Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-25 / 254. szám

köböl tört kavics építtetvén be. Az innen dolgozást a megnyílott r.. am­i most már fölötte megkönnyíti, ez ingoványos sík vidék rendkívüli nagy hasznára, mi annyival érdekesebb, mert a mindennapi tapaszta­lás bizonyítja, hogy még bosszúságot okoz a vasút könnyű és gyors forgalma, ha arról leszállva elakadunk, sőt a vasút által élénkített, forgalomnak még inkább van szüksége a mellékutak jóságára és megkívánja azt.­­ Meg kell említenem azon munkálato­kat is , melyek ugyan e megyében a kálló - kisvárda záhonyi , kálló-nyirbátor - szathmári és tokaj-naményi utak térlegezésére is fordittattak.­­ Észak-Biharban a debreczen-hadház-téglási vonal kiépítése érdemel említést, mely hajdan a legveszedelmesebbek közé tartozott. Ezeken kívül a két Biharban különösen a híd építé­sek érdemelnek kiemelést, melyek száma mintegy ötvenre megyen, köztük számos nagyobbszerű­ek. De Békés- és Arad megyék se ma­radtak hátra, s különösen Arad az arad-latyin-erdélyi országút ki­építését mutathatja föl Bogszeg és Bonczesd között. Úgy hogy ha az idők mostohasága az évről évre nagyobb-nagyobb mértékben kifej­tett szorgalom munkáját el nem rontja, a nagyváradi közigazgatási kerület 240 folyó mértföldre terjedő országúrával is, bár azok fenn­tartásában talán legtöbb akadályokkal kell küzdeni, a többi kerüle­tek mellett bátran megáll. Nap­­ajilobságok * Megtiszteltetés. K­u­b­i­n­y­i Ágoston ut ca, k. kamarás és nemzeti muzeum igazgató a porosz Johannitarend tiszteletbeli lovagjává neveztetett ki. * Uj munka. Az itteni kereskedelmi akadémia tanéi a W­int­er­ni­tz Károly a cs. k. igazságügym­inisteriumtól egy emlékiratot kapott „Allgemeine Buchhaltung“ czimet oda ben­yujtott munkájáért, melynek használatát az illető irányban ezen magas hatóság fenntartotta magának. * Halálozás. Batthyányi Aglája grófnő csillagkeresztes és palo­tahölgy, gr. Batthyányi János neje f. hó 19 -én 56-ik évében elha­lálozott. * Nemzeti színpad. A nemzeti színház igazgatósága — mint beszé­lik— E­r­k­e­l Perencz karnagy urat Meyerbeerhez akarja utaztatni a Ploermeli búcsú partitúrájának mielőbbi gyors megszerzése végett. Te­hát a búcsúért még előbb búcsút kell járni. A „Windsori vng nők“ czímű daljáték Füredi úr jutalomjátékául adatott másodszor. * Jótékony előadás. B­ä r n d o r f n é assz. tegnap a városi szegé­nyek javára „Lecouvreur Adrienne“-t játszotta a városi színpadon. Ma mint a színlap jelenti, búcsú- és jutalomjátéka leend. * Uj igazgató. Uj énekesnő. A városi színház azon kiváltságos hely­zetben van, hogy igazgatóinak változtatása által, újabb meg újabb remé­nyeket köthet szinművészete emelkedéséhez." Mint közelebb a P. L—y-ból értesülünk, húsvétra Alsdorf úr azon színpad egyik szorgalmas tagja van a városi községtanács által igazgatóul kijelölve. — A régibb szerző­déséből ismert Langlois k. a. gyakorlott coloratura-énekesnő, ismét meg van e színpad száznál a nyelve, s e minap Budán egyik jobb szerepé­ben lépett föl újra. * Baleset. F. hó 21-kén Budán a 85. sz. házban az a szerencsétlen eset történt, hogy egy ottani lakó 15 hónapos gyereke az első emelet tor­­náczán játszadozván fejével és testével az egymástól igen széjjel álló vas­­rudak közé tolakodott s az udvarra bukott le, minek következtében életveszélyes agyrázkódtatást szenvedett. * Kazinczy-ünnepély vidéken. Színészet. Egy meghívás folytán­­ értesülünk, hogy Molnár György színtársulati igazgató úr Miskolczon „Kazinczy Ferencznek a magyar nyelv és nemzetiség feledhetlen bajno­kának é­vszázados születési emlékünnepélyére, a színház teljes kivilágí­tása és földíszítése mellett díszelőadást fog tartani. Ezen ünnepély részle­tei : Első szakasz : 1) Kazinczy mellképe előtt Vörösmarty „szó­zatát“ énekli az összes személyzet. 