Budapesti Hírlap, 1859. május (99-129. szám)

1859-05-01 / 99. szám

egy évben öt-hatszor lehet learatni. A szegényebb nép számára leg­­fontosabb tápszer - növény a dinnye, mely szintén hetenkint ön­tözve kitűnő zamatot nyer. Igen tetemes a gyümölcstenyésztés; a ten­geri s őszi-baraczk­a tartomány legáltalánosabb s legkitűnőbb termékei­hez tartoznak , s általában ott Közép- s déli-Európának szinte összes gyü­mölcseit termesztik; azonban mégis a füge­­s gránátalmafákat télen le kell hajtani s a hideg ellen befödés által oltalmazni. A szőlőt a sik mezőn termesztik s évenkint csak kétszer öntözik. Végre a szárazsága által kitűnő munciai síkságnak annyira mester­séges öntözését sem hagyhatjuk említetlenül, melynek Rossmüssler oly vonzó képét tünteti föl előttünk. Miután a Rio-Ségura a síkságra érkezik, annak jobbra s balra vizének nagy részét az öntözési­ árkok szélesen elága­zott hálózatába kell kiöntenie, úgy hogy betű szerint véve a széles sík­ságnak minden talpalattnyi földje, ha a törvényesen rendezett használás szerint rá kerül a sor, részesül a jótékony adományban. A hasonlat töké­letesen találó, ha egy spanyol v­e­g­á­t egy falevél érhálózatával ha­sonlítunk össze, a­mikor az egész vég­é­n átfolyó öntöző folyam a levél középbordáját ábrázolja. A vega­ mivelő mérő szerszámok nélkül is igen jól fönn tudja tartani a föld egyenességét és meg­kívántató csekély esését, s gondoskodása nélkül mezeje csakhamar hasz­talan tag lenne, a vega bámulatos keringési rendszerében, az vagy elmo­­csárosodnék, vagy kiszáradna. Nagy ügyességgel metszi ő keresztül ki­egyengetett mezejét számtalan egymásba fonódott csatornákkal, s ha ezen fáradalmas ásási munkával készen van, egypár vágás megnyitja az elvá­lasztó földi lat s a viz a csatornából lassan lép be a díszes tömkelegbe s egy óra múlva az elvetett növényeknek mindegyik gyököcskéje mellett áll. Alig lehet fölfogni, úgymond tovább Rossmässler, hogy itt, hol csupán a földnek legtökéletesebb vizegyenességét hiszszük látni, mennyire értenek a víz oda- s elvezetéséhez. Itt a víz, melynek felszínének pedig a forró nyári hévségben szükségkép szakadatlanul kell gőzölögnie, hónapokig vál­tozatlan magasságban áll, e szerint tehát az észrevehetőn s folytonos oda­folyásnak rendkívüli pontossággal kell szabályoztatva lennie. Végül szabadjon még megjegyeznünk, mikép egy ily tartós értékű csatorna­rendszer létesítése nagy áldozatokat, sok pénzt és sok időt kíván s mikép a kiszárított síkságok termék­ei nemképességét csak lassan kint lehet megszüntetni. Erre nézve tetemes s csak későn kamatozó tőkék be­fektetése kívántatik meg, s ezért mindazok, kiknek a befektetés köteles­ségük, emlékezzenek meg Geibelnek ezen szavairól: Was uns noth ist, und zum Heil Werd’s gegründet von den Vätern. Aber das ist unser Theil Das wir gründen für die Spätern. Legújabb külposta Paris, spr. 27. (A franczia csapatok Piemontba vonulásának notificatiója, az angol javaslat elvettetésének egyik oka.) A császár értesíti az angol kormányt, miszerint a franczia sereg azon sürgető helyzetben van, hogy azonnal piemonti területre kell vonulnia, szövetségesének a kívánt segélyt azonnal meg­­adandók, a londoni kabinet azt válaszolta volna, hogy Anglia a jelen viszonyok közt nem tesz kifogást a franczia csapatoknak szárd terü­letre vonulása ellen.