Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)

1859-04-08 / 80. szám

bankokba — intézetek, melyek olcsó­ kamat mellett pénzt adnak, ezek segíthetnek. A biztosítás csak új teher, új ráadás a kamatok nyelle, tehát a hitel még drágábbá tétele. — A Pesten kevés rokonszenvvel kísért „bécs-pesti központi borkereskedő társulat“ e napokban tartó véglegesen megalkotó ülését. Az alaptőkének fele — egy millió — Schwartzer úr előadása szerint biztosítva van, s kezdet­nek ez elég; a másik millió egyelőre mellőzhető, s a társulat meg­kezdi működését. Az iparegyletben (Gewerbeverein) szóba hozatott, hogy a társulat Schwartzer úr mellé segédigazgatóul a borkészítés­ szaktudományáról hirlelt dr. Gall urat választó, vagy választani szándékolja, s e mellé még egy segédvegyészt 1200 forint fize­téssel. E fölött egy kis vita keletkezett , mert nem ok nél­kül tartani lehet, hogy a sok szakács majd elsózza az étket, s az a túlságos „vegyészet“ nem lesz a borok előnyére. Annyi igaz, hogy Schwartzer úr a borkezelésre nézve önálló kereskedői hely­zetében letette az examentet, s sikerei mellette szólnak; ezen sza­kot tehát rá kellene bizni; ha ellenőrség szükségesnek látszik — azt más után is elérhetni, a­nélkül, hogy dualizmust, sőt triumvirátust alakítanának ott, hol mindenekelőtt egységes vezényletre van szükség.­­ Az orosz-austriai kereskedelmi szerződés fölötti értekezletek ered­ménye egy új szerződés létrejötte, mely immár a ratificatio útján van Vájjon kedvezőbb-e az előbbinél? előlépés-e a két állam közti forgalomra nézve ? erről még részleteket­ nem hallani, kivéve azt, hogy a személyi közlekedés könnyítve leend. A gyáripar pangásáról a tudósítások állan­dóak, csak egy gyáripar virágoz — a távirati sürgönyök gyártása, melyet némely itteni lap nagyban űz, — a mennyiben az este érkező kölni és brü­sseli lapok levelezéseiből kicsípnek egy egy „on dit“-t, — és abból fontos táviratot alakítanak , mely kövér betűkkel magánsürgöny képében nyomatik le, mint egy vizleves, mely­­lyel a betegen éhes ujságvágy gyomrát megcsalja. Béca, april 6. (Vegyesek.) A Paduában megjelenő „Rivista Euganea azon okból, mivel ezen lap a kormány irányában ellenséges indulatot ta­núsít s a közönségnél elégületlenséget s az államigazgatáság rendszabályai irányábani bizalmatlanságot i igyekszik gerjeszteni, a velenczei hely­­tartóság által első ízben megintetett.­­ Mint a „Wiener Zig“-nak Münchenből írják, Radeczkynek Adam Ferencz által készített remek lovag-szobra ott folyvást általános élénk érdeket gerjeszt. Néhán­y nap előtt ismeretlen kézből egy austriai s bajor szinti szalagokkal díszí­tett fris babér-koszorú küldetett át a művészhez s az agg hős több tiszte­­­lőinek nevében azon kérelem intéztetett hozzá, miszerint az a szobor lá­baihoz tétessék le, mely kérelem természetesen tüstént teljes készséggel teljesíttetett. — E napokban fog a hitelintézetnél megnyittatni az aláírás az első austriai téglavetési­ részvénytársulat vállalatában­ részvevés végett. A vállalat élén Strachwitz Móricz gróf áll, s az előkészítő­ bizottmány Schellerhofnál Bécs közelében már 55 holdnyi földet vásárolt 108,630 forinton. A tégla gépekkel sokkal olcsób­ban s jobban állitta­tik elő, mint az kézi­­ munkával lehetséges s az itt még uj előállítási módszer cs. k. kiváltság által van oltal­mazva. A tőke 3200 250 forintos részvény kibocsátása által sze­reztetik elő s az aláíráskor az aláírt tőkének 30 percentjét kell lefizetni.