Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)

1859-04-14 / 85. szám

BUDAPESTI HÍRLAP 15. sz. hivatalos értesítő. APRIL 14. 1859. Hirdetmény. (326.) (3-8) 1455. A magas cs. k. kereskedelmi ministerium f. évi mártius 4-ről 355 52. sz. a. kibocsátványa értelmében, Sze­mes és Karád (Somogy megyében) kö­zött f. hó 17-ke óta hetenkint három­szori küldőposta fog életbe lépni, mely­­lyel nem csak közönséges és pénzes levelek, hanem kisebb nyalábok és uta­sok is fognak szállíttatni. Ezen posta­járatnak menetrende a székes­fejér­­vár-marczali hetenkint háromszori szek­rénypostával (cariolpost) Szemesen, va­lamint Karádon a karád-igál kaposvári hetenkint négyszeri küldőpostával ál­­land összeköttetésben. Indulás Karádról: Vasárnap , kedden , csütörtökön reg­geli 7 órakor. Érkezés Szemesen: Vasárnap, kedden, csütörtökön 9­/2 órakor reggel. Indulás Szemesről: Vasárnap , kedden , csütörtökön 11/2 órakor délután. Érkezés Katádon. Vasárnap, kedden, csütörtökön 4 óra­kor délután. A mi ezennel közhirré tétetik. Sopron, apr. 5 . 1859. Cs. k posta-igazgatóság. Árverések. (1164) (2-3) 1848. A balassa-gyarmati cs. k. me­gyei törvényszék mint csődületi bíróság részéről közhirré tétetik, hogy Vuko­­vits László csődtömegéhez tartozó Becske helységében fekvő, s biróilag 22962 ft 41 krra becsült birtokrész, mely egy jó karban lévő lakházból, gazdasági épületekből, 101 hold szántóföldekből, 13 hold rétből, allodialis és dézsmás szellőkből, kisebb királyi haszonvéte­lekből és az erdő­ illetményéből áll, e­z. 1859. évi május 14-ik napján, reg­geli 10 órakor itten Balassa-Gyarmaton e törvényszéknél 1000 frt bánatpénz letétele mellett, közárverés utján a a becslési áron alul is a legtöbbet ígérőnek eladatni fog. Az eladási fel­tételek e birósági irodában megtud­hatók. A vevők egyúttal különösen arra fi­gyelmeztetnek, hogy a becskei határ­ban kö­­zény telepit­vények találtatnak, melyek jó sikerrel mivelhetők. Balassa-Gyarmat, apr. 7-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1170) (2—3) 461. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhírré tétetik, hogy Vasallán 1855. évi márt. hó 23-ik napján elhalt Szabó István hagyatékához tartozó, s 120 pártra be­csült 4. sz. alatti lakháznak, a hozzá tartozó, s 250 pártra becsült külső bir­toknak, 3­. teleknek, a községi biró há­zánál, vagy szükség esetében a hely­színen leendő elárverezésére, 1859. évi május hó 25-ik napján, d. e. 9 óra, s szükség esetében 1859. évi junius hó 17 ik napján d. e. 9 óra tűzetik ki időhatárul. Miről a venni szándékozók oly ér­tesítés mellett tudósittatnak, hogy ma­gukat 50 pert bánatpénzzel ellássák. Az árverési feltételek e bíróságnál helyben megtekinthetők. Körmend, márt. 21-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1163) . (2-3) 1713. A s.-a.-újhelyi cs. k. kik. bi­róságtól ezennel közhírül tétetik, mi szerint Galgóczy Károly ur mint S.­­Patak város választmányi elnöke ré­szére Rozgonyi József úrtól biróilag lefoglalt, S.­Patak városában 4. sor­szám alatti emeletes kőház, hozzá tar­tozó belsőséggel, továbbá 6915. hr. sz alatti 8 hold 1042 öl kiterjedésű réttel, és a 7242. hr. sz. alatti 1 hold 200 pil öl kiterjedésű szántóföldek, be­csülve 800 pfrtra; az 1216. és 1217. hr. szám alatti 2 hold 800 j~l­öl kiterjedésű szántóföld, becsülve 160 pfrtra; a 8998.. hr. sz. alatti 2 hold 656 Q öl kiterjedésű rét, becsülve 200 pfrtra, melyeknek f. évi február 20-ra és mártiu 20-ra kitűzött volt árverezése, a felek kölcsönös beegyezése folytán elhalasz­tatott, újabban­­, évi május 28-n reg­geli 9 órakor S.-Patak városában ki­tűzött határidőben nyilvánosan el fog­nak árvereztetni, és pedig ezúttal becs áron alul is. Az árverési feltételek alulírt bíró­ságnál megtekinthetők. Kijelentetik, hogy a vevő a jószágon zálogilag biztositott adósságokat a vé­telár erejéig a biró utalványozása sze­rint átvállalni köteles. S.-A.