Budapesti Hírlap, 1859. április (74-98. szám)
1859-04-08 / 80. szám
számából is vonhatni következtetést, de e részben még csak most gyűjti értekező az adatokat. Azt azonban adatok mutatják, hogy a házasság mentő ereje nagyobb a nőnemre, mint a férjekre nézve. 100 elitélt férfi közt 1856-ban 52.19 volt nős, 1857-ben pedig 53.53. Ugyanezen két évben 100 elitélt nő közt csak 36.,illetőleg 37.0 volt férjnél. Más országokban a férjnél levő nők magasabb arányban terhelték. A foglalkodás és keresetmód szempontjából tekintve a bűnvádi statistikát, a három évi átalag szerint esik évenkint az elitélt bűntettesek közöl: a minden kereset nélküliekre...................... a napszámosokra ......... a cselédekre ................................................. az iparüzleti legényekre és gyári munkásokra a földmivelői osztályra................................. az ipartelepek és gyárak birtokosaira . műtani, művészeti és tudományos foglalkozásúakra tisztviselőkre ............ Ez adatoknak azonban nagy hibája, hogy a népnek foglalkozás szerinti osztályozását tökéletesen nem ismerjük; nem tudjuk pontosan, hány földmivelő, iparos, napszámos van Magyarországon. A népességi összeírások eddig hiányosak voltak. Értekező a pénzügyi ministérium adóügyi adatait használta a fönnebbi számarányok földerítésére. Mi egyébiránt a fönnebbi kimutatást illeti, föltűnő, hogy Magyarországban, ahol több napszámos van (729.372 azaz 8.3° '„) mint a birodalom többi tartományaiban (az összes népesség 7.5%), a napszámosok a bűntettesek közt kisebb számarányban fordulnak elő. Annál kevesbbé kedvező arány mutatkozik a cselédségre nézve. Az elmarasztott összes bűntettesek ’--de cseléd. Csak a két austriai főherczegség, Sziria és Karinthia mutat még szomorúbb arányt e részben, másutt mindenütt kedvezőbb. Legkedvezőbb Lombard-Velenczében, hol 8—9% fő a cselédosztálybeli büntetésekre. Igaz, hogy itt legkevesebb a cselédség száma. De Magyarországon sem sok (377,630, vagyis az összes lakosság 4,3% , míg az összes birodalomban 5-4° a a köznépességnek). Csehországban az egész népszám 7%-jét teszik a cselédek , mégis csak 14%-tel járulnak az elítéltek létszámához. Íme tehát a magyarországi gazdák panaszát a cselédség romlása ellen igazolják a bűnügyi adatok. Leginkább terhelők pedig ez adatok a nőcselédségre. A fennebb érintett 377,630 főnyi cselédség közt ugyanis csak 164,089 nőcseléd van, s a bűntettes cselédeknek jóval több felénél (17° 0) nőcseléd, holott az összes nőnem csak 12° 0-tel szerepel a bűntettesek közt. Valószínű végre, s ez is megjegyzendő a cselédség bűnügyi statistikájára nézve, hogy a büntető hatóságok a béreseket, kanászokat stb. szintén a cselédek közé sorozzák. Főbb bűnök, melyek a cselédeket leginkább terhelik: a tolvajság, sikkasztás, rablás és csalás Hogy a földmivelőkre 27 százalék esik a bűnügyi statistikában , oka nem lehet egyéb, minthogy földmivelőkből áll a magyar nép nagy része, s a „Landleute“ rovat alá hihetőleg a mezei munkáknál alkalmazott napszámosok és segédmunkások is feles számmal sorolják. Mellőzzük e kivonatos ismertetésben a foglalkozási mód szerinti felosztás többi rovatait, s áttérünk a szellemi képzettség és miveltségi fokozat szerinti különbségre. A 3 évi átlag szerint van az elítéltek közt: 69.87% a kik se írni, se olvasni nem tudnak. 6.71 % a kik csak olvasni tudnak. 21.22 „ a kik olvasni és írni tudnak. 1.43 „ műtani képzettséggel bírók. 