Budapesti Hírlap, 1859. október (234-259. szám)

1859-10-14 / 245. szám

Egyes szám­ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. n nélkül . 10 . SZERKESZTŐ-HIVATAL: Barátoktere 7-ik szám 1-ső emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátoktere 7. s­z­á­m föld­szint. BUDAPEST HÍRLAP, Péntek, October 14. Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petrisor egyszeri beiktatásnál 8 ujikrajczárjával, kétszeri­nél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számittatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A be­­igtatási bélyegdij mindanm­iszor 30 ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatal­ban vétetnek föl A külföld számára a hir­detményeket H. Hübner könyvkereske­dése Lipcsében veszi át. 1859. — 245. szám. Előfizetési árak austriai értékben. BUD 01 ''ESTEN. A Hivatalos Értesítővel egyik­ fr. la. Egész évre 15 — Fél évre 8 — jur. A Hivatalos Értesítő nélkül. . . ^ fr. kr. r , fr. kr Évnegyedre lll Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Egy nőnapra BT íiOT Fél évre 5 25 | Egy hónapra 1 25 (A házhozhordást lé­t­enkint 15 krral több.) Előfizethetni Buda­sten a kiadó hivatalban. HIVATALOS rész. ö ce. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 8-ról kelt sajátkezű iratával lovag Ereil Ferencz alelnökit az Emisen felüli helytartóságnál, a hosszas, kitűnő s folyvást hű szolgálatával­ teljes legmagasb megelége­dés tanusítása mellett, érdemlett állandó nyugalomba helyezni,a szol­gálati tekintetekből báró Seb Inga Ferencz udvari tanácsost a krakkói országos­ kormánynál hasonló minőségben a linzi helytartó­sághoz áthelyezni, s lovag Vukassovich Frigyes kerületi főnö­két Krakkóban valóságos udvari tanácsossá legkegyelmesebben kine­vezni, s Krakkóban az országos kormány, valamint az ottani földte­­hermentési-pénzalap-igazgatóság s a földteher-megváltási s szabály­zási országos bizottmány ügyeinek ideiglenes vezetését reá átruházni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 7-től kelt legfelsőbb határo­zatával báró Türkheim Rudolf őrnagyot a hadmérnöki törzsnél, a haditengerészetben, a szárazi-­s vizi építészetnek közel három évig, egész gondossággal, szakismerettel s odaadó szorgalommal létesített vezetéséért, a harmadosztályú vaskorona rendjével legkegyelmeseb­ben földisziini méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 7-től kelt legfelsőbb határo­zatával Hermann Antalnak a haditengerészet kezelési tisztjének legkegyelmesebben engedélyt méltóztatott adni arra, hogy a neki adatott de Nostra Senhora da Gonceicao de Villa V i c i o s a kir. portngali rendet elfogadhassa s viselhesse. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 5-ről kelt legfelsőbb határo­zatával az alábbnevezetteknek legkegyelmesebben engedélyt mél­tóztatott adni arra, hogy a nekik adatott külföldi rendeket elfogadhas­sák s viselhessék, még pedig: gróf Paar Alfréd altábornagy a kir. svéd kardrend nagyke­resztjét ; Sándor hesseni s rajnai herczeg altábornagy, a harmad­osztályú cs. orosz sz. György rendet s a mecklenburg-schwerini nbgi katonai érdemkeresztet; K­ipper Károly ezredes a főszállásmesteri törzsnél a másod­osztályú toskánai nbgi katonai érdemrendet; G­­o­m­b­o­s László ezredes és salzburgi várparancsnok, a hes­­seni­nhgi Fülöprend másodosztályú középkeresztjét; gróf F­u­g­g­e­r Ottó nyugalmazott százados, s lovag Scheiben­hof Edvárd százados az 59. sz. Reiner Frig gy.-ezrednél ezen rend kiskeresztjét; K­einer Peregrin tndor törzsorvos a hesseni­nhgi Lajosrend első­ osztályú kiskeresztjét; F­inkenzeller Pál főhadnagy az 59. sz. Reiner Frig gyalog­ezrednél ugyanazon rend másodosztályú kiskeresztjét; gróf C­h­r­i­s t a 11 - ig Oszkár százados a hadsegédi karnál, a kir. svéd kardrend kiskeresztjét; lovag Schaffer Krisztián százados a 60. sz. Wasa herczeg gyalogezrednél a braunsehweigi herczegi Oroszlán Henrik-rend kiske­­resztjét, s B­occalari Károly főhadnagy a 23. sz. b. Alfoldi gyalogez­rednél a kir. siciliai I. Ferencz király-rend első­ osztályú kiskeresztjét. A­z austriai monarchia állambevételei s kiadásai az 1858. köz-­i igazgatási évre a főrovatok szerint következő eredményeket mutatnak: (Folytatás.) 