-Ujhely, márt. 26-­ 1859. Cs. k. vár. kik. bíróság. (1165) (2—3) 2266. A tenkei cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság közhirré teszi, mi­ként bééli Bernáth József részéről Grosi Farkucza Vaszali ellen, ennek a grosi hiteltelekjegyzőkönyv 9. sz. alatt A. I. jegy szerint 1—4. létező és 326 frt 40 pkrra becsült fa­háza, beltelke, s mintegy 20 hold külső földeire, 208 frt 34 pkr és okozatai végett kért bí­rói árverés elrendeltetvén, annak a helyszínén Groson leendő foganatosí­tására határnapul 1, évi június 3-ik, és szükség esetében július 4 . reggeli 9 órája tűzetett ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­f­on jelzálogilag biztosított adósságo­­­t a vételár erejéig, a bíró utalvá­nyozása szerint átvállalni köteles. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gabirói hivatal mint kiadó hivatalában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván köny­vbe beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hí­rük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik , hogy magukat az árverezési eltételek szerint 40 pert bánatpénzzel lássák el. Tenke, april 2-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1168) (2—3) 351. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhirré tétetik, hogy Körmenden 1855. évi de­cember 20 ik napján elhalt Orbán Já­­nosné szül. Cseketnits Katalin, hagya­tékához tartozó, s 600 pengő forint­ra becsült 87. szám alatti lak­háznak, a helyszínen leendő elárverezésére, 1859. évi május hó 27-ik napján d. e. 9 óra, s szükség esetében 1859. évi junius hó 24-ik napján, d. e. 9 óra tű­zetik ki időhatárul. Miről a venni szándékozók oly érte­sítés mellett tudósittatnak, hogy ma­gukat 50 párt bánatpénzzel ellássák. Az árverési feltételek e bíróságnál megtekinthetők. Körmend, márt. 23-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1167) (2—3) 2145. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint bíróság részéről közhirré tétetik, hogy Halogyon 1857. évi sep­­tember hó 8-ik napján elhalt Benkő József hagyatékához tartozó s 120 pártra becsült szőllőnek a községi bíró házánál, vagy szükség esetében a hely­színen leendő elárverezésére, 1859. évi május hó 26-ik napján d. e. 9 óra, s szükség esetében 1859. évi junius hó 24-ik napján, d. e. 9 óra tűzetik ki időhatárul. Miről a venni szándékozók ,oly érte­sítés mellett tudósittatnak, hogy ma­gukat 25 párt bánatpénzzel ellássák. Az árverési feltételek e birósági iro­dában megtekinthetők. Körmend, márt. 21-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1169) (2-3) 464. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság közhirré teszi, hogy néhai Grünwald János volt né­­met-sáros-laki lakos hagyatékához tar­tozó s 400 pfrtra becsült lakháznak a hozzá tartozó ’/»­­volt úrbéri telekkel, a 100 pfrtra becsült szőllőnek épület­tel s benne levő préssel, végre egy 62 frt 6 pkrnyi államkötelezvénynek, s a 85 frt 40 pkrra becsült bútorok és gazdasági eszközöknek, az örökösök kérelme következtében megrendelt nyil­vános elárvereztetésére, 1859. évi má­jus hó 24-ke, d. e. 9 óra első, szükség esetében pedig 1859. évi jun. hó lb-ka, d. e. 9 óra második határpapul a hely­színére tűzetett ki. Kijelentetvén, hogy a vevő a be­táblázott adósságokat, a vételár ere­jéig bírói utalványnál fogva átvállalni köteles leend. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beigta­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jo­got nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosab­ban bejelentsék, mert ellenkező eset­ben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék , ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak, miszerint a vételár es­bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. A venni szándékozók az árverési feltételeket e szolgabiróság irodájában megtekinthetik. Körmend, márt. 12-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1135) (2-3) 1030. A karczagi cs. k kapitányi hi­vatal mint biróság részéről közhírré tétetik, miszerint kun-szent-mártoni öz­vegy Bozóky Györgyné asszony részére kun-szent-mártoni Szaszkó L. Imrétől lefoglalt és 942 frt 30 pkrra becsült Kun-Szent-Mártonban lévő 633. sz. a. ház, beltelekkel s egyéb épületekkel, a belső határban 8 hold, mesterszállási határban 4 hold föld, biróilag elárve­rezhetni fog, első határidőül 1859. évi május 13-a, szükség esetében második határidőül 1859. évi junius 14-e min­denkor reggeli­ 9 órája tűzetik ki Kun- Szent-Mártonban a városházánál. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánköny­­vekbe a beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényei­ket az árverés határnapjáig a bíróság­nál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Továbbá kötelesek itt helyben kép­viselőt nevezni, mert különben az ő veszélyükre és költségükre fog a bíró­ság hivatalból intézkedni. Az árverési feltételeket és a jószág becsűjét ezen bíróságnál megtekint­hetik. Karczag, márt. 13-­ 1859. Cs. k. kapitányi hivatal. (1156) T (2—3) 7122. A pesti cs. k. országos tör­vényszék mint általános csődbíróság részéről ezennel közhirré tétetik , mi­szerint szab. kir. Pest városa ügyvédje Dr. Sturm Ede folyamodása folytán, 800 párt megvétele iránt, Kasselik An­drás csődtömegéhez tartozó, Lipót kül­városban, az uj­ épület háta mögött, 623 u, és 394 uj sz. a. fekvő, 360 f­­­elet tevő és 8100 pártra becsült fele háztelek , minthogy az első határidő siker nélkül maradván, második vég­rehajtási elárvereztetése határidejéül f. évi ápril 21-re d. e. 10 órája e biróság tanács­teremében (megyeház II emelet, 67. sz. hivatal szobában) azzal tűzetett légyen ki, hogy a nevezett háztelek e második árverésen a becsáron alul is el fog adatni. Venni szándékozók erről azon hoz­zátétellel értesíttetnek, hogy az árverés alkalmával mindegyik a becsár 10 száz talilát előpénzül letenni köteles leend. A további árverési feltételek, vala­mint a becslési jegyzőkönyv is, a bíró­ság irattárában megtekinthetők. Felhivatnak mindazok, kik, a­nélkül, hogy ezen árverésről különösen érte­­síttettek volna, a kérdéses ingatlanra nyilván könyvekbe történt bejegyzésnél fogva m­agukat jelzálogot nyerteknek vé­­lik, miszerint azt az eladás napjáig e tör­vényszéknél bejelenteni annál is in­kább el ne mulaszszák, minthogy el­lenkező esetben a vételár hitük nél­küli felosztásából származható káros következményeket önmaguknak kell tulajdonitaniok. Pest, ápril 12-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (1173) (2-8) 1130. Vonatkozva f. évi febr. 14-n 451. sz. a. és f. évi márt. 22 / 899. szám alatt e biróság által gróf Belez­­nay Ferencz ur tömegéhez tartozó f.­­hernádi puszta rész önkéntes árvere­zése iránt kiadott hirdetményekre köz­hirré tétetik, hogy a fentirt puszta­részből folyó hó 6-n tartott árverésen el nem adott parcellák, f. ápril hó 19-n reggeli 8 órakor újabban árvereztetni s a legtöbbet ígérőknek eladatni fognak. F.-Dabas, april 7 . 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (179) (2—3) 839. A dárdai cs. k. szolgabirói hi­­vatal mint biróság által közhirré téte­tik , miszerint Katinai Miczai János, István, Mária, József, Ignácz és Er­zsébet kértére, az őket tulajdonul il­lető, a batinai s darázsi hegyen fekvő, s 147 a. é. írtra becsült szőllő, f. évi ápril 28-a reggeli 9 órakor a batinai s darázsi hegyen a helyszínen tartandó nyilvános bírói egy árverésen a leg­többet ígérőnek és csak a becsáron felül eladatni fog. A venni szándékozók a becsárnak 10 száztél­ bánatpénzzel ellátva, a mon­dott időben és helyen jelenjenek meg. Az árverési feltételek a bírósági iro­dában megtekinthetők. Miután pedig jelen árverés a tulaj­donosok önkéntes kivonatukra történik, az eladandó vagyonra netán biztositott hitelezők zálogjoga a vételárral tekin­tet nélkül fentartatik. Dárda, mártius 15-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1181) (2—3­­­836. A csabai cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről ezennel közhirr® létetik, miként Papp Szilárd orosházi lakos csődtömegéhez tartozó, a csorvási pusztán fekvő 