Budapesti Hírlap, 1859. augusztus (185-208. szám)

1859-08-02 / 185. szám

lyrai szakban már néhány estve betöltéséről gondoskodva van, a mint mondják, a szépreménytt kezdő M i­z­s­e­i Mari­s k. a. által, ki ma lesz először föllépendő a kedvencz Rigoletto czimű­ operában. De ez alig lesz elégséges egy hosszú hónapra. A drámai operák lábraállításáról is jó volna intézkedni. És erre most annál jobb alkalom van, mivel a nem­zeti szinház által szerződtetni szándékolt, de akkorában körülményei mi­att akadályozott közkedvességű drámai énekesnő Schnaidtinger Mária k. a. most épen Pesten időz, s mint tudjuk, e pillanatban kedvező föltételek mellett elfogadhatná a nemz­­színház igazgatóságának fölhívá­sát vendégszerepekre. Egyelőre az igazgatóságnak természetesen részére is meg kellene azon engedményt adni, hogy, mint a többi idegen vendé­gek, pár szerepet olaszul énekelhessen. Mi Schnaidtinger kisasszonynak itteni közkedvessége mellett vendégjátékaitól a legjobb sikert várjuk. * Iskolai hírek. Gyöngyösről jul. 31-ről Írják nekünk : Teg­nap a délelőtti órákban tartattak meg a városi algymnasiumban az évi vizsgák. Egy évtized óta mily nagyszerű haladás a tanítás terén ! A ma­gas kormány által fáradhatlan buzgalommal fölkarolt tanü­gy s hasonló erélylyel keresztülvitt uj tanrendszer a tapasztalt sikerben legjobb dicsé­retüket találják. A Vágó tanár úr által készített s egy negyedik osztály­beli tanuló által elmondott velős üdvözlő beszédben ügyesen ki volt emelve az előbbi és uj tanrendszer közti különbség, s a tanulók kész és biztos fe­leleteikkel gyakorlatilag is bemutatták az uj rendszer előnyeit s azon buz­galmat, melyet a tanítói kar szép feladatának teljesítésében, a korszel­lem igényeinek megfelelni — kifejtett. Dicséret illeti a városhatóságot is, mely nem csekély áldozattal járult a rajziskolával egybekötött gymnasium díszítésére és hasznos előmozdítására. Tökéletes taneszközei és gazdag ás­vány gyűjteménye bármely főgymnasium díszére válnának. A próba­tétek az iskola egyik jóltevőjének , Okolicsányi főbíró urnák őr­szemei alatt mentek végbe. * Tűzvészek. Az elemek háborúja folyvást pusztít. Mint Tokajból jelentik, a szomszéd Rak­am azon tul. 24-kén d. e. 10 órakor még eddig ki nem puhatolhatott okból tűz támadt, melyet a nagy szél a tar­tós hőség miatt egészen kiszáradt fedeleken oly gyorsasággal plántált tovább, hogy minden erőlködés az égés meggáto­ására eredménytelen maradt, és a Tokajból még idejekorán odaküldött fecskendők az ottani szolgabírósági hivatalnokok felügyelete és vezetése alatt csak azt aka­dályozták meg, hogy a házak, melyeknek fedele már lángba borult, legalább nem égtek be. E hivatalnokok egyikének, kik a tűzoltás körül a legnagyobb föláldozással fáradoztak, köszönhető a községi irattár meg­mentése is, melynek okmányai gyorsan a községház pinc­éjébe tétettek le. Mintegy 75 család égett le. A kárt 201.000 ftra becsülik. Szeren­csére az egész falu biztosítva van. Rakamaz, mint tudva van, egyike azon helységeknek, m­elyek a magyar biztosító intézetnél tömegesen biztosították magukat, mi azonban csak az épületekre terjed ki.­­ Egy közlés szerint a „P. N.