Budapesti Hírlap, 1859. július (155-184. szám)

1859-07-01 / 155. szám

M 155. sz. HIVATAL ÉRTESÍT JULIUS 1. 1859. Árverések. (1988) (3-3) 1367. A lárván cs. k. szolgabirói hi­vatal mint bíróság részéről közhírré tétetik, hogy csőd alá került néhai Ru­­dolics László csényei lakos hagyaté­kához tartozó 3670 frt becsértékü égisz telki tartozmányoknak , nevezetesen: 40 hold szántóföld , 40 hold rém­ek bíróilag leendő eladatása a csődhitele­zők és tömeggondnok kérelmére meg­engedtetett, az árverésnek a helyszínén leendő teljesítésére határnapul f. évi július 31-n, s ha ekkor el nem kelne, azon évi augustus hó 13-a, mindenkor d. u. 3 órája tűzetett ki. Az árverési feltételek ezen bíróság­nál s Csornay Soma tömeggondnok ur­nái helyben megtekinthetők. Sárvár, junius 9-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. 2019­ (2-3) 1536. A körmendi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság közhírré teszi, hogy Vas megyében Kondorfán lakó Kovács János alperes adósnak 231 új­­írtra becsült és felperes Bóka József Vas megyei őri szent-péteri lakos ré­szére teljesített végrehajtás útján lezá­­logolt 51. sz. a. lakház, belsőség és a telki állomány s tartozékinak a vég­rehajtató kérelme következtében meg­rendelt nyilvános elárvereztetésére f. évi aug. 17 . d. e. 10 óra első, szük­ség esetében pedig f. évi sept. 16 án d. e. 10 óra második határnapul a helyszínére tűzetett ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gabirói hivatal mint biróság kiadó­ hi­vatalában hivatalos órák alatt megte­kinthetők. Körmend, junius 20-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2020) (2-3) 4456. A szegedi cs. k. megyei tör­vényszék részéről Benke József ur mint felperes folyamodása folytán a néhai Tóth Antal nevére irt, biróilag lezálogolt: 59 — 65. szak. 1584. sz. a. 1492/126o hold 140 frt 64 kr ; 106 szak. 2559. sz. a. 2217/, 206 hold 220 frt 58 kr; 106. szak. 3078. sz. a. 1655/ieoo hold 554 frt 41 kr értékű szántóföld; 93. szak. 692. sz. a. 757 öl 75 frt 70 kr; . 93. szak. 695. sz. a. 445 öl 44 frt 50 kr értékű szőllők; 43. szak. 1559. sz. a. 1140/, 2n6 hold 134 frt 30 kr értékű kaszállóföld ; 49. szak. 50. sz. a. 170/1. sz. alatti 2699/,2.,­­ hold 44. hegyi 839 frt 90 ért. Szőllőföld, felperes 630 osztr forint tőke, ennek 1854. január 1-től járó 4% kamatai, eddigelé megítélt s újabban okozott z­árt költségek kielégítése ere­jéig, jelen törvényszék irodájában (me­gyeház földszint), leendő első izbeni árverésére határidőül f. évi julius 27-e, ennek nem sikerülte esetén pedig a má­sodik árverés határidejéül f. évi aug. 31-i délelőtti 10 óra következő felté­telek alatt tűzetik ki: az árverezni szándékozók 10% bánatpénzt letenni, a vevő pedig a vételár egy harmadát az árverés érvényességétől számítva 1 hó alatt a bánatpénz betudásával, má­sik harmadát az első fizetéstől szá­mítva egy hó alatt 6% kamatokkal, harmadik harmadát pedig a második fizetéstől számított egy hó alatt szinte 6% kamatokkal lefizetni, illetőleg a vételért a jelzálogos hitelezők kielégí­­tésére bírói utalványozás szerint for­dítani köteles leend. Az átiratási költségek a vevőt a vé­teláron kívül terhelendik. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a beigta­­tásnál fogva a jószágra jelzálogi jo­got nyerteknek vélik, miszerint azt a jószágnak eladásáig annál bizonyosab­ban bejelentsék, mert ellenkező eset­ben maguknak tulajdoníthatják, ha a vételár­­ felosztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a mennyire az által a vételár kimerittetnék , ki fognak záratni. Szeged, május 24-n 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2000) (8­3)1 20629. A pesti cs. k. keresk. törvény­szék részéről közhírré tétetik, misze­rint Kohn Adolf mint felperesnek Mar­czibányi hitesek mint alperesek elleni ügyében 1859 dik évi julius hó 14-ik és szükség esetére julius hó 28-ik nap­ján, mindenkor d. e. 9 órakor uri-utczá­ban, 8. sz. alatt 1. emeletben, 16839 frt 56 krra becsült különbféle ingóságok jelesen bútorok s egyéb ingóságok bi­róilag kész­pénz fizetés mellett árverez­tetnek, s azon esetre, ha ezen tárgyak az első határnapon becsürétt vagy azon felül el nem adathatandnak, a má­sodik árverésnél a legtöbbet ígérőnek mindenesetre becsáron alul is át fognak engedtetni. Pest, máj. 24-n 1859. Cs. k. keresk. törvényszék. (2010) (2—8) 1579. A m.-kövesdi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által közhírré té­tetik, hogy Borsod megyei Ivánka köz­ségben lakos Csató Lajos pervesztes al­perestől lefoglalt, az ivánkai 66. számú telekjegyzőkönyvben -1­­69. helyrajzi szám alatt, és 91. népsor­szám alatti lakóház, és 122. számú telekjegyző­könyv i­s 433.­ helyrajzi szám alatti 5 vékás szántóföldből álló ingatlanságok, ez utóbbi 105, azaz 210 új­irtokra be­csülve, felperes Frank Mózses végrehaj­tató fél részére f. évi július 19 én d. e. 11 órakor a helyszínen becsáron alul is el fognak adatni. Az árverési feltételek a bíróságnál a hivatalos órákban­ megtekinthetők. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­s 6. uj szám alatt lévő háza, a hozzá tartozó 203­2 - es beltelekkel együtt a hibásan eszközölt eddigi árverés megszüntetéssel jelenlegi állapotában, újonnani árverésre kitétetik, s f. évi július 30-a, némái kerülés esetében pe­dig augustus 26-a a helyszínen min­denkor d. e. 10 órakor a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. Az árverési feltételek az Arad városi telekkönyvi hivatalban hivatalos órák alatt megtekinthetők. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hí­rük nélkül megtörténend,­­ ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Arad, május 30 – 1859. Cs. k. megyei törvényszék. (2024) (1—3) 1891. A nagyváradi cs k. országos törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, hogy Asmány János kérelme folytán Csepreghy Mihálynak Nagyvá­radon 628. sz. a. fekvő, s 1260 o. évt. frtra becsült háza és 5278 s 5279. hr. sz. a. fekvő, s 262 o. é. frt 88 krra becsült szőllőjének bírói árverés utján leendő eladása megrendeltetett. A hely­színen tartandó árverésre, határnapul a házra nézve f. évi julius 15-ik napja d. e. 9 órája, a szőllőre nézve pedig ugyanazon nap d. u. 3 órája tűzetik ki. Kijelentetik, hogy a vevő a jószágon zálogilag biztosított adósságokat a vé­telár erejéig a bíró utalványozása sze­rint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig e bíróságnál annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül meg­történend, s ők, a­mennyiben a vételin kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. A zálogolási jegyzőkönyv és az ár­verési feltételek ezen bíróságnál meg­tekinthetők. Nagyvárad, jun. 23-a 1859. C-­. k. orsz. törvényszék. (2033) (1—3) 1957. Ehrenfeld Jakabnak 3500 ujírt Neuschlos Adolfnak 250­0 forint iránt Steiner Dávid és fia adonyi épületfa­­kereskedők ellen fennforgó váltóperük­ben f. évi junius 5-n 1604. sz. alatti végzéssel elrendelt végrehajtási árverés első határnapja vevők hiánya miatt meg nem tartathatván, alulirt bíróság által ezennel közhírré tétetik, hogy a második árverés határnapja a mint már előbb is kihirdetve volt, f. évi julius 6-ik napjának reggeli 9 órájá­ban az előbb említett hirdetményben kitett módon Adonyban alperesek épü­letfa-raktárában csakugyan megtartatni fog. Mely határnapra a venni szándé­koz­ók ezennel meghivatnak. Sárbogárd, junius 25 – 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal, 2030) ; (1—3) 1411. A keszthelyi cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel köz­hirré tétetik, miszerint Prendeczak Ká­roly mint Mayer Jakab és Bárón Ig­­nácz megbízottja által 1859. évi jun.