­­ A legújabb angol javaslatnak Austria általi elfogadtatásáról e napon már megérkezett volt a tudósítás, de hivata­los körökben már előre látták, hogy az itt nem fog ugyanazon sors­ban részesíttetni. L. Derby azon ügyetlenséget követe el, hogy igen nagy nyomatékot helyzett azon körülményre, miszerint javaslatának czélja Oroszország beavatkozását, melyet időtlennek sőt jogosítlannak mondott, ismét jóvá tenni. Francziaország pedig épen a jelen körül­mények közt nem ütheti Oroszországot arczon. (A császár elutazása; a testőrsereg meg­kezdett kiindulása; egyéb hadi mozgalmak.) A császárt szombatra várták Lyonba. A testőr gránátos zászlóaljnak, melyhez a császári herczeg mint tizedes tartozik, midőn az tegnap a tuileriák előtt megjelent, e szavakat kiáltá a császár: „Nem sokára a viszontlátásra.“ A császáron kivül ez alkalommal a császárné is meg­jelent fedetlen fővel s a császári herczeget karjain tartva.­­ A csá­szári testőrsereg tegnap (f. hó 26-án) reggel kezdé meg a lyoni vas­úton kivonulását. A zuáv ezred, az 1. és 2. gránátos ezred, napkelte­kor indultak el s a kis távolságokra egymást követő zászlóaljak a boulevardokon élénken üdvözöltettek. Ma reggeli 6 órakor ment el a 3. gránátos ezred , mely St. Gloudban és Courbevoieban állo­másozott. A gyalog vadász zászlóalj és a testőr voltigeurök elin­dulása, mint mondják, holnapra van megállapítva. Morris hadosztály­­nok, a testőr lovasság parancsnoka, hallomás szerint, egész törzska­rával készül Párist elhagyni. Raoul tbk, a cs. testőrsereg táborkará­nak főnöke hasonlag elindulásra készül. Saleille tbk, a 4-dik hadtest tüzérségének parancsnoka tegnap indult el Lyonba. — Egyéb hadi mozgalmakra nézve a következő tudósítások érkeztek : A franczia csapatok egy része Toulonból Genuába érkezett,sőt ezek előcsapata már Turinba elért. Baraguay d’ Hilliers tábornagy folyó hó 26-dikán érkezett Marseillebe s azonnal Genuába elindult. Marseilleben és Toulonban óriási tevékenység uralkodik, szakadatlanul érkez­nek s mennek a csapatok. Marseilleből azt is jelentik, hogy a franczia helyőrség Rómából elhivatik s csak 2000 ember ma­radt ott a héthalom­ város fölötti őrködés végett. Mig Mac - Ma­hon hadosztályai, melyek Algírból jönnek, Genuában kiszállíttatnak, addig tegnap estre Toulonban egy hadosztály szállt ismét hajókra, még azon éjjel Nizzába érkezett, s más­nap estve Genuában volt ki­szállandó. A Sasába f. hó 25-kén ért csapatok a Bourbaki és Renaud hadosztályokat képezik , úgy hogy 26-kán estve kerek számban 70,000 franczia volt után Pavia, Piacenza és Magenta irányában. Ma reggel a cs. messagerie társulatához tartozó tiz nagy gőzös hagyá el lepecsételt iratokkal a marseillei kikötőt, de azt gyaníták, hogy ezek Algírból hozandnak csapatokat. A lyon-genfi pálya társulata közzé téve, hogy legmagasb rendeletre bizonyos számú vonatok, me­lyek ekkorig Lyon, Macon, Genf s Amfcerieuxből indultak, apr. 25-től kezdve meg vannak szüntetve, s Turinon át is további intézkedésekig semmi jószág-szállítások sem történnek. Nápoly, apr. 23. (A király állapota.) Egy