Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)

1859-07-01 / 155. szám

1859. —155. szám. Előfizetési árak ausztriai értékben. BUDA­PESTEN. A’Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , tr. kr. Egész évre • 15 — Évnegyedre 4 50 Fél évre 8 — Egy hónapra 1 75 (A házhozbordánért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban egyes szám­ára a Hivatalos Érten­ tővel együtt . 80 kr.„ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ HIVATAL: E­g­y­e­tem - u­tcza, 1. szám 2-dik emelet. KIADÓ HIVATAL: Barátok tere 7. szám föld­szint. 1 A Hivatalos ÉrtssIM nélkül. fr. kr. 1 , fr. Egész évre 10 — Évnegyedre . Fél évre 5 25 | Egy Hónapra 1 ,fr. kr. 1 , fr. fd­ . Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 —­­ Egy hónapra 1­­0 Vidéken bénned­es lev­­ekben minden cs. kir. postahivatalnál. Irtatványok Egy hatom néboi petrisor egyszeri beiktatásnál 8 u­jkrajezárjával, kötsz­i­­nél 7 és háromszáznál 6 ujkrajezárjával s-'ámíttatik. Még többszöri ismétlésnél a tényleges ármér­lü­lés engedtetik. A be­­igtatásii bélyegdij mindannyiszor 30 ujkr. Mind­enennü hirdetések a kiadó­hivatal­ban vehetnek föl. A kü­lfö­ uL számára a hir­­fl­letmény­eket H. Hü­bner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. Péntek, julius 1. -----------------­---------------------—fi Előfizetési árak ausztriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkénti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül. A Hivatalos Érte Hővel együtt fr. kr. Egész évre 19 — Fél évre 10 —­­ fr. kr. Évnegyedre 5 50 Egy hónap a 2 10 HIVATALOS RÉSZ. u ' ' 1 0 cs. k. Apostoli Felsége­­. évi máj. 24-röl kelt legfelsőbb hatá­rozatával G­r­o­­­s Gusztáv helytartósági tanácsost s kerületi főnököt S­zilágy-Somlyón , az erdélyi helytartóság kebelzetébe áthelyezni, s továbbá annak helyébe Medrey József első osztályú kerületi biz­tost helytartósági tanácsossá s ker­ü­leti főnökké Szilágy-Somlyón a­­ rendszeres dijakkal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 8-tól kelt legfelsőbb hatá­rozatával Jablonsky János , nagykikindai római katholikus lelkészt, az egyház­i iskolában ötvenévi érdemteljes működésének elismeréséül koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben föl­­disziini méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jun. 17-től kelt legfelsőbb hatá­rozatával P­e­p­e­r­y Antal őrmestert a 2. számú bg Schwarzen­berg dzsidás-ezredben, egy gyermeknek a lángokbani haláltól ál­tala bátran, saját élte veszélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül koronás ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben föl­­disziini méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi jan. 16-tól kelt legfelsőbb hatá­rozatával Maracchi Adolf tizedest a 16-ik csendőrezredben, egy embernek az elégési haláltól általa bátor elszántsággal, saját élte ve­szélyeztetésével eszközlött megmentésének elismeréséül, ezüst érdem­kereszttel legkegyelmesebben földiszk­ni méltóztatott. Községtörvény. ELSŐ KÉSZ. A helyközségek rendeltetése, alakítása és fönntartása. (Folytatás.) Negyedik fejezet. A községi tulajdonról és háztartásról. 58. §. Minden község köteles összes ingó és ingatlan tulajdonát jól megőrizni, csorbítatlanul megtartani s gondosan kezelni , ezen tulajdon, használásánál fogva, akár községi vagyonnak, akár pedig községi jószágnak legyen tekintendő (által. polg. törvk. 288. § ). 