­­ Múlt szombaton a rendi teremben Hornstein tudor a Keppl­­­er János élte­­s tudományos jelentőségé­­ről tartott előadást, mely könynyen fölfoghatóság, világosság és elegendő alaposság által tűnt ki. Keppler János (született 1571-ben) nemes családból származ­ván , eredetileg az evangelicus hittanra szentelé magát ; később azonban a mennyiségtanrai hajlamát követő s a grazi gymna­­siumnál tanítói állomást nyert, melyet hitvallása miatt elvesztett. — Tycho de Brahe egy naptár által, melyet Keppler a Gergely-féle időszámítás szerint készített — lön­k reá figyelmeztetve sőt Prágába hivá meg, — hogy a Rudolf-féle planéta-táblázatok készítésénél segély­kezet nyújtson neki. Azonban a kevély Tychó-tóli függése­s fizetésének elmaradása kellemetlenné tévé állomását, mely akkor sem javult, midőn Tycho halála után udvari­ csillagászszá lett. Fizetésének meg nem kapása miatt megboszankodván Keppler odahagyá Prágát s mennyiségtan tanárává lön Linzben, a­hol azonban vallási tekintetben nehéz­ségekre talált; s hogy nyomora még nagyobb legyen, arról is értesült, mikop anyja Katalin boszorkánysági­ perbe fogatott. Keppler itt bevégzé a Rudolf­­féle táblázatokat s erre Regensburgba ment,hogy azokat személyesen a­­ birodalmi gyűlés elé terjeszsze, s hogy végtére kieszközölje visszatartott­­ fizetését a császártól, ki őt ez utóbbi iránt, a Wallenstein kezében volt mecklenburgi herczegséghez utasító. Innen eredt azon hibás vélemény, mintha Keppler ez utóbbinak zsoldjában állott volna.Azonban 60 éves ko­rában meghalt, a nélkül, hogy valamit kinyerhetett volna. Kepplert illeti azon érdem, miszerint az ókorban a planeta-rendszerre vonatkozólag ural­kodott tévelyeket eloszlató. A föld mozgását s a nap mozdulatlanságát ugyan már Galilei kifejté, azonban Keppler számára volt fönntartva, két más hypothesis alaptalanságát föltüntetni, s az eziránti bizonyítékokat különösen „Mysterium cosmographicum", s . De Stella Marte“­ez. munkái­ T A R C Z A. A „Novara“ cs. k. fregát világ körüli útja. (Dr. Hoch­s,t­etter Ferdinand 39. és 40 levele.) Tartózkodás Sydneyben, ünnepélyek. Utólsó levelemben írtam végül azon örömteljes lelkesedésről, mely­­lyel Sydneyben az ottani németek a „Novara“ megérkeztét üdvözöl­ték, s említem az előkészületeket a különböző ünnepélyekhez, melyek­ben örömük és szives részvétük kifejezést talált. Ez ünnepélyes napok most mögöttünk vannak, a „Novara“ levetkőzte ismét azon ünnepi mezt, melyben az utolsó héten díszelgett, vitorlakészen áll, hogy minden perezben kiindulhasson a pompás Port Jacksonból, bennünket Új-Leeland barátságos partjaira valódi ellenlábasainkhoz elviendő. Én pedig e csöndes vasárnapon, oly szép időben, mely majdnem minden­kit kicsalt, bezárom magamat négy falaim közé, hogy önnek az elmúlt napok képét leírjam. Az ünnepélyek, bárha rég előkészítvék, csak azután jöhettek létre, miután a „Novara“ fregát a kormánydockokból a Kakadu-szi­getről kijutott. A „Novara“ a legnagyobb hadihajó, mely Port Jack­­sont valaha meglátogatta ; ennélfogva a legnagyobb hajó is volt egy­szersmind, mely ekkorig a kormánydockokban szárazra tétetett, s az angolok büszkék azon elismerő dicséretre, melyet a fregát parancsno­kai a dockok kitű­nő szerkezetéről