belga lapnak távirják. A király lassan kint elalszik. A herczegeket többé nem bocsátják hozzá, úgy látszik, hogy a nyracusi herczeg a liberális párt élére készül ál­­lam­. Általánosan feszülten várják a közelgő eseményeket. Azon elha­markodott hírre, hogy a király meghalt, Palermoban mozgalom ütött ki, a­melynek semmi további következménye nem lett. 300 személyt befogtak. Turin, april 20 (Szárd jegyzék Schweizhez.) A „Times“ közli C­a­v­o­u­r grófnak apr. 16-dikán a schweizi kormányhoz intézett sürgönyét, mely válaszul szolgál Schweiz azon határozatára, hogy semleges lesz és Savoya semlegesített részét megszállja. Piemont — írja a szárd minister — Schweiz semlegességét tiszteletben fogja tar­tani ; Savoya netaláni megszállását szövetséges hadak által megen­gedi; Staempfli úr azon javaslatát pedig, mely szerint piemonti és schweizi bizottság lesz kiküldendő az ez ügyet illető határozatok foganatosításának rendezésére, örömmel fogadja el. A bizottság szék­helyéü­l Turint, Bernt vagy Genfet ajánlja. (A szárd király) legidősb fia Humbert­hg kíséretében, ki jelenleg 15 éves, elhagyá Turint, Alessandria és Valencziába men­­vén, ő személyesen veszi át a szárd sereg főparancsnokságát. Az „Opinione“ szerint a Napoleon hg által vezénylendő hadtest szintén a király közvetlen parancsnoksága alatt álland. A király családja többi tagjait Pallenzába s onnan Nizzába küldötte, azon esetre, ha az austriaiak Turinba menének. 24-n a szárd táborkar tisztjei a Ti­­cinónál kémszemlét tettek. (Hadi mozgalmak.) A piemonti sereg — biztos tudósítá­sok szerint — a Sesia-vonalt, hol állást foglalt volt, már odahagyta s a Pó- és Dora-vonalra visszahúzódott. A Dora-folyó Cressentino és Chivasso közt a Póba szakad, meredek partjai természetes akadályul szolgálnak, azonban ezek megkerülhetők. A „ Novara“ fregát világ körüli útja. (41 levél, Hont Gyulától.) (Folytatás.) A lárma az udvarokban napkelte után nem hagyott többé aludni; minden oldalról hoztak be lovakat, melyek részint lovaglásra részint a padgyász hordására valának rendeltetve. Csakhamar föl va­­lánk öltözve s készen az elindulásra. Poeck parancsnok, hivatásabeli ügyek által Aucklandba visszahivattatván, nem vehetett tovább részt az expeditióban, minek folytán, mindnyájunk nagy sajnálatára búcsút kelle tőle vennünk. Pompás nyári reggel volt, rózsás illat terjedezett szét az egész vidéken, a dicső színvegyületek, ily nemben talán még soha egy festő által sem visszaadva, Claude Lorrain halhatatlan mű­veire emlékeztettek. A magaslatokra fölhigyódzó út itt kocsiknak jár­hatatlan kezd lenni, bárha targonczák még sok mértföldre mehetnek rajta tovább. Egy órahosszat meződús, hullámzó földek közt halad­tunk, melyek többnyire besövényezve és erőteljes marha által élén­kítve valának; időnként egy díszes ház tűnt föl virágokkal és díszítő bokrozattal körülvéve, s mutatá, hogy annak lakója túl van azon első kemény időkön, midőn egy gyorsan összetákolt wharóban (bennszü­­lötti ház) kelle laknia s az erdős berkes országot mivelés alá vennie. Végre a bennünket a Waikuto folyótól elválasztó erdőbe be­nyargaltunk ; mennél belebb értünk, annál sűrűbb lett a bokrozat, annál méltóságosb a fák alakja. 