Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-01 / 209. szám
untot, egyebet semmit sem, hanem az hol a Test ffigh, onnan az Fegyverével békerekiti magát, a kit fegyverével elér jószágot, az az Mesterélésben, egyeb semmi mása nem leend, azért az Tent Nemes Ügyének rendelésébűl ez szerint lemenni Szolnokban expediáltatott, különben sem cselekedvén. Agria die 5ta Juny 1742 P. H. Szentgyörgyi István Tens Nemes Heves Vgyed szolgabirája. (Házirat.) „ Ezen Directoria Levelem mellett Szolnokbal, expediáit kocsikkal és lovakkal levő fegyveres emberek, valamint az T. Nemes Vgye Conventiós mesterét bizonyos szerencsétlen felakasztott Asszony testének eltemetésére Szolnokba lekisértettek tisztességesen, úgy viszont haza is Egerbe becsülettel felhozták, melyre nézve ezen kisírte emberséges embereket ismét Szolnokba elbocsátván, miért helységbeli birák ek kül igaz járatbeli emberek lenni vsmerjék. Agria die 7 a Juni 1742 Szentgyörgyi István Szolgabiró, m. k.: Tudomány, művészet és közélet. Könyvészet. „Tigrisvadászat Indiában.“ Rice William 25. Bombay-ezredbeli hadnagy s utóbb a török hadjutalék kapitánya gyalog vadászatai Radsputanában. Magyarította Brassay Sámuel. Vadászokat és a vadászat kedvelőit érdeklő kis munka, mintegy folytatása Gerard korább megjelent oroszlánvadászatának, s önálló érdekű gróf Andrássy indiai utazása mellett is, mely a tigris-vadászattal szintén megismerteti olvasóját. Mire nézve azonban helyesen emeli ki a fordító a mellett, hogy a nevezett gróf műve még olcsóbb kiadásában is kevés kézbe jutott, azon fontosabb tekintetet, mikép fölötte nagy különbség elefánt hátáról, még gyalog és úgy szólva maga erején vadászni a tigrist; már pedig ezen utóbbi és jóval több tevékenységgel és izgatottsággal járó „sport“ teszi a jelen könyv foglalatát. A könyvet négy szinezve nyomott s a tigrisvadászat különböző jeleneteit ábrázoló kép diszesiti. A csinosan kiállított könyv ára 2 st a. é. Kiadó Ráth Mór. „Magyarország 1859-ben,“ statistikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból. Uj vállalat ismeretes statisticusunk Fényes Elek tollából, mely valódi hiányt pótoland irodalmunkban. Magyarországnak statistikai s topographiai leírása, mely szerint az egyes vármegyék, szolgabirói járások- s ezek ismét egyes községek ként adatnának elő, eddig mind magyar, mind német nyelven hiányzik, mert a szerző 1836-os munkája már elavult, azóta a vármegyék és járások máskép osztatván fel; ezenkívül a közigazgatásban, törvénykezésben, gazdaságban, gyáriparban, kereskedésben, új vasút és postaállomások fölállításában , népességi mozgalomban, birtokviszonyokban felette nagy és lényeges változások történtek. E hiányt pótolandja a jelen füzettel megnyitott vállalat. Az egész munka 6 kötetből álland, az első 4 a megyéket adandja, az 5-ik az összes magyarországi birtokosokat név- és betűrendben; a 6-ik pedig az összes helységek, városok, faluk, pusztákat, betűrendben utólsó postával. Az első füzet Trencsénmegyét adja. Egy füzet ára 60 ft kr. Aláírási ár egy kötetre 4 ft, az egész mukára 20 ft a. é. Az aláíró bérmentve kapja a munkát s utólag fizet. A tapintatosan szerkesztett „Sáros-Pataki füzetek“ czimű protestáns és tudományos folyóirat harmadik évfolyamának I. füzete is megjelent. A Magyar Akadémia egy uj kiadványnyal becsesbíte irodalmunkat, Fábián István „Finn nyelvtan“ával,mely akadémiai költségen látott napvilágot, s magyar nyelvészetünk mai álláspontján, midőn a finnmagyar kérdés folytonos vitatások tárgya s a nyelvészkedésben általában az összehasonlító nyelvészet mind szélesebben és mélyebben ható tért kezd elfoglalni, kétszerte korszerű; tajtjuk is, hogy az minél több munkásokat képezzen a nagyszerű búvárkodásokhoz, melyek