kifejeztek. A „Novara“ megújulva lépett ki azokból, úgy hogy most akár kétszer is megtehetné útját a világ körül. Nov. 23-án ismét elfoglald horgonyhelyét a barlangsziget mel­lett s 24-kén kezdődött az ünnepélyek sora. (A tisztelt tudor közli itt egy austráliai lapnak meleg leírását az ottani németek által rendezett fáklyászene, lakoma és bálról, mely a „Novara“ fedélzetén tartatott. Minthogy azonban terünk nem engedi, hogy a „Novara“ útjának ezen érdekes epizódját is közöljük, ennél­fogva áttérünk utasunk 40 levelére, mely már a tengerről dec. 12-én kelt.) Dec. 7-re — úgymond — volt elindulásunkra kitűzve. Még kora reggelig vidáman tánczoltunk az austriai consulnál, ki hogy a „Nova­­rának“ az elbucsúzást igazán nehézzé tegye, még utolsó estre rende­zett bált. Kevés órával később a viharos mozgású óczeánon tánczol­tunk. Két teljesen szélcsöndes nap után dec. 7-én rögtön fris déli szél emelkedett, mely a kimenésnek nagyon kedvezett, a horgonyok föl­szedettek s és oly váratlanul gyorsan a mint jöttünk, voltunk ismét távol. Már délben eltűnt a láthatárról Ausztrália, a déli szél valóságos viharrá nőtt, mintha a fregatnak tüstént próbát kellene tennie, várjon a dockok munkásai, ácsok és vitorlakészítők jól végezték-e munkájukat. A jelenetnek ezen rögtöni változása épen nem volt kel­­lemetes, de már két napra reá ismét lecsöndesedett a szél és a tenger s ekkor a legszebb legkellemesebb időnek örvendtü­nk s igen jó járat­tal tartottunk czélunk Új-Leeland felé, mialatt én önnek további tu­dósításokat irok Sydneyben tartózkodásunkról. A rendkívüli előzékenység, melylyel bennünket Sydney lakosai fogadtak, a nagy bőkezűség, melylyel a new-south-walesi kormány az expeditio czéljait támogatta, a gazdag becses adalékok a „Novara“ gyűjteményeihez közhivatalok és intézetektől, valamint magánosok, tudósok és nemtudósoktól — mindezen sok bizonyítványai azon egye­sített törekvésnek, ottmulatásunkat minél kellemesbbé tenni s a cs. expeditio tudományos czéljait lehetőleg előmozdítni, — közölünk bizo­nyára mindenkit késztetnek nagy megelégedéssel gondolni oda vissza. „Hogy tetszik önnek Sydney ? Mit mond ön ez országra ?“ Igen gyak­­ran tevék nekem e kérdést, s a nélkül, hogy a választ bevárnák, foly­­tatá maga a kérdező : „Nem a világ legszebb kikötője-e Port Jack­­son ? Nem bájos e táj ? Íme mily bámulatos a norfolki fenyőfa, az árnyas moreton fügefa ?! Itt a szép gazdag kertek teli naran­csok, czitromok, baraczkok s minden európai gyümölcsnemmel, csi­nos mezei lakok, pompás paloták s ott az austráliai „csalit“ a ko­pasz homokkőszirten, még épen úgy, mint Cook idejében! — Itt a kikötő számtalan melléköbleivel, teli hajókkal , gőzösökkel minden irányban, minden nagyságban, és itt Sydney, e kis Lon­don. Mindent a­mit kíván, megtalálhat itt, nekünk mindenünk van, vasutaink és távírdáink. S ezen éghajlat, semmi tél, csak tavasz és nyár, ime lássa, mily egésségesek és frisek a mi gyermekeink, mily szépek leányaink, mily erőteljesek férfiaink! Vájjon nem valódi földi éden e ez?