Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)

1859-04-07 / 79. szám

Legifjabb külposta. Paris, ápr. 2. (Szemle.) Ma délután ment végbe a Mars-mezőn az első kato­nai kerület csapatjai fölötti szemle. A párisiak ismét nagy számban jelentek meg. Azonban nagy lelkesedés sehol sem uralkodott, habár a csapatok a császárt egyhangúan élteték.Ez utóbbiak száma 35—36,000 emberre ment. Magnau­trigy vive a vezényletet. Jelen voltak a csá­száron kívü­l a császárné, Jeromos és Napoleon hgek, Klotild és Ma­­thild lgnek. Az egész szemle alatt semmi különös sem fordult elő. A „Vive l’Italie“ kiáltást se nem várta senki, se nem hallotta. (A helyzet: a szárd határ melletti tábor.) Biztos forrásból hallja a „K. Z.“ levelezője, hogy a congressust illető előzmé­nyes tárgyalások még nincsenek befejezve, s s hogy ismét kétségessé lön, váljon az általában létre jön-e. Az austriai kormány t. i. oly föl­tételeket állít föl, melyek nem látszanak elfogadhatóknak. Azt akarja, hogy Piemont lefegyverkezzék vagy legalább oly rendszabályokat tegyen, hogy Austria e hatalom támadásai ellen biztosítva legyen, s ebből a congressusbani résztvevősre nézve conditio sine qua non-t csinál; maga részéről ellenben nem igér ily rendszabályokat. A többi nagyhatalmak megegyeztek, hogy Austria úgy mint Piemont tíz­­fldre a határtól vonják vissza csapatjaikatEnnek folytán levelező bizton meri állítani, hogy Franczia és Oroszország nem fognak az austriai követe­­lésbe egyezni, s itt azt hiszik, hogy Anglia és Poroszország is megta­­gadandják beleegyezésüket. — Vidéki lapok is jelentik most, hogy a szárd határ melletti tábor mégis létre fog jönni, s hogy az a jelenleg Lyonban és körülre táborozó csapatok egy részéből, valamint egy új algíri hadosztályból, két sorezredből, az idegenlégió s az algíri czél­­vadászok két-két ezredéből álland.­­ Hallomás szerint a fennálló 17 tüzérezred 15 új ezreddel fog szaporíttatni. (Az orosz czár Párisba jövetele.) Az „A All. Ztg.“ írja: A „Patrie“ ma egy szerfölött diplomatikus czikket közöl, mely azon kívánt hatásra van számítva, hogy a congressus létre­jövetelének hivése meg ne szűnjék. Azt azonban, mit e czikkből nem lehet kiol­vasni, levelező bizalmasan közli. Már rég beszéltek az orosz czár láto­gatásáról ; már a múlt évben annak idejét májusra vagy júniusra tet­ték. Levelező biztos forrásból hallja, hogy az illető hatóság néhány nappal ezelőtt utasítást kapott, siettetni a készületeket az orosz felség elfogadására, minthogy e hó vége előtt ide fog érkezni. A hír Cavour gróf itt léte alatt érkezett meg. Az orosz felség látogatása nyilván kapcsolatban áll a congressussal. Ezen újságot egyébiránt titokban tartják, különben a congressusban s annak békés czéljábani hit meg­rendülne, mert a Szardinia, Francziaország s Oroszország közti egyet­értés a béke legnaivabb barátja előtt is gyanúsnak tűnhetnék föl. Bei­n , mart. 30. (Az angol kormány válasza) a szövetségtanács semle­gességi nyilatkozatára igen kielégítően hangzik. Anglia abban azon reményét fejezi ki, mikép Angliának sikerülni fog, szerződésszerű semleges állását e nehéz körülmények közt megőrizni s minden hata­lommal baráti viszonyban maradni.