­gon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Felhivatnak egyúttal mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat a nyilvánkönyvekbe a be­iktatásnál fogva e jószágra jelzálogi jogot nyerteknek vélik, miszerint azt az eladásig annál bizonyosabban be­jelentsék, mert ellenkező esetben ma­guknak tulajdonítsák, ha a vételár fel­osztása az ő hírük nélkül történik meg, s ha e miatt, a­mennyire az által a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak, miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. M.-Kövesd, jun. 19-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (1999) (3-3) 12215. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék mint csődbíróság részéről közhírré tétetik, miszerint Pollák Ágoston csőd­tömeg gondnoka és ennek választmá­nyi tagjai folyamodása folytán követ­kező a tömeghez tartozó tárgyaknak nyilvános elárvereztetése elrendeltetett. A soroksári vonalon Ferenczvárosban fekvő mészégetés, mely következők­ből áll: a) az ezen telken 40000 frt felépí­tett, a haszonbér berlete után a telek­­tulajdonosra ingyen visszaháromló mész­égető, lakó és irodai épületek, istálló, szín, kovács- és bognár-műhelyekre vo­natkozó, s 1871. lejárandó haszonjog­ból, nemkülönben ehhez tartozó kö­rülbelül 4% holdnyi földterület, s ev­vel határos kertrészből, mely haszon­­bérlet a még hátralévő fennállási időre nézve az évi jövedelmekhez képest 107100 austr. frtra becsültetett. b) Az ezen vállalat folytatásához szükséges és bukott tulajdonát képező, s a csődleltár szerint 2563 frt 62 o. é. krra becsült készletekből, kovács- és bognár-műszerekből. c) Az itt találtató, s a csődtömeg­hez tartozó mészkő-tégla, fa- és kőszén­­készletekből, melyek mennyisége és minősége az üzlet, sajátság, és folyto­nos használata miatt csak az árverési határnap alkalmával fog meghatároz­­tatni. A Buda város mellett fekvő Krot­­tendorfi mész­kőbányák bérlete, mely 1861. évi julius végzésével jár le, 328 o. é.­srtra becsült fundus instructussal egyetemben, mely áll egy deszka-ház­ból, továbbá kü­lönbféle szerszámok­ból és szerekből. Ezen árverezés megtartására, mely alkalommal az eladandó tárgyak becs­áron alul is eladatni fognak, egyedüli határidőül f. évi július 1-a délelőtti 10 óra 68. számú hivatal-szobába tűzetett ki, melyre venni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az illető szerző­dések e bíróságnál, vagy pediglen Vsinczk­i Vincze tömeggondnok urnái tükör-utcza 2. sz. a. megtekinthetők. Pest, junius 15-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék, 2022) (2-3) 11693. A pozsonyi cs. k. orsz. tör­vényszék megkeresése folytán, a pesti bel-, ferencz- és lipót-külvárosi cs. k kik bíróság által a Wieklein Károly 18CZ megpizon­ja pij ovi jun. csőállettertozó " 79kS ? " becsült falemez­neműek birói elárvere­zésére első határnapul f. évi jul. 7-re, másod­i határidőül f. évi jul. hó 14-e oly megjegyzéssel tűzetnek ki, hogy a a vételár tüstént lefizetendő lészen, és­ hogy ezen tárgyak, ha az első határ­napon legalább is a fennebi becsáron el nem adathatnának, a másodikon azon alul is fognak a legtöbbet ígérő ré­szére leüttetni. Venni