59. §. A községnek ezen összes ingó és ingatlan tulajdona s valamennyi jogai pontosan följegyzendők, s folytonosan ren­dezett átnézethezi tartandók. A j­e­g­y­z­é­k (l­e­l­t­á­r) jól megőrzendő. Ezen jegyzék megtekin­tése, ha kívántatik, minden községtagnak megengedendő. 60. §. Ezen jegyzékben (leltárban) világosan kiteendő: a) azon tárgyaknál, melyekből a jövedelem a községi pénztárba foly, váljon az a községi szükségletek födezésére általában, vagy hat­ár­oz­o­tt­an k­ij­elöl­t czélokra vagy kiadásokra fordítandó-e ? b) más tárgyaknál, vajjon azok mindenki által különb­ség nélkül használhatók-e, vagy pedig a használat ugyan, de nem a tulaj­don, a községtagoknak csak bizonyos osztályát illeti-e s mily föltéte­lek alatt. A­mennyiben ezen viszonyok okiratokon vagy közhatóságok hatá­rozatain alapulnak, ezen bizonyítékok a leltárban elősorolandók. A leltár fölvételekor létező birtokállapot pedig, s annak tartama és ha valamely szokás fejlődött ki, ez mindenesetre előadandó. 61. §. A községi tulajdon (községi jószág és községi vagyon) kezelésére nézve következendők szolgáljanak zsinórmértékül: 1. a kezelés gondos házi atyához illő figyelemmel és buz­galommal vezetendő; 2. a kezelésnek a gyümölcsöztethető vagyonból a lehető legnagyobb jövedelem szerzésére kell irányozva lennie, a­mennyiben az a tőke gondos kímélése és fönntartása mellett elérhető; és 3. úgy annál, mint a 60. §-ban b) alatt említett községi jószág és vagyon tekintetében is, a törvényes módon szerzett jogok lelkiismeretes figyelemben tartandók és megóvandók. 62. §. Azon községi tulajdon használásánál, mely­nek jövedelme egészen vagy részleg nem a községi pénztárba foly be (60. §. b.), elvül tekintendő, miszerint, a­mennyiben más mér­ték nincs jogerejűleg kiszabva, ezen tulajdonból egy községtag se húzzon maga s a vele közös háztartásban élő családtagok számára nagyobb hasz­not, mint a mely házi szükségletének födözésére megkivántatik. Ha ezen községi tulajdon használásánál a jogszerűleg illető igények födö­­zése után, valamely haszon marad fönn, az a községi pénztárba szolgál­tatandó be. 63. §. A közönséges községi szükségleteket meghaladó évi fölös­legek tüstént törvényes biztosság mellett gyümölcsöztetendők, s a meny­nyiben nem bizonyos községi czélokra szánják, a tőkevagyonhoz csato­landók. 64. §. A község tulajdonát képező földbirtokban! gazdá­­■ zannál, a mivelhető állapotba tétel s ezen állapotban tartás iránt fönnálló törvények és rendeletek veendők figyelembe. Ez áll különösen a községi erdők fönntartásáról és erdészeti kezeléséről, mely tekintetben az erre nézve fönnálló törvények veendők zsinórmértékül. 65. §. A község földbirtokai és jogosítványai rendsze­rint nem máskép, mint közárverés útján adathatnak el vagy ha­­s­zonbérbe. 66. §. Ugyanezen határozatok (61—65. §§.) érvényesek a köz­ségi intézetek vagyonának kezelésére nézve is, a­mennyiben azok­nak szervezésénél más nem állapíttatott meg. 67. §. A községneknek ugyanazon közigazgatási éve van, mint az államnak. 68. §. Minden község s a benne létező községi intézetek számára a bevételek és kiadások előterve elkészítendő s meg­állapítandó.