“-ban a behordott termés nagyréve és 3500 mázsa kincstári dohány is elégett,ezenkivül egy nő és gyermek elveszéséről is beszélek. — Pakson 70 ház égett le — Ácsán (Fehérmegyében) a kath. templomnak , melybe a villám becsapott, egy része a t­agok martaléka lett. Az ott állomásozó katonaság kitűnő jó szolgálatot tett az oltásban , ellenben a falusiak jóformán elv­esztették lélekjelenlétüket, s több tejet czepeltek elő mint vizet miután egy régi népbabona szerint az istennyila által gyújtott tüzet legjobban el lehet tejjel oltani. * Halálhír. M. hó 22-n meghalt a m.-vásárhelyi reform, tanoda egyik derék tanára ilenczfalvi Szász István, élte 60-ik évében. * Egyházi zsinat. A M.-Vásárhelyt tartott ev. ref. zsinat jul. 3-kán vette kezdetét és 10-kén végződött. Az elfogadás ünnepélyes volt, a főtiszt, püspök h. urat id. gr. Teleki Domokos ur saját kocsiján hozta be a városba, hol a polgárság élén a polgármester, és a papság élén Péterfi Károly lelkész urak a diadal-kapunál szónoklattal fogadták. Másnap templomozás alatt Basa Mihály esperes szónokolt roppant közönség előtt és általános hatást gerjesztve szép szónoklatával. Az ünnepély báját emelte a t. Dobolyi Sándor ur által vezérlett templomének, mely egynéhány ottani úrnő részvéte mellett az ottani zenebarátok által adatott eré­­ti­kán történt a lelkészek szentelése. A vizsgáló tanár Molnár János ur volt, ki maga is most jön felszentelve. 10-kén az ünnepélyt Albert János, szép szónoki tehetséggel biró lelkész ur zárta be nagy népség előtt, igen ala­pos szónoklattal. Az arany­ kereszt vendéglőben nagy lakoma tartatott. * Lóverseny. A kolozsvári második versenynapon (jul. 27 -n)a 600 pft vadászdijat a szokott kétszeri futásra Tisza László „Arabellá“-ja el­lenében (lovagolta gr. Batthyáni István) Paget J. „Philosophe“-ja nyerte, lovagolta gr. Bethlen Sándor. — A 300 arany császárdijra Tisza László „Bajnok“ p. méné, b. Wesselényi Ferencz „Judith“ p. kanczája és b. Wesselényi István „Villám“ pej méné­s Mancz Antal „Schreck“-je verse­nyeztek ; nyertes: „Judith.“ Az arany serleget nyerte b. Wesselényi „Fecs­­ké“-je gr. Teleki Domokos és Szilvási Miklós lova ellenében. 41 Kis árva. A „Gy. K.“ hírei közt olvassuk : A Dunaparton 3 hét­tel ezelőtt a gőzhajóállomáshoz közel, egy a fák alatt porban játszó, mint­egy másféléves kis leánykát találtak, s a följelentés következtében még eddig senki sem találkozott, ki magáénak vallaná. A kis árvát egy gőzha­jós hordár magához vette, hogy a mostoha édes­ szülő helyett, édes mos­toha­atyja legyen. * Majomszinház. Casanova híres majomszinházát tegnapelőtt meg­nyitotta a Beleznay-kertben. 41 Kalapok papirosból. Berlinben az oranienburgi utczában Zahrtnál papirosból hamis panamakalapokat lehet kapni, melyeknek darabja épen annyi garasba kerül, mint a­mennyi tallér áruk a valódiak. Ugyanott a legszebb fonatú szalmának látszó szivarkosárkák is kaphatók, szintén pa­pirosból élt rongyolcsón. * Meyerbeer új operájának a „Ploermeli búcsúnak“ Londonban rop­pant sikere volt. Júl. 26-kan adatván először, a művészek, műkedvelők, műbarátok és mísközönséggel zsúfolt coventgardeni színház a híres angol hidegvérűség daczára lázas enthusiasmus színhelye volt. Már a nyitányt is ismételtették; képzelhető, hogy később még jobban neki melegedtek. A parlament már 6 órakor elnapolta magát, de az operában 1 óráig reggel ott ült. A kritikusok álmosan csak nagyon rövid jelentéseket tettek. Zenekar és kiállítás fölséges. A főszerepeket Miolan­ Carvalho (a párisi komikus operától) Didée és Murai művésznők, Graziani, Gordoni (nem magyar?), Tagliafico és Meri Baraldi (ez bizonyosan egyik sem az) művé­szek énekelték. Az operát ugyanaz­nap ismételték. (Mert reggelig tartott.) 