Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)
1859-05-01 / 99. szám
, ft. kr. Évnegyedre 4 50 Egy Hónapra 1 75 egyes számra a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL : egyetem-utcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint.BDDAP ft. kr. Egész évre 10 — Fél évre 5 25 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. A Hivatalos Értesítő nélkül. , fr. kr. Évnegyedre 8 — Egy hónapra 1 25 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. , * 14 — Évnegyedre 4 7 Egy hónapra 1 Egész évre Fel évre Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál 60 igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beigtatásnál 8 ujkrajczánával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczánával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérsélés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl. A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 99. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. tr. kr. Egész évre 15 — Fél évre . Előfizetési meghívást a hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP“ május—júniusi két havi folyamára. A Hivatalos Értesítővel együtt: Budapesten: (austriai értékben) 8 ft (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Vidékre (postai szétküldéssel) 3 ft 75 kr. A Hivatalos Értesítő nélkül: Budapsten: 2 ft. (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Vidékre: (postai szétküldéssel) 2 ft 75 kr. Előfizethetni Budapesten a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában. (Barátok tere 7 sz.), Vidéken minden (cs. k. postahivatalnál. Az előfizetési pénzek bérmentes beküldése kéretik. A hivatalos lapok kiadó-igazgatósága. HIVATALOS RÉSZ. Császár Ő Felsége ápril 27-n a második hadsereg gróf Gyulay táborszernagy parancsnoksága alatt álló csapataihoz következő hadseregi parancsot intézni méltóztatott: Sikeretlen törekvés után birodalmamnak a békét megtartani a nélkül, hogy annak méltóságát kérdésessé tenném, kényszerítve vagyok fegyverhez nyúlni. Bizton teszem Austria igazsogát a legjobb és legbiztosb kezekbe, derék hadseregem kezébe. Annak hűsége és vitézsége, példás fegyelme, az Ügy igazságossága, melyért ül, és egy dicső múlt, kezeskednek Nekem a sikerért. Második hadsereg katonái ! Tőletek függ a győzelmet Austria szeplőtlen zászlóihoz csatolni. Menjetek Istennel és Császártok bizalmával a csatába ! Ferencz József s. k. Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Raponkinti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 — , fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónapra 2 10 altábornagyokká, jelenlegi alkalmaztatásaikban, a következő vezérőma ' gy°k: L ’ Ég) gróf Folliot de Crenneville Lajos a mainzi szövetségi vár parancsnoka ; marquis de Vasquez Vincze a ferrarai vár parancsnoka, s gróf Brada Móricz Albrecht Főherczeg lovassági tábornok ur Ő császári Fenségének főudvarmestere; ~ vezérőrnagyokká s dandárnokokká a következő ezredesek : süssenbergi b. Baselli Edvárd, az 5 sz. „Miklós orosz császár“ vértes-ezred parancsnoka 3 lovag Reichetzer Rudolf, a 36. sz. „gr. Degenfeld“ sorgyalog-ezred parancsnoka; binasti gr. Schaffgotsche Hugó az 0 cs. k. Apostoli Felsége legmagasb nevét viselő 1 sz. huszár-ezred parancsnoka ; 1 a n 7 e i lovag Ahsbabhs Frigyes a 6. sz. „gr. Horváth Toldy“ dragonyos ezred parancsnoka; lovag Host János, az 52. sz. „Ferencz Károly Főleg egy ezred parancsnoka ; heldensinni Böheim Lajos, a 6-dik vadász-zászlóalj parancsnoka ; treueneringeni Leurs Adolf a 9-ik csendőrezred parancsnoka; waterflieti lovag Veranneman Károly a 12. sz. „Vilmos Főherczeg“ gyalogezred parancsnoka; nemes harkai Schiller Lajos a 11. sz. „Sándor Württemberg hg“ huszárezred parancsnoka, s b. Pichl Ferdinánd a 15. sz. „nassaui hg“ gyalogezred parancsnoka. 