Budapesti Hírlap, 1859. november (260-284. szám)
1859-11-01 / 260. szám
Előfizetési árak austriai értékben. BUDAPESTEN. A Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. rész évre 15 — Il évre 8 — , ft. kr. Évnegyedre 4 50 Egy hónapra 1 75 A Hivatalos Értesítő nélkül. fr. kr. I . ft. kr. Egész évre 10 — Évnegyedre 3 — Fél évre 5 25 Egy hónapra 1 26 (A házhozhordásért havonkint 15 krral több.) Előfizethetni Budapesten a kiadó hivatalban Egyes szám ára a Hivatalos Értesítővel együtt . 30 kr. „ nélkül . 10 „ SZERKESZTŐ-HIVATAL B írá tok tere 7-ik szám emelet. KIADÓ-HIVATAL: Barátok tere 7. száz szint. 1-8 . Kedd, november 1. A Hivatalos Értesítő nélkül. kr. kr.i|j. ír. kr. Egész évre 14 — Évnegyedre 4 — Fél évre 7 — Egy hónapra 160 Vidéken bérmentes levelekben minden cs. kir. postahivatalnál. Igtatványok. Egy hatodhasábos petlisor egyszeri buigtatásnál 8 ujkrajezárjával, kétszerinél 7 és háromszorinál 6 ujkrajczárjával számíttatik. Még többszöri ismétlésnél aránylagos ármérséklés engedtetik. A beiktatási bélyegdij mindnenyiszor 36ujkr. Mindennemű hirdetések a kiadó-hivatalban vetetnek föl A külföld számára a hír- Idetményeket H. Hübner könyvkereskedése Lipcsében veszi át. 1859. — 260. szám. Előfizetési árak austriai értékben. VIDÉKRE. (Naponkint! postai küldéssel.) A. Hivatalos Értesítővel együtt. fr. kr. , fr. kr. Egész évre 13 — 1 Évnegyedre 5 50 Fél évre £■ 10 — | Egy hónapra 2 10 HIVATALOS rész. NEMHIVATALOS RÉSZ. A „Wiener Zig" nemhivatalos részének élén következő nyilat- 'kozatot hoz : „Bécsi s vidéki lapokban ismételve oly belügyekre vonatkozó közlemények is helyet találtak, melyek itt ott történt törvénytelen , testületi jogokat jogtalanul bitorló egyénektől eredt nyilatkozatoknak széles körbeni elterjedést szereztek. Amily kevésé lehet egyrészről a császári kormány szándékában, a följogosított véleménynyilvánítás ellen gátlólag lépni föl, vagy az előfordult tények közlését akajályozni— úgy másrészről ahhoz szorosan ragaszkodni kell, hogy tartalmukra vagy alakjukra nézve már magukban is törvénytelen igyek ezenfölül izgatási eszközöket ne használtassanak föl, s hogy ama kifejezés, melyre azok kérvényekben s hasonló iratokban netalán találtak, szószerinti közlés által általánosan el ne terjesztessék. Ezért a kormány megvárja ama jó hazafias szellemtől, mely a belföldi sajtó közlönyeinek nagy többségét lelkesíti, hogy ezen észrevétel méltány-j A mai szent lásra találandó hogy ennélfogva nem leend szükséges a kijelölt nemű közzétételek folytatása miatt azon eszközöket venni használatba, melyek egy folytonosan követett s a közönségre nézve káros irány ellen a sajtó-rendtartás szerint rendelkezésre állanak." Bugyi községe keresetre nem képes harczosok számára 20 ftot s Örkény községe ugyanezen czélra 18 ft 60 krt a. ért. adományoztak. Pest, oct. 31. (Politikai szemle). A boroszlói találkozás körül a homály szét kezd oszolni és az eredmény legalább főbb vonásaiban fölismerhető. Magától érthető, hogy a két uralkodó találkozását diplomatiai levélváltás előzte meg, mely az egyetértés általános alapjait föltalálni segíti. Mind Porosz mind Oroszország politikája a napi kérdések határán túlmenő czélt tart szemmel, melynél fogva semmi személyes ellenszenvvel nem viseltetik ugyan a franczia császár ellen, de mégis üdvösnek véli, ennek „tanulmányzásait" az európai kérdések terén illő korlátok közé utasítani, úgy hogy ül. Napóleon ezentúl csak a két északi hatalommal egyetértve fogna ily kérdést fölvethetni, ha csak azon veszélynek nem akarja magát kitenni, miszerint e két hatalmas állammal mint ellennel kellene szembe szállnia. Hogy azonban ezen általános szándék még nem zárja ki azt, hogy a két északi hatalom külön kérdésekben őszintén Francziaországhoz csatlakozhassék, mutatja az, ami Boroszlóban az olasz ügyre nézve határoztatott. E szerint Porosz- és Oroszország elfogadja a zürichi szerződés azon pontját, mely a középolaszhoni fejedelmek