Budapesti Hírlap, 1859. szeptember (209-233. szám)
1859-09-14 / 219. szám
ség szükségének tekintetéből, általában nem épen bevittek vámok fölemelése hihetőleg inkább pénzügyi tekintetekbe történnék, melyek azonban a török birodalom sajátképi gazdászai viszonyait fontolóra véve, alárendelt neműeknek látszanak. A szinte mindenütt tenger által környezeti tartomány jelenleg minden nemzetek hajóit látogatásra hívja föl, s ezek annál örömestebb jönek ide,mivel a csekély beviteli vámok mellett az európai iparczikkeket könnyen eladhatják. Ez arra indítja őket, hogy annál örömestebb vegyenek föl ismét vissza fuvarokat, melyek természetesen belföldi termékekből állanak. Ekkor a vámfölemelés által hihetőleg csökkenne a török kikötők látogatásávai kedv s a nyers termékek kelendősége csorbulást szenvedne. Ezen nézet — mint hallatszik — a bizottmány keblében élénk védőkre talált. — Szaff e bey ezredes, ki eddig az oktatásügyi ministeriumhoz volt beosztva, ám kiszemelve a végett hogy a portát a montenegrói határkiigazítási bizottmánynál képviselje. Még csak az angol biztos megérkezését várják, minek megtörténtével az ülések haladéktalanul meg fognak kezdetni. Táviratok: London, sept. 12. A hivatalos távirat, a Peiho folyamnál Chinában történt esemény tárgyában, igy hangzik : Aden, aug. 29. Hope admiral a Peiho melletti tűztelep ellen intézett roham alkalmával 3 hajót s 464 holtat és sebesültet vesztett; a francziák vesztesége 14 emberre megy. A meghatalmazottak visszatértek Kantonba. London, sept. 12. Persigny Palmerston lord meglátogatása végett elutazott. — A „Levi itban“-on expo so történt 4 sütő megöletett; a hajó főrészei — úgy látszik — sértetlenül maradtak. Parma, sept. 11. A nemzeti gyűlés a Bourbon-ház letételét s egy Napóleon császárhoz intézendő hálafeliratot szavazott meg. A Piemonthozi csatlakozásra vonatkozó indítvány tekintetbe vétetett, valamint azon indítvány is, mely szerint emlékszobor állíttatnék föl az olasz egységnek 1848 óta elesett előmozdítói tiszteletére. Triest, sept. 12. Itteni lapok jelentik, hogy a poai hajógyárakban legközelebb 3 propeller-fregát s 12 nagyobb ágyúnaszád fog építtetni. New-York, aug. 30. Kansasban zavarok ütöttek ki. A Nicaragua szerződéseí szerint meg fog erősíttetni. Gazdaság, ipar s kereskedelem. Szózat az Érmellék bortermelő közönségéhez. Az érmelléki borkereskedő társulat alakitó, választmánya örömmel győződött meg az elenyészett 1858-ik május 30-án Diószegen tartott verseny borkiállitás alkalmával arról, hogy a midőn a borkiállítással a közfigyelmet akarta fölébreszteni, a bortermelő közönség tetszését is megnyerte. Azon buzgó részvét, mely a kiállításban nyilvánult, jutalom egyrészt a választmány addigi működéséért, egyszersmind ösztönül szolgált egy ismét rendezendő kiállítás eszközlésére is. Most, midőn a felsőbb helyről megrendelt felhívás mellett, az érmelléki borkereskedő táránati gyűlés összehívásáról, mint megbízatásunkból folyó fáradságunk eredményéről,szívbeli örömmel értesítjük megbízóinkat, a már első ízben is oly'meglepő kiállításra annyival inkább óhajtja megnyerni megbízóit a