2. Vezérhang prolog L­é­v­a­y József­től, szavalja Molnár. Komoly magyar : Kazinczy emlék, ez alkalomra szerző Rácz Fábián, előadja a színházi zenekar. Második sz­akasz : Ke­mény Simon, eredeti szomorújáték 2 felvonásban irta Kisfaludy Károly. Harmadik szakasz : 1. Kazinczy Ferencz emlékezete költemény, Tompa Mihálytól, szavalja Molnár. 2. Szivhar­gok, magyar ábránd Lendvaytól, énekli Molnárné. 3. Nyirliget, költemény Kazinczy Ferencztől, szavalja Benedekné. Záradékul Kazinczy dicsőítése nagy allegóriás változatokkal Fehérvári díszítőtől. Aradon — írja az Aradi Hiradó — az említett napon hasonlóképen díszelőadás fog tartatni a városi színházban, mely alkalom­mal Tompa Mihály s S­z­á­s­z Károlynak ez alkalomra irt pályako­­szorús költeményei fognak felolvastatni. Az aradi színházat e télre Bu­­day színtársulata bírja s f. hó 22-n a „Falusiakkal“ nyitá meg. Jobb tag­jai a társulatnak : Szépné, Mátray Mari, Bozsó Laura; férfiak : Ujfalussy, Horvát, Szép, Erdélyi (a pesti nemz. színháztól) Sánta (Réti képmása). Az egri társulat összesen 50 tagból áll. * Templomrablás. Folyó évi September 27. és 28. közti éjjel a tolnai templom ismeretlen tettesek által kiraboltatott, és abból a Szűz Mária képéhez áldozatul hozott következő pénzdarabok lopattak el u. m. 4 db koronástallér, melyek közöl 3 db függővel volt ellátva és 1 db át volt luggatva, 6 db ezüst huszas és 2 db ezüst tizes. Ha ezen pénzdara­bok előkerülnének, arról a szegzárdi cs.­k szolgabirói hivatalhoz kéretik jelentés intéztetni. * Lóverseny. Aradon f. hó 22-kén vették kezdetüket a lóversenyek, az első nap eredménye következő. I. Tétverseny, 1 mf. Tét 20 ft, fele bánat. Futtatott és nyert Kabdebo Zsigm­ottó Venus lovával. — II. Csíl- SZárdit. „100 db ar. 2 mf. Futhat minden a birodalomban nevelt mén s kancza. 50 ft tét, fele bánat. Futtattak : Gróf K­i­n­s­z­k­y Octavián (Maria O-Moore), Atzél Péter (5 é. t. v. s. k. Christine), gróf Zichy Aladár (3 é. s. k. A­via), gróf Almássy György (3 é. s. m. Armin), Bakalovich Jenő (3 éves vil. p. m. Hülegény.) .. nyer­tes : Gróf Kinszky Octavián (Maria O-Moore). 2. nyertes: Gróf Almássy György (Armin). — III. Nosslitz grófné dija. Tiszteletdij: Szivartárcza. l'/6 mf. Futhat az országban nevelt ló. Urlovarok színeikben, 50 ft tét, fele bánat. Lovagolt s nyert: ifj. gr. Batthyány Istv. (Cornflower). — IV. Rózsa díj. Tiszteletdij : ezt tszkehely. 1 mf. 50 ft tét, m­ss vagy fizess. Urlo­varok : Kabdebó Zsigmond (7 é. p Tüzes), Rózsa Ferdinánd (5 é. p. m. T­o­s­s­o­p Pista), gróf S­z­a­p­á­r­y Iván (p. k. Al­b­o­r­a­c­k.) Nyertes : gróf Szapáry Iván (Alborack). —­V. Thembydíj. Tiszteletdij 300 ft 3 évre, u. m. 1859., 1860. s 1861. évre, ajánlva az aradi pályára gróf Kinszky Octavián által, minden az austriai birodalomban ne­velt lovakra. Tét 50 ft, fuss vagy fizess. Futtattak: Ifj. gr. Batthyány István (4 é. p. k. Cornfl­ower), gróf Kinszky Okta­v­i­á­n (3 