0.77 „ magasabb tudományos képzettségűek. Mindenek előtt föltűnik az oktatás nélküliek nagy száma, nagyobb mint a birodalom többi, főleg jó népiskolákkal ellátott országaiban. Csak a népiskolák dolgában alantabb fokon álló illyr tengerpart, Erdély (81,9 %), a temesi bánság (85°/,), Krajna (81%), Horvátország (90%), Galliczia és Bukovina (92°), akik olvasni sem tudnak, mutat még roszabb arányt. Egyébiránt a fennebbi adatokkal sem igen van mit szégyelnünk magunkat egyes oly országok, irányában, melyek magukat a polgárisodás zászlóvivőinek tartják. — Francziaország bűnvádi statistikájában ugyanis a minden oktatás nélküliek 45—47°0, az olvasni tudók, de az íráshoz nem vagy tökéletlenül értők 38—40% , magasabb arány, mint a fennebb közlött két első rovat. Angolországban magában is 12 évi középszámítás szerint 90 van 100 elítélt közt, akik semmi oktatásban nem részesültek, vagy csak roszul imák és olvasnak. Vallás tekintetében az egyes hitfelekezetek mondhatni ugyanazon arányban szerepelnek a bűnvádi statistikában, amely arányban áll létszámuk az összes népességhez képest. Az 1857-iki adatok, melyek egyeznek az előbbeni éviekkel, ily arányt mutatnak : a vagyontalanok 71.59% százalékkal, a módosok 26.19 m a gazdagok 1*23 m A magyarországi vagyontalanokra nézve kedvezőbb arány, mint a minőt a birodalom bármely országa mutathat. Értekező Anglia közgazdasági történeteiből vett adatokkal mutatta meg, mennyire jótékonyan foly be a közerkölcsiség javítására az alsóbb néposztályok kereseti képességének növekedése, az anyagi jólét emelkedése stb. Nálunk érdekes volna szintén vizsgálni a nemzetgazdasági viszonyok (adónemek, fogyasztás, forgalmi viszonyok) hatását a közerkölcsökre ; e vizsgálatokhoz azonban még nincsenek előttünk elég adatok. Értekező mindazáltal az alsóbb néposztályokra nézve adatokkal ügyekvék megmutatni, hogy közgazdasági állapotainkból nem magyarázhatni ki a bűnvádi viszonyok kevesbbé kedvező voltát s azon körülményt, mely szerint a személy- és vagyonbátorság ellen intézett támadások száma nálunk aránytalanul nagy s a súlyosabb büntetésnemek is aránylag nagyobb mértékben alkalmaztatnak ez országban. Midőn ugyanis Magyarország öt helytartósági kerületének elítélt bűntettesei 29 százalékkal szerepelnek a birodalom összes bűntettesei közt, esik Magyarországra : a tolvajságok miatt elítéltekből közcsendháborítás „ „ kettős házasság „ „ agyonütés „ „ gyilkosság „ „ rablás „ „ tekre nézve az 1857-dik év szaporodást mutatott. 1856 és 1857-ben igy áll a súlyosabb büntetésre elítéltek statistikája : 1856. 1857. felségsértésért elítéltetett . 41 ■ 101 nyilv. erőszakoskodásért . . 281 365 gyilkolás és ölés miatt . 199 261 gyermekgyilkolásért . . 34 59 súlyos testi sértésért . . . 465 800 gyújtogatásért .... 34 47 lopásokért . . . . . . 6721 6970. büntetéseket illeti : 1856-ban 122 halálbüntetésből hazánkra 66 esett; 21 életfogytig tartó börtönbüntetésből 7. 306 tiz egész húsz évi börtönbüntetésből 96. A három évi időköz átlaga szerint évenkint 60 halálbüntetés hozatott, s a két utóbbi év mindenikében 10 esetben tett kegyelem utján más büntetésnemre átváltoztatja. Ennélfogva nálunk valóságos kivégzés 1856-ban 56 s 1857-ben 63 fordult elő; mig Francziaor- Legujabb külposta Paris, apr 2. (Kinek higyünk? a volt algíri minister erőfeszítései.) Mig egyrészt azt állítják, hogy az öt nagyhatalom a congressus előzményeire nézve már kiegyezett s az eredményt a Moniteurnek haladéktalanul közölnie kellene; sőt a „K. Z.