150 láb magas fák nem voltak ritka­ságok, pálmák és páfrányok 25 lábnyi magassággal alattuk állva, meglehetősen közönségesek. Kúszó- és élősdi növények mind inkább terjeszkedtek, s az óriásfákat föl egész a legmagasb csúcsokig beföd­ték indáikkal és nedves leveleikkel. Közben Új-Leeland csodálatos madarai, a sok lónak szokatlan zaja által fölriasztva,minden irányban fölrepültek vagy a hallgatót dallamos énekükkel megörvendezteték, mi bennünket egy otthoni élvezett kora reggeli órára emlékeztetett. Fájdalom nem egynek közülük nem volt többé megengedve, tovább­­s a szabad erdei életnek örvendhetni, minthogy egy biztos lövés a telhetetlen zoolog birtokába ejte őket. Az erdő legsűrűbb lakója a tűi (prosthemadera, novae sei.), melyet Cook parancsnok lelkésznek ne­vezett el, mert nyakán két feltűnően fehér tolla van. Szinre és alakra nagyon hasonlít a német jégmadárhoz. Victoran és fáradhatlanul szö­kik ágról ágra, s messze hangoztatja dallamos énekét. Ezen madá­ron kívül, melyből csakhamar egy pár példányt lelőttünk, az erdőket a kukariki (platvc­ercus Novae Zel.), egy kis zöld papagály élénkíti, mely magát a lombos lombozatban hintázva, visító hangot ad, s ez által imrét a föld forróövi tájaira emlékeztet; az ő neméből is egy pár Frauenfeld táskájába vándorolt. Ma alkalmunk nyílt Drummond- Uay kapitány tehetségét és ügyességét bámulni s megfoghatnak ta­lálni azt, hogy egy ember, ki évek hosszant gyakran egész idő alatt egyetlen európai nélkül látható, a bennszülöttek közt egy sátorban él, lassan lassan, nem csak ezek szokásait elsajátítja, hanem szintoly éles szemet s ugyanoly biztos kezet nyer. Kígyóként tekerődzött át minden nesz nélkül fegyverrel kezében a sz­rti bokrozaton, hogy a fé­lénk madarakat meglepje, czélját soha el nem tévesztve, s midőn dél­táján egy pataknál kipihentünk, egy kis czinege-nagyságu madarat a fán láttunk és sajnáltuk, hogy a vastag söréttel fegyvereinkben ezt le nem lőhetjük, csendesen fölvett egy kis követ, ezélzott s a madárkát egész biztossággal leejté az ágról. Minthogy a vízbe esett, ennélfogva Heaphy főmérnök, a nélkül, hogy czipőjét és harisnyáját levetné, szintoly nyugodtan bement a neki térdig érő patakba, hogy a mada­rat fölvegye, az erre nézve tett megjegyzésünkre mosolyogva viszo­nozván : „majd megszárad megint.“ önkénytelen a Cooper-regényekre emlékeztet ez bennünket, az „áttalálókra,“ „szarvasösökre“ stb., annál inkább, miután ez urak egyes oly epizódokat beszéltek el életükből, melyek a Cooper által leírt kalandoknak épen nem állnak mögötte. Drummond-Hay többek közt beszéli, hogy két év előtt, csak egy nagy késsel ellátva, az ország egész helyét elborító erdőben eltévedett; három első nap részint a kövekkel a fákról lehajitott ma­darakból, részint az anekopálma beléből élt; de aztán meggyöngültek érzékei, s a helyett hogy a folyók járását követné, mi­nt bizton a bennszülöttek valamely telepjéhez vezette volna, mostantól fogva folyvást tévedezett, gépileg az énekapálmát keresve s annak belével táplálkozva. Végre 14 nap múlva lövéseket és emberhango­­kat hallott s csakhamar aztán egy tisztás erdei halmon letelepedett európai társaság közepett volt, mely vad (elvadult) disznókra