1100­­ öllel számítva 4221­, holdból álló egy tag­ban lévő pusztai birtok. Csorváson a helyszínen f. évi május 4-n, reggeli 9 órakor nyilvános árverés útján eladatni fog; mi is azon megjegyzéssel­ hirdettetik meg, miszerint a megállapított árve­rési feltételek értelmében az árverezni szándékozó bánompénzül löOOportokat leend köteles letenni, a vevő pedig a vételkor 4000 portot lefizetni, a vételárt pedig 2 rátában 1 év alatt lefizetni tar­tozik 5% kamattal; a többi feltételek e bíróságnál hivatalos órákon bár mi­kor megtekinthetők, a kikiáltási ár 90 portokban van megállapítva, azonban ez meg nem igéretvén, becsáron alul is el fog adatni. B.­Csaba. april 6-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (H34)­­ -13^30 657. A derecskei cs. k. szolgabiró hivatal mint biróság által hivatalosan közhirré tétetik, hogy Nagy Mária mint néhai öreg Gaal Mihály engedményese s nyertes felperes, részére idősb Ha­­ranghy Pál és neje Mile Ágnes marasz­talt alperestől 210 frt tőke s járulékai miatt biróilag lefoglalt, s 1884 frt 75 krra becsült, Dancsháza községében 27. hr. sz. alatt fekvő 32. számú és 130. hr. sz. alatt létező 109. számmal jegyzett házak, s a hozzá tartozó bel­­telkek, továbbá a 217., 282,425., 498., 542., 610., 677., 705, 779., 809., 930., 982. és 1010. sz. a. fekvő, öszvesen 12 hold s 300 (7) öl szántó és 600­0 öl­ka szállóföldek, mint szintén 1133. hr. számú 1000 (7) ös szöllőföldbirtok, f. évi május 28-a mint első, és szükség esetében június 30-a mint másod határ napon d. e. 10 órakor Dancsházán a helyszinen végrehajtást szenvedő fél 32. számú házánál biróilag árvereztetni fognak. Kijelentvén, hogy ha a kérdéses földek első árverési határnapon becsáron felül, vagy azon el nem adathatnának, a második határnapon becsáron alul is eladatni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gabirói hivatal kiadó­hivatalában a hi­vatalos órák alatt megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilván­könyvekbe a beiktatásnál fogva zálogjo­got nyerteknek vélik, hogy ebbeli igé­nyeiket az árverés határnapjáig a bí­róságnál annyival is inkább bejelent­sék, minthogy ellenkező esetben ma­guknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hitük nélkül megtör­ténend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak, miszerint a vételár elosz­tásánál­ jogaik megóvása végett a bi­róság helyén felhatalmazottat rendel­jenek s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e biróságnál (1159) (3-3) A szegedi cs. kir. megyei törvény­szék részéről ezennel közhiírré tétetik, miszerint Harsits Helena részére 1680 frt tőke követelése és járulékai erejéig, alperes Stoischits Athanásznak időköz­beni csőd alá került kalap-kereskedő­nek biróilag lezálogolt, és 1946 frt 75 krra becsült következő ingóságoknak, u. m. különbféle finom franczia és más magas férfi kalapok, különböző színű férfi kerek-kalapok, téli és nyári sap­kák, és egyenruhához tartozó sapkák, birói elárvereztetése elrendeltetvén, e végett első határnapul­­. 1859. évi ápril hó 20-ik napja, második határidőül pe­dig 1859. évi május hó 14-ik napja, oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy a vételár tüstént kifizetendő lészen, és hogy a fent érintett tárgyak, ha az első határnapon legalább is a fenebbi becs­áron el nem adathatnának, a má­sodikon azon alul is fognak a legtöb­bet ígérő részére feüttetni. Venni szán­dékozók ennélfogva a kitűzött fentebbi határidőben alperesnek Szegeden isko­­la-utczában lévő boltjában reggeli 9 óra­kor jelenjenek meg. Szeged, april 5-a 1859. Cs. -k. megyei törvényszék. (1180) (1.-3) 184. A n.-ki­rösi cs. k. szolgabiróság részéről ezennel közhirré tétetik, misze­rint özv. Helmeczy Jánosné, Gyön­gyösi Magdolnának kérelme folytán Bakos Miklós urnak n.-kőrösi 1420. számú telekjegyzőkönyvbe 1503. hr. sz. 1407. nép­­sor sz. a. fekvő, lezálo­golt és 1000 pártra becsült háza, 330 párt és járulékai erejéig május hó 6-ik napján, szükség esetében junius 10-ik napján a biróság szállásán következő feltételek mellett elárvereztetik: 1) Venni szándékozók tartoznak az árverezés alkalmával bánatpénzül 50 irtot lefizetni. 