é. p. k. Maria O-M­o­o­r­e). Nyertes: ifj. gróf Batthyány Ist­ván (Cornflower­) — VI. Pezsgődij. Gátverseny 1. mf. három 21/* lábnyi magas gáttal. Tét 5 ft, 10 ft bánat. Urlovarok: Gróf Schmetov (Jul­­csa), gróf Kinszky Octavián (Caesar), Markovits Márton (Bohus Jánosnak Zsófi kanczáján), Szápáry Iván (Alborack). Nyertes: Markovits Márton Bohus Jánosnak Zsófi kanczájával.) — A szakadatlan esőzés daczára igen nagy számmal megjelent válogatott közönség derültségét — fájdalom — egy szomorú eset zavaró meg. A császárdijérti futtatás alkalmával ugyanis gróf Zichy Aladár lovásza ver­senytársait megelőzni iparkodván, egy a pályát jelölő karóhoz szorult, s a sebes roham következtében lebukván, lábát törte. * Kolozsvári színház. Az ismeretes pesti építész Ybl úr e napok­ban meglátogatá Kolozsvárt és gr. Mikó úrral megsz­ílélte az ottani nemzeti színházat, miből határozottsággal következtetik, hogy annak újraépítése már a jövő tavaszszal megtörténendik. * Költészeti szemelvények. Európa minden nemzeteinek irodalmából „Anthologie Universelle-Choix des meilleures poesies lyriques de diver­ses nations dans les langues originales etc.“ így czimezi magát egy Brock­­hausnál nyolczan rétben megjelent új kötet, melynek kiadója egy berlini tudós : dr Joaquim Gomes de Souza (Rio Janeiróban). A fényesen kiállí­tott s lehető szabatossággal nyomott kötetben békésen zengenek együtt németek, angolok, francziák és a császári birodalom minden főbb nemze­tei : magyar, cseh, szerb, lengyel, orosz költök, a spanyolok, portugálok és brazíliaiak, skandinávok, hollandok, olaszok, új-görögök, sőt a kihalt latin és görög költök mellett. Hazánk épen közepén van a soknyelvű kör­nek, egyik oldalon Winarcziczky Varést és a másikon Bildergik Vilmost birván szomszédul. Hat magyar költőtől van itt összesen tizenegy költe­mény. Legelőbb Csokonai Vitéz Mihálytól „A szerencse“ s „A re­ményhez“, továbbá Kisfaludy Sándortól „A kesergő szerelem“, Kisfaludy Károlytól „Honvágy“ , Mohács“, Vörösmartytól „Salamon“, „Szózat“, „Fóti dal“; végre Garay Jánostól „Magyar hölgy“ és Petőfi Sándortól „Az alföld“, „Szülőföldemen.“ * Ezüstszállítmány. Mintegy ezer font ezüst érkezett f. hó 21-én az északi pályán Hamburgból Bécsbe az ottani hitelintézet számára. * Színházégés. A h­ó 11 i színház, mely Angliában a legszebb vidéki színházak közé tartozik, s melyet a metropolis művészei meg szok­tak látogatni, f. hó 13-kán földig leéget . * Kivándorlás. A kivándorlókat pártfogoló frankfurti egyesület évi tudósítása szerint, mely 1858. és 1859-re megjelent, a kivándorlás foly­vást alább hagy. Még 1857-ben 182,700-ra ment, 1858-ban már csak 78,589 volt, közte 21,874 német. A főirány még mindig az Egyesült­­államok. * Schiller ünnep. Azon választmány, mely Párisban a Schiller ünnep rendezését elvállalta, közhírré teszi, hogy az ünnepély nov. 10-kén a Cirque de l’Imperatriceben (az elyséei mezőkön) fog megtartatni és a Meyerbeer által kiválóan ez alkalomra szerzett két zenedarabon kívül Schiller ünnepi kördala a művészekhez, zenéjét írta Mendelssohn-Bar­­tholdy, és Beethoven 9-ik synphomiájának utólsó tétele (Schiller dala az örömhez) fognak előadatni. Végül diszlakoma. A költségek fedezését fölülhaladó bevétel Párisban egy német nemzeti jótékony czélra fog for­­díttatni. * Hogy kell a közönség enthusiasm­asát eloltani ? Mauritius szigeté­ről