11. Államkiadások. A) Rendes kiadások L­egmagasb udvari személyzet­e cs. k. Apostoli Felsége cabineti irodája Birodalmi tanács s levéltár Ministeri értekezlet Külügyministerium Belügyministerium .... Pénzügyministerium . Igazságügyministerium . C­ultus- és oktatásügyministerium Kereskedelmi-, ipar- s középitményi mi­nisterium . . H­adsergi főparancsnokság Tengerészeti főparancsnokság Legfelsőbb rendőrhatóság Ellenőrségi hatóságok A fennálló közigazgatási ágak egyikéhez sem tartozó más kiadások . Az államadósság szükséglete . K­özigazgatási év: 1858 1857 Pengő forintokban. A rendes kiadások összege 6,689,047 42,146 231,475 33,548 2,150,581 26,136,570 25,043,904 15,630,024 5,684,484 9,104,024 38,998 197,585 31,944 2,078,151 27,980,431 24,410,315 15,882,099 5,482,418 18,439,743 21,822,844 96,162,061 101,445,676 5,655,000 10,033,060 3,596,651 5,444,343 10,627,393 3,673,351 3,545,528 4,780,317 96,963,279 91,786,986 315,037,101 324,686,875 B) Rendkívüli kiadások: R­endkívüli katonai költség : a) pro currenti a szárazi sereg számára ........................................................................................................... 11,035,634 a tengerészet számára.. . . . 800,000 650,000 b) pro praeterito a szárazi sereg számára utólagos beszá­mítás által....................................................................................... 2,260,783 4,457,206 Pénzpótlékokban s a régi rendszerű ka­tonai helyettesek elbocsátásaiban . 924,700 . . . A rendkívüli kiadások összege Az államkiadások egész összege . 3,985,483 16,142,840 319,022,584 340,829,715­­ A két év összehasonlításánál az 1858. évben a kiadások ke- I veszülése mutatkozik, • a rendeseknél ... . . . . . 9,649,774 fttal ! a rendkívülieknél. . .­­. .. . . 12,157,357 „ ; e szerint összesen........................................................................................................... 21,807,131 „ 1. fA legmagasb udvari személyzet számárai­­ kiadások ........ 6,689,047 fttal az előbbi év szükségletéhez képest . . 9,104,024 , ( tehát kevesebbre mentek ) 2. A belügyministérium ■ kiadása volt.......................................................................................................... s e szerint az előbbi évihez .... . 2,414,977 ftra . 26,136,570 „ ., 27,980,431 „ képest kevesebb . . . . . . . 1,843,861 fttal 3. A pénzügyministerium kiadása az 1858 köz­ . igazg. évre volt . . . . . . . . 25,043,904 „ az előbbi évihez..........................................................................................................■: 24,410,315 „ képest többre ment............................................................................. 633. . 589 „ főleg a pénzügyőrségrel 455,340 fttal nagyobb kiadás által, a Modena s Parma elleni vámvonal újra fölállítása miatt s a 223,285 fttal na­gyobb hitelkezelési kiadások által. 4. Az igazságügyministeriumnál az 1858-dik évre kimutatott 15,630,024 ftnyi kiadás 252,075 fttal kevesebb volt, mint az előbbi évben. 5. A cultus- 8 oktatásügyi ministerium számárai kiadás az 1858. közig. évben.......................................................................................................... . 5,684,484 ft. az előbbi évihez . . . . . .­­ . 5,482,418 ft. képest tehát . . . . .­­. . 1 , 202,066 ft. többre ment, alapítványokban s iskolai, nevelési s jótékony intézetek számárai járulékokbani nagyobb kiadás által. 6. Ha a katonaság­i tengerészet rendes kiadá­sához 4................................................................................................................................101,817,061 ft. hozzászámítjuk a rendkívüli tengerészeti kiadást pro currenti . . . . . . . 800,000 „ s ha összehasonlítjuk a . . . . . 102,617,061 ft­nyi összeget az előbbi évvel,melyben a rendes sere­gi 8 tengerészeti kiadás . 106,890,019 ft. s a rendkívüli pro currenti . 11,685,634 „ összesen tehát............................................................................................................, 118,575,653 fit. m­ent, ezen rovatnál az 1858. évben csekélyebb szük­séglet mutatkozik................................................................................................................................ 15,958,592 stal. 7. Az 1858. közigazg. évben ezen előadásban először megnyi­tott következő főrovatnál: „A fennálló közigazgatási ágak egyikéhez sem tartozó más kiadások“, mely név alatt némely, előbbi években részint a bel-, részint a pénzügyministeriumnál kimutatott s nem szo­rosan oda tartozó kiadások foglaltattak össze, a kiadás az 1858. köz­­igazg. évben . . . . . . . . 