nem önleges, hanem tapasztalati valót, tárgylagos igazságot keresnek a nyelvekben. Ami azonban a gyökhányás vagyis szócsaládosítás munkáját illeti, arra kérjük derék Lugossynkat, hogy valamikép meg ne fogadja a finn nyelvtan írójának szavát, ki élőbeszédében azt mondja,hogy addig sikeresen nem szóelemészkedhetünk, míg csak az altáji nyelvekben találtató rokonszókat öszsze nem böngésztük.Ha hely volna itt rá, kifejteném, mennyire ad graecas calendas relegálna e föltétel minden nyelvészkedést, és mennyire nem egyéb pium desideriumnál az eredménynek ama nagy mértéke, melylyel szerző állítása biztat. Legyen elég csak említeni azon nyelveknek miveltségi állapotát, melyeknek a magyar nyelvészkedés is egyedül valódi aeráját kell vala megalapítaniok. Említve volt már, mily roppant különbség van e részben az indogermán és az altáji nyelvek közt, mit talált a német nyelvészet a szanszkrit nyelvben,mely a Véda ideje óta,mely a nyelv gyermekkorát képviseli, mielőtt a különböző formák megállapodtak volna, egész Az érmelléki borkereskedelmi társaság ügyében. Gy. L. úrtól következő fölhívás jelent meg: Válságos idők nehéz tapasztalásai azon tanulmánynyal gazdagstanak, hogy az egyéni erők parányai, ha aranyból vannak is, nyom és ezáltalanul sodortatnak el az események viharában, míg társadalmilag egyesítve, a tömeg súlya és erejében föllelik a hatás biztosítékát. Ezen tanulmány méhében született, másokkal együtt az „érmelléki borkereskedelmi társulat“, s mint ilyen a nemzeti közvagyon provinciális osztalékát, idegenszég és zsebek helyett, a hazának óhajta biztosítani. S mindazok, kik a kegyeletes emlékek bálványait romjaiban is féltették, az általánosan elismert s közösen érzett baj megváltóját üdvözlék benne ; mert hazafiai aggodalommal látták, hogy a munkát és vagyont kereső külföld árja küszöbeinket rengeti. Az alakító választmány, mely hivatva jön az eszmét tettre érlelni, hálásan emlékezhetik azon őszinte és meleg lelkesedésről, melylyel a magyar közvélemény vállalatunk bölcsőjénél megjelent; köszönettel tartozik azon kitartásért, melylyel e társulat iránt két hosszú év alatt alakulásának válságos küzdelmeiben a rokonszenvet megőriző , de egyúttal az öntudat boldog örömével fordulhat a nemzethez, mert nem bizonytalan vágyak s izgatott remények délibábja már, amit jelenleg fölmutat, hanem a végmegalakulás ünnepére hívhatja meg hazája közvéleményét. Az „érmelléki borkereskedelmi társulat“ ugyanis legfőbb jóváhagyással megerősítve, az alaptőkéül megkívánt legkisebb összegnek, 50.000 pftnak aláírására gyűlést tartana, mely hogy ünnepélylyé váljék, ugyanakkor az összes érmelléki termésből bor- és szőlő-kiállítást rendezend. S a magyar közvélemény, mely naponkint ostromolva, akkor is meghozza áldozatát, midőn az öntudat boldogsága és dicsőség szellemi osztalékán kívül semmi jutalomra nem számíthat, szives örömmel fogja a biztos nyeremény alapjára fektetett érmelléki borkereskedelmi társulatot pártolásában részesíteni! Környékünk ezen ünepélye következőleg fog elrendeztetni: 1-szer. A kiállítás Debreczen városában, a casino helyiségében tartatik meg, hova minden bor- és szőlő küldemény f. évi oct. 2-ára beszállítandó lévén, a kiállítók fölkéretnek, hogy küldeményeiket, a borok és szőlők kiállításával megbízott rendezőkhöz folyó évi September hó utolsó napjáig beküldjék. 2-szer. A beküldött boroknak és szőlőknek fölállítása és elrendezése az erre megbízott tagok által October 3-ik és 4-ik napjain eszközöltetvén, 5-én a közönség szemléje alá bocsáttatik. 3- szor. October 6-án a választmányok megkezdik bírálatukat, s a pályázásban kitűnt borok üvegeire, táblácskán kifüggesztetik a nyert elismerést. 