböző térképeken annyira különböző, hogy míg egy térkép szerint már rajta álltunk, egy másik szerint az még 4 s egy harmadik szerint 14 teng. mértföldre volt tőlünk. Úgy látszik az utóbbinak van igaza, mert 4 mértföldnyire látnunk kellett volna a hullámtörést, 14 mértföldre ez lehetetlen volt. A szél, mely mindinkább délkeletről keletnek fordult, annyira kedvező volt, hogy egyenesen délnek tarthatónk. Már oct. 30-án átkeltünk a Sandy-fok szélességén, s most a nyilt tengeren egyenesen Sidneynek mehetünk. E napon keltünk át a déli fordítón is. A szél folytatá megkezdett fordulását s a hőmérő esése és eső mellett oct. 31-én s nov. 1-jén lassanként északivá, aztán ész-nyugati, nyugati, délnyugati és déli régön. Nov. 2-án mintha minden felhőt elsepertek volna, bámulatos szép felhőtlen nap, a szél ismét elkezdé forgó útját visszafelé délnyugaton át nyugatra és északnyugatra, az első viharmadarak megint mutatkoztak s mi régi ismerősöküt örömmel üdvözöltük őket. A légmérsék, a Salamons-szigetektől kezdve, folytonos esésben lévén, többet kitett 15—16. foknál. A déli szélesség 28 foka alatt voltunk, úgy hogy a posztóruhákat ismét elő kelle vennünk. Teljes tíz hónapot töltöttünk a forró égöv alatt, a szép hűvös novemberi napon úgy érzők magunkat, mint otthon egy pompás tavaszi napon. Nov. 4-n fölmerült az austráliai part a Smoky foknál, fris keleti szél törte meg minden vitorlánkat s óránkint 10 mértföldnyi haladással közeledtünk czélunk felé. Nov. 5-én d. u. 2 órakor föltűnt a szárazföld Port Jacksonnál s 6 órakor estve a fregat Pindigut és Gardensziget közt a nagyszerű Port Jacksonban Sidney előtt horgonyon állt. 48 napi tengeri út után, mely alatt 6256 tenge mértföldet tettünk, elértük szerencsésen czélunkat. Az egész után csak egy hajót láttunk, s meg voltunk lepetve, midőn Port Jackson előtt is sehol egy vitorlát sem tudtunk fölfedözni. Csak midőn már szorosan a bemenetnél voltunk, vettünk néhány gőzöst s kis partjáró hajót észre, melyek közvetlen a part mellett tartózkodtak. Nem irom le önnek azon kéjérzetet, melylyel ily hosszú tengeri út után az ember ismét szilárd földre lép, leveleket fogad hazulról, a legújabb hírlapokat átlapozza, mily vágyakodva nyúl a fris gyümölcs, tej és vaj után s mily könnyen szökik meg más idegen emberek közt, kik egész barátsággal és előzékenységgel mennek az uj jövevény elé. Sidney ezenfölül annyira európai város, hogy mindnyájan úgy érezek, mintha hazai partra értünk volna. De ki kell még emelnem az örömet, sensatiót és lelkesedést, melyet a már rég várt „Novara“ megérkezte a németek közt Sidneyben gerjesztett. Az „Australische Deutsche Zig“ (kiadja Degotardi, született grázi) nov. 6-áról, melyet a szerkesztőség mindnyájunknak alegnagyobb előzékenységgel megküldött, tele van „Novará“-val. „Általános német nagygyűlés a „Novara“ cs. k. fregát megérkezte alkalmából a fogadási ünnepélyek fölötti tanácskozás végett.