1859. ápr. 29-én a bécsi cs. k. udvari- s államnyomdában a birodalmitörvény lap XVI. darabja megjelent s szétküldetett; tartalma : 60. sz. alatt Császár Ő Felségének 1859. apr. 28-tól kelt manifestuma, melylyel Austria népeinek tudtukra adatik a cs. k. hadseregnek a szárd királyságba bevonulása iránti parancs. Ő cs. k. Apostoli Felsége sajátkezüleg aláirt oklevéllel Wíth Adalbert cs. k. nyugdíjazott alezredest az austriai birodalom nemesi rendjébe „westburgi“ melléknévvel legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. Ó cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 27-től kelt legfelsőbb határozatával Beyer Károly s Weiszman János tudor ministeri tanácsosokat a belügyministeriumban kitűnő szolgálataik elismeréséül a Lipót-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi ápr. 27-től kelt legfelsőbb határozatával a pesti országos főtörvényszéknél megürült két tanácsosi állomásra Csacskó Imrét a budai országos törvényszék tanácsosát s Kromer Fedort a pesti országos törvényszék tanácsosát véglegesen extra statum kinevezni, továbbá Jancsó Károlyt, a pesti országos törvényszék tanácsosát s Csorba Sándort az ottani kereskedelmi törvényszék tanácsosát díjmentesen országos főtörvényszéki tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége nemes Sandi Tamást, a lodh-i cs. k. pénzügykerületi igazgatóság segédét cs. k. kamarási méltósággal legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége Barson Miklóst a velenczei térkép levéltár rajzolóját koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi apr. 10-ről kelt legfelsőbb határozatával, Burg Antal bécsi udvari, földmivelési szerszám- s gépgyárnokot közhasznú s kitűnő ipari tevékenységének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel, s f. évi apr. 9-ről kelt legfelsőbb határozatával Konrad Józsefet Steinbachban, Sziriában községelöljárói minőségében tett húsz évi kitűnő szolgálatai elismeréséül ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. Az igazságügy minister Greutter Edvárd államügyészi helyettest a soproni országos törvényszéknél, a főállamügyész helyettesévé, az országos főtörvényszék tanácstitkárának rangjával, s Fábry Károly törvényszéki segédet, a soproni országos törvényszéknél állati,Ügyészi helyettessé, ideigl. tanácstitkár rangjával kinevezte. Az igazságügyminiszer Nagy Pál segédhivatali igazgatósági segédet Győrött, s Boda István figyelőt, a győri megyetörvényszéknél törvényszéki segédekké kinevezte. Az ügyvédség ideiglenes gyakorlására a soproni országos főtörvényszéki területen Kiss Sándor kineveztetett. A magas cs. k. pénzügyminister Würfer Gusztáv II. osztályú pénzügyi fogalmazót a munkácsi cs. k. kerületi pénzügyigazgatóságnál, III. osztályú ideiglenes pénzügyi kerületi biztossá a debreczeni kerületi pénzügyigazgatósághoz kinevezte. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztettek s előléptettek: b. Weinhardt István altábornagy s hadosztálynok a X-ik hadtest parancsnokává; gróf Bigot de br. Quentin Károlyvezérőrnagy s dandárnok a III. hadsereg első vezérrhadsegédévé, s Figey Ágoston vezérőrnagy a főszállásmesteri törzsnél s a katonai földrajzi intézet igazgatója a IV-ik hadsereg első vezérhadsegédévé s mindketten a hadsegédi karba besoroztatással, altábornagyokká s hadosztálynokokká , a következő vezérőrnagyok s dandárnokok: nemes Berger Józs., b. Minuti 11 o Vincze, Schiller Adolf ás Schwarzer Antal. Pest, apr. 30. # (Politikai szemle.) Tekintsünk vissza a legközelebb múlt napok eseményeire, mikkel részletesen megismerkedni az egymást kergető fontos nyilatkozványok közepett alig való érkezésünk Derby lord utólsó kisérletete abban állt, hogy mind a három hadsereg (az osztrák, franczia és szárd) se ne szaporittassék, se helyét ne változtassa, mig Austria és Francziaország közti egyenes egyezkedés alapján a lefegyverkezés kérdése nincs rendezve. Austria ezen ajánlatot elfogadta, sőt, miként a kölni lap jelenti,. . Felsége sajátkezű levélben tudatául. Napóleonnal azon szándékot, miszerint Austria az Anglia által ajánlott közvetlen alkudozásra kész. De a franczia császár azt válaszolá, miszerint a lefegyverkezésnek csak az Anglia által indítványozott és a három hatalmasság által elfogadott módon lehetne történnie. Miután Austria ezen módot el nem fogadó, mást meg Francziaország nem fogadna el, minden további alkudozás fölösleges. Ezalatt a külföldi udvarok melletti franczia követek utasítást vettek, az illető kormányokkal tudatni, miszerint Piemont kérelmére a franczia császár arra határozta magát, hogy Victor Emanuelt 10 hadosztály (körülbelül 100,000 ember) átküldése által segítendi. Hanem mig ezen utasítás telegraff után röpült