2) A legtöbbet ígérő, a reá lett le­ütés után a vételi árból 200, azaz két­száz forintot kész­pénzben azonnal köteles lesz lefizetni. 3) A hátramaradandó vételi árnak felét 6% kamataival együtt, az árve­réstől számítandó hat hét alatt, másik felét pedig ugyancsak 6%-tóli kamat­tal az árverezéstőli három hó alatt tar­tozik vevő lefizetni. 4) A háznak vevő nevérei átkeb­ele­zése csak a vételi ár lefizetése után történhet. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek élik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül meg­történend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból ki fognak záratni. N.-Kőrös, febr. 28-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 1175) (1—3) 1532. A szatmári cs. k. megyei tör­vényszék részéről közhirré tétetik, mi­szerint a pazarlás miatt gondnokság alá helyezett, s később vagyonbukottá vált Péchy Antal pettyéni lakos föld­­birtokos csődtömege részére birói zár alá vett Szatmár megyebeli Pettyén községben fekvő 20426 frt 62% krra becsült nemesi birtok és hozzá tartozó 197* 27 * * * * 32 * * * * * * * * 41/- - - hold külső tartozmányoknak, továbbá a Dobrács-Apátiban fekvő 4134 frt 51 krra becsült 122 holdnyi föld­birtoknak, a helyszinén tartandó elár­verezésére, első izbeni árverési határna­pul f. évi május 26-ik napja, a másod izbeni határidőül pedig f. évi junius 24-ik napja d. e. 9 órára kitüzetett, a becslevél és árverési feltételek ; úgy a törvényszéknél mint a csődtömeg gond­noka Keresztszegi Laj­os ügyvéd urnái addig is megtekinthetők. Szatmár, márt. 21-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1176) . . . I (1-3) 1039. A nagy-kállói cs. k. megyei törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Hám János szatmári püs­pöktől végrehajtás folytán szatmári ka­nonok Biró László urnak eladott, és 5008 frt 10 párra becsült Pócs Petri­­ben lévő belső telek és uras­ági épü­leteknek, a betáblázott hitelezők ki­elégítése tekintetéből birói árverés utján leendő eladása megrendelhetett. Pécs-Petriben tartandó árverésre egy határnap, u. m. 1859. évi május 26-ik napja, d. e. 10 órája tűzetik ki, mint átvállalni köteles. Megjegyeztetik, hogy a jószág ezen árverezéskor becsáron alul is el fog adatni. Miről a venni szándékozók oly meg­jegyzéssel értesittetnek, hogy a becs­levelet, valamint az árverési feltétele­ket a biróságnál a rendes hivatalos órákban megtekinthetik. N.-Kálló, márt. 21-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1182) , (1—3) 69. A tapolczai cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság közhirré teszi, hogy b. udvari lakos Varga József és neje C­­omai Juliánna 555 pártra becsült, és a veszprémi takarékpénztár részére tel­jesített végrehajtás utján lezálogolt lakóháza, szántóföldjei, rétjei és szől­leje a végrehajtató kérelme következ­tében megrendelt nyilvános elárverez­tetésére 1859. évi május hó 6-a déle­lőtti 11 óra 4-dik határnaput a hely­színére tűzetett ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságo­kat a vételár erejéig a biró utalványo­zása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a biróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, ab­ból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólittatnak, miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a biróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e biróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyük és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szol-­­gabirói hivatal mint bíróság kiadó-hi­vatalában hivatalos órák alatt megte­kinthetők. Tapolcza, ápril 1-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (329*) (1-3) 3705. A pesti cs. k. orsz. törvényszék büntető osztálya részéről ezennel köz­hirré tétetik, miszerint f. évi ápril 18-a reggeli 9 órakor az ujvilág-utczában a megyeházán első emelet 8- sz. a. egy 180 portra becsült gyémánt melltti, nyilvános árverés utján a legtöbbet ígérőnek azonnali készpénzbeni fizetés mellett, azonban csak becsáron fi­lül, el fog adatni. Venni szándékozók a kitűzött helyen és időben jelenjenek meg. Pest, april 5-a 1859. Cs. k. orsz. törvényszék fenyitő Osztálya. 