Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-01 / 209. szám
tendő védeszközeire, a fennálló s még állítandó várművekre vonatkozólag véleményt kellene adnia, a királynő rendelete által még a következők neveztettek ki: sir Harry David Irnes és Duncan Alexander Gameron, mindkettő vezérőrnagy a kir. hadseregben ; sir Frederik Abbott , vezérnagy az indiai seregben; George Elliot real-admirál; sir Astley, Cooper Key flottakapitány; John Henry Lefroy alezredes a tüzérségnél, s a várügy ismerete miatt általánosan becsült James Fergusson. — Több lap, mint a „Daily News“, „Advertiser“ stb. egy P. A. T. aláírással ellátott felhívást hoznak a Cityből pénzgyűjtés végett, hogy a toscanai és romagnai önkénytesek számára jelentékeny számú legjobb vontcsövű puskákat lehessen vásárolni. Az aláíró 100 font str. el áll az élére. — Felix Pyat az „Advert.“ben egy nyilatkozatot közöl a forradalmi „commune“ nevében, mely szerint az amnestia csak a coup d’état befejezése, csak a jog elvének adott coup de grace. A „commune“ még nem amnestiálhatja III. Napóleont stb. Paris, aug. 27. (A porosz politika.) A félhivatalos „Patrie“ folyvást Németországgal foglalkozik. A góthai pártnak reformizgatásai adnak neki erre alkalmat, szemére hányván a berlini kabinetnek „kétértelmű, határozatlan politikáját.“ „Vájjon lehetséges-e, úgymond, hogy egy kormány, mely annyi gyöngeséget, következetlenséget és önzést tanúsított, e perczben Németország vezetését átvegye ? Gondolhat-e Németország arra, hogy ily politika szerzőire a maga sorsát bízza? Németország egységének, ismételjük, a bécsi kabinet főellene. Azon hatalom, mely ezen egységet megalapítani akarná, kénytelen volna magát Austriával élethalál-harczra elszánni. 1850-ben Poroszország a döntőperemben hagyá el szövetségeseit — ma ugyanez történnék. Ma úgy mint tiz év előtt a porosz politika gyöngesége és határozatlansága újra gyümölcstelenné tenné a másodrangu államok által hozott függetlenségi áldozatot s még egyszer freghiusítná az egységábrándozók terveit.“ Berlin, aug. 28. (Egy orosz jegyzék: Sándor császár.) Itteni politikai körökben egy legújabban ide érkezett orosz sürgönyről beszélnek, mely az olasz kérdéssel foglalkoznék. Annak tartalmát illetőleg azt állítják, mikép a sz.pétervári cabinet, szintúgy mint a britt cabinet, sokat tart arra, hogy Olaszország újraszervezése tárgyában Poroszországgal közelebbi egyetértésre jusson. Továbbá Miszerint ama nézetek, melyek orosz részről ezen kérdést illetőleg kifejtetnek, Russell lordnak Berlinbe érkezett legutóbbi nyilatkozataival némi öszhangzásban lennének. Valamint Angol- ügy Oroszország is, úgy látszik, folyvást nagy buzgalommal dolgozik egy európai congressus létrejövetelén az olasz viszonyok szabályzása végett, s az újabb sürgönyt is hihetőleg nem helytelenül tekintik oly czélból ismételt kísérletnek, hogy a kilátásba helyzett congressus tárgyában Poroszország a két említett állam által táplált szándékok támogatására hivassék. — Biztos hírek szerint az orosz császár ocz. 10—11-én Varsóba érkezendik s ott hadgyakorlatokat tartandó t. i. septemberben birodalmának középső tartományaiba teend utazást s erre a