­­A szöv. haditanács utólsó szom­batig majdnem naponkint két ülést tartott s nevezetesen a hadsereg szervezetével,tervek készítésével bizonyos esetekre és a határerődítvé­­nyek tökéletesítésével foglalkozott, melyeket több mérnöktiszt meg­szemlélt. München, apr. 3 (H a d k é s z ü l e t e k.) A „N. C.“ szerint a 4-ik tü­zérezrednek egy kir. rendelet által történt fölállítása a szövetség követelése foly­tán, illetőleg oly czélból történt, hogy a szövetségi katonai szerkezet értelmében a szövetségi hadjutalék számára szükséges számú ütege­ket most már teljesen ki lehessen állítni. Ez eddig elő nem egészen teljesíttetett, s hírszerint a szövetségnek ez iránti kivonata újabb idő­ben ismételtetett. Eddig az 1-ső­s 22-ik tüzérezred 15—15 ütegből ál­lott, az új szervezet szerint az 1, 2 s 4-ik ezred 12—12 Üteget számí­­tand, s e szerint tényleg 6 ütegből álló szaporítás álland be. Miután a 3-ik lovas tüzér ezrednek 4 ütege van, Bajorország tüzérsége ezentúl 40 ütegből álland. Az új ezred egyelőre Augsburgba jő. Karlsruhe, apr. 2. (H a d k é s z ü l e t e k.) Mint a „D. A. Z.“-nak írják, a legutóbbi időben a délnémetországi vámegyleti­ államok egy további elővigyá­zati lépést indítványoztak , mi­ellen azonban Poroszország eddig élő ellenvetéseket tett. Oly tudakozódások, mikre, mint látszik, a várak lőporszü­kséglete adott alkalmat, azon tényt hozák napfényre, mikép a vámegylet különböző lőpor­gyári külföldi megrendelésekkel vannak túlterhelve. A nyomozásból kiderült, hogy ezen megrendelések Szardi­­niától s egy részben klán Francziaországtól is eredtek. Tény, mikép számos vámegyleti államokbeli gyámnokok a gyanítható ellenség szá­mára vannak elfoglalva s ez által meggátoltatnak a honi czélokral dol­gozásban. Ezért bizonyosan alapos ok volt a lőporkivitel megtiltására; az egyszerű eszélyesség ajánlja s a szövetség baráti tekintet paran­csolja, hogy ne küldjék a vámegyletből a lőport Austria bevallott el­lenének, míg a szövetségi várak abban szükséget szenvednek. Ezért a dél-németországi államok távirdai után, a lőporkiviteli tilalmat in­­dítványozák. Az előkelőbb vámegyleti államoktól haladéktalanul igenlő válaszok érkeztek, csupán a legelőkelőbb állam válaszolt utól­jára s kijelenté, hogy neki még kétségei vannak, s ez iránti indokait levelezési után fogja kifejteni. Schwerin, april 2. (A közhangulat.) A mi Mecklenburg magatartását illeti, melynek hadjutaléka, szintúgy mint Hannoveráé, a szövetségi sereg 10-ik hadtestéhez tartozik, azt hiszik, hogy legújabban a nagy­­herczeg Hannoverában jelenléte alkalmával, a királylyal azon esetle­gekről s rendszabályokról értekezett, miket a jövő kivánand. Meck­lenburg nincs oly helyzetben, hogy jelenleg egy rendi­ testület orgá­numa által, oly hazafias demonstratiót tehessen, minőket most már szinte az összes másod- s harmadrangú német államok tettek. Azon­ban itt is ugyanazon érzületöszhanguság uralkodik a bonapartisticus igényekkel szemben", mely máshol nyilvánult. Hannovers, ápr. 1. (Tengerpart-erős­ítések.) Hannovera megrendelő éj­szaki tengeri partjainak megerősítését. A „H. C.