41 Kegyelem. A németalföldi G­u­n­c­k­e­­ tábornok, ki, mint tudva van kedvesének megmérgezése miatt halálra jön ítélve, a királytól kegyel­met kapott. Halálítélete 20 évi börtönre változtattatott. A tábornok most 83 éves! * Nincs többé háború! Ad notam,nincs többé kopasz fej ! Egy bi­zonyos John Calvert Párisból azt írja a „Morning Post“nak, hogy egy ta­lálmánya van a zsebben, mely minden ágyút háttérbe szorít és mint harczi fegyver oly iszonyúan fog pusztítani, hogy ezentúl háborúra gon­dolni sem szabad. Calvert úr pusztító szere a villám. Mikip akarja azt használni,egyelőre titok, de abból a mit ir,kisül, hogy e villám­áradattal oly vibratiót akar előidézni, hogy hatásától mérföldnyi területre minden élő kivesz a nap alatt. Más szóval tehát ez egy „földrengési gép.“ * Szerencsétlenség. A pesti közönség által is ismert jeles énekes Roger m. hó 27-én reggel Villers­ur Marneban lévő mezei lakának parkjába vadászni men­vén, a­mint egy növényen át akart hágni, jobbkezé­vel puskája csövének nyílására támaszkodott, mely véletlenül elsült és karjának alsó felét szétzúzta. Roger úr bátran és szerencsésen kiállotta az orvosok által elkerü­lhetlennek mondott amputatiót. Páris régi kegyen­cnőnek szerencsétlenségét nagy megindulással vette­­tegek összege .... 491 548 1139473 90 476 Fő­összeg . . . .­­ —— 2670 —E — ■ — Ezen intézetekben tehát e hóban 190 beteggel kevesebb került or­voslás alá, mint májusban. A szegénybetegek gyakorlatában 100 beteg közöl volt 21 férfi, 35 nő és 40 gyermek; a polgári Rókus-kórházban 54 férfi és 46 nő. A kórházakban általában a gyógyultak a megbetegedettekhez 45,sa, a meghaltak 8,60, a gyógykezelés alatt maradtak 45,ső 1 százalékban viszo­nyultak. E hó lefolyása alatt úgymint a legközelebb múlt hóban észlelt be­tegségek a gyógykezelés alatt levő betegek egyetemes összegéhez a követ­kező százalékban viszonyultak, és pedig : Az agyi betegségek . . . májusban 2.33 júniusban 0­­, 0 Agygerinczi és idegi 2*4# n 2.5971 Érzék-szervi.....................n 3.76 n 3.#3 71 Légzés-szervi.....................n 18­83 n 12.9# 71 Szív, edény és mirigy. . .» ^•15 n 0-92 71 Emésztés-szervi és mellékképleti 71 I**«# „ 22.1S 71 Húgy-szervi• 0*7# B 0.3371 Ivar-szervi ..................... 71 1&.17 „ 14.43 71 Bőr és sejtszöveti . . . 71 16*58 a 16-35 71 Ce­nt, ízület és izomi . . 4.#S !! 3..i» Általános................................... 71 14-30 n 19­0# 71 Külbántalmak .... 