főváros felé visszaüt aztában a lengyel királyság fővárosát is meglátogatandja. Eisenach, aug. 26. (A szövetségi reform tárgyábani nyilatkozat.) A f. hó 14-én itt közmegjegyzéssel készített nyilatkozat szövege így hangzik : „Európa s Németország jelen veszélyes helyzete s annak szüksége, hogy a politikai pártkövetelések a német egyesülés közös nagy feladatának alája rendeltessenek, számos oly férfiakat, kik részint a demokrata, részint az alkotmányos párthoz tartoznak, különböző német tartományokból összehoztak, hogy egymás közt egy egységes német alkotmány s az ezen czél elérésére megkivántató közös működés iránt tanácskozzanak. Ők a f. évi jul. 17-i eisenachi s ájul. 19-i hannoveri nyilatkozatokhoz csatlakozva , következő pontok iránt egyeztek meg egymás közt: 1) A jelen politikai világhelyzetben nagy veszélyeket látunk német honunk függetlenségére nézve, melyek az Austria és Francziaország közt kötött béke által inkább növeltettek, semmint kevesbet tettek volna. 2) Ezen veszélyek végső oka Németország hiányos összszerkezetében fekszik, és azok csupán ezen szerkezet gyors megváltoztatása által háríttathatnak el. 3) Ezen czélból szükséges, hogy a német szövetséggyűlés Németországnak egy szilárd, erős , állandó központi kormánya által váltassák föl, és hogy egy német nemzeti gyűlés hvtassék össze. 4) A jelen viszonyok közt az ezen czél eléréséve a leghatályosabb lépések csupán Poroszországtól eredhetnek; azért oda kell hatni, hogy Poroszország vegye át annak kezdeményezését. 5) Ha Németország a legközelebbi időben kivülről ismét fenyegetve lenne, a német központi kormány végleges megalakulásáig, a német haderők vezetése és Németországnak a külföld irányábani diplomatiai képviselése Poroszországra ruházandó. 6) Minden németnek kötelessége, a porosz kormányt, ameddig annak törekvései onnan indulnak ki, hogy a porosz állam föladatai Németország szükséges s föladataival lényegesen megegyezzenek, s a meddig az működését Németország erős s szabad összalkotmányának behozatalára irányozza, egész erejével támogatni. 7) Minden német hazafitól, — már akár a demokrata, akár az alkotmányos párthoz tartozzék — megvárjuk, hogy a nemzeti függetlenséget s egységet magasabbra helyezzék, mint a párt követeléseit, s hogy Németország erőteljes szerkezetének elérése végett, egyetértéssel s kitartással közreműködjenek.“ Turin, aug. 25. (Piemonti tervek.) Érdekkel bír az „A. A. Z.“ levelezőjének következő tudósítása : „Ratazzi elég eszélyes most még piemonti ezredeket Florenzbe nem küldeni, bárha hiteles helyről állítják, hogy a piemonti hajóraj, mely az adriai tengerről visszatért, jelenleg a livornói kikötőben horgonyoz, valamint azt is, hogy két hadosztály parancsot kapott a modenai határon felállni. Több oldalról lehet újabb időben ismét harczias jeleket látni, igy p. az arzenálban szakadatlanul folytatják a munkálatokat, halmozzák a készleteket stb. De én erre nézve határozott tudósítást adhatok. Ismeretes a válasz, melyet Victor Emanuel az aranyérmet átnyújtó küldöttségnek adott. A király egész nyíltan beszélt egy negyedik fölkelésről (quarta riscossa) Austria ellen, hogy ez folytonos gondolata, hogy Olaszország számolhatóá, s ő, mielőtt meghalna, Olaszországot bizonyosan szabadon fogja látni. Miután a király szavait egy gyorsíró jegyző, megparancsoló , hogy rövid beszédje kinyomatás előtt Batazzival közöltessék. Ez megtevő javításait, s a beszéd megjelent fenyegető hang nélkül, de a gondolat él benne és gyújt.