jogait „fönntartja“, sőt mind a két hatalom ki is fogná nyilatkoztatni a congressuson, hogy a restaurációt kívánná, de erőszakos beleelegyedés ellen mind a kettő határozottan tiltakozni fog. Legnevezetesebb az, hogy az imént említett elv alól még a szent atya érdekében sem tétetnék kivétel, úgy hogy a legállók is egyedül békés úton térhetnének vissza a pápa főnöksége alá. Talán nem csalatkozunk, midőn azt állítjuk, miszerint ezen porosz-orosz határozatok, mik Francziaország tetszésében is részesülnek, Anglia engedékenységét tetemesen növelték. Annyit bizonyossággal mondhatunk, miszerint a congressus ügye néhány nap óta tetemes előmenetelt tett, és hogy — daczára a marokkói kérdésnek és a Francziaország által pártolt, Anglia részéről azonban gyűlölt Suezi ügynek — a két nyugati hatalom közt az olasz ügyre nézve a legjobb egyetértés uralkodik. Az „Independ.“ egyik párisi levelezője még tovább menvén, már elő is sorolja a congressus alapjait, mik Austria, Franczia és Angolország közt megállapíttattak volna, még pedig: 1) a zürichi szerződés tudomásul vétetnék; 2) az általa elrendelt területi változtatások szentesítendők ; 3) (ezen pontot Anglia diétálta volna) oly eszközök keresendők, mik Középolaszhonnak a rég nélkülözött nyugalmat megadhatnák. A bécsi szerződések aláírói természetesen a congressusban is részt vennének, az olasz államok pedig a főcongressus mellett úgyszólván fiókcongressust képeznének és nevezetesen a confoederatio létesítése körül tanácskoznának. Végre hozzátétetik, miszerint a congressus decemberben fog egybegyűlni, — ami mind igen jó és szép és csak azt a kívánni valót hagyja, hogy való is legyen! Meglepő sűrűséggel ismétlődnek azon hírek, melyek szerint a pápa Victor Emanuel fölött az interdictumot kimondani szándékoznék. Tudni való, miszerint ez az excomraunicatiónál sokkal súlyosb büntetés és nevezetesen az alattvalókak a fejedelem iránti engedelmesség alól fölmenti. Párisi levelek szerint a szárd király ily végső esetben más hitre térne, meg lévén győződve, miszerint alattvalói nagyobb része e példát követni kész lenne. Elég ezt száraz szavakkal megemlítenünk, hogy az olvasó fogalmat nyerjen azon leirhatlan zavarról, melyet a pápai szándékvalósítása előidézne. Remélhetni azonban, hogy azon jobb egyetértés, mely mint látszik Francziaország és a sz.szék közt beállt, a Róma és Tarin közt uralkodó feszültségen is enyhíteni fog és elejét, veendi oly lépésnek, mely egyaránt vészteljes lenne, mind arra, kit a büntetés sújt, mind pedig arra, a ki azt kihirdeti. Belgrád, oct. 25. (Milos herczeg és némely érdekes rendeletei.) Milos herczeg még nincs itten, de mindennap várjuk Kragnjevátiból elindulásának hirét; mindamellett senkiie tudja elindulása napját. Annyi bizonyos, hogy a telet itt töltendő, s hogy alaptalanok azon némileg elterjedt hírek, hogy a kormánynyal együtt Kragnjevátzra fog költözni. Míg azonban Miloskg Szerbia heljében mulat, nem szűnik némely érdekes rendeleteket életbe léptetni. Legújabb időben három ily rendeletet hozott, melyek mindegyike megérdemli, hogy megerdíthessék. Az első rendelettel Milos by életbe lépteti az 1837-diki mezei rendőrségi szabályzatot. E szabályzat szerint minden kerületben több rokonom fog kineveztetni, kiknek kötelességük lesz arról gondoskodni, hogy a földmivelők kellő időben végezzék mezei munkálataikat. Legújabb időben ugyanis panaszok támadtak, hogy a szerbek igen hanyagul mivelik földjeiket, s azért szükséges, mikép az államhatalom őrködjék a földmivelés fölött, s sürgesse, sőt kényszerítse is az embereket arra, hogy kellő gonddal miveljék földjeiket. Ha meggondoljuk, hogy igen sokszor megtörténik, e szerint némely földmivelő annyi gabnaneműt sem akar termeszteni, amennyi elégséges ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön nov. 3-án jelenik meg volna arra, hogy évi szükségleteit fedezze, beláthatni, mikép az illető szabályzatnak talán valami sikere