“ így kérdeztek gyakran. Nem mondhattam „nem“et. Bárha nem tekinthetek is mindenre oly lelkesedéssel mint a született ausztráliai, ki büszke a maga honára s hazája iránti szeretetből szólt igy, mégis s legnagyobb mértékben meg voltam lepetve ezen hatal­mas előhaladás, az ifjú ország ezen gyors kifejlődése által, bámul­nom kellett, mint volt képes a szorgalom és tetterő két emberélet alatt ennyit teljesítni. S én szívesen hiszem, hogy Ausztráliának nagy, fé­nyes jövője van, ha jövő nemzedékeiben isem hiányzana azon lelke­sedés és erély, mely a mostani nemzedéket kitünteti. Sydney most 70,000 lakost számít, és minden külvárosaival, mi­lyen Wulumulu, Pyrmont, Balmain stb. mint jelenleg is a legnagyobb európai városok kiterjedésével bír. A „Georges Street“ fő­ utczában tö­kéletesen Londonba képzeljük magunkat. 30 év előtt még deszkabó­dékból álló sor volt, most szép kőpaloták sora az. A vidék kitűnő épü­letköve, a homokkő-koc­ka, teljes alkalmaztatásra talált a szép tem­plomok, köz- és magán­épületek felépítésénél. A börze, a bank­épület, a kormányzó háza s sok más épület nagyszerű európai szélben emelt paloták, és ha a „Hyde park“ , egy fa nélküli mező a város közepében , sokat ígérő nevének épen nem felel is meg, ellenben a füvész­kert, a Domaine és Lady Maquarie s­obak­ annál bájosabb sétahelyek. Csak az kár , hogy a madarak dalla­mos éneke helyett kora reggeltől késő éjjelig sok millió nagy zöld tücsöknek fület tompító cziripelése hangzik. Sydney légszesz- és vízművekkel és mindennel, a­mi a közleke­dés könnyítésére egy nagy városban szolgál,, omnibuszok, cabok és gőzösökkel jól el van látva. A színházak ekkorig nem emelkednek a középszerűség fokán fölül, de annál kitűnőbbek a kórházak, nevelő intézetek, nyilvános könyvtárak. Az ausztráliai múzeum igen érdekes természetrajzi s ethnographiai gyűjteményeket tartalmaz Ausztráliá­ból és a csöndes tenger szigeteiről, de a helyiségek már most is szűkek és a gyűjtemények fenntartására rendelt személyzet igen kor­látozott. Ennélfogva egy nagyobb múzeum alapításáról is beszéltek. A múzeumot mi igen gyakran látogattuk, s igen ki kell emelnünk Angus titkár és Wall­er előzékenységét és szívességét. A meghatal­mazottak bőkezűségéből igen érdekes gyűjteményeket is leírunk a múzeum kettős példányaiból. Egy csillagda, egybekötve időjárati és villamossági figyelővel, ép most van épülőben, miután az előbbi figyelő Paramattában megszűnt. Egy nagyszerű egyetemi épület be van fejezve. Központul a tudományos törekvésekre a gyarmatban két tudo­mányos társulat szolgál, mindkettő sir W. T. Denison főkormányzó­­ exc. elnöklete alatt, a new-south-walesi bölcsészeti társulat és a kert- és földmivelési ausztráliai társulat. A két társulatnak egy közös hír­lapja : „The Sydney Magazine of Science and Art“ havi füzetekben jelenik meg. Mily érdekfeszítő volt reánk nézve a tudomány ily sok férfiának személyes ismeretsége! Mennyi értekezni, látni és összeha­­sonlítni való kínálkozott itt sir W. Denison, W. Macleay, W. B. Clarke, dr. G. Benett, dr. Roberts gyűjteményeiben! A napok elrepültek azzal, a­mi Sydneyben magában és legköze­lebbi környékén tenni és látni való volt, s csak kevés nap maradt hátra kirándulásokra. A vasutak, gőzösök, melyek a part hosszában na­ponként éjszaki és déli irányban közlekednek, valamint a rendes posta-összekötttések gyorsan viszik most az utast a gyarmat legtá­volabb részeibe. (Vége köv.) ban tévé le. Ezen munkában kimutató, mikép az öt szabályszerű test talán összefüggésben áll a planéták pályáival; továbbá mikép a­ planéták nem egyenlően mozognak, hanem inkább azon ponton, hol a naphoz legközelebb