“ (A vaskorona.) A veronai helyhatóságnak egy, Victor Emanuel királyhoz intézett fölirata azon reményt fejezi ki, miszerint az ő oltalma által sikerülni fog a vaskoronának, melyet az austriaiak a bábom előtt Veronába vittek, az ottani székestemplom számárai viszaadatása. (A Mincio-vonal, Garibaldi Pármában; a király emlékoszlopa; az Opinione.) Turinban a Mincio-vonal erődítését szemügyre vették. Mérnök tisztek vannak most a helyszínen, hogy ezen terv kivitelének módját tanulmányozzák. Ezen tisztek közt van Menabrea kapitány, ki már a háború elején a Dora-Baltea-vonal erődítésekor említve volt. Jellemző bizonyára azon körülmény, hogy majdnem az egész franczia tüzérség még folyvást a Mont-Cenis-n innen van. Azon önkénytesek, kik magukat a piemonti seregbe besoroztaták, s kiket már elkezdtek haza küldeni, rendelvény utján újólag föl vannak hatalmazva, tovább is szolgálatban maradni. — Garibaldi, midőn Pármában volt, a nép részéről számos ovatióknak volt tárgya, sőt mondhatni a nép lelkesedése valódi fanatismussá fokozódott föl; a nemzetőrök s volt önkénytesek kifogták lovait s maguk vonták kocsiját lakásáig, hol a nép ujjongása kénytele őt többször az erkélyen megjelenni s Garibaldi megragadta az alkalmat annak kijelentésére, mikép a kiabálással s éljen ujjongatással még soha semmit sem végeztek, hogy jobban szerette volna, ha itt olasz katonákat talál, virágfüzérek és bokréták keltett, melyekért egyébiránt köszönetet mond. — Turin városa községtanácsa a királynak emlékoszlopot szándékozik állítani. — Az „Opinione“ határozottan megczáfolja azt, ami a Lombardiát illető kérdés szabályozásáról mondva volt, s ezen lap állítja, hogy ekkorig az értekezlet semmi határozatot sem hozott, bárha az alkudozások egy kevéssé előhaladtak. Mi a közép-olasz államok kérdését illeti, a piemonti lap nem engedi meg, hogy ez közvetlen Páris és Bécs közt döntethetik el. Azt hiszi, hogy ezen nehézség csak egy európai congressuson intéztethetik el, melynek összehívása szerinte kevesebb nehézséggel találkoznék mint az előtt s mely mellett mint mondja, már a nagyhatalmak többsége nyilatkozott. Florente, aug. 25-(Baldasseroni nyilatkozata.) Baldasseroni, hajdani ministerelnök Lipót nagyherczeg kormánya alatt az itt megjelenő „Nazione“ szerkesztőségéhez egy iratot intézett, melyben kijelenti, hogy az országban ápr. 27-ke óta történt eseményekben semmi részt sem vett, s hogy éltének hátralevő részében is távol szándékozik magát tartani a politikától. (Memorandum: a bolognai választások.) A franczia lapok elég b ■ taglalatát hozzák azon toscanai emlékiratnak, melyet már tegnap említünk. Ezen okmány az európai kabinetekhez lévén intézve, kijelenti, mikép Olaszország, sajnálván a béke megköt,tetését, az által érzi magát megnyugtatva, hogy a francziák császárjának nagylelkű politikájára számított. A toscanai