Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-01 / 99. szám

, ft. kr. Évnegyedre 4 50 Egy Hónapra 1 75 egyes szám­­ra a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL : egy­etem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7.­ szám föld­szint.BDDAP ft. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr. Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 25 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , * 14 — Évnegyedre 4 7 Egy hónapra 1 Egész évre Fel évre Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál 60 igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczán­ával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczánával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérsé­lés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a ki­adó-hivatal­ban vétetnek föl. A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. — 99. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. tr. kr. Egész évre 15 — Fél évre . Előfizetési meghívás­t a hivatalos­­ „BUDAPESTI HÍRLAP“­­ május—júniusi két havi folyamára. A Hivatalos Értesítővel együtt: Budapesten: (austriai értékben) 8 ft (A házhozhordásért havon­kint 15 krral több.) Vidékre (postai szétküldéssel) 3 ft 75 kr. A Hivatalos Értesítő nélkül: B­u­d­a­p­­­­s­t­e­n: 2 ft. (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Vidékre: (postai szétküldéssel) 2 ft 75 kr. Előfizethetni Budapesten a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában. (Barátok tere 7 sz.), Vidéken minden (cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési pénzek bérmentes beküldése kéretik. A hivatalos lapok kiadó-igazgatósága. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége ápril 27-n a második hadsereg gróf Gyulay táborszernagy parancsnoksága alatt álló csapataihoz következő had­seregi parancsot intézni méltóztatott: Sikeretlen törekvés után birodalmamnak a békét megtartani a nélkül, hogy annak méltóságát kérdésessé tenném, kényszerítve va­gyok fegyverhez nyúlni. Bizton teszem Austria igaz­sogát a legjobb és legbiztosb ke­zekbe, derék hadseregem kezébe. Annak hűsége és vitézsége, példás fegyelme, az Ügy igazságos­sága, melyért ül, és egy dicső múlt, kezeskednek Nekem a sikerért. Második hadsereg katonái ! Tőletek függ a győzelmet Austria szeplőtlen zászlóihoz csatolni. Menjetek Istennel és Császártok bizal­mával a csatába ! Ferencz József s. k. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Raponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 altábornagyokká, jelenlegi alkalmaztatásaikban, a következő vezérőma ' gy°k: L ’ Ég) gróf Folliot de Crenneville Lajos a mainzi szövetségi vár pa­rancsnoka ; marquis de Vasquez Vincze a ferrarai vár parancsnoka, s gróf B­r­a­­­d­a Móricz Albrecht Főherczeg lovassági tábornok ur Ő csá­szári Fenségének főudvarmestere; ~ vezérőrnagyokká s dandárnokokká a következő ezredesek : süssenbergi b. Baselli Edvárd, az 5 sz. „Miklós orosz császár“ vértes-ezred parancsnoka 3 lovag Reichetzer Rudolf, a 36. sz. „gr. Degenfeld“ sorgyalog-ezred parancsnoka; binasti gr. Schaffgotsche Hugó az 0 cs. k. Apostoli Felsége leg­­magasb nevét viselő 1 sz. huszár-ezred parancsnoka ; 1 a n 7 e i lovag Ahsbabhs Frigyes a 6. sz. „gr. Horváth Toldy“ dra­­gonyos ezred parancsnoka; lovag Host János, az 52. sz. „Ferencz­ Károly Főleg e­gy ezred parancs­noka ; heldensinni Bö­heim Lajos, a 6-dik vadász-zászlóalj pa­rancsnoka ; treue­ner­in­geni Leurs Adolf a 9-ik csendőrezred parancsnoka; waterflieti lovag Veranneman Károly a 12. sz. „Vilmos Főher­­czeg“ gyalogezred parancsnoka; nemes harkai Schiller Lajos a 11. sz. „Sándor Württemberg­ hg“ huszárezred parancsnoka, s b. Pichl Ferdinánd a 15. sz. „nassaui hg“ gyalogezred parancsnoka. 