választmány,mivel a szőlészet körében is hiszi a tudományos vizsgálódás szükségességét, s egy bor- és szőlőversenykiállítás tartását kötelességszerű feladatának ismervén , mellőzhetlen feltételnek látta a választmány azt, hogy miután az első kiállítás az Érmellék színhelyén tartatott, úgy most az alakuló gyűlés tartására oly időszak és hely jelöltessék ki, ahol s mikor részint az időszaki körülmények által megkönnyebbített érintkeztetés, részint a helyiségnél fogva is minél több résztvevőket nyerve meg, annál sikeresebb eredménynyel találkozhatna. Annálfogva, hogy a közgyűlés minél népesebb lehessen, Debreczen városa őszi, úgynevezett Diénesnapi orsz. vásár idejét tűzi ki azon biztos reménynyel, hogy azon időben mind az érdeklettek könnyebben vehetnek részt a válságos alakító gyűlésben és kiállításban, mind a közönségnek több alkalom nyúttatik az eddig nem méltányolt Érmellék terményével megismerkedni, s egyszersmind meggyőződni arról is, hogy hazánk e vidékén mily temérdek kincs vár a nagy közönség kivonatára. Egy vidék jövője, hazánk jelentékeny bortermő része világgal való megismertetése van kérdésben, s e kitűzött czélt csak a bortermelők, a szőlőbirtokosok lelkes hozzájárulása mellett lehet elérni, elérkezett azon idő, midőn szemlét kell tartanunk a szőlőfajokon is, kiválogatni, mely faj az, ami az Érmelléknek leginkább válik dicsőségére, meg kell tanulnunk, mennyire kell a szürettől kezdve a borral eddigi bánásukon javítani, szóval ki kell keresnünk azon utat, módot, miként szerezhetjük meg a világ borivó közönsége ízlését, hogy az által,amint egy szív, egy akaratunk egy érmelléki borkereskedőkké lettünk, eddigi elhagyatottságunkból kiemelkedhessünk. E czélra vezető eszköznek véli a választmány, hogy : a) A kiállításra küldessék be lehetőleg minden faj szőlőből két vagy legalább egy példány venyigével, levelével együtt, a tulajdonos leírása mellett, hogy mi néven neveztetik az illető helyen, s minő és mennyiségre nézve milyen bora van, hogy igy a helyenként külön nevezet alatt lévő mely a egy faja szőlők ismertethessenek meg, azon faj szaporittathassék, világ ízlését nyeri meg a borával. b) Az érmelléki borkiállításra 1858-ban elfogadott üveg e kiállításra is szabályszerűen meghagyatott, s annálfogva egyedül ezen üvegekkel lehet a versenykiállitásban részt venni, mégpedig a mondott évben czélszerünek bizonyult eljárással, hogy t. i. minden faj borból legalább két példány lészen beküldendő, s hogy az üvegek a tulajdonos tetszése szerint bedugaszoltatván, az üveg szája egyszerűen fekete szurokba mártassék, azután egy szelvény, zöld papiros fehér oldalára a tulajdonos felírja saját nevét, s a termés helyét, a bor minőségét, bakator vagy közönséges bor-e ? s mely évi termés ? és e jeligés levelet összehajtva hogy elolvasni ne lehessen, az üveg feneke mélyedésébe ragasztja. Azonkívül hogy a rendezéskor illető osztályába soroztathassék, az üveg nyakára név nélkül akasztott czédulán tudatja, hogy mely évi termés, bakator vagy asztali bor-ezés az igy elkészített üvegeknek, valamint a venyigéétől, levelestől küldendő szőlőknek oct. 2-ik napjára