nemz.gyűlés jogát b) A nemesebb gyümölcsfajokat megismertetni, s különösen azoknak terjesztésére módot és alkalmat nyújtani. c) A gyümölcstermesztésre kedvet ébreszteni és táplálni, s oda hatni, hogy mások szorgalma által gondosan ápolt fák és ültetmények megkíméltessenek. d) A gyümölcstermesztés általánosításával a közönségre nézve hasznot eredményeztetni, szükségben pedig enyhítő táplát szolgáltatni. Ezen czélok elérésére a társulat gyümölcskiállításokat rendez őszönként Miskolczon; a tagok a birtokukban levő nemes fajokat egymással megismertetik, s a bel- és külföldi nemes fajok, az igénylő tag kívánatéra, vagy ha társulatilag kivántatnék, a társulat költségén meghozattatnak. A társulat pénzereje növekedésével példányiskola fog felállíttatni. A társulat alapító tagja egyelőre minden önállása feddhetetlen életű egyén Borsod megye területén, ki a társulat sajátjává válandó „Ditrichs Obstkunde, és Obstkabinet“ czimű munkáknak megszerzésében és járatásában, — mi ezen társulat alakításának eszméjét életbe léptette — aláírás és befizetés útján részvényes. Ezeken fölül tag lehet Borsod megye területén minden önállásu és feddhetetlen életű egyén, a társulati igazgatónál eleve leendő jelentés, beiratás, és 1858. jan. 1-jő napjától számítandó 1 ft 30 kr pengő pénzbeli évi tagdíjnak, — mely azonban a körülményekhez képest gyülésileg általános szótöbbséggel hozandó határozat által feljebb emeltethetik, vagy lejebb szállíttathatik — előleges befizetése mellett. Az év bármely részén lépjen is valaki a társulatba, azon egész évi tagdíjat befizetni köteles. Az alapító s a többi rendes tag között semmi különbség sem lesz. A társulat mindenik alapító tagjának a fennemlített munkákra tett előfizetése egy évi tagdíjba számíttatik, azontúl ki tovább is akar maradni, a rendes évi tagdijt befizetni tartozik. gyakorló, midőn a hgségnek Piemonthoz csatlakozása iránt óhajtását kifejezte. A régi nhg i dynastia helyreállítása lehetetlenné vált, Féridinand nhg programmja nem tekinthető megnyugtatónak. Ezen helyzetben, úgymond az emlékirat, Toscana óhajait nem lehet visszavetni, , anélkül hogy a legsajnálatosb következmények ne idéztetnének elő. Italia érzelmeinek engedményeket kell tenni. Végül az emlékirat élénk háláját fejezi ki a nagyhatalmak iránt, mindnyájan tiltakozván a fegyveres beavatkozás lehetősége ellen. — Romagnában a választásoknak e napokban kelle végbe menni. Ez alkalommal az ideiglenes kormány belügyministere, Montanari az intendánsok, alintendánsok és helyhatósági bizottmányokhoz egy köriratot bocsájtott, melyben fölhívja a népséget, szavazzon egyetértéssel és bizalommal, épen úgy, mint ezt a toscanaiak és modenaiak tevék, s úgy mint ezt csakhamar Parma és Piacenza lakói teendik.„Szavazzunk,teszi hozzá, s szavazatunkat bízzák III. Napoleon nagylelkű pártfogására, ki nem feledheti, hogy trónja szintén az általános szavazaton alapszik; Anglia rokonszenvére, mely az egyéni jog s polgári szabadság hazája; Európa igazságosságára, mely ezentúl elismerendő, hogy Olaszországnak joga van a szabad és független nemzetek asztalánál helyet foglalni.