“ egyik levelezője bizonyos német lapoknak, melyek ép most pergetik a harczi dobot leghangosabban, tanácsolja, hogy idétlen, mindenesetre pedig időelőtti harczi buzgalmakat fékezzék, addig ugyan e lapnak egy másik levelezője épen ellenkezőleg azt állítja, hogy a nagyhatalmak az előzményes programmra nézve még épen nem egyeztek ki, sőt úgy látszik neki, mintha se Fárisban se Bécsben nem óhajtanák oly igen, hogy a congressus általában létrejöjjön.Immár ki mond igazat ? Ugyan-e kérdést tehetjük az egyes olasz államokat illetőleg. Míg ekkorig folyvást azt hiteték, hogy Piemonton kívül a többi olasz államok közöl egy sem kíván a congressusban részt venni,most egy tudósítás ellenkezőleg azt állítja,hogy az egyes olasz államok megkérdeztetvén mind (természetesen ismét Piemontot kivéve) megígérték a congressusban résztvevőjüket, csak azon kívánatot fejezvén ki, hogy a tárgyalások a congressus bezárta után közzététessenek, miszerint egész Európa helyes fogalmat nyerjen a tulajdonképi belviszonyokról. E szerint az olasz államok nem kívánnák beldolgaikat véka alá rejteni. Egyelőre azonban úgy látszik a nagyhatalmak csak abban egyeztek meg, hogy azon államok csak akkor fognak bebocsáttatni, ha majd az öt nagyhatalom a dolgok békés rendezésének alapjait fölállította; de Francziaország most azt kívánja, hogy akkor majd Piemont ugyanazon tekintélylyel léphessen föl a congressuson, mint a nagyhatalmak. Bécsben úgy mint Berlin és Londonban erélyes ellenzésre talál e kívánat. Oroszország ellenben teljesen egyet látszik Francziaországgal érteni. Sőt hivatalos körökben ma azt is állítják, hogy Gortsakoff liget, a külügyminiszert Párisba várják, hogy a két hatalom által követendő politikára nézve kiegyezzék. (A 4-ik zászlóaljak.) Ami a „Patrie“ által néhány nap előtt jelentett rendszabályt illeti, a 4-ik zászlóaljak fölállítására vonatkozólag, az minden esetre nem puszta átalakítás, hanem egyszersmind a valódi létszámnak — noha még most csak lassan kinti — szaporítása. A gyalogezredek valódi létszáma eddig csak 1800 főből állott; azáltal, hogy ezen ezredek most 800 — 800 főnyi zászlóaljjá alakíttatnak át, az ezredek valódi létszáma 3200 főből fog állani. Az aktív zászlóaljak számára a legénység a tartalékzászlóaljakból vétetik, ahol az ujonczok s a szükséglethez képest szabadságosok által is fog helyettesíttetni. Továbbá hírszerint a már fönnálló 15, s a testőrség ideszámításával 17 tüzér ezred 15 új ezreddel fogna szaporíttatni, úgy hogy Francziaországnak ezen terv létesítése után 32 vontágyuk-kal ellátott tüzérezrede leend. A Treville-féle rendszer szerinti vontágyuk — minőket a testőrség a legutóbbi szemlén mutatott — négy ló által huzatnak , azonban oly vont ágyuk is fognak behozatni, melyek csak két lovat szükségelnek. Bern, april 2. (Katonai bizottmány; üzletpangás; pénzügyi rendszabályok hadi esetlegre.) A katonai bizottmány befejezte munkálatait. Különféle kiegészítéseket és tökéletesítéseket ajánlott a szövetségtanácsnak a hadsereg számára. A legtöbb kantonban lószámlálások történtek, melyek eredménye a nem rég kiadott lókiviteli tilalmat tökéletesen igazolja. Hogy a törzstiszteket már most lovak tartására serkentsék, Bern kanton kft. igazgatója is kihirdeté most a lóablak-pótlékot. Az üzletek az általános helyzet nyomása alatt nagyon szenvednek. Senki sem mer valami jelentékenyebb vállalathoz fogni, míg a koczka el nem dől, mely háborút vagy békét jelentene. A semlegességi nyilatkozatra Francziaország és Austria nem adtak még választ. Az angol kormány mint tudjuk elővigyázati rendszabályokat ajánlott a szerződések parancsolta magatartásnak megőrzésére. Mi a pénzeszközöket illeti, melyekre a szövetségnek bizonyos esetlegekre szüksége leend, a szövetségtanács csupán arra szorítkozott, hogy az 1856. végén fölvett hadikölcsön visszafizetését ideiglenesen módosítá. Azon indítvány, hogy háború esetére nemzeti kölcsön vétessék föl, egyelőre eredmény nélkül maradt. Berlin, ápr. 4. (Egy jelentős ministeri nyilatkozat.) A bromberglowitzi vasút építése fölött tanácskozó bizottmányban a keresk. és pénzügyminiszerek azon nyilatkozatot tevek, „mikop az államministériumban már folytak tanácskozások a fölött , az államkiadások mily mérséklései lennének háború esetére életbe léptetendők, s e tanácskozatok a különböző osztályfőnökök közti azon megállapodásra vezettek, hogy az összes rendkívüli kiadások, mennyiben nem elutasíthatlanok, azonnal megszüntetendők s az ezekre rendelt pénzalapok hadi czélokra fordítandók.