10­4.27 n 2.g2n A meghaltak száma (a kórháziakat nem számítva) 423, tehát 59-el több, mint a múlt hóban, s p. 208 férfi, 215 nőnemű volt. Orvosi ápolást keresett 269, a nélkül volt 154, halva született 22. — Életidőre nézve meghalt egy éven alul 226, 1—10 évig 64, 10—20-ig 16, 20-tól 30-ig 26, 30—40-ig 24, 40—50 ig 14, 50—60-ig 11, 60—70 évig 20, 70—80-ig 11, 80 éven fölül 4. A kóralakot tekintve: 91 görcsben, 83 geümőkórban, 36 lob­ban, 4 hányszékelésben, 10 szélhüdésben, 9 hagymá­ban, 12 vízkórban, 18 aggkórban, 19 hasmenésben, 19 vérhasban, 2 hökhurutban, 21 szü­letett gyöngeségben, stb. Orvos-rendőrségi s törvényszéki bonczolat­­ tör­tént. A hasznos házi állatoknál emésztési bajok, kolikák, sert­­véseknél torokgyík, de ragadványos vagy járványos nyavalyák nem ta­pasztaltattak ; — kutyáknál egynéhány esetben a düh volt észrevehető. A gyógykezelés helye és módja A beteget száma múlt hóról maradt sza­poro­rodott össze­sen |i 1 n és. a­ Vlllt 1meg­­|­halt I gyógykezelés alatt maradt A szegény betegek gyakorlatában— — 1317 Ip— — A polgári sz. Rókus kórházban . 394 416 810343 74 393 . , , 1 fekvő . . 21 29 60 322 26 A gyermekkórházban 314 Az izraelita kórházban 21 53 74 505 19 A városi szegényápoló intézetben 55 40 95 489 38 Az intézetekben orvosolt fekvőbe­ Pestvárosi meteorológia és egésségügy. (A f. é. jun­ius-ha­vi hi­vatalos főorvosi jelentésből. Vége.) A kór­mozgalmi viszonyok egyes gyógyintézetekben következőkép oszlottak fel: Legifjabb korposta. London, jul. 28 (Válaszok a „Moniteur“ békés szavaira.) Az an­gol lapok izgatásai a franczia tengeri fegyverkezések ellen folyvást tartanak. S a „Times“nak különösen alkalmat adnak egy uj czikkre, mely a „Mon.“ békés szavai irányában mindenesetre föltűnik s teljes figyelmet érdemel; ez főpontjaiban igy szól: „Ó-Anglia alig várja azt, hogy csupán szép szemei kedvéért fognak utána vágyakozni. Korlátlan uralkodókra nézve, mik szabad nyelvének kötetlenségét nem szeretik, ékességei aligha több vonzó erővel nem bír­nak, mint szépsége­­s nagy katonai tekintélyek a sokat sajnált Blücher tábornagygyal rokonszenveznek, kiből a londoni utczák pompája nem bírt más szavakat kicsalni, mint: „Istenem ! mily város ez a kifosztásra!“ A gazdagság mindig a bizalmatlanság bizonyos érzetével jár, s gazdag­ság, párosulva a gyöngeség öntudatával, könnyen folytonos ve­szély érzetét szüli. Hogy ezt megelőzzük, vagy szegényeknek vagy erősek­nek kell lennünk. A francziáknak 400,000 emberük van, kik minden vál­lalatra perezben készen állnak. Nekünk 110,000 főnyi seregünk van, mely semmire sem kész, legfeljebb tűzhelyünket védeni. Ez nem helyte­len tény, de mi nem tartjuk azt gyam­oltnak. Francziaországot nagy kár, monarchiák veszik körül; természetes, hogy erős szárazi erőt tart. De mit jelentsen ez a folytonos tengeri fegyverkezés ? Miért bocsátják mind e hajókat oly gyorsan vízre s miért látják el oly sietve vontcsövű ágyuk­kal ? Mire az a sürgősség a franczia hajóműhelyekben, az a nagy te­vékenység az arzenálokban ? Ugyanazon kellékek, melyek Francziaorszá­­got az angoloknál aránytalanul nagyobb szárazi erő tartására késztetik, kénytetik Angliát aránytalan tengerierőt tartani. Anglia létele oly föltéte­leken alapszik, melyek Francziaország előtt ismeretlenek. Ezen kis sziget csak szive a mi birodalmunknak. Hatalmunknak minden világrészben kell lüktetni, különben elhal a birodalom. Francziaországgal szemközt tengeri erőnket csak a csatornás hajóhad után kell megítélnünk. S minek kell Fran­­cziaországnak oly tengeri erő, mely nagyobb, mint otthoni hajóhadunk ?