Port-Louisból egy ott megjelenő lap m. hó 6-ról ezt írja : Valami Charon nevű úr, különben port-louisi polgármester, sept. 5-n a színház­ban azt cselekedte, hogy a közönséget, mely egy polgármester úr által nem kedvelt színésznek tapsolt, gyorsan odarendelt városi vizipuskákkal bőrig öntöztette, e vizijátékot maga oly gyönyörrel szemlélte páholyából mint Nero egykor azon tűzjátékot, melyet szurokba pakolt áldozatai idéztek elő. A­ki menekülni akart, azt a rendőrök az ajtóknál visszalök­ték. Természetes, hogy e vízöntő zsarnok ellen panaszt emeltek a kor­mányzóságnál. Legijabb külponta. London, oct. 21. (A békeszerződés tartalma.) Az angol lapok egy Z­ü­­r­i­c­h b . 1­f. hó 18-ról kelt sürgönyt közölnek, mely szerint a Fran­­cziaország s Austria meghatalmazottjai által aláirt békeszerződés fő­pontjai a következők lennének : Francziaország visszadja Austriának a háború alatt elfogott s még el nem ítélt austriai hajókat stb. — Austria átengedi Lombardiát, Man­tua­s Peschiera kivételével, ama határvonalig, mely egy külön bizott­mány által szabatott meg (Ezen határ már ismeretes). A francziák csá­szárja kijelenti, hogy Lombardia ezen részét a szárd királyra, ruházza át. Erre következnek a törvényhatóságra vonatkozó czikkek. E szerint a pie­­monti s austriai szolgálatban levő egyéneknek szabad választásuk van, a két kormány szolgálatában megmaradni s egy év alatt Piemontban levő vagyonukat áthelyezni s megforditva. Azonban megtartandják jogaikat minden hátrahagyott tulajdonaikhoz, midőn lakásukat Szardiniából Aus­­triába vagy megfordítva átteszik. A Lombardiában szerzett nyugdijakat az új kormány tiszteletben tartandja s lefizetendő a jogosítottaknak, s azon esetben, ha ez ki lenne kötve, a nyugdíjazottak özvegyei s árváinak. Az adósság szabályzása két czikk tárgyét képezi, melyek egyike egy pótlék­­egyességet foglal magában, a fizetési mód iránt. Ezen czikkek értelmében, Piemont Austriának 40 millió pftot tartozik fizetni, s ezenkívül felelős a lombard -velenczei Monte iránt. (A Szardiniára átruházott adósság egye­teme 250 millió frankra megy).­­—Erre következik a 18-ik czikk, mely igy van szerkesztve : „Óhajtván, hogy az egyház nyugalma s a szent­atya hatalma biztosítva legyenek, s meg lévén róla győződve, hogy ezen czél elérésére nem lehet hatályosabb eszköz, mint a népek szükségeihez alkal­mazott rendszer s oly reformok, miknek s­zükségét a szent­atya már elis­merte, a két szerződő fél egyesítendi törekvéseit oly czélból, hogy e szent­sége az egyházi államok közigazgatásába reformokat hozzon be. A 19 dik czikk meghatározza, hogy azon független olasz államok te­rületi határai, melyek a legutóbbi bábomban nem vettek részt, csu­pán azon többi európai hatalmasságok beleegyezésével változtattat­­hatnak meg, melyek ezen államok megalakításában résztvettek s azok lételét biztosították. A to­kárai nagyherczeg s a modenai s pármai herczegek jogai a magas szerződő felek által világosan fönntartat­nak.­­ A 20 ik czikk szerint, a két császár egész erejével elősegitendi egy, az összes olasz államokból álló szövetség alakítását, melynek czélja leend, Olaszország függetlenségét s épségét megőrizni, erkölcsi s anyagi érdekeinek kifejlését biztositni s Olaszországnak benső s külső vé­delme fölött őrködni, egy szövetségi sereg segélyével. — Velencze, mely az austriai Császár uralma alatt maradand, ezen szövetséghez fog tartozni s részesülend a szövetségi kötmény jogai s kötelezettsé­giben, melynek záradékai az összes olasz államok képviselői által fognak meg­­állapittatni. A 21-ik czikk kiköti, mikép azok, kik a legutóbbi esemé­nyekben résztvettek, se személyeik, se vagyonaikban nem fognak üldöz­­tetni, s a két ország bármelyikében háborgattatás nélkül maradhatnak.