“ szerint ápr. 7-kén indul a mérnök­ test két százada a folyó torkolatokhoz. Az Elbénél 4 parti üteget állítnak föl, az Ems torkolatánál pedig is hármat. A Weser hannoverai részről már bir erődítvényekkel, s oldenburgi részről Bre­­merhavennel szemközt Blexennél építnek egy partüteget, melyek együtt a folyót tökéletesen elzárhatják. Az ütegek közöl a nagyobba­kat nyelez és a kisebbeket négy 68 fontos bomba­ágyukkal szere­lik föl. E perezben egy oldenburgi tü­zérkapitány tart szemlét az itteni parterődítvények fölött. Hannover­ egyelőre ezen erődítvények helyreállítását saját kezére vette át a­nélkül, hogy a szövetséghez folyamodnék. De Oldenburg úgy látszik biztosabban kíván előhaladni, s azt kívánja, hogy a szövetség előbb hagyja jóvá az ezen egész Né­metország javára szolgálandó erődítvényekre szükséges pénzeket. Mecklenburg is intézkedéseket látszik tenni a keleti tengeri partok fölfegyverzésére. Turin apr. 1. (Cavour gróf hazaérkezése.) Gróf Cavour tegnap ismét visszaérkezett. Már megérkeztekor reggeli 7 órakor buzgó hívei­től három­szoros éljemnel fogadtatott. Estvére pedig népdemonstrátiót készítettek elő. Polgárok , diákok és munkások összegyűltek esti 8 órakor a főtéren fáklyák és zászlókkal, s Cavour palotája elé vonul­tak. Küldöttséget neveztek volt ki, mely a ministernek a nemzet nevé­ben köszönetet mondjon. Gr. Cavour a küldöttség megszólítására következő szavakkal válaszolt:­­ Örvend, hogy ennyi elismerésre ta­lál az Olaszország egysége és függetlensége iránti fáradozásaiért; ezen nagy ügy, bárha nehéz megoldású, sokkal szentebb sok­kal igazságosabb, minthogy ne győzedelmeskedjék. Meg van elé­gedve a polgárok, diákok és munkások magatartásával, s reméli, hogy más nehezebb alkalmaknál szintoly méltóknak, fogják magukat mutatni. Végül az egybegyült tömeget egyetértésre s a király iránti bizalomra inté, hogy mindazon nehézségek, melyek Olaszország eman­­cipatiójának útjában állanak, győzelmesen leküzdethessenek.“ Ezen szavak nagy tetszéssel fogadtattak. Éljenzék Cavourt, Olasz és Fran­­cziaországot. Később a diákok egy csoportja barczi dalokat énekelve húzódott végig az utczákon; egyébiránt az egész demonstratio a köz­nyugalom megháborítása nélkül múlt el. (K i a f o r r a d a l m á r ?) Az „Unione“ szerint Austria! Ugyan­azon „Unione“, mely Napoleon császárt kevés napok előtt forrada­lommal fenyegette, ha Piemontot azon úton, melyen megindult, cser­ben hagyja, most rögtön úgy vélekedik, hogy Napóleon császárnak már csak azért is le kell a bécsi szerződéseket döntenie, mert azok Francziaország lételét veszélyezik s forradalmakat idéznek elő, me­lyeknek véget kell vetni. Ugyanazon toll, mely Austria véd- és oltal­mi rendszabályait következetesen támadási tényekül jelöli, most e hatalmat azzal is vádolja, hogy nyugtalanságokat gerjeszt és forra­dalmakat idéz elő; Így szól: „A francziák császárja védetten látja Francziaország határait a Rajna felé; de hallgat, tűr és tiszteli a szerződéseket a béke iránti szere­­tetből s a szomszédok iránti tekintetből, kik épen nem alkalmatlanok. De Olaszországban a maga és szövetségesei ellenségéül — a nyugtalan, dics­vágyó, forradalmakat okozó Austriát látja, mely őt minden törvényes be­folyástól kizárja s cseles fondorlatokkal fenyegeti. Ezért kívánja Austriát igazságos, oly határok közé szorítani, melyek mögött neki többé nem al­­kalmatlankodhatik. E makacsul ellenséges hatalmat szövetségesek ál­­­­tal kívánja helyettesíteni, magának Olaszországban befolyást és baráto­kat szerezni és a most minden oldalról körülfoglalt és bezárt Francziaor­szág határait biztosítani. Immár a­helyett, hogy erejét használná, a köz­­i vélemény s a diplomatia lelkiismeretét hívja föl. A kérdéseket békésen egy congressuson kívánja elintéztetni. De Austria a congressust csak az aacheni jegyzőkönyvek alapján kívánja, azonban ez nem fog sikerülni. A convenientia politikája, mely lényegileg a bitorlás és hatalom politi­­tikája, már nagyon elkorhadt s végének kell szakadnia. Tovább azt nem szabad tűrni, mert már nagyon sok forradalmat idézett elő.