vannak , a legnagyobb , s azon ponton , hol a naptól leg­távolabb vannak, a legcsekélyebb gyorsaságot fejtik ki, a­honnan azt következteté, hogy azok pályája nem lehet köralakú. Ő találta föl a térségek törvényét, a planéták napi mozgása — mint ő tanító — bár­melyik ponton mindig olyan, hogyha a kezdet­i végpontot összekötjük, a közbeeső térségek ugyanazon nagyságúak. Végre fölfedezé a planéták tá­volsága s forgási ideje közti arányt. Ugyanis ha az előbbit önmagával kétszer szorozzuk,s a nyert eredményt két egyenlő tényezőre osztjuk, azok egyike a planétának az adott távolságbani forgási idejét képezi. Ily mó­don czáfolá­s meg a régiek hypothesise, s egyszersmind az uj csi­llagá­­szat számára mind ez által, mind a csillagászati távcső föl­találása által, az utat előkészíté. Keppler működése azonban csak ha­lála után sok idő múlva méltányoltatott, s csak 1808-ban állíttatott Dalberg herczeg-primás, az Ő tiszteletére Regensburgban emlékszobrot. Eger, apr. 4. (Takarékpénztár.) A hevesmegyei takarékpénztárnak 1858-ik évi forgalma következő volt: I. Bevétel: 1857-dik évi pénztári maradék bankértékben 7,555 ft 33 kr, a felek betételei 253,577 ft 22 kr, ingatlan javakra kiadott kölcsönökből visszafizettetett 3,907 ft 58 kr, előlegekből fizet­tetett 24,928 forint 35 kr, váltókból 148,104 ft, kölcsön kamatból 4,985 forint 33 kr, előlegezési kamatból 2,335 forint 29 krajczár, váltók utáni kamatból 2,480 forint 18 krajezár, beigtatási dijakból 2,492 ft 37 kr, őrzési dijakból 201 forint 29 kr, vevény dijakból 27 ft 10 kr, könyvecske dijakból 36 forint 40 krajezár, részvény-áti­­ratási dijakból 23 ft 30 kr, alapító tőke 20,000 ft, pénztárnoki biztosí­ték 800 ft, elegyesekből 3,389 ft 54 kr, összeg : 474,846 ft 8. II. Kiadás: betétetekből visszafizettetett 65,023 ft 36 kr, be­tétesek utáni kamatokban 7,047 ft 49 kr, ingatlan javakon fekvő köl­csönben 104,551 ft 54 kr, előlegekre kiadatott 68,492 ft 41 kr, vál­tókra kiadatott 205,115 ft, intézet szükségére 193 ft 36 kr, hivatalno­kok fizetése 1000 ft, elegyesekben 897 ft 56 kr, osztalékban 3,016 ft 29 kr, összeg : 455,339 ft 1 kr. Levonván a kiadást, a bevételből kész­pénz maradék 1858. dec. 31. mutatkozik 19,507 ft 7 kr. III. Meglevő vagyon :­készpénz 19,507 ft 7 kr, kötelez­vényekben 100,643 ft 56 kr, kézi zálogokban 43,564 ft 6 kr, váltók­ban 57,011 ft, még járó kamatokban 6548 ft 26 kr, állami kölcsön­ben 882 ft 30 kr, összeg 228,157 ft 5 kr. IV. Függő teher: alaptőke 20,000 ft, pénztárnoki biztosí­ték 800 ft, betételi tőke 188,553 ft 46 kr, betételi kamatok 15,808 ft 59 kr, osztalékban benn van 1,560 ft 51 kr, összeg : 226,723 ft 36 kr. Levonván a függő terhet a meglevő vagyonból mutatkozik az- Jetévi tiszta nyereményül 1433 ft 29 kr. N­api újdonságok. * Párisi pályakoszorul. Említettük, hogy Lenhossek József úr az anatómia tanára Kolozsvárott a párisi akadémiától pályadijt nyert. Ehhez a „P. N.“ hiteles forrásból még e következő adatokat csatolja : Lenhossek az Academie des sciences (L’Institut) 1858-ks­­úgynevezett Monthyondijának másodikát nyerte el, mely physiologiai kísérletekre van kitűzve s melyre külföldiek is pályázhatnak. Derék hazánkfiát, ki a sike­­res­ pályázhatás végett 1857-ben Párisba utazott, Milne Edwards aján­latára Tlourens titoknok vezette be az akadémia egyik nyilvános ülésébe. Kísérletei megvizsgálására, melyek a központi idegrendszer benső alka­tára vonatkoznak, s a legszebb anatómiai praeparátumokkal vannak támogatva, bizottmány neveztetett ki s miután kísérletei eredményeit pályaműve rövid kivonatjában pontról pontra igazolta, a pályázásra egy­hangúan méltónak lön ítélve. (Lásd Extrait des Comptes rendus hebdoma­­daires de l’Academie des sciences, 12. 