­­A 169. §. Oly község számára, mely két vagy több, előbb önálló, utóbb pedig azzá egyesített helységekből alakult, a bevételek és jeladásoknak két előterve, jelesen: a község valame­ny­nyi részei számára együtt véve, b a benne foglalt egyes­­ helységek számára külön-külön, e következő esetekben készítendő: a) ha ezen helységeknek egy községgé lett egyesítésénél, az eze­ket illető tulajdon a községből elkülönítve fönntartatott, vagy a­mennyiben ezen fönntartás nem történt volna is, b) ha közvetlenül helybeli minőségű kiadá­sok p. o. utczakövezés, világítás, kutak, vízvezetések, mulatóhelyek stb. forognak kérdésben, melyekből a bekeblezett községek, semmi, vagy csak aránytalanul csekély hasznot húzhatnak. 70. §. A 69. §. alatt kijelölt esetek közül az elsőben (a), az említett fenntartás alatt foglalt községi tulajdon jövedelméről külön költ­ségvetés készítendő, s ezen jövedelemnek azon helység vagy osztály köz­vetlen szükségleteire, melyhez a tulajdon tartozik , továbbá az ösz­­szes község közös szükségleteire leendő fordítása tekintetében a szerint kell eljárni, a­mi az egyesítés alkalmával kiköttetett, vagy utóbb jogsze­rűleg avvagy az eddigi vitatlan gyakorlat által megállapíttatott, 71. §. A második esetben (69. §. b.) az említett, közvetlenül helybeli minőségű kiadások terve a többi közös kiadás tervétől elkülöní­tendő s a bekeblezett községek, ahhoz képest, a­mint ezen kiadás tárgyá­ból semmi vagy csak igen csekély hasznot hoznak, annak viselésére épen nem, vagy legalább a község többi részeinél csekélyebb méltányos arány szerint, s minden esetben annak megtartása mellett szorítandók, a­mi az egyesítés alkalmával kiköttetett, vagy utóbb jogszerűleg, avvagy az eddigi vitatlan gyakorlat által megállapíttatott. 72. §. A bevételek és kiadások kezelésénél a megállapított előtervhez szorosan kell ragaszkodni. 73. §. A községi szükségletek legközelebb a köz­ségi tulajdonnak a községi pénztárba folyó jövedelmeiből fedezendők (60 a, 62 .§.). 74. §. Oly kiadások, melyek csak a községtagok egyes osztályainak érdekeit érintik, ezen osztályok által viselendők, s ezekre különös jogalap nélkül a község oly jövedelmei, melyek ezen kiadásra jogszerüleg nem rendelvek, nem fordittathatnak (63. §.) 75. §. Oly jövedelmek, melyek különös czélokra p. o. szegények ellátására rendelvék, ezen rendeltetésüktől el nem vonat­hatnak. 76. §. Ha a községi pénztár szükséges kiadásai­t községi tulajdon­ból befolyó jövedelem által teljesen nem fedeznék, a­mennyiben valamely mulólagos szükséglet vagy oly kiadás forog fönn, mely által a község szá­mára vagyon szereztetik, vagy valamely tőke gyümölcsözővé tétetik, a fedezetről kölcsön útján lehet gondoskodni. 77. §. Ha ellenben a hiány ismételve előforduló más kia­dásokból keletkezik, mintsem a­melyek valamely tőke gyümölcsözővé tételére fordíttatnak, úgy a fedezet a törvényes rendeletek figyelemben tartása mellett kivetés útján szereztetik be. 78. §. Ezen kivetések fajai a következők : 1. Pénzfizetés azok részéről, kik a községi kapcsolatba föl­vétetnek, vagy a községi jószágban avvagy egyesek kö­zös használata alá eső községi vagyonban a részesülés jogát meg­nyerik. 2. Munkatételek (szolgálatok) a község szükségleteire. 3. Pótlékok a létező egyenes adókhoz vagy a fogyasztási adóhoz. 