“ München, apr. 4. (A ministerium lemondása.) Mint bizonyost állítják, hogy az összes ministerek — Riegel nam tudor igazságügy-minister kivételével — már múlt hó 31-én benyújták elbocsáttatási kérvényeiket. Drezda, mart. 31. (Je 1 . 11 szövetségi fővezér.) Az „A. A. Z.“ szerint a koburg-gothai herczeg, ki jelenleg porosz lovassági tábornok, van szövetségi fővezérül kijelölve, oly állás, melyre különösen látszik hivatva lenni, ő uralkodó herczeg, mi a többi vezérek miatt különös fontosságu, általánosan ismeretes és szeretett Schleswig-Holsteinban tanúsított lovagias magaviselete miatt, igaz hazafias érzületü s nagy elszántságu férfiú, e mellett az angol királynő sógora, igen gazdag és fényes személyiség. 10.010/ 10 26-con n 5 63n 27.iSn 3.57n • 0.5 gn • 0.751) köznépességben, az elitéltek közt. római katholikusok . . RQ 0 / • • v ° ».8 /o 58.41 n/o görög katholikusok . . • 1 p 8 T 6-on görög nem egyesültek • • 5.4 „» ágostai hitvallásnak . . 9., „ 8-29 n helvét hitvallásnak . . • • 18.5 1 18-70 » izraeliták............................4 4-26 n A vagyoni állapotot tekintve,részesülnek a bűntettekben három évi átlag szerint: 30.1 33 35.7 40.5 40.7 56.7.A büntet szágban 1850—56-ig 35 milliónyi népesség mellett átmérőleg évenkint 54 halálitéletböl 29—30 hajtatott végre; Angliában pedig 58 halálra ítélt közül ugyanazon évkörben évenkint csak 8—9 végeztetett ki; Belgiumban végre 28 halálitéletböl csak 2—3 jön valósággal végrehajtva. Megjegyezzük egyébiránt ez összeállításra, melynek érdemeit közelebbi czikkünkben eléggé kiemeljük, hogy három, talán épen kivételes (minőnek tetszik előttünk — különösen az 1857-ki) év nem látszik elegendőnek oly adatok összeállítására, melyekből minden tekintetben biztos következtetéseket lehessen vonni. A halálbüntetések nagy számára nézve megemlítendő épen a rögtönitélő székek kivételes működése. Nemzeti színház. (Ápr. 6-án „Dózsa György“ szomorújáték 4 felv. irta Jókai Mór. Rónay ur föllépte.) Rónay ur a czímszerepben mutatta be magát először, mint a pesti nemzeti színház szerződött tagja, hová mint látszik, jellemszerepek előadására hivatott. Rónay úrról, midőn még mint vidéki színész vendégszerepeit itt, ajánlólag szólottunk, s ajánlható tulajdonait mai szereplésében is föltaláltuk. Ezek : erőteljes orgánuma, meleg szavallata, kivált az erélyt igénylő helyeken, mérsékelt arcz- és tagjátéka. Szavallata mint mondjuk meleg, tiszta és érthető, ámbár az erősebb indulat helyein néha önuralmát veszteni látszik, mert a sebes beszédfolyamban nem mindig biztos és mint észrevettük hadarásba megy át. Tagjátékában pedig keresetlenségével sokszor a művészi kifejezés vonalán alul marad, úgy hogy ilyenkor csak beszédében érezzük a hőst, de látó érzékeink a nagyon közönyös állásban hiába keresik azt. Mi szerepfölfogását illeti, arról e szerep után nem akarunk egészen határozottan ítélni, miután Dózsa György jelleme sokszor nélkülözi az összekötő kapcsokat, és a színész sem tehet mindent jóvá, mindazáltal az első felvonás végén Dózsa belső forrongását és önszenvedélyei ellen való küzdelmét kifejezőbbnek, kiszínezettebbnek óhajtották volna. Szenvedélyes kitörése