szándékozók ennélfogva a ki­tűzött fentebbi határidőben a váczi­ uton 6. sz. a. boltban reggeli 9 órakor je­lenjenek meg. Pest, junius 25-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. ,2009) (1-3) 131­ 9. A kis­czeli cs. k. szolgabirói hivatal mint biróság által ezennel köz­hirré tétetik, miszerint vagyonbukott Bozzay László csődtömege részére bi­rói zár alá vett, s Kocsban 10. szám alatt hét derékból álló, egészben 600 frtra, ugyanott 25. sz. alat­t 30 frtra becsült háznak fele, 780 □ ös postdo­malis 90 frtra, az agyaglaki düllőben helyzeti tagositott szántóföldi birtok­ból 487­,60a hold, holdja 150 frtra; te­kei düllőben 539 föj­öl, holdja 150 fo­rintra ; az eresztvényi fás marczalban hold, holdja 80 frtra ; szinte az eresztvényi berekben 27,/1600 h., holdja 60 frtra; végre a berki legelőből 5'/toko hold, holdja 10 frtra becsülve, Fülöp József tömeggondnok folyamodása kö­vetkeztében, a kis-czeli cs. k. szolga­­bíróság által először f. évi augustus 8-a, másodsz­or ugyanazon évi sept 5-n d. e. 10 órakor Kocsban a hely­színen azon kijelentéssel fognak árve­­reztetni, hogy az első árverésnek ne talán eredmény nélküli elmúltával a fenebb kürüllrt ház és szántóföldek­­ második árverésen becsáron alul is el fognak adatni. A becslevél és árverési feltételek a kis-czeli szolgabiróság irodájában meg­tekinthetők. Kis-Czel, junius 12-n 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2025) (1-3) 3177. Az aradi cs. k. megyei tör­vényszék részéről ezennel közhírré té­tetik, miszerint Trautler Lajos és társa aradi lakosnak 138 frt 10 pkr­téke s járulékai miatt, Szép Jánosnak Arad pernyávában 4319 pártra becsült, s m.­égi december 10 a elárverést 258. r­leg alsó-csányi lakos keszthelyi birto­kos ur ellen benyújtott folyamodásra, az utóbb nevezettnek Keszthely mező­városban s annak határában fekvő in­gatlan birtokaainak, nevezetesen: a) Keszthely mezővárosában az úgy­nevezett hosszú utczában 938., 939 és 940. sz. alatti lakházának, ahhoz tar­tozó többi épületeinek, a lakás alatti pinczéjének, 2901., 3139., 3176. s 3230 sz. a. szántóföldjeinek, hozzá való er­dei és legelői haszonvételeknek 3600 forintra; b) Cserszegtomaji hegységben lévő 1790. sz. a. présházának; 1791. sz. a. szántóföldjének; 1792. sz. a. rétjének, és 1793. sz. a. szöllőbirtokának 1344 frtra, öszvesen 4944 frtra austr. ért becsült ingatlan birtokainak, felpere­sek részükre 5503 frt 94 kr osztv.­ért megitélt összeg törlesztése miatt vég­rehajtási nyilvános elárvereztetése el­rendeltetett, a ház első árverezése folyó évi julius 25-ik napjára, a második pedig 1659. évi aug. hó 25-ik napjára, mindenkor délelőtti 10 órára, a szöllő­­nek pedig a fenti­ napok délutáni 3 órára tűzetett ki. Melyre a venni kívánók oly kijelen­téssel hivatnak meg, hogy az elárve­rezendő birtok becsűjét, s az árverési feltételeket a bírósági irodában megte­kinthetik , továbbá hogy a jószág az első árverezéskor becsáron alul nem fog eladatni, s a vevő az arra jelzá­logilag biztosított adósságokat a vé­telár erejéig a bíró utalványozása sze­rint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beiktatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő hí­rük nélkül megtörténend, s ők, a­meny­nyiben a vételár kimeríttetnék, abból ki fognak záratni. Végül a venni kívánóknak megha­­gyatik, hogy magukat az árverezési feltételek szerint 10% bánatpénzzel lás­sák el. Keszthely, junius 16-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal,­­hogy Betyár József és Kerék Katalin gyenesi lakosoktól lefoglalt­a 1575 uj­­írtra becsült és Piriti János tapolcz­ai