beküldése, mint legvégső határidőre azért tűzetik ki, mivel a rendező bizottmány oct. 3, 4, 5. a rendezéssel el leend foglalva, 6, 7. napjain a már akkorig elvégzett kiállítás közszemlére megnyittatik és 8-n a birálat tartatik a upy a megkülönböztetésre jelöltek a megérdemlett kitüntetéssel füldiszittetvén, a közönség látogatásának ismét kinyittatik. *) Milen Oct 9-én reggeli 9 órakor veendi kezdetét a közgyűlés, és alakulván azon társulat, melynek életrevalósága által egy vidék leend becsülve a világ által, s élhetetlensége által egy vidéket sújthat — megválasztja a szakosztály vezetőit, s több tisztviselőit, s azután a borok elárverezése eszközöltetik. Végre a választmány eddigi megbízatását megköszöni, s a nálánál gyakorlottabb kezekbe adott ügytől elválva, azon szerény meggyőződéssel lép vissza, hogy ha teljesen nem felelhetett is meg nagy mérvű feladatának, az, nem az akarat hiánya, hanem a körülményektől előgörgetett akadály miatt történt. Felhívok tehát ezen válságos vidéki ünnepre minden, a Kraszna folyamból kiágadzó Érmentén, és azzal rokon Berettyóitölgyön lévő szőlőbirtokost, önmaga s utódai javára résztvenni e nagymérvű vállalatban, mely ha sikerült-no, a mai férfiak életrevalóságát fogja legfőbb jelvényként hordani, míg az ellenkező csak szánnivaló parányiságunkról szóló bizonyítvány lenne, mely csak árnyat tud maga után hagyni, a mi dísztelenül, nyomtalan enyészik el. Nagy Lajos választmányi elnök. Felhívás. Lelkesítve a szándéktól, az úgynevezett jeles érmelléki, különösen pedig az újabb korban annyira kedveltté vált bakator-bornak, a termelők legnagyobb hasznára nyereményes és önálló kereskedelmet alapítani: egy, a fentirt táj bortermelőiből 1857. augustus 16-án „Érmelléki borkereskedő-társulat“ czime alatt alakult társaság, az egyletre vonatkozó szabályok megerősítéséért folyamodott, mit a magas belügyministeriumnak folyó év jan. - ről 33955/1059 sz. a. kelt rendeleténél fogva meg is nyert. A társulatnak szándéka egy 200,000 forintnyi 1500 darab 1000 és 1000 darab 50 forintos részvényre alapítandó tőkét biztosítani s a borkereskedelmet szintúgy saját számadásra, mint bizomány vagy külforgalom által üzletbe venni, mi által a termelőknek egy lehetőleg kedvező eladási alkalom biztosittatik, s a részvényesek nyereményi illetőségre számíthatnak. Miután a magas kormányigazgatóság a társulat végleges megerősítését legalább is 50.000 a. é. forintnak előleges aláírásától függesztette föl, mind azon tisztelt egyéneket, kik a társulatbani résztvevőjüket egyelőre kinyilatkoztatták, mind azokat, kik ezen nyereményező hazafias vállalathoz járulni óhajtanak, a nagyváradi nagytekintetű cs. k. helytartósági osztály 1859-ki ápril 26 án 5451. sz. a. kelt engedményénél fogva, a még megkivántató társulati alaptőke aláírása végett a folyó évi oct. 9-kére, az alakítás végett tartandó közgyűlésre az előszabályok készítésével megbízott választmány tisztelettel felhívja. A közgyűlésen tanácskozmány alá veendő s magas jóváhagyás alá tartozó szabályokat illető alapvonások a közgyűlés napján, vagy addig is az alulírt választmánynál megtekinthetők. Kelt