Újlakival szemközt sok erőt bizonyított. A gyérszámmal megjelent közönség igen melegen fogadta a színház új szerződött és hivatást tanúsító tagját. Turin mart. 29. (A piemonti sereg szaporított létszáma.) Itt minden congressus daczára sem mulasztják el a kát. fegyverkezéseket egy perczig sem. A jutalékok most mind beálltak már a depot-khoz, s számuk a hadügyministérium statistikája szerint 34.000-re megy. Az önkénytesek a többi olasz államokból,melyek a rendes csapatokba besoroztatak,mintegy öt nap előtt nem mentek többre 3000 embernél, s mint hogy azok érkezése tetemesen csökkent, ennélfogva a besorozott önkénytesek hivatalos számát 3500-ra tehetni. Tehát körülbelül 37.000 emberrel szaporította Piemont a maga hadseregét. Ezen számok, mint az „A. A. Z.“ levelezője mondja, a hadügyministérium statistikai adataiból vannak véve. Ehhez hozzá kell számítani azon öt zászlóaljnyi szabadcsapatokat, melyeket Cuneo és Savignanóban szerveznek; mindezek Garibaldi vezénylete alatt állnak, kit és most neveztek ki vezérőrnagynak. Madrid, ápr. 3. (Konstantin nagyherczeg. A Marokkóval szerződés. A portugali cortesgyűlés elnapolása.) Konstantin nagyherczeget e hét folytában ide várják; és 0k a herczeg palotájába fog szállásolni. Mint mondják, a nagyherczeg kísérete 30 személyből áll. — A „Corr. Autogr.“ közli, mikép a spanyol kormány s Marokkó közt egyesség köttetett, melynél fogva Melilla előbbi határai visszaállíttatnak s a marokkóiak a Riff-lakosok fékentartására kötelezik magukat. Ezen czélból Marokkó, az uj szerződés értelmében, a Riff mellett egy semleges tábort tartozik fölálállítni egy pasa parancsnoksága alatt. Egy távirat szerint a portgai cortesgyülés f. hó elsején elnapoltatott. Konstantinápoly, mart. 26. (Fegyverkezések.) A török kormány ami csak fegyverképes legénységet összeszedhet, mind egybegyűjti. Begyakorlott újonczokat és redifeket majdnem szakadatlanul szállítanak Anatóliából Konstantinápolyba, hol az illető ezredekbe besoroztatván, várják további rendeltetésüket. 24-én Skutariból s a keleti kaszárnyából egy lovas osztály s a gárda egy tüzértelepe ment Zsófiába. 29-én 12 gárda-gyalog zászlóalj fogja követni. E csapatok Ozmán pasa vezénylete alatt állnak, ki a nagyúri gárdák tanácsának elnöke. 25-én két nagy admiralitási gőzös vetett a karakiói hídnál horgonyt, hogy ama csapatokat fölvegyék, melyek az albániai skutarii táborba rendeltetvék s Szaloniknál fognának kiszállíttatni. Bukarest, mart. 28. (Pénzügyi rendszabályok.) Mint a „Temesv. Zig“nak írják, azon, a kereskedelmi válság megszüntetésére s különösen a forgalmi eszközök szaporítására s a hitel olcsóbbá tételére czélzó rendszabályok, miket a pénzügyminister javaslott, a kamránál nem találtak osztatlan viszhangra. Egy lényeges pontban módosítás létetett, s azon föltételekhez, melyek alatt az előlegezéseknek történniök kell, még egy nehezítő korlátozás csatoltatott. A pénzügyminiszer, hogy a holt tőkéket forgalomba hozhassa s tüstént megkezdhesse az előlegezéseket, egy 70,000 aranyból álló tőkét, mely lntétmények, biztosítékokból stb. alakítva, haszontalanul fekszik az állampénztárakban, akart az előlegezésekre fordítni. Az egész jobboldal s több baloldali követek megtagadák az errei engedélyt. Továbbá a többség azon megszorító feltételt állítá föl, miszerint az összeg maximumát, mit egy üzletembere számára kölcsönözni lehet, 10,000 aranyban állapítá meg. Végül azon javaslat, miszerint a kereskedési hitelsegélyzése végett rendelkezésre helyezendő tőke 200,000 aranyat tegyen, (mely egész összeget még előbb föl kell venni), csak 31 szavazattal 21 ellen ment keresztül. Mivel a fejedelem a