vadá­­szással elfoglalva, itt kipihent. Természetesen megs­inálák kenyérrel és b­eával, mit nem fogadott el s ösztönszerüleg mindig az anoka­­pálma után nézett körül, mig végre evésre ivásra nem kényszeritet­­ték. Ekkor csakhamar magához jött s nyugodtan elbeszélé kaland­jait. Különben, mondá mosolyogva, midőn őt sajnáltuk, ezen tápla nem épen oly rósz. Tüstént megfogá erdei szekerczéjét, (félig szeker­­cze, félig kés) s elment az erdőbe. Egy pár szekerczeütést hallánk s tüstént visszajött a pálmabéllel, nekünk azt megízlelés végett átnyújtva. Ize valóban nem rosz s a németországi fehér répához hasonlít, de vájjon tápláló-e, ezt nem vitatjuk. Valószínűleg egyikünknek sem lesz alkalma azzal próbát tenni, mely ha mellette semmi rágni valót nem kap, semmi esetre sem tartozik a legfőbb kellemetességek közé. Fél órai lovaglás után Rama Ramába értünk, egy három hó előtt egy gazdag angol által megkezdett telepbe. Mintegy 70 angol hold máris mivelés alatt áll s borsó, répa, bab, burgonya s más konyhanö­vények, saját használatra ültetve, már teljes virágzásban álltak né­hány holdon. A tulajdonos, Martin úr, egy igen művelt s tanult em­ber körül vitt és megismertetett bennünket a termővé tevés mód­jával. Két kis viskó a páfrányfa egymásba illesztett törzseiből állva és kákalennel födve, neki és munkásainak ideiglenesen konyhául és hálóhelyül szolgált, míg egy emelkedett helyen már egy­ diszes faház építésével volt elfoglalva, melyből ezen jövő falka-fejedelem a maga birtokát áttekintheti s gyorsan gyarapodó falkáinak látványán legel­tetheti szemeit. Számosak az erdei patakok és folyócskák, melyek ezen egész halmos vidéket átkígyózzák s igy ő is oly helyet válasz­tott, melyet egy tiszta, hűvös s kiapadhatlan erdei patak áztat. Megizlelök e vizet, s hideg és kellemesnek találták azt. Az egész föld Aucklandtól egész Waikatóig biztos kezekben van, részint üzérek, részint oly emberek által holdankint tiz shilling­ért vétetvén meg, kik későbbi években maguk akarnak azon gyar­matot alapítani. Martin úr itt 1000 angol holdat két font sterlingért holdankint vásárolt, melyeket a kormány két év előtt 10 shillingért vett át, mit csak azért közlök, mert mutatja, mily könnyen juthatnak itt a vállalkozók gazdagsághoz. Az út több pontján műutat csinálnak, s bár a munkások, kik azzal megbizatvák, naponkint 10 shillinget egész egy fontig keresnek, mégis lassan megy a munka, minthogy a munkaerők még folyvást ritkák s a munkások szívesebben maradnak Auckland közelében, hol élelmezésen kivül hat egész nyolcz shillinget s az ácsok 10—12 shil­linget érdemelhetnek nyolcz munka óráért. A most szűkebbé váló ut mindig roszabbá lesz, a talajon elte­­kergődző gyökerek, melyek közt a pocsolyák a lovaknak a járást oly bizonytalanná teszik, hogy csak a legnagyobb vigyázattal mehet­tünk előre, mindinkább szaporodtak. Az ösvényre hullott óriási fatör­zseken keresztül kelle másznunk, mely alkalommal természetesen leszálltunk s a podgyászokat is leszedtük a lovakról, úgy nyújtván át azokat. Néhány urak, neveket nem akarok említeni, különös segítsé­günkre voltak, s a zsákokat valóban atyai gondossággal juttaták a fa­törzseken át,mert ezekben meglehetős