“ (Az „Opinion­e“ nyilatkozata a congressus tár­gyában.) Az „Opinione“ hevesen tiltakozik az ellen, hogy a con­­gressus az aacheni jegyzőkönyv alapján alakíttassék meg. Az Aus­tria által ez iránt tett javaslatot e lap csupán hálónak tartja, melynek az lenne czélja, hogy a tanácskozásokat lehetlenekké s a határozato­kat végrehajthatlanokká tegye. Másrészről Piemontnak csupán tanács­kozó szavazattak­ fölvételét gúnynak tartja, s azt állítja, hogy Pie­montnak a congressusban minden megszorítás nélkül kell képviseltet­nie, mint oly olasz hatalmasságnak, melynek jogában áll, a nemzeti ügyet védni, s nem csupán egyszerűen megjelenni, vagy saját belü­­gyeit tárgyalni. (Az „Indep. beige“ párisi levelezője még határozot­tabban nyilatkozik s forma szerint constatk­ozza, hogy Piemont egy­általában nem akar részt venni a congressusban, ha összes követelései ki nem elégíttetnek.) A „Novara“ cs. k. fregát világ körüli útja. (Dr. Hochstetter Ferdinand 33. levele ) China ée Sydney. Vége az útnak Shanghaitól Sydneybe. Megérkezés Port Jacks­onba. Szél és időjárás egyszerre mintegy kicserélve látszanak lenni, mióta a Surville-fokon átkeltünk s a Salamons-szigeteket elhagytuk. Hetekig sőt havakig hasztalan vártunk északra a Salamons­­szigetektől egy fris szellőre, s most egyszerre itt volt a délkeleti pas­­sat egész t­dejében s a sötét felhők helyett szép derült ég. A délkeleti szél csakhamar oly fris lett, hogy a fregát csak kevesbített vitorlákkal folytathatta útját dél felé s a nagy hullámzáson, melyet a feszes szél elénk gördített, csak bajjal vergődhetett át. Oct. 25 és 26-kán vi­harerőre gyarapodott a délkeleti szél, s úgy látszott, hogy utunk vége ép oly viharos lesz, mint kezdetben a chinai tengeren. De egy igen nyugtalan éjszaka után oct. 27-ken több nyugalom állt be. Az új-cale­­doniai korall-szirtek legészaknyugatibb csúcsának szélességében voltunk, és most a veszélyes korall­szirtekkel behintett tengeren kel­lő Új-Caledonia és a Sandy-fok közt Austrália partjain keresztül men­nünk. A commodornak eleinte szándéka volt a tenger e részén az Új- Caledonia nyugati partja hosszábani szabad járó után átkelni. De a kísérletek, a viharos délkeleti szél s az elénk gördülő magas hullám­zás ellen fölkóvályogni, hasztalanok voltak. Ezért a commodor oct. 27-én megfordító a hajót s most ragadó gyorsasággal mentünk teljes vitorlákkal a kelet-dél-keleti széltől hajtva nyugatra, hogy a Bamp­­ton-sziklahát mellett él a nyugatibb járó útra érjünk, mely a keleti hosszúság 156 és 158 foka közt Greenwichtől szabadon keresztül visz a korall-sziklákon. 