4- szer. October 7-n, reggeli 9 órakor, országfejedelmi biztos jelenlétében, közgyűlés tartatik, mely mint felsőbb helyen engedélyezett alakitó közgyűlés, az 1857-dik év aug. 16-kán megkezdett aláírást folytatja, mig a követelt 50,000 pftnyi minimum födözve nem leend. — Mely esetben, a már alakultnak tekintendő társulat, hivatalnokait megválasztja, s eddig választmányilag kezelt ügyeit, gondjai alá bocsátja, sőt egyúttal megbizondja, hogy a társulat és maguk számára a végleges megerősítést kieszközöljék. Ugyanezen nap délutánján a borok és szőlők árverés útján eladatnak, 6-szor. Az árverésen begyűlt pénzből, a választmány közgyűlési megbízatás folytán, kifizet minden eddig tett költségeket, s a netalán fönnmaradó összeget a társulat rendelkezése alá bocsátja. Végre, a választmány intézkedni fog, hogy az ünnepély ünnepelteti: vendégeinket, vendégszerető magyar lakomával fogadhassa. A kiállítás részletes szabályai a termelőknek külön megkülhetnek. T A B 0 Z A. A Mississippi. Tanulmány és emlék. A Mississippi talán minden nagy folyónak legegyszerűbb typusa. Forrása nem fakad, mint Európa s Ázsia legtöbb nagy folyóié, magas hegylánczolatok havasából, hullámai, mint az Euphrat, Nil, vagy a Rajna habjai, nem öntöznek történelmi események vagy világrendítő háborúk által nevezetessé lett mezőségeket; e folyó csak önmaga által emelkedik ki, s nevezetességét se mesének, se a történelemnek nem köszöni. Fontosságát főkép azon változtatásokból nyeri, melyeket az északamerikai szárazföld alakzatában előidéz, azon véghetetlen munkálkodástól, melyet naponkint végez. Minden mutatja, hogy e folyónak útja, valamint deltájának alakja az északamerikai Egyesült államok egy nagy részének társadalmi kifejlődésére és előhaladására döntő befolyással leend. Valamely ország víztani hálózata és történelme közt szintoly belső a viszony, mint valamely állat vérrendszere és szokásai közt. A folyam egy ország, mely él, működik és átalakul. Hömpölygő hullámain embereket és eszméket hord tova, és a torkolatánál lerakodott sár és homoktoblatok megannyi jelvényei történelmi alluvióknak, a partot lakó népek egymásutáni nemzedékei által alakítva. Körülbelül 30 éve, hogy egy tudós búvár Schoolcraft a folyam tulajdonképi forrását fölfedezte és mondhatni, miszerint annak csak fölületes leírása is alig létezik még Amerikában is. A Mississippi történelmi fontosságának előrelátása méltó érdeket kelt e folyamnak alapos földirati megismerése iránt. Melyik ama nagyszerű medencze, hol az európai ugyszólva csak tegnap Üté föl sátrát és ma már egy nagy nép zajos nesze észlelhető? Ezen folyó által öntözött tájék két évi beutazása és tudományos vizsgálata, mely táj tegnap még puszta volt, ma már városok és szétszórt falvakkal van szegélyezve, bátorít bennünket ama kérdés föltételére, melyre megfelelni megkisértendjük. E leírás két részre oszlik, egyik a folyam felső útját taglalja, a másik annak torkolata vagy deltájáról értekezik. I. A Mississippiről elmondhatni, hogy kiválólag Észak-Amerkának vízitere, és medenczéjének alakja teljes öszhangban áll az egész szárazföld körvonalai s emelkedvényeivel. Nyugatról utak, sziklás csúcsai és fennsíkjai, keletről az Alleghany egyenközti redőzetes lánczora képezi külső szegélyét azon nagy földmélyedetnek, mely a Baffin öbölnyilattól a mexikói öbölig gyúlik. A Mississippi és mellékfolyói foglalják el ezen központi lapályzat legnagyobb részét, és a többi folyamok, melyek eredetüket érdeklett folyamunk szomszédságában veszik, és innét lassan tóról tóra haladva a jeges tenger felé veszik utjukat, a nagy folyam folytatásának tekinthetők; azok valósággal annak földrajzi kiegészítései, melyek megfordított irányban egy tengerből a másikba veszik utjukat. Még akkor