4. Az állam számára be nem hozott egyéb adózások. (Folytatása következik.) Változások a cs. k. hadseregben. Elneveztettek s előléptettek: báró Urban Károly altábornagy s hadosztálynak ideiglenesen veronai várparancsnokká. A 42. sz. hannoverai király gyalogezredben: felsenbrunni F­o­n­t­a­i­n­e Vincze őrnagy, alezredessé s gránátoszászlóalj parancs­nokká s Blesznowie Ferencz első osztálya százados, őrnagygyá; a vonat-parancsnoki minőségben az 5-ik hadtesthez beosztott Su­eh­an­ek Edvárd első osztálya százados, a 21. sz. b. Reischach gyalogezrednél őrnagygyá a 8. sz. Lajos Főherczeg gyalogezrednél, jelen szolgálati állomásán meghagyással. A hadmérnökségnél: gróf B­e­­­r­n­p­t Ferdinánd őrnagy alezredessé; továbbá a kö­vetkező első osztályú századosok: nemes Herrmann Gusztáv s wa 11 aui lovag Fastenberger Mihály őrnagyokká,mindhárman a hadmérnöki törzsnéli meghagyással. A csendőrségnél: Hammel Henrik alezredes, a 13. csendőr­ezred parancs­noka, alezredessé; t­r­i­p­s­i gróf B­e­r­g­h Miksa őrnagy, a 6. csendőrezrednél alezredessé, mindkettő jelen beosztásaikban, s Wicht­rich József első osztályú százados, a 9-től őrnagy­gyá a 6-ik csendőrezredhez; Woinowics János vezérőrnagy a 15-dik csendőrezred pa­rancsnokságát továbbra is viendi. A hadsegédi karnál: gróf L­a­m­b­e­r­g Ferencz első osztályú százados a 2 sz. bg Schwarzenberg dzsidásezredtől őrnagygyá l szárnysegéddé a II. had­sereg parancsnokánál. A hadbiztosságnál : Kottenarn Antal másodosztályú főhadbiztos, első osztályú főhadbiztossá; hadbiztosokká a következő első osztályú hadbiztossági segédek: Fibinger Gusztáv, Mayerweg Hand­bal, Gottscheer Edvárd, schleitheimi Koller Fridolin, Eisenlohr Lajos és eckardsburgi Eckhardt András. Az igazságügyi minister a soproni or­ságos fötörvényszé­knél megürült tanács­ titkári állomásra Chernel Sándort, ugyanazon országos főtörvény- szek tanácstitkári segédet kinevezte. Az igazságügyminiszer a pesti országos főtörvényszéknél megürült ta­­nácstitkár-segédi álomásra W­e­n­i­s­c­h János törvényszéki segédet kinevezte. A cs. k. magyarországi fökorsidsyV.óság Kas­ebek Raidi, injukéi Tissa szabály­ozás vegetli központi felisgyolüss­ gudi, ott irattárnokká kinevel XEMHIVATALOS RÉSZ. Május és június hónapokban Magyarországban, a mennyire oig tudomásra jutott, következő hazafias adakozások részint már be­folytak, részint biztosíttattak . Készpénzben 11 arany, 170,664 ft 5 kr. anstr. érti kötelezvényekben . .~. „ 109,623 „ — „ „ Lovak, ruházatok stb. állítása által körülbelüli pénzértékben . . . — „ 6 500 „ — „ „ N­ És így összesen 11 „ 286,787 „ 5 „ „ Ezenfölül 402 ló ingyen állíttatott, továbbá 170 akó bor és 34 mázsa s 47 font tépet, kötelék vászon stb. küldetett be a cs. k-hadsereg számára; végre különféle módon nagyszámban tétettek hazafius ada­kozások. Pest, jun. 30. (Politikai szemle.) A „solferinói“ ütközetről, miként a ■ „Moniteur“ „hivatalosan“ czimezi, franczia lapokban néhány tudósí­tásra akadunk, mely habár nem e küzdelem menetére, de legalább egyes részeire némi világosságot áraszt. Az austriai had,­elé­n történt színlelt visszavonulása után , június 23—24 közti éjjel nyilván meg akarta lepni a szövetségeseket, hanem ezek - számtalan jeles kémmel rendelkezvén — nemcsak az egész föl­állítást, hanem még az egyes parancsnokok és hadtestek nevét is ismerték. Ennek következtében hadseregüket már csütörtökön és csatarendben állíták föl háttérben, elül csak aránylag c­s­e­k­é­l­y hadierőt hagyván ; a szövetséges sereg zöme tehát egész éj­jel nyugodhatott, mig az austriaiak a csütörtöki alkonyattól fogva rá-,­ban voltak és ily hatalmas ellennel tudván magát szemben, egész éjez át óvatossággal, lassan, de szakadatlanul előnyomni­, míg az ellen - előretolt kevés csapatai szint­ oly lassan, de mégis küzdve vor vissza. Hajnalhasadtakor az austriai had, mely ekként égő, éjen át útban vala, a teljesen kinyugodt ellenséges fölram­­­bukkant és most kezdődött a csata. Franczia tudósítások­­ győzik magasztalni az austriaiak vitézségét és egyhangúan­­ nyilatkoztatják, miszerint az eredmény az austriaiakra néz.A veszteség (défaite) volt ugyan, de nem vereség (déronte) Lira kell magát elámítani“ mondja az „Indépendance“ egyik inspirált­­e­­lezője, „az austriaiak komoly s állhatatos ellenségek.