— Ki gyanúsíthatná Angliát, mely kikötőit és kereskedését az egész világ előtt megnyitotta, hogy más országok hajóit a tengerről elszoritani vagy másutt mint a civ­ilisajtó közös jogainak védelmére kiván beavatkozni ? Ezen tengeri főuralmat sokkal könnyebb bábnak tekinteni , mint azon invasiói gondolatokat, melyek bennünket nyugtalanítani szoktak. De még egyszer kérdjük, mit jelent az örökös kovácsolás, a folytonos vármunká­latok és fegyverkezések a franczia kikötőkben ? Ezen a mienket annyira fölülmúló franczia tengeri erő, fenyegetés. Ha az angol hajóhad összes jár­művei a csatornában egybegyűjtve lennének, természetesen megmérkőz­hetnének ezen nagy armadával, de ezzel semmi sincs mondva; szintoly találó lenne azon megjegyzés, hogy, ha Gibraltár Portsmouthban lenne, semmi további erősítésekre nem lenne szükség, mert Anglia hajóhadai soha nem fekhetnek mind otthon.“ Paris, júl. 28. (Lefegyverzési rendelet.) A mai „Moniteur“­­jegyzék a legnagyobb hatást idézte elő. Egyébiránt úgy látszik, hogy a lefegyverzéshez csak akkor akarnak fogni, ha a többi hatalmak is készeknek nyilatkoznak a fegyverkezések beállítására. Egy hivatalos közlés, melyet a „Pays“ hoz, nem hagy fen erre nézve semmi kétsé­get. „A „Mon.“ nyilatkozata — úgymond — a legtalálóbban tanú­sítja a császár kormányának lojalitását. Határozott válasz az mind­azon gonoszakarata, az idegen sajtó által Francziaország ellen emelt panaszokra. Nem fogják többé mondhatni: „Fegyverkezünk, mert Francziaország fegyverkezik!“ Francziaország hüvelyébe teszi kard­ját : példa ez, melyet, legalább reméljük, Európa többi hatalmai kö­vetni fognak.“ Sokan azon nézetben vannak, hogy a császár közösen az angol ministeriummal cselekedett, melynek állását a „Mon.“ jegy­zék által könnyíteni akarta. — Az olasz ügyre nézve talán nem min­den fontosságnélkü­li a „Patrie“ egy hosszabb czikke, melyben elis­meri, hogy a háború vége még nem béke, és hogy, ha szinte nem verekednek ik többé a Minciánál, azért Olaszországban erkölcsi és politikai zűrzavar állapotának kell beállni, ha további lépések nem léteznek. A „Patrie“ szerint a villafrancai békét a következő eszkö­zökkel kell gyümölcsözővé tenni: hogy Olaszország legyen Olaszor­szágé ; hogy az olasz confoederatio maga védje önmagát olasz erők­kel stb. A „Patrie“ azt is óhajtaná, hogy IX. Pius „lenne IX. Pius.“ Róma, jul. 23. (Reformkivonatok.) A „Journ. des Debats“nak innen ír­ják, mikép Napoleon császár hadsegéde Meneval három nap óta Ró­mában van. ő átvivője a császár egy iratának a sz. atyához. Ezen levél komoly reformokat kiván. E lap állíthatni hiszi, mikép a sz. atya azt válaszolta, hogy kész mindazon pontokat lelkiismeretes vizsgálat alá venni. Mik a sz. atya elé terjesztett követelmények ? erre nem tud ugyan e lap határozottan felelni,de teljes oka van azt hinni, hogy az ama levélben foglalt javaslatok csak kevéssé különböznek azon reformki­­vonatoktól, melyeket a franczia követ 1857-ben terjesztett elő, de me­lyek akkor nem fogadtattak el. Ezen javaslatok voltak a papok úgy mint világiaknak egyforma jogczimmel a minister­ hivatalra bocsá­tása egy bibornok-államtitkár elnöklete alatt; egy államtanács, a francziának alapján szervezve , legalább 40 tagból álló consulta, melynek szavazata kamatok kibocsátása és adók kivetésére vonatko­zólag mulaszthatlan; ezen