lakos részére teljesített végrehajtás ut­ján lezálogolt, gyenesdeási hegyben lévő szőllőbirtoknak, a végrehajtató kérelme következtében megrendelt nyil­vános elárvereztetésére f. évi jul. 22-e d. e. 10 óra első, szükség esetében pe­dig f. évi aug. 22-a d. e. 10 óra máso­dik határnapul a helyszínére tü­z­etett ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságo­kat a vételár erejéig a bíró utalványo­zása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, habár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra nyilván könyvbei beigtatásnál fogva zálogjogot nyertek­nek vélik, hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdo­nítsák, ha a vételár felosztása az ő híreik nélkül megtörténend, s ők, a­mennyiben a vételár kimeríttetnék, ab­ból ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak, miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek , azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyük és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gaikói hivatal kiadó-hivatalában a hi­vatalos órák alatt megtekinthetők. Keszthely, junius 10-én 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2032) (1—3) A keszthelyi cs. k. szolgabirói hiva­tal mint biróság közhirré teszi, hogy Pócs József keszthelyi lakostól lefog­lalt s 588 ujírtra becsült, és Rosenber­­ger Sámuel keszthelyi lakos részére teljesített végrehajtás utján lezálogolt. Keszthelyen 377. sz. a. lakháznak a végrehajtató kérelme következtében megrendelt nyilvános elárvereztetésére f. évi julius 26-ka d. e. 10 óra első, szükség esetében pedig f. évi aug. 24-e d. e. 10 óra második határnapul a helyszínére tűzetett ki. Kijelentetik, miszerint vevő a jószá­gon jelzálogilag biztosított adósságokat a vételár erejéig, a bíró utalványozása szerint átvállalni köteles. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, maguk­­ ezen jószágra nyilván könyvbei beigta­t­­­ni fogva zálogjogot nyertek nek­i­i , hogy ebbeli igényeiket az árverés határnapjáig a bíróságnál any­­nyival inkább bejelentsék, minthogy el­lenkező esetben maguknak tulajdonít­sák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a­mennyi­ben a vételár kimeríttetnék, ki fognak záratni. Mindazon betáblázott hitelezők pedig, kik nem e bíróság helyén, vagy an­nak közelében tartják lakásukat, fel­­szólíttatnak , miszerint a vételár el­osztásánál­ jogaik megóvása végett a bíróság helyén felhatalmazottat rendel­jenek, s azoknak nevét és lakását az eladás megtörténte előtt e bíróságnál bejelentsék, mert különben az ő ve­szélyükre és költségükre hivatalból fog képviselő neveztetni, kihez a további kézbesítések is történni fognak. Az árverési feltételek a cs. k. szol­gabirói hivatal mint biróság kiadó-hi­vatalában a hivatalos órák alatt meg­tekinthetők. Keszthely, jun. 16-­ 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. (2034)­­ (1—3. 1814. A sárbogárdi cs. k. szolgabi­róság által a pesti cs. k. kereskedelmi törvényszéknek f. évi május 27-n 21841. sz. alatt kelt megkeresése folytán Re­­vitz Móricz felperesnek, Salamon La­jos elleni 3997 párt iránti váltó peré­ben alperestől lezálogolt, s 7560 frtra becsült következő ingóságoknak, u. m. lovai, tehenei, ökrei, disznói, gazda­sági szerei, s 180 hold tiszta búza ve­téseinek Alapon alperes lakásán le­endő birói elárvereztetése elrendeltet­vén, e végett első határnapul folyó 1859. évi julius 16 ika, második ha­táridőül pedig f. évi jul. 29-e, oly meg­jegyzéssel tűzetnek ki, hogy a vételár tüstént lefizetendő lészen, és hogy ezen tárgyak, ha az első határnapon legalább is a fennebbi becsáron el