1195­ (1—3) 1284. A makói cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság részéről ezennel közhirré tétetik, miként Borlya Zsig­­mond felperes részére sajtényi Popian Lázár és neje Burdulya Mária alpere­sek ellen megítélt 210 frt tőke és já­rulékai erejéig, első rendű alperes tu­lajdonához tartozó, lezálogolt, Sajtény helység határában, telekjegyzőkönyv 6. sz. alatt foglalt ingatlan javak, neve­zetesen : 26. számú 500 pfrtra becsült ház olaj-sutuval, 500 frtra becsült Vj­kültelek föld, és 168 frtra becsült 663. számú üres házhely, f. évi május hó 24-n, szükség esetén junius 24-n d. e. 10 órakor Lajtény község házánál nyil­vános árverés útján a legtöbbet ígérő­nek el fognak adatni. Kijelentetik, miszerint a vevő a jó­szágon jelzálogilag biztosított adósság (1154) (2-3) Az ungvári és. k. megyei törvény­szék részéről közhirré tétetik, misze­rint Bernáth Kálmán sztripai földbir­tokosnak 1859. évi február 4-n 619. sz. a. özv. Bartosy szül. Ubrczy Anna el­len beadott kérvénye folytán, az utóbb nevezettnek a nagy-szeretvai határban fekvő 1059 pártra becsült, több 3/4 p mérő, tl/7 pozs. mérő, és 1­4 köb­öl­nyi benső telkek, továbbá 4 köböl, 2 köböl, 14 köböl, 10 köböl kiterjedésű szántóföldeknek, 1000 vfrtnyi tőke adós­ság, s ettől 1855. évi augustus hó 21-e óta járuló 4°/0 kamatok, továbbá 551 frt 39% vkr kamatnyi tőke, ettől 1855. évi augustus 28-ik óta folyó 4°/0 ka­matok, és 61 frt s 51 pkr kamatnyi perbeli költségek fedezése végett, vég­rehajtási nyilvános árvereltetése elren­deltetvén, ezen árverésre két határnap, u. m. 1859. évi junius 15-e és 1859 évi September hó 7-e, mindenkor reg­geli 9 órája a cs. k. törvényszék 32 szám alatti szobájában oly megjegy­zésnél tűzetik ki, hogy az árverelendő vagyon az első határnapon a becsáron alul el nem fog adatni. Kijelentetik, hogy a vevő a jószá­gon zálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Az árverés többi feltételei s a becs­levél a törvényszéknél hivatalos órák­ban megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­nyival inkább bejelentsék, minthogy el­lenkező esetben maguknak tulajdonít­sák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a mennyi­ben a vételár kimerittetnék, ki fognak záratni. Ungvár, mártius 19 - 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1177) (2-3) 1803. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék által közhírré tétetik, hogy Brunner Sebestyén kérelmére Simon Perkovácz kaposvári kereskedőknek 343 pártra becsült ingóságai, 2927 frt 24 pkr kinnlevő követelései, úgy Markbreiter és Lackenbacher csődtömegét terhelő 7314 frt 10 kr követeléseik, elsőben f. évi május 10-n, másodszor f. évi ju­nius 10-n, mindenkor reggeli 9 órakor nyilvános árverés utján el fognak ár­vereztetni. Kaposvár, ápril 2-a 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (1178) (2—3 1750. A kaposvári cs. k. megyei tör­vényszék által ezennel közhirré tétetik, miszerint Vajda Pongrácz Zichy Fe­rencz csődpelügyelője által 1859. évi márt. 30-án 1750. sz. a. Hakel János zicsi lakos alperes ellen benyújtott fo­lyamodásra az utóbb nevezettnek Zicsi helységben fekvő, lezálogolt 220 pártra becsült lak­háza, és ugyanottan lezálo­­golt 2 darab egyenként 160 pártra be­csült, öszvesen pedig 320 pártra becsült szelleje 429 frt 32 pátra rugó felpe­resi követelés törlesztése miatt végre­hajtási nyilvános elárvereztetése elren­deltetett, s az első árverezés 1859. évi május 23-ik napjára, a második pedig f. évi junius hó 20-ik napjára, mindenkor d­ e. 10 órára kitüzetett. Melyre a venni kívánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő jószág becsűjét, s az árverési