19. oct. 1857. Paris 1858.) A pályanyertesek L'­nhossek és Lacaz-Duthier lettek, amaz „Etude et recherches du systéme nerveux central“, ez „Anatomie et physiologie des mollusque du littoral de l’France“ czimű műveikért. A pályadij, 1500 frank, két részre osztatott, mely vagy pénzben vagy ugyanannyit érő arany éremben kivehető. Lenhossek ez utóbbit választó. * Uj találmány. Dr. Wagner Daniel és P r­e y­s­z M. urak talál­mánya, mely szerint egy igen egyszerű és olcsó készület (antiphoton, fénynövelő) és egy photopleon nevű­ folyadék alkalmazásával légszeszfo­­gyasztásban 30 petét lehet megtakarítani, az utóbbi napokban a váczi- l­utoni Steingassner-féle kávéházban több ismételt kísérlet után tökéletesen­­ sikerült. E közhasznú találmány a légszesznek okvetlenül általánosabb­­ alkalmazását fogja előidézni, miután ez által már most megszűnik azon kedvezőtlen arány, mely eddig mint tudva van, a jégszesz és az előbbi­­ olaj­v­ilágítás költségei közt volt. * Tiszai vaspálya. Tokajból írják, hogy a miskolci-debreczeni­­ pályavonalnak kilátásba helyzett nemsokárai megnyitása általán­os figyelmet vont magára s élénk beszédtárgy lett. A tokaj-debreczeni vona­lon a munkálatok már teljesen befejezvék és csupán a porondozás, melyen egyébiránt naponként 3—4 mozdonyvonat dolgozik , fog még 10—14 napot igénybe venni. A miskolcz-tokaji vonalon a földfölötti épí­tés már annyira haladt, hogy az első mozdony Miskolczra elindulhatott. * Vasút-engedély. Gr. Pejacsevich Péter, b. Billet Ferencz és Cse­­konics János urak a „Del.“ szerint engedélyt kaptak egy ágpálya építé­sére, mely Zsombolyáról Magyar-Czernyán Tordán keresztül Nagy-Becs­­kerekre fog vezetni. A vállalkozók az előmunkálatok befejezése után azokat készek­ a­ kormánynak ingyen átengedni; a sínlerakás, a talaj­ fölötti építés és a pálya fönntartása a társaság kötelessége leend, melynek a pálya birtokába menend át. Az előmunkálatokra a kormány 6 hónapi időt engedett. A szükséges munkákat Becskerek városa és több földbirtokos ingyen ajánlotta meg. * Csillag-spirée: April havában következő bolygók fognak az ég csilláros teremében társaságot képezni : A hajnali égen a Venus csillag, mely keletdélkeletre négy óra után jön föl, a vízöntő csillagjegyből a ha­lakéba halad csökkent fénynyel, mert a földtől távolabbra megy. Mars, melyet verhenyeges világáról hamar föl lehet ismerni, est­e tizedfél óra után északkeletre tűnik föl a láthatáron; a kos égij­egyből átmegy a bi­kába és 27-én mintegy másfél Mehold szélességnyire áll az Uranus fö­lött. Est­e 8 órakor megjelen Saturnus a rák égi jegyben, s délövünkön magasan az ég trónjára ül; miután csak apró csillagocskák veszik körül, nyugodt halvány fénye mellett is megkülönböztethető lesz. 26-kán a nap négyszögébe jő s attól egy negyedkörnyire fog állani. Jupiter a­ki épen a hajnalcsillag fölött halad el, éjfélkor haza megy. * Uj opera. Meyerbeer új víg operája: „Le pardon de Ploernel“, mint egy távirati sürgöny