­ A 22-ik czikk szerint, a jelen szerződés megerősítvényei Zürichben, két hét alatt fognak kicseréltetni. Más czikkek azt kötik ki, hogy Austria köteles lesz a katonai szolgálat alól fölmenteni az általa odahagyott terü­lethez tartozó katonákat. Ugyanekkor arra is kötelezi magát, hogy vis­­­­szaadja a magánszemélyek által Austriához tartozó közintézetekben letett értékeket s zálogokat. — A 16-ik czikk a lombardiai vallásos­ intézetek­­nek szabadságot ad arra, hogy ingó­s ingatlan tulajdonaikról rendelkez­hessenek, ha ezen javak birtoka összefér az új kormány törvényeivel. Pária,, oct. 21. (Anglia magatartás­a; marokkói ügy, a franczia lapok fenyegetései.) Ma csak rosz híreket közölhetek,igy kezdi egy párisi levelező, s e hírek főleg Anglia magatartására vonatkoz­nak. A félhivatalos angol sajtó nyilatkozatai szerinte mégis komo­lyabb jelentőséggel bírtak, mint eleinte hívék. Állítják, mikép­p. hó 19-én John Russelnek egy jegyzéke érkezett, melynek a „Morn­ Post“ czikke csak körülírása volt. Az angol kabinet abban a leghatározottaban vonakodik oly congressusba lépni, melynek alapja nem Olaszország szabad akarat, nyilváníthatása lenne. A spanyol-ma­rokkói ügyben is érkezett volna ide egy igen határozott angol jegy­zék. Úgy látszik, hogy azon tanácsok, melyek az angol beavatkozás ellen voltak, Madridban beutat találtak, s az onnan érkezett tudósítá­sok szerint az ellenségeskedések már legközelebb bekövetkeznének. Itt azonban azt hiszik, hogy épen az említett angol jegyzék a maga határozottsága által sokat fog nyomni a mérlegben a békés kiegyen­lítés javára, annál inkább, mintán a m­ileliák politikája, legalább most, s különös tekintettel az olasz ügyekre, nem akarja a nyugati szövetséget zavarni, s ez utóbbiakra nézve is még egy közép utat akar megkísérteni, mely Angliának a congressusba egyezését lehet­ségessé tegye. A dolgokhoz közelebb álló személyek azonban már­is kételkednek a congressus létrejövésében. A franczia félhivatalos la­pok ma ismét mind megrohanják Angliát ama vonakodása miatt, a congressusban résztvenni. Ezek egyike még fenyegeti is Angliát, int­vén azt, hogy ne számítson túlságosan Francziaország jóakaratára. Egy másik értésül adja, hogy a congressus Anglia nélkül is megtar­­tathatik, s a „Const.“ ma méregbe mártott tollal írt czikket szentel Izlandnak, Anglia e gyönge oldalának. A hivatalos körökben álta­lában nagy ingerültség uralkodik Anglia magatartása miatt; csak a legmagasb ab­arat mérsékli meg magát. (Dabormida küldetése meghiúsult.)Az olaszországi restauratio bekövetkezése felőli hírek ma túlnyomók. Parma és Mo­dena fel fognak ugyan áldoztatni, de Toscana semmi esetre sem. A franczia kormány halogatás­a mindenféle szelid eszközök által majd csak meglágyítandja az olasz népség akaratát — így hiszi legalább egy párisi tudósítás — úgy hogy majd csak lemond az egyesülési gondolatokról. Dabormida tlik a császártól azon meglehetősen hatá­rozott nyilatkozatot nyerte vona, hogy ő