pénzügyminiszer rendszabályait már helybenhagyá, az illető működések tüstént meg fognak kezdetni. Montenegró, apr. 3. (Hadkészületek.) Egy idő óta itt is hadkészületek léteznek. Többek közt fatörzsek vágatnak le, hogy azokból talpak készíttessenek a Cetinjében levő kevés ágyuk számára. Általánosan azt hírlik, hogy Montenegro, mihelyt Olaszországban a háború kiüt, fegyvert fogand, a Rocche di Cattaro békés lakosainak megtámadása végett. Azt is hiszik, hogy a cetinjei franczia consul Heywart jelenléte nagy befolyást gyakorol Danilo harczias szellemére. A consul száz s néhány ezüsttel díszített pisztolyt hozott át, miket a franczia kormány ajándékul küldött ama montenegróiak számára, kik a törökök elleni harczban kitüntették magukat. Hir szerint a fejedelem nagyon elégületlen az illető bizottmány által tervezett határvonallal, mivel e tekintetben Heywart consul neki tetemes ígéreteket tett. Táviratok. Páris, ápril 6. (A „Presse“ távirata.) A dél-francziaországi lapok jelentik, hogy Toulon, s Marseille-be számos hajók érkeztek Afrikából csapatokkal s ismét visszatérnek Algírba, hogy fris csapatokat hozzanak. — Brüsszelből jelentik, hogy az ott állomásozott hajóhadnak egy része Toulonba rendeltetett. Sz. Pétervár, apr. 6. (A „Presse“ távirata.) A külügyi minister Gortsakoff herczeg f. hó 9-én Párisba utazandik, mint mondják, oly czélból, hogy a fejedelemségek ügyébeni értekezleten személyesen képviselje Oroszországot. — Mint a „Kankás“ jelenti, az oroszok Shamylt Wedennél tökéletesen bezárták. Sz.-Pétervár, apr. 6. Egy Kiadtából kelt jelentés szerint China északi részében éhség ütött ki. New-York, mart. 24. A folyó évben Washingtonban nem fog rendkivüli ülésszak tartatni. Turin, apr. 5. Garibaldi legújabban a királynál audientián volt s erre hosszas értekezleteket tartott Cosenza s Medici önkénytes ezredesekkel. Fassanóban szintén önkénytesek lakhelye állíttatott föl. Giustiniani tábornok tegnap meghalt, Damiani tábornokot pedig Astiban szélhüdés érte. Róma, mart. 29. Katalin nagyherczegnő múlt péntdreen estélyt adott, melyre d ’ Azeg 10 marchese s több más piemontiak is meg voltak híva. Kopenhága, apr. 6. Mint a „Faedrelandet“ jelenti, az illető tekintélyeknek meghagyatott, hogy az előmunkálatokat végezzék be, a budgetnek a birodalmi tanácsban még máj. 1-je előtti előterjesztése végett. Ebből azt következtetik, hogy az országgyűlés július elején fog összehivatni. Gazdaság, ipar s kereskedelem. Az erdélyi gazdasági egylet f. é. márt. 12-i közgyűléséről korábban tett közlésünket a következő részletekkel egészítjük ki.Fölolvastatván a m. félévi egyleti működésre visszapillantó titkári jelentés, közörömmel fogadtattak a következő t alapító tagok: b. Bánffy Albert 1000, Manz Antal ur 500, ifj. gr. Bethlen Ferencz 500, Csák György 500, gr. Bethlen Károly 500, gr. Teleki Sándor 500, b. Kemény Domokos 200, ifj. gr. Bethlen Pál 500, ifj. gr. Bethlen László 100, Mara Károly 100, t. Hintz György 300, Kiss Károly mérnök 100, Szilvási Miklós 200, Gál Péter m. kajáni birtokos 100, Nagy Ferencz titkár 100 pftnyi alapítványokkal, mindannyian urbérkárpótlási kötelezvényekkel befizetendők, továbbá Fehér Márton és Demeter Károly urak részvényesi kötelezvényeik visszavétele mellett mindegyik 100 alapítványt tesznek Ez után a titkár, a kezelő titkár és a pénztárnok lemondását a közgyűlés elfogadván, a lelépő tisztviselőknek köszönetet szavaz. A számadások megvizsgálásával megbízott bizottság jelentése szerint kiderült, hogy 1859. február 28-kán, mint a számadás bezárulása napján az egylet vagyonállása következő volt: Régibb szabályszerű kötelezvényekkel biztosított alapítványokban