1859. ápr. 29-én a bécsi cs. k. udvari- s államnyomdában a birodalmi­­törvény lap XVI. darabja megjelent s szétküldetett; tartalma : 60. sz. alatt Császár Ő Felségének 1859. apr. 28-tól kelt manifestuma, melylyel Austria népeinek tudtukra adatik a cs. k. hadseregnek a szárd király­ságba bevonulása iránti parancs. Ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel W­ít­­­h Adalbert cs. k. nyugdíjazott alezredest az austriai birodalom nemesi rendjébe „westburgi“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni mél­tóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 27-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával Beyer Károly s Weiszman János tudor ministeri taná­csosokat a belügyministeriumban kitűnő szolgálataik elismeréséül a Lipót-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földisziini méltóz­tatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 27-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával a pesti országos főtörvényszéknél megürült két tanácsosi állomásra C­s­a­c­s­k­ó Imrét a budai országos törvényszék tanácsosát s K­r­o­m­e­r Fedort a pesti országos törvényszék tanácsosát véglege­sen extra statum kinevezni, továbbá Jancsó Károlyt, a pesti országos törvényszék tanácsosát s Csorba Sándort az ottani keres­kedelmi törvényszék tanácsosát díjmentesen országos főtörvényszéki tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben felruházni méltóz­tatott. A cs. k. Apostoli Felsége nemes S­a­n­d­i Tamást, a lodh-i cs. k. pénzügykerületi igazgatóság segédét cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége B­a­r­­­s­o­n Miklóst a velenczei térkép levéltár rajzolóját koronás arany érdemkereszttel legkegyelmeseb­ben földisziini méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 10-ről kelt legfelsőbb hatá­rozatával, Burg Antal bécsi udvari, földmivelési szerszám- s gép­­gyárnokot közhasznú s kitűnő ipari tevékenységének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel, s f. évi apr. 9-ről kelt legfelsőbb ha­tározatával Konrad Józsefet Steinbachban, Sziriában községelöljá­rói minőségében tett húsz évi kitűnő szolgálatai elismeréséül ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Az igazságügy minister Greutter Edvárd államügyészi helyettest a soproni országos törvényszéknél, a főállamügyész helyettesévé, az országos fő­­törvényszék tanácstitkárának rangjával, s Fábry Károly törvényszéki segédet, a soproni országos törvényszéknél állati,Ügyészi helyettessé, ideigl. tanácstitkár rangjával kinevezte. Az igazságügyminiszer Nagy Pál segédhivatali igazgatósági segédet Győrött, s B­o­d­a István figyelőt, a győri megyetörvényszéknél törvényszéki segédekké kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni országos főtörvényszéki területen Kiss Sándor kineveztetett. A magas cs. k. pénzügyminister W­ü­r­f­e­r Gusztáv II. osztályú pénz­ügyi fogalmazót a munkácsi cs. k. kerületi pénzügyigazgatóságnál, III. osztályú ideiglenes pénzügyi kerületi biztossá a debreczeni kerületi pénzügyigazgatóság­hoz kinevezte. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek s előléptettek: b. Weinhardt István al­tábornagy s hadosztálynok a X-ik hadtest parancsnokává; gróf Bigot de br. Quentin Károly­­vezérőrnagy s dandárnok a III. hadsereg első vezérrhadsegédévé, s Fi­­­g­e­­­y Ágoston vezérőrnagy a főszállásmesteri törzsnél s a katonai földrajzi intézet igazgatója a IV-ik hadsereg első vezérhadsegédévé s mindketten a hadsegédi karba besoroztatással, altábornagy­okká s hadosztálynokokká , a következő vezérőrnagyok s dandárnokok: nemes Berger Józs., b. M­i­nu­t­i 11 o Vincze, Schiller Adolf ás Sch­w­a­r­z­e­r Antal. Pest, apr. 30. # (Politikai szemle.) Tekintsünk vissza a legközelebb múlt napok eseményeire, mikkel részletesen megismerkedni az egymást ker­gető fontos nyilatkozványok közepett alig való érkezésünk Derby lord utólsó kisérletete abban állt, hogy mind a három hadsereg (az osztrák, franczia és szárd) se ne szaporittassék, se helyét ne változ­tassa, mig Austria­ és Francziaország közti egyenes egyezkedés alapján a lefegy­verkezés kérdése nincs rendezve. Austria ezen aján­latot elfogadta, sőt, miként a kölni lap jelenti,. . Felsége sajátkezű levélben tudatá­ul. Napóleonnal azon szándékot, miszerint Austria az Anglia által ajánlott közvetlen alkudozásra kész. De a franczia csá­szár azt válaszolá, miszerint a lefegy­ver­kezésnek csak az Anglia által indítványozott és a három hatalmasság által elfogadott módon lehetne történnie. Miután Austria ezen módot el nem fogadó, mást meg Francziaország nem fogadna el, minden további alkudozás fölösleges. Ezalatt a külföldi udvarok melletti franczia követek utasítást vettek, az illető kormányokkal tudatni, miszerint Piemont kérelmére a franczia császár arra határozta magát, hogy Victor Emanuelt 10 hadosztály (körülbelül 100,000 ember) átküldése által segítendi. Ha­nem mig ezen utasítás telegraff után röpült mindenfelé, a franczia csa­patok máris mindenünnen Piemont felé tódultak, s midőn az osztrák meghatalmazottak Gavour gróf válaszával Turint odahagyták, a fran­­cziák előcsapatjai a szárd fővárosba megérkeztek. Hű eljárás után természetesen nem maradt egyéb hátra, mint az osztrák hadat is a határon túl küldeni. Minden órában várjuk az első bulletint. Hanem ezzel egyidőben a forradalom is előmeneteleket tett, a toskánairól távirati utón értesültünk. Miként ma hallani, első alkal­mat a zavarokra az adott, hogy Gualterio lovag, ki Szárdinia gyámo­­lítására serkentő röpiratot bocsátott közzé, parancsot von, Toskánát odahagyni, de ő — e parancsnak nem engedelmeskedvén — mint a szárdiniai király kamarása a szárd követség oltalma alá helyezte magát, a mi a követség és a toskánai hatóság közti súrlódásra adott alkalmat. Egyébiránt a dolog nem csak tegnap óta készül. Ápril 24-én kelt turini levélben szóról szóra ezt írják : „Toskánában mond­­hatlan izgatottság uralkodik; midőn a minap ismét egy csapat ön­­kénytes Livornóból útra kelt, a tosk­ánai katonaság is részt vett a nemzeti függetlenség melletti demonstrációkban; a közel háborurai kilátás természetesen még növeli az ingerültséget; szintúgy áll a do­log Pannában, Modenában és a legallókban.