testületek tárgyalásainak foglalata köz­lendő, habár üléseik nem nyilvánosak; a consulis és államtanács tagjait a helyhatósági tanácsosok választják; követelve jön, hogy a helyhatóságnak nagyobb hatáskör adassék,és hogy a közigazgatási ösz­­por­­tusit,' s tehetségig megszüntett­essék ; egy törvénykönyv szerkesz­­tessék lehető öszhangzásban Lombardia,Nápoly és Francziaországéval; két nemű törvényszék és egy semmisítő törvényszék létezzék Rómá­ban, melynek bírái felében papokból, felében laicusokból álljanak ; összeiratási törvény, hasonló a francziához, hozattassék be; a pápa atyai szivének tehetségig kiterjedt alkotmány ajánlandó. Frankfurt, jul. 29. (A rastatti helyőrség és a holsteini alkotmány.) Azon szövetséggyülési ülésről , melyben a r­a­­sttatti helyőrségi kérdés elhatároztatott, a „Deutsche Alig. Zeitungénak így írnak : „A szövetség­gyűlés tegnapi ülése semmi jelentékeny határozatot sem mutathat föl, azonban egyébként kettős tekintetben magas érdekű volt. Először is biztosítékot ny­újtott az iránt, hogy a rastatti helyőrség kérdésére vonatkozó szomorú viszály ki van egyenlítve , mivel épen a tegnapi ülésben terjesztetett elő hely­benhagyás végett egy államszerződés, melyet Poroszország, Austria s Baden kötöttek, s mely szerint jövőre Poroszország a helyőrségnek egy harmadát állítandja ki, s Austriával felváltva látja el a vár pa­rancsnokságát. A közlés legközelebb a bizottmányhoz utasíttatott, azonban a szerződés helybenhagyatása iránt nem igen lehet kétség. Ezenkívül azonban tegnap a gyűlés a hesseni vár­­fejedelemségben­ alkotmányi kérdéssel is foglalkozott. Ezen kérdés, mióta az ottani rendek ama pontokat fölálliták, melyekben szerintük az uj alkotmány­nak módosításra van szüksége, maga Kasselben nyugodott; azon­ban a szövetséggyűlésnek , melynek garantiáját hivá föl a vá­lasztófejedelem amaz alkotmány iránt, a választófejedelmi kor­mány időközben több terjedelmes emlékiratot adott át, s a bi­­zottmányi jelentés ezen tárgy iránt most elkészülvén , tegnap elő­terjesztetett. A jelentés a rendek indítványait minden főpontokban tö­kéletesen alaposaknak találja, s ennélfogva azt hiszi, hogy általá­ban nem kell ugyan kifogást tennie a kikért szövetségi garantia meg­adása ellen, azonban azokat az eddig még kérdés alatt levő pon­toknak amaz indítványok szellemébeni előleges elintézésétől kell füg­gővé tennie. A követek az ezen fontos tárgyróli szavazás iránt kor­mányaik utasításait kérendik ki.­­ Még megemlítendő, mikép a szö­vetség­gyűlés tegnap vette át ama meghitelező iratokat, melyek Svéd­ország s Norvégia számára most először hiteleznek meg egy rendkí­vüli követet s meghatalmazott ministert a német szövetségnél. A kö­vet Mansbawijski ugyanekkor a trónváltozás iránti értesítési iratokat ír átnyujtá.