28-án reméltük a patkóforma Bampton-sziklaházat megláthatni. De még az árbocz csúcsáról sem lehete sehol hullám­­törést hallani, csak a nyugalmas víz, melyre egyszerre jutottunk, ta­núsító világosan, hogy a sziklahát létezik s mi annak szélellenes ol­dalán vagyunk. E sziklahát álláspontja a különböző térképeken annyira különböző, hogy míg egy térkép szerint már rajta álltunk, egy másik szerint az még 4 s egy harmadik szerint 14 teng. mért­földre volt tőlünk. Úgy látszik az utóbbinak van igaza, mert 4 mért­­földnyire látnunk kellett volna a hullámtörést, 14 mértföldre ez lehe­tetlen volt. A szél, mely mindinkább délkeletről keletnek fordult, annyira kedvező volt, hogy egyenesen délnek tarthatónk. Már oct. 30-án át­keltünk a Sandy-fok szélességén, s most a nyilt tengeren egyenesen Sidneynek mehetünk. E napon keltünk át a déli fordítón is. A szél folytatá megkezdett fordulását s a hőmérő esése és eső mellett oct. 31-én s nov. 1-jén lassanként északivá, aztán ész­-nyugati, nyugati, délnyugati és déli ré­gön. Nov. 2-án mintha minden felhőt elsepertek volna, bámulatos szép felhőtlen nap, a szél ismét elkezdé forgó útját visszafelé délnyugaton át nyugatra és északnyugatra, az első vihar­madarak megint mutatkoztak s mi régi ismerősöküt örömmel üdvözöl­tük őket. A légmérsék, a Salamons-szigetektől kezdve, folytonos esés­ben lévén, többet kitett 15—16­­. foknál. A déli szélesség 28 foka alatt voltunk, úgy hogy a posztóruhákat ismét elő kelle vennünk. Teljes tíz hónapot töltöttünk a forró égöv alatt, a szép hűvös novemberi napon úgy érzők magunkat, mint otthon egy pompás ta­vaszi napon. Nov. 4-n fölmerült az austráliai part a Smoky foknál, fris keleti szél törte meg minden vitorlánkat s óránkint 10 mértföldnyi haladással közeledtünk czélunk felé. Nov. 5-én d. u. 2 órakor föltűnt a szárazföld Port Jacksonnál s 6 órakor estve a fregat Pindigut és Gardensziget közt a nagyszerű Port Jacksonban Sidney előtt horgo­­­­nyon állt. 48 napi tengeri út után, mely alatt 6256 tenge mértföldet tettünk, elértük szerencsésen czélunkat. Az egész után csak egy hajót láttunk, s meg voltunk lepetve, midőn Port Jackson előtt is sehol egy vitorlát sem tudtunk fölfedözni. Csak midőn már szorosan a bemenet­nél voltunk, vettünk néhány gőzöst s kis partjáró hajót észre, melyek közvetlen a part mellett tartózkodtak. Nem irom le önnek azon kéjérzetet, melylyel ily hosszú tengeri út után az ember ismét szilárd földre lép, leveleket fogad hazulról, a legújabb hírlapokat átlapozza, mily vágyakodva nyúl a fris gyümölcs, tej és vaj után s mily könnyen szökik meg más idegen emberek közt, kik egész barátsággal és előzékenységgel mennek az uj jövevény elé. Sidney ezenfölül annyira európai város, hogy mindnyájan úgy érezek, mintha hazai partra értünk volna. De ki kell még emelnem az örömet, sensatiót és lelkesedést, melyet a már rég várt „Novara“ megérkezte a németek közt Sidney­­ben gerjesztett. Az „Australische Deutsche Zig“ (kiadja Degotardi, született grázi) nov. 6-áról, melyet a szerkesztőség mindnyájunknak a­­legnagyobb előzékenységgel megküldött, tele van „Novará“-val. „Általános német nagygyűlés a „Novara“ cs. k. fregát megérkezte al­kalmából a fogadási ünnepélyek fölötti tanácskozás végett.“ Ezen föl­­iratu czikkében kiemeli az expeditio fontosságát, az arra vállalkozott férfiak önföláldozását s a nagylelkű küldők tudományszeretetét. Egy másik levele a „Novara-expeditio uraihoz“ van intézve s igy szól: „Benső örömmel hallottuk Önök szerencsés megérkeztét Port Jacksonba s szívélyesen üdvözöljük Önöket nemes férfiak­ Austrália partjain. Legyenek, igen tisztelt urak! meggyőződve az itteni németek legmelegebb részvétéről a Novara-expeditio nagy vállalata iránt, va­lamint Önök nemes áldásdús tevékenysége iránti bámuló elismerésünk­ről. Ágyúik hatalmas döreje nem egy német szívben felköltendi a hon iránti szendergő Szerelmet, valamint Önök bensőleg egybekötött férfi szövetségének nyájas képe az e város németjeinek egységes ösz­­szetartását újból fölélénkítendi.