3,545^528 ft. s e szerint az 1857. közig. évihez .... 4,780,317 „ képest . . ................................................................................................................................. 1,234,789 ft­tal kevesebbre ment. 8. Az államadósság szükséglete az 1858. közig. évben . . . ........................................................................................................... 95,963,279 „ s e szerint az előbbi évihez képest .... 91,786,986 „ az adóssági ősziét emelkedése által­­ túl emelkedett. 9. A rendkívüli kiadásoknál előjövő 12,157,357 fttali keveskü­­lést a 13,232,057 fttal csekélyebb rendkívüli pro currenti és pro praeterito katonai kiadásnak kell tulajdonitni; mig más­részről a rendkívüli tengerészeti kiadás 150,000 fttal emelkedett s pénzpótlékokban s régi rendszerű katonai helyettesek elbocsátásai­ban, az 1858-dik évben 924,700 ftot kellett kifizetni. m. H­a az állambevételek s kiadások kezelését összefoglaljuk, kö­vetkező eredmény áll elő : K­özigazgatási év 1858 1857 Pengő forintok. R­endes bevételek.................................................................................... 274,502,177 275,900,860 R­endes kiadások . . . . . 315,037,101 324,686,875 R­endkívüli bevételek Rendkívüli kiadások H­iány 40,534,924 48,786,015 • - ' •­ 8,038,546 3,985,483 22,394,987 16,142,840 tbblet 4,053,063 6,252,147 . 1­1 1282,540,723 298,295,847 • 319,022,584 340,829,715 Ö­sszes állambevételek Összes államkiadások H­iány 36,481,861 42,533,868 E szerint a hiány a rendes kezelésnél az 1858. közig. évben ke­vesebb volt . . . . • • . . • 8,251,091 ft­tal, azonban a többlet is a rendkívüli kezelésnél cse­kélyebb volt...............................................................................................................................2,199,084 „ ennélfogva egészben véve az eredmény . . . 6,052,007 ft. tál kedvezőbb, mint az 1857. közigazg. évben. (Vége köv.) Csütörtökön f. é. octob. 6-n a budai cs. k. egyetemi nyomdában megjelent és szétküldetett a magyar országos kormánylap első osztályának XXIX. és Előfizetési árak austriai értékben. a XXX., ás második osztálynak X VIli. darabja, mind a német egyes mind az össze kettős kiadásokban. A XXIX. db tartalma: 149. sz.­A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 8-kán kelt kibocsát­­ványa, kiható Erdélyországra, a szárazföldön szállított tűzi­fa és közönséges műfa vámkezelése iránt, a vöröstoronyi és tömösi határszéli vonalon. 150. sz. A vallás- és oktatásügyi ministeriumnak 1859. augustus 8-kán kelt rendelete, mely által az 1854. december 9 kén kelt legfelsőbb kéziratban (hírod. törv. lap 315. sz.) foglalt határozat megváltoztatása tétetik közhirré, azon mértéket illetőleg, melyben a német nyelvnek a lombárd-ve­­nczei király­ságon kívül minden gymnasiumokban oktatási nyelvül kell szolgálnia. 151. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. augustus 12-kén kelt rende­lete, kiható Erdélyországra, mely által, az 1859. julius 22-kán kelt legfelsőbb fölhatalmazás folytán, az 1853. május 29-kén kelt császári nyilt parancs (birod. törv. lap 100. sz., 13. § , Erdélyben a szász nemzetbeli házastársak számára fönntartott jószágközösségi jogot illetőleg, értelmeztetik. 152. sz A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 1-jén kelt kibocsátvá­­nya, kiható minden koronaországokra, a Lombardia felőli vámvonal tárgyában Lazise és Peschiera között. A XXX. db tartalma: 153. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. augustus 21 -kén kelt kibocsát­­ványa, kiható minden koronaországokra, melylyel az austriai értékre szóló 5 fo­rintos uj bankjegyek kibocsátásának időpontja tétetik közhírré. A XVIII. db tartalma : 30. sz. Rendelet a cs. k. helytartóság budai osztályától 1859-ki augustus 21-kéről, mely által egyetértőleg a cs. k. országos főtör­vény­székkel, az árvabi­­zottmányi hivatalnokoknak és szolgáknak külső alkalmazásnál járó illetékek, s ezek fölszámításának módja megállapíttatnak. 31. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság soproni osztályától 1859-ki augustus 23-káról, Vas vármegyei Domaföld helységnek Saál községből kiszakítása s Ka­­pornok adóközségbe keblezése iránt. 32. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki augustus 26- kéről, a soproni közigazgatási terület 1856. junius 20-kán 10323. sz. a. közzétett politikai fölosztásának megigazitása iránt. 33. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. fő­kormánytól 1859-ki September 20-káról, a cs. k. katonai személyeket hüségszegésre csábitók ellen rendelt rög­­tönbirósági törvénynek megszüntetése iránt. VIDÉKRE. (Naponkinti postai küldéssel.) A' Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. |X-s fir. kr. Egész évre 19 — | Évnegyedre 5 50 Fél évre 10 — . Egy hónapra 2 10­4,176,293 ft-A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. 1 , fr. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 —­­ Egy hónapra 1­69 NEMHIVATALOS RÉSZ. A hivatalhelylyel Szent-Gotthárdra a szombathelyi cs.k. megye­törvényszéki területen kinevezett cs. k. közjegyző Szabadfi Sán­dor e minőségben az esküt f. évi September 19-n letette. Pest, oct. 13.­­ (Politikai asemle). Mintegy két hét óta egészen új elem vegyült az olaszhoni ügybe és ennek bonyolultságát még tetemesen növelte. A franczia c­er­s egy része tudniillik formaszerű tiltakozá­sokkal állt elő a legatiókbeli események ellen és nem csak ezeket ha­tározottan rászalta, a­mi részéről nagyon természetes dolog, hanem mel­lesleg a franczia kormánynak is szemrehányásokat tett, hogy tűz­zel vassal tüstént neki nem megy a romagnai forradalomnak. Nem szándékunk ezen lépés , nevezetesen e szemrehányások jo­gosultságát megvizsgálni, hanem egyszerűen azon kérdést vet­jük föl: hová vezethet e mozgalom ? Mindazáltal constatírozni kell azon tényt, miszerint a fennforgó bonyodalomban a szent­atya világi hatalma jó szóba, tehát a kérdés tisztán politikai és nem vallási, és így a papság mint ilyen hivatalánál fogva nincs kötelezve ez ügybe beleszólni. Azonban ennek daczára is elfogadható lenne az, ha a magas cserns­ő szentsége világi tekintélye mellett küzd, csak e küzdelem formája — hevessége által — sértő ne legyen azon kormányra nézve, mely alatt amaz egyházi férfiak élnek. Pedig ilyen az orleánsi és még néhány más püspök nyilatkozata, és a franczia kormány nem csekély zavarba jöhetett, midőn a felett kelle döntenie, minő állást vegyen e demonstrációk irányában ? Az ignorá­­lás ily nyílt megtámadás ellenében nagyon nehéz, hanem szintoly ne­héz a császári kormányra nézve, az odavetett keztettt fölvenni. Nem mintha attól kellene tartania a kormánynak, hogy e küzdelem ál­tal a maga népszerűségét veszélyeztetné, korántsem! Tudjuk, hogy Francziaország a voltairianismus hazája és hogy e hit vagy in­kább hitetlenség ott folyvást nagy előmeneteleket tett, bár a kormány­­ kivánata ellenére. Az egész voltairei párt tehát uj­jongna , ha az állam és egyház közt nyilt viszály támadna és a kornány épen nem panaszkodhatnék párthivek hiányáról. Ha­nem a franczia kormány — eddigi tapasztalataink szerint — nem akar a világnak ily látványt nyújtani , nem akarja a maga népszerűségét a cleris tekintélyének romjaira alapítani és ezért mondjuk, hogy nehéz a főpapi demonstrációk ellett nyíl­tan síkra szállnia. A kormány most úgy látszik középutat talált, t. i. a magas clerus egy részével egyezkedett az iránt, hogy ez ama de­­monstratióktól távol maradjon; ez által megszűnnek azok az ö­s­z­­szes clerus véleményének jellemével bírni, fontosságuk csökken és a kormánynak lehetőségében áll „passer outre.“ A pápai ügynek ama heveskedés természetesen nem használ. H­a a „Nord“ levelezőinek hitelt szabad adnunk, a legatiók be­­keblezése épen nem tartoznék többé a tehetlenségek közé, miután a romagnai lakosság az európai hatalmakhoz intézett emlékiratában kinyilatkoztatja, hogy a pápa főnöksége alá semmi esetre sem akart többé visszatérni; hogy tehát mindenesetre a szerződésekkel ellen­kező expediensről kellene gondoskodni és hogy — az adnexiót ki­véve — minden más ilynemű eszköz azon hátránynyal bírna, hogy nem csak a szerződéseknek meg nem felelne, hanem még a nép kivo­­natainak sem. A szerződésekről szólva nem lehet mellesleg meg­­­em­ emlékez­nünk az orosz „Invalide“ legújabb czikkéről, mely egész nyíltsággal prédikálja az 1815-ki szerződések módosítását. A pétervári lap logi­kája nagyon egyszerű :­­ azt mondja, hogy 1815-ben is csak emberek

Next