nem adathatnának, a másodikon azon alul is fognak a legtöbbet ígérő részére le­üttetni. Venni szándékozók ennélfogva a kitűzött fentebbi határidőben Alapon alperes úr lakásán délelőtti 9 órakor jelenjenek meg. Egyúttal felhivatnak mindazok, kik, ha bár külön értesítést nem vettek is, magukat ezen jószágra a nyilvánköny­vekbe a beigtatásnál fogva zálogjogot nyerteknek vélik, hogy ebbeli igényei­ket az árverés első határnapjáig e csá­szári királyi kereskedelmi törvényszék­nél annyival is inkább bejelentsék, minthogy ellenkező esetben maguknak tulajdonítsák, ha a vételár felosztása az ő hírük nélkül megtörténend, s ők, a mennyiben a vételár kimerittetnék, abból­­ fognak záratni. Sárbogárd, junius 18-a 1859. Cs. k. szolgabirói hivatal. "Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­félebb­­. 1859. évi aug. 8-ik napjáig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbség vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok , nemkülönben a hitelező választ­mány és ennek helyettesének megvá­lasztása végett folyó 1859-ik évi aug hó 8-dikán délelőtti 10 órára annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csőd­­rendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a fentnevezett perfigyelőnél vagy ezen cs. k. megyei törvényszék­nél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette, e részbeni nyilatkozat adás végett, 1859. évi aug. 8-án reggeli 10 órára azon hozzáadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem en­gedik, a közadós ellen indított bün­tető bírósági vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni. Pest, máj. 25-kén 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (1900) (8- -3) 24787. A pesti cs. k. kereskedelmi és váltótörvényszék részéről közhirré tétetik, hogy Spitzer M. J. bejegyzett di­szárú-kereskedőnek összes vagyona el­len, saját kérelme folytán a csőd 24787. sz­­. elrendeltetvén, perügyelőnek s ideigl. tömeggondnoknak Bellaagh Jó­zsef ügyvéd ur, helyettesének pedig Markó István ügyvéd ur neveztetett ki Felszóllittatnak tehát mindazon­ sze­mélyek, kiket a csőd alá került va­gyonhoz bárminemű igények illetnek, hogy követeléseiket a szükséges ok­mányokkal ellátva legföljebb I. 1859. évi sept. 30-ik napjáig ezen cs. k. ke­reskedelmi s váltó-törvényszékhez an­nál bizonyosabban jelentsék be , mert ellenkező esetben a netalán őket il­lető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálog­jogra nem tekintve, a csődtárgyalás­ból ki fognak rekesztetni, s a csőd­tömeghezi minden igényeiket el fog­ják veszteni; egyszersmind az ideig­lenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hite­lező választmány megválasztására fo­­gó 1859. évi oct. 5-ik napjának reg­geli 10 órája a csődrdzs. 30. s 43. §§-ai rendeleténél fogva oly hozzáadással tű­zetik ki, miszerint az ezen törvény­napra meg nem jelent hitelezők tekin­tetbe nem fognak vétetni. Értesittetnek egyszersmind a hite­lezők, miszerint a bukott által igénybe vett vagyonátengedési jogkedvezménye felett is az 1859. oct., - re rendelt tárgyaláskor nyilatkozni tartoznak, s hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a büntető kir. vizsgálat bevégzése után fog határozat hozatni; az ez iránti kérvény a törvényszéknél, vagy a per­ügyelőnél megtekinthető. Pest, junius 14-n 1859. Cs. k. ker. és váltó-törvényszék (1968) (3-3)1 ■ 5321. A szegedi cs. k. megyei tör­­vényszék részéről ezennel közhírré té­tetik, hogy Déri Adolf helybeli lakos s kereskedőnek minden ingó, és azon ko­ronaországokban, melyekben az 1853 évi­ jul. 28-tól kelt ideiglenes csődrend tartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen a csőd saját kérelme folytán meg­nyittatott; pelügyelőül Pajor István, helyetteséül pedig Battants Ferencz ügyvéd urak neveztettek ki.