is, ha a Mississippit tulajdonképi medrének szűk határai közé visszaszorítni akarnék , lehetetlenné válnék Utah és Új-Mexico száraz emelt síkjait vagy a félig elöntött Új-Bretetongue pusztaságait a rengeteg nagyságú termékeny I Mississippi tartománynyal párhuzamba tenni, mert nem a felületet, ha- s nem főkép a területeknek az emberiség életére viszonylását kell tekintetbe venni, hogy a valódi geographiai fontosságot méltányolhassuk. És igy se Mackenzia se Kolumbia vagy az észak Vörös folyama a Mississippivel össze nem hasonlíthatók, sőt a Sz. Lőrincz maga is, daczára víztömege nagyságának, csak másodrangú helyet foglal el, s medre aránylag korlátozott, másrészről a canadai nagy tavak, melyek fölös vizét fölszedi, hosszú földtani korszakokon keresztül a Misssissippihez látszottak tartozni. Ezenkívül a Szent Lőrincz folyó e száraz földdel keresztbemenő irányt követ, vagyisnem egyéb mint Canadának, ere. Ha a vidékek arczának tanulmányozása Északamerika folyói közt a Mississippit emeli első helyre, úgy a víz útja irányának egyszerű vizsgálata szintén megerősíti e folyamnak gazdászati fontosságát. A föld ezen részében két központból sugárzanak szét a vizek, s haladnak esési törvényeiket követve,az ellenkező részen fekvő tengerek felé. Ezen kisugárzási központok egyike nagy hegységek közepett található föl, a másik a központi síkságok fokozatos és észrevétlen emelkedésében. A 44-ik szélességi fok alatt e sziklások közepett Columbia, Colorado, Missouri, Mississippi fő mellékfolyója egymástól kevés távolságban a földből felbugyogó forrásokból veszik eredetüket, kissé tovább délnek a Rio Grande veszi eredetét és a nagy sziklatömegek körül elszórt vízforrások sorozatát befejezi. A síkság folyóinak kisugárzási központja kissé a felső tavon túl nyugatnak fekszik, ezen félig elöntött vidéken, hol a Vöröstó, az Itasca, Leech és számos más édes vizű tavak találhatók, melyeket a legkisebb szinemelkedés a tengerbe ömlesztene s egy kisszerű sülyedés egy nagy beltengert varázsolna elő. Itt lelhetők fel a felső Mississippi, Sz. Lőrincz s az északi Vörös folyam forrásai, ezen utóbbi útját tavak és rest folyók hoszt lánczolatán Mackenziáig változó alakban folytatja egész a jegestengerig. A Mississippi tehát egyszerre két kisugárzási központból származva le, óriási kifejlődés által egyiket a másikkal összeköti. Lényegében tehát kettős folyamot képez, a Missouri által hegyi folyam, útjának felső részét tekintve pedig lapályi. Medenczéjében összekeverednek a continens minden vizei, azok, melyek a sziklás hegyekből az Alleghanyi és az északi tó vizéből erednek. Sokáig folyt a vita a fölött, de véleményünk szerint hibásan, vájjon a Missouri elnevezés nem illeti-e a nagy folyót. A kérdés eldöntésében, midőn a folyók osztályozása és eredetük valódi meghatározásáról van szó, nem a mértan dönt; folyásuknak hossza és vizeik mennyiségének fürkészete csak másodrendű dolog; itt mindenekelőtt a viz medenezéjének iránya, vízesésének általános hajlása és medrének minéműsége azon dolgok, miket fürkészése föladatául tűz ki a földrajzira. E fürkészetekből kitűnik, hogy az alsó Mississippi nem egyéb, mint a felső Mississippinek, nem pedig, mint sok hibásan taglalta, a Missourinak folytatása. E nagy folyó Itasca tótól kezdve egész a tengerig, medenczéjének mindig közepét foglalja el,s az Alleghany és sziklahegyek két egyenkezű lánczolata közt hömpölyög tova mindaddig, míg medenczéjének kanyarulatánál keresztbe a Missouri ereszkedik belé. Ezenkivül a Mississippi egész útjában ugyanegy jellemmel bír, az Itasca tótól egész a Banze-ig, mely több mint 5000 kilométernyi távolság, partvidéke mindenütt csodaszerüleg hasonló alakú, vidékének fenyves füvesei vagy