jelenti, rendkívül nagy hatással adatott Páris­­ban az „Opera Comique“-ben. E daljátékban csak három főszemély szere­pel. A szöveg igen érdekes. A kiállítás pompás és a zene idylli jel­lemben írva, mesterműnek mondatik. * Tönk. A Christu Miklós ház, mint Bukarestből Temesvárra írják, miután egy pillanatra úgy látszott, hogy ismét megszilárdító hitelét, csak­ugyan elbukott. Ha nem is a legrégibb, de a legtekintélyesebb és legtisz­tább ház volt Bukarestben, mely a román kereskedés érdekeiben a legna­gyobb tevékenységet fejtette ki. E bukás fölötti sajnálkozás nagy és általános következményei megmérhetlenek. A névleges activák még fölül is múlják a tartozást, de a készpénzhez juttatás lehetlensége határozott az ügylet szomorú sorsa fölött. Christu Miklós 16,000,000 piasternyi activ és 6,000,000 piaster szenvedőleges állapottal volt kénytelen­ fizetéseit föl­függeszteni, mivel a jelen pénzzavarban 10,000 plastert nem volt képes megfizetni. * Eredeti per: Drezdában egy sajátszerű per nagy figyelmet ger­jesztett. A színház egy látogatója t. i. az igazgatóság ellen pert kezdett belépti díjának visszafizetése végett az újév napi előadástól, melyen Bayer-Bürck asz. rögtöni betegsége következtében a darab a harmadik föl­­vonás után félbehagyatott. A panaszos igényének jogosságára nézve nem hozatott ugyan bírói ítélet, de a k. föllebbezési törvényszék előtt a király ő felsége képviselője a bejelentett követelés bírói ítélet alá terjesztése ki­kerüléséből, a nélkül azonban, hogy e részben a törvényes kötelezettséget elismerné, a követelt 15 tg­yarast kifizette és a költségeket elvállalta. A panaszró ezen összeget a Schiller-alapítványnak ajándékozó. Tudomány, művészet és közélet. Magyar tudományos Akadémia. (Apr. 4. Philos, törv. és tör­ténelmi osztály. Vége.) Magyarország bűnvádi statistikájáról tar­tott előadása folytán, a közelebbi czikkünkben említett adatok és észrevé­telek közlése után, a polgári állapot szerinti különbségre tér által ko­nek, vagyis azon kérdés vizsgálására, mely arányban vesz­nek részt a bűntettekben a nőtlen, házas és özvegy állapotban levők. A házasság legerősebb biztosítéka az erkölcsiségnek : minden or­szág bűnügyi statistikája ezt tanúsítja. Nálunk fordul elő csupán azon ki­vételes eset, hogy az elítéltek közt több a nős, mint a nőtelen. A jelen adatoknak alapul szolgáló három (1856—57) évi időköz átlaga szerint a magyarországi elítéltek közt a nőtlenek 42.72, a házasok 51.39, az özvegyek 5.10 százalékkal szerepelnek, holott az összes birodalom­ban csak 40.i°/o esik a házasokra. Legalább 7,12°/0-tel kedvezőbb az arány a házasokra nézve Francziaországban Belgiumban stb. is. Mi ennek oka? Nem bír-e a házasság nálunk azon erkölcsi véderővel, mint másutt ? Értekező szerint e visszás tünemény okai a követ­kezők : 1) Magyarországban a házasok száma nagyobb (42 %) a nőtlenek irányában , mint a birodalom több részeiben, hol a há­zas személyek átlag szerint az összes lakosság 36—37 (az egyes tarto­mányokban még kevesebb) százalékát teszik. Hasonló az arány Fran­cziaországban s még kedvezőbb Poroszországban, Belgiumban. 2) Nagy befolyással vannak továbbá a nálunk oly gyakori korú házasságok is, melyek ritkán ígérnek tartós boldogságot, s a férj aztán a házi körén kívül keres szórakozást. A házassági frigy erkölcsi véderejére a válóperek

Next