“ Róma, aug. 23. (A sz. atya egéssége; Antonelli bibornok fürdőben; az ellenségeskedések megkezdése.) Egy millió alattvalónak makacs kívánsága uralmától megválni a sz. atyát főleg a még két év előtt a Romagnában tett valódi diadalútjának emléke mellett igen nagyon lesújtotta. Utólsó időben jobban mint szokta, panaszrá egyesek úgy mint a tömegnek hálátlanságát. Ily kedélymozgalmak folytán már két nap óta betegeskedés lepte meg. Lábai anynyira megdagadtak, hogy ez idő alatt csak ülni vagy feküdni birt. — Antonelli bibornok látogatásra készült Nápolyba, hogy míg az évszak megengedi, az ischiai tengeri fürdőt használhassa. De ez utazásnak csak azon esetre kellene bekövetkezni, ha a jelen nehéz bonyodalmak teljes visszalépését előidézendették. Ez azonban mindig bizonyosabbá kezd válni, habár még kissé elhalad is. — Ma egy jelentékeny fegyverszállítmány ment egy carabinieri osztálylyal Pesaróba, honnan az ellenségeskedések Bologna ellen kezdetüket vennék; azok közt volt 1400 puska a pápai fegyvertárból. Halkulta, jul. 18. (Indiai tudósítások.) Mint a „Times“ levelezője Kalkuttából, júl. 18-ról írja, már ötezer európai vette ki elbocsátási levelét, s még a hegyi vidékekről, Bombay-, vagy Madrasból nem érkeztek tudósítások. Azt várják, hogy még 4000-en követendik a többiek példáját, s a hajdani társulat seregét most már feloszlatottnak lehet tekinteni. Ezen emberek nyíltan kimondják, hogy az Indiából kiszabadulászai kilátásnak rájuk nézve ellenállhatom csábereje van, így p. o. a 2-ik puskás-ezred épen nem vett részt a mozgalomban, se semminemű követelést nem formált; azonban azon perczben, midőn a rendelet megjelent, az ezrednek 450 főből álló felerésze kikérte elbocsátását. Az altisztek szintoly számosan távoznak el, mint a közkatonák. Némelyek újabb toborzást, mások az admiralitás félpénzét remélik. Sokan azt mondják, hogy az európai háború bizonyos, azonban a nagy többséget egyszerűen a változatosság vágya s az Indiábani életnek ama mély megutálása hajtja el, mely rettentő veszélylyé növekszik, a kir. sereg tisztjeit egész csapatokban űzi haza , a katonákat is elűzné, ha elmehetnének. Még a sánczások (a sappenz-ök) is elmennek ; noha igen magas zsoldot húznak, szinte minden alárendelt alkalmazás egyedárusságával bírnak s nem csak tényleg, hanem még aránylag is jobb dolguk van a legkedvezőbb helyzetű angol kézműveseknél is. A kormány szerencséjére a szállítási bér csekély, úgy hogy az egyegy emberre 17 font azért bérelt ki szállítóhajókat. Mindemellett a katonák hazaszállítása s helyükbe másoknak toborzása, begyakorlása s elküldése nem kevesebb mint 500,000 font st.be kerülend. A makacskodó 40 ember egytől egyig szabadságba helyeztetett. Valóban, miután a kormány a többieknek elbocsáttatásukhözi jogát elismerő, alig büntethetett meg oly egyéneket, kik — amint ez most némileg be van vallva — jogtalanul zárattak be. Táviratok Páris, aug. 29. Turin hó 1, f. hó 28-ról kelt tudósítások szerint, Romagnában a választások már megtörténtek. Ama küldöttség, melynek a Toskána csatlakozása iránti óhajtást kell meghoznia, Florenczet 28-a hagyta el. Tarinból parancsok adattak ki, hogy az a piemonti földön nagy ünnepélyességgel fogadtassék. — Modenából 29-ről jelentik . A forradalmi nemzeti gyűlésnek egy küldöttsége, mely Mamesi parancsnok, Fontanelli marquiss Ancini grófból áll, ma különös küldetéssel Párisba utazott. — Aug. 30. A „Constitutionnel“ azt állítja, mikép Francziaország óhajtja ugyan a herczegségekbeni restauratiót, azonban erőszak alkalmazása nélkül. Páris, aug. 30. A „Constitutionnel“ egy czikket hoz a herczegségek helyzetéről. E szerint Francziaország azoknak azon tanácsot adja, hogy saját törvényes fejedelmeiket ismét vegyék föl, a nélkül azonban, hogy ezen tanácsot erőszak alkalmazása által kellene támogatni. Gazdaság, ipar , kereskedelem A miskolczvidéki gyümölcsészeti társulat alapszabályainak főbb pontjai a következők: A társulat működése Borsod megye közigazgatásilag megállapított területére terjed ki, ügyvitelének középpontja Miskolcz. A társulat czélja következőkben foglaltatik: a) Miskolcson és Borsodmegye területén a gyümölcsészet iránt hanyatlott buzgalmat föléleszteni, s a gyümölcstermesztést mentül szélesebb kiterjedésben előmozdítani. Tiszteletbeli tagok is választatnak s pedig nemcsak borsodmegyeiek, hanem egész Magyarországból, a gyümölcsészetben érdemes emberek. P. N. Temesvár, aug. 27. A szalmájában szép búza nagyon fösvényül eresztett. A szép kalászok üresek, a benne maradt szemek összezsugorodottak. Legjobb volt a termés Szánád, Becse és Perjámos vidékén — ahol a súly 86 fontra is fölment, a mi a mennyiséget, illeti 8—9 mérőt számíthatni egy-egy holdra. De Temesvár és Becskerek vidékén legfeljebb 6—7 mérőt számíthatni holdjára, s igen sok helyen csak 80—82 fontost. Ezért keveset hoznak a piaczra. Még a szegényebb földmives sem akarja a mostani áron elvesztegetni gabonáját. A fogyasztók a búza köblét 5—6 frtjával fizetik. — A rozs is megcsalta a reményeket ; keveset hoznak belőle a piaczra s köblét 3 frt 60 krjával fizetik. Csupán az árpa és zabtermés volt kitűnő, különösen az utóbbi, melynek köble 2 frt. A tengeri sokat szenvedett most a sok eső, majd a nagy hőség s majd az áradások miatt. Arkeret a bécsi börzén aug. 31 30. 5% austr. értékb. . 5% nemzeti kölcsön . 31 30. 69.75 Pesti lánczhid . 31 80. 285 78.85 78.90 Északi vasút Áramvasut 182.60 5% metalliques 74.74.20— 260.50— 65.75 Nyugati vasút .— 142.75 5% magy. földe köt. . —ÉB 72.75 Lombardi „ . ■ . . r-,rJ—i ^ 120.-1834-ki állampapírok . |k—r 296 Tiszai „ .B , 1105.— 1839-ki ' . . . —.—117.50 Keleti „ . . . -i-— 1854-ki „ 4%-es .—IS109.—Amsterdam 860 holl. f.,_ 99.50 Comoi „ —.— 15 — Augsburg 100 f. é. d. , 100.50100.50 Hitelsorsjegy —.— 95.75 Frankfurt 100 f. d. é. . -- M 100.50 400 Dunagőzh. soraj. . 102.50 Hamburg 100 m. h.. —.--88.25 Hg Eszterházy „ 40 ftos 83.— London 10 ft sz. 117.35 117.— Hg Salm „ 40 ftos —- —40.—Milano 100 f. a. é — .--—-Hg Pálffy „ 40 ftos 38.50 Páris 100 frank . . — 46.80 Hg Clary „ 40 ftos— 36.75 Bukarest oláh piasz. . —.— --.-Gr. St. Genois „ 40 ftos —.— 36.25 Konstantin. 100 tör. p. —.— Hg Windischgr.„20 ftos —.— 24.50 Cs. koronás . —.-sr 16.08 thr. Waldstein „20 ftos—1—25.50 Cs. arany . 5.54 5.52 Nemzeti bank . . .898 —900 Napoleont — 19.39 Hitelintéz. 100 f. a. é. .212.30 213.80 Souverainsd’or .— 16.80 Alsó-aust. escomp.