rétjei, cyprus vagy fenyveserdei, maga a láthatár annyira legalább, mint azt a szélességi távot engedi, mindig ugyanaz marad, míg a Missouri sötét árnyas- folyása, hatalmas zuhatagai stb. e folyam útjának egészen sajátságos külön jelleget adnak. Földtanilag a Missouri nem egyéb, mint a Mississippi egyszerű mellékfolyója. A Mississippi folyamot Hernando de Soto fedezte föl, azon kalandos expeditio alatt, melyre az Eldorado királyság meghódítása és az ifjúság forrásának megszerzése végett vállalkozott, mely őrültséggel határos vakmerő vállalatban halálát találta. Hulláját társai azon folyó hullámaiba temeték, melynek partján ő a halhatlanság forrását föltalálni remélé. Ezen bátor seregből csak egyetlen egy ember maradt, ki Soto fölfedezéseiről és kémleteiről a mexicói alkirálynak a hírt megviheté, de a spanyol kormány féltékeny gonddal tarta magának fönn az új folyóróli tudomását, és oly jól el is tudta titkolni annak létezését a többi népek előtt, mikép a franczia Marquittenek maradt fönn, annak valódi, a többi népek számárai fölfedezése. Ezen utazó, ama kor azon földrajzi térfogalmától, miszerint a folyók nem egyebek mint egy és más tenger közti közlekedési utak, félre vezettetvén, az Indiákra vezető utat hitte föltaláltnak benne és igy magát e folyam kényének engedve át Goa vagy Calcutta közelébe vélt eljutni. Későbben Cavelier de la Salle fölfedezé Mississippi torkolatát és XIV. Lajos ezen, koronájához szerzett új tartomány megtelepítéséhez segélyezéssel járult. Azonban Salle, ki Francziaországba érkezett jelenteni fölfedezését, nem lehetett szerencsés a Mississippi torkolatait újra föllelni és Texas környékén hajótörést szenvedése után, hűtlen társai által meggyilkoltatott. A nagy folyónak Colbert által adott neve, valamint később Chateaubriand által adott Meschacébé (folyók atyja) nem maradtak meg; valódi neve : Misei- Sepe, mely az Algonquinok nyelvén nagy folyót jelent. Más indusok C i c u a g a-nak is nevezték. 1832 óta Schoolcraftnek köszönjük annak tudását, hogy a Mississippi forrása Itasca tó, melyet a canadai utazók Biche név alatt inkább ismernek. E tó azon könnyed hullámzatos vidéken fekszik, melyen a jeges óceán, az atlanti tenger és a mexikói öböl közti vizek elválása történik. Emelkedése a tenger tükre fölött mintegy 520 métrenyi, s az öblöt 5085 kilométrenyi távol megfutása után éri el 5 kilométrenkint egy decimétrenyi közép vízeséssel. A patak, mely később a nagy Mississippi folyam lesz, eredeténél alig bir 4 métrenyi szélességgel, de kevéssel ezután a Leech vagy pióczás tó vizét felvévén, elkezdi felölteni valódi jellemét. Folyásának első részében nedves réteken halad keresztül, melyeket vad rizs, gyékény s sásliliom borít, a melyek közt a vízi madarak számtalan serege talál menedéket. Alább a ragadó Peckagama rohamaitól Sz. Antal zuhanatáig a folyó óriási szil-, éger-, nyír- s tölgyerdőkön hömpölyög keresztül, s ha a hőmérséklet a különbséget nem mutatná, az ember Louisianában képzelné magát, oly nagy még 4000 kilométrenyi távolban a folyam parti vidékének egyformasága amazéval; ez az egyetlen hely, ahol még a bivaly található, noha néhány év alatt innen is kipusztult, s kivadásztatva mesévé válik, mint az indiai ökrök őse, a hatalmas matodon. (Folytatása következik.) a XVII dik századig Er. titán, szakadatlanul nevezetes irodalmi munkák orgánuma volt, s e szerint az irodalom, három ezredéven át a nyelv minden fejlődését, és a formák minden átmenetét híven tükrözé. Mi a rokon nyelvektől nem várhatjuk azt, amit az indgermánok a szanszkritban kaptak ; a rokon nyelvek hatása a mi nyelvünk fejlődésére csak fölöttébb korlátolt, alárendelt lehet. Örömmel fogadjuk, amit az összehasonlító nyelvtanulmány jót