“ Milano, jul. 28. (Károly-Albert emlékünnepél­ye. Lodi-i zava­­r­o­k.) Itt Károly-Albert emlék­ünnepélyét nagy néptömeg összetódu­­lása , az összes csapatok részvéte közt ülték meg. Lod­i-ban f. hó 27-én zavarok ütöttek ki, mivel a község­hatóságok elmulasztók ide­jekorán értesítni a népet a franczia csapatok megérkeztéről, melyeket az tiszteletnyilvánításokban akart részesítni. A hatóságoknak le kelle lépniök. A királyi igazgató ideiglenes helyhatósági bizottmányt nevezett ki, s a nyugalom ismét helyreállott. Chambéry, jul. 25. (Savoya Franczia­or­szághozi csatolásának elő­készítése.) Mint az „Ami de la Religion“-nak írják, ezen város­ban egy oly jelentőségteljes esemény történt, melynél Savoyának Francziaországhozi csatolásáról van szó. Ugyanis tetemes számú ot­tani lakosok, az ország érdekeirőli tanácskozás végett összegyűlvén, komoly vita után elhatározók,egyszerre mind a francziák császárjánál, mind Victor Emanuel királynál lépéseket tenni. Ezen gyűlésen több követek, nemesek, a polgárság s kereskedés fő képviselői, valamint főrangú papok is voltak jelen.­­ Mint mondják, a császár a főigaz­gatót azzal bizá meg, hogy a chambery-i lakosoknak köszönetét fe­jezze ki azon fogadásért, melyben őt részesíték ; azonban az igazgató ezt elmulasztó. farín, jul. 28. (Farini Modenában dictator. A Gode Napoleon az egyházi államban.) A modenai kormányzó, Farini lovag, a szárd király parancsára visszavonta a szárd hatóságok telj­hatalmait s egy proclamatio által ismét a helyhatóságokra ruházo­tt; ez utóbbiak Farinit dic­tatorrá nevezték ki. — Farii elvállaló az ideiglenes régensséget oly czélból, hogy — mint mondja — a nyilvá­nos rendet fönntartsa, s egy gyűlést hivand össze, melynek ez ország sorsáról kell határoznia — Bolognából jelentik, hogy a római kormány a Code Napoleont az egyházi államba bevivé, s hogy a nép ezen rendszabályt nagy lelkesüléssel Üdvözlé. Táviratok. L­o­n­d­o­n, júl. 30. Az a­l­s­ó­h­á­z tegnap éji ülésében Palmer­ston lord B­e­n­t­i­n­c­k-nek egy interpellátiójára azt válaszoló, miszerint még most nagyon korán van, az angol hadikészületek le-­­­szállítása tárgyában kérdést tenni. Minden állam tartozik eleget tenni saját védelmi szükségeinek. Horseman kölcsönfölvételt indít­ványoz, Angolország védelmi intézkedéseinek gyorsabb befejezése vé­gett. A had­ügy­miniszer arra kéri a házat, hogy várja be az e tárgybani bizottmányi jelentést, azon biztosítást adván, hogy legközelebb az összes hajóhad­rontcsövű ágyukkal lesz ellátva. — C o b d e n alaptalannak nyilvánítja az invasio miatti páni rémülést. Napier, Pakington, Paget s Palmerston lord nagy kiterjedésű védelmi intézkedéseket ajánlanak, a nélkül, hogy Horseman indítványához járulnának, mely utóbbi 176 szavazattal 70 ellen elvettetett. — Jul. 29. Az „Athene“ gőzös a Jó reményfokról m. hó 21-ig terjedő tudósításokkal, s a „Bavaria“ New-York­­b­ó­l megérkeztek. — Julius 30. (Az „Österr. Zeitg“ távirata.) Palmerston lord, Sully kérdése folytán kijelenti, mikép azon kérdésre, hogy váj­jon a pápa elfogadta-e az olasz szövetség elnökségét, nem válaszol­hat, mivel semmi értesítést sem kapott. Angolország az olasz szövet­ségnél képviselőt tarthatna, mint a német szövetségnél. Bentinek azon kérdésére, ha vájjon a kormány a tengeri hadkészületeket le­­szállítni szándékozik-e, Palmerston lord azt válaszolja, mikép ennek eldöntése a körülményektől függend, melyekről hasztalan lenne be­szélni. Szerinte Angolországra nézve lehetetlen Francziaországgal egyezkedésre lépni, a mindkét részről a tengeri haderő szabályzása iránt, mivel a szükségletek egészen különbözők. Franczia-­s Angolor­szágon kívül még más tengerészeti hatalmasságok is léteznek. Az

Next