Villafranca és Zürich által meg van kötve, s többet nem tehet, mint a­mi történt. Nem tudni, várjon a követ London felé vette-e, mint a „Pays“ jelenti útját, hogy legalább az angol kormányt szilárdítsa meg a maga kedvezőbb magatartásában. Más közlések szerint egyenesen Turinba ment A restauratio­ iránti hí­rek főleg azon andentiában lelik támaszukat, melyet a császár tegnap Nerli lovagnak, a lothringi ház biztos emberének és Pisavicinónak a pármai legné megbízottjának adott. Boroszló.. (Fejedelmi találkozás.) A herczeg f. hó 22-én reggeli 81­. órakor hagyta el Berlint s d. n. 4 órakor Boroszlóba érkezett. A hg-regenssel megérkezett Frigyes Vilmos bg, Albrecht bg (atya), Albrecht hg (fia). Ezen fölül a hg-regens kíséretében voltak: Báró Schleinitz külügyminister, Theremin és Eichmann valóságos követségi tanácsosok, gr. Perponcher titkos követségi tanácsos, Weymann titk. ndv. tanácsos, Illaire volt titk. tanácsos, Noel kabineti titkár gr. Pückler. ndv. marsall val. titk. tanácsos, Borck titk. tanácsos, Dahmes titk. tanácsos és Dohme ndv. államtitkár, dr. Lauer ndv. orvos, báró Wrangel altbgy, Willisen főlovászmester, Bonin gr. tbk és hadügyminis­­ter és Boyer ezredes a hadügyministeriumban, hg Radziwill Vilmos gr. tbk, Manteuffel vez. őrn, Alvensleben vez­érn. és b. Loen szárnysegéd, Bonin, Schlemüller és Roon altagyok, és a legregens személyes had­segédei. Az orosz császár oda érkeztének a programm szerint tegnap reg. 9 órakor kelle bekövetkeznie. E találkozás nagy fontossága mel­lett szól a császár nagy és fényes kísérete is. Vele érkeznek: Károly Sándor szász-weimari n hg, Vilmos németalföldi koronaörö­kös, gr. Villandt udv. marsall és b. Pallandt hadsegéd, Károly wü­rttem­­bergi koronahg, Vilmos mecklenburg schwerini hg, hg Gortsakoff kü­lügy­­minister hg Gortsakoff kamrai nemes ifjúval és Hodtze udv. tanácsossal, I. és HI. Adlerberg grófok és hg Dolgoruki v­ezérhadseg­édek Szepzoff ezredes és Rylejeff kapitány szárny segédek,Schaunisz val. államtanácsos, Ilisén czimz. tanácsos, dr. Jenochin udvari és Kunonoff segédorvos, Hl. Adlerberg gróf vezérhadsegéd, b Budberg orosz követ Berlinben, Peterson és b. Meyendorf köv. titkárokkal, Bismark-Schönhausen porosz követ Sz.-Péter várott. Nápoly, oct. 11 (Petrulla herczeg; harczias hirek; mozgalmak S­­­c­i­­­á­b­a­n.) A király Petrulla herczeget Bécsből ide hivatá; s ennek következtében ez utóbbit egy heti itt mutatásra ide várják.­­ Mint a párisi „Pressernek írják, folyvást harczias hírek szárnyalnak. Bir szerint a király jövő csütörtökön utazandik el, hogy csapatainak élére álljon, s az expeditió hadi pénztára tegnapelőtt indíttatott el. A hadtestnek át kell lépnie a határt, mihelyt teljes számmal együtt lesz. Sőt még azt is állítják, hogy 4 zászlóalj már Ascoliig kémszem­lét eszközölt. — S i­c i 1 i­á­b­ó­l igen ellenkező tudósítások érkeznek. Annyi bizonyos, hogy Palermo szomszédságában mozgalmak tör­téntek. Egy a föl­kelők 8 a katonák közt történt ütközet következté­ben parancs adatott ki az egész városnak tüsténti lefegyverzése iránt, így beszélik azt oly utasok, kik maguk látták a rendelet kiragasztá­sát. A fölkelés kiterjedése iránt különböző közlések szárnyalnak. A szabadelvűek tudni hiszik hogy komoly fölkelésről van szó , melynek központja Cariniban (Palermótól 17 kilometrenyire) van. A fölkelők egy ágyút is birtokokba