“ Nov. 6-án reggel dörögni kezdtek az ágyúk az angol korona üdvözlésére New-South-Walesben, a természetbúvárok kiszálltak s a fedélzeten megkezdődtek a munkálatok és előkészületek arra, hogy a fregát a szükséges javítások megtétele végett a kormányt dockokba Cokatov-szigetre vitethessék. A fregatnak Port Jacksonban tartózko­dása valószínűleg e hó végéig fog kinyúlni. T­áviratok: London, ápr. 5. A parlamenti­ házak tegnap éji üléseiben Derby lord­s Disraeli kijelenték, mikop a csütörtökön történt szavazás után a kormány elhatározó előbb a legszükségesebb ügye­ket bevégezni s erre a parliamentet szétoszlatni. Derby lord végül kijelenté, mikép a királynő a két indítványozott eszköz, t. i. a kabinet lemondása vagy a parliament szétoszlatása közöl — az utób­bit fogadá el — Granville lord a whigek politikáját védelmezé. Az alsóházban Disraeli a szétoszlatást körülbelül hus­­vétra s az uj parliament összeülését junius­ vagy júliusra tűzé ki. — Palmerston lord a szétoszlatást indokolatlannak tartá. Erre több jelentéktelen szónokok emeltek szót s mindnyájan gyorsan kivánták eszközöltetni a szétoszlatást.— S­tan­le­y lord újabb 4 millió font­­isnek India számára a megajánlását szükségesnek nyilvánító. Az „Advertiser“ azt állítja, hogy a nagyhatalmasságok mind az austriai, mind a szárd csapatoknak a határoktól 10 mértföldnyire eltávolítását kívánják a congressus előtt s annak ideje alatt. Ekköz­­ben Austria folyvást Piemont lefegyverzését sürgeti. Páris, ápr. 5. Hír szerint a párisi értekezlet jövő csütör­tökön olend össze, hogy K ú­z­a megválasztatásával foglalkodjék, ki hihetőleg el fog ismertetni.­­ A „Constitutionnel“ szerint az orosz külügyminister Gortsakoff herczeg legközelebb Párisba ér­­kezendik. Turin, april 4. A „Gazette de Savoye“ arról beszél, hogy leg­közelebb 50,000 gabnával s más katonai készletekkel megtöltött zsák fog elszállíttatni. — Az „Unione“ 15,000-re teszi azon egyének szá­mát, kik a Cavour gróf tiszteletére, annak Párisbeli visszatértével rendezett fáklyásmenetben részt vettek. — A „Corriere mercantile“ szerint öt a legelőkelőbb toskánai családokhoz tartozó ifjú érke­zett G­e­n­u­á­b­a, hogy magukat besoroztassák. — Általában a pie­­monti lapok szerint, az önkénytesek szakadatlanul jőnek Olasz­ország minden részéből. —­ Némely külföldi lapok azon közlése, mint­ha itt az önkénytesek toborzása megszüntetett volna, alaptalan. Ezen toborzások nagyban folynak. A teljesszámu zászlóaljak már föl van­nak fegyverezve. Turin, apr. 5. A szárd követ Villamarina Páriából visz­­szahivatott s disponibilitásba helyeztetett. — Massimo d’Azeg-­­­i­o, kit Rómából visszavárnak, fogná őt helyettesítni. Sz.P­é­t­e­r­v­á­r, apr. 5. A „Senat. 7.