számu szalmába takart palaczkok valának, melyeket a bölcs kormány gyöngéd gondoskodásból velünk küldött s a legkülönfélébb igen jó borokat tartalmazák. A lovak közöl némelyek, az e nemű utazáshoz hozzászokva, gyorsan átmásztak, míg más bokrosabb lovak számára hidakat kelle építenünk, hogy az aka­dályokon átsegítsük, mi gyakran igen nehezünkre esett, de mégis mindig nevetésre adott alkalmat, miután senki sem akart az ezekhez már szokottabb angoloktól elmaradni. A patakokon és folyócskákon át épített hidak két nagyobb keresztbe fekvő fából áll­tak, melyeken páfrány vagy pálmatörzsek lazán feküdtek vagy né­hány kúszó növényekkel voltak megkötve, hogy a lovak lábai alatt ne gördüljenek; néhány ló mindamellett keresztültört s hason fölülig csügg­ött benne, de mindannyiszor sikerült azokat kiemelnünk. Né­hány kies völgynél, hol a szemközt fekvő hegyfal láthatóvá lön, el­ragadtatva állapodtunk meg s nem győztük ezen dicső erdők buja pompáját és erőteljes zöld szinét bámulni. (Folyt. köv.) Táviratok. London, ápr. 28. este. A „Times“ a franczia-orosz szerződésre vonatkozólag azt jelenti, mikép ezen két hatalmas­ság két szerződést kötött egymással. Az előbbinél fogva Oroszország megígéri, hogy Austriának Francziaországgal a háborújában, ez utób­bit a földközi s keleti tengereken hajóhadi működés által segíten­i, továbbá, hogy egy, legalább 50,000 főnyi figyelő hadtestet állítana föl Austria határain. A másodiknál fogva Poroszország hadat üzenne Austriának, ha az utóbbi a szárd területre át fogna lépni. — (Ez nagyon kétségbevonható.) Az „Advertiser“ szerint tüstént 10,000 tengerész fog kiállíttatni s a csatornás hajóhad, Angolországnak Oroszország elleni oltalmára, erősbíttetik. — Apr. 29. Az angol bank a discontot tegnap fölemelte. P­e­­­i­s­s­­­e­r tábornagy máj. 3-án hagyandja el Londont. Pár­is, ápr. 29. A „Moniteur“ a flóren­ai tegnapi esemé­nyeket igy adja elő : A nagyherczeg ma a diplomatiai testületet ösz­­szegyű­jté s kijelenté, hogy L­a­­­a­­­i­c­o marquist kabinet alakításával bizá meg, hogy azonban ez utóbbi s barátjai az ő lemondását kíván­ták, ő nem akart lemondani, s a csapatok által elhagyatva kijelenté, hogy elhagyja a nagyherczegséget. A nép „éljen Franczia-­s Olasz­ország !“ kiáltások közt járta be az utczákat. Esti 6 órakor a nagy­herczeg Bolognába utazott el, s egy Pe­ruzzi, Ansinista- r­e­n­c­h­i­n­i­ből álló ideiglenes kormány alakíttatott. Holnapra várják U11 a a szárd tábornokot, kinek a csapatok parancsnokságát kellene átvennie. A „Moniteur“ továbbá jelenti, hogy tegnap ministeri tanácsülés tartatott, melyen a császárné, több császári vérbeli herczegek, a mi­nisterek s az összes államtestületek elnökei is jelen voltak. A „Constitutionnel“ egy oly tartalmú félhivatalos jegyzéket kö­zöl, miszerint e lap nem tudhatja, ha vájjon alapos-e a „Times“ azon állítása, hogy Francziaország visszautasítja az angol közbenjárást, azonban mégis szabályellenesnek találja egyetlen hatalmasságnak Orosz é­s Poroszország nélküli közbenjárását. Szerinte a kérdés legú­jabban sokkal komolyabbá vált, semhogy csupán két meghatalmazott közt némi hatályossággal tárgyaltathassék. P­ár­is, ápr. 29. (Az „O. D. P.