“ Ez e hét első napján íratott; ma azt halljuk, hogy Pannában ugyanaz ismételtetett, a­mi Toskánában történt, és hogy herczegné a fővárosából visszavo­nult ; ha ez még tovább is így megy, Victor Emanuel néhány nap múlva — Lombard-Velenczét kivéve — egész Olaszország dictatora leend! Minő szerep marad aztán Napóleon császárnak ?! A valódi, a nagyszerű harcz alkalmasint csak hétfőn fog kez­dődni, mert akkor mind a két részről mindazon seregek együtt lesznek, melyek e borzasztó drámában részt veendenek. A mely mértékben a cselekvények növekednek, annál szűkebb térre szokítandjuk szemlén­ket; a raisonnementnak huzamosab időre vége van, mert a fölött lehet ugyan vitázni, kinek van igaza, kinek nincs ? de nem a fölött, ki az erősebb; itt semmi más érv nem nyom, mint — a­t­e 111. A „Wiener Zeitung“ tegnapi száma a fönnközlött legmagasb had­seregi parancson kívül hivatalos részében több császári és ministeri rende­leteket közöl, melyek tartalmát részletesebben megismertetni sietünk. 1. 1859. ápr. 28-n kelt császári rendelet az állam-, nyil­vános pénzalap- és rendi kötelezvények kamatjövedelmei megadóztatá­sára vonatkozó eddigi határozmányokat változtatja meg, rendelvén, hogy 'f. évi ápril 30-ától fogva a nevezett értékpapírok lejárandó kamataitól, azok kivételével, melyek oly kölcsönökből erednek, melyek fölvé­telénél a kamatmentesség biztosíttatott, a jövedelemadó többé nem bevallások alapján, hanem azonnal közvetlen az ezen kamatok ki­fizetésére rendelt országfejedelmi pénztáraknál, a jövedelem harma­dik osztályára nézve megállapított százalékkal, tekintet nélkül a birtokos minősége és a kamatöszlet magasságára, szabassék ki és vonassék le. Azonban ezért tüstént közvetlenül lehúzandó adóhoz országos vagy községi pótlék nem járul. A mennyiben a megjelölt kamatoktól az adó a vallomások alapján már egész­­ 1859. évre ki lenne szabva, az adó­kötelesek kivonatára az idevonatkozó adókiszabás kiigazítandó s az ab­ból talán már 1859. második felére be is fizetett adóöszlet pótlékaival megtérítendő. 2. Az 1859. apr. 29-én kelt császári rendelet egy kétszáz millió a. é. ft kölcsönnek öt peres államkötelezvényekben fölvételét ren­deli, s az austriai szab.nemzeti bankot ötforintos jegyek kibocsátására föl­hatalmazza. A pénzügyminiszer fölhatalmaztatik, hogy a beálló szükséghez képest, az említett kölcsön államkötelezvényeinek a névérték két­harmadá­val­ értékesítését,a cs.k. kiváltságos austriai nemzeti banknál megkezdje; a nemzeti bank egyszersmind fölhatalmaztatván arra, hogy azon czélra öt anstr. értékű ftos jegyeket bocsáthasson ki. Mivel azon ötftós jegyek az átadandó államkötelezvényekben szintúgy elkülönített födöntetet találnak, mint az egyforintos jegyek a nemzeti banknak átadott államjavakbal­, s az ezer, száz, s tízforintos austriai értékű jegyeket illetőleg az 1858. aug. 30-ai császári rendelettel kitűzött fedezet fönntartva marad, ennélfogva az ötforintos­ jegyeknek is, szintúgy mint a kiváltságos austr. nemzeti bank összes jegyeinek, az 1858. aug. 30-ai császári rendelet 4. §-ában kimon­datott kiváltságok s kedvezményekben kell részesülniük, s az ezerforintos százforintos, tízforintos s egyforintos jegyekkel minden tekintetben egyeli­­löknek kell tekintetniök. 3. Az 1859. ápril 29-i pénzügyministeri bocsátvány jelenti, miszerint Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 11-i legfelsőbb határo­zata által, a jelen háborús időviszonyok tekintetéből, a szab. austriai nem­zeti bankot az 1858. august 30-i legmagasb császári rendelet 2. §-ában foglalt kötelezettség alól, austriai értékre szóló jegyeit a birtokos kivona­­tára főpénztáránál Bécsben mindenkor teljes értékű ezüst készpénzzel beváltani, ideiglenesen fölmenteni méltóztatott. 