csakugyan lesz. Az úgynevezett államgazdászok azonban úgy vélekednek, hogy e szabályzat által a kivánt czél nem fog eléretni. Milos herczeg másik rendeletével azon módot szabja elő, mikép lesz lehetséges az úgynevezett uzsorás adósságokat megtudni. Az adós ugyanis köteles lesz esküjével kijelenteni, mennyi a való adósság és mi az uzsora. S hogy az eskünek több értéke legyen, megparancsolta, hogy az illető adósok esküjöket a templomban, kerületi esperes s egy biró jelenlétében tegyék le. Ez ünnepélyességgel Milos herczeg azt vélte elérhetni, hogy az adósok hamisan ne esküdjenek. Tartani kell attól, hogy mindemellett több hamis eskü fog letétetni, s hogy több ember tartózkodni fog ily nyilvános eskületételtől. Ily módon alig lesz lehetséges kitudni az illető uzsorás adósságokat. Még egy nevezetesebb rendelet adatott ki a legújabb időben, amelylyel a hivatalnokoknak, midőn a kerületekben utaznak, a népet ebéd- s vacsora-megrendelésekkel sanyargatni tiltatik. Ez utolsó rendeletnek legtöbb praktikus következménye lehet, de azzal a rendőri hivatalnokok állása igen megnehezült. A hivatalnokok letétele nem foganatosittatik, amint legelőbb hittük, de mégis hallatszik olykor olykor, hogy egyik meg másik hivatalnok elvesztette hivatalát. — Úgy legújabb időben hallatszott, hogy Pozsarevátz-kerület főnöke, nem tudni mi okból, letétetett. Bécs, oct. 29. A (Grüner lipcsei cs. főconsul. A bizalmi bizottmány. Az austriai könyvárusok gyűlése.) Tulajdonkép semmi irnivaló tárgyam. A közhangulat némi hullámzása várakozások a csalódási félelmek közt Hübner báró lelépése következtében ; nyugtalanító képtelen vagy ösztönszerűen jól sejtő hírek a tőzsdén ; keretárak némi csökkenése; a valutának némi emelkedése: mindezek csak symptomák, miket mindenki lát; de miknek okait senki sem látja; és tán épen ezen általános „nemlátás“, azon sajátságos érzület, mintha egy zsákban élnénk, vagy az éd fölfedezője báró Reichenbach „absolut sötétségű“ kamarájában — ez a nagy baj. Eddigi lipcsei cs. főconsul Grünerről olvassa a közönség lapjainkban, majd hogy visszamegy Lipcsébe, majd ismét hogy itt marad, s a külügyminiszeriumban fog alkalmaztatni, de csak kevesen tudják, mi értelme s hordereje e névnek. Grüner t. i. mint báró Hübner legmeghittebb egyénisége s elvrokona ez által hivatott idő, midőn a rendőrministeri tárczát átvevé, s közvárakozás szerint alstatiszitkári állást fogott volna a ministériumban elfoglalni. Grüner úr itt léte alatt mindazokra, kik vele érintkeztek, egy nyílt fő, férfias jellem kellemes benyomását téve , és benne mindenki egy a közigazgatásban fölötte kívánatos fölfrisítő erőt üdvözölt, ki képes leend a szándékolt reformtörekvéseket hatályosan támogatni. B. Hübner váratlan leléptével természetesen minden szem feléje fordult, vájjon fog-e további alkalmazást kapni? elfogadni? vagy visszamegy-e lipcsei állomására? Mind e lehetőségek más conjectúrákra adhatnak ürügyet; ennélfogva némi hatást ten azon hír, hogy tegnap Lipcsébe utazott vissza. De úgy értesültünk, hogy ezen az egyedüli oka nejének veszélyes betegsége; különben már el van határozva, hogy őt nem fogjuk elveszteni, minthogy a külügyministeriumban báró Thierry utódjain a sajtóhivatal főnökévé van kijelölve. Másik tárgy, mely a főket és nyelveket foglalkoztatja, azon ellenőrség létrehozása, melyet Ő Felsége nyilatkozmányában mint állam pénzügyeinben szükséges reformot előtérre állított. Az „Osterr.