és alapost adni fog, de semmiképen se rendezhetjük alája nyelvészkedésünket. Tehát csak folytassák és karolják föl nyelvészeteink a családosítás művét addig is, míg az altáji nyelvek öszszes rokonszavait összegyűjtve bírnák, és e nyelvanyagot kellőleg meg is bírálni képesek volnának, amihez nem csupán tanulmány és akarat szükséges, hanem sok egyéb is, mit nem a nyelvész, hanem a nyelvek kell hogy adjanak, s mit hogy azok adhassanak, történelmi lehetetlenség. Pestvárosi meteorológia és egésségügy. (A f. é. juvis-havi hivatalos főorvosi jelentésbő1.Vége.) A gyógykezelés alá került és alább kimutatandó betegek összegét tekintetbe véve, szenvedett minden 1000 beteg közöl általában : 166 bujakórban, 141 gyomor- és bélhurutban, 111 lobos bántalmakban, ezek közt 8.660 a tüdőlobban, 56 csúz- és köszvényes bántalmakban és szülési lobban, 51 vérhasban, 32 tüdőhurutban, 26 tüzdögümőkórban, 26 görvélykórban, 20 hagymázban, 19 váltólázban, 9 hökhurutban, 8 vízkórban, 3 himlőben,, stb. A kórmozgalmi viszonyok egyes gyógyintézetekben következőkép oszlottak fel: Főösszeg .... — — 2892 — — — Ezen intézetekben tehát e hóban 222 beteggel több került orvoslás alá, mint júliusban. A szegénybetegek gyakorlatában 100 beteg közül volt 17 férfi, 37 nő és 46 gyermek; a polgári Rókus-kórházban 47 férfi és 53 nő. A kórházakban általában a gyógyultak a megbetegedettekhez 47.34, a meghaltak 6,75, a gyógykezelés alatt maradtak 45.8 százalékban viszonyultak. E hó lefolyása alatt úgymint a legközelebb múlt hóban észlelt betegségek a gyógykezelés alatt levő betegek egyetemes összegéhez a következő százalékban viszonyultak, és pedig : Az agyi betegségek . . . júniusban 1960júliusban 283 % Agygerinczi és idegi . .n 2.19» 2-57 n Érzék-szervi......................n 3-03 ff 3-28 n Légzés-szervi......................n 12-96n 11-66 nSzív, edény és mirigy. . .10*92 n loo n Emésztés-szervi és mellékképleti „ 22.15n 24-89 n Húgy-szervi......................9 0-38 fi 6-15 n Ivarszervi . . .'. .n 14-43» 15-90 » Bőr és sejtszöveti . . .n 16-33 n 16.93 » Csont, ízület és izom i . .» 3-, ff 3-46 » Általános ... . . . ff 19.00 ff 15-69 n Külbántalmak .... r2-82 ff 2-341 n A meghaltak száma (a kórháziakat nem számítva) 391, tehát 32-el kevesebb, mint a múlt hóban, s p. 193 férfi, 198 nőnemű volt. Orvosi ápolást keresett 270, a nélkül volt 121, halva született 19. — Életidőre nézve meghalt egy éven alul 210, 1—10 évig 73, 10—20-ig 12, 20-tól 30-ig 12, 30—40-ig 25, 40—50 ig 16, 50—60-ig 14, 60—70 évig 9, 70—80-ig 15, 80 éven fölül 5. A kóralakot tekintve : 87 görcsben, 78 gümőkórban, — ezek közöl volt 31 tüdőgümőkóron, 16 lábban, 7 hányszékelésben, 10 szélhüdésben, 4 hagymázban, 13 vízkórban, 13 agykórban, 34 hasmenésben, 17 vérhasban, 16 született gyöngeségben, stb. Orvos-rendőrségi s törvényszéki bonczolat 10 történt. A hasznos házi állatoknál emésztési és az agy lobos bántalmai, egynéhány esetben lépfene észleltetek. A betegek száma A gyógykezelés helye és módja múlt hóról maradt Gzapororodott összesen ír goóg v.lt Nés, avult meghalt gyógykezelés alatt maradt A szegénybetegek gyakorlatában— 559 1332— — A polgári sz. Rókus kórházban . 393 952437 68 447 ...........■fekvő . 25 31 56 34 22 A gyermekkórházban 411 Az izraelita kórházban . . . 19 40 59 385 16 A városi szegényápoló intézetben 38 44 82 355 42 Az intézetekben orvosolt fekvőbetegek összege .... 475 674 1149544 78 527 Ligiyabb kaiposta. London, aug. 27. (Vegyes hírek.) A királynő tegnapelőtt fogadá Konstantin néget, ki ebédre is megmaradt, melyen többek közt I. Palmerston s viscount Sidney is jelen voltak. — A parlament által javaslatba hozott bizottmány tagjai közé, melynek az ország létező a még életbelépte-