Vajdán 1859-ki sept. 3-kán. Választmányi elnök Nagy Lajos. — Szeretne kegyed résztvenni e bálban ? kérdé hirtelen a fiatal ügyvéd Georgyt, a ki még egy perczczel előbb nem is gondolt e tánczvigalomra. — Oh ! örömömben nem tudnék mit csinálni, ha elmehetnék, viszonza Georgy szemeit Erskinere függesztve. Másnap a fiatal ügyvéd Georgy számára meghívó jegyet hozott, melyet egynéhány büszke Miss is megirigyelhetett volna, s midőn látta az örömet, mely a leány szemeiben sugárzott: — Lám lám, szóra nevetve, kegyed nem olyan mint hittem. A piperes bál egészen megzavarják a fejét. Bárcsak igazat mondott volna. A bálestélyen Georgy félig elkábulva az üvegházi virágok illatától a elvakítva a pazar világú csillárok fényözöne által, füleiben a majd harsogó s vidám, majd elmélázó zene hangjaival, egész nyugodtan követett egyik salonból a másikba egy fiatal lovagot, ki mulattatóként szegődött hozzá. Megnevezte a társaság kitűnőbb egyéneit s áradozva kezdett beszélni a világbalépés esetleges bajairól, noha tudta, hogy karján ép ily világbalépőt vezet, ki még nálánál is újonczabb. Georgy rejtelmes komolyságot színlelt, mely fölött önmagában eléggé nevetett, s sokkal parancsolóbbnak akart látszani, mintsem valóban volt, midőn Erskine Jakab hátulról hozzá sompolygott le lassú hangon, enyelegve figyelmeztette őt, hogy nagyon rátámaszkodik fiatal barátjára. — Határozottan állíthatom önnek, hogy lovagom velem meg van elégedve, viszontá a leány. — Tudja-e kegyed, hogy lovagja jó partié, ellenkezők mosolyogva Erskine. — De ön tudja-e, hogy e szép nő, ki épen most haladt el mellettünk, igen gazdag ? A szép nő, kire Georgy czélzott, Stanley Gertrud volt, kit Mistress Erskine forrón óhajtott menyének. Többször tett említést róla Georgy előtt, ki most először látta a ragyogó örökösnőt, „eltekintve a gazdagságtól, fölérek vele“, mondá magában Georgy, miután figyelmesen szemügyre vette Miss Stanleyt. Lehet, hogy csalódott, mert Miss Stanley, leszámítva az egésség túlpirosságát és a gömbölyded testességet, kifogástalan mintája lehetett azon tényleges szépségnek, melyet senki sem vonhat kétségbe józan ízléssel. Bármiként legyen is, Georgyt nem bánta a féltékenység, midőn unokaöcscséhez ama könnyed gunyezélzást intézte; egész nyugodtsággal nézte Erskinet, ki a győzedelmes vetélytársnővel vígan csevegett és nevetgélt. A nagyvilágban mindenütt jobban szerette ő Erskinet mint oldalánál. Elmerülve a Jakab és Gertrud szemléletébe, azon eszme pillant keresztül agyán, hogy Jakab mint engedelmes s ragaszkodó fiú még egykor nőül veheti a komoly s fenséges kinézésű Gertrudot. S különös, hogy ez eszme reá nézve nem látszott kétségbeejtőnek. Sőt ellenkezőleg csak akkor szomorodott el egy kevéssé, midőn nemsokára cousine vele tánczolván, ezélzást tőn az első napra, melyen Georgy hozzájok érkezett: nemde hogy zord, s egykedvű voltam ama reggel ? — Én önben semmi változást nem vettem észre, válaszolá mosolyogva Georgy; azonban igazán megvallva, sehogysem tetszett neki, hogy Erskine oly hidegen s a fensőség némi fitogtatásával mentegetődzik. E pereztől fogva nem jól érezte magát a bálban , egészen vidámabb lett, midőn Mistress Erskine hozzá jött, hogy haza vigye. Ha az illemszokások nem lettek volna oly parancsotok, még az órában talán odahagyta volna az őt különben oly szívesen látó családot,... talán mert önboszúságára úgy számlálá az e barátságos fedél alatt töltött órákat, mint a fösvény az aranyrudakat és bankjegyhalmazokat. Továbbá Erskine anyjánál soha egy aggasztó eszmét sem idézett elő, s így szerette is őt anyja, mint az anyák szeretni szoktak. Georgy tudta ezt, ő azonban nem maradt teljesen vak a fiatal ügyvéd gyöngeségei iránt. „Na de végre is, mondá magához mielőtt elaludnék, eszébe jutva, hogy harmadnapra Millthorpeba távozik, holnap az utolsó nap. Holnapután úgy is válunk.“ Ezen utolsó nap a villám sebességével tűnt el, de Erskine Jakab nem jött hozzá. Beestveledvén Georgy egyedül maradt otthon. „Talán eljő“, mondá magában, kikönyökölve az ablakon s bámulva az utczára, hol a meggyújtott sarklámpák világánál eltűnt az esthajnal félvilága. Mialatt a leány akaratlanul is de kedves elősejtelembe ringatá magát, Erskine Jakab háta mögött állott. Nesztelen s igy észrevétlenül lépett a szobába ; midőn a leány visszafordult s őt észrevette, sekiálta: — Ah! ön itt van ? — Kegyed talán várt. — Eh ! a világért sem. Georgy hirtelen leült s elővette munkáját. Szerencsétlenségére homályos helyre ült s az Isten tudná, mily rendetlenül öltögette a varrótűt. — Hisz kegyed nem lát, szóla Erskine. — Igaz, nem is vettem észre, válaszolá a leány egy kényszerült mosolylyal az ablak felé fordulva. — Mily szorgalmas kegyed! — Bizony, dolgozni kell. Csend állott be. Georgy sohasem beszélt Erskinenek Gravithorperól, ha Csak kényszerítve nem volt reá; a Robert nagybátyjával történt összezördülés is ellen hallgatva a valahányszor e tárgy csak megérintetett is. Georgy azonnal félbehagyta a társalgást, Jakab azonban benyúlt a darázsfészekbe. — Georgy,... akarom mondani Landon kisasszony, kegyed nem érzi magát szerencsésnek Graiithorpeban. Pir szökkent a leány arczára, ajkai azonban némák maradtak. — Ha kérdésem nem szerénytelen, nemde kegyed nem önakaratából, hanem nagybátyja sürgető kívánsága folytán jön eljegyezve. — Ön csatlakozik ... Sőt én voltaam. Szabadulni akartam... Szóval én tettem mindent, felelé észrevehető fölindulással. — Gyermek!... S kegyed tehát csak azért adta beleegyezését e házasságba, hogy Grainthorpeot odahagyhassa ? Georgy hirtelen fölállott s az ablakmélyedéshez közeledve már széket von elő s halkan válaszolá: — Jól tudom, hogy nem jól tettem; azonban úgy fogom intézni ügyeimet, hogy Grainthorpe ne legyen ellenemre ... Nem megyek férjhez. — El van határozva ? — Bizonyára. Georgy figyelmét elkerülte ama félmosoly, mely az Erikine ajkain átsuhant e hősi elszántság hallatára. Ily életbevágó határozatot sohasem mondott ki egy makranczes s rátartó gyermek komoly hangnyomattal. Georgy ís a lehető legelfogulatlanabbul ejté ki a „bizonyára“ szót, rá sem tekintve a megszólitóra, mivel e bizonyára szónak szive mélyében igen csekély fontosságot tulajdonított. Erskine ekkor mellé ült az ablakmélyedésbe s hozzá hajolt, mint egykor Millthorpeban, a leány szive szenvedélyesen vert, mint egykor a zongora mellett Millthorpeban. Unokabátyjának tiszteletteljes beszédmodora s állásának nyugodt biztossága a gyermeteg kedélyű leányt elbűvölő. —így tehát kegyed senkit sem szeret ? kérdé Erskine.(Folyt.köv.) Felelős szerkesztő : NÁDASKAY LAJOS. árak Pesten sept. 13. *) A kiállításra kívánt üvegek minden díj nélkül adatnak által Debreczenben rendező t. Simonffy Sámuel és Molnir György ügyvéd urak által, a kik a beküldött borokat és szőlőt is a debreczeni casinoba utasítva átveendik. Vidéken pedig e végre Vajdán elnök Nagy Lajos, Diószegen dr Miskolczi Mihály, Székelyhídion ügyvéd Garáo Dániel és Horváth József urak bízattak meg. iiM i iini in in:niiliSayi níp h imihiiii ii Alaó-austriai mérő austr. ért. legjobb közép legalsóbb minőség | & kr. fi. i kr. V. kr. Búza3 783 713 50 Rozs2 102 3 1 96 Árpa1 821 761 86 Zab ...1 471 401 33 Kukoricza .2 66— — 2 52 Arkelet a bécsi börzén sept. 13. és 12. 5% 5% austr. értékb. . nemzeti kölcsön 12. 78.-10. 68.50 78.12. Pesti lánczhid Északi vasút 30. 280 178.5% metalliques . ■ 73.20 4%% „ . , ■ • — 5% magy. földi köt. • —.— 1884-ki állampapírok . —.— 1839-ki „ . . . — 1854-ki „ 4%-es . —.— Comoi „ . . *. —.— Hitelsorsjegy . . . —.— 4% Dunagőzh. sorsj. . — Hg Eszterházy „ 40 ftos —.— Hg Salm „40 ftos —.— Hg Pálffy „40 ftos Hg Clary „ 40 ftos —.— Gr. St. Genois „ 40 ftos —.— Hg Windischgr. „20 ftos —.— Gr. Waldstein „ 20 ftos —.— Nemzeti bank . 867.— Hitelintéz. 200 f. a. é. . 203.60 Alsó-aust. es comp.-bank — Dunagőzhajózás . . — Loyd ... . . — 173.25 Államvasut . . . 64.50 Nyugati vasút . . ■ 72.— Lombardi . 295 Tiszai „ . 116.50 Keleti „ . • • • 108.— Amsterdam 860 holl. f. 15.— Augsburg 100 f. é. d. . 95.75 Frankfurt 100 f. d. é. . 102.— Hamburg 100 m. d.. 81.— London 10 ft sz. 40.— Milano 100 f. a. é. . 37.75 Pária 100 frank . 37.25 Bukarest oláh piasz. . 36.— Konstantin. 100 tör. p. 24.50 Ch. koronás .... 26 50 Cs. arany . 858 Napoleon . 202.50 Souverainsd’or . 540.— Friedrichsd’or 443 Angol sovereigns . —230.— Orosz császári . 107.50 125.50 5.93 262.50 167.50 120.— 105.— 107 50 107 50 109.50 95.50 126.25 Go!so 18.40 10.30 17.20 6.- 9.88 17.20 10.50 12.60 10.20 Színházi előadások, sept. 14. Nemzeti színház.„Hazatérte k.“ Dráma 4 felvonásba. gleich gesellt sich und Pestvárosi színház. „Gleich gern.“ Lustspiel in 2 Akten. -— „Der Weg durchs Fenster.“ Lustspiel in 1 Akt. (Frln. A. R. Delia als Gast.) Megérkeztek sept. 9. Angol királyné szálloda. Gertiiger Adolf cs. k. pénzügykor. biztos Zombor. Nagy Ign. Ild. Baja. Miltényi Miki. urod. tiszt Pécs. Boda Imre tisztirtó Sz.