mindenfelé, a franczia csapatok máris mindenünnen Piemont felé tódultak, s midőn az osztrák meghatalmazottak Gavour gróf válaszával Turint odahagyták, a francziák előcsapatjai a szárd fővárosba megérkeztek. Hű eljárás után természetesen nem maradt egyéb hátra, mint az osztrák hadat is a határon túl küldeni. Minden órában várjuk az első bulletint. Hanem ezzel egyidőben a forradalom is előmeneteleket tett, a toskánairól távirati utón értesültünk. Miként ma hallani, első alkalmat a zavarokra az adott, hogy Gualterio lovag, ki Szárdinia gyámolítására serkentő röpiratot bocsátott közzé, parancsot von, Toskánát odahagyni, de ő — e parancsnak nem engedelmeskedvén — mint a szárdiniai király kamarása a szárd követség oltalma alá helyezte magát, a mi a követség és a toskánai hatóság közti súrlódásra adott alkalmat. Egyébiránt a dolog nem csak tegnap óta készül. Ápril 24-én kelt turini levélben szóról szóra ezt írják : „Toskánában mondhatlan izgatottság uralkodik; midőn a minap ismét egy csapat önkénytes Livornóból útra kelt, a toskánai katonaság is részt vett a nemzeti függetlenség melletti demonstrációkban; a közel háborurai kilátás természetesen még növeli az ingerültséget; szintúgy áll a dolog Pannában, Modenában és a legallókban.“ Ez e hét első napján íratott; ma azt halljuk, hogy Pannában ugyanaz ismételtetett, ami Toskánában történt, és hogy herczegné a fővárosából visszavonult ; ha ez még tovább is így megy, Victor Emanuel néhány nap múlva — Lombard-Velenczét kivéve — egész Olaszország dictatora leend! Minő szerep marad aztán Napóleon császárnak ?! A valódi, a nagyszerű harcz alkalmasint csak hétfőn fog kezdődni, mert akkor mind a két részről mindazon seregek együtt lesznek, melyek e borzasztó drámában részt veendenek. A mely mértékben a cselekvények növekednek, annál szűkebb térre szokítandjuk szemlénket; a raisonnementnak huzamosab időre vége van, mert a fölött lehet ugyan vitázni, kinek van igaza, kinek nincs ? de nem a fölött, ki az erősebb; itt semmi más érv nem nyom, mint — ate 111. A „Wiener Zeitung“ tegnapi száma a fönnközlött legmagasb hadseregi parancson kívül hivatalos részében több császári és ministeri rendeleteket közöl, melyek tartalmát részletesebben megismertetni sietünk. 1. 1859. ápr. 28-n kelt császári rendelet az állam-, nyilvános pénzalap- és rendi kötelezvények kamatjövedelmei megadóztatására vonatkozó eddigi határozmányokat változtatja meg, rendelvén, hogy 'f. évi ápril 30-ától fogva a nevezett értékpapírok lejárandó kamataitól, azok kivételével, melyek oly kölcsönökből erednek, melyek fölvételénél a kamatmentesség biztosíttatott, a jövedelemadó többé nem bevallások alapján, hanem azonnal közvetlen az ezen kamatok kifizetésére rendelt országfejedelmi pénztáraknál, a jövedelem harmadik osztályára nézve megállapított százalékkal, tekintet nélkül a birtokos minősége és a kamatöszlet magasságára, szabassék ki és vonassék le. Azonban ezért tüstént közvetlenül lehúzandó adóhoz országos vagy községi pótlék nem járul. A mennyiben a megjelölt kamatoktól az adó a vallomások alapján már egész 1859. évre ki lenne szabva, az adókötelesek kivonatára az idevonatkozó adókiszabás kiigazítandó s az abból talán már 1859. második felére be is fizetett adóöszlet pótlékaival megtérítendő. 2. Az 1859. apr. 29-én kelt császári rendelet egy kétszáz millió a. é. ft kölcsönnek öt peres államkötelezvényekben fölvételét rendeli, s az austriai szab.nemzeti bankot ötforintos jegyek kibocsátására fölhatalmazza. A pénzügyminiszer fölhatalmaztatik, hogy a beálló szükséghez képest, az említett kölcsön államkötelezvényeinek a névérték kétharmadával értékesítését,a cs.k. kiváltságos austriai nemzeti banknál megkezdje; a nemzeti bank egyszersmind fölhatalmaztatván arra, hogy azon czélra öt anstr. értékű ftos jegyeket bocsáthasson ki. Mivel azon ötftós jegyek az átadandó államkötelezvényekben szintúgy elkülönített födöntetet találnak, mint az egyforintos jegyek a nemzeti banknak átadott államjavakbal, s az ezer, száz, s tízforintos austriai értékű jegyeket illetőleg az 1858. aug. 30-ai császári rendelettel kitűzött fedezet fönntartva marad, ennélfogva az ötforintos jegyeknek is, szintúgy mint a kiváltságos austr. nemzeti bank összes jegyeinek, az 1858. aug. 30-ai császári rendelet 4. §-ában kimondatott kiváltságok s kedvezményekben kell részesülniük, s az ezerforintos százforintos, tízforintos s egyforintos jegyekkel minden tekintetben egyelilöknek kell tekintetniök. 