-' Zig" némi adatokat hoz, miket a pénzügyminiszeri körökből látszott meríteni, s mik szerint ezen ellenőrséget egy neme a „bizalmi bizottmánynak“ fogná képezni; mint mások hozzáteszik — egyetemben a birodalmi tanácscsal, mely az államadósság és a budgetügyekre egyenes befolyással fogna fölruháztatni. Mint nekünk látszik, eddig az egész egyedül a pénzügyministérium javaslata, mely még más fejlődést vehet eldöntő helyen , és eddigi formájában se a tőzsde, se a közis- vélemény által eléggé hatályosnak nem találtatott. Azonban e tárgy-ban rövid idő alatt fog valami eldöntő rendszabály létesülni, mert a „Times" s más lapok által fölidézett s a tőzsdéken terjedő mozgalom állampapírjaink ellen gyors ellenműködést sürgetnek. Az austriai könyvárusok gyülekezetet tartanak néhány napig, melynek legfőbb czélja a valuta tekintetében külföldi collegáik irányában fölötte megnehezült viszonyaik rendezése volt. Egyéb mellékes, de a könyvárusi ipar emelésére nézve fontos javaslatok is tárgyaltattak; különösen ezeknek s irán egy kérelem intézhetett a kormányhoz a könyvvizsgáló bizottmány föloszlatása s igy a könyvkereskedelem teljes szabadsága végett. Ha jól értesültünk ezen ügy már egy idő óta tárgyalás alatt van a rendőrministeriumban, é s olynemű intézkedés várható, miszerint a tartományokban a külföldi sajtó termékeinek elővizsgálata, mely ellen legtöbb panasz van — teljesen: megszüntetni, s a bécsi központi könyvvizsgáló bizottmány az egész birodalomra nézve eldöntő hatósággá fog emeltetni; mi ugyan elvileg eddig is volt, de gyakorlatilag a helyi befolyások által fölöttébb korlátoltatok. A 88. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 15-ről kelt legfelsőbb határozatával Krátky Venczel hittudort s a nagyszebeni katholikus gymnasium ideiglenes igazgatóját ezen tanintézet valóságos igazgatójává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. ő cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 23-ról kelt legfelsőbb határozatával Brinszky Miklós orosz-gadnai görög-katholikus lelkészt s másod-főesperest, az eperjesi görög-katholikus székeskáptalannál tiszteletbeli kanonokká legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ö cs. k. Apostoli Felsége f. évi oct. 20-áról kelt legfelsőbb határozatával lovag Lenkiewicz Ignácz járásfőnököt a krakkói közigazgatási terület számára első osztályú kerületi biztossá legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A cs. k. Apostoli Felsége I. évi oct. 23-ról kelt legfelsőbb határozatával Habel Ferencz első postahivatali ellenőrt Velenczében, állandó nyugalomba helyeztetése alkalmával, sokévi hit s hasznos szolgálatainak elismeréséül,koronás arany érdemkereszttel legkegyelmesebben földisziini méltóztatott. F. u. oct. 26-n adatott ki s küldetett szét a budai cs. k. egyetemi nyomdából a magyar orsz. kormánylap első osztályának XXXIII-dik és a másodiknak XIX. darabja, mind a német egyes, mind az összes kettős kiadásokban. A XXXII-ik db tartalma: 161. sz. A legfőbb számellenőri hatóságnak 1859. augustus 24-kén katt kibocsátványa, a számolástanra nézve Kassán fölállított vizsgáló bizottmány tárgyában. 162. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 2-kán kelt kibocsátványa, kiható az általános vámterület koronaországaira, a fris tengeri halak és héjas állatok vámmentessége iránt, a vámterületbei bevitelnél. 163. sz. Az igazságságügyi ministeriumnak 1859. September 5 -én kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrvidéket kivéve, melyből a büntető törvény 503. §. értelmezted. 164. sz. Az összes ministeriumok és központi hatóságoknak 1859. September 5-én kelt rendelete, melylyel a cs.k. államhivatalnokokra nézve a leebbítési büntetés megszüntetését tárgyazó 1859. junius.13-i legfelsőbb határozvány tétetik közhírré. 165. sz. Az igazságügyi ministeriumnak 1859. September 6-kán kelt rendelete, a jegyzői rendtartás hatályosságának kezdete iránt a Szerbvajdaság s temesi bánságban. 166. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. September 7-kén kelt rendelete, a gabnának és hüvelyes veteményeknek, továbbá a liszt és őrlött termékeknek, a Lombardiából Tirolbai bevítelnek vámkezelése iránt. 167. sz. Az igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1857. September 9-kén kelt rendelete, kiható Krakó városára s egykori területére, a Krakó városának egykor területében fekvő bányaművekről vezetett bányakönyv szabályozása tárgyában. 168. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1859. sept. 9-kén kelt rendelete, kiható a birodalom minden koronaországaira, a welsi járási pénzügyigazgatóság megszüntetése s hivatalos ügyeinek a linzi és riedi járási pénzügyigazgatóságokra ruházása iránt. 169 sz. A pénzügyi miniszteriumnak 1859. sept. 11-kén kelt kibocsátványa, kihaltó az általános vámterület minden koronaországaira, a pesehierai, veronai, vicenzai, paduai, trevisoi fő vámhivataloknak s Velenczében a c. luciai fövámhivatalak a végetti fölhatalmazás'1. iránt, miszerint a vaspályaküdeemélnyekre a bemond.'jegy melletti eljárást altalmazhassák. 170. sz. A bel. igazság- és pénzügyi ministeriumoknak 1859. sept. 11 kén kelt renelete, kiható a bukovinai herczegségre, melylyel az 1859. sept 5 kén kelt legflsebb határozvány folytán, a földtehermentesítési tőkék kirendelésénél eljárás tárgyában, néhány különös határozatok bocsáttatnak ki. 171. sz A hadsereg főparancsnokságának s a bel- és pénzügyi ministeriumoknak 1859. sept 12-kén kelt rendelete, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, azonban a határőrvidéki községeket ideértve, a katonai szolgálattóli fölmentésért fizetendő dij megállapítása iránt az 1860 évre. 172. sz. A pénzügyi ministrumnak 1859. sept. 15 -én kelt kibocsátványa,mely által a nemzeti kölcsönök 1859. october, november és dec. havában fizetendő kamatjaira nézve a ráfizetvény állapittatik meg. 173. sz. A pénzügyi ministeriumnak 1819. sept. 17-kén kelt kibocsátványa, kiható a birodalom egész területére, Dalmátországot, a velenczei királyságot , a katonai határőrvidéket kivéve, a bor- és húsfogyasztás megadtatását tárgyazó uj törvényes határozatok hatályosságának 1860. május 1-jéig leendő elhalasztása iránt. 174. sz. 1859. sept. 27-én kelt császári nyilt parancs, kiható a birodalom egész területére, melylyel az 1860. közigazgatási évre az egyenes adók hirdettetnek ki. , 175. sz. A bel- és pénzügyi ministeriumoknak s a hadsereg főparancsnokságának 1859. oct. 5-én kelt kibocsátványa, kiható minden koronaországokra, a katonai határőrséget kivéve, az átkelő katonalegénység élelmezéséért 1859. nov. 1-től 1860. oct. 81-ig adandó kárpótlás tárgyában. A XIX. db tartalma : 34 sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság kassai osztályának elnökségétől 1859-ki sept. 28-káról, melylyel a megyék volt házi pénztárai ellen támasztott s jog útjára utasított minden követelések elintézése végett a kassai közigazgatási területben bíróságok jelöltetnek ki. 35. sz. Hirdetés a cs. k. helytartóság nagyváradi osztályának elnökségétől 1859-kisepti 27-ről, a nagyváradi közigazgatási terület megyéinek volt házi pénztárai ellen támasztott követelések elintézése végett kinevezett fölszámító bizottmányok hatályosságának kezdete iránt. 36. sz. Hirdetés a magyarországi cs. k. főkormánytól 1859-ki oct. 9-ről, az 1860. közigazgatási évvel egyenes adók kivetését és beszedését tárgyazó határozványok iránt. Napi újdonságot * Egyházi ajándékok. Minap említést tettünk azon ritka művészeti becsesei biró s 450 aranyat nyomó kehelyről, melyet ő eminentiája a bi- bornok-herczeg-primás, félszázados papi jubilaeumának ünnepére, Bécsben készíttetett, s az esztergomi bazilikának ajándékul szánt: a „W. Zig„ újólag egy más, hasonló sz. czélra szánt, és napra készített műről értesít, mely szintén Bécsben készült, és oct. 23 án s további két napon át a keresztes-udvarKreuzerhoff étteremében közszemlére vala kitéve. Áll pedig ezen, ő eminentiája által készíttetett mű, egy fényes egyházi öltözékből (hat pluviale-, a négy dalmarkából, egy casuia-, s hat püspöksüveggel), mindannyi nehéz arany- és ezüst brocat-szüretből, a főmagoss. bibornok czimerével ellátva, mely arany- és selyemmel van kivezve, mint a ,Memoria Jubilaei" szók is , melyek az ünnepélyes alkalomra vonatkoz- nak, midőn először fognak isteni szolgálatkor használtatni. * A magyar akadémia idei nagy üléseit dec. 15. 16. és 17-kén , az