feltételeket a birósági irodában megte­­osztásának­ jogaik megóvása végett arinthetik, s azok mását vehetik, to­(1183) (1-8) vábbá hogy a jószág az első árverezés-­­ bejelentsék, mert különben az ő ve­l kijelentetik, hogy a vevő a jószágon kor nem fog a becsáron alul eladatni, s szelyük és költségükre hivatalból fog­zálogilag biztositott adósságokat avé-­­ s az arra jelzálogilag biztosi- képviselő neveztetni, kihez a további felár erejéig a biró utalványozása eze­lőtt adósságokat a vételár erejéig a biró utalványozása szerint átvállalni kö­teles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül meg­történend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 60 párt bánatpénzzel lássák el. Kaposvár, ápril 2-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. kézbesítések is történni fognak. Derecske, márt. 8-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1157) (3-3) 6873. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék mint általános csődbíróság részéről ezennel közhirré tétetik, miszerint dr. Schmiedt Titus ideiglenes tömeggond­noknak folyamdaására mai napon 6873. sz. alatt hozott törvényszéki végzés folytán, vagyonbukott Eberl Miksa rő­­fös - és aprólékos kereskedő csődtöme­géhez tartozó, öszvesen 1001 frt 36 kr a. é. becsült áruk és bolti bútorzat ár­verése elrendeltetvén, e. végett első ha­tárnapul f. évi april 15-ik napja, 2-ik határidőül pedig f. évi april 22-ik napja oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy a vételár tüstént lefizetendő lészen, és hogy ezen tárgyak, ha az első határ­napon legalább is a fentebbi becsáron el nem adathatnának, a másodikon azon alul is fognak a legtöbbet ígérő ré­szére feüttetni. Venni szándékozók en­nélfogva a kitűzött fentebbi határidő­ben hatvani-utczai Ferenczrendüek épü­letében létező boltban délelőtti 9 óra­kor jelenjenek meg. Pest, ápril 4-a 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (1171) (2-3) 716 A nagy-bányai cs. k. szolgabi­­rói hivatal mint biróság részéről ezen­nel közzé tétetik, miszerint ifjú Je­szenszky János részére Khym Mária, Anna, Böhm Ludovika és Moholányi Tamás alperesektől lápos­bányai Sár­ga-Bányában bírósan lefoglalt, és 80 portra becsült 5 egész és 76/100 bánya részvény f. évi ápril hó 30-án, nem­­sikerülés esetében május hó 30-a d. u. 3 órakor a helyszínen a legtöbbet ígé­rőnek el fog adatni. Miről a venni kívánók ezennel ér­­tesittetnek, hogy kellő bánatpénzzel jelenjenek meg. Nagy-Bánya, márt. 31-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 566. A tapolczai cs. k. szolgabirói hi­vatal mint biróság közhirré teszi, hogy káptalan-tóti lakos Kankó József 940 pártra becsült, s a főtiszt, győri káptalan részére teljesitett végrehajtás utján le­zálogolt ház, föld és rét birtokának, a végrehajtató kérelme következtében megrendelt nyilvános elárvereztetésére 1859. évi május hó 31-e d­­e 10 óra első, szükség esetében pedig 1859. évi július hó 15-e d. e. 10 óra második ha­tárnapul a helyszínére tűzetett ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a biró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyv­bei beiktatásnál fogva zálogjogot nyer­teknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, mint­hogy ellenkező esetben maguknak tu­lajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hirük nélkül megtörténene, és ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, ab­ból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében laknak, felszóllíttatnak, miszerint a vételár elosztó­inak­ jo­gaik védelmezésére e hivatali székhe­lyen meghatalmazottat nevezzenek, és annak nevét és ja­vát e biróságnál bejelentsék, ellen­­ző esetben az ő ve­szélyükre s költségükre hivatalból fog­ván képviselő neveztetni, kihez a to­vábbi kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gabirói hivatal mint biróság kiadó-hi­vatalában a hivatalos órák alatt meg­­tekinthetők. Tapolcza, márt. 3-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal.

Next