“ Szintúgy­­­z bizonyos, hogy a francziák nem üldözhették az austriai sereget, hog­y ez teljes rendben ment vissza a Minción, sőt hogy még a Goito melletti­­ , főnek légberöpítésére is maradt ideje. Péntek este óta — ezt határo­zággal mondhatjuk — nem volt további küzdelem, sem 25, sem nem, 26-án, mert ez utóbbi napon távirati után különböző polgári ügy ■ vonatkozó rendelkezései a franczia császárnak érkeztek Páriss pedig nem képzelhető, hogy Napóleon csata közepett ily dolgok i­­ foglalkozhatott volna. A francziáknak most a Mind­ón át kellene menniök, a mi legújabb­ győzelmük daczára is igen nehéz vállalat s nagy óvatossággal fog fo­ganatba vétetni, miként minden, a­mi e háborúban történik, a­miből legjobban derül ki az, hogy egyik fél sem kicsinyli a másik erejét vagy ügyességét. A tengeren megkezdendő műtételekről még nincs újabb tudósításunk, ámbár általános azon vélemény, miszerint ez oldalról is már a legközelebbi napokban fontos események várha­tók. Nagy meglepetésünkre azt halljuk — és inter parenthesim id. is igtatjuk — hogy a „Polkau“ nevű orosz hadihajó az adriai tenger­re ment. Olvasóink talán emlékeznek, hogy ez ugyanazon hajó, am­e­ly tavaly az albániai és dalmátiai part hosszában sétálgatott ugyanak­kor, a­midőn az Algesiras és Eylau nevű franczia hajók a monteneg­rói küzdelmek következtében a gravosai kikötőben horgonyoztak. Kétségtelen, miszerint a tengeren való működések a jelen hadjáratnak legeslegérdekesebb részét fogják képezni és a végkimenetelre lénye­ges befolyással lesznek. A Mincio melletti ütközet óta a politikai helyzet is két­ségtelenül nyerni kezd világosságban és határozottságban. Hogy ezen ütközet eredménye Napoleon bátorságát le nem hangolta, világos, most erélyesebben mint valaha fog e programmjának valósításars tö­rekedni, melynek rövid tartalmát az ismeretes manifestum e szavakba foglalta: Olaszhonnak szabadnak kell lenni az Adriáig ! Tehát vagy — vagy ! Vagy Európa nyugodtan nézi e terv lassankénti valósulását, a mennyiben a fegyverszerencse megengedi és akkor a háború es­ez­ben talán „idealizálva“ marad, vagy Poroszország óvást tesz a napó­­leoni tervek kivitele ellen s akkor Francziaország a német szövetség ellen is síkra szállván, a háború általánossá, európaivá fog fajulni. A bécsi „Ost. D. Post“ —az ő állítása szerint hiteles pá­risi levél alapján azt állítja, miszerint Walewski gróf hangja a ném­et államok követjei irányában néhány nap óta teljesen megváltozott; e méltósága teljesen fölhagyott azzal, hogy Németországot „csillapíts 11 nem ingerli, nem akarja kihívni, de elég érthetően tudatja, miszerit, ha a németek a háborút akarják, Francziaország már nem bánja és kész ezen keztyüt is fölvenni. Ez esetben pedig legislegelítskür Austriának nem olasz tartományai fognának a harcz színhelyévé ki­szemelteni­. A helyzet kulcsa, tehát egyszerűen Poroszország kezében van, ennek tartózkodása mellett localizált marad, ellenkező esetben általánossá válik a háború. Azon közleményekre nézve, miket a porosz melba­nt . -------------------

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék