Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)
1859-10-26 / 255. szám
gyes számára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül 10 „ SZERKESZTŐ-HIVATAL : Barátok tere 7-ik szám 1-s . emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátok tere 7. szám földszint. ■tnrmViír ... n ‘ |ii^lii'ii%IITni>iOS»«STg«IWTriéWwMBMWÍÍÍBÍnÍMSÍMM»ÓwBDDAP HÍRLAP■ Szerda, October 26. . ■ ft. kr. Évnegyedre 4 — Egy nőnapra 160 Igtatványok. Egy hatodhasábos petitsor egyszeri beiktatásnál 8 uj krajé,zárjával; kétszerinél 7 és háromszorinál 6 uj kraje zárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos a mérséklés engedtetik. A beigtatási bélyegdij mindanniszor 38 u jkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vétetnek föl A külföld számára a hirdetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 255. sz. Előfizetési árak austriai értékben. BUDA-f* * ESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. A Hivatalos Értesítő nélkül. r . fr. kr. Évnegyedre 3 — 1 25 (A házhozhordásért havonkint lő krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban. fr. kr. fr. kir. fr. kr. Egész évre 15 — | Évnegyedre 4 50 | Egész évre 10 — Fél évre 8 — | Egy hónapra 1 75 | Fél évre 5 25 | Egy hónapra 1859. September 27-kén kelt császári nyiltparancs, kiható a birodalom egész területére, melylyel az 1860. közigazgatási évre az egyenes adók hirdettetnek ki. *) fii Első Ferencz József, Isten kegyelméből austriai Császár, Magyar- és Csehország, Lombardia és Velencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiézia, Lodomeria, Illíria és Jeruzsálem, stb. királya; Austria főherczege; Toscana és Krakkó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Steyer, Karantén, Krajna és Bukovina herczege ; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja; Fel- és Al-Slézia, Modena, Forma, Piacenza és Gnastalla, Osvieczin és Zator, Teschen, Frianz, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegstett grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lausitz és Istria őrgrófja ; Hohenebs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja; Triest, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerbvajdaság nagy vajdája, stb. stb. Az 1860. közigazgatási évbeli államszükségletek fedezése végett, ministereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után, következendőket rendeljük: I. Az 1860. közigazgatási évben, — a mennyiben a II. és III. szakasz más határozatokat nem tartalmaz, — a telekadó, az épületi adó, a kereseti adó és a jövedelmi adó, az ezen adókhozi országfejedelmi pótlékokkal együtt, ugyanazon mennyiségben és ugyanazon módon fizetendő, mely az 1859. közigazgatási évre nézve 1858. September 3 kán kelt nyilt parancsunk (bírod. törv. lap XXXVI. darab, 141. sz.) által jön megállapítva, azonban az 1859. ápril 28-kán és május 13-kán kelt rendeleteink (birod. törv. lap XVIII. darab 67. sz. és XXIV. darab 88. sz.) folytán az állam-, közpénzalapi és országrendi kötelezvények kamatjaiból fizetendő adó beszedése módjában, nemkülönben az 1859. közigazgatási év második felére behozott rendkívüli pótlék által az adó mennyiségében történt változások fönnmaradása mellett. II. Azon koronaországokhoz és országrészekhez, melyekben a telekadó, az állandó adósorzat eredményei szerint, a tiszta jövedelem minden száz forintjától tizenhat forintjával rendes adókép vetendő ki, az 1860. közigazgatási évtől fogva Csehországunknak azon utolsó része is számíttatik, mely eddig az ideiglenes adósorozat szerint adózott, s melyben most már a községenkénti felszólalások befejezvék. II. Erdély nagyfejedelemségünkben a telekadó az 1860. közigazgatási évben, az 1854. September 27-kén kelt nyiltparancunkban (birod. törv. lap LXXXV. darab, 256. sz.) érintett viszonyok figyelembe vételével, az ideiglenes adósorzatnak a községenként fölszólalások szerint megigazított tiszta jövedelmére minden száz forinttól tíz forintjával vettetik ki. Ezen rendelkezés foganatosításával pénzügyi ministerünk bizatik meg. Kert fő és székvárosunkban Bécsben, ezer nyolczszázötvenkilenczediki September huszonhetedikén, uralkodásunk tizenegyedik évében. Ferencz József s. k. Gróf Rechberg s. k. Báró Bruck s. k. Legfelsőbb rendeletre: Báró Ransonnet e. k. k. Apostoli Felsége f. évi okt. 1- én kelt legfelsőbb határozatával Herich Antal országos törvényszéki tanácsost Budán, a pesti országos fötörvényszéknél szánfölötti országos fö törvényszéki tanácsossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 5-ről kelt sajátkezű iratával wachtentreni báró Wolf Károly nyugalmazott altábornagyot a titkos tanácsosi méltósággal ditelengedés mellett legkegyelmesebben fölruházni méltóztatott. Ő cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 3-ról kelt legfelsőbb határozatával Piotravsky Andrást, a prágai gyűjtőpénztár főadószedőjét, hosszas, hű s hasznos szolgálatainak legkegyelmesebb elismeréséül császári tanácsosi czimmel fölruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége f. hó 19-től kelt legfelsőbb határozatával, de Landfort Jenőt, a cs. k. hadi tengerészeinél hajóépitési felügyelői minőségben ideiglenes szolgálatban állott franczia császári almérnököt, ezen ideiglenes alkalmaztatás alatt tett jó szolgálatainak elismerése, a Ferencz József-rend kiskeresztjével legkegyelmesebben földiszknt méltóztatott. A világ-körülhajózási expeditiónál a „Novara“ fregát hajótörzséhez tartozott tengerés-gyalogsági főhadnagy báró Rath Józsefnek a legmagasb megelégedés kifejezése szintén tudtára adatott. Változások a cs. k. hadseregben. Kineveztették: gróf Folliot de Crenneville Ferencz altábornagy s az elnöki iroda főnöke a hadseregi főparancsnokságnál, cs. k. Apostoli Felsége első vezérhadsegédévé, egyszersmind a hadsereg első vezér-hadsegédévé s a katonai központi iroda s a hadsegédi kar főnökévé, továbbá cs. k. Apostoli Felsége vezér-hadsegédévé, ugyanekkor a karbai beszorzás mellett. Az igazságügyministeriumnak 1859. September 5-kén kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrvidéket kivéve, melylyel a büntető törvény 503. §. értelmeztetik. *) Az 1859. augustus 30 kán kelt legfelsőbb határozvány folytán, az *) Birod. tervlap f. i. sept. 29-i LHI. db. 177. *) B. t. 1. f. é. sept. 15-i XLIX. db 162. sz. 1852. május 27-kén kelt átalános büntető törvénykönyv 503. §. akkép értelmeztetik, miszerint házasságtörés eseteiben is, mihelyest a sértett házastárs magánvádlókép lép föl, ennek szabad választásától függ, a vádat a főbünös és bűntárs ellen egyszerre, vagy pedig csak ezek egyike ellen indítani, s a vizsgálat alatt jogait mind a kettő ellen keresni, vagy pedig azok egyikére nézve a vádtól elállani, s az eljárást csak a másik ellen folytatni. Gróf Nádasdy s. k. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 15-kén kelt kibocsátványa, mely által a nemzeti kölcsönnek 1859. October, november és december havában fizetendő kamatjaira nézve a ráfizetmény állapíttatik meg. **) Az 1859. junius 11-kén kelt császári rendelethez (birod. törv. lap 106. sz.) és az 1859. September 6-kán kelt legfelsőbb határozványhoz képest, a nemzeti kölcsönnek 1859. October, november és december havában fizetendő kamatjaira nézve a ráfizetmény tizenöt százalékban állapittatik meg. Báró Brack s. k. A cultus-és oktatásügy ministerium Schuller Venczel helytartósági tanácsost a kassai királati bizottmány államtudományi osztályának elnökévé s Demkó Imre s Bidermann Armin tudor jogaskademiai tanárokat ugyanannak tagjaivá kinevezte. A.cs.k. magyarországi Főkormány Sturm Károly átvizsgálást segédet a budai műtani számadási osztálynál a tiszaszabályozás számárai cs k. központi felügyelőségnél számadás átvizsgálvá kinevezte. A cs. k. magyarországi Főkormány Godinger Károly első osztályú mérnök segédet másodosztályú mérnökké, Orosz László másodosztályú mérnök egédet első osztályú mérnöksegeddé, Feueregger Frigyes építészeti növendéket másodosztályú mérnöksegéddé s Eiers Frigyes végzett technicust a magyarországi építészeti hatóságok építészeti növendékévé kinevezte. A nagyváradi cs. k. helytartósági osztály elnöksége által Pap Ferencz dijnok megyei írnokká Debreczenben kineveztetett. r°iy A kassai cs. k. országos pénzügyigazgatóság osztálya Kulcsár Kál. osztályú irodasegédet III. osztályú hivataltisztté, a munkácsi cs. k. gyüjtőpénztárnál kinevezte. A vegyes szolgaborói hivatalok személyes Ügyei számára fennálló országos bizottmány a budai közigazgatási, területen Bontilovits Jószef helytartósági járulnokot, Szabó Alajos figyelőt, Könyves József helytartósági fogalmazó-gyakornokot, Vajda Gyula figyelőt, Mezey Gyula cs. k. helytartósági fogalmazó-gyakornokot, végre Pók Károly fogalmazó-napdíjnokot, ezen közigazgatási terület vegyes szolgabiró-hivatalainál ideiglenes tollnokokká kinevezte. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE (Naponkénti postai küldéssel.) A Hivatalos Értesítő nélkül. A.Hivatalos Értesítővel együtt. ft. kr. , ft. kr. Egész évre 19 — I Évnegyedre 5 50 Fél évre 10 —■ I Egy hónapra 2 10 ft. kr. Egész évre 14 — Fa évre 7 — Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. HIVATALOS RÉSZ. NEMHIVATALOS RÉSZ. Albrecht Főherczeg Főkormányzó Ur Ő császári Fensége I. I hó 23-a, az orosz császár ő felsége üdvözlése végett Varsóba tett útjaiból Bécsbe visszatért. Pest, oct. 25. (Politikai szemle). Londonból néhány nap előtt oly közlemény terjesztetett el, mely a zürichi békekötés lényeges tartalmát foglalta magában. Jó forrásból merített tudósítások alapján azt állíthatjuk, miszerint e közleménynek, melyet e lapok olvasói is ismernek, legalább lényeges része helyes és szabatos. A szardíniai kormány már a szerződés teljesítésére is készül, 100 millió franknyi kölcsönt hirdetvén ki, minthogy épen ily összeget tartozik Austriának tüstént kifizetni, míg a többi 150 milliós frankért a lombardiai Monte adósságát vállalja magára. Már most nagyon természetes azon kérdés, mit nyertünk ezen békekötés által, mely a diplomata uraknak annyi ideijébe és fáradságába került? Válasz: semmit sem, ami a tillafrancai előzmények által már úgy is meg nem adatott volna; talán néhány részlet (hivatalnokok állása, egyházi javak stb) rendezését kivéve, melyet azonban kevésbbé pompás tanácskozás útján is rendbe lehetett volna hozni. A restauratio ezen (Austria és Francziaország közti) szerződésben érintve van ugyan , de ünképp ügy , hogy a háborúban részt nem vett országok területére nézve csak akkor történhetik módosítás , ha az 1815-öi szerződések összes aláírói helyeslik — azaz congressus jóváhagyásával. Ez már eo ipso kizárja azon véleményt, mintha a status quo arte héliumnak föltétlenül helyre kellene állíttatnia és hogy területi változtatás semmi föltétel alatt meg nem engedhető. Congressus utján t. i. ily változtatások lehetségesek, ellenben nem lenne szükséges a congressus, ha az olaszok miden további ellenállás nélkül régi fejedelmeiket visszaírnák (szeretnék a franczia császár arczát látni, ha az olaszok tréfából csakugyan ezt tennék!) Az olasz fejedelmek jogai egyébiránt mindenesetre „fönntartasnak.“ Mit jelent ezen „fönntartás" (reserver), mi nem tudjuk és alkalmasint mások sem tudják, miután a franczia császár mindig tagadja az idegen interventió lehetőségét. De még ily határozatlan kifejezésekben is egyedül az első okmány szól a restauratióról, a második és harmadik épen nem foglalkozik e tárgygyal; a második t. i. csak azt határozza, miszernt Napóleon császár Lombardiát gróf Rigot de St Quentin vezérőrnagy s dandárnok . Szárdiniának engedi át (van.e itt szó a franczia követelésről Anatoli H Alston*#extmAr.honapirAnArAiHtPfmnAlrlnp ». OuUSCgCul g o \ Szárdinia irányában ( nem tudjuk); a harmadik okmány pedig Austria és Szardinia közt megállapítja a határt, a pénzkérdést és még néhány alárendelt ügyet; a restaurátióról, miként mondjuk, e két okmány egyikében sincs szó ! Londonban a békekötésre vonatkozó részletek semmi benyomást sem tettek, Párisban pedig egyenesen nyugtalanítottak, mert ott azon dilemmát állítják föl: vagy nem valósittatnak ( **) U. o. 169. sz. béke határozmányai és akkor az olasz félsziget viszonyai legalább gyakorlatilag nem is lennének rendezve; vagy pedig e béke föltételei valósittatnak, akkor pedig előbb sok vérnek kellene még folynia és in fine finali Olaszország helyzete csak olyan lenne, amilyen a bábom előtt volt. Az angol lapok is nagy éllel fejtegetik azon tételt, miszerint a zürichi békekötésnek semmi gyakorlati értéke nem lehet, kivéve azon pontjait, melyek Lombardia átengedésére vonatkoznak. Mindezeknek következtében az elhangoltság oly nagy, hogy a congressus létrejöttében már nagyon kezdenek kételkedni és ezen kétkedést majd Orosz- és Porosz-, majd ismét Angolország vonakodására alapítják. Természetes, hogy ezen pessimisticus hangulat száz meg száz alaptalan hitre szolgáltat alkalmat és hogy még azon tudósítás is aggasztja az embereket, miszerint a Lombardiában hátramaradt 52,000 főnyi franczia had elhelyezésében változások készülnek,hogy az e sereg élelmezésére vonatkozó szerződések jövő évi máj. 1-ig meghosszabbíttattak stb. A veszélyt majd Austria, majd Nápoly felől, majd ismét magukban a herczegségekben várják, hanem úgy hiszszük, ezen aggodalmak csak a zürichi búzás halogatás által okozott rész kedvnek szüleményei, melyek ephemer létei után és miután néhány könnyenhivő berzianusnak néhány száz vagy ezer forintot kicsaltak a zsebéből, ismét az arkuszba fognak vándorolni. A helyzet véleményünk szerint igen kényelmetlen, igen bonyolódott, igen feszült, de Európa nyugalma, legalább a legközelebbi jövőben nincs fenyegetve. Annál több valószínűséggel bír azonban a háború kitörése Afrika északi részében Spanyolország és Marokkó közt. Az angol közbenjárás úgy látszik sikertelen maradt és — bármennyire ellenzi is a britt kabinet — a dolog mégis a kard élével fog eldöntetni. Azt beszélték ugyan , miszerint Anglia szükség esetén gátolni is fogná Spanyolországot háború kezdésében, mert Marokkó úgyszólván a középtenger kapujának egyik szárnya, míg a másik — Gibraltár — is Marokkóból húzza élelmezését, hanem mindazáltal Nagybritannia nem merheti valamelyik souverain államot háború indításában gátolni elnézve attól, hogy a Franczia- és Spanyolország közti viszonynál fogva Napoleon császár Pyrenaeusokon túli szomszédját tettleg is gyámolítaná, ha Anglia erőhatalmat akarna ellene gyakorolni. Sajnáljuk tehát, hogy Marokkóban alkalmasint lesz háború, de mégis örülünk azon, hogy Marokkóban lesz és nem másutt ! Bécs, oct. 24. A(B. Hübner kilépése a ministériumból.). Oly föltűnő eseményekre nézve, mint báró Hübner lemondása a rendőrministeri tárczáról, legkívánatosabb volna a közönséget, mely ez esetben mondhatni az egész műveit Európa, lehetőleg fölvilágosítani az azt előidézett okokról. A jelen esetben pedig, államunk mai átmeneti viszonyai közt és a várakozások bizony- talansága által hányatott néphangulatban, kétszeresen szükségesnek látszik ez, nehogy a kormány reformszándéka legkevesb kételyeknek a legrövidebb ideig is kitéve legyen. E részben jó tapintat sugallta az új rendőrministernek legelsőbben is a nyilvánosság közlönyeivel tudatni, hogy báró Hübner kilépése se a kormány reformtörekvésein, se a sajtóra nézve az eddig követett szabadelmi irányon változtatni nem fog. Ez egész általánosságban véve érthető. De azon gyanítást nem oszlatja el, hogy a reformterv némi részletei iránt az összes ministérium nem értett egyet, a kisebbségben maradott vélemény képviselője kilépett. És miután K. Hübner alig két hó alatt nem anynyira véghez vitt dolgok, mint egyedül működésének szelleme által a közvélemény legrokonszenvesebb egyene jen kormányférfiaink közöl, hajlandó a közvélemény az ő visszalépésében azon iránynak is vereségét látni, melynek képviselője gyanánt őt tisztelé. Míg más avatottabb körökben némi valószínűséggel e visszalépés oka egyenesen azon körülménynek tulajdoníttatik, mivel báró Hübner Magyarország újjászervezése iránt nyilvánított nézetei a ministeri conferentiában kisebbségben maradtak. Vájjon e versio helyes-e? vagy csak viszhangja azon híreknek, melyek b. Hübnernek magyar főurakkali érintkezéséről szárnyaltak? egész hitelességgel nem mondhatják meg. — Annyi tény, hogy a sokszor ,nevezet országiár lelépése által a politikai jellem s ministeri felelősségről fogalmaknak Austriában fölötte ritka példánya gyanánt — általános tiszteletet, s a jövőre nézve alig kétes igényeket vívott ki magának. — Utódja báró Thierry, egy mait században Francziaországból ide szakadt, s Felső- Austriában jó módú földbirtokos család tagja — a külügyministeriumban hosszú évekig kitünően szolgált; mint üdv. tanácsos gróf Buo ministersége alatt — személyes tekintetekből — visszavonult, s Salzburg melletti jószágán élt; mióta Rechberg gróf véve át a ministerelnökséget, báró Thierry ur a sajtóügyek élén állt a külügyministériumban. Ő mint finom modorú, felvilágosodott , jóakaró államférfin ismeretes, és irányára nézve már első föllépése után is kételyeken fölül áll. Mindamellett félreismerhetlen, hgy oly tekintély mint K. Hübner kilépése által a ministerium körében az egyensúly némileg módosult, s még inkább megváltozandik, ha b. Brack, mint bizonyoskép emlegettetik, szintén leteendőé tárczáját. Hajdú-Böszörmény, oct. 21. (Történeti adatok a birtokrendezéshez.) Most midőn a birtokrendezés kérdése városunkban leghevesebben vitatott életkérdésül forog fönn, kiváltkép az arányosítás és az osztatlan birtokok fölosztási kulcsának irányában igen érdekesnek tartom a nyilvánosság előtt elmondani a történeti adatokat, melyeken városunkban a birtokviszony nyugszik, melyeknek egyszersmind, ha igazságot akarunk, az osztatlan birtokok fölosztási s arányosítási kulcsát is képezniök kell.