-Mihály. Stefány Józs. gazdatiszt Perkáta. Jossel Laj. kér. Lipcse. Walther Alb. kér. Brünn. Nicolits Svetozár kér. Újvidék. Hagyi Ristich F. kér. Szabadka. Groncsarsky Vazul kér Verebhetz. Csálky Ludm. Ernő fldbnő Pozson. Müller Fr- kér. utazó Bregenz Koy Bob. fldbnő Esztergom. Roeszner Kár. cs. k. tanár Kalocsa. Sargent J. V. fldb. Boston. Kuppelwieser L. cs. k tanár Kalocsa. Fraal Fer. cs. k megyét, fan. Bécs. Friedrich György cs. k. helyt. tan. és megyefőn. Szarvas. Buchholz Manó cs . föhadn Pozson. Geisberg Kár. cs k. hadn. Komárom. Busnyák báró cs. k. föhadn. Grätz. Scharschmidt Ferd. cs. k. kapit. Komárom. Limpens Fer. cs. k alezredes Bécsi Horváth A. cs. k. kapitány Bécs, István fhg. Steinberg A. mag. Debreczen. Langer Ján. ker. Homburg. Hegyessy S. ügyv. Tornallya Bander Farkas vaauthiv. Bécs. Batthyányi Antónia Ernő fldb. N -Szarva. Batthyányi József gr. fldb. N .Szarva. Bock Emil cs. k. ezredorv. Posony Vadászkürt. Kovács Józs. kápt. ur Kalocsa. Réthy Laj. cs. k. megyeb. Arad. Szalay Kár. ügyv. Sz -Fehérvár. Mülek Fer. ügyv. Arad. Nárai Imre ügyv. Arad. Haas György kér. Bécs. Nagy S. ügyv. Szolnok. Kapy Gábor lelk. Varbo. Szász Kár. lelk. K. Sz. Miklós. Virágh D. fldb. K. Sz. Miklós. Fack S. kér. Győr. Fritz Guszt. mérn. segéd Velencze. Pollak Józs. házbirt. Bécs. Lindmayer J. pleb. Bakin. Balassy Andr. tanár Kalocsa. Europa. Brandetätter Ign. képfaragó Bécs. Pollak Rozália mag. Bécs. Todtschinder Ján. kávés Bécs. Schuster Szil. dr. érseki titk. Bécs. Csató László lelk. Debreczen. Marki Ign. nagyprép. Debreczen. Gralatkay Andr. városkapu Vinga. Tigris. Bosányi Kamil fldb. Karosa. Fejér Lak. ker. K. Vásárhely. Pellet László lelk. N. Károly. Batho Ign. ügyv. Jászberény. Kováts Istv. mag. Veszprém. Jeszenszky Ján. mag. F. Bánya. Arany .«a». Torday Ján. ügyv- Vácz. Gajzago Tódor fldb. M. Túr. Szentai Fer. mag. Nyitra. Jankovits S. fldb. Törtei. Kaunitz Tódor cs. k. telekk. ig. Arad. Kovács László fldb. Gyürk. Keler Ferd. cs. k. megyét, tan. S. A. Ujhely. Magyar kir. Hederváry Ant. n gv. Ipolyságb. Hasdal D. mérn. fürc. Bisanszky Ján. cs. k. jár. biztos . Várad. Kukovich Imre cs. k. hadfi. Bécs. P.iis. Göllis Henriettte cs. k. alezr. neje Kassa. Chorin Józs. kvv. Arad. Smaglian Fer. vasuthir. Bécs. Wukovich Járom. cs. k. kat. hív. N. Várad. Grimminger Adolf hannov kir. udv. énekes Hannovera. Friedler Ján. gyárhiv. Prága. Deirich Ford. mérn. Bécs. Vay Miki. báró fldb. Bécs. Scherzer Ant. cs. k. föhadnagy Bécs. Fehér hajó Pokorny Gy. fldb. Verőcze. Joannouts Emil cs. k. hív. Bécs. Dolmányos Gy. tanító. N. Kanizsa. Bardosy Imre gazdat. Szabolcs. Meghaltak Budán. A Krisztinavárosban aug. 8-án: Wohner S. 78 é., napis., svábhegy, korgyöngeség. — Aug. 12-én : Halbek F. 14 h., szóig. f., 73 sz., sorvadás: Reisinger Ign. 64 é., orvos, 193. sz., légcsövese. — Aug. 16-án: Bundner A. 3 h., szóig, f., 108. sz. neh. nyar. .-Budán aug. 11-én : Heidinger A. 3 h., lakatos 1., 122. sz., hasmenés ; Horoczy G. 7 h , szóig, f., 656. sz., hasmenés ; Prosz T. 10 é., szőlőmives 1., 400. sz., görcs; Ziegler L. 1 h., szőlőmives 1., 175. sz. sorvadás. Meteorologiai észleletek Budán. Aug. 31. (Q M3 3 9 5 V •a ^ j ’’ *8 . I lát a&ij &o •S • 11 M 1 05 ja © a a 100 I* a ·3 *2 I * 1 MJB dac 3 m 1 to £1 3 . TS■ |f 15 ® OQ M3 9 1 4P © ok fc* S 11 wk ** ■Efc 6 ó. r. 331.52 +16.5 6.46 i 81 1 9 !K D — 2 ö. d.1 330.30 420.5 8.14 74 10D D — 10 ó. o. 329 33í +18.5 724 77 101D -1.00 Koz. 1 330.38 +18.5 7.28 77— — 1 __ A lég azon tartalma: 0—10. reg. 6 6. 0 este 10 6. 1 Dunavizállás: sept. 13. estve 8 1“ 0'' 0 fölött