“ távirati sürgönye) Garibaldi csapatjainak egy része benyomult modenai területre (Massába.) A katonaság visszahúzódott , a felkelés nyílt mezőt nyert. Pármában hasonló kísérletek történtek, azonban elnyomattak. Turin, apr. 27. A c­a­s­a­­­e i­ dandár parancsnokságára hiva­tott Pettinengo tábornok helyett Alfis tábornok veszi át a ka­tonai­ akadémia igazgatását. Cialdini tábornok vezérli a két dan­dárból álló hadosztályt. A Garibaldi alatt álló cuneo­is sa­­v­i­g­­­i­a­n­ó-i önkén­tes csapatok San Maurici­ó­ban táborba fog­nak szállani.­­ A turini helyőrségi csapatok kivonultak. A sereg tegnap óta hadilábra s hadizsoldra helyeztetett. Az „Opinione“ sze­rint, a Napoleon herczeg parancsnoksága alatti hadtest a király közvetlen főparancsnoksága alá helyeztetik. Genuából a „Moniteur“-nek f. hó 27-ről így írnak: Mint S­p­e­z­z­i­á­b­ó­l jelentik, mindkét herczegségben zavarok ütöttek ki. Massában a politikai foglyok szabadon bocsáttattak. Carrara s Modena közt a távirdai összeköttetés félbeszakasztatott. (Ebből vi­lágosan kitűnik a piemonti izgatás s a toskánai zavarok közti benső összeköttetés.) Velencze, apr. 28. Provenzali marchese, a cs. austriai udvarnál levő toskánál meghatalmazott minister ma Florenz­­b­ő­l ide érkezett. Piemontból a posta kimaradt, a közlekedés két irányban megakadt. Caserta, apr. 27. A király egéssége folytonosan javul. Smyrna, apr. 23. Az izraeliták üldözése itt folyvást tart. A görög és zsidó községek Konstantinápolyban kérvényt nyújtottak be, perüknek a főtörvényszék általi megbiráltatása végett. — Az Athéné, Piraeus és Syra közti távirda használata a közönségnek megengedtetett. börzén ápril 29. Arkelet a bécsi 5°­, metalliques.................. 55.76 Nemzeti kölcsön .... 6150 4V10/o metalliques . 48.20 4% _ „ 1834-ki sorsjegy — 1839-ki „ ..... 100.­Uj kölcsön Lit. A. és B. . . Földtehermentesítési kötelezv. 55 Bankrészvény . . . 690 Hitel-részvény....... 136.— Északi vasút . ... . . 135.— Államvasut......................201.— Nyugati vasút ..... 88 Tiszai vasút . . . . — Dunagőzhajózás.......... 850 Amsterdam . ... . . 115.50 Augsburg . . . . . . .­­ 115.60 Frankfurt......................116.— Hamburg......................10.— London ....................... 134.— Milánó........................ — Pária .................................... 54.— Cs. koronás............... 6.35 Bukarest.......................... — Konstantinápoly..................­ — Keleti vasút . . . . . . . — Színházi előadások ápril 30. Nemzeti színház. „Mikulás.“ Népszínmű 3 felvonásban. Pest-városi színház. „Dumm, dümmer, am dümmsten.“ Posse mit Gesang in 3 Aufzügen. Meteorologie észleletek Budán. Apr. 27.­ ­ Az észlelés ideje :Ph .w go «j t 1* aoG •© • 1 I 08 M 3 to cd 3 Para nyom. Par. von ji O^* 4 .­3 a•©M *3 30 M fa Szelek iránya és ereje 0—20 11 0 OD _Q § /•§ i M m © 09 fa és ► ■ • s 8 ■ccu ■Sm SSas wi Q, 6 ó. r. 334.61 +10.0 3.72 78 0 DNY __ p A 2 ó. d. 334.50­­ +16.0 4.70 61 0 NY — 10 ó. e. 333 30 +12.4 3.98 68 0 NY - t—*­Köz. 334.14 +12.8 4.14 69 9 — L — --­A lég azon tartalma 0—10. reg. 6 ó. 2. este 10 ó. 1. Dunaviz állás: april 30. estve 8 11" 0'" fölött. Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS.

Next