4. A Pénzügyministeriumnak másik ugyanazon napról kelt bocsát­­ványa 1. hó 11-diki legmagasb elhatározás következtében rendeli, hogy be-, ki- és átviteli vámok, továbbá a mérleg, pecsét- és jegydijak kizárólag ezüst pénzben, vagy a nemzeti kölcsön lejárt szelvényeiben szedessenek be. Ez által az 1858. sept. 23-i és dec. 30-i bocsátványok,­melyekkel az austriai értékre vagy conventios pénzre szóló bankjegyek elfogadása e di­jak fizetésére megengedtetett, az egész,­birodalomra nézve hatályon kivül téteznek. Ezüstpénzbeni fizetésül csak az tekintetik,mely azon ezüst pénzne­mekben létetik, melyek az 1858. ápril 12 diki pénzügyminiszeri rendelet­hez mellékelt jegyzék A. és B. betűje szerint a birodalomban törvényes érvényű pénznemek. Az e jegyzék C. betűje alatti váltópénzekben­ fizeté­sek csak a 25 uj krajezáron aluli maradékok szükséges kiegyenlítésére fo­gadtathatnak el. Vasárnap, május 1. Az alsó-i­ustriai nemesség fölirata: Cs. k. Apostoli Felség! „Már hónapok óta látjuk, hogy egy nagyhatalmasság a forra­dalommal szövetkezve, Európa nyugalmát s békéjét veszélyezteti. Az általa folytonosan használt eszközök annyira vétkesek, hogy azon reményt táplálhatni, mikép az összes Europa egy szívvel lélek­kel fog azok ellen fölkelni. Azonban minden esetre úgy látszik, mikép honunk, vagy mit azzal mindig ugyanazonosnak tekintünk, Felséged trónja van arra kiszemelve, hogy amaz el­bizottság első rohamát ki kelljen állania. Az Alsó-Austriában vagyonnal bíró nemesség a trón­ s­zonbozi ragaszkodását szintúgy magától értendőnek tartja, mint azokét, kiknek azon megtiszteltetés jutott, hogy a fegyver­köntöst viselhessék. Ezért fölöslegesnek vélte saját lojalitását szavakkal erősítni. Azonban a jelen perezben ösztönöztetve érzi magát arra, hogy érzelmeit a trón előtt kifejezze s ezen tekintetben Felségedet ezen biztosítás elfogadására kéri. Mi amaz ősök méltó unokáinak érezzük magunkat, kikre a nagy Mária Therezia bizalomteljesen támaszkodott, azon apák valódi gyermekeiül, kik 1809-ben szilárdul s hiven ragaszkodtak Fejedel­mükhöz. Mi is örömmel készek vagyunk minden nyomort s veszélyt meg­osztani örökös Uralkodónkkal; odaadásunkat s áldozatkészségünket a nyomor csak emelheti, de soha sem gyöngítheti.“ Bécs, apr. 20. 1859. Bécs, april 80. (A dán-franczia szövetség nem igaz.) Az „Ost-Deut­­sche Post“ szerkesztősége a bécsi dán kir. követségtől következő ira­tot kapott: „As „Ost-Deutsche-Post“ szerkesztőjéhez. Bécs, april 29. Uraságod becses lapjában tegnap a „Kreuzzeitung“ után azon tudó­sítást hozá, hogy Dánia Francziaországgal szövetségre lépett. Én ez iránt távirati uton hivatalosan kérdezősködtem Kopenhágában s a válasz ezen tudósítás alaptalanságát tökéletesen kideríti. Megkeresem tehát Uraságodat, hogy ezen helyreigazításnak lapjá­ban helyet adjon s maradok stb. Gr. Bili­e-B­rabé dán k. követ. Bécs, apr. 29. A CAz új községtörvényhez. A manifestum és hazafiui lelkesedés.) Az april 24-ki cs. nyiltparancs követ­keztében behozandó községtörvény (mely tulajdonkép csak a község­törvénynek az egész birodalomra való egységes voltát képvi­selni s azon rámát képezni van hivatva, melybe valamennyi korona­ország községrendszere bele­illeszthető — nyílt tért hagyván az egyes koronaországok saját viszonyai szerint történendő módosításoknak­ e lapokban kellően méltányoltatni fog. Nincs okom tehát annak részle­teibe ereszkedni. Mely táslat annál kellemesebb, minthogy a mai iz­­gékony állapotban nem csekély tárgyszeretet s elvonatkozási ké­pesség kell hozzá, a kilencz nyomott ívre, 346 §-ra terjedő mun-

Next