“ egy cs. rendeletet közöl a 4 perét kamatozó rente-kötelezvények kibocsátásáról. Azokban mind az oroszok mind a külállamok alattvalói résztvehetnek. Az árak, névérté­kük minőségéhez képest 250, 500, 1000, 5000, 10,000, s 100,000 rubelt tesznek. Császár ő­sige a porosz követet elfogadá. Az oroszok a nagy Csecsnát meghódítók. Wechautól nyugatra váracsok állít­tatnak föl, hogy S h a m­y Inak közlekedéseit elvágják. Marseille, apr. 5. (A „Presse"­ távirata.) Nápolyból, apr. 2-ról érkezett tudósítások szerint, a király egésségi helyzete ismét roszabbá lett, a magas beteg ereje folytonos fogyásban van. Az állampapírok két nap alatt négy pettel estek le. A királyné C­a­­r­­­n­i herczeget megbízással Berlinbe küldé. A hadkészü­letek leg­nagyobb buzgalommal folynak. Három bombákkal megrakott hajó in­dult innen Szic­iliába, s a syracusai fellegvár helyőrsége tetemesen erősbittetett. Mint Rómából, april 2-ról jelentik, a franczia követ Grammont lakomát adott, melyre d’Azeg­­­io marchese s minden Piemontban levő előkelő piemontiak meghivattak. Gazdaság, ipar s kereskedelem. Bécsi börze, apr. 5 Az Angliában kiütött ministerkrisis fölötti bizonyta­lanság , valamint a Páriából érkezett gyengébb árfolyamok (3 pc. 68.5) a tegnap­esti üzlet elején határozott eladási kedvet idéztek elő, mi­által az árfolyamok is leszálltak. Hitelrészvények 188-dikig engedtek, ész­aki vasút 167.60 és az államvasut részvények 23. 80-ig Az ügylet folytában a hangulat egyszerre javulni kez­dett, és pedig az „Oest Corr“ által Londonból 4-ről közlött azon hír következtében , hogy a ministérium alkalmasint a kormányon marad Elénk tudakozódás keletkezett a hitelrészvények után , melyek 190­8-ig emelkedtek. Az északiak 1 -rel javultak és 16860-al fizettettek. .Államvasutrészvény 236. 30-ról 236.80-ig kelt el egynéhány. Nemzeti kölcsön magasabb áron maradt for­galomban s 76 50-el keresték. Esti 6­/1 órakor északi vasutr. 168 10—20, hitel­­részv. 189.70—90, államvasutr. 235 70—90, nemzeti kölcsön 76.50—60-al je­gyeztettek. — A tegnap esti kedvezőbb irány ma reggel nem maradt meg. Semmi új indok nem volt ugyan , mely akár egyik akár másik irányra befolyással lehe­tett volna, de mégis a hányár jó irány maradt túlnyomó. Hitelrészvények ismét 188-ig nyomattak, északi vasutr. 167.20-ig, vasutrészv. 235.10 ig. — Az üzlet folyama alatt sürgönyök érkeztek Londonból, melyek jelenték, hogy a jelen ministerium a kormányon marad. Az árfolyamok mulólag javultak ugyan, de csakhamar ismét visszaestek előbbi lanyhas­águkba. A börzén Ügylettétlenség * csoport, melyet a lázadó, büszkén tekintve számos haderejére, még a csata kezdete előtt menthetlenül elveszettnek hitt ? A feleletet erre a Pannonhegyi főapátság adja. Egy szellemsusogás, mely ama halom­ról felénk lebeg, jól érthetően azt beszéli, hogy a jámbor herczeg a harcz szerencsés kimenetelét egyedül az isteni segélynek tulajdonítá. A hála ez első müvét ezentúl hasonló müvek nagyszerű sora s azok­kal együtt a kereszténységnek legélénkebb lendülete követé. István azonban, hogy müvét tartóssá tegye, több helyeken papi növendékis­kolákat állított, hogy azokból jövőre papokat és püspököket nyerhes­sen, kik, úgy nevelve s képezve mint ő kiváná, a tanítás hivatalát teljesíthessék. Gizela itt is tette a tanácscsal támogatá férjét, és nem sok idő telt el, hogy Magyarország az apátságok és püspökségek egy tekintélyes számával birt, melyekből a nemesebb kedélyműveltség folyama a tömegekbe hatott, s azokból a pogány vad durvaság utólsó maradványait is lassan ugyan, de annál hathatósabban elmosó. (Folytatás következik.)

Next