-bank . ■ 554.— Friedrersd’or . . . —19.90 Dunagőzhajózás -1 478 Angol sovereigns .— 11.70 Loyd . . . . -260.Orosz császári . 957 Színházi előadások, sept. 1. Nemzeti szinház. „Hűség hűtlenségből.“ Dráma 4 felv. Pestvárosi szinház. „Die Nachtwandlerin.“ Oper in 3 Aufzügen. (Benefite und letzte Gastrolle der Frl. Jenny Brenner.) Megérkeztek aug. 29. Angol királyné szálloda. Schmerold M. fldb. Passau, Schmidt Dán. mag. Passau. Herbert K. titkár München. Gömöry Ján vash.ig. Csetnek. Margitay Gáb. mérn. N. Várad. Fogaraasi F. ker. Boca. Möring Kár. gyáros Bécs. Banhager Istv. ker. Vukovár. Oswald K. ker. Temesvár. Schrader Gyula ker. Nimburg. Picko Ján. ker. utazó Prága. Plank Ján. borker. Győr. Szűts Teréz Ildrné Beregszász. Slebo Eliza ker. neje Újvidék Németh Alb. földbirtokos P. Szász. István fhg. Schuller Ján. cs. k. isk tanácsos Becs. Köllhäuser Ág. cs. k. hadn Erdély. Hohenloherg cs. k. ezredes Erdély. Pollak J. ker. Miskolcz. Petscherich Dömeter Belgrád. Szuppiny Sarolta fldb. Szolnok. Spitzer Józs. ker. Illává. Nádor. Losonczy L. fldb. Gyurcsák F. hiv. N.-Várad. Haas F. ker. Arad. Drucka F. ker. Baja. Pourka G. mag. Bukarest. Kovách L. fldb. P.-Györk. Irro Sam. arad. tiszt Vacs. Müller L. fldb. N. Káta. Zmeskal Zs fldb. Losoncz. Pellet L. pleb N.-Károly- Stenszel F. leik. Bécs. Domanovszky D. hiv. Komlóc. Farkas K. leik. Orosháza. Havier D. pleb. Szarvas. Szontagh Pál fldb. Nógrád. Sárkány Józs. ügyv. Gödöllö. Ferenczy L. jószágfelügy. Jásztelek. Fáy L. fldb. Gomba. Kovács Zs. ügyv. K.Szt -Miklós. Tigris. Bolics Imre leik. Kalocsa. Robrecht Luiza mag. Laa. Popper D. ker. küvő Kollin. Guthard V. ker. Veszprém. Magyar kir. Jacopovics S. ügyv. Bukarest. Szeszler Adolf épít. Galgócz. Portraischek J. B. ker Laibach. Klein H. mag. hiv. Győr. Kakujay Mih. ügyv. Bécs. Mesko Ant. ker. Kolozsvár. Kiefer Gottfr. czipészm. Lande Ján. kalapos Szeged Guosch Laj. polgárm. Komárom. Früth Mózes ker. Temesvár. Europa. Pollák Mór nagyker. Bécs. Koes H. mérn. Bécs. Stein Ford. ker. Bécs. Schreiber Mór borker. Bécs. Lamó Miki. jószágig. Modos Lamó P. L. ker. Brassó. Krausevics Alfons ker. Pancsova. Straucr Alb. gyárbirt. Bécs. Souter Fr. cs. k. örn. Varsány. Tarnavidéki cs. k. kapit. Szeben. Vadászkor. Escher Pál Pettau. Warhanek Kar. ker. Bécs. Fried Salz ker. Alba. Szinyey L. fldb. Bécs. Zsembery László fldb. Romhány. Zsembery Imre fldb. Romhány. Páris. Raschreg Jmag. Debreczen. Glasner Ad. ker. Rosenberg. Spitz Márk. ker. Poruba. Hersch D. bérlő Kolozsvár. Kuffler B. ker. Rotenberg. So Laobor Ant. ker Znaim. Corini Jén. ügyv. Znaim. Ungerleider Ján. orvos Ujfejértó. Haasz D. ker. neje Rózsahegy. Felelős szerkesztő : NÁSDASKAY LAJOS. * Meteorologiai észleletek Budán. Aug. 20. ul ® | 3 * ' 1 2 "32 | A 1h S Jkt 1 S6 IS i 20h • I | 3 j r 3 fi 0 p ►»· fi 1 3 & ti1 4 | | j (B *0»■T3 20a©If if © ® 1 i o m > i cg £ JA Q "© «0 £ ■« A > 8á ft' 6 ó. r. 333.73 +18.4 7.56 82 | 6 | K„ í K 2 6 d. 333.34 +22.8 8.40 66 14 K0 ■ÉK— 10 ó. e. 333.15 +19.8 7.59 74 • § \ EKo‘ KD 2.'"88 Köz 333.41 +20.3 7.85 74 |— —| ! —— A légozon tartalma 0—10. reg. 3 ó. 6 este 10 ó. 0 2 Danszfiakás aug. 31. öntve 6' 11“ 6“' 0 fölött