kerítettek volna s el lennének tökélve, ko­moly ellenállást fejteni ki. Ellenben a reactionariusok azt állítják, hogy a fölkelés jelentéktelen s már ismét el van nyomva, miután a lázadók közöl 150 ember öletett meg. Turin, oct. 19. (A zürichi békekötést) egy itteni levelező úgy magya­rázza, hogy az a restauratiót illetőleg Szardiniára nézve nem kötelező, s úgy tudja, hogy a Zürichben fönnforgott nehézségek nem a restau­­ra­isra, hanem az adóssági kérdésre vonatkoztak. Ez utóbbi hatalom sehogy sem akart a 250 millión túlmenni, s Austria, mely eredetileg 500 millió frankot követelt, nem akart, kevesebbet, mint 400 milliót elfogadni; végre 100 milliónak készpénzül kifizetésében és 150 mil­lió adósságunk elvállalásában történt a megállapodás. Amerika. (W alker elfogat­­ása.) Londonba érkezett új-orleansi oct. 7-ki tudósítások tudni akarják, hogy Walker kalózcsapatja, a nélkül hogy ellentállna, az Egyesült államok tábornagya által befogatott.­­ A v­ira­tok L o n d o n, oct. 21. Az „Economist“ azt akarja, hogy Angolor­szág ne hódoljon e föltétlen semlegesség elvének, hanem szólaljon föl a Középolaszországban esetleges beavatkozások ellen. P­á­r­i­s, oct. 22. A piemonti kormány 100 millió fr.-nyi köl­csönt rendelt meg, rent­e-ok kibocsátása útján. Berlin, oct. 22. Hírszerint a herczeg-régens s több más kir. herczegek holnap reggel Sándor császár üdvözletére , annak 0 h­­­a­t-ig eléje utazandnak. Borosz­l­ó, oct. 23. Az orosz császár tegnap esti 9 h/a óra­kor ide érkezett. München, oct. 23. Adalbert herczeg neje tegnap Mad­ridban szerencsésen herczeget szült. Adalbert herczeg mint tudjuk Ottó görög király praesumtiv-utódául tekintetik. T n r i d, oct. 19. B o n e 11 i beadta lemondását a távírdák főfel­­ügyelőségéről. — Szár­linia szigetén hitszerint nagyszerű gyar­­matositási társulat fog alapittatni , Varlombrosa her­­czeggel élén­k angol tőkepénzesek részvétele mellett. — Guerazzi Tarinban van.­­ A „Gaz­ de Genova“ szerint, a középolaszországi csapatok fegyverek szűkében vannak. — Victor Emanuelnek Gennábai ünnepélyes bevo­nulásán a papság nem jelent meg. — Az „Opinone“ azt hiszi, hogy a congressust lefegy­verkezésnek s a Romagna s a pápai sereg közti fegyverszünetnek kell megelőznie. — Guiseppe la Farina a régi Associazione unitaria italianá­nak , Garibaldi tiszteletbeli elnöklete alatti helyreállítását indítványozza. — A „Sta­te­­ta“ szerint, a Pármában befogatott személyek száma 20-ra megy. Hírszerint a csendőrségi őrnagy szintén felelősségre fog vonatni, a pórnép elleni ellenszegülés elmulasztása miatt. Fi o r e n c z, oct. 17.Cosenz ezredes a romagnai csapatoknál szolgálatba állott. — oct. 19. Az új hadügyminister, Gádor­na saját működése czéljául a Piemont hadügyi rendszeréveli assimilálást jelöli ki. P­á­r­m­a, oct. 18. Az itteni helyhatóság egy, a dictatorhoz inté­zett feliratban tiltakozik, az Anviti gróf meggyilkoltatása alkalmá­­bóli vádak ellen. Modena, oct. 18. L­u­p­e­s­e ügyvéd az elkobzott herczegi allo­­diális javak főigazgatójává neveztetett ki. Madrid, oct. 21. O’Donnell tábornagy a cortes-gyűlésnek jelenté, mikép a spanyol kormány Tangerben levő consulának megparancsolá, hogy állomását hagyja el. Azt várják, hogy a kor­mány holnap a Marokkó elleni hadüzenetet jelenten­i a cor­­tes-gyűlésnek. Kassel, oct. 23. Tegnap este Spoler fő zeneigazgató meghalt.*

Next