3. Az 1859. ápril 29-i pénzügyministeri bocsátvány jelenti, miszerint Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 11-i legfelsőbb határozata által, a jelen háborús időviszonyok tekintetéből, a szab. austriai nemzeti bankot az 1858. august 30-i legmagasb császári rendelet 2. §-ában foglalt kötelezettség alól, austriai értékre szóló jegyeit a birtokos kivonatára főpénztáránál Bécsben mindenkor teljes értékű ezüst készpénzzel beváltani, ideiglenesen fölmenteni méltóztatott. 4. A Pénzügyministeriumnak másik ugyanazon napról kelt bocsátványa 1. hó 11-diki legmagasb elhatározás következtében rendeli, hogy be-, ki- és átviteli vámok, továbbá a mérleg, pecsét- és jegydijak kizárólag ezüst pénzben, vagy a nemzeti kölcsön lejárt szelvényeiben szedessenek be. Ez által az 1858. sept. 23-i és dec. 30-i bocsátványok,melyekkel az austriai értékre vagy conventios pénzre szóló bankjegyek elfogadása e dijak fizetésére megengedtetett, az egész,birodalomra nézve hatályon kivül téteznek. Ezüstpénzbeni fizetésül csak az tekintetik,mely azon ezüst pénznemekben létetik, melyek az 1858. ápril 12 diki pénzügyminiszeri rendelethez mellékelt jegyzék A. és B. betűje szerint a birodalomban törvényes érvényű pénznemek. Az e jegyzék C. betűje alatti váltópénzekben fizetések csak a 25 uj krajezáron aluli maradékok szükséges kiegyenlítésére fogadtathatnak el. Vasárnap, május 1. Az alsó-iustriai nemesség fölirata: Cs. k. Apostoli Felség! „Már hónapok óta látjuk, hogy egy nagyhatalmasság a forradalommal szövetkezve, Európa nyugalmát s békéjét veszélyezteti. Az általa folytonosan használt eszközök annyira vétkesek, hogy azon reményt táplálhatni, mikép az összes Europa egy szívvel lélekkel fog azok ellen fölkelni. Azonban minden esetre úgy látszik, mikép honunk, vagy mit azzal mindig ugyanazonosnak tekintünk, Felséged trónja van arra kiszemelve, hogy amaz elbizottság első rohamát ki kelljen állania. Az Alsó-Austriában vagyonnal bíró nemesség a trón szonbozi ragaszkodását szintúgy magától értendőnek tartja, mint azokét, kiknek azon megtiszteltetés jutott, hogy a fegyverköntöst viselhessék. Ezért fölöslegesnek vélte saját lojalitását szavakkal erősítni. Azonban a jelen perezben ösztönöztetve érzi magát arra, hogy érzelmeit a trón előtt kifejezze s ezen tekintetben Felségedet ezen biztosítás elfogadására kéri. Mi amaz ősök méltó unokáinak érezzük magunkat, kikre a nagy Mária Therezia bizalomteljesen támaszkodott, azon apák valódi gyermekeiül, kik 1809-ben szilárdul s hiven ragaszkodtak Fejedelmükhöz. Mi is örömmel készek vagyunk minden nyomort s veszélyt megosztani örökös Uralkodónkkal; odaadásunkat s áldozatkészségünket a nyomor csak emelheti, de soha sem gyöngítheti.“ Bécs, apr. 20. 1859. Bécs, april 80. (A dán-franczia szövetség nem igaz.) Az „Ost-Deutsche Post“ szerkesztősége a bécsi dán kir. követségtől következő iratot kapott: „As „Ost-Deutsche-Post“ szerkesztőjéhez. Bécs, april 29. Uraságod becses lapjában tegnap a „Kreuzzeitung“ után azon tudósítást hozá, hogy Dánia Francziaországgal szövetségre lépett. Én ez iránt távirati uton hivatalosan kérdezősködtem Kopenhágában s a válasz ezen tudósítás alaptalanságát tökéletesen kideríti. Megkeresem tehát Uraságodat, hogy ezen helyreigazításnak lapjában helyet adjon s maradok stb. Gr. Bilie-Brabé dán k. követ. Bécs, apr. 29. A CAz új községtörvényhez. A manifestum és hazafiui lelkesedés.) Az april 24-ki cs. nyiltparancs következtében behozandó községtörvény (mely tulajdonkép csak a községtörvénynek az egész birodalomra való egységes voltát képviselni s azon rámát képezni van hivatva, melybe valamennyi koronaország községrendszere beleilleszthető — nyílt tért hagyván az egyes koronaországok saját viszonyai szerint történendő módosításoknak e lapokban kellően méltányoltatni fog. Nincs okom tehát annak részleteibe ereszkedni. Mely táslat annál kellemesebb, minthogy a mai izgékony állapotban nem csekély tárgyszeretet s elvonatkozási képesség kell hozzá, a kilencz nyomott ívre, 346 §-ra terjedő mun-