­­ Ennek folytán mindazok, kiket csőd alá került vagyonhoz bárminemű gények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­feljebb I. 1859. évi sept. 14-ik napjáig ezen csász. kir. megyei törvényszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbb­­ségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok, nemkülönben a hitmező választ­mány és ennek helyettesének megvá­lasztása végett, 1859. évi sept. 15-én délelőtti 10 órakor annál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezek­nek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Végül mindazon hitelezők, kik ellen a közadós a felnevezett perf ügyelőnél vagy ezen cs. k. megyei törvényszék­nél megtekinthető folyamodványában a vagyonátengedés jogkedvezményeit igénybe vette , e részbeni nyilatkozat­­adás végett f. évi sept. 15-én d. e. 11 órakor tartandó tárgyalásra oly hoz­záadással hivatnak meg, hogy azon hitelezőket illetőleg, kik azokat neki önkényt meg nem engedik, a közadós ellen indított büntető bírósági vizsgá­lat bevégzése után fog határozat ho­zatni. Szeged, jun. 16-án 1859. Cs. k. megyei törvényszék. Csődök. (1996) (1-3) 11338. A pesti cs. k. orsz. törvény­szék által közhirré tétetik, hogy Tsinkel M. déli gyümölcs-árusnak (uri-utcza, 7. sz. a.) minden ingó, és azon koronaor­szágokban , melyekben az 1853. julius 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás ha­tályos , fekvő ingatlan vagyonára, a csőd elrendeltetvén , perügyelőül Szilá­gyi Sándor, helyetteséül pedig Harsa (2031) (1—8) 428. A keszthelyi cs. k. szolgabirói ' ‘-1 irént bíróság közhírré teszi,­ényi Ignácz ügyvéd urak nevezettek ki (1997) (1-3) A pesti cs. k. országos törvényszék által ezennel közhírré tétetik, hogy Bidschovszky Rozália és Bidschovszky Gyulának minden ingó, és azon ko­ronaországokban, melyekben az 1853. julius 28-tól kelt ideiglenes csődrend­tartás hatályos, fekvő ingatlan vagyo­nára a csőd megnyittatott; pelügyelőül Ehrlinger Péter, helyetteséül pedig Ba­­ranyi Frigyes ügyvéd urak neveztet­tek ki. Ennek folytán mindazok, kiket s csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­ffelebb­­. 1859. aug. 30-ik napjáig ezen cs. k. orsz. tervszéknél bejelentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­­lásból ki fognak rekesztetni, és a csőd­tömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok, nemkülönben az ideiglenes hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett­­. 1859. évi sept. 1-én d. e. 10 órakor annál bizo­nyosabban jelenjenek meg, mivel kü­lönben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. §-a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. (1946) (3 -8) 11927. A pesti cs. k. országos tör­vényszék részéről ezennel közhírré té­tetik, hogy Schön Lipót helybeli háza­lónak minden ingó, s azon koronaor­szágokban , melyekben az 1853. évi jul. 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen, a csőd megnyittatott; pelügyelőül Ba­­ranyi Frigyes, helyetteséül pedig Szon­­tagh Kálmán helybeli ügyvéd urak ne­veztettek ki. Ennek folytán mindazok, kiket a csőd alá került vagyonhoz bárminemű igények illetnek, ezennel felhivatnak, hogy azokat írásban vagy szóval leg­­följebb f. 1859. évi ■­ug. 28 ik napjáig ezen cs. k. orsz. törvényszéknél be­jelentsék, mert ellenesetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csődtárgya­lásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghezi minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind kijelentetik, hogy az ideiglenes tömeggondnok megerősítése, vagy más gondnok, nemkülönben a hitelező választmány és ennek helyet­tesének megválasztása végett 1859. aug. 31-ik napján reggeli 10 órakor an­nál bizonyosabban jelenjenek meg, mivel különben ezeknek kinevezése a csődrendtartás 44. §. rendeletéhez az ő veszélyükre hivatalból képest Végül mindazon hitelezők, kik elleni fog történni, a közadós a fentnevezett perügyelőnél­­ Végül mindazon hitelezők, kik ellen vagy ezen cs. k. orsz. törvényszék­ jó közadós a fentnevezett perügyelőnél­nél megtekinthető folyamodványában vagy ezen cs. k. orsz. törvényszéknél a vagyonátengedés jogkedvezményeit megtekinthető folyamodványában a va­­igénybe vette, e részbeni nyilatkozat-igyonátengedés jogkedvezményeit igény­adás végett 1859. évi sept. első napjára be­vette, e részbeni nyilatkozat adás d. e. 10 órára azon hozzáadással hivat­ végett 1859. évi aug. 31-én reggeli 1r nak meg, hogy azon hitelezőket ille­n órára azon hozzáadással hivatnak meg, főleg, kik azokat neki önkényt meg , hogy azon hitelezőket illetőleg, kik nem engedik, a közadós ellen indított s azokat neki önkényt meg nem engedik, büntető bírósági vizsgálat bevégzései a közadós ellen indított büntető bíró­­után fog határozat hozatai. j­­ági vizsgálat bevégzése után fog ha­ Pest, jun. 4-én 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. tározat hozatni. Pest, junius 3-n 1859. Cs. k. orsz. törvényszék. (2016) (2—3) 25780. A pesti cs. k. kereskedelmi törvényszék részéről bejegyzett vaske­­reskedők Bruner D. és Krishaber, laká­suk Pesten, országút, 4. sz. a. saját ké­relmük folytán fizetéseiknek megszünte­tése és az egyességi tárgyalásnak vala­mennyi ingó és belföldön a határőrség kivételével találtató ingatlan vagyona feletti megindítása azon hozzáadással tétetik közhírré, hogy magára az egyes­ségi tárgyalásra és a követeléseknek e végett megkivántató bejelentésére vo­natkozó meghívás különösen fog tudtul adatni. Az egyezkedési tárgyalások vezetésé­vel a cs. k. orsz. törvényszéki tanácsos Kler Gusztáv ur bízatott meg. Pest, junius 20 – 1859. Cs. k. keresk. törvényszék. (19741 (2 -3) 5296. A szegedi cz. k. megyei tör- Ivényszék mint csődbíróság által ezen­nel közhirré tétetik, hogy Szegeden la­kott néhai Gentler Borbála özvegy Schachalek Ferenczné hagyatékához tartozó, minden ingó , és azon ko­ronaországokban , melyekben az 1853. jul. 28-tól kelt ideiglenes csődrendtartás a hatályos, fekvő ingatlan vagyona ellen, a csőd megnyittatott, ideiglenes tömeg­gondnoknak Rózsa József, pelügyelő­nek Wagner Károly ügyvéd ur, helyet­tesének pedig Battancs Ferencz ügyvéd­­ur neveztetett ki.­­Ennek folytán mindazok, kiket a feled alá került vagyonhoz bárminémü igények illetnek, ezennel felhivatnak,­­hogy azokat írásban vagy szóval leg­följebb f. 1859. évi sept. 15-ik napjáig ezen cs. k. megyei törvényszéknél beje­lentsék, mert ellenkező esetben ők, a netán őket illető tulajdoni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintve, a csőd­­tárgyalásból ki fognak rekesztetni, és a csődtömeghez­ minden igényeiket el fogják veszteni. Egyszersmind az ideiglenes tömeg­­gondnok megerősítése, vagy más gond­nok , nemkülönben az ideiglenes hite­lező választmány és ennek helyettesé­nek megválasztása végett­­. 1859. évi sept. 17-én reggeli 9 órakor annál bi­zonyosabban jelenjenek meg, mivel kü­lönben ezeknek kinevezése a csődrend­tartás 44. §-a rendeletéhez képest az ő veszélyükre hivatalból fog történni. Szeged, jun. 16-­ 1859. Cs. k. megyei törvényszék.

Next