“ Ezen föliratu czikkében kiemeli az expeditio fontosságát, az arra vállalkozott férfiak önföláldozását s a nagylelkű küldők tudományszeretetét. Egy másik levele a „Novara-expeditio uraihoz“ van intézve s igy szól: „Benső örömmel hallottuk Önök szerencsés megérkeztét Port Jacksonba s szívélyesen üdvözöljük Önöket nemes férfiak Austrália partjain. Legyenek, igen tisztelt urak! meggyőződve az itteni németek legmelegebb részvétéről a Novara-expeditio nagy vállalata iránt, valamint Önök nemes áldásdús tevékenysége iránti bámuló elismerésünkről. Ágyúik hatalmas döreje nem egy német szívben felköltendi a hon iránti szendergő Szerelmet, valamint Önök bensőleg egybekötött férfi szövetségének nyájas képe az e város németjeinek egységes öszszetartását újból fölélénkítendi.“ Nov. 6-án reggel dörögni kezdtek az ágyúk az angol korona üdvözlésére New-South-Walesben, a természetbúvárok kiszálltak s a fedélzeten megkezdődtek a munkálatok és előkészületek arra, hogy a fregát a szükséges javítások megtétele végett a kormányt dockokba Cokatov-szigetre vitethessék. A fregatnak Port Jacksonban tartózkodása valószínűleg e hó végéig fog kinyúlni. Táviratok: London, ápr. 5. A parlamenti házak tegnap éji üléseiben Derby lords Disraeli kijelenték, mikop a csütörtökön történt szavazás után a kormány elhatározó előbb a legszükségesebb ügyeket bevégezni s erre a parliamentet szétoszlatni. Derby lord végül kijelenté, mikép a királynő a két indítványozott eszköz, t. i. a kabinet lemondása vagy a parliament szétoszlatása közöl — az utóbbit fogadá el — Granville lord a whigek politikáját védelmezé. Az alsóházban Disraeli a szétoszlatást körülbelül husvétra s az uj parliament összeülését junius vagy júliusra tűzé ki. — Palmerston lord a szétoszlatást indokolatlannak tartá. Erre több jelentéktelen szónokok emeltek szót s mindnyájan gyorsan kivánták eszközöltetni a szétoszlatást.— Stanley lord újabb 4 millió fontisnek India számára a megajánlását szükségesnek nyilvánító. Az „Advertiser“ azt állítja, hogy a nagyhatalmasságok mind az austriai, mind a szárd csapatoknak a határoktól 10 mértföldnyire eltávolítását kívánják a congressus előtt s annak ideje alatt. Ekközben Austria folyvást Piemont lefegyverzését sürgeti. Páris, ápr. 5. Hír szerint a párisi értekezlet jövő csütörtökön olend össze, hogy K úza megválasztatásával foglalkodjék, ki hihetőleg el fog ismertetni. A „Constitutionnel“ szerint az orosz külügyminister Gortsakoff herczeg legközelebb Párisba érkezendik. Turin, april 4. A „Gazette de Savoye“ arról beszél, hogy legközelebb 50,000 gabnával s más katonai készletekkel megtöltött zsák fog elszállíttatni. — Az „Unione“ 15,000-re teszi azon egyének számát, kik a Cavour gróf tiszteletére, annak Párisbeli visszatértével rendezett fáklyásmenetben részt vettek. — A „Corriere mercantile“ szerint öt a legelőkelőbb toskánai családokhoz tartozó ifjú érkezett Genuába, hogy magukat besoroztassák. — Általában a piemonti lapok szerint, az önkénytesek szakadatlanul jőnek Olaszország minden részéből. — Némely külföldi lapok azon közlése, mintha itt az önkénytesek toborzása megszüntetett volna, alaptalan. Ezen toborzások nagyban folynak. A teljesszámu zászlóaljak már föl vannak fegyverezve. Turin, apr. 5. A szárd követ Villamarina Páriából viszszahivatott s disponibilitásba helyeztetett. — Massimo d’Azeg-io, kit Rómából visszavárnak, fogná őt helyettesítni. Sz.Pétervár, apr. 5. A „Senat. 7.“ egy cs. rendeletet közöl a 4 perét kamatozó rente-kötelezvények kibocsátásáról. Azokban mind az oroszok mind a külállamok alattvalói résztvehetnek. Az árak, névértékük minőségéhez képest 250, 500, 1000, 5000, 10,000, s 100,000 rubelt tesznek. Császár ősige a porosz követet elfogadá. Az oroszok a nagy Csecsnát meghódítók. Wechautól nyugatra váracsok állíttatnak föl, hogy S h a my Inak közlekedéseit elvágják. Marseille, apr. 5. (A „Presse" távirata.) Nápolyból, apr. 2-ról érkezett tudósítások szerint, a király egésségi helyzete ismét roszabbá lett, a magas beteg ereje folytonos fogyásban van. Az állampapírok két nap alatt négy pettel estek le. A királyné Carni herczeget megbízással Berlinbe küldé. A hadkészületek legnagyobb buzgalommal folynak. Három bombákkal megrakott hajó indult innen Sziciliába, s a syracusai fellegvár helyőrsége tetemesen erősbittetett. Mint Rómából, april 2-ról jelentik, a franczia követ Grammont lakomát adott, melyre d’Azegio marchese s minden Piemontban levő előkelő piemontiak meghivattak. Gazdaság, ipar s kereskedelem. Bécsi börze, apr. 5 Az Angliában kiütött ministerkrisis fölötti bizonytalanság , valamint a Páriából érkezett gyengébb árfolyamok (3 pc. 68.5) a tegnapesti üzlet elején határozott eladási kedvet idéztek elő, miáltal az árfolyamok is leszálltak. Hitelrészvények 188-dikig engedtek, északi vasút 167.60 és az államvasut részvények 23. 80-ig Az ügylet folytában a hangulat egyszerre javulni kezdett, és pedig az „Oest Corr“ által Londonból 4-ről közlött azon hír következtében , hogy a ministérium alkalmasint a kormányon marad Elénk tudakozódás keletkezett a hitelrészvények után , melyek 1908-ig emelkedtek. Az északiak 1 -rel javultak és 16860-al fizettettek. .Államvasutrészvény 236. 30-ról 236.80-ig kelt el egynéhány. Nemzeti kölcsön magasabb áron maradt forgalomban s 76 50-el keresték. Esti 6/1 órakor északi vasutr. 168 10—20, hitelrészv. 189.70—90, államvasutr. 235 70—90, nemzeti kölcsön 76.50—60-al jegyeztettek. — A tegnap esti kedvezőbb irány ma reggel nem maradt meg. Semmi új indok nem volt ugyan , mely akár egyik akár másik irányra befolyással lehetett volna, de mégis a hányár jó irány maradt túlnyomó. Hitelrészvények ismét 188-ig nyomattak, északi vasutr. 167.20-ig, vasutrészv. 235.10 ig. — Az üzlet folyama alatt sürgönyök érkeztek Londonból, melyek jelenték, hogy a jelen ministerium a kormányon marad. Az árfolyamok mulólag javultak ugyan, de csakhamar ismét visszaestek előbbi lanyhaságukba. A börzén Ügylettétlenség * csoport, melyet a lázadó, büszkén tekintve számos haderejére, még a csata kezdete előtt menthetlenül elveszettnek hitt ? A feleletet erre a Pannonhegyi főapátság adja. Egy szellemsusogás, mely ama halomról felénk lebeg, jól érthetően azt beszéli, hogy a jámbor herczeg a harcz szerencsés kimenetelét egyedül az isteni segélynek tulajdonítá. A hála ez első müvét ezentúl hasonló müvek nagyszerű sora s azokkal együtt a kereszténységnek legélénkebb lendülete követé. István azonban, hogy müvét tartóssá tegye, több helyeken papi növendékiskolákat állított, hogy azokból jövőre papokat és püspököket nyerhessen, kik, úgy nevelve s képezve mint ő kiváná, a tanítás hivatalát teljesíthessék. Gizela itt is tette a tanácscsal támogatá férjét, és nem sok idő telt el, hogy Magyarország az apátságok és püspökségek egy tekintélyes számával birt, melyekből a nemesebb kedélyműveltség folyama a tömegekbe hatott, s azokból a pogány vad durvaság utólsó maradványait is lassan ugyan, de annál hathatósabban elmosó. (Folytatás következik.)